Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Hasonló dokumentumok
Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL

Hidrogeológiai oktatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Gondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól. Dr. Papp Zoltán

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében október 11. Hotel Sofitel Budapest

Földtani alapismeretek III.

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Egy geotermikus településfűtési rendszer szabályozása. Magyar Épületgépészek Szövetsége Megújuló Szakmai Nap november 15.

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között

Szemelvények az MBFSZ víz-geokémiai vizsgálatainak és a kapcsolódó modellezések eredményeiből

Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT)

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

Vízkutatás, geofizika

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Az Ipoly közös vízgyűjtőgazdálkodása

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

A szikes talajok képződésének földtani tényezői. Dr. Kuti László MÁFI

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~ m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

BESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL. XXI. FAVA konferencia. Siófok 2014 április 2 3. Székely Ferenc, Szűcs Péter

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben

Diplomamunkám felépítése

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai

FAVA XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március Siófok. Szongoth Gábor Hévízkút monitoring (TwM)

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

PannErgy Nyrt.-ről röviden

FAVA XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6-7. Siófok. Szongoth Gábor Hegedűs Sándor. A Geo-Log 25 éve a vízkutatásban

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

Ebben a mérnöki kézikönyvben azt mutatjuk be, hogyan számoljuk egy síkalap süllyedését és elfordulását.

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

Munkatérhatárolás szerkezetei. programmal. Munkagödör méretezés Geo 5

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Elsõ kutak ben, bõvítés ben és ben, legújabb kút 12. sz ben

Porózus geotermikus rezervoárok kutatása Szeged térségében K+F keretében

A magyarországi termőhely-osztályozásról

MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.


3

A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG

A Víz Team bemutatása

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

Általános klimatológia gyakorlat

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

A légkör mint erőforrás és kockázat

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen

Lossos László-TIKÖVIZIG November 19.

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

Földtani alapismeretek

TALAJOK RÉZMEGKÖTŐ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA OSZLOPKÍSÉRLETEK SEGÍTSÉGÉVEL

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

Készítette: Gönczi Gábor. Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás:

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről, Siófok, 2011. IV. 5-6.

Bevezetés A tengervíz behatolás: természetes folyamat, amely gyakorlatilag minden part menti víztartó rétegben végbemegy, az édesvíz mennyiségét és minőségét csökkenti. A felszín alatti víztartókba történő tengervíz behatolás okai: - A tengervíz nagyobb sűrűségű, mint az édesvíz - Felszín alatti víz kitermelése part menti területeken. A világ népességének több, mint 60%-a a tengerek 60 km-es körzetében lakik. A sósvíz behatolás szinte minden tengerparti országot érint. A sótartalom legnagyobb értéke, amit a növények elviselnek 4 g/l, de a legtöbb növény csak legfeljebb 2 g/l sótartalmú vizet tud tolerálni (FAO,1985). A sósvíz behatolás a parti vízadókba természetes folyamatnak tekinthető, de az ember tevékenysége gyorsítja ezt a folyamatot.

Sósvíz behatolás elleni lehetséges megoldások A tengervíz behatolásának akadályozására különféle eljárások vannak, ezek közül a legfontosabbak: 1-Felszínalatti gátak építése. 2-Mesterséges dúsítás (medencés, kutas). 3-Sósvíz kitermelése.

Felszín alatti gát - A felszín alatti gátat úgy lehet meghatározni, mint a part menti víztartóba beépített, föld alatti, félig vízzáró vagy vízzáró szerkezet, ami arra szolgál, hogy megakadályozza a tengervíz beszivárgását a víztartóba, és ezzel egyidejűleg a tárolt édesvíz mennyiségének növekedése révén visszanyomja a tenger irányába a sósvizet. - A felszín alatti gátat a tenger és a termelő kutak közé célszerű elhelyezni párhuzamosan a tengerparttal. - A telepítés költsége nagyban függ a gát mélységétől, hosszúságától, és a felhasznált anyagtól. A gátat, a vízzáróig teljes mélységben kell kialakítani, hogy hatékony védelmet nyújtson.

Mesterséges dúsítás (kutas). A visszasajtoló kutak különösen olyan területeken számítanak optimális megoldásnak, ahol a medencék kialakítása a földterület ára, vagy a talajtani adottságok miatt meglehetősen költséges lenne. Az eltömődéses gondok mellett számos egyéb probléma is felléphet a visszasajtolásos technika esetén.

Vizsgált terület (Szíria,Latakia, Damsarkho-alföld) Damsarkho-alföld: - Latakia északi részén, a Földközi-tenger partján található - Területe 40 km 2 - Tengeri és folyóvízi üledékekből álló alföld. - A modelezett területre jellemző a mediterrán éghajlat, nedves tél és a száraz nyár. - Az átlagos csapadékmennyiség 800 és 1000 mm között változik évente. - Jó vízadók: - laza homok, kavicsos homok, homokkő, mészkő, homokos és kavicsos agyag található a területen. Ezek a képződmények közvetlen, hidraulikai kapcsolatban állnak a tengervízzel, a vízadó rétegek átlagos vastagsága 25 m

Vizsgált terület (Damsarkho-alföld)

Földtani felépítés

Modell paraméterek (Visual Modflow) Visual Modflow-ba beépített SEAWATcsomagot használtuk. A modell terület 110 sorból, 120 oszlopból áll, minden cella 50*50m

Peremfeltételek Az áramlás okai Transzportfolyamatok okai 40 g/l Csapadék 0 g/l Kiáramlás Beáramlás

Sótartalom 2010 második rétegben

Sótartalom 2020 második rétegben (előrejelzés, visszasajtoló kutakkal) 2010 2010 2020

Sótartalom 2020 második rétegben (előrejelzés, visszasajtoló kutakkal) 2010 2020

Sótartalom 2020 második rétegben (előrejelzés, visszasajtoló kutakkal) 2010 2020

Sótartalom 2020 második rétegben (előrejelzés, felszínalatti gáttal) 2010 2020

Sótartalom 2020 második rétegben (előrejelzés, felszínalatti gáttal) 2010 2020

Sótartalom 2020 második rétegben (előrejelzés, felszínalatti gáttal) 2010 2020

Összehasonlítás

Összehasonlítás

Összehasonlítás

Visszasajtoló kutak használata

Felszín alatti gát használata

Összehasonlítás 2010 Augusztus 2020 Augusztus Visszasajtolás 2020 Augusztus Felszín alatti gát

Következtetések: - Mind két megoldás jó, de.. A visszasajtolásnál - eltömődéses problémák jelentkezhetnek. - visszasajtolt víz eredete és mennyisége kérdéses: kezelt szennyvíz (költséges). A gát használatával - nagyon drága. - jövőre nézve jobb (üzemeltetés szempontjából). Gazdaságossági elemzés, vízkitermelés-visszasajtolás kutatás szükséges

Köszönöm a figyelmet!