Sylvia Löhken A személyiség ereje Intrók és extrók Hogyan boldogulunk egymással Kossuth Kiadó
Tartalom Előszó Bevezető 1. Intrók Extrók Centrók 2. Intró-extró különbségek a gyakorlatban Impresszum
I decided long ago never to walk in anyone s shadows. {1 } Whitney Houston, The Greatest Lov e of All
ELŐSZÓ Anne M. Schüllertől Olyan vagy, mint egy vad paripa. Állandóan vágtázol, anélkül, hogy körülnéznél. Mindenkit hajszolsz magad körül. Mindig van valami új a tarsolyodban. Tarts most szünetet, csendesedj el és hagyd, hogy a többiek is csináljanak valamit. Az iménti leírás egy extró jellemzése. Némi gond azért látszólag volt velem is. Egyszer egy munkatársam, akit megalapozott véleményalkotása miatt nagyra becsültem, egy vállalatvezetői értekezleten az ott összegyűlt csoport előtt leteremtett: Na, mondj már te is valamit! Itt ücsörögsz, de egy szót se tudsz kibökni. Pedig olyan sok értékes dolgot tudnál hozzátenni. Na, ekkor a bennem rejlő intrót értem tetten. Mindez már nagyon régen történt. És ilyesmi manapság már nem is fordulna elő velem. Azóta sokat tanultam, magam is írtam könyveket és ennek révén is nagyon sokat olvastam. Egy könyv akkoriban nagyon a szívemhez nőtt: Sylvia Löhken utolsó könyve, amely a csendes emberekről és azok erőteljes befolyásáról szól. Ebben a munkában Löhken nagyon finoman megmutatja a köztünk élő harsányaknak, hogy mi minden rejlik a csendes emberekben, és ez milyen hasznos a közösség, a munka világa és együttélésünk számára. És Löhken ugyanezt a csendeseknek is megmutatja. Legnagyobb érdeme azonban az, hogy a halk szavú embereknek is pódiumot biztosít és rivaldafénybe állítja őket. Ennek jelentőségét a téma által kiváltott sajtóvisszhang is igazolja: elindult ugyanis egyfajta szimpátiahullám a sok-sok nagyszerű, kívül rekedt intró felé. Sylvia Löhken előttünk fekvő könyve még jobban bevezet minket ebbe a témába.
Az intro- és extroverzió: a sokféleség egyik témája! Először is nyilvánvalóvá teszi, hogy az intro- és extroverziók személyiségjegyként olyan mélyrehatók, hogy a munka világában zajló sokféleségről folytatott vitába is be kellene kapcsolni. Annak ellenére, hogy az intrók és extrók közötti különbség és annak fontossága mintegy 100 éve ismert, ez mindeddig nem vált témává. Másodszor a könyv segítséget nyújt az olvasónak, hogy érdekes szemszögből foglalkozzon önmagával. Megmutatja, hogy az intróknak és extróknak mire van szükségük: mi az, amit jól tudnak, és mire kellene odafigyelniük. És mivel az emberek ritkán feketék vagy fehérek, hanem többnyire keverednek bennük a tulajdonságok, a könyvben a centrovertált emberek is terítékre kerülnek. Harmadszor Sylvia Löhken megmutatja, hogy az intrókról, extrókról és centrókról szerzett tudás hogyan hasznosítható célravezető módon a munkatársak koordinálása és az eladás során. A sikert tekintve nem a csoport homogenitása, hanem a tagok különböző szempontjai és azok helyes alkalmazása a meghatározó különösen manapság, a fokozatosan egyre összetettebbé váló szép, új üzleti világunkban. Kutatóként Sylvia Löhken az intro- és extrovertáltakkal kapcsolatos különböző mítoszoknak is utánajár. Gyakorló szakemberként megmutatja, hogy a nagyon különböző képességekkel, hajlamokkal és tulajdonságokkal rendelkező emberek hogyan képesek együttműködni és egymásból tőkét kovácsolni. Löhken azért küzd, hogy toleráljuk a csendes és nem olyan csendes tulajdonságokat, és ezeket értékeljük mind magunk, mind mások vonatkozásában. És egészen mellékesen egy másik téma is tisztázódik: végre a státuszjelzők is világosan, kategóriákba rendezve kerülnek tárgyalásra. Ön tehát joggal lehet kíváncsi! Anne M. Schüller keynote előadó, bestseller szerző, a touchpoint management,
a hűségmarketing és a kliensközpontú vállalatvezetés üzleti tanácsadó szakértője
ELŐSZÓ Hans-Uwe L. Köhlertől Számomra a világ olykor túl zajos, izgatott, és mindig minden olyan szörnyen fontos benne! ez a nagyon személyes állítás talán akkor döbbenti meg önt igazán Kedves Olvasó, ha megtudja, hogy a Hans-Uwe L. Köhlert előadóként ismerők többsége extrovertált emberként gondol rám. Amikor Sylvia Löhkent megismertem, pontosan erről a kérdésről volt szó. És szinte viccből, elszólásként csúszott ki a számon: Ó, tudja, én tulajdonképpen egészen más vagyok csak olyan ritkán van rá lehetőségem! Ő erre teljesen megrökönyödve azt mondta: De ön introvertáltnak sem mondható! Tulajdonképpen mi történne, ha az ember a fehéret az extróhoz, a feketét pedig az intróhoz hasonlítaná? Megállnának ezek a pozíciók önmagukban? Semmi esetre sem, helyette egy óriási terület képződne a szürke csodás színárnyalataiból! Ha van olyan különös ok, amiért önnek ezt a könyvet el kell olvasnia, akkor az a következő: ez a könyv nemcsak magyarázatokat nyújt, de köztes tereket is feltár. Aki folyton csak a nézetek vagy értékek közötti ellentéteket hangoztatja, állandóan azzal kísérletezik, hogy fából vaskarikát csináljon! Pedig tudásunk gyarapodását voltaképpen az teszi lehetővé, ami az ellentétek között van. Ha olvasóként azt állapítaná meg, hogy ön közel áll az egyik vagy másik irányhoz, akkor természetesen örülhetne a különbségeket hangsúlyozó tudásanyagnak és persze, ha úgy tetszik, szörnyen bosszankodhatna is rajta. De itt nem asztrológiáról van szó. Önt a megszerzett tudásnak inkább arra kellene ösztönöznie, hogy érdeklődve forduljon a másik oldal
megértése felé! Akkor pedig megvalósulhatna az, ami Sylvia Löhken szándéka is ezzel a könyvvel: kicsit jobbá tenni a világot egymás számára. Centrók a középpontban És ha az derülne ki, hogy ön elvileg sem egyik, sem másik oldalhoz nem tartozik, semmiképp se nyugtalanítsa ez a vegyesjelleg. Hiszen akkor ebben a könyvben csodálatos ajándék rejlik az ön számára: valószínűleg a centrovertáltak csoportjához tartozik! Akkor pedig azok sorát gazdagítja, akik mindkét oldallal jól boldogulnak. Ez esetben pedig azt is tudja, hogy hogyan működik Hans-Uwe L. Köhler. Kedves Olvasó, egy tanulságos és épületes olvasmány előtt áll. Dőljön csak hátra nyugodtan és élvezze a felfedező-utat Bon voyage! Hans-Uwe L. Köhler az érzelmi kommunikáció szakértője
Bevezető Jelen könyvben az introvertált és extrovertált személyiségek között fennálló sikeres kommunikáció témáját állítom vizsgálataim középpontjába. A valóságot vegyes csapatok alkotják! Amikor a Leise Menschen starke Wirkung (A csend ereje a zárkózott ember útja a sikerhez) című könyvemen dolgoztam, a hiánypótlás lebegett a szemem előtt célként: mind ez idáig ugyanis nem jelent meg olyan munka, amely segítette volna az introvertált embereket erősségeik felfedezésében és a sikeres kommunikációban. Ez a hiány olyan tetemes volt, hogy lemondtam az extrovertált személyiség tulajdonságainak és perspektívájának leírásáról. Az említett két jelleg között középen elhelyezhető úgynevezett ambi- és centrovertált személyiségek tárgyalására sem tudtam sort keríteni, mivel ezeket is csak az introvertált személyiség perspektívájának összefüggésében vizsgáltam. Hosszabb kutakodást követően, amely ezen egyéb személyiségek szempontjaira irányult, arra a megállapításra jutottam, hogy az introvertált emberekről találhatunk néhány tanácsadó- és szakkönyvet, viszont az extrovertált és centrovertált személyiségekről nem lelhető fel célirányos munka. Jelen könyv, amelyet a Kedves Olvasó a kezében tart, ezt a hiányt hivatott pótolni. Ez pedig nem más, mint az introvertáltak, extrovertáltak és centrovertáltak együttélése során formálódó erősségeik, hajlamaik és korlátaik leírása, amely nemcsak méltányos, hanem a valóság által támasztott igény is. Annál is inkább, mivel életünk nem introvertált és extrovertált kapszulákba zártan zajlik: a valóság ugyanis olyan vegyes közegnek tekinthető, amely partnerkapcsolatokban és családban formálódik, barátokkal, kollégákkal és főnökökkel körülvéve. Az intro- és extraverzió mértéke számos szakember szemében az egyik leglényegesebb különbség az emberek között. James Dee Higley pszichológus a temperamentum északjáról és
déljéről beszél, C. G. Jung pedig, aki elsőként használta szisztematikus módon ezeket a fogalmakat, az intro- és extroverziókat a személyiség domináns tényezőjének tekintette. Ennek dacára csak mostanában kezdünk figyelmessé válni azokra a szükségletekre, amelyek ehhez a csekély különbséghez társulnak kereken száz évvel azután, hogy ez Jungnak köszönhetően a széles nyilvánosság számára is dokumentálhatóvá vált. Meglepő ez annak fényében, hogy egyéb megkülönböztetések mint például fiatal/idős, honi/bevándorló, férfi/nő, fogyatékos/egészséges a sokféleség diskurzusában már régóta a társadalmi tudat részévé váltak. Mindazonáltal az intro- és az extroverzió mibenlétéről sajátos mítoszok keringenek, ami annak is köszönhető, hogy a legtöbb személyiségteszt éppen a különbségek felmutatását célozza. Az intro- és extrovertált emberek egymáshoz való viszonya ennek ellenére még mindig nem tárgya a sokféleségről folytatott diskurzusnak, bár ez a körülmény véleményem szerint lassanként már változóban van. Ezt jelzi az is, hogy a Der Spiegel {2} az intro- és extroverzió különbségét címlaptémává emelte, és az általam összeállított Ön csendes ember? című tesztet is közzétette amellyel megállapítható, hogy egy személyiség milyen mértékig intro- vagy extrovertált. (A szóban forgó teszt e könyv végén is megtalálható.) A teszt többek között érdemben foglakozik azzal a kérdéssel, hogy ez a személyiségjegy milyen mélyen jellemez minket vagy partnerünket. Az ehhez kapcsolódó információk és továbbképzés iránt az olvasóim és pácienseim körében szerzett közvetlen tapasztalataim alapján nagy igény mutatkozik. Ami e könyv olvasása során vár önre Mindazonáltal jelen könyv nem hivatott a sokféleség politikáját hirdetni. Sokkal inkább közvetlen segítséget kíván nyújtani. Ennek megfelelően szerzőként sok tudományos problémát szeretnék összefoglalni és érthetővé tenni. Amennyiben az egyes területekkel intenzívebben is foglalkozni szeretne, a jegyzetekben kiegészítéseket és javasolt olvasmányokat talál. A leglényegesebb kérdések azonban ezek nélkül a jegyzetek nélkül
is jól érthetők. A könyv első részének elolvasása után világossá válik az intro- és extrovertált emberek közötti különbség, valamint ezen személyiségek erősségei, prioritásai és szükségletei. Továbbá az is érthető lesz, hogy mit jelent centrovertáltként középen állni. A könyv második része arra mutat rá, amit ezek a különbségek a mindennapi életre nézve jelentenek, illetve ahogyan az intro- és extrovertált emberek magukra és egymásra tekintenek. Nagyon sok különböző területet választottam ki a sporttól és a tanulástól kezdve a kommunikáción és a cégvezetésen át egészen a marketingig és a státuszkommunikációig, amelyek egy dolgot tekintve hasonlóak. Ugyanis ezek azok a területek, amelyeket megbízóim, olvasóim és pácienseim a leggyakrabban szem előtt tartanak, amikor az intro- és extroverziók témájával foglalkoznak. {3} Remélem, hogy e könyv kínálatában találhatók olyan témák és ötletek, amelyek különösen ösztönzően hatnak majd az olvasóra. Extra helyett extró {4} Mielőtt azonban rátérnék az első részre, engedtessék meg két megjegyzés. Elsőként: ebben a könyvben is extrovertáltakról írok és nem extravertáltakról, annak ellenére is, hogy az eredeti szakirodalomban a -val szerepel. E döntésnek teljes mértékben gyakorlati okai vannak: rövidítésként ugyanis szívesebben használom az extrót, mint az extrát. Szerencsére az extró manapság már egy szokványosan használt verzió. Második megjegyzésem, hogy könyvem minden részében példákat és történeteket említek, amelyeket úgy módosítottam, hogy a mögöttük meghúzódó valódi személyeket ne lehessen felismerni. A könyvben szereplő intrók és extrók könnyebb megkülönböztetésére egy egyszerű utat választottam: egyrészt jól elválik egymástól az intro- és extrovertált perspektíva képi ábrázolása, amelynek szétválasztására a következő ikonokat használom:
és A centrók jelölésére a következő ikon szolgál: Másrészt a könyvben szereplő figurák olyan neveket viselnek, amelyek I, illetve E betűkkel kezdődnek, amely ugyancsak a két oldal megkülönböztetését hivatott megkönnyíteni Most azonban sok örömet kívánok ahhoz a felfedező úthoz, amely az egyik legizgalmasabb területek egyikére irányul: ez pedig a személyiség, az öné a kérdés pedig arra irányul, hogy mi alkotja a személyiséget és ez hogyan alakítja életünket.
A személyiség. Amiből fakad. Ami jellemzi. Amit a különbözőség jelent Egy ember előnyei egyben a hátrányai is. Sim one Veil Introvertált vagy extrovertált ez csak az egyik eleme annak a nagyon összetett kirakós játéknak, amely a személyiséget alkotja. Ez a puzzle határozza meg, hogy hogyan fejlődünk, mit szeretünk, és hogyan érzünk. Ezen túlmenően ennek a játéknak van egy különös szabálya is: csak másokkal együtt tudjuk összerakni. Eközben három tényező formál minket: biológiai örökségünk, szociális környezetünk és az a törekvés, hogy megtaláljuk tevékenységeink értelmét. A személyiséget alkotó három tényező
Első tényező: biológiai örökségünk Személyiségünk egymástól nagyon eltérő területeken formálódik. Biológiai örökségünk az, amit születésünkkor magunkkal hozunk. A neurológiai tudományok fejlődésének köszönhetően az utóbbi években sok, a személyiséggel foglalkozó kutatást szenteltek agyunk felépítésének, az agyi folyamatoknak és az azokban részt vevő anyagoknak, így az ingerületátvivő molekuláknak és a hormonoknak. Bizonyos tanulmányok rámutattak, hogy a csecsemők közötti különbségek már négy hónapos korban is eléggé biztos előrejelzésekre engednek következtetni azzal kapcsolatban, hogy az adott gyermek introvertált vagy extrovertált személyiséggé válik. Ennek egyik lényeges kritériuma a gyermek környezeti ingerek iránti érzékenysége: az intró-babák idegrendszere érzékeny és ezért erősebben (és negatívabban) reagál az erős fény-, hang- vagy szagingerekre, mint az extró-babáké. Ehhez a későbbi életszakaszokban az introvertáltak esetében a túlingerlés veszélye is társul, amely komoly energiákat emészt fel és egyértelműen zavaró hatást gyakorol az egyénre. {5} Ez azonban csak egy része annak az összetett kirakós játéknak, amely az ember személyiségét alkotja. Második tényező: szociális környezetünk A tudósok hosszú ideig vitáztak arról, hogy a személyiséget a biológiai adottságok vagy a szociális környezet befolyásolja-e jobban. Jelenlegi tudásunk szerint a két terület szorosan összekapcsolódik. Egyértelműbben fogalmazva: biológiai adottságaink befolyásolják annak módját, ahogy környezetünkkel kommunikálunk. Ez a folyamat azonban
(ahogyan minden kommunikáció) kétirányú, hiszen környezetünk agyunk működését egész életünk során meghatározza. Bár egy fiatal agy fejlődése során jobban és erősebben ki van téve ennek a meghatározottságnak, mint egy idősebb, mindannyian mindaddig változunk, amíg csak lélegzünk. Az életünkben szerzett tapasztalatok folyamatosan módosítják gondolkodásunk szerkezetét és az ahhoz kapcsolódó anyagcserét. Éretlenül jövünk világra Senki sem születik kész adottságokkal. Lényünk egy része, második természetünk az emberi viszonyulások közepette alakul ki. Mindannyian egy szociális csoportba és egy kulturális kontextusba születünk bele. Azok a viszonyok, amelyek közepette felnövünk, adottságaink másik részét alkotják. Ezek befolyást gyakorolnak arra, ahogyan egy növekedésben lévő gyermek agya fejlődik. Kapcsolataink nyelvünkre ugyanúgy hatást gyakorolnak, mint preferenciáinkra és döntéseinkre. Röviden: az agy önmagában nem elégséges. Egy személyiség sokrétű képződménye csak más emberekkel való kapcsolatokban tud kifejlődni ez érvényes a biológiai fejlődésre is, mivel az agy idegi összeköttetései csak a születést követően alakulnak ki. Mindez csak akkor történik meg, ha vannak hozzánk közelálló személyek és ezek kommunikálnak velünk. Ez alapozza meg azt az emberre jellemző óriási alkalmazkodóképességet, amely nagyon eltérő környezeti feltételek között is működik. David Brooks ezt a következőképpen fogalmazza meg: Vagyis az emberek először nem kifejlődnek, hogy azután kapcsolatokat hozzanak létre. Az emberek kapcsolatokba születnek bele [ ] és ezek a kapcsolatok megteremtik az embert. (2013, 69) Adottságok + környezet = személyiség Szociális és kulturális környezetünk egyfelől, illetve biológiai örökségünk másfelől: e két tényező kölcsönösen meghatározza egymást. A kérdés tehát nem annak az eldöntésére irányul, hogy az öröklődés vagy a környezet a meghatározó, hanem sokkal inkább arra vonatkozik, hogy az emberi fejlődés során hogyan
zajlik veleszületett adottságaink és környezetünk összjátéka, amely személyiségünket formálja. Biológiai adottságaink különös erőssége éppen a környezetünkhöz való alkalmazkodóképességünk, amely rugalmasságot kölcsönöz számunkra és ennek megfelelően nagyon különböző környezeti feltételek mellett is kiteljesedünk. Szociális környezetünk és biológiai adottságaink kölcsönhatásban állnak egymással: hatást gyakorolunk környezetünkre, miközben az megváltoztatja agyunk szerkezetét és anyagcseréjét. Az intro- és extroverziók születésünktől fogva mérhető biológiai sajátosságként vannak bennünk elültetve. Ez természetesen a személyiségfejlődésnek és ezzel a személynek is pusztán a kezdete, amely meghatározott időben és helyen, bizonyos emberekkel való együttlét során érik és fejlődik. Eleinte a természetes folyamatok és a szociális-kulturális hatások összjátéka az, amely személyiségünket ezzel pedig az intro- és extroverziókat is meghatározza. Hozzánk közelálló személyek, példaképeink, kulturális normáink és számunkra fontos emberek viselkedésünket illető elvárásai: ezek és az ehhez hasonló tényezők is döntő szerepet játszanak abban, ahogyan befelé vagy kifelé fordulva élünk. Harmadik tényező: az értelem keresése A személyiségünket meghatározó tényezők közül a harmadik gyakorolja ránk a legnagyobb vonzerőt: ez pedig nem más, mint az a képességünk, hogy szabad akaratunkból hozunk olyan döntéseket, amelyek életünk alakulása szempontjából értelmesnek és jelentősnek tűnnek. Ezek a döntések minden további nélkül azt is eredményezhetik, hogy introvertált személyiségekként extrovertált viselkedésmódokat is felveszünk vagy extrovertáltként introvertált közjátékokat is beillesztünk szokványos gyakorlatainkba. Így például megtörténhet, hogy
egy harmóniára vágyó intró egy értekezleten egy rá irányuló támadás folytán indíttatást érez arra, hogy kollégája korlátait nyilvánosan pellengérre állítsa. Ugyanígy az is megtörténhet, hogy egy extrovertált munkatárs egy hétre hallgatásba burkolózva kolostorba vonul. Mindez még addig is fajulhat, hogy olyan hivatást választunk magunknak, amely személyes tulajdonságainknak adottságaink vagy második természetünk folyományaként egyáltalán nem felel meg, azonban elhivatottságunkhoz, vagyis életcéljainkhoz és motivációinkhoz igazodik. Más szóval: fejlődésünk során bizonyosan meghatározottságaink foglyai vagyunk, amely emberré válásunk feltétele. Valódi személyiséggé azonban az önmegvalósítás révén válunk: saját értékeink és céljaink felkutatásán keresztül. Személyiségünk öröklött adottságaink, szociális környezetünk és saját döntéseink együtthatása folytán fejlődik és változik. Mi ad értelmet életünknek? Ez a harmadik tényező egy fontos dologgal járul hozzá személyiségünk fejlődéséhez: azzal a képességgel, hogy saját döntéseket hozunk ebből fakad szabadságunk. Magunk nem tudjuk sem biológiai adottságainkat, sem szociális környezetünket megválasztani. Egyet azonban tudunk: önállóan határozzuk meg, hogy milyen értéket és értelmet adunk életünknek. Ez azt jelentheti, hogy bizonyos helyzetekben más viselkedést részesítünk előnyben, mint amit személyiségünk egyébként diktálna. {6} De mindenféle szabadság fenntartása mellett is hangsúlyozni kell, hogy nem vagyunk képesek teljesen elszakadni sem veleszületett tulajdonságainktól, sem azoktól a szociális feltételektől, amelyek minket személyiségként meghatároznak. A kölcsönhatások szerepét viszont el kell ismerni. Mai tudásunk szerint például a szociális befolyás nagy szerepet játszik döntéseinkben, mert meghatározza tudatalattinkat. Amit végül megteszünk, ilyenformán csak részben tekinthető tudatos mérlegelésünk eredményének. {7 }
Hogy ön intróként vagy extróként hogyan viszonyul a típusától idegen kihívásokhoz, megtudhatja e könyv első részéből. Ennek kapcsán mindhárom már említett tényező szerepe a biológiai adottságok, a szociális környezet és az értelmes döntések részletesebb formában kerül kifejtésre. Remélem, hogy a fenti magyarázatok mindenekelőtt egy dolgot megvilágítanak: mégpedig azt, hogy a személyiség egy sokrétű képződmény. A biológiai örökség sem az intro-, sem az extrovertáltakat nem vezérli kizárólagosan hasonlóan ahhoz, hogy a férfiak és nők viselkedését sem határozza meg kizárólagosan a nemük. Ami emberré tesz minket, az valójában a veleszületett és tanult tulajdonságaink összjátéka. Ehhez társul még az a szabadság, hogy olykor hajlamaink ellenében hozunk döntéseket, és hogy szembe megyünk az árral, ha azt fontosnak gondoljuk. Az intro- és extroverziók meghatároznak minket, de nem kötnek gúzsba. Ez az alapja annak, hogy az élet minden területén találkozunk sikeres introvertált és extrovertált személyiségekkel. A következő táblázat olyan embereket sorol fel, akik különböző országokban és korszakokban az általuk fontosnak ítélt dolgok fényében hozták meg döntéseiket, illetve akik intróként és extróként egyaránt sikeresen választották meg hivatásukat, amelynek gyakorlása jelentős visszhangot keltett. Az alábbi áttekintés bátorítást kíván nyújtani: az intro- és extroverzió személyiségjegyként mélyen meghatározhat minket, mindazonáltal nem köt gúzsba. Hatalmunkban áll dönteni arról, hogy személyiségünket milyen célok szolgálatába állítjuk. Sikeres intrók és extrók: Mintavételezés különböző országokból, korszakokból és hivatásokból Intró
A világot felforgató személyek Eleanor Roosevelt, USA Teréz anya, Albánia A gondolkodás nagyjai Simone de Beauvoir, Franciaország Isaac Newton, Egyesült Királyság Írók Franz Kafka, Csehország Joanne K. Rowling, Egyesült Királyság Tudósok Niels Bohr, Dánia Jane Goodall, Egyesült Királyság Politikusok Angela Merkel, Németország Barack Obama, USA A gazdasági élet kiválóságai Karl Albrecht, Németország Soros György, Magyarország Divatdiktátorok Tommy Hilfiger, USA Gabriele Strehle, Németország Zenészek Ludwig van Beethoven, Németország Annie Lennox, Skócia Képzőművészek Vincent van Gogh, Hollandia Leonardo da Vinci, Itália A film, televíziózás és színházi élet fontos személyiségei Günter Jauch, Németország Tilda Swinton, Egyesült Királyság Sportolók Britta Steffen, Németország Cacau, Brazília Előadók Matthias Nöllke, Németország Fleur Wöss, Ausztria Humoristák
Emil Steinberger, Svájc Loriot, Németország Fiktív karakterek Charlie Brown, Barátom Hamlet, Hamlet (Shakespeare) Extró A világot felforgató személyek Martin Luther King Jr., USA Szókratész, antik Görögország A gondolkodás nagyjai Johann Wolfgang von Goethe, Németország Karl R. Popper, Ausztria/Egyesült Királyság Írók Karen Blixen, Dánia Thomas John Boyle, USA Tudósok Alexander von Humboldt, Németország Daniel Goleman, USA Politikusok Gerhard Schröder, Németország Margaret Thatcher, Egyesült Királyság A gazdasági élet kiválóságai Richard Branson, Egyesült Királyság Steve Jobs, USA Divatdiktátorok Heidi Klum, Németország Karl Lagerfeld, Németország Zenészek Liszt Ferenc, Ausztria/Magyarország Udo Lindenberg, Németország Képzőművészek Frida Kahlo, Mexikó
Pablo Picasso, Spanyolország A film, televíziózás és színházi élet fontos személyiségei Jack Nicholson, USA Oprah Winfrey, USA Sportolók Usain Bolt, Jamaica Ariane Friedrich, Németország Előadók Jeffrey Gitomer, USA Anne M. Schüller, Németország Humoristák Anke Engelke, Németország Harald Schmidt, Németország Fiktív karakterek Lucy van Pelt, Barátom, Charlie Brown Papageno, Varázsfuvola (Mozart/Schikaneder)
1. Intrók Extrók Centrók
1. Introverziók és extroverziók: tények és mítoszok Ahol egy lelkesült áll, ott van a világ csúcsa. Joseph v on Eichendorff Csak mert nem szeretek valamit, az nem jelenti azt, hogy az rossz is. Sophia Dembling {8} Kedves Olvasó, ebből a fejezetből megtudhatja, hogy milyen biológiai különbségek fedezhetők fel intrók és extrók között, és ezek hogyan befolyásolják a személyiséget. A biológiai örökség
A jövevény Fú, m icsoda unalm as fráter, gondolta Ella, am ikor új kollégáját, Ingót mustrálta az újév i fogadáson. Miért nem szólít meg soha senkit? Csak m erev en áll ott, m intha odaállították és ottfelejtették v olna Derűsebb is lehetne. De, hej m iért m egy oda a főnök? Abból, ahogy köszöntik egy mást, úgy tűnik, mintha jó ismeretségben lennének. Aki az introvertált és extrovertált szavakat hallja, meghatározott tulajdonságokat kapcsol össze velük. Az összevetésből gyakran az introvertáltak jönnek ki rosszul: Ella példáján is látszik, hogy az intrók sok extróban azt a benyomást keltik, mintha magának való, az önérvényesítésre képtelen vagy egyszerűen csak unalmas, szürke egerek lennének. Ezzel szemben az extrovertáltakat sok ember tudatosan vagy tudattalanul olyan tulajdonságokkal kapcsolja össze, mint a szociális kompetencia, a vezetői jellem vagy a szívélyesség. Szerencsére az utóbbi években ez a megítélés eltolódott az introvertáltak javára. Bár az intrók erősségeinek ünneplése egyensúlyi helyzetet teremt, egyúttal torzulásokat is eredményez. Valójában mind az intrók, mind az extrók rendelkeznek rájuk jellemző erősségekkel, amelyek hozzásegítik őket a sikerhez, az önérvényesítéshez és a jó társadalmi kapcsolatokhoz. Ugyanakkor mindkét csoportnak megvannak a saját korlátaik és szükségleteik, amelyek (más tényezők mellett) azzá a személyiséggé avatják őket, amik valójában. Az intrók és az extrók egyaránt rendelkeznek rájuk jellemző erősségekkel és szükségletekkel, amelyek hozzásegítik őket a sikerhez, az önérvényesítéshez és a jó társadalmi kapcsolatokhoz. Ez a fejezet támogatást nyújt abban, hogy felismerje személyes tulajdonságait, illetve különbséget tudjon tenni introvertált és extrovertált között. Ugyanakkor ezek a személyiségformák közvetlenül nem figyelhetők meg. Mindazonáltal vannak megbízható megkülönböztető jegyek: az agyi működésben
fellelhető mérhető különbségek. Tulajdonságok bizonyos megfigyelhető kombinációi. Elsőként az intro- és extrovertált személyiségek közötti legfontosabb különbségekre fogok kitérni. Ezt egy áttekintés követi azokról az erősségekről és korlátokról, amelyek az intróknál és az extróknál átlagon felüli gyakoriságban megfigyelhetők. Ennek alapján még egyszer közelebbről is megvizsgáljuk a csekély különbség szokványosan emlegetett kliséjét, és tisztázzuk, hogy mi rejlik e mögött. Természetesen ennek valóságtartalmát is górcső alá vesszük. Mielőtt erre rátérnénk, arra kérném, hogy próbálja megítélni saját magát. Most csak a benyomás, nem pedig a tudás számít! A fejezet végén azután ezt az önmagáról alkotott benyomást összevetheti mindazzal, amit a fejezetből megtudott. És természetesen más, ismert emberek megítélésével is megpróbálkozhat. Két kérdés: Ön inkább introv ertált inkább extrov ertált inkább oly an személy iség, amely a kettő között hely ezhető el, v agy is centrov ertált? Mily en szem ély es tulajdonságokkal tám asztja alá az im énti értékelést?.........
Hasznos lenne, ha valamelyest emlékezetében tartaná ezt az értékelést. Ebből a fejezetből ugyanis akkor profitál a legtöbbet, ha visszaidézi, illetve összeveti első benyomását mindazzal, amiről a következőkben olvasni fog. De térjünk vissza a tényekhez! Vajon van mérhető konkrét különbség az intrók és az extrók között? Igen! INTRÓK ÉS EXTRÓK: A BIOLÓGIAI KÜLÖNBSÉGEK Mindannyian egyvelegek vagyunk Az introvertált szó szerint azt jelenti: befelé forduló ; az extrovertált pedig ennek megfelelően kifelé forduló. Amikor C. G. Jung első alkalommal, 1921-ben mindkét személyiségjegyet leírta {9}, még nem sejthette, hogy a két típus közötti különbségek egyszer majd biológiai tulajdonságokra lefordítva is tárgyalhatók. Jung abból indult ki, hogy pszichológiai energia az intróknál befelé, az extróknál pedig kifelé áramlik. Az intro- és extrovertált ma már nem tekinthető olyan ellentétnek, amellyel az emberek két osztályba sorolhatók. E jegyek inkább egy folytonos kontinuum szélső pontjaiként értelmezhetők. Minden embernek vannak mind intro-, mind extrovertált tulajdonságai, de a legtöbb ember leginkább egy olyan személyiségformához áll közel, amely egy mérsékelt, középső területen helyezhető el. Azt a személyt, aki tisztán középen áll, a szaknyelv ambi- vagy centrovertáltnak nevezi. E fejezetet követően a centróknak egy önálló fejezetet szentelünk. Bizonyos tényezők az intro- és extroverziók között finom eltolódásokat eredményezhetnek. Már C. G. Jung is megemlítette, hogy az emberek a skálán betöltött pozíciójukat koruk előrehaladtával könnyen megváltoztathatják. Az alaptendencia azonban az esetek többségében állandó marad. Az intró-extró kontinuum normális eloszlásának Gauss-görbéje
Ma sokkal pontosabb vizsgálatokra és megkülönböztetésekre vagyunk képesek. A befelé vagy a kifelé fordulás, beleértve minden olyan erősséget és korlátot, amelyet az intrók és az extrók gyakorta megfigyelhetnek magukon, visszavezethető a kapcsolóközpontunkban, vagyis az agyunkban mérhető különbségekre. A következő áttekintésben röviden a lényegesebb különbségeket foglaljuk össze. Ha a biológiai részletek túl száraznak tűnnek, akkor ez a rész egyszerűen át is ugorható közvetlenül ezután ugyanis található egy rövidített verzió és ezt követően egy még rövidebb összefoglaló, amely kitér a legfontosabb szempontokra. Vessünk egy pillantást a kapcsolóközpontra! Ami az intró és az extró agyat egymástól megkülönbözteti Intró agy Erősebb véráram és fokozottabb elektromos aktivitás az elülső nagy agykéregben és a talamusz elülső felében {1 0}. Itt számos belső folyamat zajlik: az emlékezés és a tanulás, a döntés, a tervezés és a problémamegoldás. Extró agy Erősebb véráram a talamusz hátsó felében és az insularis cortexben. Az agy e régiójában kerülnek feldolgozásra és kiértékelésre a külső érzéki benyomások. A talamusz hátsó része megszűri a benyomásokat és ennek egy részét továbbítja a nagyagy felé.
Ennek jelentősége: Ez a különbség megmutatja, hogy a befelé fordulás és a kifelé fordulás az információfeldolgozásban csapódik le: az intrók mérhető módon intenzívebben foglalkoznak a belső folyamatok, az extrók pedig a külső benyomások feldolgozásával. Intró agy Hosszabb idegpályák. {1 1 } Az introvertált személyek idegpályái hosszabbak szó szerint hosszabb a vezetékük. Extró agy Rövidebb idegpályák. Az extrovertált személyek idegpályái rövidebbek. Ennek jelentősége: Szigorúan véve ebből a felállásból az következik, hogy az intróknak szó szerint több időre lehet szükségük ugyanazon folyamatok feldolgozásához. De ez a következtetés kétszeresen is félresiklik. Először is a kognícióra vonatkoztatott gyorsaság nem a személyiség, hanem az intelligencia függvénye. Az intelligencia azonban nincs lineáris kapcsolatban az intro- és extroverzióval. Másodszor pedig intrókra és extrókra egyaránt érvényes, hogy az idegpályák fokozott gyakorlással és rutinnal egyre hatékonyabbá válnak. Aki gyakran és koncentráltan foglalkozik valamivel, az nemcsak a megvalósítás minőségét, hanem annak sebességét is fokozza. Gondoljunk csak első vezetési kísérleteinkre. Vagy az első próbálkozásainkra, amikor fogalmazást írtunk Mindazonáltal, ha az intróknak a gondolkodás cselekvésbe való átfordítása (pl. mozgásban vagy nyelvi kifejezésben) esetlegesen ténylegesen
tovább tart, mint az extróknak {1 2}, akkor ez gyakorlással kompenzálható. Amigdala. Az amigdala a limbikus rendszer része, amely mélyebben fekszik, mint azok a területek, amelyek az emberi tudatért felelősek. Az amigdalának fontos szerepe van helyzetek értékelésében és újrafelismerésében, valamint a veszélyek megítélésében. Szabályozza a benyomásokra adott reakcióinkat, amelyek érzékszerveinkből érkeznek, és ez a régió képes a testet készenléti állapotba helyezni. Ezáltal az amigdala központi szerepet játszik az érzelmek területén: üzenete pedig a félelem. Intró agy Könnyen aktiválható amigdala. Az intrók agyában az amigdala erősebben reagál a környezeti ingerekre. Emiatt az intrók viszonylag könnyen stresszes állapotba kerülnek (cortisolmérések alapján {1 3} igazolható). Extró agy Nehezen aktiválható amigdala. Az extrók agyában az amigdala gyengébben reagál a környezeti ingerekre. Ennek jelentősége: Az intrók érzékenyebben reagálnak a környezetükre, mint az extrók. Jobban ki vannak téve a stressznek az új vagy váratlan körülményekkel való találkozás során. Viszont különös éberséggel ragadják meg az információkat ami a jó megfigyelőkészség, a reflexió és az empátia alapja. Ezzel ellentétben az extrók fárasztó helyzetekben jobban meg tudják őrizni nyugalmukat és képesek rugalmasan reagálni.
Kevésbé vannak kiszolgáltatva a zavaró tényezőknek és jobban viselik, ha környezetük zajossá válik vagy elvakítja őket. A környezeti ingerekre történő reagálás intenzitását Kagan (2004) hosszú évekig tartó kutatómunkája alapján az intro- és {1 4} extroverziók közötti lényeges különbségnek tekinti. Nucleus accumbens. A nucleus accumbens ugyancsak a limbikus rendszer része. Örömközpontként tartják számon, hiszen az agynak ez a régiója váltja ki a jutalmazást és az örömöt. Az agyközpont érzelmekért felelős részeként az örömérzeten keresztül olyan viselkedésmódokra ösztökél, amelyek jutalmazást helyeznek kilátásba. Ez egy pillanatnyi erőteljes érzelmi lökettel megy végbe. Így a nucleus accumbens az amigdalához hasonlóan központi szerepet játszik az érzelmek kiváltásában. Intró agy Nehezen aktiválható nucleus accumbens. A nucleus accumbens az intrók agyában gyengébben reagál a környezeti ingerekre. Extró agy Könnyen aktiválható nucleus accumbens. Az extrók agyában a nucleus accumbens erősebben reagál a környezeti ingerekre. Ennek jelentősége: Az extrók fogékonyabbak a jutalmazásra és az ösztönzésre, mint az intrók. Kedvelik a bizonytalan helyzetekhez kapcsolódó kockázatokkal járó ingereket, amikor a
helyzet vége egy különösen kívánatos dologgal kecsegtet. Ebben a tekintetben érzékenyebben reagálnak a környezetükre, mint az intrók. Kedvelik az új tapasztalatokat és a meglepetéseket. Éppen ezért gyakrabban teszik ki magukat annak a veszélynek, hogy a vállalt kockázatok folytán veszteségeket és károkat szenvednek el. Az intrók a nehezebben aktiválható nucleus accumbens folytán ritkábban kerülnek ilyen kockázatos helyzetekbe. Viszont az olyan intenzív érzelmeket, mint a lelkesedés és az eufória, ugyancsak ritkábban és kevésbé intenzíven érzik át. A nucleus accumbens könnyű aktiválását Lucas és Diener (2000) kutatómunkájukban az extroverziók legdöntőbb tényezőjének tekintik. Szimpatikus és paraszimpatikus rendszer. A szimpatikus és paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszerhez tartozik vagyis az idegrendszernek ahhoz a részéhez, amely automatikusan működik és csak korlátozottan befolyásolható. A szimpatikus rész a teljesítményeket segíti, felkészíti a testet a szokatlan erőfeszítésekre, támadásokra vagy a menekülésre. A paraszimpatikus rendszer a szimpatikus nem kevésbé fontos ellenlábasa, hiszen ez a szervezet kíméléséről és kikapcsolásáról vagyis a nyugalomról gondoskodik. Ha a paraszimpatikus rész aktív, akkor a szívverés lelassul, viszont nyugalmi állapotban az emésztési tevékenység annál intenzívebb. A szimpatikus rendszer az izgalom átviteléhez ingerületátvivő anyagként (neurotranszmitterként) a dopamint használja, a paraszimpatikus rész pedig az acetilcholint. Intró agy Paraszimpatikus rendszer. Az intrókat a paraszimpatikus {1 5} rész aktivitása jobban jellemzi.
Extró agy Szimpatikus rendszer. Az extrókat a szimpatikus rész aktivitása jobban jellemzi. Ennek jelentősége: az energiával való feltöltődés formái az intróknál és az extróknál az idegrendszer eltérő szerveződése folytán különbözőek. Amíg az extrók fogékonyabbak a kívülről érkező ingerekre amely a szimpatikus rendszert aktiválja, addig az intróknak a jó közérzet biztosításához nyugalomra van {1 6} szükségük. Intró agy Ingerületátvivő anyagok. Az intrók agya fokozottabb aktivitást mutat az acetilcholin ingerületátvivő anyag pályáin, amely a paraszimpatikus rendszerhez kapcsolódik. Az acetilcholin szintje fontos szerepet játszik az amigdala működésében. {1 7 } Extró agy Ingerületátvivő anyagok. Az extrók agya fokozottabb aktivitást mutat a dopamin ingerületátvivő anyag pályáin, amely {1 8} a szimpatikus rendszerhez kapcsolódik. A jutalmazás központjában, a nucleus accumbensben dopaminreceptorok találhatók; nyilvánvaló tehát, hogy a
dopamin az idegi jutalmazási rendszerben központi szerepet játszik. Ennek jelentősége: A külső nyugalom az extrók számára gyakran alacsony dopaminszinthez, ezzel együtt pedig ingerszegénységhez és unalomhoz vagy éppen irritáltsághoz vezethet. {1 9} Az extrók ezért viszonylag sok változatosságot igényelnek, kedvelik az új benyomásokat és tapasztalatokat, valamint a jutalmazás kilátásba helyezését. {20} Ezek a tapasztalatok pedig megint csak azt eredményezik, hogy a nucleus accumbens dopamint bocsát ki. A jutalmazás lehet pl. egy finom étel vagy szex, nyeremények, előléptetés, valami kockázatos (bungee!) vagy kevésbé ártalmatlan esetekben drogok és függőség. Az extrók ezenkívül fogékonyabbak az eufórikusabb állapotokra, a lelkesedésre és a túláradásra. A külső tényezők az extrovertáltakat mérhetően erősebben motiválják, mint a belsők. {21 } Az intrók számára viszont a túl sok külső változás gyakrabban vált ki stresszt, és ez az acetilcholin alacsony szintjéhez, ezt követően pedig energiavesztéshez és/vagy ingerültséghez vezet. Előfordulhatnak az immunrendszerre gyakorolt negatív hatások is. Ezért az intróknak a biztonság és az állandóság érzésére van szükségük {22} ; az extrókkal ellentétben náluk ritkábban jelentkeznek nagy intenzitású érzelmek {23} és ezek jobban igénybe is veszik őket. Az acetilcholinnak továbbá több időre van szüksége az ingerek átviteléhez, mint a dopaminnak, és ez a tény a hosszabb vezetékkel együtt felelős lehet a lassabb reakciókért. {24} A belső tényezők az introvertáltakat mérhetően jobban motiválják, mint a külsők. {25} Összességében bizonyos agyi régiók úgy működnek együtt az ingerületátvivő anyagokkal, hogy az intrók biztonság iránti szükségletét, illetve az extrók jutalmazás iránti törekvését segítik. {26} Ezen tények vizsgálatát követően magam is könnyebben el tudom fogadni, hogy az elvégzett napi munkám után ezt a kéziratot is minimum háromszor mentem el különböző adattárolókra. Azt is elviselem, hogy szinte sosem kerülök eufórikus hangulatba. Ugyanis intróként nem a mámorító
érzéseket, hanem a biztonságot értékelem többre. Viszont annál inkább örülök extrovertált barátaim és kollégáim lelkesedésének, akik belülről ragyognak ilyenkor! Amennyiben inkább lemond arról, hogy átverekedje magát a különböző agyi régiókon és agytekervényeken, úgy éljen a beígért velős összefoglalás áttekintésének lehetőségével. Ebből is megismerheti az intrók és extrók között fennálló legfontosabb, biológiailag is igazolható különbségeket. Az első különbség: az ingerek iránti érzékenység Befelé vagy kifelé? Mai tudásunk szerint a befelé vagy kifelé fordulás teljesen szó szerint értendő: az introvertált emberek elülső agyában fokozottabb elektromos tevékenység mutatható ki, mint az extrovertáltakéban mégpedig éppen abban a régióban, amely a tanulásért, a döntésekért, az emlékezésért és a problémamegoldásért, vagyis a belső folyamatokkal való foglalkozásért felelős. Ezzel összefüggésben a véráram is erősebb. Az extrók a külső ingerekre kevésbé érzékenyen reagálnak és vegetatív idegrendszerük jellegéből fakadóan összehasonlításban kevesebb nyugalomra van szükségük. Könnyebben feldolgozzák az érzéki benyomásokat, mint az intrók. Ezekből a neurológiai tényezőkből az első komoly különbség is levezethető intrók és extrók között: az extrovertáltak a külvilág benyomásaival vagyis minden olyan ingerrel, amelyet érzékszerveinken keresztül veszünk fel többnyire könnyen megbirkóznak. Továbbá az extrók energiájuk és életminőségük egy részét a más emberekkel való kommunikációból és a külvilág impulzusaiból merítik. Az extrók és az intrók közötti különbség okai az eltérő agyi szerveződésekben rejlenek. Az extrók az intrókkal összehasonlítva jobban kedvelik a külső benyomásokat, az intrók pedig a belső folyamatokkal való intenzív foglalkozást.
Az extrók kedvelik a tevékenykedést és a kezdeményezést; sok extró lelkes utazó és szereti a változatosságot. Az extrók átlagban többet sportolnak és több kapcsolatuk, valamint több szexuális partnerük van, mint az intróknak. {27 } Az introvertáltak ezzel szemben már külső benyomások nélkül is el vannak foglalva a feldolgozási folyamatokkal és másként tevékenyek, mint extrovertált kortársaik: az intrók ugyanis reflektálnak. Így egy külsőre látszólag tétlen ember is pöröghet magas fordulatszámon. Ennek a különbségnek a következményeként az introvertáltak könnyebben válhatnak túlingereltté, mint az extrovertáltak. Az intrók jobban értékelik és igénylik a nyugodt időszakokat teljesen szó szerinti értelemben: vagyis jól megvannak zajok és éles fények nélkül, lehetőleg egyedül vagy legfeljebb néhány ember társaságában. Energiájukat az ingerszegény, magányosan eltöltött időszakokból merítik. Ugyanez kimerítő fázisokat követően az extrókat is jellemezheti. Az intrók azonban alapvetően rá vannak utalva a nyugalomban történő feltöltődésre. Fokozott érzékenység Ebben a tekintetben a fokozott érzékenység különös téma: akik rendkívül érzékenyek, könnyen válhatnak túlingereltté és bár többségük intró, Elaine Aron, amerikai pszichológus úgy számol, hogy az extrók 30 százaléka is fokozottan érzékeny (Aron 2004). Mivel az idegrendszeri különbség nem teljesen tisztázott, e téma tárgyalásától eltekintek. Viszont rögzíthetjük, hogy a túlingereltség az introvertáltak és a fokozottan érzékenyek számára problémát jelenthet. A második különbség: kockázat és biztonság A második komoly különbség intrók és extrók között neurobiológiai szempontból mérhető eltérésekre vezethető vissza. Az intrók és extrók agyában az idegi érzelemközpont különböző régiói aktívak. Az intrók esetében a félelemcentrum
aktív, az extrók pedig erősebben reagálnak, ha jutalom van kilátásban. Továbbá a különböző ingerületátvivő anyagok koncentrációja is eltérő. Az introvertáltak acetilcholin-szintje magasabb, amely a koncentrációért, az emlékezésért, a tanulásért és a mérlegelésért felelős. {28} Ezzel szemben az extrovertáltak agyában összehasonlításban magasabb dopaminszint mérhető. Ez a neurotranszmitter támogatja a mozgást, de a kíváncsiságot, a változatosság keresését, valamint a jutalmazás és az örömteli tevékenységek iránti törekvést is. Fő a biztonság avagy Aki mer, az nyer az intrók és extrók jó közérzetük megőrzése érdekében biológiai felépítésüknek megfelelően más-más tapasztalatokat részesítenek előnyben. E különbségnek egyértelmű következményei vannak az intro- és extrovertált emberek személyes hajlamaira nézve. Az intrók nagyra értékelik a dolgoktól való távolságot és a benyomások feldolgozásának játékterét, valamint erős önfenntartási ösztönnel bírnak. Az acetilcholin azonban mindenekelőtt a biztonság viszonylag magas szükségletéért felelős. Az intrók ténylegesen kevesebb balesetbe bonyolódnak és átlag feletti mértékben éberek. Ezzel szemben az extrók a változatosságot és azokat a tevékenységeket kedvelik, amelyek jutalommal kecsegtetnek. A dopamin gondoskodik arról, hogy az extrók az áhított jutalom végett vállalják a kihívásokat, a kockázatokat és olykor még a veszélyeket is. A csábító változatosság és a jutalmazás szükséglete olyan erős, hogy némely extrovertált még a számára egyébként nagyon értékes kapcsolatait és javait is képes kockára tenni. Az extrók kiterjedtebb ismeretséggel bírnak, viszont a szexuális kicsapongások kedvéért könnyebben veszélybe sodorják állandó partnerkapcsolatukat, jobban vonzódnak a szerencsejátékokhoz és több bűncselekményt követnek el. {29} Biztonság vagy kockázat Öltözékünk az egyik szemléletes példája annak, hogy miként kommunikáljuk a biztonságra vagy a kockázatra való hajlamunkat: ruhadarabjainkat többek között személyiségünk által meghatározott hajlamaink szerint választjuk meg. Susanne
Ackstaller ennek kapcsán azt állítja, hogy lényeges különbségek fedezhetők fel az intrók és az extrók között: A külcsín árulkodik a típusról! Susanne Ackstaller, író és blogger A div at- és stíluskérdésekben a v alóság m egfelel az elv árásoknak: az intrók a klasszikus egy szerűséget kedv elik, korlátozott szín- és m intav ilágból v álogatnak és finom an sm inkelik m agukat. Ezzel szem ben az extrók tobzódnak : ruháikkal m agukra v onják m ások figy elm ét, üzleti öltözéküket feltűnő kiegészítőkkel dobják fel, szájfény hely ett pedig élénkv örösre rúzsozzák ajkukat. Márkákban kifejezv e az intrók inkább Jil Sandert, az extrók pedig az Escadát részesítik előny ben. Bár láttam már intrókat vad cipőkben, az alaptendencia azért helyesnek tűnik. Az extrók leglenyűgözőbb tulajdonsága a lelkesedésre való képességük ennek széles skálájával: a dolgok felett érzett örömtől kezdődően a mély vágyakozáson át az eufóriáig. Ezek a pozitív érzések ugyancsak az agyban található magas dopaminkoncentrációval és a nagyon aktív nucleus accumbens (lásd fentebb) működésével magyarázhatók. A lelkesedés és az eufória egy vonzó cél vagy fontos dolog elérésére adott reakció, és ezzel egyfajta jutalomdopping az agyban. {30} Az intrók csak ritkán ragadtatják magukat olyan túláradó érzelmekre, mint az extrém izgatottság vagy a féktelen öröm. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt és ez egyfajta üzenet azon extrók számára is, akik sajnálkozva olvasták az iménti sorokat, hogy az intrók életminősége alacsonyabb szinten lenne; pusztán másként alakul. Mindezt egy képpel is érzékeltethetjük: amikor az extró tűzijátékot gyújt, az intró egy forró cserépkályha mellett melegszik. Mikor az extró tűzijátékot gyújt, az intró elégedetten melegszik egy forró cserépkályha mellett. Az érem másik oldala: ha a külvilágból származó ingerek elülnek, az extróknál gyorsabban beáll az unalom és könnyebben jelentkezik a megcsömörlöttség állapota, mint az intróknál. Ez
ahhoz vezethet, hogy egy extró ingerek hiányában a megfelelő dopaminszint eléréséhez szükségtelen és túlzott kockázatokat vállal és ennek megfelelően kárt szenved és többnyire mások is vele együtt szenvednek. Az én túlértékelését és a szociálisan káros viselkedést ugyancsak a dopamin mellékhatásaként tartják számon. A bűnözés vagy a lesújtó pénzügyi válság két olyan kulcsszó, amely felvázolja a lehetséges kockázatok skáláját. De az acetilcholinnek, az intrókat jellemző ingerületátvivő anyagnak is vannak hátrányai: némely intró az óvatosság, a töprengés és a mérlegelés folytán amelyekre ez az ingerületátvivő anyag ösztönöz elnapolja vagy éppen elfelejti a cselekvést. Sok briliáns ötlet marad megvalósítatlanul, mivel az intrók a kivitelezés kockázatától visszariadnak vagy túl sok aggályt táplálnak. Alább az imént felvázolt összefüggések rövidített változata tömör formában újra áttanulmányozható: A biológiai különbségek és következményeik Introvertált: befelé forduló a belső aktivitás magas szintje, viszonylagosan magas ingerek iránti érzékenység, az energia és az életminőség fenntartásához kevés szükség van a kívülről érkező impulzusokra nagyobb igény a biztonságra Extrovertált: kifelé forduló
a külső aktivitás magas szintje, viszonylag alacsony ingerek iránti érzékenység, az energia és az életminőség fenntartásához nagy szükség van a kívülről érkező impulzusokra nagyobb igény a jutalmazásra KÜLÖNBÖZŐ ERŐSSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ KORLÁTOK Miután az intrók és extrók közötti különbségeket áttekintettük, felmerül egy kérdés: pontosan mi következik ebből a tudásból? Ez a kérdés nemcsak jogos, de nagyon fontos is, hiszen a válaszokban rejlik a fajtánknak tetsző élet kulcsa, azáltal hogy az intro- és extrovertált emberek közötti különbségeket minden területen megtanuljuk értékelni és felhasználni. Sem az intrók, sem az extrók nem jobbak a másiknál, egyszerűen különböznek abban a tekintetben, hogy másban teljesítenek jól, más okoz számukra feszültséget és más jelent számukra kihívást. Ebből az következik, hogy egy extrovertált embernek másként kell céljait megvalósítania és más módon kell kapcsolatokat építenie, mint egy introvertáltnak. Gondolok itt például a karrierre vagy pusztán a mindennapi munka szervezésére. Az intrók és az extrók nem egyformák de egyenértékűek. Mindkét csoportnak megvan a saját receptje a sikerességre. A különbségek az intrókat más területeken erősítik, mint az extrókat. De a különbségekhez bizonyos korlátok és ezzel együtt szükségletek és nehézségek is társulnak. 10 erősség 10 korlát Könyvem e fejezetében tíz-tíz jellegzetes erősséget és korlátot tárok az olvasó elé. Ezen túlmenően az olvasónak első megközelítésben abba az aspektusba is betekintést nyújtok, ahogyan az intrók és extrók erősségeik és korlátaik fényében egymást gyakorta érzékelik. A más ugyanis önmagában még akkor sem mindig vonzó, ha voltaképpen egy erősségről van szó.
Mindenekelőtt azonban engedtessék meg nekem két fontos megjegyzés, amelyek szem előtt tartását az olvasás során javaslom. Első előzetes megjegyzés: A tízes lista nem meríti ki az összes lehetőséget és nem is nyújt teljes pszichogrammot az intro- és az extrovertált személyiségekről. Tulajdonságokat foglal magában, amelyek az emberek egymás közötti kommunikációjában válhatnak fontossá. Más szóval: a lista biztos alapot kíván nyújtani ahhoz, hogy az intrókat és extrókat munkájukban és magánéletükben egyaránt meg tudjuk érteni. Továbbá saját magunkat is külső kommunikációnk tükrében vagyunk képesek a leginkább megismerni. Második előzetes megjegyzés: A listában szereplő tulajdonságokat természetes előfordulásukban nem lehet feketén-fehéren elosztani az intrók és extrók között. Először is azért, mert mindannyian elegyítünk önmagunkban intro- és extrovertált tulajdonságokat. Másodszor pedig azért, mert egyik csoport sem birtokol kizárólagosan sem erősségeket, sem pedig korlátokat. Minden esetben csak halmozódásokat lehet megfigyelni. Ennek egyik példája, hogy nagyon sok intró szívesen ír: az írás introspektív tevékenység, amely a tartalmakkal való belső foglalkozásnak kedvez. Ezzel szemben sok extró a beszédet részesíti előnyben az írással szemben, mivel gyorsabb, közvetlenebb, spontánabb és embertársainkkal közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé. Ennek ellenére természetesen akadnak kiváló extrovertált írók és elsőrendű introvertált szónokok is. Csak éppen ritkábbak. Intró és extró erősségek áttekintése És most térjünk át magukra a tulajdonságokra, amelyeket az áttekinthetőség kedvéért intró-extró párokba rendeztem, és két összesített listában (erősségek és korlátok) rövid magyarázatokkal kiegészítve állítottam egymás mellé. Az összevetés és a két összesített lista jól használható a további szakirodalmi olvasmányok forgatása során is. Az olvasás során
mindenekelőtt azt a kérdést teheti fel magának, hogy ezen erősségek és korlátok közül melyeket figyelte meg a korábbiakban saját magán. Ennek a fejezetnek a végén újra találkozik ezzel a kérdéssel és ekkor már jegyzeteket is készíthet hozzá.
Intró és extró erősségek párba rendezve 1. erősség-pár: óvatosság és bátorság Sok intró hajlik az óvatosságra, amely a kockázatok érzékelésének és felmérésének képessége. Az óvatos emberek kerülik a bizonytalan kimenettel járó kiszámíthatatlan kockázatokat. Sok extró bátor és kész arra, hogy kockázatot vállaljon egy vonzó cél elérése érdekében. Inkább kockáztat, mint hogy egy helyzetben benne ragadjon. Az intrók agyában az acetilcholin magas koncentrációja (biztonság!), az extrókéban pedig a dopamin emelkedett szintje (jutalom!) az óvatosság és a bátorság biológiai alapja. Mindkét erősség közvetlen megfelelésben áll az ingerületátvivő anyagok koncentrációjával. Ehhez társul még a félelemcentrum (amigdala: az intróknál aktív) vagy a jutalomcentrum (nucleus accumbens: az extróknál aktív) erőteljes aktivitása. Ebből az okból kifolyólag sok intró kitartó, előrelátó és gondosan fontolóra veszi jövőbeli cselekvéseit. Ez előnyös olyankor, amikor nem kell kiterjeszteni vadászterületünket így például a már megalapozott jólét kényelmes idején. Az óvatosság jelzőrendszerként is fontos, ha alattomos kockázatokkal van dolgunk, vagyis olyan veszélyekkel, amelyek közvetlen befolyása nem számottevő, hosszú távon viszont óriási hatást gyakorolhatnak. Ennek példái a klímaváltozás, az erőforrások globális elosztása, az élelmiszer-minőség vagy az adatbiztonság.
Az extrók bátorsága és az általuk vállalt kockázatok Sok extró ezzel szemben a bátrak erejével határozottan és energikusan cselekszik, és ha szükségesnek tartja, a komfortról és a biztonságról is lemond. Kockázatot vállal, pénzt vagy kapcsolatokat tesz kockára, ha az céljait tekintve fontosnak tűnik. Alacsonyabb szintű érzékenysége folytán, az intrókkal összehasonlítva, a fájdalmat sem kerüli annyira. Az extrók bátorsága bizonytalan és veszélyes időkben hasznos, amikor új vadászterületek becserkészésére és új erőforrások megszerzésére van szükség. {31 } A kommunikációra gyakorolt következmények: Az óvatos emberek mérlegelik az általuk közölt információkat. Diszkrétek és jól kiértékelik a látottakat és hallottakat annak érdekében, hogy mások szavait és viselkedését lehetőleg helyesen mérjék fel. Gyakran nagyon diplomatikusan is viselkednek. A bátor emberek ki tudnak törni a megszokott rituálékból és új szeleket hoznak. Mernek nyíltan beszélni és céljaikért harcba szállni, s ezért olyan következményeket is vállalnak, amelyek a kapcsolatok szintjén nem mindig kellemesek. Az óvatos emberek a bátrakkal összehasonlítva igyekeznek elkerülni a fájdalmat, a kockázatot és a nehézségeket. Az óvatos ember a bátrat könnyen vakmerőnek tartja. A bátor számára viszont az óvatos ember tűnik gyakorta gyáva nyúlnak vagy legalábbis aggodalmaskodónak. 2. erősség-pár: lényeglátás és lelkesedés Az intrók folyamatosan a benyomások feldolgozásával vannak elfoglalva: az összehasonlítással, a szűréssel és a kiértékeléssel. Ez a lényeglátás alapja: amit egy intró mond, gyakran különös jelentőségre, mélységre vagy minőségre tesz szert.
Az extrók gyakran benyomásokkal inspirálják és lelkesítik magukat. Könnyen eufórikussá válnak és lelkesedésük másokat is magával ragad. A lényeglátó emberek a témák, események és kérdésfelvetések mélyebb dimenzióját is igyekeznek felfedni. Az intrókra jellemző agyi tevékenységek, az információk megfontolása, kiértékelése és összehasonlítása jó alapot biztosít a dolgok mélyreható tanulmányozására. A dopamin lelkesítő hatása Ha van olyan ok, amiért olykor én magam mégis inkább extró lennék, akkor az a lelkesedés, amely eufóriába is átcsaphat. Az intrókra jellemző ingerületátvivő anyag, az acetilcholin (ld. fentebb) ezt a mámorító érzést kevéssé képes kiváltani, az extrók neurotranszmittere, a dopamin viszont annál inkább! Így a lelkesedők táborát sokkal több extró, mint intró alkotja, akik energiájukkal lendületet adnak másoknak és cselekvésre ösztönzik őket. A kommunikációra gyakorolt következmények: Mostanára már biztosan ismeri az egyik legfontosabb okot, amiért sok intró idegenkedik a csevegéstől: az túl unalmas. Még akkor is, ha az introvertált személy is belátja, hogy a small talk mindenekelőtt az alapvető bizalom fenntartására és a jó viszony kialakítására szolgál. Ez a fajta beszéd egy tipikus, gazdag belső élettel bíró intró számára egyszerűen nem eléggé ösztönző. Ezzel szemben a legtöbb intró nagyon nagyra értékeli a mély beszélgetéseket. Egy ilyen beszélgetés során ugyanis gyakorolni tudja a lényegre törő gondolkodás erősségét. Dembling (2012, 26f.) még egy másik olyan okot is megnevez, amelynek köszönhetően egy beszélgetés értékesnek tekinthető: tanulmányok alapján egy mélyreható beszélgetés a különböző tartalmakról folytatott vita révén alkalmasabb a jó közérzet
fenntartására, mint a csevegés, amely csak a kapcsolat fenntartására szolgál, de tartalmi tekintetben inkább lapos szokott lenni. Ezzel szemben az extrók csillogást visznek a kommunikációba: inspiráló, vidám és motiváló pillanatokat teremthetnek azáltal, hogy másokat is lelkesítenek a környezetük, új eszmék és érdekes tevékenységek felett érzett örömükkel. Mindez gyakran ellenállhatatlanná teszi őket. A lényeglátó emberek a lelkesedőket könnyen felszínesnek vagy túlzottan érzelmesnek tartják. A lelkesedők pedig a lényeglátókat tekintik gyakran nehézkesnek vagy hűvösnek: elvégre látásmódjukból hiányzik az érzelmi szikra. 3. erősség-pár: koncentráció és rugalmasság Az intróknak gyakran nem esik nehezükre, hogy egy dologgal intenzíven és koncentráltan foglalkozzanak, illetve energiáikat összerendezzék. A rugalmas extrók könnyedén módosítják gondolkodásukat és cselekvésüket, illetve gyorsan alkalmazkodnak új helyzetekhez. Kemény dió versus szapora ritmus Az intrók szeretnek egy dologgal mélyebben foglalkozni és szeretik feltörni a kemény diót. Ha nem éri őket túl sok inger és nem szakítják őket félbe, akkor könnyedén elmerülnek egyegy projektben. A rendelkezésre álló energiát optimálisan tudják felhasználni, úgy, hogy a számukra lényeges dolgokra összpontosítanak (ld. lényeglátás 2. erősség-pár). Eközben meglepő eredményeket érnek el, különösen akkor, ha a koncentráció kitartással (ld. 8. erősség-pár) párosul. Magas
szintű koncentrációval minden sikeres tudós és feltaláló rendelkezik. Az extrók ereje ellenben rugalmasságukban rejlik. Mivel ők a külső, változó benyomásokat nemcsak elviselik, hanem még kedvelik is, nem jelent számukra problémát, ha a mindennapok szapora ritmust, meglepő fordulatokat és változásokat, illetve váratlan határidőket és feladatokat eredményeznek. Az extrók e rugalmasság folytán összevetve az intrókkal a zavarokra is kevésbé érzékenyek. És még valami: az extrók rugalmasságukból energiát kovácsolnak, mert az további impulzusokat biztosít számukra. A kommunikációra gyakorolt következmények: Az intrók a másokkal való érintkezés során teljes figyelmüket beszélgetőtársuknak tudják szentelni. Ez, az emberi kapcsolatokban megmutatkozó igazán értékes hozzáállás az introvertált embereknek nagyon intenzív jelenlétet biztosít. Az intrók különösen meggyőzőek akkor, ha kiderül, hogy mennyire behatóan foglalkoznak egy-egy témával, illetve milyen mélységben vizsgálnak kérdéseket és kommentárokat még nyilvános helyzetekben is, például egy előadás vagy a vita közben. Az extrók könnyed rugalmasságuk folytán a beszélgetéseket szellemessé és lendületessé tudják tenni. Gond nélkül képesek új témákhoz alkalmazkodni és új információkat spontán módon gondolatmenetükbe bevonni. Mindenekelőtt tárgyalások és spontán helyzetek kapcsán hasznos, ha egy extró továbbfűzi a mások által mondottakat vagy reagál egy időközben történt dologra. Az írásos minták gyakran trambulinként szolgálnak az extrók számára: felfogják a lendületet, hogy aztán irányt szabjanak a diskurzusnak A rugalmasság nem felületesség, a koncentráltság nem merevség. A koncentrációra képes emberek könnyen tartják bizonytalannak, szeszélyesnek vagy felületesnek rugalmas társaikat. A rugalmas emberek pedig a koncentrált
embertársaikat tartják néha hajthatatlannak, merevnek vagy unalmasnak. 4. erősség-pár: figyelmesség és előadókészség Sok intró a másokkal történő együttlét során a látottakból és hallottakból leszűri a fontos információkat. Ezekből álláspontokra és szükségletekre tud következtetni. Sok extró különösen sikeres abban, hogy saját céljait és önmagát ügyesen, határozottan és hatásosan adja elő. Az extrók azon képességük folytán, hogy céljaikat és önmagukat jól elő tudják adni, álláspontjukat és szükségleteiket hatásosan képviselik. Ez különösen akkor van így, ha ehhez a képességhez még a beszédkészség mint erősség (ld. 9. erősség-pár) is társul. Az extrók külső ingerekkel szemben tanúsított csekélyebb érzékenységük folytán gyakran lazábbnak tűnnek, vagyis nyugodtabbnak és elengedettebbnek, mint az ingerekre érzékeny intrók. Ez önmaguk megjelenítése szempontjából további előnyt jelent, hiszen erőt és függetlenséget sugároz. Önmonitorozás Sok intró kiválóan űzi a valódi figyelmesség művészetét, az extrók ellenben mesterien tudják az információkat találó szavakba foglalni és beszélgetőpartnerüknek közvetíteni. Ha szükséges, akkor mindezt gyorsan is képesek megoldani! Ezen a ponton a figyelmesség egy különös válfaját is meg kell említenünk. A legtöbb intró különösen gyakorlott az önmagára irányuló figyelmességben és az önmegfigyelésben. Ezt az önmonitorozást ügyesen használja a társadalmi
követelményekhez való alkalmazkodásban, amelyet bizonyos helyzetek megkövetelnek. {32} A kommunikációra gyakorolt következmények: Sok intró tényleg meghallgat másokat és jól megfigyel dolgokat. Mesterien dolgozza fel a felvett információkat. Az érzéki csatornákon érkező adatokból kiszűri a fontosat, és az eredményeket a későbbi párbeszédek során felhasználja. A koncentrációhoz hasonlóan a figyelmesség is intenzív odafordulást közvetít a kommunikációs partnerek számára. Sok intró közbe is kérdez, ha valamit pontosabban szeretne megtudni vagy világosabb magyarázatra vágyik, és eközben utalásokat is tesz az éppen hallottakra. Ez a legtöbbször nagyon kellemes benyomást kelt a beszélgetőpartnerekben. Az intrók gyakran a hallottakban és a megfigyelt dolgokban finomságokat és felhangokat is felfedeznek, például megérzik a jelenlevők közötti rejtett konfliktusokat vagy a hangulat hirtelen megváltozását. Ez felbecsülhetetlen értékű azokban a helyzetekben, amelyek tapintatot és diplomatikus cselekvést igényelnek. Az extrók erőssége e kommunikáció másik oldalára vonatkozik: az extrók gyakran szuverén módon, meggyőző erővel tudnak tartalmakat közvetíteni és ezeket komoly energiával képviselik. A frissen hallottakat is be tudják építeni az új stratégiákba, különösen akkor, ha a rugalmasság erősségére is támaszkodhatnak (ld. 2. erősség-pár). Egy figyelmes hallgató egy jó előadót énközpontúnak és felszínesnek tarthat. Egy jó előadó viszont a figyelmes hallgatót láthatja passzívnak vagy motiválatlannak. De ezt a kérdést is óvatosan kell kezelnünk: az extróknak a figyelmességhez erősebb impulzusokra van szükségük, mint az intróknak ezt az intró-mestereknek is figyelembe kell venniük! {33} 5. erősség-pár: nyugalom és gyorsaság
A belső nyugalom az intróknál szerencsés esetben koncentrációt, nyugodtságot és letisztultságot eredményez. A gyorsaság az extrókat szerencsés esetben képessé teszi arra, hosszadalmas megfontolás nélkül cselekedjenek. Az introvertáltak számára fontos a külső nyugalom, hiszen ez védelmet nyújt számukra a már említett túlingereltséggel mint kockázattal szemben. De a nyugalom nemcsak segítség, hanem egyben erősség is. Aki képes saját belső nyugalmát megteremteni ahogyan ez az intróknak a túlingereltség elkerülése végett gyakran sikerül, az ezzel sok előnyre tesz szert. Ezekhez tartozik többek között a fontos és nem fontos ingerek megkülönböztetése, a belső nyugalom érzése, a fokozott koncentráció és ezzel a magasabb szintű teljesítőképesség. Az említett következmények még mérhetőek is, például a rendszeresen meditáló emberek esetében. A nyugodt embereket a kevésbé nyugodtak gyakran béketűrőnek tekintik és olykor gondoskodónak, ha a nyugalomhoz figyelmesség (ld. 4. erősség-pár) vagy beleérző képesség (ld. 10. erősség-pár) is társul. A robotpilóta Az extrovertáltak kezében van egy másik tromf is: ők az intrókkal összehasonlítva rövidebb agyi idegpályáik és a magas stimulációs dózisokkal szemben fennálló jobb terhelhetőségük folytán gyorsan tudnak reagálni a külső ingerekre. Ez a beépített robotpilóta, amely az extrókat gyors cselekvésre készteti, különösen a kockázatos vagy veszélyes helyzetek megoldásában tehet szert döntő jelentőségre. A kommunikációra gyakorolt következmények: Egy nyugodt kommunikációs partner kevésbé agresszív, viszont annál összeszedettebb. Továbbá tárgyalási szituációkban vagy
konfliktusok során is előnyökre tesz szert: hiszen nem kapkod hektikusan, hanem sorjában végzi a dolgokat továbbá azért is, mert ki tudja aknázni a szünet és a hallgatás erejét. Felgyorsult korunkban ez nagy (mert ritka és üdvös) tőke. Az extrók több kockázatot vállalnak, mint az intrók Az extrók az új információkat vagy ötleteket éppen a legkényesebb helyzetekben, például viták vagy nehéz tárgyalások során gyorsan szavakba tudják önteni és cselekvésbe átfordítani. Mivel átlagosan több kockázatot vállalnak, mint az intrók, kevesebbet hezitálnak, ugyanakkor az ilyen helyzetekben gyakrabban hoznak hibás döntéseket is. A nyugodt személyek a gyors kommunikációs partnereket olykor hektikusnak és fárasztónak tartják. A gyors emberek viszont nyugodt beszélgetőpartnereiket tarthatják motiválatlannak, arrogánsnak vagy ötlettelennek. 6. erősség-pár: analitikus gondolkodás és tetterő Az analitikus gondolkodásra hajló intrók képesek a nehéz összefüggéseket részekre bontani, bonyolult dolgokat szerkezetükben megérteni és azokat szisztematikus módon megtervezni. A tetterős extrók akkor cselekszenek, amikor ezt szükségesnek tartják. Amire egyszer rájönnek, azt átfordítják tevékenységbe, és ezzel környezetükben vagy embertársaik vonatkozásában változásokat eszközölnek. Az intrók a fentebb pontosan felvázolt, folytonosan zajló belső folyamataik révén különböznek az extróktól. Számukra fontos,
hogy életüket úgy szervezzék, hogy az kiszámítható legyen. Az áttekinthető helyzetek és a gondos tervezés megkönnyíti a dolgukat, hiszen a meglepetések fárasztóak, energiát emésztenek fel, másfelől pedig könnyen túlingereltséghez vezetnek és energiaveszteséget eredményeznek. Ez az egész életet végigkísérő gyakorlat sokukat egy döntő jelentőségű erősséggel gazdagítja: azzal a képességgel, hogy rendezett vonalak mentén gondolkodjanak és a nehéz dolgokat átlássák ezáltal pedig energiát takarítsanak meg. A kívülre irányuló erő leginkább talán a tetterőben nyilvánul meg, amelyben az intrókhoz képest sok extró bővelkedik. Sok extrót elintézőként ismerünk, pragmatikus emberként, aki elszántan ragadja és valósítja meg a dolgokat, mialatt mások hezitálnak és gondolkodnak. Az extrók tanulási formaként nagyra értékelik a próbát, mert szeretik a környezettel való közvetlen, érzékszerveken keresztül történő érintkezést, valamint a kockázatok miatt egy átlagos intróhoz képest kevésbé bizonytalanodnak el. Válsághelyzetekben egy extrót a gyorsasághoz hasonlóan a tetterő is csúcsformába hoz, azonban kudarc esetén ez is több veszélyt rejt magában. Vezérgondolat és a fején talált szög A kommunikációra gyakorolt következmények: Az analitikusan gondolkodó intrók a beszélgetések során könnyen visszatérnek a vezérgondolathoz és ezáltal képesek értelmes keretek között tartani egy vita eredményeit és szerkezetét. Akkor érzik biztonságban magukat, ha a nehéz helyzetekre felkészülnek és információkkal rendelkeznek. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy olyan tárgyalás napirendjét, amelyet a résztvevők előzetesen elektronikus levélben kapnak kézhez. Vagy mint amikor egy előadó megtekinti azt a konferenciatermet, amelyben fontos előadást kíván tartani. Ha van lehetőség a meglepetések elkerülésére, s így a folyamatok nyugodt tervezésére és ötletek kidolgozására, akkor az analitikusan gondolkodó intrók csúcsformába kerülnek: hiszen ekkor több energiát tudnak magára a kommunikációra és beszélgetőpartnereikre fordítani.
Az extrók tetterejükkel minden olyan helyzetben előnyt élveznek, ahol a kommunikáció tétje az, hogy fején találjuk a szöget. Azok vannak gyakorta nyerő pozícióban, akik projektekben elszántan cselekednek, tárgyalások során világos döntéseket javasolnak, konkrétan és világosan beszélnek annak érdekében, hogy az elgondolt és eltervezett dolgok megvalósulását elérjék. A tetterős emberek az analitikusokat olykor aggodalmaskodónak vagy okoskodónak tartják. Fordítva pedig az analitikus személyiségek a tetterős emberek ténykedését látják gyakran fejetlenségnek és hektikus felhajtásnak. 7. erősség-pár: függetlenség és közvetlenség Sok intró nagyra értékeli az önálló a másokhoz való túl erőteljes igazodást nélkülöző, saját elvek szerint folytatott életet. Az intrók jól megvannak egyedül is. Sok extró kedveli a csapatmunkát és szívesen van mások társaságában. Szívesen ad pozitív visszajelzést és magáról is szívesen fogadja ezeket. Az extrók többnyire fontosnak tartják környezetük visszajelzéseit, olyanok, mint a szélkerék, amely igényli a környezettel való kapcsolatot. Fordítva ők is szívesen viszonozzák ezt, odafordulnak azokhoz, akiknek a társaságát kedvelik. Ha egy extró érzi a csapat tagjainak nagyrabecsülését, szívesen fektet energiát a csoport sikerébe és teljes mértékig jól érzi magát. És a körülötte levők szintúgy. Ez mindenféle csapatra nagyon jó hatással van. Ha extrók szállnak síkra egy ügyért, akkor azt szívvel-lélekkel {34} vállalják.
Az adott kereteken túl Az intrók akkumulátora az extrókéval összevetve nincs olyan erősen ráutalva környezetük visszajelzéseire. Az intrók az extrókkal való összehasonlításban a jutalmazásra is kevésbé fogékonyak. {35} Mindez sokszor lehetővé teszi számukra, hogy távolságot tartsanak mások véleményétől, tehát függetlenséget biztosít számukra. Kevésbé hajlamosak arra (természetesen bizonyos érettséget feltételezve), hogy középpontba állítsák magukat, befolyásukat vagy szükségleteiket. A függetlenség adta távolságból fakadóan az intrók képesek sablonoktól mentesen gondolkodni és figyelemre méltó teljesítményeket elérni. Ha rendelkeznek ezzel az erősséggel, gyakran meglepően nonkomformisták, és látszólag magától értetődő dolgokat is meg tudnak kérdőjelezni. A függetlenség erejével az óvatos intrók is képesek szabályszegőkké válni és csendes forradalmakat elindítani. Ennek példái a nagy intró, Mahatma Gandhi, aki hazája, India függetlenségét erőszak nélküli ellenállással vívta ki. Vagy a csendes amerikai Rosa Parks, aki az apartheid idején nem adta át helyét a buszon egy fehér embernek, és ezzel elindította a fekete polgárjogi mozgalmat. A kommunikációra gyakorolt következmények: Az a fajta közvetlenség, amelyre az extrók képesek, közvetlenül kihat a kommunikációra: érzelmi melegségként, támogatásként és olyan szikraként, amely másokat is megérinthet, lelkesíthet vagy helyeslést válthat ki belőlük. Aki látott már valaha jó extrovertált szónokot színpadon beszélni vagy extrovertált társasági embert vadidegenekkel beszélni, az tudja, hogy ez a képesség milyen hatással van egy zárt közösségre. A független intrók a konvencionális pályákon túl is képesek gondolkodni és kommunikálni. Egyúttal mások belső függetlenségét is elismerik, és mozgásteret is biztosítanak nekik. Ez például pozitív hatást gyakorol a vezetők mindennapjaira. Az 5. fejezetben találhatók ezzel kapcsolatos megfelelő tanulmányokkal alátámasztott információk. Aki független, az olykor a közvetlenséget is nyomasztónak vagy tolakodónak érzi. Aki viszont másokra szívesen odafigyel,
az könnyen tekint egy független személyt távolságtartónak vagy közömbösnek. 8. erősség-pár: állhatatosság és spontaneitás Az állhatatos intrók türelmesen, hosszabb ideig is tudnak egy dologgal foglalkozni, akkor is, ha az nem kecsegtet azonnali sikerrel. Az extrók sokszor hirtelen képesek egy tevékenységről egy másikra váltani. Ezt ösztönzőnek és érdekesnek találják. Kitartás Az intrók már csak a biztonság iránti szükségletük folytán is szkeptikusan viszonyulnak a gyors megoldásokhoz. Többre értékelik az állhatatosságot, a kitartást és a türelmet. Ezek a fogalmak első hallásra nem tűnnek nagyon vonzónak legalábbis egy olyan korszakban nem, amelyben semmire sincsen időnk. Ugyanakkor ezek a tulajdonságok kivételes teljesítményeket tesznek lehetővé. Az a képesség, hogy egy dologgal a felmerülő nehézségek ellenére is foglalkozunk, az a készség, hogy egy problémán elvonultan, órák hosszat töprengünk és frusztráló részeredmények után sem adjuk fel, meglepő dolgokat eredményez: a relativitáselmélet kidolgozását, többkötetes sikerregényeket vagy az Északnyugati átjáró felfedezését. A tudományban és az irodalomban a kitartás fontos a jó eredmények eléréséhez és a villámgyors elhatározás csak nagyon kevés esetben vezet eredményre. A személyiségpszichológia területén manapság sokat hallani az ellenálló képességről, amelynek birtokában zavaró tényezők és akadályok mellett is kitartunk célunk mellett, illetve megőrizzük
tartásunkat. A tetterő (ld. 6. erősség-pár) az extrovertáltak kívülre irányuló erejét demonstrálja, az állhatatossággal elmozdítható hegyek pedig az introvertáltak hatalmas belső erejét mutatják meg. Az állhatatosság a siker lényeges tényezője és az életminőség biztosítéka A kitartás a karrier nyilvánvalóan sikerre vezető (és nagyon alábecsült!) receptje is. Lewis Terman pszichológus, a Stanford Binet-intelligenciateszt kifejlesztője, maga is állhatatos ember volt: a kimagaslóan tehetséges diákok fejlődését 35 éven keresztül dokumentálta. Terman következtetése szerint a kitartás nagyobb hatással van a sikerre, mint az intelligencia. {36} Howard Friedman és Leslie Martin, a Kaliforniai Egyetem (Riverside) pszichológusai Terman tanulmányának adataira támaszkodva megállapították, hogy az állhatatosság még az életminőséget és az élethosszt is határozottan pozitívan befolyásolja. {37 } Az extró oldal erőssége a spontaneitás: az a képesség, hogy saját cselekvésünket az adott helyzetnek megfelelően választjuk meg, és rövid távon is tevékennyé válunk, ha ez vonzónak vagy értelmesnek (vagy mindkettőnek) ígérkezik. A spontaneitás a magas fokú reakciókészség különösen kedvező következménye, amellyel sok extró rendelkezik. A rugalmasságtól (ld. 3. erősségpár) abban tér el, hogy a spontaneitás a cselekvés irányának új előjelek által kiváltott ad hoc gyors megváltoztatását jelenti. Ezt a változást a figyelem elkalandozása is kiválthatja. A rugalmasság ellenben az energiaháztartáshoz kapcsolódik: a cselekvésben jelentkező változatosság és mozgástér a járulékos ösztönzésen túl energiát kölcsönöz az extróknak, és a különböző tevékenységek között különös rugalmasságot tesz lehetővé. A kommunikációra gyakorolt következmények: az állhatatos intrók mindig előnybe kerülnek, ha akár beszédhelyzetben, akár írás közben kitartásra van szükség. Így például állhatatosságot követelnek a tárgyalások, a diplomatikus közbenjárás és az a médium is, amit az olvasó éppen a kezében tart, vagyis a könyvek.
A spontaneitás izgalmakat rejt A kommunikációban a spontaneitás ott jelentkezik előnyként, ahol a cselekvéshez merész döntésre vagy egy stratégia megváltoztatására van szükség. Ily módon egy spontán extró a társalgás egy másik szintjére is tud váltani ( Kérdezhetek öntől valamit egy egészen más témában? ), vagy megrekedtnek tűnő helyzeteket is képes megmenteni. Továbbá a spontán extrók általában véve mindig nyitottak a meglepetésekre, amikor egy megtervezett dolog egyszer csak teljesen más irányt vesz. Velük ritkán válik az élet unalmassá! Egy állhatatos ember spontán társát fegyelmezetlennek, rendezetlennek és megbízhatatlannak tarthatja. Egy spontán ember viszont állhatatos embertársát gondolhatja merevnek, mintha az az életét mókuskerékbe zárva élné. 9. erősség-pár: írás és beszéd [ ] még a nagyon intelligens emberekkel is nehéz beszélgetni, de ha leülök és kézbe veszem a könyveiket, a legmélyebb és legszellemesebb gondolatokat is csodás és hatékony formában ragadhatom meg. Könyvekből gyorsabban tudok tanulni, mint a szerzőkkel folytatott beszélgetésekből. Aaron Swartz (1986 2013), programozó, szerző, aktivista {38} Sok intró szívesebben ír, mint beszél. Könnyebben és szívesebben fejezi ki magát írásban, mint szóban. Sok extró szívesebben beszél annál, mint hogy szöveget írjon. Könnyebben és szívesebben fejezi ki magát szóban, mint írásban.
A következő találó megkülönböztetés: az intróknak ahhoz, hogy beszéljenek, szükségük van arra, hogy gondolkodjanak; az extróknak pedig ahhoz, hogy gondolkodjanak, szükségük van arra, hogy beszéljenek, a két típus erősségeinek kettősségét mutatja meg. Sok intró szívesen ír és kiaknázza azt a belső szabadságot és távolságot, amelyet ez a médium nyújt számára, illetve kihasználja a gondolkodásra szánt időt. Az extrók a környezetükkel való közvetlen érintkezést és az embertársaikhoz vezető közvetlen és leggyorsabb utat kedvelik. Ezért gyakran a beszédet részesítik előnyben, amely spontán, rugalmas és nem igényel hosszas előkészítést. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy extrók is írhatnak jól és intrók is beszélhetnek kiválóan, hiszen az extrók az írásból éppúgy profitálnak, mint az intrók a beszédből. A pszichológus Ulrike Scheuermann néhány alapmű szerzőjeként és írástrénerként német nyelvterületen az egyik legkitűnőbb írásszakértőnek számít. Munkájában a következőről számolt be: Írás: különbségek intrók és extrók számára Ulrike Scheuermann, írástréner A tréningek során újra és újra m egtapasztalom, hogy az introv ertáltaknak az írással lény egesen könny ebb dolguk v an, mint az extrov ertáltaknak. Előbbieknek az írás befelé irány uló tev ékeny ségként a ny ugalom óráit és a befelé irány uló alkotás örömét hozza el amely re egy ébként is v ágy nak. Az extrov ertáltaknak az írásban v aló csendes elm erüléshez erőt kell v enniük m agukon. Szám ukra az jelent segítséget, ha hosszan beszélnek írásuk tém ájáról, v agy ha röv id szakaszokban írnak, illetv e ha írás közben is em berek között v annak, például egy káv ézóban v agy köny v tárban. {39} Gondolatok előzetes írásos megfogalmazása Azon intrók számára, akiknek a szóbeli megnyilvánulás nehezükre esik, segítséget nyújthat, ha előzetesen írásban megfogalmazzák gondolataikat vagy stratégiáikat ( Kit akarok ezen a konferencián megismerni? ). Ez megkönnyíti számukra, hogy ezeket a gondolatokat egy vita során szóban magabiztosan
adják elő. Néha az is elég, ha egy javaslatot vagy véleményt elektronikus levél vagy írásos vázlat formájában kommunikálnak. Ebben az esetben azonban fontos, hogy erre utólag rákérdezzenek és az érintetteket ezzel kapcsolatban megszólítsák. Hiszen a papír (az elektronikus is) sajnos türelmes A kommunikációra gyakorolt következmények: Az extróknak a gyorsabb szóbeli kommunikáció minden területén gyakorta kedvez a hazai pálya előnye például találkozók, tárgyalások és mindenekelőtt csevegések alkalmával. Az írás területei Az intrók íráskészségükkel minden olyan területen kitűnnek, ahol átgondolt és lehetőség szerint jól papírra vethető vagy számítógépbe gépelhető tartalmakról van szó. Például kitűnnek a fogalmazási munkákban, de az elektronikus levelek szövegezésében is, amelyeket a telefonbeszélgetésekkel szemben gyakran előnyben részesítenek. Aki szívesen ír, gyakran viszonylag fárasztónak tartja a szóbeli kommunikációt, különösen akkor, ha az hosszú ideig tart vagy bejelentés nélkül veszi kezdetét. Aki viszont szívesebben beszél, inkább az írott szövegekkel áll hadilábon, különösen a nagyobb lélegzetűekkel. 10. erősség-pár: beleérző képesség és vitakészség Az empatikus intrók jól bele tudnak helyezkedni beszélgetőtársuk helyzetébe. A problémamegoldás érdekében közös érdeklődésre számot tartó dolgokat helyeznek előtérbe.
A vitaképes extrók hajlandóak és képesek is arra, hogy a megoldás érdekében kényes témákat és problémákat is szóba hozzanak. Sok intró különleges megfigyelő és odafigyelő képessége révén kifejezetten magas szintű beleérző képességgel, empátiával bír. Tud a sorok között olvasni és megérti az összetett érzelmi állapotokat. Ezért sok szituációban jól bele tud helyezkedni beszélgetőtársa helyzetébe és ennek eredményét kommunikációjába is képes bevonni. Cain (2013, 227f.) olyan tanulmányokra utal, amelyek alapján az empatikus emberek ezen túl a morális normák tiszteletére is erősebben hajlanak. Azt, hogy ez így van-e, e helyütt nem firtatjuk, ugyanakkor az empatikus viselkedésből viszonylag biztosan lehet következtetni egyfajta gondosságra a másokkal való kapcsolatokban: aki belehelyezkedik a másik helyzetébe, az figyelmet szentel neki, meghallgatja. Azonban az empatikus képességet bizonyos tényezők akadályozzák: ha egy intró túl van ingerelve, fél vagy kerüli a kapcsolatokat (lásd a következő részben kifejtett intró korlátok magyarázatát), s többnyire empatikus képessége is alábbhagy. Az extrók a vitakészség erősségével felvértezve kényes helyzeteket is el tudnak simítani. Ők ugyanis kínos dolgokat és állapotokat is szóba mernek hozni. A gondterhelt légkör megszüntetésének leginkább akkor adottak a feltételei, ha a vitakészséghez bátorság és tetterő is társul. Az extrók egy kapcsolatban is kevésbé érzik megterhelőnek az olykor előforduló vitákat a feszültségeket a kommunikáció részének tekintik, így az összeszólalkozásokkal együtt járó ingereket és a kockázat magasabb szintjét is jól viselik. A kommunikációra gyakorolt következmények: Az intrók beleérző képességét a beszélgetőpartnerek általában pozitívan értékelik, és az empatikusság tárgyalások vagy nézeteltérések esetében is jó megoldásokat eredményez mindenekelőtt akkor, ha olyan erősségekre is lehet támaszkodni, mint az analitikus gondolkodás vagy a lényeglátás. Ha az empátiához még óvatosság is társul, akkor a beleérző képesség
egy intró számára felbecsülhetetlen értékű minden olyan helyzetben, amely diplomáciai érzéket igényel. Egy beleérző képességgel megáldott ember közvetlenebb és sokkal kellemesebb társaság, mint a pusztán saját érdekeit szem előtt tartó (és a beszélgetőtársáét elhanyagoló) embertársa. Az empatikus emberek kompromisszumokat is könnyebben kötnek. Tudják, hogy a világ nem csak róluk szól. Introvertált kultúrák Az introvertált kultúrákban mások érzelmeinek tiszteletben tartása gyakran különös értékkel bír, amely a kommunikációs normákban is tükröződik. Japánban és Kínában elfogadhatatlan dolognak számít egy másik ember nyilvánosság előtti megsértése, és becsületének ily módon való bemocskolása. Ezek az emberek a másik érzéseire akkor is tekintettel vannak, ha nagyon fontos célok forognak kockán. A vitaképes extrók közbenjárásukkal meg tudják menteni vagy éppen helyre tudják állítani egy csapat munkaképességét, ami nagy érdem, hiszen a viták energiát, erőforrásokat és a csapat összetartását is felemésztik. Az intrók számára viszont éppen ez teremti meg a teljesítőképesség biztos és kiszámítható alapját, hiszen az intrókat biztonságra irányuló szükségletük folytán a viták és az azokkal együtt járó kiszámíthatatlanság jobban igénybe veszi. Extrovertált kultúrák Az olyan extrovertált kultúrákban, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország, a másik ember tiszteletben tartásának parancsa korántsem bír olyan erővel, mint a már említett introvertált kultúrákban. Ezekben az országokban a vitakészség és az egy mindenki ellen típusú helyzetek felvállalása inkább a független individualitás kifejezésének számít. Az együttérző és harmóniára vágyó emberek könnyen érezhetik úgy, hogy a vitaképes személyiségek nyomás alá helyezik őket így ezeket az embereket az összetűzések jobban megterhelik. Nézeteltérések esetén a vitaképes emberek is
olykor fárasztó nebáncsvirágnak és megközelíthetetlennek tarthatják együttérző társaikat. Alább az erősségek áttekintő táblázata található egy-egy rövid kommentárral: Intró és extró erősségek: rövid ismertetés Intró erősségek 1. Óvatosság Kockázatok felismerése és mérlegelése 2. Lényeglátás Jelentőségre, mélységre és minőségre törekvés a gondolkodásban és a kommunikációban 3. Koncentráció Hosszan tartó foglalkozás egy dologgal 4. Figyelmesség Információk gyűjtése és feldolgozása, illetve az ezek alapján következtetések levonása 5. Nyugalom Koncentrációra, elengedettségre és világosságra törekvés ingerek kizárása mellett 6. Analitikus gondolkodás Összefüggések tagolása, bonyolult szerkezetek elemzése, szisztematikus tervezés 7. Függetlenség Saját elveken alapuló önálló életvitel, egyedüllét, mások függetlenségének elismerése
8. Állhatatosság Belülre irányuló erő: egy dolog türelmesen és hosszabb ideig tartó vizsgálata 9. Írás A szóbeli kommunikációval szemben könnyebben és szívesebben választott írásbeli megnyilvánulás 10. Beleérző képesség Mások helyzetébe történő belehelyezkedés, a közös érdeklődés előtérbe helyezése Extró erősségek 1. Bátorság Kockázatvállalás egy cél elérése érdekében 2. Lelkesedés Benyomások felett érzett lelkesedés, másokra gyakorolt lelkesítő hatás 3. Rugalmasság Alkalmazkodás, az új helyzetekhez való igazolás képessége 4. Előadókészség Információk találó és meggyőző módon történő közvetítése 5. Gyorsaság Hosszú mérlegelést nélkülöző, villámgyors aktivitás 6. Tetterő Kívülre irányuló erő: a felismert tudás tevékenységre váltása, a környezet alakítása
7. Közvetlenség Beilleszkedés egy társaságba, pozitív visszajelzések adása és fogadása 8. Spontaneitás Új döntések meghozatala, stratégiák módosítása ha ez egy új információs helyzet alapján szükségesnek vagy kedvezőnek tűnik 9. Beszéd Az írással szemben könnyebben és szívesebben választott szóbeli megnyilvánulás 10. Vitakészség Kényes témák és problémák felvetése a megoldás céljából Intró és extró korlátok kettes csomagban Az intrók és az extrók nemcsak különleges erősségeket tudhatnak magukénak. Az eltérő személyiségjegyekhez bizonyos korlátokra való hajlam is társul, amelyek egyes célokat és olykor a kommunikációt is megnehezíthetik. Ez a fejezet az olvasó számára áttekintést nyújt az intrók és extrók legszokványosabb korlátairól. Ön ezeket talán nem fogadja örömmel, hiszen a korlátokhoz hátrányokat, nehézségeket és feszültségeket társít. Annak ellenére, hogy az egyes korlátokból kockázatok és hátrányok is fakadhatnak, egyúttal fontos útmutatóként is szolgálnak: felmutatják azokat az igényeket, amelyeket az intrók és az extrók egymás viszonylatában támasztanak. Intró és extró korlátok áttekintő vizsgálata Az olvasó a következő leírásokban ismét utalásokat talál arra, hogy az intrók és az extrók hogyan érzékelik, és főképp miként értékelik egymás korlátait. A korlátok esetében a nagy mértékben eltérő személyiségek egymásra irányuló kölcsönös
érzékelése esetlegesen még negatívabb színezetet is nyerhet, mint az erősségek megítélésénél.
1. korlát-pár: félelem és könnyelműség Az intrók a másokkal való érintkezés során vagy kockázatok esetén túl óvatossá válhatnak. Ez megakaszthatja a döntést és a cselekvést. Az extrók elővigyázatlanul kockázatot vállalhatnak, és ezáltal fájdalmas veszteségeket szenvedhetnek el. Az intrók félelme és az extrók könnyelműsége elég egyértelműen visszavezethető az agy fiziológiai különbségeire, amelyekre egy korábbi táblázatban kitértem. Félelem és tudat Az intrók esetében az amigdala aktívabb, és ezért nekik erősebb félelmet kiváltó ingerekkel kell megküzdeniük, mint az extróknak. Az acetilcholin ingerületátvivő anyag különleges biztonság iránti szükségletet eredményez; ez azt jelenti, hogy a félelem az intrókat jobban jellemzi, mint az extrókat. A félelemnek ez az intenzívebb érzékelése biológiailag is valószínűsíthető, de végeredményben csak az számít, hogy intróként mit kezdünk a félelemre való hajlamunkkal. Ehhez más fontos agyi régióinkat mindenekelőtt a nagyagykérget, vagyis tudatos gondolkodásunkat hívhatjuk segítségül annak érdekében, hogy a félelem ne akadályozzon minket a cselekvésben. Mindez, ahogyan Susan Cain (2013, 210) is állítja, igazán feszült periódusokban nehezebben valósítható meg, mint nyugodt helyzetekben feltöltött energiatartalékok mellett. A félelem vagy stressz formájában megnyilvánuló túl nagy nyomás nyilvánvalóan akadályozza gondolkodásunkat és ennek folytán
agyunk érzelmi kapcsolóközpontja átveszi az irányítást. De minél inkább tudatosan túllépünk komfortzónáinkon annak érdekében, hogy fontos dolgokat megtegyünk, félelmünk annál kevésbé válik korláttá. Ne tagadjuk meg ezt a korlátot, ha jellemző ránk, és gyakoroljuk, hogy vele együtt lépjünk túl határainkon. Az extrók esetében ugyancsak valószínűsíthető egy őket jellemző biológiai képlet: a különösen aktív nucleus accumbens és a dopamin ingerületátvivő anyag magasabb koncentrációja kifejezetten fogékonnyá teszi őket az esetleges jutalmazásra és mindenféle csábító élményre. Egy extró egy eredmény érdekében vállalt kockázatot az eredményhez és annak vonzerejéhez képest csekélynek látja és alábecsüli, és nagyon könnyen a tényleges helyzetet félreismerve cselekszik. Az extrók ezen túlmenően az intróknál hajlamosabbak maguk túlértékelésére és elhamarkodott cselekvésre. E két okból kifolyólag mintegy a dopamin mellékhatásaként könnyebben vállalnak olyan kockázatokat, amelyekhez tényleges képességeiket és lehetőségeiket tekintve nem nőttek fel. Könnyelműség, azaz szerencsejáték A könnyelműség pedig éppen ezt jelenti: túlzottan sokat kockáztatni, amikor a valószínűség törvényei a tényleges helyzetet tekintve ez ellen szólnak. Ez éppúgy megtörténik nagy-, mint kisstílű formában. A példákat a merész pénzügyi tranzakcióktól kezdve a kockázatos szerencsejátékokon át a vakmerő hegymászásig lehetne sorolni. A kommunikációra gyakorolt következmények: A félelem mindenféle olyan helyzet elkerüléséhez vezethet, amelynek kimenetele kiszámíthatatlan: lehetnek ezek összeütközések, konfliktusok, de ugyanúgy tárgyalások és nagyon gyors, dinamikus beszélgetések is, mint például egy vita. A félős emberek gyakran státuszszegény jelzéseket küldenek (ehhez ld. a 7. fejezetet a státuszkommunikáció témájával kapcsolatban). A könnyelműség mint korlát az extróknál más kockázatokhoz vezethet: túlzott hazardírozáshoz a pénzügyi tárgyalások során,
előkészítetlen vagy támadó fellépéshez kényes helyzetekben, bunkó viselkedéshez érzékeny beszélgetőpartnerekkel szemben, mindezek nyomán az emberek egymás közötti érintkezésében könnyen károk vagy feszültségek keletkeznek. És hogy a félős intrók mit gondolnak a könnyelmű extrókról, valószínűleg ugyanolyan nyilvánvaló, mint ugyanez fordított szemszögből nézve. 2. korlát-pár: szétszórtság és felszínesség Az intrók olykor hajlamosak elveszni a részletekben. Ilyenkor könnyen szem elől tévesztik a nagy egészet és a prioritásokat. Az extrók olykor hajlamosak arra, hogy nagyobb figyelmet érdemlő emberekkel és dolgokkal hevenyészve és nem eléggé alaposan foglalkoznak. Az intrók, akik folyamatosan intenzív módon dolgozzák fel az információkat, könnyen eltévelyednek az adatok rengetegében, amelyek a mindennapokban rájuk telepszenek. Mindez azért van így, mert bizonyos információknak, amelyeknek túl nagy figyelmet szentelnek, megnehezítik a nagy egészre való rálátást. Azok az intrók, akik hajlamosak a szétszórtságra, megtanulhatják a tudatos összpontosítást és a lényeges dolgok tekintetbevételét. Így ezek a gyakran nagyon okos emberek könnyebben szem előtt tudják tartani a vezérgondolatot (ld. 2. és 3. erősség-pár). A felszínesség ára A felszínesség a szétszórtság szélsőséges fonák oldala: a látszólag jelentéktelen részletek háttérbe szorulnak, és a helyes intuícióba
vetett bizalom gyors döntésekhez és elhamarkodott cselekedetekhez vezet. Ezért gyakran magas árat kell fizetni: minél összetettebb egy döntés, annál inkább érdemes különösen nagy gondot fordítani rá, ilyenkor ugyanis egyetlen részlet is döntővé válhat. A kommunikációra gyakorolt következmények: Az intrók szétszórtságuk folytán éppen ott veszítenek teret, ahol kiváló szakértelemmel és strukturált gondolkodással lehetne kitűnni, például viták és tárgyalások során. Aki szem elől téveszti a lényeges dolgokat és nem tud a tárgyra térni, az nehézkességéért magas árat fizethet. Ugyancsak vesztesként kerülhetnek ki a kommunikációból azok az extrók, akik nem veszik maguknak a fáradságot, hogy mélyebben elmerüljenek egy témában. Aki például egy értékesítési tárgyalás során saját termékével kapcsolatban nem mutat jártasságot vagy egy vitában tudásbeli hiányosságokról tesz tanúbizonyságot, elveszti hitelét és a belé vetett bizalmat. Ennek nagyon szélsőséges példája Sarah Palin, egykori amerikai alelnökjelölt, aki külpolitikai ismereteinek hiányossága miatt nevetség tárgyává vált nemzete előtt. Amikor extrók és intrók idegenkednek egymástól Az intrók részletekbe való elmerülését az extrók gyakran fárasztónak tartják. Az extróknak elfogy a türelmük és olykor igényük sincsen a téma elmélyült vizsgálatára, ugyanakkor az intrókkal ellentétben élvezni tudják a csevegést. Ilyenkor látszólag tényleg felszínes dolgokról esik szó, ez azonban egy más szinten építi és ápolja a kapcsolatokat. Az intrók gyakran lebecsülik azokat az extrókat, akik nem figyelnek oda egy témára vagy nem gondolkodnak el róla alaposan. 3. korlát-pár: túlingereltség és türelmetlenség
Sok intró érzi magát túlterheltnek a benyomások sokasága, hangossága vagy sebessége folytán. Sok extró csábítónak érzi és keresi az új benyomásokat; ha túl hosszú ideig kell várakoznia, ha unatkozik vagy ha semmi sem történik körülötte. Az intrók biológiailag igazolható okok folytán (lásd fentebb) könnyen túlingerelhetők. A kívülről érkező benyomások ilyenkor túlterhelik őket és energiát vonnak el tőlük. Ingerültté válnak, elfáradnak, sőt olyan erősségeikből is veszítenek, mint a koncentráció (ld. 3. erősség-pár) vagy a nyugalom (ld. 5. erősség-pár). A nyugalmi fázisok és a kikapcsolódás viszont lényegesen csökkentheti a túlingereltséget. Az extrók alkatuknál fogva inkább akkor válnak feszültté, ha nincsen körülöttük elég felvehető inger. Ezzel kapcsolatos korlátjuk a türelmetlenség: akinek az idő vagy túl lassan, vagy túl unalmasan telik, (extróként) könnyen nyugtalanná vagy ingerültté válik és egyéb lehetséges ingerek után kezd kutatni. A türelmetlenség szerencsétlen esetben olyan cselekedetekhez vagy döntésekhez vezet, amelyek az adott helyzetre nézve nem kedvező kimenetelűek. Aki csak beszél, az semmit sem tud meg Amíg az ember beszél, semmit sem tud meg, állapította meg egyszer Marie von Ebner-Eschenbach. És igaza is volt: a szónok mindenekelőtt arra számít, hogy hallgatói meg akarjanak tudni tőle valamit, amikor rá figyelnek. Fordítva ugyanez az elvárás gyakran már nem érvényes: éppen az extrók hajlamosak arra, hogy egyszeriben már a következő megjegyzésen gondolkodjanak (vagy valami egész másról töprengjenek),
mialatt felszínesen vagy látszólag hallgatják az előadást. Ilyenformán keveset tudnak meg. A kommunikációra gyakorolt következmények: Azon intrók számára, akik hajlamosak a túlingereltségre, bizonyos helyzetek nehézségeket tartogatnak. Lehet ez egy fogadás, amelynek folyamán a beszélgetőtársak állandóan változnak, de lehet hangos háttérzaj vagy éppen egy féktelen, hangos vendégsereg. Ezek az intrók a nagyobb csoportokkal történő kommunikációt is többnyire igen fárasztónak érzik. Mindazonáltal a nyilvános fellépés nem tartozik e körbe, hiszen ennek előrelátható rituáléi folytán nem feltétlenül vezet túlingereltséghez. Tíz idegennel folytatott beszélgetés viszont már igen! Ugyanezen a fogadáson egyes extrók türelmetlensége balul üthet ki. Láttam már olyan extrókat, akik a másik szavába vágnak, mert már tudják, hogy hogyan végződik a mondat. Hasonlóképpen nem járul hozzá a jó viszony kiépítéséhez, ha valaki türelmetlen jelzéseket küld, mialatt csendes felettese egy tárgyaláson született döntést magyaráz éppen. Magától értetődik, hogy a könnyen túlingerelhető intrók és a gyorsan türelmetlenné váló extrók egymást kölcsönösen és kifejezetten idegesíthetik. 4. korlát-pár: passzivitás és magamutogatás Az intrók hajlamosak lehetnek arra, hogy benn ragadjanak egy helyzetben. Kerülik a kezdeményezést, még akkor is, ha ez rájuk nézve negatív következményekkel jár.
Az extrók hajlamosak lehetnek arra, hogy a figyelem megszerzése érdekében mások kárára prezentálják önmagukat. A passzivitás a nyugalom sötét oldala A passzivitáson a nyugalom sötét oldalát értjük: a vonakodást attól, hogy megtegyünk valamit erőtlenül, lustán, dacosan, közömbösen vagy éppen aggályoskodó helyben topogásból kifolyólag. A passzív emberek inkább magukra vállalják a szenvedést, ahelyett, hogy tevékenyek lennének és változtatnának helyzetükön. Az ősi, négy elemről szóló temperamentum-tanban a flegmatikus testesíti meg ezt a korlátot. A passzivitás legaggasztóbb árnyoldala, amikor az ember lemond saját életének alakításáról. A passzív ember ehelyett másoknak engedi át a helyzet feletti rendelkezés jogát. Az extrók különösen rá vannak utalva környezetük visszajelzéseire. A magamutogatás ebben a tekintetben könnyen kísértéssé válhat. A magamutogatás egy hajlam eltúlzott mértékű megnyilvánulása, amikor önmagunkat elismerésre áhítozva túlzott határozottsággal szerepeltetjük, akár mások kárára is. Röviden: amíg a passzív keveset végez, addig a magamutogató túl sokat tesz: túl erőteljesen lép fel és ezért még azt is felvállalja, hogy másokat félrelök. A kommunikációra gyakorolt következmények: A passzív embert jellemző erőtlenség a hangjában is megmutatkozik, például a hangerőben és a hanglejtésben. Különösen az extrók hajlamosak arra, hogy alábecsüljék passzív társaikat. Hiányzó nyomaték híján az extrók kevés jelentőséget tulajdonítanak annak, amit egy passzív ember mond vagy egyenesen elvesztik érdeklődésüket a hallottak iránt, különösen a türelmetlenek (ld. 3. korlát-pár). Ha a beszélgetőpartner ezen felül ritkán nyilvánul meg, vagy lassan beszél, az jelentős mértékben hibás értékelést eredményezhet ez addig a feltételezésig is elmehet, hogy a velünk szemben álló ember nem épp a legintelligensebb. Ez a megítélés gyakran nem is kerül helyesbítésre: a passzív emberek ugyanis a nehéz helyzetekben vagy verbális támadások esetén ritkábban és kevésbé
nyomatékos módon jelölik ki a határokat, és a viták során álláspontjukat is kisebb súllyal képviselik. Ezen túlmenően alacsony státuszjelzéseket (ld. a 7. fejezetet) sugároznak, és ezáltal könnyen hátrányosan tüntetik fel magukat másokkal szemben. Ragyogó fellépés helyett: locsifecsi Egy magamutogató ember hasonlóképpen terhessé válhat egy intró számára. Az előbbi hatása a nyugodtabb emberekre széles skálán mozog: a fárasztótól a kifejezetten kellemetlenig. Voltaképpen ez az a tulajdonság, amely folytán az extrókra a kommunikációs helyzetekben olyan attribútumokat ragasztanak, mint a szószátyár vagy a locsifecsi. 5. korlát-pár: menekülés és agresszivitás Egyes intrók nehézségek vagy problémák láttán visszavonulnak, ahelyett, hogy szembenéznének a helyzettel. Egyes extrók nehézségek vagy problémák láttán támadásba lendülnek és másokat kritizálnak, ahelyett, hogy szembenéznének a helyzettel. A menekülés egyfajta mozgás, és éppen az imént olvasott arról, ami a menekülést a passzivitástól megkülönbözteti. A menekülő kitér a nehézségek útjából, azáltal hogy mással foglalja el magát. A menekülés egyrészt energiamegtakarítást, másrészt a gond, probléma vagy kockázat elkerülését szolgálja. A menekülő eltereli gondolatait, valami mást csinál vagy elszalad. Sajnos mindez azt a problémát, amelytől a menekülés távolságot
hivatott teremteni, nem szünteti meg. Belsőleg semmiképpen, hiszen a nyomás megmarad. Külsőleg pedig még annyira sem, hiszen a meneküléssel csak a legritkább esetben oldódik meg valami. Az extróknál a nehézségek vagy problémák láttán gyakran egy ellentétes reflex indul be: támadásba lendülnek. Ez is összhangban áll azzal a ténnyel, hogy az extró energia inkább kívülre, mintsem belülre irányul. A korlát nem a kifelé irányulással összefüggő tetterő (ld. 6. erősség-pár) miatt alakul ki, hanem a másikkal szembenálló, azt elutasító vagy sértő agresszív elem folytán. Agresszivitással egy valódi összecsapás elkerülhető, de ez gyakran azt eredményezi, hogy az érintettek inkább a támadásra és a védekezésre összpontosítanak. A kommunikációra gyakorolt következmények: Mindkét korlát akkor hat igazán negatívan, ha kényes kommunikációs helyzetek kezeléséről van szó, tehát olyan szituációkról, amelyek azért bizonyulnak nehéznek, mert a tények szintje vagy ami még kínosabb a kapcsolat szintje vitatott. Ennek tipikus példája a békéltető megbeszélés. Rossz kimenetelű stratégiák Ilyen esetekben sem a menekülő ember elszigetelődése, sem az agresszív személy harcos energiája nem jelent igazi segítséget akkor pedig még kevésbé, ha vetélytársként állnak egymással szemben! 6. korlát-pár: intellektualizmus és lobbanékonyság Az intrók néha hajlamosak arra, hogy érzelmeiket elhanyagolják és alulértékeljék, illetve értelmüket túlbecsüljék.
Az extrók néha hajlamosak arra, hogy az értelem hangját semmibe vegyék, és ehelyett szabad utat engedjenek érzelmeiknek. A lobbanékonyság akkor válik az extrók korlátjává, ha túl gyorsan reagálnak a külső benyomásokra. Ilyenkor a jutalomközpont és az érzéki benyomások gyors érzelmi reakciókat eredményeznek, akkor is, ha ezek a reakciók nem észszerűek. Ilyen például az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása, amelyek illata vagy a külleme csábító (gondoljunk csak egyszerűen saját kedvenc, finom, de egészségtelen ételeinkre). {40} Az intellektualizmus az intrók korlátjaként szoros összefüggésben áll az analitikus gondolkodás erősségével (ld. 6. erősség-pár). Ez az erősség akkor válik korláttá és árnyoldallá, ha a racionális gondolkodás túlsúlyba kerül és elbarikádozza az érzelmek útját. Ez úgy is megtörténhet, hogy a kontroll látszólag megmarad: a racionális dolgok áttekinthetőbbek, látszólag jobban uralhatók, ezáltal pedig biztonságosabbak, mint az irracionálisak. Mindazonáltal egyúttal az érzékelés is tompul és a másokkal való kommunikáció lehetősége ugyancsak lecsökken. Az a fajta érintkezés, amely pusztán a tények szintjére korlátozódik, tulajdonképpen soha nem kielégítő. A kontroll látszólagos megőrzése valójában annak elvesztéséhez vezet. Az intellektualizmus és a lobbanékonyság ára A kommunikációra gyakorolt következmények: a túlzottan intellektuális emberek a kommunikációban kiszámíthatóbbak, mint a lobbanékony személyiségek. A tények szintjén még megbízhatóbbak is, de unalmassá, merevvé és kellemetlenné is válhatnak, ha a szétszórtság mint korlát (ld. 2. korlát-pár) is jellemző rájuk. A lobbanékony emberek ellenben lendületes módon színt és szellemességet kölcsönöznek a beszélgetéseknek. Az intrók
számára viszont gyakran fárasztóak. Ezen túl a figyelmük is gyorsan elkalandozik és könnyen elveszítik a fonalat. A túlzottan intellektuális emberek lobbanékony társaikat kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartják. Fordítva a lobbanékonyak az intellektuálisokat gondolják gyakran kontrollmániásnak vagy csökkent életminőséggel bírónak. 7. korlát-pár: öntagadás és énközpontúság Az intrók olykor megtagadják saját tulajdonságaikat és szükségleteiket vagy éppen negatívan értékelik őket. Az extrók saját tulajdonságaikat és szükségleteiket olykor támpontnak tekintik, és egyúttal környezetüktől is elvárják, hogy ehhez igazodjon. Egy magát megtagadó ember elhanyagolja személyes szükségleteit és jellegzetes vonásait. Ezeket elnyomja vagy alábecsüli. Sok csendes ember hajlamos arra, hogy megtagadja önmagát, mert bizonyos helyzetekben olyan jelzéseket kap, amelyek azt üzenik számára, hogy az extrovertált karakter a kívánatos norma: Legyél már felszabadultabb! / Ne légy már olyan távolságtartó! / Engedd már el magad! Egy olyan intró, aki kritikus társaságban {41 } ilyen típusú jelzésekkel találkozik, magáévá teheti ezeket, és az a benyomása támadhat, hogy nem passzol környezetéhez. Ez két következménnyel járhat: szociálisan elszigetelődik ( Nem akarok olyan lenni, mint ők! ) vagy megtagadja és leértékeli önmagát, ezáltal pedig meghasonlik ( Sosem leszek olyan, mint ők! ).
Egyik lehetőség sem jó kiindulópont egy öntudatos, független élethez. Az énközpontú ember saját magát avatja a dolgok mértékévé Az énközpontú extrók helyzete és gondja ennek éppen az ellentéte: ők ugyanis hajlamosak arra, hogy magukat tegyék meg a dolgok mértékévé, és embertársaiktól is egy ennek megfelelő viselkedést várjanak el. Nem érzékelik mások szükségleteit és saját beállítottságukat tartják abszolút értékűnek. Ennek következménye lehet az elszigetelődés, amelyet ők maguk nem akarnak, hiszen személyiségük jellegénél fogva nagy mértékben rá vannak utalva a környezetükkel való kapcsolatra. Természetesen intrók is lehetnek énközpontúak. Az extrók esetében az énközpontúság azért válik korláttá, mert személyiségük sajátosságaiból fakadóan lendületesen kifelé irányul. Ezzel szemben az énközpontú intrók viselkedése többnyire kevésbé feltűnő. A kommunikációra gyakorolt következmények: A magukat megtagadó intrók szükségleteiket és preferenciáikat a másokkal való érintkezés során nem mindig képesek világosan kifejezésre juttatni. Kellemetlenné válhat, ha intró beszélgetőpartnerünk nem teszi nyilvánvalóvá céljait, pusztán elégedetlenséget sugároz magából. Az énközpontú extrók a nagyon visszafogott intrók számára akkor válnak igazán fárasztóvá, ha szükségleteik kielégítésére sok energiát fordítanak és erre nagy hangsúlyt fektetnek. Erős túlzással mindez a következőképpen is hangozhat: Álljon meg a menet! Mindenekelőtt arról beszéljünk, hogy mi az, amit én akarok. Egy intró szemszögéből tekintve ez a viselkedés kellemetlenül, sőt tisztességtelenül hat: Ez az ember lassan már az univerzum középpontjának képzeli magát! Az extróknak ezen túlmenően a motiválással is gondjaik lehetnek, ha saját szükségleteik mellett nehezen veszik észre másokéit: hiszen az a fajta motiváció, amely pusztán önmagából táplálkozik, nem ismeri fel azoknak a tényezőknek a sokféleségét, amely más embereket ösztönözhet (vö. a 3. és az 5.
fejezettel). Mindez a vezetők mindennapjaiban ugyanolyan negatív módon csapódhat le, mint a gyermeknevelésben vagy a partnerkapcsolatokban. 8. korlát-pár: fixáció és elkalandozás Az intrók hajlamosak lehetnek arra, hogy a másokkal való érintkezés során hajthatatlanok legyenek. Ragaszkodnak álláspontjaikhoz vagy szenvednek attól, ha nem élhetnek vagy nem cselekedhetnek szokásuk szerint. Az extróknak a másokkal való érintkezés során néha nehezükre esik, hogy témákra és célokra koncentráljanak. Ehelyett ide-oda csaponganak a különböző területek között. Az extrók, mint már ön is tudja, gyakran ingerhiánnyal küzdenek. Ez a türelmetlenség (ld. 3. korlát-pár) mellett korlátként elkalandozást is eredményez. Ha egy extró túl hosszú ideig egyetlen dologgal foglalkozik vagy egy hosszabb lélegzetű projekten dolgozik, akkor agya gyakran több impulzust igényel (kivéve akkor, ha a szóban forgó dolog önmagában is ösztönző). Ennek mindenekelőtt a következő ismert huzavona a következménye: Miért üljek egy óránál tovább egy koncerten, ha a Facebookon olyan sok újdonságot posztolnak? Miért tanuljak meg iszonyú erőbefektetéssel egy hangszeren játszani, ha a barátok hívnak, hogy menjünk szórakozni? A fixáció bénítóan hat A könnyen túlingerelhető intrók korlátja épp ellenkező előjelű: ők a külső benyomások túl magas dózisától szenvednek. Ezen
túlmenően energiáikat szívesebben koncentrálják belső folyamatokra, és nagyra értékelik, ha a túl sok, külső mozgással járó megterhelés legalább egy-egy meghatározott területre korlátozható. Ide sorolható a hirtelen történő irányváltás és az új döntések meghozatala (amely egy rugalmas extrónak esetleg még tetszik is). A fixáció tehát bizonyos szempontból az energia megtartását szolgálja, azonban ez még ennek ellenére sem tekinthető hasznosnak: a fixáció ugyanis az állhatatosság megmerevedett formájának tekinthető, amelyet a 8. erősségpárban ismerhettünk meg. Az ezzel küzdő intróknak nehezükre esik, hogy szokatlan dolgokat csináljanak vagy megszokott rutinjaikon változtassanak. Az elkalandozás elfordítja a tekintetet a célról A kommunikációra gyakorolt következmények: A könnyen elkalandozó extróknak gyakran nehezükre esik a koncentráció. Ez hosszabb beszélgetések során éppúgy problémát jelenthet, mint az összetettebb, írásos kommunikáció esetén: az írás a beszéddel összevetve sok extró számára egyébként is csak jobb híján kerül szóba. Akinek a figyelme könnyen elterelődik, az ezen túlmenően egy tárgy körül forgó hosszas tárgyalások és viták során is gyakran elveszíti a fonalat. A fixáció mint korlát mást is maga után von: sok intró rosszul érzi magát, ha rugalmasságot várnak el tőle. Gondolhatunk itt például egy szokatlan keretek között folytatott beszélgetésre vagy egy új kapcsolattartóval történő találkozásra, de akár a munkakörnyezetbe bevezetett új struktúrára is. Egy ilyen intró a tárgyalások és viták során egy egészen más jellegű kísértéssel találkozik, mint egy elkalandozó extró: egy fixációval küzdőnek ugyanis nehezére esik távolságot tartani saját látásmódjától és ilyenkor megreked egy ponton. Mindez a szétszórtság korlátjával társulva azt eredményezheti, hogy az érintett személy gondolkodása ismételten ugyanazon részletek körül forog, és így az illető nagyon fárasztóvá válik. 9. korlát-pár: kapcsolatkerülés és énkerülés
Sok intró csak kevés kapcsolatot tart, ezzel viszont akár a társadalmi elszigetelődést kockáztatja. Sok extró hajlamos arra, hogy önmaga értékelésében elsősorban a külvilág jelzéseire hagyatkozzon. A kapcsolatkerülés: energiamegtakarítási program Ahogyan a fixáció, úgy a kapcsolatkerülés is egyfajta energiamegtakarítási program. A másokkal való érintkezés ugyanis energiát emészt fel. Számos intró csak néhány hozzá közelálló személy társaságában érzi igazán jól magát, ami teljes mértékig rendben is van. Azonban a kapcsolatkerülés korláttá válik, ha valaki azért kerül másokat, mert az érintkezést fárasztónak vagy terhesnek érzi, ezért pedig végeredményben nagy árat is fizethet. Ez ugyanis szélsőséges esetekben társadalmi elszigetelődéshez vezet. A kapcsolatkerülés és a menekülés (ld. 5. korlát-pár) különbsége abból ered, amit elkerülünk: a menekülő ember a cselekvést kerüli, a kapcsolatkerülő pedig az emberektől húzódik el. A kapcsolatkerülést nem szabad összetéveszteni a félénkséggel. Ez azért fontos, mert az intrókat gyakran egyszerűen csak félénknek tartják. De a félénkség nem személyiségtulajdonság. A félénkség alapja a társadalmi megítéléstől való félelem, amely célzott módszerekkel leküzdhető. Egyébként az extrók között is vannak félénkek! Az introverzió ellenben egészséges emberek személyiségjegye, a kapcsolatkerülés pedig olyan korlát, amely a normalitás régiójában helyezkedik el. {42}
A kifelé forduló extrók valószínűsíthető korlátja az énkerülés. Ennek eredményeképpen az érintett személy kerüli az önmagával való szembenézést. Ehelyett a külvilághoz való odafordulást állítja a középpontba. Az énkerülő ilyen módon saját hatását állítja előtérbe. Akik lelkesen prezentálják magukat mások előtt, azok repertoárjukból a magamutogatást (ld. 4. korlát-pár) is bevethetik ennek érdekében. A probléma abból fakad, hogy az énkerülő szükséglete, a mások visszajelzéseire való hagyatkozás még ha csak futólagos ismerősökről van is szó függőséggé válik. Az intrók is igénylik a másoktól érkező impulzusokat A kommunikációra gyakorolt következmények: A kapcsolatkerülők esetében a másokkal való érintkezés kerülése az impulzusok hiányát eredményezheti: a kapcsolatkerülők a saját levükben főnek és nem aknázzák ki azt a lehetőséget, hogy másokkal együtt ötleteket dolgozhatnának ki vagy problémákat oldhatnának meg. Egy komplex összefüggésrendszerben mindez középszerű teljesítményeket eredményezhet, hiszen manapság senki sem lehet minden területen univerzális szakértő! Aki például a tudományos életben kerüli a kommunikációt, az nem fér hozzá kollégái szaktudásához, amely más perspektívából tekint a saját kutatások tárgyára. Az illető személy megítélése is könnyen csorbát szenved a többiek szemében is: aki gyakran elvonul, azt mások könnyen nehézkesnek, furcsának, arrogánsnak vagy félénknek (ld. fentebb) tartják. Az énkerülésre hajlamos extrók kétségkívül rá vannak szorulva embertársaik visszajelzéseire: ha mások nagyszerűnek tartják őket, akkor ők is nagyszerűen érzik magukat. Az énkép mások szemén keresztül történő formálása egy extrót még zsarolhatóvá is tehet, hiszen ő jó, sikeres, vonzó és meggyőző hatást akar másokra gyakorolni és ezért érzékenyen reagálhat, ha beszélgetőtársa megtagadja tőle a visszacsatolást és hagyja főni a saját levében. Ebből egy tárgyalás vagy békéltető megbeszélés során könnyen óriási feszültség alakulhat ki.
10. korlát-pár: konfliktuskerülés és nyomásgyakorlás Egyes intrók hajlamosak arra, hogy elkerüljék a konfliktusokat akkor is, ha ez megterheli vagy kiélezi a helyzetet. Egyes extrók hajlamosak arra, hogy céljaik és érdekeik elérése érdekében energiájukkal nyomást gyakoroljanak másokra. A kívülre irányuló energia túladagolása Az extrók alaptendenciája, az energia kifelé irányulása embertársaik számára a szó legszorosabb értelmében nyomasztóan hathat. Az érintett extró különösen akkor tűnik könnyen dömpernek, ha a nyomásgyakorláshoz az agresszivitás (ld. 5. korlát-pár) vagy énközpontúság (ld. 7. korlát-pár) is kapcsolódik. Ilyenkor az energia egyoldalúan arra irányul, hogy a személy intenzíven, hangosan, igazán nagy hévvel szerezzen érvényt magának. Ez a fellépés a legtöbbször magas státuszjelzőkkel is együtt jár: az illető betölti a teret és az időt, illetve energiát sugároz (ld. a 7. fejezetet). A célokat erővel elérni önmagában véve persze nem rossz. Csak akkor válik problematikussá, ha az illető mások érdekeit figyelmen kívül hagyja, viszont a saját céljait szenvedélyesen és a veszteségekre való tekintet nélkül valósítja meg. Ha valaki értekezletek alkalmával minden vitát (vagy az otthoni reggelizőasztalnál minden beszélgetést) arra használ, hogy nézeteltérést gerjesszen, az nemcsak túlzott fontoskodás amely hosszú távon nagy erőbefektetést igényel, hanem a kapcsolatok minőségét is negatívan befolyásolja. A konfliktusok a könnyen túlingerelhető és biztonságra törekvő intrókat nagyon könnyen felizgatják. A nézeteltérések az
együttélés részét képezik: ahol emberek érintkeznek, ott biztosan kialakul gondolkodás-, érzés- vagy cselekvésbeli összeférhetetlenség. Ezeknek a különbségeknek az elsimítása mindig fontos a jó együttélés előmozdítása végett. A konfliktusok szóba hozása azonban mind az intrók, mind az extrók számára bizonytalansággal jár együtt. A konfliktuskerülés korlátja (ld. 1. korlát-pár) ezért különösen a félénk intrókra jellemző. A kényes helyzetek által felemésztett energia egy újabb olyan tényező, amely erősíti ezt a korlátot. Ennek leküzdésében az analitikus gondolkodás (ld. 6. erősség-pár) is csak némi segítséget nyújt: az érzelmek ugyanis kiszámíthatatlanok. Az extrók felől érkező nyomás az intrókat sújtó stressz A kommunikációra gyakorolt következmények: Státuszharcok esetén, mindenekelőtt konkurens felek között vagy összeütközések során, a nagy energiákat mozgósító extrók különösen erőteljes nyomást, és ezzel stresszt gyakorolnak az intrókra. Ha egy nyomásgyakorló extró egy konfliktuskerülő intróval találkozik, utóbbinak nehezére esik, hogy érvényt szerezzen igazának. Pedig az önérvényesítés mindig lehetséges (az érzelmekre és a józan észre hagyatkozva)! Az intrók és az extrók közötti szembenállás részletesebb kifejtésére a 7. fejezetben kerül sor. Az intrók kifelé gyakran kevesebb konfliktussal küzdenek, mint az extrók. Ez részben azon múlik, hogy az extrók véleményüket hangosan kifejezésre juttatják és vitakészségük folytán (ld. 10. erősség-pár) nyílt kártyákkal játszanak. De a konfliktuskerülés is hozzájárulhat ahhoz, hogy az extrókat ilyen színben látjuk, hiszen az intrók az extrókhoz hasonlóan a másokkal való viszonyukban olyan feszültségekkel és problémákkal küzdenek, amelyek nem oldódnak meg maguktól. A konfliktuskerülés gyakran azt is eredményezheti, hogy az érintett intró sokat aggodalmaskodik és töpreng, sokat mérgelődik, ennek során önmagát emészti, ami sok energiát és figyelmet követel tőle, különösen azért, mert a konfliktusoknak van egy olyan jellemzőjük, hogy kiéleződnek és csak ritkán
oldódnak meg maguktól. Egy ilyen, belül őrlődő intró kifelé fegyelmezettnek, sőt nyugodtnak is tűnhet. Az imént bepillantást nyertünk az intrók és extrók leggyakoribb korlátaiba. Alább ezeket a korlátokat még egyszer felsorakoztatjuk. Intró és extró korlátok: rövid leírás Intró korlátok 1. Félelem A cselekvés és döntés blokkolása túlzott óvatosság miatt 2. Szétszórtság Elmerülés a részletekben, nagy összefüggések és prioritások szem elől tévesztése 3. Túlingereltség Túlterheltség, amely túl sok, túl hangos vagy túl gyors benyomás folytán alakul ki 4. Passzivitás Bennrekedés a helyzetben, akkor is, ha ez negatív hatással van az érintettre 5. Menekülés Nehéz helyzetek elkerülése visszavonulással 6. Intellektualizmus Érzelmek elhanyagolása, az értelem túlbecsülése 7. Önmegtagadás Saját tulajdonságok és szükségletek megtagadása, illetve negatív értékelése
8. Fixáció Merevség a másokkal való érintkezésben, szokásokra való hagyatkozás a jó közérzet biztosítása érdekében 9. Kapcsolatkerülés Kevés kapcsolat előnyben részesítése, a társadalmi elszigetelődés veszélyének vállalása 10. Konfliktuskerülés Tétlenség kényes helyzetekben, még terhek vállalásának árán is Extró korlátok 1. Könnyelműség Fontos dolgok veszélyeztetése, szükségtelen kockázatvállalás az én túlértékelése miatt 2. Felszínesség Futólagos és nem eléggé megalapozott foglalkozás emberekkel és dolgokkal 3. Türelmetlenség Hiányzó benyomások folytán beálló unalom 4. Magamutogatás Mások kárára történő magamutogatás figyelemfelkeltés céljából 5. Agresszivitás Nehéz helyzetek elkerülése támadással 6. Lobbanékonyság Az érzelmek térnyerése, az értelem alábecslése
7. Énközpontúság Saját tulajdonságok és szükségletek támponttá emelése és követelőzés 8. Elkalandozás Ide-oda csapongás témák és benyomások között, koncentrációhiány 9. Énkerülés Mások megítélésétől való függés az önértékelésben 10. Nyomásgyakorlás Másokra történő nyomásgyakorlás saját célok és érdekek érvényesítése érdekében Magára ismert néhány pontban? Az eredményeket ide jegyezheti fel. A leírt erősségek és korlátok közül melyeket ismeri fel saját magán? Az ön intró erősségei.........
...... Az ön extró erősségei............... Az ön intró korlátai......
......... Az ön extró korlátai............... Mostanra bepillantást nyert az intrók és az extrók közötti különbségekbe. E fejezet végén pontosabban szemügyre veszünk négy, a két személyiségtípussal kapcsolatos kijelentést, amelyeket oly gyakran hangoztatnak, hogy ön is biztosan ismer közülük néhányat. Csakhogy: ezek nem igazak. Ezért mítoszoknak nevezzük őket. ELSŐ MÍTOSZ: AZ EXTRÓK SZOCIÁLISABBAK, MINT AZ INTRÓK Ez a legkedveltebb mítosz. Sok szövegben előfordul, és még kiváló elmék is magukévá tették: {43} ami az intrókat és az
extrókat leginkább megkülönbözteti egymástól, szól a kijelentés, nem más, mint megközelíthetőségük embertársaik számára. Ez a gondolat táplálja a kapcsolatkerülő intrókról és ezzel összefüggésben a kapcsolatkereső extrókról szóló előítéleteket. Ebben a formában egyik feltevés sem igaz. Vannak például félénk extrovertáltak is, tehát olyan extrók, akik az emberi kapcsolatok kiépítésekor félelmet éreznek. {44} Vagy olyan extrók, akik sokkal nyugodtabbnak tűnnek, mint introvertált kortársaik. (Ezek közé tartozik a férjem is.) Ugyanígy vannak nagyon szociális introvertáltak, akik szívesen foglalkoznak emberekkel, és kívülről nézve alig vagy egyáltalán nem különböznek az extróktól. Az extrovertáltak nem is feltétlenül elevenebbek az introvertáltaknál, ennél sokkal fontosabb, hogy fókuszuk és az energiaforrásuk saját személyükön kívül található. {45} Attól, hogy valaki szociális, még nincsenek automatikusan mély kapcsolatai Ha ezt a kérdést pontosabban szemügyre vesszük, akkor számunkra is világossá válik, hogy a megközelíthetőségnek kevés köze van a kapcsolatok mélységéhez. Attól, hogy valaki könnyen alakít ki kapcsolatokat és sok embert ismer, még nincsen automatikusan sok barátja. Aki viszont csak lassan nyílik meg, talán van néhány mély, bizalmi kapcsolata, amely egy életen át tart és eközben még fejlődik is. Ami mindenképpen igaz: mindannyiunknak szükségünk van emberekre magunk körül valakinek többre, másoknak kevesebbre. Ami intrókká vagy extrókká tesz minket, az nem más, mint az a mód, ahogyan agyunk az ingereket kezeli és az információkat feldolgozza, illetve annak a módja, ahogyan regenerálódunk, miután elfáradtunk. Itt keresendő annak oka is, hogy az extrók a társasági alkalmak során és a hivatásukban is szívesebben kerülnek a középpontba, mint az intrók. Új kapcsolatokat is gyorsabban kötnek. Ezt azonban az intrók ellensúlyozzák: ők, ha lehet, kevesebb barátságot tartanak fenn, ezekkel azonban éveken keresztül törődnek. Sok intró rendelkezik azzal a tehetséggel, hogy valódi beszélgetést folytasson, amely túllép a ma általában uralkodó csevegésen, és egészen más örömöket és kötődést biztosít. Az intrók olykor még
a figyelem középpontjában is szeretnek lenni. Ez azonban számukra a jó közérzet szempontjából nem olyan fontos, mint az extróknak, akik általában környezetük figyelmét élvezve villanyozódnak fel. Röviden szólva: az emberek iránti érdeklődés, az ép kapcsolatok és a kötődés nem olyan területek, amelyek az intrókhoz vagy az extrókhoz tartoznának. Természetesen különböző stílusok azért vannak, ahogyan az úszásban is! MÁSODIK MÍTOSZ: AZ INTRÓK NEM TUDNAK OLYAN JÓL ÉRVÉNYESÜLNI, MINT AZ EXTRÓK Erős intró személyiségek A fenti felvetés ugyanolyan elterjedt és az első mítoszhoz hasonlóan könnyű cáfolni. Ma is élő ellenpéldaként szolgálnak az olyan érvényesülésre képes sikeres intrók, mint Warren Buffett, Angela Merkel, Simone de Beauvoir [elhunyt 1986-ban a szerk. megjegyzése] vagy Mark Zuckerberg. A környezetünk befolyásolására irányuló akarat, a hatalmi pozíciókra vagy ambicionált célokra irányuló törekvés mind olyan személyes indíttatás, amely többé vagy kevésbé jellemző módon a sajátunk. Ezekhez az intro- és extroverzióknak közvetlenül nincsen közük. {46} Mindez nem zárja ki, hogy e célok elérése érdekében mindkét személyiségtípus saját stratégiákkal és kedvelt cselekvésmódokkal bír. Ez ismert személyiségek kapcsán is jól megfigyelhető. Az olyan extrók, mint Steve Jobs vagy Bill Clinton rendelkeznek azzal a képességgel, hogy másokat lelkesítsenek és így befolyásukat fel-, illetve kiépítsék. A hatalmuk tudatában levő intrók, mint például Angela Merkel vagy Barack Obama, más tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek befolyást biztosítanak számukra: világos stratégiák, kitartás és a célhoz vezető módszerre történő összpontosítás vagy éppen lojális bizalmasok lekötelezésének képessége. A 7. fejezetben arról is tájékozódhatunk, hogy miben különböznek az intrók és extrók, amikor hatalmi igényeiket és státuszukat a mindennapi életükben juttatják kifejezésre.
HARMADIK MÍTOSZ: AZ INTRÓK ÉS AZ EXTRÓK EGYSZERŰEN NEM ILLENEK ÖSSZE Nyilvánvaló, hogy az emberiség történetének folyamán sem az extrók, sem az intrók nem estek át természetes kiválasztódáson a két típus közötti számarányok körülbelül olyan kiegyenlítettek, mint a férfiak és a nők között. Az intrók és az extrók különbözőek. Mégis együtt élnek és dolgoznak, egymással házasodnak, kölcsönösen megszokják egymást és vegyes csapatokat alkotnak a családban, a hivatásban és a szabadidős foglalkozások területén, a tekeklubtól kezdve a karitatív egyesületi munkáig. Mindaz, ami ezeket az embereket erősségeik, szükségleteik és prioritásaik terén megkülönbözteti, az intro- és extroverziókat a sokszínűségről folytatott diskurzus egyik témájává avatja hasonlóan a nemek, kultúrák vagy generációk közötti különbségekhez. Intrók és extrók kiegészítik egymást Az igazság az, hogy az intrók és az extrók kiegészítik egymást. Egy nyugodt, empatikus alkatú intró gördülékenyebbé tudja tenni a beszélgetést egy félénk vagy túláradó extróval. Az extrók pedig bátorítják az intrókat, hogy merjenek nagyot akarni céljaik elérése érdekében. Egy extró képes introvertált barátját felbátorítani, hogy briliáns kutatási eredményeit végre egyszer egy konferencián is előadja. Ezért intrók és extrók nagyonnagyon sikeresek lehetnek együtt. Ön erről a 2. fejezetben ( Az éntől a mi felé: hogyan formál minket a közösség címmel) közelebbi információkat is talál és természetesen a könyv fennmaradó részében is. NEGYEDIK MÍTOSZ: A MINDENKORI HELYZETNEK MEGFELELŐEN LESZÜNK INTRÓK VAGY EXTRÓK Olykor egy intró is lehet a középpontban egy partin. Máskor pedig egy extró is belefeledkezhet egy témába és elbújhat a könyvkupacok mögött. Az introvertáltak társas helyzetekben nagyon jól tudnak extrovertáltként viselkedni olyannyira, hogy
néha még extróknak is tartják őket. (Ez velem is gyakran megesik.) Fordítva is igaz: extrovertáltak bizonyos körülmények között introvertáltként viselkedhetnek. Az emberek szerencsére nem ítélhetők meg egyszerűen az alapján, amit tesznek ez teszi őket izgalmassá és érdekessé. Fontos, hogy a viselkedést ne tévesszük össze a sokkal mélyebben gyökerező személyiségjegyekkel. Mindazonáltal annyi bizonyos, hogy az intrók extrovertálódnak és az extrók introvertálódnak. Minél inkább az intró-extró kontinuum közepén helyezkedik el valaki, annál könnyebb számára a másik oldalra való kiruccanás. De ez a viselkedésben jelentkező rugalmasság nem változtatja meg személyiségünk szerkezetét. Az a képességünk, hogy szerepeinket és tevékenységünket egy adott helyzethez igazítjuk, megfelel a személy mint fogalom eredeti jelentésének. A personare szó szerint azt jelenti, áthangzik, és arra az antik színészre vonatkozik, aki az adott szerepében a maszkján keresztül beszél. Viselkedésünkben mindannyiunk számára különböző maszkok állnak rendelkezésre. Ezeknek a maszkoknak azonban kevés közük van szubsztanciánkhoz, személyiségünk maradandó jegyeihez. Olyan helyzeteket keresünk, amelyek illenek személyiségünkhöz Érdekesebbnek mutatkozik azonban mindez a fordított szemszögből: aszerint, hogy intro- vagy extrovertáltak vagyunk tudatosan vagy tudattalanul olyan helyzeteket keresünk, amelyek igazodnak személyiségünk jellegzetes formájához. {47 } Az extrovertált fizikus, Richard Feynman rendszeresen keresett fel bárokat és kedvelte a társasági életet. Ez az időtöltés energiával töltötte fel és inspirálta. Ellenben egy olyan introvertált ember, aki barátaival szombat este bárról bárra jár, valószínűleg mással tölti a vasárnapot, mint extrovertált barátai: feltöltődéssel, hosszú magányos sétákkal vagy órák hosszat tartó olvasással. Számára talán a szombat este az egyetlen társasági program a héten. Nem a helyzet teszi a személyt, hanem a személy választja ki
Nem a helyzet teszi a személyt, hanem a személy választja ki magának a helyzetet. Az a döntő, hogy milyenek vagyunk általában Gilbert Dietrich a jelenlegi kutatás helyzetét a geistundgegenwart.de címen futó blogjában a következőképpen foglalja össze: Személyiségpszichológiai szempontból [ ] nincs döntő jelentősége annak, hogy az ember egyszer ilyen, máskor pedig olyan; az számít, amilyen a legtöbbször vagy általában. {48} Ebből az következik, hogy bizonyos élményekkel, számunkra kedves dolgokkal, kapcsolatokkal és még bizonyos problémákkal is ismételten találkozunk, annak ellenére is, hogy az adott helyzet eltér a többitől. Dietrich szavaival: Egy helyzet nem tudja meghatározni a személyiségjegyet, inkább a személyiség választja meg magának a helyzetet. Daniel Nettle (2007, 46) ezt a viszonyt szituáció-választásnak nevezi. Ezzel kapcsolatban egy dolog fontos: aki ismételten elhagyja személyes komfortzónáját az intró-extró skálán (ld. fentebb), annak nagyon tudatosan kell figyelnie arra, hogy eközben ahogyan az neki a leginkább megfelel regenerálódjon. Egy extrovertált tudós az egyensúly helyreállítása érdekében engedélyezzen magának társasági programokat vagy dinamikus sportokat egy olyan introvertált kancellár, mint Angela Merkel pedig pedig töltse a vakációt nyugodt környezetben, jelen esetben Uckermarkban! Személyes komfortzónánk végeredményben az a hely, ahol újra feltöltődünk energiával. És ön mostanra már felismerte, hogy tulajdonságai melyik oldalhoz tartoznak? Ha egészen biztosra akar menni, oldja meg a könyv végén található tesztet. És most kérem, hogy ismételten még egyszer tekintse át az imént felvázolt erősségek és korlátok leírását! Álljon itt egy áttekintés felismeréseinek feljegyzésére:
Áttekintés: az ön személyisége erősségeivel, korlátaival és személyes prioritásaival Én egy intró egy extró egy centró vagyok. (Centrók, figyelem! Kérem olvassák el a következő fejezetet is, és dolgozzák ki a feladatokat!) 1. Az áttekintésből, esetleg a tesztből fakadó felismeréseim:............... 2. A következő tulajdonságokat különösen jellemzőnek találom magamra nézve:............... 3. Áttekintés erősségeimről és korlátaimról erősségek
............... korlátok............... első következtetések............... 4. Áttekintés prioritásaimról személyiségemen túlmenően (A fő kérdés: mi a fontos számomra annyira fontos, hogy olyasmit is megteszek, amit nem feltétlenül tartok intro- vagy extroverziómhoz kapcsolódónak?)............
... Kedves Olvasó, immár azonosította erősségeit és korlátait, és első lépésben rögzítette személyes céljait. A következő fejezetekben ezt a tudást már alkalmazhatja is. Ez pedig izgalmasnak ígérkezik. Hiszen arról esik majd szó, hogy ezek a tulajdonságok az ön életére és a másokkal való érintkezésre befolyással lehetnek. A LEGFONTOSABBAK RÖVIDEN Vannak olyan előítéletek és sztereotípiák, amelyek az intro- és extrovertált személyiségekről alkotott képet jellemzik. Pontosabb vizsgálattal azonban egy nagyon árnyalt, sokoldalú kép rajzolódik ki, és néhány meglepetés is, mivel az intrók és extrók közötti különbségek egészen más területeken lelhetők fel, mint azt szokványosan feltételezzük. Sem az extroverzió, sem az introverzió nem jó vagy rossz, nem jobb és nem is rosszabb. Mindkét személyiségforma előnyök és hátrányok, erősségek és korlátok elegye. Személyiségük jellemző adottságai alapján mind az intro-, mind az extrovertált emberek gyakran rendelkeznek bizonyos erősségekkel. Ezek az erősségek elősegítik önmaguk megértését, a másokkal való érintkezést, céljaik megvalósítását és életviláguk alakítását. Mindazonáltal léteznek az intrókat és az extrókat jellemző korlátok is. Ezek a két személyiségtípus sajátos szükségleteiből és az előttük álló kihívásokból következnek. Ismeretük pedig azért fontos, hogy kényes helyzetekben a nehézségek, a felesleges energiabefektetés vagy a kommunikációs problémák elkerülhetők legyenek. A centrovertáltak az intró-extró-kontinuum közepén álló személyiségekként olyan előnyökkel rendelkeznek, amelyek rugalmasságot, egyúttal pedig stabilitást biztosítanak a számukra. Mindenesetre e középső, kevéssé specifikus helyzetükből fakadóan (egyfajta feladatként) nekik maguknak
kell individuális és szociális szükségleteiket feltérképezniük. A következő kitekintést a centrovertáltaknak szenteljük.
Kitekintés: csak a centróknak szóló alfejezet (végre!) Tudják, hogy mikor beszéljenek és mikor hallgassanak, mikor figyeljenek és mikor válaszoljanak, mikor legyenek határozottak és mikor fogják vissza magukat. Daniel Pink {49} A középen álló személyiség Észrevette már? Az általunk tett megkülönböztetésben még tátong egy űr mégpedig középen. Hiszen mostanáig még nem került szóba egy személyiségforma: a centrovertáltak {50} vagy a centrók a pszichológusok nyelvén gyakran ambivertáltaknak hívják őket megérdemelnek egy részletesebb vizsgálatot. Ambi- vagy centrovertáltnak elsősorban olyan embereket neveznek, akik körülbelül ugyanolyan mértékben rendelkeznek intro- és extrovertált jegyekkel. A könyv végén található teszttel kapcsolatban ez azt jelenti, hogy maximum két állítással ikszelhető be több az intró vagy az extró oldalon. Másodsorban azok a személyiségek számítanak centrovertáltnak, akik általában csak kevés tipikus jeggyel rendelkeznek. A teszt vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a centró személyiségű tesztalany általánosságban csak néhány állítást ikszelhet igaznak. {51 } Figyelemre méltó, hogy a centrókat a szakirodalom majdnem mindig említi, hiszen ők azt jelzik, hogy az intró és az extró jelleg pusztán egy folyamatos skála egy pozícióját jelöli és nem egy fekete-fehér képletet. Mindazonáltal a centrók mégis kevés figyelmet kapnak. A középső pozíció, ahogyan más megkülönböztetések esetében is, meglehetősen érdektelennek tűnik: vajon azért, mert túl kevés látszik belőle? Vagy valami más miatt? Ez a mulasztás azonban két okból sem tolerálható. Először is, a többség pontosabb vizsgálatot érdemel. És a többség az intró extró skála közepén helyezhető el: a legtöbb
ember mérsékelt intró, mérsékelt extró vagy éppen centró. A következő grafikon ezt jól szemlélteti. Az intró-extró kontinuum normális eloszlásának Gauss-görbéje
Másodszor pedig érdemes mélyebben a számok mögé pillantani: A centrovertáltak vajon mit kínálnak kiegyensúlyozott pozíciójukkal? Ha az intrók és extrók tényleg a temperamentum északja és délje, hogy egyszer James Dee Higley-t is idézzük, akkor a centrók az Egyenlítővel érnek fel. Ha az intrók és az extrók a temperamentum északja és délje, akkor a centrók az Egyenlítővel érnek fel. Bár e könyv középpontjában nem a centrók állnak, mégis szentelünk nekik egy fejezetet. Ezen túlmenően a 6. fejezetben, az értékesítés kapcsán is található egy speciálisan a centrókról szóló alfejezet, egy olyan területtel összefüggésben, ahol kitűnően teljesítenek, eddig azonban mégsem keltettek feltűnést. Szerencsére ez a körülmény éppen változóban van! Ingerek hatása a centrók számára nem jelent problémát Ebben a centrókról szóló részben sem az erősségekről sem a korlátokról nem talál áttekintést. A centrók természetükből következően középen állnak, s ez a feltűnés nélküli, kevésbé markáns pozíció az intró-extró-skálán a legkevésbé sem fogható fel hátrányként. Ez a pozíció inkább előnyös, hiszen egyaránt kedvez a rugalmasságnak és a stabilitásnak. Adam Grant (2013a) egy apró lábjegyzetben ezt a következőképpen fogalmazza meg: Az ambivertáltak rugalmasabb viselkedése az extrovertáltakéhoz képest valószínűleg pszichofizikai alapon nyugszik. A neocortex aktiválásának vonatkozásában az ambivertáltak az optimális szint közelében vannak, az extrovertáltak viszont krónikusan alulstimuláltak (Eysenck 1971, Little/Joseph 2006). Az extrovertáltak az unalom elkerülése és az aktivitás fenntartása érdekében rendszerint keresik a stimulációt és a szociális figyelmet. Az ambivertáltak ellenben hosszabb időn keresztül is képesek odafigyelni az alulstimuláltság kockázata nélkül. A centrók az intrókkal összehasonlítva is előnyben vannak: amíg az introvertált személyiségek a túlingereltséggel küzdenek (ld. az 1. fejezetet), addig a centrók több benyomást képesek feldolgozni ha nem is olyan sokat, mint az extrók, anélkül,
hogy ingerültté válnának vagy elfáradnának. Viszont kevésbé igénylik a visszavonulást és alapvetően kevésbé érzékenyek a külső ingerekre. {52} A centrók az extrókkal összehasonlítva jobban viselik az ingerszegénységet. Az intrókkal összevetve pedig jobban tolerálják az ingerek sokaságát. A skála közepe változatosabb képet mutat: egy centró hol egy intróhoz, hol egy extróhoz hasonlóan viselkedik, és akkor érzi magát a legjobban, ha élethelyzeteiben a hangos és csendes fázisok a magányos és társaságban eltöltött időszakok váltakoznak. Sokrétűség, kiegyensúlyozottság, egyensúly A centró életszemléletet tehát a sokrétűség, a kiegyenlítettség és egyensúly jellemzi. A centrók kevésbé hajlamosak a könnyelműségre, az elkalandozásra és a türelmetlenségre, amely az unatkozó vagy kényszerűségből tétlen extrókat jellemzi. Másrészt kevésbé küzdenek a passzivitással, a meneküléssel és a kapcsolatkerüléssel, amely az intrók számára válik korláttá a külvilágból érkező túl sok inger folytán. A centrók azonban elsősorban a más személyiségformákkal bíró emberekkel érintkeznek könnyedén: mivel egyértelműen egyik irányhoz sem közelítenek, ugyanolyan jól kijönnek a skála szélein elhelyezkedő intrókkal és extrókkal. Középről a különbségeket viszonylag nyugodtan tudják kezelni. Egy centró kevésbé érzi idegennek intró és extró embertársait, mint egy, a skála másik oldalán elhelyezkedő extró vagy intró, aki egészen másként működik. Annak aki nagyon távol áll a másik személyiségformától, érzelmileg több nehézséggel kell megküzdenie a másik megértésekor; ilyenkor csak az értelem szava segíthet, vagyis az a tudás, hogy az intrók és extrók szükségletei eltérőek. {53} A skála közepi pozíció az intrók és extrók megértésének alapjául szolgál. A skála közepi pozíció a centrók számára sok ember megértésének alapjául szolgál, és ezért minden olyan kommunikációs forma számára ideális kiindulópontot jelent,
amely a diplomáciából kovácsol tőkét: például a mediáció, tárgyalás vagy együttműködés kiépítése. Ennek ellenére elmondható, hogy a centróknak is van mit felfedezniük saját személyiségükkel kapcsolatban. Ha a centrókhoz tartozik, jogosítványa van a testreszabásra: ha ideoda rángatva érzi magát, mert egyszer magányra, máskor pedig társas életre vágyik, ha olykor egyszer a másokkal való együttlétből, máskor pedig a nyugodt elmélyülésből merít energiát, akkor a saját érdekében mélyebbre kell ásnia. Ez esetben ugyanis a köztes pozíció önmagában nemigen kínál egyértelmű alapelveket. A következő feladat segítséget nyújt abban, hogy szükségleteit jobban megismerje. A szükségletek az intrókkal és az extrókkal kapcsolatban a biológiai különbségek folytán egyértelműbben megállapíthatók, mint az ön esetében. Áttekintés: az ön centró pozíciója 1.a Ön mely helyzetekből merít energiát?............... 1.b Mire következtet ebből mindennapi életére nézve?............
... 2. Mikor érzi magát inkább a sok inger által megterhelve és mikor szenved az ingerek hiányától? inkább a sok inger által megterhelve érzi magát............... inkább szenvek ingerek hiányától............... következtetések............... 3.a Mikor válik a biztonság az ön számára különösen fontossá?.........
3.b Mikor válik az ösztönzés és a jutalmazás az ön számára különösen fontossá?......... 3.c Mire következtet ebből mindennapi életére nézve?......... Ha ön centrovertált, akkor élvezze a különböző tevékenységek és időszakok váltakozását. Figyeljen arra, hogy az intro- és extrovertált időszakok megfelelő arányban keveredjenek. És örüljön annak a képességének, hogy intrókat és extrókat eszével és szívével egyaránt képes megérteni. Sok örömet kívánok közvetítő pozíciójának felfedezéséhez!
2. Az én -től a mi felé: hogyan formál minket a közösség Honnan tudjam, mit gondolok, ha nem hallom, amit mondok? Margit Hertlein, extró, a hum oros kom m unikáció szakértője A következő alfejezetekben az intro-, extro- és centrovertáltakkal mint meghatározott jegyekkel rendelkező egyedi személyiségekkel foglalkozunk. Már ismeri azokat a biológiai különbségeket, amelyek ezeket a személyiségeket intrókká, extrókká vagy centrókká formálják. Mindazonáltal a bevezetőből már azt is tudja, hogy az ember izgalmasabb és összetettebb lény annál, mintsem hogy csak véletlenszerűen szerveződő neuronális jegyek elegye legyen. Ha önmagunkat személyiségtulajdonságainkkal együtt jobban meg akarjuk érteni, akkor azokra a közösségekre is oda kell figyelnünk, amelyekben felnövünk és élünk. Mert személyiségünk csak másokkal együtt képes fejlődni és formálódni. E fejezet középpontjában ezért többek között a szociális környezet áll: A szociális környezet
Az a kérdés, hogy a személyiség fejlődése során miként hatnak egymásra a veleszületett és a tanult tényezők, még mindig eléggé tisztázatlan. Egy dolog azonban világos: a két tényező közötti kapcsolat olyan szoros, hogy a pszichológusok személyiségünk szociális részét második természet -nek nevezik. Az intro- és extroverziók csak 40 50 százalék közötti mértékben alapulnak genetikai adottságokon. {54} Ennek az adatnak az ismeretében vajon mi a jelentősége szociális környezetünknek amelyben felnőttünk és élünk intro- és extrovertált tulajdonságainkra nézve? És mi a jelentősége a ránk jellemző különbségeknek egy közösségben? Ebben a fejezetben ezekről a kérdésekről esik majd szó. Előbb azonban vessünk egy pillantást a nagy egészre: az egyes emberre és arra, hogy mit is jelent számára a horda. INTRÓKNAK IS: A HORDA MINT ELV Minden ember, a bölcsőtől a sírig, szociális kapcsolatoktól függ. Újszülöttként egyedül életképtelenek vagyunk. Az emberi agy a születést követően még hosszú ideig nincsen készen : a neuronális kapcsolatok csak a környezetünkben élő emberekkel való kommunikáció során alakulnak ki, és csak azután tudnak tartósan rögzülni, ha újra és újra használjuk őket. Ez viszont csak akkor történik meg, ha mások figyelmet szentelnek nekünk: ha környezetünk ösztönzést és bátorítást, figyelmeztetést, útmutatást nyújt és értékel, illetve ha a körülöttünk lévő emberek segítségünkre vannak abban, hogy életünk során szabályokat, struktúrákat és folyamatokat alakítsunk ki. Fejlődésünk legfontosabb értékmérője a támogatás és a bizalom: szükségünk van a támogatásra, és csak akkor tudunk kibontakozni, ha másokra hagyatkozhatunk. Szociális környezetünk ideális esetben ezekkel az értékmérőkkel stabil viszonyokat (és ezzel biztonságot), egyúttal pedig új impulzusokat (és ezzel fejlődési lehetőséget) nyújt számunkra. Környezetünk ideális esetben stabil viszonyokat és új
Környezetünk ideális esetben stabil viszonyokat és új impulzusokat is nyújt számunkra. Egy gyermek a személyiségét a környezetével folytatott kommunikációban bontakoztatja ki: azáltal, hogy minden érzéki csatornán jelzéseket küld és fogad. Ezek a benyomások, amelyeket a másokkal történő érintkezés során felvesz, formálják agyának szerkezetét. A szociális környezet befolyása ennek kapcsán az én-tudat kialakulásának előfeltétele. Másokra van szükségünk ahhoz, hogy saját identitásunkkal kapcsolatban egyáltalán kialakítsunk valamiféle érzést. Fejlődésünk során először egy szociális partner, egy Te iránt formálódik bennünk érzés. Az első megnyilvánulásaink ezért jellemző módon az Anya! vagy az Apa! és nem az Én!. Saját személyünk tudata és saját nevünk kimondása csak ezután következik. Ez a másokkal való emocionális kötelék annak a szociális közösségnek a korai, erős megértését teszi lehetővé, amelyhez a gyermek tartozik. {55} Agyunk egy szociális szerv Gerald Hüther (2013, 44) a biológia és a szociális környezet közötti összjátékot a következőképpen fogalmazza meg: Az emberi agy minden olyan területe, ahol különbözik az állatitól, más emberekhez kötődő kapcsolatok tapasztalatán keresztül formálódik és szerveződik. Agyunk tehát egy szociális produktum, és mint ilyen optimalizálja a szociális kapcsolatok formálódását. Agyunk egy szociális szerv. Ezután következik a felcseperedés, a fejlődés, majd az érettkor időszaka. A környezetünkben élő emberek ezekben a fázisokban is fontosak számunkra igaz, ehhez az is hozzátartozik, hogy foglalkozunk velük. Egyrészt mi is a közösséghez akarunk tartozni és ezért alkalmazkodunk, hiszen elképesztő emberi rugalmasságunknak köszönhetően gyermekkorunktól fogva megtanuljuk az alkalmazkodást, ezért beilleszkedünk környezetünkbe. {56} Alább ennek egy előzetes definícióját közöljük: Rugalmasság (1): A felcseperedő gyermek fejlődése során alkalmazkodik a közösséghez.
Embertársaink is formálják személyiségünket Másrészről különbséget teszünk mások és önmagunk között. Ebben az az érdekes, hogy az, amit önmagunknak vagy saját személyiségünknek nevezünk, jelentős részben benyomások érzések, szabályok, értékelések és igazodás eredménye, melyek másoktól származnak. Előbb a családunk, majd a velünk egykorú társaink mutatnak példát azzal kapcsolatban, hogy mit kell tudnunk, mi a jó és mi a rossz, illetve hogy néz ki a jó élet, miként cselekedjünk és miként ne. Ezeket a normákat egy tanulási folyamat során a magunkévá tesszük különösen könnyedén történik ez olyan emberek társaságában, akik példaképként szolgálnak számunkra. Ezek után érdekes módon mégis azt gondoljuk, hogy ítéleteink, hajlamaink és döntéseink a sajátjaink: a közösségi Mi így hat az Én alakulására. Másként kifejezve: fejlődésünk során a külső impulzusokat folyamatosan belsővé alakítjuk. Az, amit ezekből felhasználunk, tartósan helyet kap neuronális rendszerünkben. Ennek következményeként kiválóan beilleszkedünk környezetünkbe, amely geográfiai, kulturális és szociális tekintetben egyaránt nagyon eltérő lehet. Nehéz helyzetekben mások támogatása mentőöv lehet, amelyből biztonságot és reményt meríthetünk. Még a jó dolgoknak a grandiózus sikertől kezdve egy új előszobabútoron át egy szép nyaralás emlékéig is csak akkor tudunk igazán örülni, ha ezekkel kapcsolatos élményeinket másokkal is megoszthatjuk. Ez nem jelenti azt, hogy mások folyamatos jelenlétére van szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. És ezt nem csak intróként mondom: egy átfogó kutatás szerint ugyanis pusztán az a tudat, hogy stabil baráti viszonyban élünk másokkal, a boldogságérzet jelentős tényezője, és súlyos betegség esetén még a túlélés esélyét is növeli. Ebben a tekintetben a fizikai közelség vagy a közvetlen érintkezés gyakorisága a szerzők szerint nem játszik szerepet. {57 } Szükségünk van a közösségre Embertársainkhoz való alapvető viszonyulásunk mélyen gyökerezik bennünk. Ez azt jelenti, hogy csoportos életmódra
vagyunk programozva. Csak akkor érezzük jól magunkat, ha legalább valamelyest részei lehetünk egy közösségnek. Roy Baumeister amerikai szociálpszichológus ezt így foglalja össze: Az, hogy valaki a jó kapcsolatok egész hálójával rendelkezik vagy egyedül van a világban, sokkal megbízhatóbban jelzi előre a boldogság fokát, mint bármilyen más objektív prediktor. {58} ÉRETTÉ VÁLNI INTRÓKÉNT ÉS EXTRÓKÉNT Az, hogy intróként és extróként miként fejlődünk, ugyancsak függ azoktól az emberektől, akikkel felnövünk: a szüleinktől és testvéreinktől, később pedig a gyermekeinktől, de barátoktól és más bizalmi személyektől is. Tekintsünk példaként az extrovertált Eliaszra: Tanulni? Unalmas! Eliasz okos. És eleinte m indig a legjobbak között is v olt: legalábbis az óv odában és az általános iskolában. A gim názium ban aztán lassacskán nehezebb lett a hely zet. Képleteket tanulni, otthon házi feladatot készíteni, később pedig a kiselőadások és a házidolgozatok ez egy szerűen nem az ő stílusa v olt. Inkább találkozott a barátaiv al, zenekarban gitározott, sportolt, év foly am bulikat és v árosnézést szerv ezett a barátoknak. A koncentrált tanulásnak nem v olt sok hely e Eliasz életében, am i m ostanra kockázatos lett, m ert az év v égi jegy ek m ár a felv ételibe is beszám ítanak. Az a tény, hogy ő és barátai m enőnek szám ítanak, ebben egy általán nem segít épp ellenkezőleg! Eliasznak nehezére esik, hogy egymagában koncentráltan foglalkozzon dolgokkal. Hamar ingerhiány alakul ki nála. De már kisgyermek kora óta hatalmas előnnyel rendelkezik: gondoskodó szülőkkel és nagyszülőkkel, akik mindig támogatják. Akik úgy fogadják el, amilyen: valamelyest bohó, extrovertált fiúként, aki lelkesen merül bele környezetébe, kíváncsi, életéhes és emberbarát. A szülei arról is gondoskodtak, hogy tűzrőlpattant fiuk energiáit a társadalom számára is elfogadható módon
vezesse le (sport, barátok, közös zenélés) és lobbanékonyságát szükség esetén kordában tudja tartani. A szociális tényezők az agy jelentős fejlődési szakaszait irányítják. Eliasz így olyasmit kapott, amit David Brooks (2013, 93ff.) több tanulmány összesítése után biztonságos kötődés -nek nevez. Eliasz a védelmező, támogató, szeretetteljes környezetben megtanult optimistán és félelem nélkül viszonyulni környezetéhez. Ennek köszönhetően agyi fejlődése is optimálisan zajlott: homloklebenyében kialakult egy olyan képesség, melynek segítségével egy szociális keretrendszerben elfogadható módon képes impulzusait irányítani, tud tájékozódni és tervezni. Jutalomközpontját {59} más, kevésbé szerencsés körülmények között élő gyermekekkel ellentétben szintén teljes mértékben ki tudta bontakoztatni, és ezáltal kiélvezhette az élet örömeit. Szociális környezetében biológiai eszköztára is megérett. De van itt még valami: Eliasz szerencsés, hogy olyan közegben él, amely támogatja és segíti kompenzálni gyenge oldalait, ha személyisége épp meg is nehezíti a dolgát. Egy kis feszültség még rendben van! Eliasz szülei aggódnak fiukért. Nem rég arról beszélgettek, m iként tám ogathatnák az érettségire v aló felkészülésben. Aztán leültek v ele és segítettek neki kidolgozni egy m unka- és felkészülési terv et. A terv elég teret hagy Eliasz egy éb foglalatosságainak, de m egköv etel v alam it, amiből egy ébként elég kev és v an neki: tanulási fegy elmet. Édesany ja egy kiv áló ötlettel áll elő, am ely Eliaszt sokkal jobban m otiv álja, m int a m agány os tanulás: bátorítja, hogy a nehéz tantárgy akra barátaiv al egy ütt szerv ezzenek tanulócsoportokat és találkozzanak rendszeresen, hogy m egbeszélhessék a feladatokat. Azt is jav asolja, hogy az év foly am legjobbjai közül is hív janak meg néhány at, még ha azok nem is tartoznak a baráti körbe. Mindezt így magy arázza el neki: Ebben a hely zetben m indanny ian csak ny erhettek: ti tov ábbi tudással gazdagodtok, az újak pedig növ elik a státuszukat, hogy a m enőkkel találkozgatnak. Eliasz m ár tudja, hogy a barátokkal töltött idő önm agában nem fog tudást plántálni a fejébe. Édesany ja ötletét, hogy v alódi hozzáértőket hív janak meg, ideálisnak gondolja. És másnap tetterősen bele is kezd az érettségi hadm űv eletbe.
A legkülönbözőbb területeket tekintve is nyilvánvaló: a társadalmi siker növekszik azáltal, hogy egy közösség tagjai segítik egymást és kölcsönösen kompenzálják egymás korlátait. Itt a család az, amely támogatja Eliaszt. Ugyanígy pártok, vállalatok, egyesületek és szakszervezetek is támogathatják és segíthetik tagjaikat. Összességében jóval kevesebb az olyan ember, aki támogató szociális alap híján is átlagon felül sikeres tud lenni. {60} Amire az intró gyerekeknek szükségük van Az intró gyermekeknek másféle támogatásra van szükségük: ők a túlzottan sok inger és a zavaró tényezők kiiktatásából, illetve a nyugodtabb pillanatokból profitálnak. Ha igazán óvatosak, úgy környezetük bátorítása révén megtanulhatják, hogyan lehet kockázatot vállalni fontos célok elérése érdekében. Főként azonban az segít nekik, ha már otthon megtanulják, hogy egy hangos környezetben vagy kultúrában is hasznosítani tudják saját értékeiket és különleges előnyeiket. Ez az önbizalom felbecsülhetetlen tőkét jelent a vegyes csapatokban zajló életre. Eliasz szülei segítségével a legjobb úton jár ahhoz, hogy erőteljes, sikeres fiatalember váljék belőle. Ha képes fegyelemmel kordában tartani könnyen elkalandozó figyelmét és kikapcsolni a zavaró tényezőket, akkor minden bizonnyal jól fog sikerülni az érettségije. Mindazonáltal: újra meg újra azokat a helyzeteket fogja keresni, amelyek kellemesek számára, mert megfelelnek a személyiségének. Az intrók és extrók fejlődésük során gyakran keresik az olyan társas helyzeteket, melyek alkatuknak megfelelnek. Ezzel Eliasz sincs egyedül. Azok az emberek, akiknek veleszületett hajlamuk van bizonyos tulajdonságokra, a legfrissebb kutatások szerint előszeretettel keresik azokat a társas helyzeteket, melyek megfelelnek ezeknek a tulajdonságoknak. Ez intrókra és extrókra egyaránt igaz.
Majd később csatlakozom! Ina Eliasz nőv ére. Introv ertáltként egészen m áshogy tölti szabadidejét, am ikor teheti. Közv etlenül érettségi előtt áll, és stresszeli a v izsgahely zet. Viszont rendszeresen és szisztem atikusan feldolgozza a tanany agot, és tudja, hogy a lehető legjobban fel v an készülv e. Főként a matematika és a fizika az erőssége, és gazdasági mérnök szeretne lenni (igaz, ezt még alig árulta el v alakinek). Számára nem okoz gondot, ha hosszasan kell olv asni és ism ételni m ár am enny iben nem zav arja senki, m ert a zav aró tény ezők ham ar kibillentik koncentrációjából. Analitikus gondolkodásának köszönhetően öröm ét leli az összetett problémák megoldásában, és a maga módján épp oly an jól érzi magát, m int öccse egy jól sikerült gitárszóló után. Ina egész más foglalatosságokat választ, mint öccse. Míg Eliasz szívesebben tölti idejét barátaival, zenekarával és az élményszerzéssel, addig ő az érdeklődésének megfelelő témák belső feldolgozását kedveli. Ez fontos aspektusa a másokkal való együttélésnek: nemcsak a közösség alakítja az egyént középtávon saját preferenciáival az egyén is alakítja a körülötte lévő közösséget. Megtalálni a sajátot a közösségben Az általában zajos, v idám családi ünnepek idején Ina egy csendesebb nagy bácsijáv al szokott röv id sétákra m enni. Eliasz általában unokatestv érei körében üldögél ott, ahol a leghangosabb a nev etés és a legnagy obb a forgatag. Felnőttként Ina és Eliasz különösen nagy gyakorlatra tesznek szert azokon a területeken, amelyeket a saját maguk számára választhatnak meg, és így a legjobb esetben nemcsak alkatuknak megfelelően képesek önmagukat kibontakoztatni, hanem különös, hozzájuk kapcsolódó erősségeiket is fejleszthetik. Ezen
túlmenően mindenkori közösségeiket gazdagíthatják mindazzal, amihez értenek és eközben sikerekre tehetnek szert. Környezetük profitál abból, ha Eliasz zenei menedzserként új trendeket állít fel, vagy Ina a gazdaságimérnök-képzés professzoraként új impulzusokat ad másoknak. A közösség abból is hasznot húz, ha mindezt átadják a következő generációnak: ha a két testvér később partnereikkel saját utódaikat bátorítják majd, hogy fejlesszék erősségeiket, az ugyanúgy pozitív hatást gyakorol a jövőre. Kulturális normák A helyzet azonban problematikussá válhat akkor, ha a növekvő gyermek személyisége eltér környezetének normáitól. Manapság szerencsére egyre több ember tudja, hogy egy intró gyermek teljesen normális és ha az általános kultúra nem annyira extrovertált, mint amilyen az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, akkor talán olykor-olykor előfordulhatnak súrlódások és félreértések (címszó: iskola!), de komolyabb problémák csak ritkábban adódnak az ifjú intrók számára. A kultúra is a szociális környezet része és mélyen hat az együttélésre. Eliasz és Ina nem Finnországban (egy intró kultúrában) vagy az Egyesült Államokban (egy extró kultúrában), hanem Németországban nőnek fel, amely kvázi centró kultúraként a két másik között helyezkedik el. A közösség hatással van az emberre és az ember is hatással van a közösségre. A korábban említettekkel összevetve a különböző személyiségtípusok előtt álló kihívások a növekedés előrehaladtával csökkennek. Mindazonáltal olyan korszakban élünk, amelyben a kockafejek, Harry Pottertől kezdve Mark Zuckenbergen keresztül Edward Snowdenig, ikonokká válhatnak. Mindazonáltal a szülők utódokhoz való hozzáállása döntő jelentőségű. Akinek nincs olyan nagy szerencséje, mint Eliasznak vagy Inának, az apjától, anyjától vagy testvéreitől talán olyan jelzéseket kap, amelyek azt közvetítik számára, hogy Jobban tennéd, ha extrovertáltabb lennél. Így nem vagy oké!.
Sok, kifejezetten extró környezetben felnövekvő intró ódákat tudna erről zengeni. De olykor az érzékeny intrók között felcseperedő extrók is negatív megítélés alá esnek. Ilyen esetekben mind az intrók, mind az extrók később tanulják meg önmagukat erősségeikkel együtt elfogadni. Mindenesetre az lenne a kívánatos, ha már gyermekkortól kezdve újra és újra azt tanulnák meg, hogy Úgy vagyok jó, ahogy vagyok!. Kedvező előjelek mellett megtörténhet, hogy két introvertált író extrovertált lánya önálló utakat fedez fel önmaga számára, édesanyja és apja támogatásával. Ennek egyik prominens példája Sophie Auster, Paul Auster és Siri Hustvedt lánya, aki egy, az amerikai Psychology Today című folyóiratban adott interjúban a következőket mondja: Extróként intró környezetben: a Sophie Austerrel készített interjú (részlet) {61 } Extró korlátok és intró erősségek Fegy elm ezettséget köv etel, hogy az em ber egy terem ben üljön és dalszöv egeket írjon egész nap, különösen akkor, ha nincsenek találkozók, próbák v agy v alam iféle struktúra. Ily enkor azt kell m ondanod magadnak: Ebből v alami jó fog kisülni. Minden csak a kitartáson múlik. [ ] De ez a szabadság, hogy benne v agy abban, amit csinálsz inkább, mint kív ül, értékelv e hozza el a legjobb fellépéseket. Sophie beszámolója Paul Austerről és Siri Hustvedtről, az (introvertált) szülőkről Sokkal extrov ertáltabb v agy ok, m int ők. A színpadon állni, bírni erőv el, sok ember előtt fellépni, teljesen eltér a köny v írás lény egétől. A szüleim egész nap egy edül v annak a szobájukban és gondolkodnak. Én is egy edül v agy ok, am ikor dalszöv egeket írok, de az, ahogy an a munkámat prezentálom, nem ugy anaz, mint ahogy an a szüleim a saját m űv eiket prezentálják. A köny v ek eljuthatnak a v ilágba és rejtv e maradhatnak. Az előadóműv észek nem. Introvertált szülei példáján Sophie Auster megtanulta, hogy a kitartás gyümölcsöző. Az intrók és extrók közötti különbséget már kora gyermekkorától megismerte és mindkét oldalt tudja méltányolni. Extróként meg tudja magát ítélni, és értékeli a
befelé irányuló tekintetet. Sophie abban a szerencsés helyzetben volt, hogy megtapasztalta a csendes szülői oldal támogatását: édesapja tanácsokat adott neki az első albumába kerülő szövegek kiválasztásához, és saját, francia szürrealistáktól fordított szövegeit is lánya rendelkezésére bocsátotta. Ha részletesebben is utána szeretne nézni annak, hogy miként tudja intró és extró gyermekeit optimálisan támogatni, akkor Olsen Laney (2002), Cain (2013) és Löhken (2012a) könyveiben találhat ehhez segítséget. Most azonban vessünk egy pillantást az ön életútjának első részére! Visszatekintés: Milyen intrók, extrók és centrók támogatták önt fejlődése során? 1. Kik voltak azok a legfontosabb bizalmi személyek, akik gyermekkorában hatást gyakoroltak önre? Jelölje meg a személyiségtípust megítélése szerint az I(ntró), E(xtró) vagy C(entró) betűkkel! Név I/E/C..............................
2. Milyen hatást gyakoroltak ezek a személyek önre? Mit sikerült ezektől a személyektől igazán jól elsajátítania és átvennie? Mely erősségeit támogatták, mely korlátain javítottak? Név Tapasztalatok............................................................ KÖZÖSSÉG 2.0: KÖZÖSSÉGI MÉDIA INTRÓ ÉS EXTRÓ PERSPEKTÍVÁBÓL Egy közösségi média-profilt nem tudsz megölelni. Stev e Pav lina {62} Új lehetőségek intrók és extrók számára
Most már tudja, hogy milyen mértékben függ az emberi közösségek minősége kommunikációjuk módjától: attól, hogy az emberek hogyan bánnak egymással. Az elmúlt évtizedek legnagyobb újításai az internet és a közösségek kialakulását tekintve kiemelt fontosságú közösségi média különböző formái. Ezek kibővítették a cselekvési lehetőségek tárházát és a kommunikáció új csatornáit hozták létre. Ezen túlmenően az intrók és extrók számára egyaránt nyújtanak vonzó és kevésbé vonzó oldalakat is. Ezért jelen alfejezet középpontjába ezeket és a rájuk irányuló felhasználás módjait állítjuk. Szociális médium minden olyan internetplatform, amely felhasználói között közvetlen kommunikációt tesz lehetővé. E médiák keletkezésével és a hozzájuk kapcsolódó digitális értelmezéssel a közösség fogalma is kibővült: blogokon, fórumokon és chatszobákon, a Facebookon, LinkedInen, XINGen és YouTube-on keresztül olyan emberekkel kerülhetünk párbeszédbe, akikkel személyesen talán sohasem találkozhattunk volna. Ez a párbeszéd nagyrészt írásban folyik, de szerepelnek benne képek, videók és beszéd is. A közösségi médiát intrók és extrók egyaránt használják. A kommunikációnak ezt a formáját is személyiségüknek megfelelően választják meg. Tehát különbözőképpen használják a közösségi médiát és egészen más előnyöket fedeznek fel benne. A következő áttekintésből megismerheti azokat az előnyöket, amelyeket a közösségi média formái nyújthatnak önnek attól függően, hogy intróként vagy extróként használja őket. Áttekintés: a szociális média előnyei intró és extró szemszögből Intró motívumok A közösségi média a személyes kapcsolatok helyett virtuális kapcsolatok lehetőségét nyújtja. Így az egyedüllét és a társasági
lét elegánsan és különösebb energiabefektetés nélkül összekapcsolható. A kommunikáció helye és ideje önállóan meghatározható. A közösségi média lehetővé teszi az írásos kommunikációt az írás pedig az intrók erőssége. WhattsApp és Twitter-üzenetek sok esetben helyettesíthetnek egy-egy telefonbeszélgetést az e-mailről nem is beszélve. Az internet az információ és ezzel a saját látókörünk bővítési lehetőségének végtelen tárháza tiszta öröm egy intró számára. Extró motívumok A közösségi média a meglevő személyes kapcsolatok mellett virtuális kapcsolatok lehetőségét is rejti, így ugyanazon személlyel különböző csatornákon keresztül is lehet kommunikálni. Munka közben és olyan helyzetekben, amikor híján vagyunk a társaságnak, a közösségi médián keresztül mégis lehetőség nyílik a kapcsolatteremtésre. A közösségi média azonnali kommunikációt tesz lehetővé, a spontán és gyors megnyilvánulás pedig az extrók erőssége. Az internet hatalmas kalandpark, teli meglepő felfedezésekkel és izgalmas impulzusokkal tiszta öröm egy extró számára. De akármilyen alkalmasnak is tűnik a közösségi média intró és extró szempontból: használatuk, mint minden egyéb jó dolog, kísértéseket és veszélyeket is rejt főként, ha az internetezés túlzottan sok időt emészt fel. A munkahelyen alkalmazható
digitális kommunikációs formákkal kapcsolatosan egy külön alfejezetet is talál az irányításról szóló ötödik fejezetben. A következő két szakasz rávilágít azokra a leggyakoribb mellékhatásokra, amelyek intrók és extrók számára különböző formában jelentkezhetnek. Ezentúl mindkét személyiségtípus vonatkozásában külön útmutatást és szempontokat talál. Közösségi média intróknak: amire érdemes odafigyelnie Első kockázat: A közösségi m édia hasznának túlbecsülése Intró akadály ok: m enekülés, fixáció A közösségi m édia-profilok oly anok, m int a kirakatok. Az a kapcsolat, am ely kizárólag online létesül, a legritkább esetben lehet egy enértékű a személy es kontaktussal ez még akkor is így v an, ha egy érdekes online eszm ecserét oly kor szem ély es találkozás köv et, v agy ha a szem ély es ism eretség néha online is foly tatódhat. Tipp: Ne hely ettesítse szem ély es kapcsolatait pusztán digitális kom m unikációv al! De ny ugodtan m aradjon a szem ély es kom fortzónáján belül: v irtuális körökben ugy anúgy társaloghat, m int ahogy an azt a v alódi találkozások során m egszokta. Áttekinthető szám ú kapcsolatot tartson fenn! A tisztán szakm ai platform okon (XING, LinkedIn stb.) is csak oly an szem ély ek kapcsolatfelv ételét igazolja v issza, akikkel tény legesen találkozott, illetv e akikkel v alójában kapcsolatban áll. Ha a v alóságban sem kom m unikál v ég nélkül, akkor ezt online sem kell m egtennie. Ne engedjen a reprezentációs ny om ásnak : alkalm anként a közösségi m édiában is teljesen elfogadható egy -egy szünet. Második kockázat: A közösségi m édia használatának alábecsülése Intró akadály ok: kapcsolatkerülés, passziv itás Különösen az idősebb intrók hajlanak időnként a digitális aktiv itások negatív m egítélésére, m ert ezeket v alótlanként élik m eg. Pedig a közösségi m édián keresztül létrejöv ő kapcsolatok hiány pótlók lehetnek és m egnöv elhetik az ön hatáskörét. A XING, LinkedIn v agy a Google+ lehetőv é teszi, hogy problém am entesen tartsa a kapcsolatot kollégáiv al v agy iskolatársaiv al, akkor is, ha ezek karriert v agy lakhely et v áltanak. Így a közösségi média felfogható egy fajta címtárként is, amely foly am atosan frissíti önm agát és problém am entesen értesülhetünk arról, hogy kit m erre v isz az útja. Családtagokkal és m ás fontos em berekkel a Facebookon keresztül állam határokon átív elő kapcsolatok is könny en fenntarthatók. Tipp: A közösségi m édiában óv atosan terjessze ki kapcsolati hálóját! Ápolja tudatosan azokat a kapcsolatait, m ely ek jelenleg is fennállnak. Határozzon m eg pontos időkeretet a m agánéleti és a szakm ai jellegű kapcsolatok ápolására, am ely et lehetőleg használjon is ki. A rendszeres frissítésekre tekintsen úgy, m int hálózatépítési stratégiájának részére.
Kom m unikáljon közv etlenül is pusztán hely zetjelentésekből nem alakulnak ki érdekes párbeszédek. Közösségi média extróknak: amire érdemes odafigyelnie Első kockázat: Túl sok internetezés Extró akadály ok: elkalandozás, énkerülés A Facebookon, Twitteren stb. kiv álóan elüthető az idő és a kellemetlen feladatok könny en elnapolhatók későbbre. Akik társaság híján nagy on egy edül érzik magukat v agy egy ébként is pótcselekv ést keresnek, azok online-társaságban nagy on sok időt el tudnak tölteni úgy, hogy v égül v alójában semmit sem csinálnak. Ez igazi extró kísértés. Tipp: Határozzon m eg egy felső korlátot a napi közösségi m édiáv al eltöltött időre. Tudatosan v álassza ki azokat az ajánlatokat, am ely ekkel legjobban közelíthet céljai eléréséhez. Nem kell m inden egy es platform on jelen lennie. Ha három-négy hely re szűkíti aktiv itását, nem aprózza fel m agát. Tudatosan zárjon be a képerny őn m inden szükségtelen ablakot, ha átfogóbb szöv egen v agy m ás feladaton dolgozik. De azért legy en kegy es m agához: engedjen m agának szüneteket, am ely eket kapcsolatfelv étellel tölthet akár élőben, akár a web 2.0-n! Második kockázat: Az óv atosság hiány a Extró akadály ok: felszínesség, türelm etlenség, lobbanékony ság A Facebook-barátok és a Twitter-köv etők nem érnek fel a v alódi barátokkal ezt úgy is tudja. Ez persze nem jelenti azt, hogy a közösségi m édiában létrejöv ő találkozások szükségszerűen átm enetiek és felületesek. Viszont annál inkább igaz, hogy az interneten nem kell m inden inform ációt ny ilv ánosságra hozni. Tipp: Tudatosan ápolja online-kontaktjait, ennek rév én m aradandó m unkahely i és m agánéleti kapcsolatok jöhetnek létre. Ehhez az is hozzátartozik, hogy rendszeresen kom m unikáljon a kiv álasztott platformokon és v egy en részt a közv etlen párbeszédben is. Személy es információit azonban kezelje óv atosan, még akkor is, ha az internetes eszm ecsere gy orsan a közelség érzetét kelti. Ellenőrizze felhasználói beállításait rendelkezik-e m egfelelő m agánszféráv al? Soha ne hozzon ny ilv ánosságra belső szakm ai inform ációkat: ez tönkreteszi a bizalm at és a hírnev ének is árt. Ha nem biztos abban, hogy v alam it feltegy en-e, akkor önellenőrzés gy anánt gondolja v égig, hogy rendben lenne-e, ha egy ik m unkahely i kollégája tudom ást szerezne erről. Vagy akár egy rosszakarója. A teljesség kedv éért hozzá kell fűznünk, hogy az online-zaklatás, a hírnév rom bolás és a szem ély azonosság-lopás az interneten v alóban előfordul. Ezt a biztonságorientált intrók tudják és ennek m egfelelően óv atosan kezelik a rendelkezésükre álló inform ációkat. De bizony osan így v an ezzel ön is. Milyenek digitális felhasználói szokásai? Hogyan használja a közösségi médiát? Vizsgálja meg részletesebben!
Hogyan használja a közösségi média nyújtotta lehetőségeket? És mire? 1. Mire használja a közösségi médiát? Helytől függetlenül kapcsolatban akarok maradni. Jó kiegészítésnek tartom a személyes találkozások mellett. Örömömet lelem az ilyen típusú kommunikációban. Szívesen kísérletezek új dolgokkal. Kényszernek érzem, hogy én is jelen legyek. 2. Tekintse át még egyszer az intrókat és extrókat csábító kísértéseket! Melyik vonatkozhat önre?............... 3. Hogyan tudja kezelni ezeket a kockázatokat és kísértéseket? Hogyan akadályozza meg, hogy hátránya származzon, és hogyan biztosíthatja ideje és energiája megfelelő befektetését?............
... INTRÓK ÉS EXTRÓK: KÖZÖSEN MÁSKÉNT Non nobis solum nati sumus. ( Nem magunknak születtünk! ) Marcus Tullius Cicero A kötődés mint alap Az intróknak és az extróknak egyaránt szükségük van a közösségre. Az intrók között még a nagyon visszahúzódók sem feltétlenül térnek ki a többi ember útjából inkább a túlingereltséget és a bizonytalanságot kerülik. Ezért esetleg csupán néhány emberre összpontosítanak, akikhez azonban szoros kötelékek fűzik őket. Esély: a gazdagodás A mindennapokban a közösségeknek egészen különböző fajtái vannak, amelyek profitálhatnak a sokrétűségből. Ezek a közösségek egymás mellett és gyakran egymással is összeköttetésben állnak. Így a család mellett a baráti körben is élünk és a munkahelyünkön az elöljáróinkkal és kollégáinkkal is együttműködünk. A statisztikák szerint a párok 50 százaléka családi, baráti vagy munkahelyi körökben ismerkedett meg. Hasonló számokat ismerünk a kisvállalatok alapítása kapcsán is: az alapítók fele ugyanezen körökből család, barátok, munkatársak választják ki partnereiket. {63} Nyilvánvaló tehát, hogy a fennálló bizalmi viszonyok könnyebbé és vonzóbbá teszik az elköteleződést. A hálózatépítésnek, a szakmai kapcsolatoknak, illetve az intrók és extrók együttélésének korábbi könyvemben szenteltem már néhány fejezetet. Jelen munkámban annak az alapvető kérdésnek járok utána, hogy hogyan profitálhatnak egymásból az egymástól különböző intrók és extrók egy akár magán-, akár szakmai jellegű közösségben?
Meglátásom szerint ezt a kérdést három részben lehet megválaszolni. Mivel jelen alfejezetben ez a három rész nagyon fontos szerephez jut, itt külön is kiemelném őket: Hogyan profitálnak egymásból intrók és extrók
Hogyan profitálnak egymásból intrók és extrók: 3 feltétel 1. Ismerjük fel a különbségeket! Intróknak és extróknak egy aránt tudniuk kell, hogy m iben különböznek egy m ástól. Világos, hogy gy akorta különbözőek a szükségleteik, m ások a prioritásaik, az erősségeik és a korlátaik. Előny t az élv ez, aki a m aga szükségleteinek és erősségeinek m egfelelően él, s egy úttal m ások szükségleteit és erősségeit is tiszteletben tartja. Például: Jó, ha az intrók tudják, hogy az extróknak szükségük v an a szóbeli eszm ecserére annak érdekében, hogy gondolataikat rendszerezzék és új ötleteket fogalm azzanak m eg. Éppen enny ire fontos, hogy az extrók tudják, hogy az intrók ny ugodt körülm ény ek között a legproduktív abbak (talán csak egy billenty űzet v agy ceruza társaságában). Az introv ertált Joachim Löw a ném et labdarúgó-v álogatott edzőjeként a csapat szám talan extróját (gondoljunk csak például Bastian Schweinsteigerre és Thom as Müllerre) legjobb eredm ény eikhez segítette hozzá csakúgy, m int az intrókat (m int pl. Miroslav Klosét). Egy intrókból és extrókból álló csapatot egy ütt eljuttatni a sikerhez: ez csak annak sikerülhet, aki ism eri a különböző szükségleteket. 2. Kompenzáljuk a korlátokat! Intrók és extrók gondoskodhatnak arról, hogy bizony os korlátok kezelhető keretek között m aradjanak, és ne okozzanak problém át. Például: Az intrók óv atossága kom penzálhatja az extrók könny elm űségét. Az extrók tettereje, beszédkészsége és bátorsága oldhatja az intrók m enekülési késztetését v agy passziv itását. Nehéz v agy kockázatos hely zeteket ez a kom penzáció orv osolhat.
Ez az egy m ásra hatás legjobban a bibliai testv érpár, Mózes és Áron m ítoszáv al szem léltethető. Áron, a jó beszédkészséggel m egáldott extró elkíséri Mózest, az intrót az egy iptom i fáraóv al történő tárgy alásaira. Mózes pedig ügy el Áronra, m ert az m eggondolatlan cselekedetekre hajlik annak érdekében, hogy im pulzusokat és jutalm at kapjon. Mikor egy szer Áron nélkül indul el egy fontos küldetésre (hogy átv egy e a Tízparancsolatot), Áron m indjárt nekiáll m egszerv ezni azt a bizony os v égzetes partit az arany borjúv al. 3. Egyesítsük az erősségeket! Ha intrók és extrók egy esítik azt, amit jól tudnak, ami könny en megy nekik, akkor sokkal többet érhetnek el, m intha csupán saját erősségeikre hagy atkoznának. Ez a szim biózis hatalm as kreativ itást és egy éb teljesítm ény eket eredm ény ezhet. Például: A koncentrációkészség és a kitartás, m ely az intrók erőssége, szilárd alapot tud képezni az extró spontaneitásához és gy orsaságához. Az extrók rugalm assága és bátorsága az intrók ny ugalm áv al és óv atosságáv al párosulv a tökéletes alapot terem thet ahhoz, hogy új ötletek kontrollált keretek között és kellő biztonság m ellett v alósulhassanak m eg. Másrészről v iszont egy extró lelkesedése, beszédkészsége és tettereje híressé teheti egy intró ötleteit, akinek egy ébként az állhatatosság, az analitikus gondolkodás és a lény eglátás az erőssége. Épp ez történt Stev e Jobs és Stev e Wozniak esetében is, am ikor piacra dobták az Apple szám ítógépet. Az első szempont előfeltétele és alapja a másodiknak és a harmadiknak: intróknak és extróknak ismerniük kell egymást. Mert a legharmonikusabb kiegészítés, a legjobb csapatpotenciál is megbukhat egyetlen akadályon: azon az érzésen, hogy a másság rossz, és bizonytalan helyzetekben mindig az azonosság a jobb. Ezt vizsgáljuk csak meg pontosabban! Előfeltétel: a megértés Aki a hétköznapokban odafigyel, könnyen észreveszi a különbséget a lehetőségek vonzó sokszínűsége és a realitások között. Ahogy férfiak és nők, fiatalok és idősek, hazai és külföldi csoportok esetében, úgy intrók és extrók esetében is igaz: akármennyire is szükségük van egymásra, akármennyi hasznot
is húzhatnak egymástól való különbözőségeikből, sokszor mégis idegenkednek egymástól. Méghozzá nagyon. Ez a leglátványosabban (és igen drasztikusan) mutatkozik meg azokban a kifejezésekben, amelyeket intrók és extrók egymás leírására használnak. Az elmúlt évek során összegyűjtöttem azokat a negatív konnotációjú kifejezéseket, amelyeket intrók és extrók szájából hallottam a másik személyiségforma említésekor: Intrók és extrók egymásról: kölcsönös csipkelődések szerény gyűjteménye Intrók mondják extrókról: dumagép, szemfényvesztő, behemót, érzelmi hadicsapat, mennybe menő, PR-ábécéskönyv, felszínes, molesztáló, buta, gőzhenger, szórakoztatóművész, díva Extrók mondják intrókról: unalmas fráter, málészájú, csendélet, béna kacsa, mimóza, nebáncsvirág, szőrszálhasogató, nyuszi, antiszociális, hivatásos aggodalmaskodó, barátságtalan, megközelíthetetlen, szürke egér Akármilyen mókásan is hangzik egyik-másik kifejezés: ezek azt igazolják, hogy intrók és extrók között sokszor nem alakulnak jól a dolgok. Aki a maga nézeteit természetesnek tekinti, intróként általánosságban sekélyesnek és butának tartja az extrókat. Egy extró pedig ehhez hasonlóan az intrókat tartja megközelíthetetlen ünneprontóknak vagy unalmas, jellegtelen alakoknak. A reakciók néha még durvák is: egy intró igencsak ingerültté válik, ha extró barátnője (jó szándékból) rá akarja
beszélni egy vadidegenekkel együtt tartandó partira. Ugyanígy jó pár extrónak nem tetszik, ha intró barátja egész estét betöltően egy aktuálisan olvasott könyvről akar beszélgetni, s mindezt egy harmadik vélemény vagy legalább a háttérben futó tévéműsor nélkül. Röviden: vannak dolgok, amelyek nekünk nagyon, embertársainknak viszont kevésbé tetszenek. Vannak dolgok, amelyek nekünk nagyon, embertársainknak viszont kevésbé tetszenek. A pszichológiai szakirodalomban azt a hajlamot, hogy a saját tulajdonságainkat tekintjük pozitívnak és normálisnak, selfhugging, azaz ön-ölelés névvel jelölik. {64} Az ön-ölelés alapelve a következő: a személyiségünknek megfelelő tulajdonságokat, preferenciákat és viselkedésmintákat tartjuk természetesnek, jónak és magától értetődőnek. Ha mások olyan tulajdonságokkal, preferenciákkal vagy viselkedésmintákkal rendelkeznek, amelyek teljesen eltérőek, netán pont ellenkezőek, azokat legtöbbször negatívan értékeljük: a világ az önmagát ölelő szempontjából akkor tökéletes, ha pontosan olyan, mint ő maga. Ebből a nézőpontból a nyugodt intró megközelíthetetlennek, nemtörődömnek, titkolózónak vagy arrogánsnak tűnik, a dinamikus extró pedig fárasztónak, felszínesnek, tapintatlannak vagy akár erőszakosnak. A megértés mérsékeli a lobbanékonyságot Bár az ön-ölelés hozzátartozik természetünkhöz, mégis könnyen problémává válhat főként akkor, ha épp az volna a feladat, hogy közösen érjünk el célokat vagy egyesült erővel oldjunk meg összetett feladatokat, ahelyett hogy a másság leértékelését helyeznénk a középpontba. Ez akkor válik problémává, ha az érintettek stresszhelyzetben vannak pl. időkorlátok vagy áttekinthetetlen feladatok miatt, vagy éppen olyankor, amikor valami magánál a feladatnál is fontosabb: mégpedig az a kérdés, hogy ki vagy kik az erősebbek vagyis státuszvita esetén. Hogy ön hogyan cselekszik egy ilyen helyzetben és (akár intróként, akár extróként) hogyan őrizheti meg hidegvérét, megtudhatja a státuszkommunikációval foglalkozó 7. fejezetből. Itt azonban
mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy az intrók és extrók közötti különbségek racionális megértése csökkentheti a tisztán impulzív reakciókat és megkönnyítheti a megértésen alapuló cselekvést. Az intró-extró együttélés nagy feladata: a különbségek megismerése, megértése és értékelése Tehát az extrókat az intrók félreértik, az intrókat pedig az extrók. Az utóbbi felállás még valószínűbb is: a visszahúzódó intrók, akik inkább hallgatnak, ahelyett hogy tisztáznának egy félreértést vagy kinyilvánítanák szükségleteiket, nagyon nagy teret adnak az értelmezésnek mondhatni vákuumot hagynak. Ez jól látszik Indra példáján: Viszontlátás Indra alig v árja, hogy több év után v iszontlássa Elkét. Az élet a v ilág különböző szegleteibe sodorta a két jogásznőt. De idén szilv eszterkor eljön a v iszontlátás pillanata: Münchenben az egy kori egy etem istáknak rendezett bulin fognak találkozni, ahov a m indketten családostul utaznak, egy ikük Kínából, m ásikuk az Egy esült Állam okból. Elke a főszerv ező. De Indra sokkal nagy obb v árakozásokkal tekint a találkozásra annál, mint amit ezen az estén tény legesen átél. Elke szív ély esen és v idáman fogadja ugy an, de szinte alig v áltanak pár szót és m ár a köv etkező v endéghez siet. Indra reméli, hogy a hosszúra ny úló estén (a szilv eszteri buli általában jóv al éjfél utánig tart ) lesz alkalm uk beszélgetni. Hiszen m indketten nagy on sok élm énny el gazdagodtak, s ezekről csak hébehóba szám oltak be egy m ásnak az interneten keresztül. Indra kív ánsága azonban nem teljesül. Mire férjév el és lány áv al reggel v isszaindulnak a hotelbe, csak pár szót tudott Elkév el v áltani. És miv el Elke mindig hamar odébb is állt, csak oly an témákról esett szó, m ely et Indra felszínesnek tart. Elkének talán elege lenne belőle és ezt épp ezen az estén akarta v olna a tudtára adni? Indra rosszul alszik a forgatag, a pezsgő és a súly os gondolatok nem hagy ják ny ugodni A szükségletek kötelezettsége Bár Indra csalódott, ezt nem mondja ki sem ott helyben, sem pedig utána, s azt sem, hogy mi lenne fontos számára, és hogy mire vágyik. Így ő is felelős a kialakult helyzetért: Elke honnan is
tudhatná, hogy mire van szüksége Indrának, ha Elkének magának nincsen erre szüksége? A legtöbbször érzelmileg olyan emberekhez vonzódunk, akik hasonlóan működnek, mint mi magunk. De értelmünk révén képesek vagyunk megtanulni, tisztelni és tolerálni a különbségeket. Szintén meg tudjuk tanulni, hogy saját tulajdonságainkat ne tekintsük abszolút értékűnek, s hogy magunkból kiindulva ne következtessünk meggondolatlanul másokra. Még ha többen ugyanazt is akarják, gyakran különböző módon valósítják meg: sok célra vezető út létezik. Mindezt felfogni, tolerálni és értékelni tudni: az intró-extró együttélés nagy művészete. Mit tehetett volna Indra annak a három intró-extró együttműködési alapelvnek az ismeretében, melyeket ön épp az imént ismert meg? Két nézőpont egy barátság 1. alapelv: ismerjük fel a különbségeket! Indra kev ésbé lenne csalódott, ha ismerte v olna Elke igény eit, amely ek lény egesen különböznek az öv éitől: Elke extróként lubickol a szám talan barát v iszontlátásában, és a foly am atos szociális im pulzusok boldoggá teszik az elm ély ült beszélgetések v agy az egy etlen beszélgetőtársra v aló koncentráció inkább akadály ozná őt ebben. Épp ily en fontos lenne az is, hogy Indra tudatosan érzékelje saját szükségleteit: ha ny ugodtan szeretne beszélgetni a régi ism erősökkel, m ár előre gondoskodhat arról, hogy ehhez m egtalálja a m egfelelő alkalm at. Felv eheti a kapcsolatot például a Facebookon keresztül v agy célirány osan egy eztethet az egy es szem ély ekkel.
Mindenekelőtt azonban egy dolgot tehetne: jelezhetné Elkének, hogy m it szeretne. Az intrók könny en elfelejtik, hogy gondolataikat nem lehet a homlokukról leolv asni pláne az extróknak nem! 2. alapelv: kompenzáljuk a korlátokat! Elkének nem mindig v álik előny ére a hektikus ide-oda szaladgálás, még akkor sem, ha ő ezt egy ébként nagy on élv ezi. Korlátai, a türelmetlenség, az elkalandozás és a lobbanékony ság, fontos élm ény ektől foszthatják m eg. Indra itt kam atoztathatná intró erősségeit. Em pátiáv al és odafigy elésév el m ár jó előre kideríthetné, hogy Elke m it is szeretne v alójában: kettesben találkozni egy kori hódolójáv al? Régi dalokra táncolni? Ez egy kitartó, analitikus terv ező szám ára könny en kiv itelezhető Elke is bizony osan kim utatná, hogy m enny ire hálás. Nem hiába extró. Elke pedig a m aga lelkesedésév el, tetterejév el és beszédkészségév el segíthetne Indrának például beszédbe elegy edni a táv olabbi ism erősökkel v agy akár nagy obb körben táncolni. 3. alapelv: egyesítsük az erősségeket! Elke és Indra újra felpezsdíthetnék régi barátságukat, ha kitalálnának v alam it közösen a buli sikerének érdekében. Például közös fény képezkedést m inden résztv ev őv el? Közös m esedélutánt a régi élm ény ekről, ahol m indenki szóhoz juthat? Egy lakom át, ahov a m indenki lakóhely ének egy ételspecialitásáv al érkezik? Indra analitikus terv ezése és az írásos kom m unikációban v aló gy akorlottsága biztosíthatná az előkészítés sikerét. Elke előadókészsége, bátorsága és m ásokra v aló odafigy elése pedig sziporkázó ötleteket eredm ény ezhetne. Nem utolsósorban pedig az a kötődés, am i egy ily en közös projekt során kialakul, Indra számára v alódi örömmé v álhatna. Elke története is rámutat egy különbségre, amely gyakran megfigyelhető intrók és extrók között: ez pedig az a mód, ahogyan emberi kapcsolataikat alakítják. Az extrók élvezik a társaságot
Az extrók élvezik a társasági létet, egyrészről jót tesznek nekik az ingerek, amelyek az érintkezés velejárói. De a kifelé fordulásnak, az extrovertáltság lényegének is nagyon kedvez a közösségi élmény. Egy kis eszmecsere itt, egy új kapcsolat ott, mindez az Elkéhez hasonló extrók számára egyfajta megerősítése annak, hogy összeköttetésben állnak a világgal és a világ tudomást vesz róluk. Az emberi kapcsolatok energiával töltik fel őket, melyek alkalmával nincsen szükségük mély beszélgetésekre és hosszú eszmecserékre. Extrók és intrók a maguk módján egyaránt igénylik mások társaságát. Az extrók minden alkalommal örülnek kapcsolati hálójuk bővülésének. Lehet ez akár egy buli, vagy egy véletlen találkozás. Ezzel szemben az egyedüllét az extróknál hamar ingerhiányhoz vezethet, és ennek folytán könnyen unalmat és nyugtalanságot idézhet elő. Emberi jelenlét és eszmecsere híján legyen szó akár csak a közösségi médiáról, egy extróban könnyen kialakulhat az az érzés, hogy lemarad valamiről vagy magányos. Az ingerhiány folytán csökken a dopaminszint és frusztráció lép fel. Szimulált kapcsolat Extrov ertált férjem reggel bekapcsolja a rádiót és akkor is úgy hagy ja, am ikor új terv eken dolgozik v agy ügy felekkel tárgy al. Szám ára ez is egy kellem es, m ellékes inger. Ezzel szem ben én intróként m inden háttérzajt rém esnek tartok, m iközben dolgozom. Túlingerel és akadály oz a gondolkodásban. Az intrók szívesebben koncentrálnak szűkebb családi, baráti vagy munkatársi körre. Gyakran különös figyelmet fordítanak a beszélgetések minőségére. Nagyra értékelik, ha olyan emberek
veszik őket körül, akik előtt megnyílhatnak, és akikkel hosszan elbeszélgethetnek. Időt és energiát fordítanak azokra az emberekre, akik fontosak nekik. Ezzel szemben a csevegést sokszor megerőltetőnek vagy unalmasnak érzik. Mindez azonban nem befolyásolja az elégedettséget épp ellenkezőleg: Matthias Mehl, az Arizonai Egyetem pszichológusa munkatársaival bebizonyította, hogy a beszélgetések boldogabbá és elégedettebbé tesznek minket. És ezt az elégedettséget érdekes módon a valódi, mélyreható beszélgetések, nem pedig a szösszenetnyi csevegések okozzák. {65} Azt persze nem tudhatjuk, hogy hány intró volt a kísérleti alanyok között Azonban ezek a beszélgetések is megerőltetővé válhatnak, ha a szociális érintkezés túlzottan nagy kifelé fordulást követel: egy olyan beszélgetés, amely túl hosszúra nyúlik vagy túl gyakran ismétlődik, túl sok embert érint túl rövid időkeretben mindez az intróknál könnyen túlingereltséghez vezethet, akadályozza a nyugodt reflexiót és elszívja az energiát. Az introvertáltak sokkal ritkábban érzik magukat magányosnak társaság nélkül. Élvezik az egyedüllétet és szükségük is van a nyugodt, ingerszegény környezetre ahhoz, hogy kipihenhessék magukat és feltöltődhessenek energiával. A rendszeres egyedüllét az intrókat elégedettséggel tölti el, egyúttal pihenteti. Tisztában vannak azzal, hogy az egyedüllét nem magány, valamint, hogy az ember tömegben is érezheti magát magányosnak, ha hiányzik a megfelelő érzelmi vagy tartalmi kötődése. Gondolkodók társasága Im m anuel Kant, a felv ilágosodás nagy filozófusa, egy ben tipikus intró, jó példáv al szolgál a m értéktartó társadalm i életre. Bár Kant m indennap egy edül sétált és szám talan m agány os órát töltött munkájáv al, előadásai után mégis káv éházba járt. Ezenkív ül ebéd után is szív esen fogadott társaságot, hogy ötleteit m egv itathassa barátaiv al, kollégáiv al és hallgatóiv al. Alapelv e a köv etkezőképpen hangzott: Egy filozófusnak egészségtelen egy edül ennie [ ]
Az intrók is szívesen vannak emberek között. Mindazonáltal kevesebb szociális kapcsolatra van szükségük és azokat másként is osztják el, s általában a kapcsolatok minőségéről is más elképzeléseik vannak. Lehetőség: a szuper csapat Nem arról van szó, hogy az introvertáltak ne lennének jó csapattagok, csak épp nem kell mindig abban a helyiségben lennünk, mint a többi csapattagnak. Sophia Dembling {66} Ebben az alfejezetben egy csapattag szemszögéből nyerhet bepillantást az intrók és extrók közötti jó munkahelyi együttműködés különböző lehetőségeibe és ennek példáiba, az ötödik fejezetben pedig egy külön szakasz szól az intró és extró csapattagokkal való ideális érintkezésről. Az áttekintés alapjául most is az intrók és extrók közötti produktív együttműködés három előfeltétele szolgál. Első feltétel: ismerjük fel a különbségeket! Intróknak Aknázza ki előnyeit! Kevéssé van ráutalva környezetének visszajelzéseire, tehát munkáját biztatás nélkül is jól el tudja végezni. Tájékoztassa
feletteseit jó eredményeiről és gondoskodjon célzottan a továbbhaladáshoz szükséges adatokról! Így a négyszemközti beszélgetések során kiaknázhatja erősségeit és önállóan mutathatja meg teljesítményét, anélkül, hogy ez felettesének túl sok idejébe és energiájába kerülne. Tartsa tiszteletben saját szükségleteit! Dolgozni egyedül és zavartalanul Iktasson be kommunikációmentes fázisokat a munkaidejébe! Legrosszabb esetben kezdje a munkát kora reggel vagy dolgozzon késő estig, vagy ami még jobb, beszéljen meg olyan időszakokat, amikor otthon dolgozhat! Ha irodája másokkal közös, vagy ha úton van, akkor olyan fontos és összetett feladatokra, mint egy koncepció- vagy stratégia kidolgozása, keressen olyan helyet, ahol zavartalanul tölthet legalább két órát! Az ilyen időszakokban ha lehetséges ne telefonáljon, ne e-mailezzen és ne is internetezzen! Másik jó lehetőség arra az esetre, ha nem áll rendelkezésére üres konferenciaterem vagy otthoni iroda: amikor kénytelen munka közben mások beszélgetését hallgatni, használjon füldugót vagy hangtompító fülhallgatót! Nyugalom Szociális programok és a nagyobb csoportokban végzett munka során figyeljen arra, hogy időről időre jusson ideje ingerekben szegény periódusokra és egyedüllétre is! Konferenciák és rendezvények alkalmával: célzottan beszéljen meg találkozót egy-egy személlyel vagy kisebb csoportokkal! Lógjon el egy-egy előadásról vagy találkozóról és menjen el sétálni! Vagy szundikáljon egy kicsit! És végül arra mindig ott a lehetőség, hogy a mosdóban fellélegezzen Szélesebb körben megtartott találkozók alkalmával: már a találkozó előtt beszéljen az egyes résztvevőkkel! Céljaihoz keressen szövetségeseket és készüljön stratégiával! Írás A megbeszélésekre készüljön fel úgy, hogy előzetesen jegyzeteket készít így egyúttal át is gondolja és készenlétben is
tartja az információit! Mindenképpen szólaljon meg! Jelentkezzen önként az írásos feladatokra és mutassa meg, hogy mire képes! Ez csökkenti annak a valószínűségét, hogy kellemetlen feladatokat kap és növeli a képességeinek elismerését. (Kivétel: legyen elővigyázatos a protokollok készítésénél, mert ez egy alacsony státusszal bíró feladat vesd össze a 7. fejezet vonatkozó részével!) Személyes érintkezés során kommunikáljon célzottan: beszéljen feletteseivel és kollégáival irányított módon, tervezze meg az ön mondanivalóját, és a beszélgetések során foglalja össze a lényeges tartalmakat! {67 } Jegyezzen fel minden kisebb-nagyobb sikert! Ez növeli az önbizalmát és emlékezetét például a fizetéséről tartott egyeztetések során! Tartsa tiszteletben a különbségeket! Az extrók a teakonyhában folytatott beszélgetések során is feltöltik energiatartalékaikat. (Nem azért, mintha lusták lennének.) Sok extró szívesen vesz részt hivatalos utakon vagy egy napon különböző találkozókon: így változatosan tölti az időt és másokkal közösen új ötleteket gyárt. (Ez nem munkakerülés, hanem egy extró számára a munka legkedveltebb formája.) Az extrók sokat beszélnek és a brainstorming során ötletekkel állnak elő. Extróknak Aknázza ki előnyeit! Önnek a csoportos helyzetek és a beszéd kedveznek. Értekezletek alkalmával vegye át a moderálást és koordinálja a különböző területeket, csapattársaival együtt vitasson meg
ötleteket és koncepciókat! Járuljon hozzá ahhoz, hogy a csapatban kialakuljon egy mi életérzés! Tartsa tiszteletben saját szükségleteit! Dolgozni másokkal együttműködve Dolgozzon ki ötleteket és koncepciókat másokkal együtt! Eközben használja azokat a kommunikációs formákat, amelyek igazán kedveznek önnek: például brainstorming, kötetlen beszélgetés, találkozók, szociális média. Ha eközben intrókkal is együttműködik, a legjobb eredmény elérése érdekében adjon nekik némi felkészülési időt. Impulzusok kezelése Gondoskodjon róla, hogy rendszeresen változatosságra és új benyomásokra tehessen szert! Váltogassa tevékenységeit, ha azok már unalmasnak tűnnek, vagy ha nyugtalanná válik! Intézze el a szükséges telefonbeszélgetéseket és a rövid munkatalálkozókat (intrók: vigyázat!) a gondolkodásra szánt fázisok között! Inkább rövid szakaszokban dolgozzon projekteken de azokat vegye elő újra és újra! A koncentrált munkafázisokban szorítsa az elkalandozás lehetőségét a minimumra a tevékenység váltása 45 percet követően jobb, mint az internet és a papír közötti állandó ideoda csapongás! Kapcsolat Korlátozza az egyedül a számítógép előtt töltött időt! Kapcsolódjon ki a többiekkel élvezze a másokkal együtt elköltött ebédet, csapatban és azon kívül! A munkaidőn kívül is csináljon programot kollégáival! Így új ötletekre lel, érdekes információkhoz jut, belevaló emberekkel találkozik és mellékesen még kapcsolatait is ápolja. Jutalmazás Táplálja jutalmazási központját: tartsa szem előtt, hogy mi tesz egy feladatot az ön számára (!) vonzóvá! Egy előadás csattanós befejezése jó színben tünteti fel önt felettesei előtt? Projektmunkája alapján izgalmasabb feladatok
ellátására is hivatott? Kilátásban van valamiféle kivételes jutalék? Ha semmi vonzót nem talál feladatában, akkor is jutalmazza meg magát, miután teljesített fontos részcélokat! Ha azonban túl gyakran találja magát ebben a helyzetben, nézzen vonzóbb tevékenység után! Tartsa tiszteletben a különbségeket! Az intrók energiatartalékaikat a következő munkanap előtt feltöltik, ha a csapattal elköltött vacsorát követően elköszönnek a többiektől és bárokba már nem tartanak velük. (Nem rontják el mások szórakozását.) Sok intró kedveli, ha munkanapjain nincsenek találkozók, és ezzel zavartalanul projektjeire koncentrálhat. (Nem aszociális. Ez számára a munka legkedveltebb formája.) Az intrók nagyra értékelik, ha hívatlanul nem ront be irodájukba, hanem előtte időpontot egyeztet. Második feltétel: kompenzáljuk a korlátokat! Intrók: segítség az extróktól Láthatatlanság A teljesítmények elismerésekor az intrók gyakran érzik úgy, hogy az extrók figyelmen kívül hagyják, illetve kizsákmányolják őket. Bármilyen jó legyen is az elvégzett munka: csak azt azonosítják vele, akinek sikerül magát láthatóvá tenni a csapateredményekben.
Extrók mindezt viszonylag kevés fáradtság árán elérik. Tanulja meg extró kollégáitól, hogy alkalmas időben hogyan kell képviselni és bemutatni teljesítményeit! Lesse el tőlük, hogyan képviselik öntudatosan és energikusan saját érdekeiket! Önnek olykor nehézséget jelent, ha empatikusan felismeri mások kívánságait vagy elvárásait. Ez egyfajta csoportnyomást is eredményezhet, amitől kiszolgáltatva érzi magát. Ekkor mások önnél fontosabbá válnak. PR-ellenérzés Az extrók tudják, hogy a jó teljesítményt csak akkor honorálják, ha az megfelelően van kommunikálva. Ha egy spontán csoportos helyzetben nem tud kitűnni, akkor gondoskodjon egy négyszemközti beszélgetésről elöljárójával. Mutassa meg, hogy milyen ötletei vannak, és milyen téren szeretne felelősséget vállalni. Gondolkozzon el extró csapattársaival arról, hogy mindez hogyan valósítható meg a lehető legjobban! Szófukarság Jó íráskészségét ne alibinek tekintse, amellyel kibújik az előadások vagy prezentációk megtartása alól! Ha tisztességesen, jegyzetekkel felkészül (előbb gondolja át, csak azután beszéljen intró módon), akkor a teljesítményeket értékelő testület előtt sokkal jobban szerepelhet, mint némely extró! {68} Figyelje meg az extrókat prezentáció közben: Mi tetszik ebből? Mit tudna átvenni? És mit csinálna inkább másként? Termékek eladása során előfordulhat, hogy egy extróval közösen kell bemutatót tartania, hogy intrókat és extrókat egyaránt megszólítson a kliensek oldalán. Ilyenkor például átengedheti extró kollégájának az üdvözlést és az atmoszférateremtést, ön pedig ezt követően átveheti a tényekről szóló részt. Extrók: segítség az intróktól
Elismerésfüggők Ne higgyen minden kedves visszajelzésnek! Attól, hogy jól tud beszélni, még nem feltétlenül mondott hasznosat. Az, hogy szeretik önt, még nem biztosítja feltétlenül a kompetencia auráját. Ha meg akarja tudni, hogy valójában mennyire jó a munkája, tegye fel egyik elmés intró csapattársának a következő kérdést: Szerinted hogyan lehetek jobb? Tanulja meg az intróktól, hogy a siker legszebb formája az, ha figyelmesek vagyunk a másikkal, anélkül hogy ezt direkt az orra alá dörgölnénk. Lesse el az intróktól azt is, hogyan lehet odafigyeléssel és figyelemmel mások igényeit kideríteni! Ez sokszor mérhetetlenül értékes lehet az ön számára. Amit nem látok, az nincs Az intrók fejben tartják a fontos dolgokat nemcsak azt, ami közvetlenül szem előtt van vagy éppen sürgős és ezért előtérbe kerül. Az intrók egyszerűen kevésbé vannak ráutalva a közvetlen ingerekre. Ezért kockázatos terveit beszélje meg óvatos intró kollégáival és bátor extró társaival is. Így valóságos képet kap a fennálló kockázatokról. Merészség Igen, ön bátor és szívesen belevág olyasmibe, amelynek célja vonzónak tűnik. Még a radikális lépésektől sem riad vissza és tudja, hogy néha szükség van az előrelépésre. Azonban ennek következményei az egész csapatot érintik akár pozitívak, akár negatívak. És az út végén várt fényes jutalom folytán olykor észre sem veszi az útszéli veszélyeket. Ezért kockázatos terveit beszélje meg óvatos intró kollégáival és bátor extró társaival is. Így valóságos képet kap a fennálló
kockázatokról. Harmadik feltétel: egyesítsük az erősségeket! Intrók: szerezzen jó pontokat az extrókkal! Munkamegosztás Kovácsoljon extró kollégáival stratégiai szövetséget! Például lehetséges az, hogy extró kollégája egy találkozó (fárasztó) vitájában kérdésekre válaszol, amíg ön ezalatt a kiállítási standot prezentálja? Képes nyugodt odafigyeléssel megfejteni felettese kívánságát, hogy azután extró kollégája gondoskodjon e terv csapatban történő megvalósításáról? Feltétlenül nyilvánítsa ki, hogy mindkét feladatot egyaránt fontosnak tartja! Az extró energia kiaknázása Örüljön az extrók erejének, amelyet akkor sugároznak, ha elegendő impulzushoz jutnak. Engedjen át a csapatához tartozó extró kollégáinak olyan ügyeket, amelyek sok erőt emésztenek fel: például más részlegek munkatársaival a büdzséről folytatott tárgyalásokat vagy a kommunikatív ügyfelekhez fűződő kapcsolatok ápolását! Áldozza az ily módon megtakarított energiáját hosszabb lélegzetű, stratégiailag fontos tevékenységekre! Sikerek ünneplése
Az ünneplés olykor teljesen rendben van ünnepeljék meg közösen a projekt- és csapatsikereket! Közösen egyesítsék képességeiket az extró kollégákkal: Ki lesz a tervező? Ki fog invitálni? Hogyan kerülhet sor egy igazán hangulatos együttlétre? Melyik főnököt kellene PR-szempontból invitálni? Extrók: szerezzen jó pontokat az intrókkal! Munkamegosztás Kössön intró kolléganőjével stratégiai szövetséget! Például amennyiben ő képes azt a koncepciót kidolgozni, amely mindkettőjüknek szívügye, akkor vajon ön is képes a lehetséges támogatókat meggyőzni, hogy támogassák az ügyet? Meg tudja győzni felettesét arról, hogy szorgalmazza az ön projektjéhez tartozó büdzsé kibővítését, ha intró kolléganője összeállítja a számokat és az érveket? Feltétlenül nyilvánítsa ki, hogy mindkét feladatot egyaránt fontosnak tartja! Az intró kitartás kiaknázása Örüljön az intrók kitartásának, amelyre akkor tesznek szert, ha fontos célokat követnek azonnali értékelés nélkül is! Engedjen át a csapatához tartozó intró kollégáinak olyan ügyeket, amelyek sok energiát emésztenek fel, őket mégis energiával töltik fel: egy tárgyalás strukturálását, egyedül és nyugalomban megvalósított összetett koncepciók kidolgozását és egyeztetését vagy ügyfelek bonyolult problémáinak megoldását. Áldozza energiáját annak biztosítására, hogy a koncepciók elismerést kapjanak! Nézeteltérések megvitatása
Használja rátermettségét a viták nyílt kezelésében mindazonáltal tervezze meg fellépését az egyik intró társával, aki olyan erősségekkel támogatja önt, mint az óvatosság, a figyelmesség, a nyugalom és az analitikus gondolkodás! Ilyen módon csökkenti a viták kiéleződésének kockázatát és növeli azok tisztázásának esélyeit. Ezek a példák saját lehetőségeinek alakítására kívánják ösztönözni önt. Alább jegyezze fel, hogy mi minden jut eszébe önmagával kapcsolatban! 1. Ön mely intró vagy extró erősségeit tudja a munkahelyén a csapatmunkában kamatoztatni?......... 2. Önnek mely tulajdonságait tudják a környezetében levő intrók, illetve extrók kompenzálni?......... Az ötvözésen is múlik: a különbözőségek előnyei a közösségben Az emberiségnek a gyarapodáshoz szüksége van mind az intrókra, mind az extrókra
Nyilvánvaló, hogy az evolúció során sem az intrókat, sem az extrókat nem érintette a természetes kiválasztódás. Éppen ellenkezőleg: függetlenül attól, hogy egy kultúra intro- vagy extrovertált kommunikációs formáknak kedvez, az intrók és extrók közötti viszony a népesség körében körülbelül kiegyenlített. Az introvertáltak arányát a szakirodalom 30 és 50 százalék közé teszi. Ennek a kiegyenlítettségnek megvannak az okai: nyilvánvalóan mindkét személyiségtípus fontos és különböző erősségekkel járul hozzá a közösség sikeréhez, valamint az emberiség túléléséhez. A történelem során biztosan hasznosnak bizonyult, hogy a kockázatvállaló extrók ( Támadjunk! Mennünk kell, különben még kifüstölik a barlangunkat! ) éppúgy jelen voltak, mint a biztonságorientált intrók ( Túl veszélyes rosszul látni! Várjunk, amíg a nap kibújik. ). Mindazonáltal ma is szükségünk van az intrókra és az extrókra, hogy a modern társadalmak kihívásait és a globális problémákat leküzdjük. Éppúgy rá vagyunk utalva azokra az emberekre, akik józanul kalkulálnak és a lehetséges hasznot mérlegelik, mint azokra, akik másokat bátorítanak, hogy hagyják el komfortzónájukat egy kívánatosabb dolog reményében. Éppúgy szükségünk van vállalkozó kedvű cselekvőkre, mint nyugodt gondolkodókra, akik energiájukat a belső reflexióra fordítják. Szükségünk van intrókra és extrókra, hogy a modern társadalmak kihívásait és a globális problémákat leküzdjük. Szükségünk van türelmes, kitartó, szisztematikus intrókra, hogy a tudást megőrizzük és a jövő generációi számára továbbadjuk, ez az ember egyik kimagasló képessége, amely lehetővé teszi az előrelépést, a megismerést és a fejlődést. Az emberiségnek szüksége van biztonságra törekvő, koncentrált, lényeglátó intrókra, hogy a kockázatokat mérlegeljék és azokat értelmes keretek között tartsák, legyen szó az Atlanti-óceán átrepüléséről, élelmiszerek minőségi követelményeinek fejlesztéséről vagy vállalkozásösztönző pénzügyi stratégiákról. Ha ellenben új területek meghódításáról és a saját közösség veszélyek közepette történő védelméről van szó, ha a rövid távú
cselekvés az információk teljességének mérlegelése nélkül is sürgősen szükséges, akkor az extrók vannak előnyben, akik bátran és a vonzó jutalom ígéretével kezükbe veszik az irányítást és elszánják magukat a cselekvésre. Továbbá összetett világunkban, ahol számtalan információ áll rendelkezésünkre, számos kreatív teljesítmény csak akkor valósulhat meg, ha intrók és extrók saját szempontjaikkal és képességeikkel együttműködnek, és azt csinálják, amiben különösen jók. Újdonságok gyakran csak az ellentétek új minőséggé történő összekapcsolásával, egészen különböző dolgok, hagyományok vagy munkamódszerek elegyítésével keletkeznek. {69} Álljon itt egy gyakorlati példa: A könyv mint intró-extró termék Dr. Petra Begemann, szellemíró (ghostwriter), gazdasági szakkönyvek és tanácsadó művek szerzője Klienseim többsége kedv eli a színpadot és a nagy hatású fellépést, és inkább extró. Én m agam analitikusként a háttérben húzódom m eg, gondoskodom a tartalm akról, a v ezérgondolatról és sziporkázóan fogalm azok. Csodálatosan kiegészítjük egy m ást, ha m inden oldal elismeri a másik erősségeit ily enkor 1 +1 tény leg 3-mal egy enlő! Én ráhagy atkozom arra, hogy partnerem egy beszélgetés során ötletek után kutat és azokat nem készen hozza. Klienseim pedig eltűrik, hogy v alaki firtatja és m egkérdőjelezi az általuk m ondottakat, hogy a v égére kiform álódjon v alam iféle kerek dolog. A gazdaság és a show-business nagy színpadain is ugyanez az elv érvényes: 1 + 1=3. Az extró Steve Jobs és az intró Steve Wozniak (Ronald Wayne-nel) közösen megalapították az Apple-t és letették a vállalkozás sikerének alapkövét. Az extró Mick Jagger és az intró Keith Richards közösen beírták a Rolling Stonest a zenetörténetbe. Az introvertált Hillary és az extrovertált Bill Clinton egyesült erővel ugyanolyan politikai erőpárost alkotnak, mint az intró Barack Obama és extró felesége, Michelle. Ha intrók és extrók egyesítik különleges képességeiket, abból nyilvánvalóan meglepő dolgok születnek.
A külső fókusz belső feldolgozással párosítva hatalmas kreatív eredményekhez vezethet. Más perspektívák szélesítik a látóterünket Hasonlóan ahhoz, ahogyan férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, illetve a különböző kultúrákból származó emberek eltérő szempontjaikkal és prioritásaikkal sokat elérhetnek együtt, az intrók és extrók is profitálnak abból, ha igazodnak egymáshoz és közös célokat követnek, a munka világában és a magánéletben egyaránt. És személyes horizontunkat is mindenképpen tágítja, ha olyan emberekkel töltünk időt, akik gazdagítják perspektívánkat és megtanulták ezt a másik perspektívát értékelni és méltatni. Munkám során gyakran van részem abban a kiváltságban, hogy eszmét cserélhetek kollégáimmal. Álljon itt egy példa egy ilyen eszmecserére, amelyből egy teljesen új videóformátum keletkezett: A Hangos-csendes dívány extró-intró projekt Kolléganőm, Margit Hertlein ugy anoly an tipikus extró, mint amily en tipikus intró én v agy ok. Mindketten em berek előtt beszélünk, de egészen m ásként. Mindketten sokat utazunk, m iközben egészen eltérő elképzeléseink v annak arról, hogy mi szép és mi elv iselhető. Közösen hív tuk életre a Hangos-csendes dív ány című műsort: egy - két hav onta egy ötperces eszm ecserét kínálunk a hangos és csendes em berek közötti különbségről. A m űsort egy berlini hátsó udv aron egy rikító narancssárga kanapén (term észetesen Margit színe) v esszük fel, és m indazt, am iről beszélünk, eltérő szem ély iségünkkel közv etlen kontrasztban képezzük le. Közös bennünk a beszélgetés felett érzett öröm ünk. Egy extró és intró közötti párbeszéd, am ely nek során extrókról és intrókról beszélünk, jó példát szolgáltat arra, hogy m ily en izgalm as dolgok adódhatnak abból, ha eltérő szem ély iségeinkkel egy üttm űködünk. De ön is nézzen csak utána! A Hangos-csendes dív ány m inden elérhető kiadását m egtalálja a Youtube csatornán a köv etkező link alatt: http://www.y outube.com/user/leisemenschentv.
Margit Hertleinnal a Hangos-csendes dívány -on
Általánosságban is érvényes: csak akkor élhet és működhet együtt másokkal optimálisan közösségben, ha ismeri önmagát és tekintettel van saját szükségleteire. A LEGFONTOSABBAK RÖVIDEN A személyiség és ezzel az intro-, illetve extroverzió csak másokkal együtt, közösségben fejlődhet és formálódhat. A szociális környezet ideális esetben a gyermekek és a fiatalok számára a növekedés során a fejlődés szempontjából stabil viszonyokat és új impulzusokat biztosít. A gyermekek és a fiatalok személyiségüket a környezetükhöz igazodva formálják, mégpedig a vele történő kommunikáció során. Ebben a folyamatban folyamatosan külső impulzusokat formálnak belsővé. Az emberek két szempontból is rugalmasak: nagyon különböző környezeti feltételekhez képesek alkalmazkodni, és egy adott térben meg tudják választani beállítottságukat, és képesek saját döntéseket hozni (ld. ehhez a következő fejezetet). Az intrók és extrók fejlődésük során gyakran választanak maguknak olyan társas helyzeteket, amelyek igazodnak készségeikhez. Mindkét személyiségtípus számára fontos, hogy környezetükben annak megfelelően értékeljék és támogassák őket, amilyenek ők valójában. Az intrók és extrók másként használják a közösségi médiát, azonban mindkét csoport hasznot húz belőlük mindenekelőtt akkor, ha a személyiségükre jellemző sajátos kísértéseket is tudomásul veszik. Az intrók az extrókhoz hasonlóan az ön-ölelés elve alapján vonzóbbnak találják azokat az embereket, akik hasonlóak hozzájuk más típusú embereket ezzel szemben inkább problémásnak vagy ellenszenvesnek tartanak.
Az intrók és extrók három feltétel valóra váltásával optimálisan képesek együttműködni: ha ismerik a személyiségtípusok közötti különbségeket, kölcsönösen kompenzálják egymás korlátait és erősségeik révén kiegészítik egymást. Az egész társadalom tőkét kovácsol az intrókból és az extrókból, hiszen képességeikkel hozzájárulnak a sikeres együttéléshez. Intrók és extrók az olykor nagyon eltérő nézőpontjaikkal együtt is képesek az együttműködésre, és éppen az ellentétek és a különböző tulajdonságok összekapcsolásával tudnak újat alkotni és kivételeset nyújtani.
3. Az értelmes élet: A típusunknak megfelelően boldogulni idegen területeken Meggyőződésem szerint kell cselekednem. {7 0} Marie Curie Ön intró, extró vagy centró. A szociális környezetnek a személyiségre gyakorolt jelentőségét már megismertük. Vajon a biológia és a közösség ezzel egyszer és mindenkorra meghatározta önt? Nem! Az intro- és extroverziót meghatározó adottságaink csak egy részét képezik annak a történetnek, amely életrajzunkká válik. Személyiségünk formálódásához még egy tényező hozzájárul: a személyes értelem. Személyes értelem
ÉRTELEM: A LÉNYEGET CÉLZÓ DÖNTÉS A személyes értelmet firtató kérdés a másik két tényezőnél jobban utal arra, ami minket embereket minden más élőlénytől megkülönböztet: arra a képességünkre, hogy szabad akaratunkból döntéseket hozzunk, hogy hogyan alakítsuk életünket és ennek során mit akarunk tenni. Mi az, ami számunkra értelmes és fontos? Mindez előfeltételezi, hogy van elképzelésünk arról, hogy saját életünkben mi fontos és értelmes. Ha ebben a nagy kérdésben eredményre jutunk, előfordulhat, hogy ezt csodásan össze tudjuk egyeztetni típusunknak megfelelő intró vagy extró életünkkel: egy extróból például lehet szórakoztató előadó, egy intróból pedig például filozófus. Gyakorta megesik azonban, hogy az, amit értelmesnek tartunk, mégsem egyeztethető össze azzal, amit személyiségtípusunk jellemző környezetének gondolunk. A dolog ekkor válik izgalmassá: intróként vagy extróként, amik éppen vagyunk, olyan élet- és viselkedésmódok jutnak számunkra osztályrészül, amelyek nem tűnnek ideálisnak. Ez bizonyos feltételek között nem jelent problémát: a valóban fontos dolgokról alkotott elképzelésünk ugyanis arra ösztönöz minket, hogy típusunktól idegen dolgokat is megtegyünk, és olyan környezetben is megéljünk, amely számunkra nem ideális. Brian Little, amerikai tudós ezt a látszólagos paradoxont a szabad személyiségvonásokról szóló elméletével ( Free-Trait- Theory ) magyarázza: {7 1 } megkülönbözteti a rögzült és a szabad személyiségtulajdonságokat. A biológiai adottságok és a szociális környezet befolyása mellett egy harmadik komponenst is feltételez, amelyet harmadik természetnek ( third nature ) nevez és éppen ezen a szinten helyezi el az individuális döntéseket, célokat és projekteket. Annak érdekében, hogy ezeket a döntéseket meg tudjuk valósítani, Little szerint szükségünk van szabad személyiségtulajdonságokra, amelyek azért tekinthetők szabadnak, mert függetlenek a természettől és
a környezettől. Bizonyos módon ezek is tesznek minket szabaddá úgy génjeinktől, mint szociális környezetünktől, amelyek annyit határoznak meg a személyből, amennyit mi (és mások) {7 2} magunkból érzékelünk. Az introvertált tanulássegítő Brian Little maga is jó példáv al jár elől, mert személy es életútját annak m egfelelően alakítja, am it a szív én v isel akkor is, ha m indez introv ertált szem ély iségév el oly kor nem áll összhangban. Susan Cain (201 3, 3 3 0 lásd az irodalom jegy zékben!) Little-t szenv edély es tanulássegítőként jellem zi, aki aktív fázisában főiskolai oktatóként briliáns rendezv ény eiv el és figy elm es gondoskodásáv al lelkesítette hallgatóit. Little azonban m indig törődött azzal, hogy legalább röv id időre v isszav onulhasson és ny ugodt körny ezetben zav artalanul regenerálódhasson. Az a döntés, hogy hogyan élünk ezekkel a szabad tulajdonságainkkal, valószínűleg több energiát követel tőlünk, de minthogy a saját életünkről van szó, amelyet értelmesen akarunk élni, ez a többletráfordítás megéri, mégpedig a szó szoros értelmében annak, hogy ez egy értelem-teljes befektetés. Ha Little tudományos alapfeltevését szemléltetni akarjuk, akkor a személyiség egy többsávos út. A harmadik szint, amelyről ebben a fejezetben szó van, az a képességünk, hogy saját elképzeléseink szerint tesszük ki az indexet és váltunk sávot. A személyes értelem keresését egy másik introvertált pszichológus sok évvel Brian Little előtt az ember központi céljaként és méltóságának alapjaként határozta meg. Viktor Frankl saját életével mutatott rá, hogy mindez mit is jelenthet: Az értelem életmentő! A bécsi pszichiáter, Viktor Frankl túlélte a náci koncentrációs tábort és
ez idő alatt elv eszítette feleségét, fiv érét és szüleit. Az átélt borzalmak a köv etkező felismeréshez v ezették: a túlélés v ágy a és ezzel összefüggésben a túlélés esély ei azon m úlnak, hogy az érintett szem ély látja-e a túlélés értelmét. {7 3} Frank erre a felismerésre alapozv a megalapította logoterápiáját, am ely nek középpontjában egy köv etelés áll: induljunk el egy oly an cél felé, ami életünknek személy es szinten jelentőséget ad! Ha mindez fárasztó és nehéz feladat is, Frank szerint mégis ez az egy etlen m ódja a beteljesedett és független életnek. A személyes értelem keresése, számos további kutatás, könyv és előadás tárgyát képezi. Ennek kapcsán egy dolog fontos: ha értelmesnek tűnő feladatokat végzünk és tevékenységeket folytatunk, az nemcsak megelégedést okoz, hanem ahhoz is hozzásegít, hogy veleszületett és szociálisan megszerzett tulajdonságainkon túllépjünk. És ahogyan adottságaink és környezetünk, úgy az értelemmel bíró cselekvés is formálja személyiségünket. Egy extrovertált személyiség, Richard Feynman, életét a fizikai kutatásnak szentelte, annak ellenére is, hogy a türelmes, kitartó munkával és emberi kapcsolatokat nélkülözve eltöltött hosszú órák biztosan nem voltak típusának megfelelőek. Őt mégis ez a munka lelkesítette, ez volt számára értelmes, értékes és magával ragadó, és végül ez hozta el számára a Nobel-díjat is. Egy személyiségnek mindkét tényezőre szüksége van: kötődések létesítésére és teljes egészében saját értékek és célok megvalósítására. Egy introvertált személyiség, a fizikus Angela Merkel, hasonlóképpen döntött a politikai pálya mellett: hazájának és közvetlen környezetének körülményei folytán a politikai struktúrák alakítása jelentőségteljesebbnek és fontosabbnak tűnt számára, mint a típusának megfelelő introvertált, kutatással töltött élet. Így vezetett egy fizikus útja a német kormányzat élére. A személyes értelmet alkotó tényezők felkutatása Egyedül ön kutathatja fel azokat a tényezőket, amelyek az ön számára értelmesek. Ami jelentőségteljes és értelemmel bír az ön szemében, teljesen független attól, hogy intro- vagy extrovertált. Tevékenységének típusa egyúttal intróként is
olykor az extroverzió felé közelítheti; vagy ha ön extró, akkor az introverzióra hajlamosíthatja. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a másik személyiségtípusra vált, pusztán azt, hogy használja a szabad személyiségjegyei által adott mozgásteret. E fejezet végén ehhez a témához kérdéseket és támogató forrásokat is talál. SAJÁT BERKÜNK A KOMFORTZÓNÁN TÚL A második fejezetben már tárgyaltuk a környezethez való alkalmazkodás lényeges emberi tulajdonságát. Rugalmasság (1): egy növésben levő gyermek alkalmazkodása a közösséghez A személyes értelem utáni kutatással összefüggésben a rugalmasság egy másik fajtája is felmerül. Ez is mintegy felöleli a személyiséget, és ezáltal eltér az ugyanígy jelölt extró erősségtől. Itt a választás szabadságáról van szó, amely nagyrészt belső szabadságunkat képezi. Rugalmasság (2): arra vonatkozó szabadság, hogy egy adott környezetben megválasztjuk saját magatartásunkat és ennek megfelelően cselekszünk A rugalmasság mindkét meghatározásának csak nagyon közvetett módon van köze ahhoz az extró erősséghez, amelyet az első fejezetben megismertünk. A rugalmasság fentebb említett fogalma emberi létünk alapvető adottságaira vonatkozik. Aknázzuk ki sajátosságainkat és tegyük meg azt, ami idegen tőlünk! Saját értelemfelfogásunkra való törekvésünk a gyakorlatban két különböző területen nyilvánul meg: egyrészt személyiségjegyeink kiaknázásában, amelyre fontosnak és értelmesnek tűnő feladatok elvégzéséhez van szükségünk. Másrészt pedig a személyiségünktől idegen szükségszerűségek elfogadásához, amely olykor hozzátartozik az éppen előttünk álló feladathoz.
Élet a komfortzónán túl 1. Sajátosságaink kiaknázása: feladatok elvégzése saját személyiségünk latba vetésével 2. A tőlünk idegen dolgok felvállalása: az adott feladathoz tartozó személyiségünktől távolálló szempontok elfogadása Mielőtt a más területeken zajló élettel kapcsolatos példákra rátérnénk, vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy optimális esetben hogyan állhatja meg a helyét a két említett területen. A könyv második fő részében részletesebben is kitérek majd arra, hogy intrók és extrók miként aknázzák ki sikeresen sajátosságaikat és hogyan kezelik az idegen kihívásokat. 1. A sajátosságok kiaknázása Az előző alfejezetekben már rávilágítottam arra, hogy fejlődésünk során mindennapi helyzeteinkhez hasonlóan a sajátot keressük: első sugallatunk saját személyiségjegyeink kiaknázása, illetve környezetünk és tevékenységeink ezek által történő formálása. Mindaz, amire adottságaink és szociális környezetünk révén már hatást gyakoroltunk, rendelkezésünkre áll, akár egy kincsesláda és csekély energiára van szükségünk ahhoz, hogy olyanok legyünk, mint amilyenek már egyébként is vagyunk. Ez azokra a területekre is igaz, amelyek igazán fontosak számunkra. Hajlamosak vagyunk arra és ez jó is így!, hogy először azt aknázzuk ki, ami rendelkezésünkre áll, és ami identitásunkat meghatározza. Hogy minderre hogyan talál rá, már jól tudja: arról van szó, hogy először saját tulajdonságaival, vagyis a különbségekkel ismerkedjen meg. Tudnia kell, hogy intróként vagy extróként milyen személyes tulajdonságokkal rendelkezik, mik az erősségei és korlátai. Ezt az első aspektust ebben a fejezetben még kiegészítjük az értelem komponensével: Különbségek felismerése elsőként azt jelenti, hogy ismerjük saját személyiségünkkel összefüggő erősségeinket, prioritásainkat és szükségleteinket; másodikként azt jelenti, hogy tudjuk, hogy az élet mely
másodikként azt jelenti, hogy tudjuk, hogy az élet mely területei és tevékenységei hordoznak számunkra értelmet és jelentést. Egy híres német példája nagyon jól megmutatja, hogy mire is viheti egy olyan ember, aki mindkét kérdéssel tisztában van és életét értelmesen alakítja. A sajátosságok kiaknázása: Alexander von Humboldt Alexander v on Hum boldt (1 7 67 1 83 5) ízig-v érig tudós v olt. Lelkesítette a dolgok lény egre törő v izsgálata és az ism eretlen felfedezése. Ellenben az életet a családi rezidenciáján, a berlini Tegel kastély ban csak nehezen tudta elv iselni. Otthonát Unalom-kastély nak hív ta. Hum boldt m ár idejekorán a lehető legtöbb időt töltötte a term észetben, és már fiatal fiúként oly asminek szentelte az idejét ásv ány -, növ ény - és rov argy űjtemény eknek, ami később híressé tette. A terepmunka, a tapintás tudom ány a jobban illett hozzá, m int a klasszikus hum anista képzés. Szülei halálát köv etően az örökség lehetőv é tette Alexander v on Hum boldt szám ára, hogy azzal foglalkozzon, am iv el v alójában akart: feladta a közszolgálatot és any agilag független tudósként beutazta a földet: Észak- és Latin-Am erikát, Oroszországot és Közép-Ázsiát. Utazásai alkalm áv al több kalandos expedícióban v izsgálta a tájakat és a term észeti kincseket, gy akran extrém körülm ény ek között. Nem akart egy etlen tudom ány ág irány ában elköteleződni, ezért különböző tudom ány területeken kutatott, például a kém ia és a botanika, az oceanográfia és az asztronóm ia, a fizika, az etnológia és a dem ográfia területén. Az új területeken foly tatott kutatások rendkív üli felfedezéseket eredm ény eztek. Lelkes társasági em berként em ellett m ég a tudósutánpótlást is tám ogatta, politikai befoly ását latba v etette az em beri jogokért és e célnak fontos tám ogatókat és pártfogókat is megny ert, köztük az orosz cárt és két porosz király t. Nem v olt ellenére a ny ilv ánosság sem, és élv ezte hírességét. Hum boldt extró erősségei tudatos bev etésév el érte el briliáns teljesítm ény eit: felfedező- és terem tőkedv e, bátorsága és tettereje, előadó-, segítő- és beszédkészsége, a kedv ezőtlen életkörülm ény ekhez igazodó rugalm assága a v ilágutazót a v alaha élt egy ik legnagy obb term észettudóssá av atták. Oly an tanár v olt, aki óriási (a tudom ány októl idegenkedő) közönséget v olt képes lelkesíteni, illetv e oly an társalgó v olt, akit a kor leghíresebb tudósai is nagy ra becsültek. {7 4} 8 nap alatt sem lehet köny v ekből azt kiolv asni, amit egy óra alatt előadott így számolt be róla Goethe egy lev élben. 2. Megtenni azt, ami idegen tőlünk Intrók extró életformákban extrók intró életformákban
Ha az adott terület inkább a másik személyiségtípus számára vonzó, akkor általában nem elegendő erősségeinkre hagyatkozni: akkor a Brian Little által megnevezett szabad személyiségjegyeket is latba kell vetnünk, amelyeket fentebb már felvázoltunk. Mindez azt jelenti, hogy a személyiségétől inkább távolálló aspektusokat él meg: vagyis extró személyiségként egyes helyzetekben introvertáltként viselkedik, illetve intró személyiségként extrovertáltként. Idegen területeken ténykedni: Alexander von Humboldt Ha Alexander v on Humboldt túl hosszan időzött egy számára érdektelen körny ezetben, gy akran m egbetegedett. Introv ertált fiv érétől, Wilhelmtől (1 7 69 1 859) eltérően, aki kiv áló diák v olt, Alexander csak nehezen tudott összpontosítani tanulm ány aira. Nem nagy on szeretett órákig ülni és absztrakt ism eretekkel foglalkozni. Lény egesen kev ésbé tartották tehetségesnek fiv érénél, Wilhelm nél. Alexander v on Hum boldtnak m égis sikerült v ilágszerte foly tatott kutatásait és (befejezetlenül m aradt) utazási beszám olóit 3 0 kötetben m egjelentetnie és sok órát eltöltenie az íróasztala m ellett: kutatása tárgy ai ugy anúgy magukkal ragadták, mint mindaz az újdonság, amit felfedezett. Ezért a külső ingerekben szűkölködő időszakokat is elv iselte. A tulajdonképpeni ösztönzés ily enkor a fejében zajlott talán ez is a csapatszellem nek és a hum anista képzettségnek v olt köszönhető, am ely ben ifjú korában részesült. De az új projektek és expedíciók terv ezése is erőt adott neki és bizony osan a kiterjedt kommunikáció és szám os inspiráló kapcsolat is, köztük korának legizgalm asabb em bereiv el. Láthatja, hogy az idegen területeken zajló élet energiát kíván. Ezen túl különböző kockázatok és olyan mellékhatások is járulhatnak hozzá, amelyek a személyiség korlátain alapulnak. Idegen területek: intrók és kockázatok A biztonságra törekv ő intróknak nehezére eshet a kockázatv állalás.
Nekik a v onzó cél eléréséhez társuló v eszély és a bizony talanság tapasztalata, az extrókkal ellentétben, nem ad ösztönző löketet, inkább félelm et ébreszt bennük. A félelem kezelése energiát igény el, am ely azonban a gy akorlattal többny ire csökken. Ezt m utatják többek között pl. a csendes forradalm ár Mahatm a Gandhi tettei, aki introv ertáltként em berek tízezreiv el egy ütt újra és újra kifejezetten kockázatos akciókat terv ezett. A saját érzelm ekkel történő tudatos szem benézés ( Végeredm ény ben nincs biztonság! ) és a kockázatok analitikus felm érése nagy on sokat segíthet abban, hogy saját biztonságra irány uló szükségletünk ellenében is megtegy ük azt, ami számunkra fontos. A félelem ezen túlm enően m ég produktív ösztönzőv é is v álhat: A félelem a kezdetektől fogv a az em beriség egy ik legnagy obb ösztönzője, állítja Harald Blum enauer, ingatlanügy nök és ágazatfejlesztő egy Jánszky v al és Jenzowsky v el foly tatott interjúban (201 0, 1 1 1.). Idegen területek: extrók és a fókusz Extróknak v iszont gy akran az esik nehezükre, hogy órák hosszat foglalkozzanak egy dologgal. Mindez éppúgy energiát köv etel és az intrókra jellem ző türelm es kitartás tudom ány át: az ösztönzésről és a jutalm azásról, a hirtelen beny om ásokról, a határozott cselekv ésről és az em beri társaságról v aló lem ondást. Ily enkor a nagy obb jutalom kilátásba hely ezése többet segít, mint a pillanatny i elkalandozás. Hogy m indez m ily en jól sikerülhet, azt Alexander v on Humboldt példája is mutatja. Egy terület, amely oly an elbűv ölő, hogy még egy extró figy elmét is lebilincseli, az a cél, hogy a kortársak és az utókor szám ára m inden felfedezést rendelkezésre bocsássunk: m indez ígéretként v onzó, jutalom ként pedig egy egészen m ás nagy ságrendet képv isel. Figyelem, energiamenedzsment! Mindegy, hogy ön intró vagy extró: ügyeljen arra, hogy mindig csak akkor cselekedjen típusától idegen módon, tehát csak akkor extro- vagy introvertálódjon, ha az tényleg szükséges. Ezt követően lehetőleg újra térjen vissza az intró-extró kontinuumban (ld. az 1. fejezetet) található komfortzónájába, hogy kimerített energiatartalékait feltöltse. Már C. G. Jung utalt rá, hogy egy, állandóan a saját komfortzónán kívül folytatott élet kimerítheti és meg is betegítheti embert.
Saját berkünk megtalálása nagy feladat Saját berkünk megtalálása valójában az egyik legnagyobb feladat, ami az életben előttünk áll. Ezt a berket azután meg is kell tölteni: és ez az egész személyiséget kívánja és ahogyan láthattuk, olykor kissé még túl is mehet azon. Aki ezen túl idegen területekre is merészkedik, kockázatot vállal és több energiát használ fel. Azonban az extrók és az intrók tudnak úgy dönteni, hogy megtesznek először idegennek vagy szokatlannak tűnő dolgokat azért mert az fontos számukra. Ez pedig nemcsak elvon energiát, hanem ad is! Néhány tipikus példa segítségével nézzük csak meg, hogy az extrók intró területen, illetve az intrók extró területen hogyan aknázzák ki sajátosságaikat, és tesznek meg olyasmit, ami tőlük idegen mégpedig nagy sikerrel! EXTRÓKÉNT INTRÓ TERÜLETEN A tipikus intró területek belülről kifelé irányulnak, és ezért sok ötlet, elképzelés és belső feldolgozás kapcsolódik hozzájuk: a pontos elemzés és a kiterjesztett gondolkodás, a tervezés, a lényeges dolgok utáni kutatás, valamint a reflektált alkotás. Ezek a területek bizonyos feltételek mellett extrók számára is lehetnek vonzók. Akire például ösztönzőleg hat a gondolati modellekkel történő foglalkozás, akinek a tudás megszerzése kaland, aki nem tud ellenállni összetett feladatok és problémák megoldásának, az esetleg extróként is a belső világok meghódítása mellett dönthet. Nézzünk erre három példát: Első intró terület: tudomány Valami annyira sürget belülről, hogy gyakran azt gondolom, elvesztem azt a kevés eszemet is. És ez a sürgetés mégis annyira szükséges, hogy fáradhatatlanul jó célokat kövessünk. Alexander v on Hum boldt ifjúkori barátjához, {7 5} Wilhelm Gabriel Wegenerhez írt lev eléből, 1 7 90 Az eleven tevékenykedés, amellyel mindent végez,
az ifjonti lelkesedés nekem mérhetetlenül értékes. Wilhelm v on Hum boldt feleségéhez, Caroline asszony hoz írt, fiv éréről Alexanderről szóló lev eléből Az extrovertált Alexander von Humboldt és introvertált fivére, Wilhelm, történeti példájukkal azt szemléltetik, hogy mennyire másként fogják fel intrók és extrók a tudományt és végzik el kutatómunkájukat. Általános szinten néhány szempontot össze lehet foglalni, amely segítheti az extrókat, hogy a tudomány intró területén lehetőség szerint alkatuknak megfelelően tudjanak élni. Az extró tudós: támogató tényezők Gondoskodjon sok ösztönzőről, és újra és újra csináljon v alam i m ást! Mindez gondolatokat ébreszt. Gondoskodjon arról, hogy kollégáiv al eszm ét cseréljen, így saját ötleteit könny ebben tem atizálhatja. Tudatosan törődjön az oktatással és tartson sok előadást! Ezek (szóbeli) m egny ilv ánulások és beny om ásokat ébresztenek. Ugy anezen okból látogasson konferenciákat, szim pózium okat és előadásokat! Ny ugodtan gondoljon v égig különleges, interdiszciplináris és egzotikus ötleteket; szedje sorba és azonnal jegy ezze fel gondolatait v agy v egy e fel diktafonra! Tekintse a kutatást egy fajta játéknak! Bizony ítottan így tett például a {7 6} Nobel-díjas Richard Fey nman (lásd alább a szöv egdobozt!). A díjakat, kitüntetéseket, állásajánlatokat, tém aprezentációkra szóló m eghív ásokat, illetv e az általános ism ertséget tekintse ösztönzésnek és jutalom nak! Kov ácsoljon tőkét abból, hogy a tudom ány és a kutatás nem zetközi tev ékeny ségek, am ely ek utazásokhoz, külföldi kapcsolatokhoz, országokon átív elő egy üttm űködésekhez és projektekhez kapcsolódnak! Tartsa szem előtt, hogy a tudom ány os tev ékeny ség m ily en klassz/fontos/izgalm as/befoly ással bíró/újdonságokkal kecsegtető! Richard Feynman, a cseppet sem konvencionális egyesült államokbeli tudós élete akivel e könyvben egyszer már találkoztunk, jó példáját nyújtja a tudomány legmagasabb szintjén elért extró karriernek.
Zseni a sztriptízbárban: Richard Feynman A 20. század egy illusztris extró tudósa a fizikus Richard Fey nm an (1 91 8 1 988). Alexander v on Hum boldthoz hasonlóan interdiszciplináris kutatásokat foly tatott; a kv antum elm élet és a kv antum m echanika m ellett, am ely ért 1 965-ben m egkapta a Nobeldíjat, oly an területek iránt is érdeklődött, m int a m olekuláris biológia és a kom putertechnika. Fey nm an Hum boldthoz hasonlóan tehetséggel megáldott tanár és szónok v olt és ahogy an az a Fey nman Lectures-ből is kiderül sajátos utakat talált, hogy nehezen m egközelíthető tém áit a széles ny ilv ánossággal m egism ertesse. Fey nman kora egy ik legkreatív abb kopony ája v olt és kev eset törődött a konv enciókkal. Hobbijaihoz tartozott a bongó dobolás és az aktfestés ezeket a tev ékeny ségeket azokban az éjszakai klubokban foly tatta, amely eket majd minden este felkeresett. Miv el Richard Fey nman a beszéd embere v olt, kollégáiv al sok fontos tartalm at és ism eretet osztott m eg szóban, ezek oly kor csak később kerültek papírra. Fey nm an az absztrakt gondolkodást ugy anúgy m egv etette, m int a felszínest, és egy aránt híres v olt türelm etlenségéről és hum oráról. Utolsó szav ai, m ely eket 1 988-ban rákbetegsége idején m ondott, a köv etkezők v oltak: Jó, hogy csak egy szer kell meghalni mert anny ira unalmas. Második intró terület: műszaki tudományok Furának és unalmasnak számítunk. Ekkehard Schulz, mérnök {7 7 } Műszaki tudományok extrók számára is vonzók! A műszaki tudományok tipikus intró területnek számítanak. Ezt az állítást saját praxisom alapján csak nagy vonalakban tudom alátámasztani: tréningjeim során, amelyeket ismételten mérnökök számára rendeztem, túlnyomórészt intrókkal találkoztam. Mindazonáltal a mérnöki hivatást más tudományterületekkel összehasonlítva mégis viszonylag sok extró választja, ami talán azzal van összefüggésben, hogy ez a terület nagy teret nyújt az alakításra. Mérnökök leginkább a tudományos érdeklődéssel rendelkező, strukturáltan és koncentráltan gondolkodók és barkácsolók (intrók) lesznek. Ez a típus formálta a mérnökökről kialakított képet is.
Azonban rátermett pragmatikusok (extrók) is találhatók a mérnökök között gondoljon csak a műszaki mérnökre, aki a gépek karbantartásában más szakemberekkel működik együtt. Az alábbi összehasonlítás ideáltipikus, ugyanakkor viszonylag szemléletesen világít rá arra, hogy intrók és extrók milyen szívesen választják a mérnöki hivatást. Ehhez kapcsolódó benyomásaim egy körülbelül tíz évig tartó rendszeres, mérnökökkel végzett tréningen alapulnak. Mérnöki hivatást betöltő intrók és extrók: a testre szabás lehetősége a két típus számára Intró mérnökök érdeklődnek a matematikai és az analitikus tartalmak iránt. szívesen töprengenek és gondolkodnak, szívesen oldanak meg absztrakt problémákat. kedvelik az egyedül végzett munkát. szakemberként érzik magukat a legjobban. Ezért szakértelmüket szívesen elmélyítik, tanfolyamokon és továbbképzéseken vesznek részt. nagyra értékelik a rendszeres munkaidőt és a napi beosztást. Extró mérnökök érdeklődnek a másokkal folytatott eszmecserék iránt.
szívesen szerveznek és oldanak meg konkrét problémákat. nagyra értékelik a csapatmunkát és a gyakori kommunikációt. kedvelik a menedzsmenttel összefüggő tevékenységeket, ezért olyan vegyes szakokat választanak, mint a gazdasági mérnök. Gyakran fektetnek be az MBA posztgraduális képzésbe. izgalmasnak vélik a külföldi tartózkodást, a tanácsadó tevékenységet és a változatosságot kínáló projekteket. Ebből a listából kiderül, hogy extrók a műszaki pálya látszólag intró területén olyan érdekes tevékenységekre lelhetnek, amelyek igazodnak személyiségük típusához anélkül, hogy túlzottan meg kellene magukat erőltetniük. Harmadik intró terület: hivatásos írás Akkora különbség van a jó és a majdnem jó szó között, mint a villámlás és egy szentjánosbogár között. {7 8} Mark Twain Az írás önmagában véve introspektív viselkedés: csak akkor működik, ha az író előbb gondolkodik, majd az elgondoltnak külső látható formát és struktúrát kölcsönöz. Ezen túl az írás olyan tevékenység, amelyet a beszéddel ellentétben az ember általában önmagában végez. Mégis vannak olyan extrók, akik lelkesen és nagyon sikeresen írnak. Mindazonáltal másként írnak hogy milyen értelemben másként, az gyorsan ki fog derülni az ön számára, ha elolvassa, hogy egy sikeres intró szerző és egy sikeres extró szövegíró miként alakítják kedvenc tevékenységüket.
Hogyan dolgozom intróként Dr. Matthias Nöllke, szerző és előadó Szerzőként intró és extró m inőségekre egy aránt szükségem v an. Mindazonáltal az intró m inőségek arány a a köny v írás foly am atában egy re jobban növ ekszik. Ez azt jelenti, hogy kezdetben keresem a m ásokkal v aló eszm ecsere lehetőségét, hogy ötletekre leljek, de azért is, hogy m ásokkal m egbeszéljem saját elképzeléseim et. Néha egy ik v agy másik ötletemről még le is tudnak beszélni. A szakirodalmi kutatásban is gy akran nagy on hasznosak a szem ély es találkozások (de ez nagy ban függ a köny v es projekttől). A tendencia m égis félreism erhetetlen: a m érleg ny elv e egy re inkább az intró m inőség felé tolódik el. Ez azt jelenti, hogy a beszélgetések is egy re koncentráltabbakká v álnak. Én magam ebben a fázisban nem is igazán szív esen beszélek a köny v ről. Ez egy kissé paradox effektust eredm ény ez, hiszen a korai szakaszban sokkal többet m esélek a köny v ről. És éppen ebben a fázisban, am ely ben tulajdonképpen m ár többet tudok és többet közölhetnék, kev ésbé v an késztetésem rá, hogy szóban m egny ilv ánuljak: tény leg írok! Egy bizony os eszm ecsere azonban m ég az írás fázisában is jelen v an. Ugy anakkor nálam jelentkezik egy kem ény írásfázis, am ely három tól hat hétig tart és a kézirat pontos leadásáv al zárul, ily enkor ultraintróv á v álok. Minden napom írással telik. Nem akarom, hogy zav arjanak. Le akarom dolgozni a penzum om at. Teljes csendben. Ily enkor mindig csinálok írásterv et. És mindig úgy alakul, hogy először drám ai m ódon elm aradok az általam lefektetett előírástól. Ezt m ár előre tudom és a terv ezésnél is m egpróbálom tekintetbe v enni, de ez egy általán nem segít: először v isszaesem, kisebb pánik lesz úrrá rajtam, de amint megírom a kézirat felét, a köny v mintha már magától íródna. Már határidő előtt is adtam le kéziratot, annak ellenére, hogy először időhátrány ba kerültem. Tehát: napi, fegy elm ezett és m agány os m unka a kem ény írásfázisban. Egy ébiránt reggelenként m ég egy szer előv eszem a m ár leírtat, hogy újra belem ély edjek és lendületet szerezzek az új szöv eghez és az átdolgozáshoz. Nem ritkán az is előfordul, hogy az egész szöv eget m ég egy szer átalakítom és azután a napi penzum om tól három oldallal lemaradv a zárom a napot (ötöt kihúztam, kettőt írtam). Fix írási rituáléim tulajdonképpen nincsenek is. A tea tám ogatja az írást, de egy ebet nem tudnék em líteni. Sok ötlet és m egfogalm azás útközben, az irodába m enet v agy kora reggel felkelés előtt jut eszem be. Még az írás kem ény fázisában is. Tehát elm ondható, hogy az em bernek m indenkor készen kell állnia feljegy zések írására. Én azonban erre nem mindig v agy ok képes. Hogyan dolgozom extróként Lilan Kura alias @textzicke, reklámszövegíró, lektor, blogger Mikor reggelente beérek az irodába, letöltöm a felugró e-m aileket és beloggolok a Twitter & Co.-ra, ezalatt pedig A. kolléganőm m el csacsogv a elfogy asztok egy ízletes reggeli zabkását. 20 perccel később nekilátok a m unkának: szöv egírás, tanácsadás, fogalm azás, lektorálás, átolv asás.
Ezen tev ékeny ségek közepette on- és offline az állandó m egosztás és v isszajelzésfogadás állapotában leledzem elsősorban a Twitteren és az általam létrehozott Netzwerk wortstarker Frauen (m agy arul: Jól beszélő nők hálózata) oldalon. Ha egy ötlet nem tetszik, kérdésem (v agy v álaszom!) v an, v agy pusztán csak egy gondolat kikív ánkozik belőlem, akkor köv etőim és hálózati partnereim gy akorlótársakként, tudásalapként és lelki szem etesládaként is m űködnek. Azok a részben igazán speciális témák, amely ekkel elidőzöm, ily en módon széles körben ism ertté is v álnak. Aki a Twitter & Co.-n keresztül felfigy el a szöv egeim re, ezen túl a m ögötte rejlő nőről is torzítatlan képet kap. Aki nem tud m egbarátkozni fecsegő szám m al, aligha fog nekem m egbízást adni. Azok az ügy felek, akik így landolnak nálam, passzolnak, mint a közmondásbeli, de ezt inkább hagy juk. Van jobb eszköz a pozicionálásra? Délben az irodában egy ébként m ajdnem m indig közösen főzünk. A lefotózott kész ételeket szegény, ny áladzó hív eim nek rendszeresen feltöltöm a Hashtag#Gourm etbüróra, hogy epekedjenek. És m i történik ekkor? Egy hasonlóképpen twittelő bestseller-főzőköny v -író felfigy el rám és egy üttm űködésünk keretében m áris ötleteket kov ácsolunk. Igen ám, de a sok kommunikáció közepette, hogy a csudába látunk hozzá a munkához? Hát igen. Ehhez én kellek, hogy ebből ily enformán tőkét kov ácsoljak. Az állandó, nagy on ny itott és sok em berrel foly tatott, oly kor egészen pim asz kom m unikáció elsősorban biztonságérzetet ny újt szám om ra: v annak em berek, akik el tudnak v iselni. Valaki m indig tud tanácsot adni, v alahol mindig tudom magamat fény esíteni és próbálgatni, sosem v agy ok egy edül. Természetesen ez bizony os mértékig időbe kerül, és a szociális m édiában is elég transzparenssé tesz. Erről m indenki azt gondol, am it akar. Az én esetem ben azonban úgy tűnik, hogy m indez elsősorban a szinapszisokat táplálja; a m unkát nagy m éretű v irtuális irodám nélkül aligha tudom m ár elképzelni. Körös-körül ny itott lény ként sokkal kreatív abb, lény egesen hatékony abb v agy ok és a hangulatom is sokkal jobb, mint amily en egy ébként többny ire lenne. (Ohó! Csak m ost v eszem észre, hogy olv asóm bizony osan arra a köv etkeztetésre jut: Micsoda egy szörny ű! fárasztó! perszóna! Ezért szeretném m egjegy ezni, hogy nagy on prím án el tudok ücsörögni és m ásokat hallgatni. Vagy olv asni. Vagy kom oly beszélgetéseket foly tatni. Becsszó! :) A két profi kontrasztjában jól felismerhető, hogy a szövegalkotásban milyen szempontok mentén mutatkoznak meg a jellegzetes különbségek: az extrovertált szövegíró az írás során kapcsolatot és ösztönzést igényel, online és offline ott ül nagy méretű irodájában és élvezi a szünetben folytatott közös főzést. Egy írással kapcsolatos munkát választott, amelyben változatos projektekkel foglalkozik. Az introvertált szerző ellenben nagyléptékű könyvprojektjének folyamatában újra és újra visszavonul, csökkenti a szóbeli kommunikáció arányát és teljes mértékig az írásra és a gondolkodásra összepontosít. Munkájának minősége
lehetőség szerint egy ingerszegény környezetet kíván, amíg extró kolléganője éppen az eszmecserék és az aktivitás által bukkan ötletekre. Alább álljon egy összefoglaló azokról a tényezőkről, amelyek az írásban segítik az extrókat. Írás extróként: támogató tényezők Időzzön em berek között: közös irodában, káv ézóban! Mindez energiáv al tölti fel és ötletekre sarkallja. Ha mindez nem járható: működtesse a rádiót v agy a tév ét! A táv olból is gondoskodjon a gondolatok m egv itatásáról: a közösségi m édián v agy telefonon keresztül! Napirendjébe építsen be új ötleteket, tev ékeny ségeket, beny om ásokat: m enjen m ásokkal enni, találkozzon ism erősökkel, látogasson el kiállításokra v agy rendezv ény ekre! Ne dolgozzon egy huzam ban túl sokat; inkább tartson szüneteket, hogy elv égezhessen néhány tornagy akorlatot v agy beszerezhessen dolgokat! Még a feszült időszakokban is ny ugodtan ugráljon szöv egek között v agy egy nagy obb szöv eg fejezetei között! Tartsa szem előtt, m ily en klassz/fontos/izgalm as/beny om ásokban gazdag/új lehet írása eredmény e (ez megegy ezik a tudós fent említett utolsó tippjév el és ugy anoly an érv ény es ). INTRÓKÉNT EXTRÓ TERÜLETEN Extró területek: a külvilághoz fordulva Azok a területek számítanak tipikusan extró területnek, amelyek kívülről befelé irányulnak és így nagymértékben kötődnek a külvilág felé forduláshoz és a hatékonysághoz: a pragmatikus cselekvéshez, a lelkes kezdeményezéshez, a nyomás alatt végzett és kockázatos tevékenységekhez, az új területek felkutatásához, amely nagy energiaráfordítással és gyors elhatározással is történhet. Ezek a területek bizonyos körülmények között intrók számára is vonzók lehetnek. Aki például örömét leli környezetének saját elképzelései alapján történő alakításában, aki igazán kedveli az emberi kapcsolatokat, aki azt a sajátos célt tűzi ki maga elé, hogy
megváltoztatja a világot, az esetleg intróként is olyan területek mellett dönt, amelyekben többnyire extrókra számítunk. Itt pusztán két példát említek két okból: először is már sokat írtam extró területen tevékenykedő intrókról (Löhken 2012a), és az ismétlések unalmasak. Másodszor pedig azért, mert a nagy klasszikus extró területnek, az értékesítésnek az intró kereskedőkhöz intézett extra tippekkel ebben a könyvben külön fejezetet is szenteltem. Első extró terület: politika Lassan megyek, de soha nem fordulok vissza. Abraham Lincoln, intró, az Egy esült Államok elnöke 1 861 1 865 A politikusok személyisége megválasztásuk szempontjából döntő szerepet játszik. Aki sikereket akar elérni helyi, megyei vagy országos szinten, azt emberként különösen szemügyre veszik. Ezt minden választás ismételten igazolja, mindegy, hogy az országgyűlési választásról vagy egy polgármesteri szék betöltéséről van szó. Ezért annál fontosabb, hogy az ember meggyőzően, önmagával harmóniában gyakorolja ezt a hivatást, amely amúgy is elég fárasztó. Sikeres intrók politikai pályán A politikai tevékenységet gyakran kifejezetten extrovertált tulajdonságokkal hozzuk összefüggésbe: rámenősséggel, hatalomvággyal, állandó nyilvános jelenléttel és sok-sok beszéddel, továbbá stratégiai kapcsolatépítéssel és számtalan olyan emberrel történő szüntelen parolázással, akik gyakran és tolakodóan rámozdulnak az emberre. Mindez kifelé irányultságot sejtet, ez azonban mégsem igaz teljes mértékben (ahogyan a sikeres vezetők esetében sem, lásd az 5. fejezetet!). Jó néhány különösen sikeres, rivaldafényben álló politikus introvertált. Olyan intrók, mint Hillary Rodham Clinton, Al Gore és Barack Obama az Egyesült Államokban, vagyis még egy olyan országban is eljutottak a csúcsra, amelyet nagyon extrovertált politikai (és egyéb) kommunikáció jellemez.
Jelenleg Németországnak is egy introvertált kormányfője van Angela Merkel személyében. A zöldpárti ellenzék Katrin Göring- Eckardtot, ugyancsak egy intrót választott meg a szövetségi felsőház elnökének. Aki politikus lesz, karrierjének előrehaladtával egyre nyilvánosabb személlyé válik: az emberek rámozdulnak a döntéshozókra, rájuk vetítik elképzeléseiket, ellenséget vagy ideált formálnak belőlük. Ezt intróként is mindig el kell tudni viselni. Aki politikus lesz, karrierjének előrehaladtával egyre nyilvánosabb személlyé válik. Egy politikai személyiségnek azonban arra is törekednie kell, hogy a társadalmat saját elképzeléseivel kitartóan, a frusztrációt is elviselve formálja. Ebben a közvetítésre, vitára és tárgyalásra való képesség nagyon fontos szerepet játszik. Minderre az introvertáltak képesek a leginkább. Ezenkívül tulajdonságaikkal: előrelátásukkal, analitikus gondolkodásukkal és nyugalmukkal éppen a nehéz időkben biztonságérzetet sugároznak. Görögország és Olaszország a nagy válságok idején, a 2011-es év végén Lukas Papademos és Mario Monti személyében két intrót állított a kormány élére ami bizonyosan nem véletlen! A következő útmutatás helyi vezetőkkel folytatott munkám tapasztalataiból származik. Ha intró létére hatékony politikussá szeretne válni, akkor egyik vagy másik útmutatás remélhetőleg további segítséget nyújthat. A hangsúly itt is a kommunikáción van tehát nem a politika szakmai fogásain. Azoknak már úgyis a birtokában van, ha ezt a hivatást gyakorolja. Intróként a politikában: Aknázzuk ki sajátosságainkat és tegyük meg azt, ami idegen tőlünk! Aknázzuk ki sajátosságainkat! Gondolja át, hogy hogy an kív ánja formálni tev ékeny ségét személy én keresztül és szerepét kiteljesítő m ódon! Ön a szó v alódi értelm ében hiteles akar lenni.
Használja intró erősségeit: a ny ugalm at, a lény eglátást, a koncentrációt, az analitikus gondolkodást ezek értékes bizalm at terem tenek és segítik a hiteles kom m unikációban! Vesse be erősségeit, az odafigy elést és a beleérző képességet, hogy megtudja, mi motiv álja az ön körül élő embereket! Építsen ki m aga körül, illetv e tartson fenn egy bizalm asokból álló kisebb csoportot családja, barátai és a m unkatársai köréből, akikre hagy atkozhat, és akik az ön szem ély ét illetően képesek titkot tartani! Ápolja a kapcsolatot bizony os személy ekkel, és gy akorolja a személy es beszélgetést! Tartsa észben, hogy kiv el szeretne kapcsolatot tartani hiszen az idejére sokan m ások is igény t tartanak, és a határidők is sürgetik. A kitartás és a belső függetlenség a politikában fontos erősségnek szám ítanak. Találjon szöv etségeseket és tám ogatókat azokra a projektekre, amely eket a szív én v isel! Semmi gond nincs azzal, ha kev eset beszél. Mindazonáltal figy eljen oda arra, hogy eleget m ondjon és szav aiv al lehetőleg v ilágosan fejezze ki magát! Különben ny ugalma könny en a kiszámíthatatlanság v agy az átláthatatlanság beny om ását kelti, am ely nem éppen bizalom gerjesztő. Ny ilv ános fellépések alkalmáv al találja meg saját személy es stílusát! Dolgozzon rajta. Ha Angela Merkel úgy lépne fel, m int elődje, Gerhard Schröder, v iccesen hatna és ez fordítv a is igaz. Hagy atkozzon óv atosságára, hogy ki tudjon térni a tám adások, a taktikázás és a felesleges nézeteltérések elől! Megtenni azt, ami idegen tőlünk Figy eljen az energiaháztartására és napjaiba rendszeresen iktasson be pihenőket m égpedig éppen akkor, am ikor úgy gondolja, hogy erre nincs ideje! Ez oly kor csak néhány perc kikapcsolódás a m ellékhely iségben. Magánéletét alakítsa úgy, hogy az a hiv atásában felem észtett hatalm as energiákat kom penzálja, és em berileg is m eleg és m egbízható tám aszt ny újtson! Gondoskodjon erről és fordítson rá elég időt! Hagy ja, hogy egy tapasztalt külső tanácsadó társalgóként segítse! E szem ély kiv álasztásában a politikai életből ny ert tapasztalatok és a feltétlen bizalom ra v aló érdem esség fontosabbak, m int bárm iféle bizony ítv ány. Találjon m agának legalább egy oly an sportot és/v agy kikapcsolódási technikát, am ely illik önhöz (a 4. fejezet ebben segítséget ny újthat)! Az alkalm ankénti táv olságtartás felbecsülhetetlenül fontos, és csak ritkán terem thető m eg pusztán m entálisan. (A sport ezen túl segíthet egészsége m egőrzésében és a ny ilv ános étkezések alkalm áv al elfogy asztott kalóriák ledolgozásában.) Tanulja m eg a státuszkom m unikáció jelzéseit (ehhez lásd a 7. fejezetet)! Vannak oly an státuszjelzők, am ely ek kifejezetten alkalm asak a hiteles és csendes kom m unikációra. A legtöbb tapasztalt intró politikus ezeket ism eri és használja. Ne v egy e személy eskedésnek, ha az emberek foly ton a tetteit és szav ait kom m entálják. Azáltal, hogy ny ilv ános hiv atalt tölt be, egy fajta v etítőv ászon pozícióban v an. Sokan foglalkoznak önnel és v etítik önre tulajdonságaikat és rokonszenv üket (illetv e ellenszenv üket). Egy esek m ég a priv átszférájába is m egpróbálnak behatolni: egy polgárm ester, akiv el egy ütt dolgoztam, például arról számolt be, hogy v ásárolni sem tudott elmenni anélkül, hogy v adidegenek ne kommentálták v olna a joghurtv álasztását. Kerülje az ily en hely zeteket, úgy hogy m ásutt
intézi a bev ásárlást és ne m érgelődjön. Mindez hozzátartozik a m unkájához. Tanulja meg időben kezelni a média (problémás) képv iselőit, különösen pedig a v álságkommunikáció alapjait, amelly el komoly hely zetekre is felkészülhet! A fárasztó időszakokban tartsa szem előtt, hogy miért űzi a politikát és m in szeretne v áltoztatni! Őrizze és ápolja a humorát, mert ez a nehéz időszakokban is épen tartja! Második extró terület: tanulássegítés A teacher affects eternity; he can never tell where his influence stops. Henry Adams A következő fejezetből megtudhatja, hogyan szólíthat meg intró és extró tanulókat. Ez a feladat tanárok, trénerek és egyéb tanulássegítők számára éppoly fontos, mint amennyire embert próbáló. Mi van azonban akkor, ha saját maga is introvertált és ezt a maga számára oly fontos tevékenységét lehetőleg jól akarja végezni? A tanítás az iskolákban, a felsőoktatásban és egyéb intézetekben, szemináriumokon és tréningeken, intenzív munka és nagyon fárasztó tud lenni, még akkor is, ha valaki szeret emberekkel foglalkozni. Az ember aktívan törődik a csoportokkal, figyel különböző személyek (tanulók, szülők, kollégák, üzletfelek) kéréseire, megállás nélkül vált egyik feladatról a másikra, és csak ritkán talál alkalmat az egyedüllétre: mindennek megvan az ára. Hogy az iskolai hétköznapok hogyan adnak teret csendes nézőpontoknak, arról Sabine Grotehusmann {80}, tanulmányi tanácsadó és szerző számol be: {7 9} Az elvárások meghiúsítása, avagy minőség- és egészségbiztosítás! Sabine Grotehusmann, tanulmányi tanácsadó, tréner és szerző Az iskolában általában szüntelenül reagálni kell: a tanórán a diákok hozzászólásaira v agy a tanóra m egzav arására, a szünetekben pedig a
kollégák, diákok v agy az iskolai v ezetés kérdéseire és a szülőkére, akik e- m aileket írnak v agy egy szerűen m egjelennek az iskolában. Minden oldalról azzal az elv árással közelítenek a tanárhoz, hogy azonnal reagáljon, és ez aktív jelenlétet biztosító intró-felem szám ára igen m egterhelő. Ezért centróként is szükségem v an ny ugalm as időszakokra, hogy összeszedjem m agam at, és az iskolai napjaim m al is lehetőleg kiegy ensúly ozottan birkózzak m eg. Az év ek során három különböző területen fejlesztettem ki stratégiákat: 1. Kíméljük a hangunkat! Az állandó beszéd kitikkasztja az embert és sok energiát emészt fel. Én ezért az önálló, páros és csoportm unkának egy akusztikus jellel (például asztali csengőv el) v etek v éget. A tanórát m egzav arók nev ét a táblára írom, m ialatt zajonganak. A m ásodik zav arásnál m ár autom atikusan írásos feladat jár, amit már az óra elején felírok a táblára. Gy akran engedem át a diákoknak a tanári szerep bizony os részeit. Így például sokat dolgozom tandem m ódszerrel, ahol a diákok kölcsönösen kikérdezik, ellenőrzik és jav ítják egy m ást. 2. Kerüljünk ki a figyelem középpontjából! A tanórán: Minden órára terv ezek csendes m unkát, am ely ben bürokratikus kötelességem et teljesítem (például kitöltöm a naplót) v agy az osztály mögé ülök és kicsit kipihenem magam. A különösen extrov ertált diákokat asszisztensnek nev ezem ki. Az asszisztensem felelős a technikáért (írásv etítő, CD-játszó, esetleg projektor), m unkalapokat oszt szét, diákokat szólít fel. Minél régebben ism erek egy osztály t, annál több feladatot osztok az asszisztensem re. (Ez a módszer a legjobban az 5 7. év foly amokon v álik be.) Minden osztály om ban m inden diák tart év enként egy prezentációt. Ennek során a diákok elsajátítják, hogy hogy an kell konkrét v isszajelzéseket adni. Az előadásokat és az azokat köv ető m egbeszéléseket kezdetben egy kicsit még támogatnom kell, de minden előadással egy re kev ésbé. Aztán elsősorban a m egfigy elő szerepét töltöm be. A szünetekben: A legtöbb úgy nev ezett szünet a kollégákkal v aló m egbeszélésekkel, fény m ásolással, a diákokkal történő beszélgetésekkel v agy felügy eléssel telik. Ezért a szünet szó nem is igazán alkalmas ennek az időszaknak a m egnev ezésére. Én m agam rendszeresen igazi szüneteket is m egengedek m agam nak, m égpedig úgy, hogy az osztály terem ben m aradok, becsukom az ajtót és élv ezem a csendet. 3. Kerüljük el a határidő által okozott nyomást! A szülőkkel nem e-m ailben, hanem csak előzetes egy eztetést köv etően beszélek telefonon. Ennek több oka is v an. Egy részt sok szülő azonnal e- m ail ír, ha v alam i bosszantja. A szóban forgó dolog m iatt sem lev elet nem írnának, sem találkozót nem egy eztetnének v elem az iskolában. A gy orsan m egírt e-m aillel az em ber gy akran csak kiereszti a gőzt. Tulajdonképpen az én döntésem, hogy ezeket az érzelmeket mindig közel engedem-e magamhoz, az meg még inkább, hogy reagálok-e rájuk. Nem hagy om m agam at érzelm es e-m ailekkel terhelni v agy gy ors reakciókra kény szeríteni. Term észetesen a szülőkkel foly tatott beszélgetésekre rendelkezésre állok, de csak előzetes időpont-egy eztetést köv etően. A beszélgetésre v agy az iskolában kerül sor (például a fogadóórám ban), v agy telefonon, azonban csak rejtett telefonszám m al. A gy akorlat m egm utatta, hogy ezek a beszélgetések jóv al
célirány osabbak és m inden oldal szám ára kielégítőbben zajlanak, m int az elham arkodott elektronikus lev elezés. Különösen az energiamenedzsment válhat a csendes tanárok számára könnyen problémává. Tipikus intróként magamnak is tudatosan kellett megtanulnom, hogy mint előadó és tréner úgy viselkedjek, hogy energiatartalékaimat lehetőleg ne emésszem fel túlságosan, amíg ezt a számomra oly kedves munkát végzem. Alább álljanak az én receptjeim az utazással egybekötött tanításra. {81 } Tanácsok csendes utazó-oktatóknak Utazzon teljesen felkészülten, terv ezzen be bőv en időt, tájékozódjon a rendezv ény hely éről és az odajutásról, hogy m egóv ja m agát a kapkodástól és a bizony talanságtól! Üzletfelei szám ára m egbízhatóságról és nagy rabecsülésről tanúskodik, ha nem az utolsó járattal érkezik és tudja, hogy m i a teendő. Lehetőség szerint a legkellem esebb közlekedési eszközt v álassza m agának! Érjen időben a rendezv ény hely színére! Ez önt és megbízóját egy aránt m egóv ja a feszültségtől és így v an ideje arra, hogy a technikai, hely színi és szerv ezési problém ákkal is foglalkozzon. Mert ily enkor a legkalandosabb hely zetek is előfordulnak Megbízása idején bánjon csínján a tov ábbi találkozók szerv ezésév el! Találkozzon kapcsolattartójáv al a tréning napján délben v agy este és csak szükség esetén m indkét időpontban. Adott esetben m aradjon m ég egy fél v agy egy egész napot; így az előadás v agy tréning után m ég egy kicsit felfedezheti a v árost v agy a tájat. Akkor is jó kapcsolatot tud a résztv ev őkkel kialakítani, ha délben nem m egy v elük ebédelni v agy este szórakozni. Hébe-hóba azért én is elmegy ek de nem sorozatosan. Éjszakázzon lehetőség szerint szállodában, akkor is, ha barátoknál v agy ism erősöknél is m egszállhatna! Egy kom m unikációs kötelezettségektől m entes szoba nagy on jót tesz. Ezzel a v isszav onulás lehetőségét is biztosítja m agának. Mindig legy en kéznél füldugó és/v agy fülhallgató a poggy ászában, hogy a zajt el tudja ny om ni. Így v édettebb a túlzott m enny iségű ingerrel és a zaj foly tán előálló álm atlansággal szem ben. Mozogjon annak érdekében, hogy kiszellőztesse a fejét! Menjen el a hely színen sétálni, v égezzen erőgy akorlatokat v agy jógázzon a szállodában! De ne a teljesítm ény kény szertől hajtv a az igazi teljesítm ény e a tanítás! Lehetőség szerint összpontosítson oktatási tev ékeny ségére sok energiába kerül, ha em ellett esténként m ég köny v fejezetet v agy szakcikket is ír. Arról m ost inkább nem beszélnék, hogy az a köny v, am it a kezében tart, egy szállodai szobában íródott. Gondolja át, hogy a jó munkát és regenerációt figy elembe v év e mily en
Gondolja át, hogy a jó munkát és regenerációt figy elembe v év e mily en gy akran tud rendezv ény ekre járni. Ezzel saját m agának és megbízójának is adósa. Személy e v álogatja és a megbízás jellegétől is függ, hogy ki m iv el tud m egbirkózni. Én m agam például azt az arany szabály t köv etem, hogy Egy utazás egy hétre!, egy -két kiv ételtől eltekintv e. Ebből az alfejezetből kiderül, hogy az emberek nagyon különböző területeket képesek megtölteni sajátosságaikkal, és így egészen kiváló teljesítményekre képesek: saját személyiségükkel és hangjukkal. Ezzel kapcsolatban igazi szerencse, hogy intrók és extrók ismételten olyan területeken is aktívak, amelyek személyiségük típusát tekintve első pillantásra tulajdonképpen nem tűnnek optimálisnak. Az intro- és extroverziók tevékenységünk egészen sajátos kiteljesítését teszik lehetővé. Közös intró és extró projektek és egy bizonyos szintű keveredés nagyon produktív lehet. A különbségek esetlegesen különös rálátást engednek bizonyos dolgokra és ezzel a problémamegoldás és az új alkotások különleges módozataira is. Az intro- és extroverziók hivatásunk egészen sajátos kiteljesítését teszik lehetővé. Ezzel elérkeztünk jelen alfejezet legfontosabb részéhez: ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan lakja be azokat a területeket Kedves Olvasó, amelyek személyesen önre és az életére nézve fontosak. Ha ezen könyv olvasása során csak egyetlen kérdést válaszol meg, akkor az legyen ez a kérdés, amely az ön harmadik szintjének kialakításához nyújt kezdeti útmutatást. Térjen vissza az első fejezethez! Ott korábban részletesebben vizsgálta személyiségjegyeit. Mit írt első megközelítésben a 4. kérdéshez? A 4. kérdés a következőképpen hangzott: Áttekintés a prioritásaimról személyiségemen túlmenően (A fő kérdés: Mi a fontos számomra annyira, hogy olyasmit is
megteszek, amit nem feltétlenül kapcsolok össze intro- vagy extroverziómmal?)............ A tulajdonképpeni kérdéshez közvetlenül kapcsolódik a következő: Hogyan képes ezeket a prioritásokat úgy megélni, hogy erősségeit és lehetőségeit kiaknázza, ugyanakkor a típusától távolállót is lehetőség szerint jól el tudja viselni?........................ Így találja meg a megfelelő válaszokat Ha nehézségekbe ütközik, hogy a kérdéseket megválaszolja, akkor több lehetőség is adódik, hogy önmaga nyomába eredjen! Az egyik lehetőség pl. a Reiss Profil. Személyesen én magam is gyakran és szívesen dolgozom ezzel a módszerrel: egyrészt azért, mert tudományosan megalapozott és nyilvánvalóan sokat segít klienseimnek abban, hogy az értelemről alkotott individuális, személyes elképzelésükhöz közelebb jussanak. {82} Ha szívesen olvas, akkor segítségként Beck (2004) és Scheuermann (2013a) könyveit javaslom.
A LEGFONTOSABBAK RÖVIDEN Az élet személyes értelmére irányuló kutatás olyan területekre vezethet, amelyek igazodnak az adott személyiségtípushoz de olyan területekre is vihetnek, amelyek más személyiségekre vannak szabva. Ez nem gond, mert az emberek rugalmasak és a típusuktól idegen környezetet és tevékenységeket is fel tudnak vállalni, ha azt fontosnak tartják. Az extrók intró területeken éppúgy tudnak brillírozni, mint az intrók extró területeken. Ennek előfeltétele, hogy használják erősségeiket és találjanak olyan stratégiákat, amelyek tevékenységük fárasztó aspektusait jól kompenzálják. ( Aknázzuk ki sajátosságainkat és tegyük meg azt, ami idegen tőlünk! ) Ilyenkor különösen fontos az energia észszerű felhasználása. Tipikus intró területeknek számítanak például a tudomány, a műszaki tudományok és a hivatásos írás. Tipikus extró területek például a politika és a tanulássegítés, valamint az értékesítés, amely a 6. fejezetben külön is kifejtésre kerül. Az intro- és extroverziók sajátos rálátást nyújtanak bizonyos dolgokra és ezzel különleges gondolkodási és problémamegoldó modelleket kínálnak.
2. Intró-extró különbségek a gyakorlatban
4. Ugyanazt elérni egyéni módon! [ ] ülj ide. Egyél. Derek Walcott {83} Intrók és extrók a mindennapokban E könyv második részében a gyakorlat áll a középpontban: ettől a fejezettől kezdve a mindennapi élet jellegzetes területeiről olvashat. Megtudhatja, hogy az intrók és az extrók hogyan viszonyulnak önmagukhoz és másokhoz, hogyan profitálnak egymásból és hogyan teszik a dolgukat, míg a másik személyiségtípust másságában megértik. Ennek kapcsán tudatosan két nagyon eltérő területet választottam ki, hogy rámutassak arra, hogy az intrók és extrók közötti csekély különbség mindenütt felfedezhető. Ebben a fejezetben először arról esik szó, hogy miként képes egyénileg, személyiségének megfelelő módon cselekedni, illetve hogyan tudja az önre jellemző sajátosságokat cselekvéseiben és befolyásában érvényre juttatni. Ettől a nőtől megveszek! Eliza az új év re több mozgást terv ezett. És nemcsak azért, mert újra bele akar férni a farm erjébe: életm inőségén is jav ítani akar csökkenteni akarja a stresszt, mély ebben szeretne lélegezni és meg akar ny ugodni. Jó lehetőségként kínálkozik a jóga, sok barátnője jógázik. Eliza el szeretne v égezni egy tanfoly am ot és otthon egy edül is rendszeresen akar gy akorolni. Talán m ég egy kev és m editáció is kapcsolódhat hozzá. Tudatosabban akar étkezni. Magába m erülv e m egpihenni. Eliza két héttel később feladja. Magamba merülv e megpihenni? Ez egy sír ny ugalma! dühöng. A bölcsesség ára az abszolút unalom! A tanfoly am még elv iselhető, mert két barátnője is jár, és Eliza örül, ha v iszontlátják egy m ást (m indenekelőtt egy jó közös káv éra, am it a tanfoly am után fogy asztanak el). De m ost m ár a jógatanárnő is az idegeire m egy. Eliza kom m entárja: Szuper hajlékony és érti a szakm áját de oly an hangja v an, m int egy nav igációs készüléknek. Ooooly an sely mes és egy enletes Hébe-hóba szív esen megráznám, csak hogy lássam, tud-e némi feszültség v egy ülni a kántálásba. Ettől a nőtől v alahogy m egv eszek. Felfedezem a legundokabb oldalaim at. Még hosszú az út a belső ny ugalomig Ám az otthoni magány os gy akorlás a jógából v aló kiszállást v égleg m egpecsételi. Eliza O-hangja: Ez a legunalm asabb, am it v alaha sportoltam. Léééélegezni. Moooozogni rögtön élv e el is áshatnám
m agam at. Inkább m aradok ny ugtalan. Akkor legalább tudom, hogy még élek! Elizához hasonlóan már ön is biztosan átélt ilyesmit: jót akar tenni magával, megjavulni, új célokat kitűzni és egy idő után szinte csak azt a fáradtságot érzi, amit ezzel magára vállalt. Olyan ez, mintha egy uniformist venne fel, ami rosszul áll, kényelmetlen és nem illik önhöz. A ruhaválasztás találó hasonlat ebben a vonatkozásban: épp úgy, ahogy ruhát választunk hogy igazodjon alkatunkhoz és tevékenységeinkhez, ugyanúgy kellene célokat is kitűznünk magunk elé. Ezek megvalósításának is igazodni kellene a személyiségünkhöz. Méretre kell szabnunk, ahelyett, hogy uniformizált méretet hordanánk! Nagy művészet, hogy olyan célokat kövessünk, amelyek illenek személyiségünkhöz. Ugyanazt elérni egyéni módon Intró vagy extró személyiségként tulajdonságai, erősségei és szükségletei nagyon konkrét hatást gyakorolnak arra, ahogyan az életét éli. Mind nagymértékben befolyásolják, hogy mi az, ami sok energiájába kerül, ami nem esik nehezére, ami jót tesz önnek vagy amit csak ellenérzéssel csinál ha a végén egyáltalán megcsinálja. Nézzük csak meg Elizát! Ebben az alfejezetben két nagyon konkrét terület kapcsán tanulható meg, hogy intróként vagy extróként úgy kell mindennapjainkat élnünk, hogy az lehetőség szerint igazodjon hozzánk. Ezt a testmozgás példáján mutatjuk be. intróként vagy extróként úgy kell a mindennapjainkat alakítani, hogy a magunk módján sikeresek legyünk. Ebben a tanulás példája segít. Sportolnunk és tanulnunk egyébként is mindig kellene, függetlenül attól, hogy intrók vagy extrók vagyunk. A következő példák arra hivatottak ösztönözni minket, hogy egy jóleső dolgot intróként vagy extróként a magunknak megfelelő módon tegyünk meg, illetve bizonyos dolgok mind az extrók, mind az intrók számára elérhetők legyenek. A jutalom: jobb életminőség,
kevesebb fáradtság és céljainak egyéni, személyes (intró vagy extró) módon, méretre szabott formában történő megvalósítása! ELSŐ CÉL: MOZGÁS Mióta jógázom, már nem tudom, hol áll a fejem. Hölgy a szomszéd asztalnál {84} A mozgás mindenkinek jót tesz Egyetértünk: a mozgás jót tesz intróknak és extróknak, betegeknek és egészségeseknek, fiataloknak és időseknek egyaránt. A testi aktivitás jó oxigénellátásról, fokozott anyagcseréről, működő izmokról, lágy inakról és stabil csontokról gondoskodik. Felgyorsítja a gyógyulási folyamatokat és lassítja az öregedést. A végén (figyelem: jutalom az extróknak) egy vékony, erős, hajlékony, kitartó, egészséges test integet felénk. Ez eddig rendben is van. Mozogjunk! De Eliza frusztráló tapasztalata a fejezet elején felvázolt példában arra mutat rá, hogy bár alapvetően képesek vagyunk jó döntéseket hozni, a megvalósításukba mégis belebukunk. Nem feltétlenül azért, mert hiányzik belőlünk az akaraterő, hanem mert nem illik hozzánk az az eljárás, amit céljaink elérése érdekében teszünk. Eliza csökkenteni akarja a stresszt és kiegyensúlyozottá akar válni de extrovertáltként ennek eléréséhez más megközelítésre van szüksége, mint egy introvertáltnak. Ha olyan sportot talál, amely megfelel neki, sokkal könnyebben fog kitartani. Ennek két oka van: először is Elizának nem kell majd aránytalanul sok akaraterőt fektetnie abba, hogy rávegye magát valami olyasmire, ami tulajdonképpen nem okoz neki örömet. Másodszor egy olyan sport, mint a jóga (legalábbis annak egy nagyon nyugodt, kevés külső ingerrel együtt járó formája) Elizát nem tölti fel tartósan energiával, hanem éppen elvonja tőle. Hiszen Eliza a jógán elhagyja komfortzónáját, amelybe energiáját tankolhatná, ehelyett az energiát egy hozzá nem passzoló tevékenységbe fekteti, amely felemészti energiáját. Tartósan ez frusztrációhoz vezet. A sport egészen különböző célokat szolgálhat: fizikai
A sport egészen különböző célokat szolgálhat: fizikai szempontból az erő vagy a kitartás javítását, szociális szempontból a csapatmunkát, de a test és szellem kiegyensúlyozott kapcsolatát is. Tegyük fel tehát azt a kérdés, hogy a sportolás során mi tesz jót az extróknak, illetve az intróknak. A célok a személyes fitnesz tekintetében első pillantásra ugyanazok. Ezen a ponton egy nagyon egyszerű áttekintést nyújtok azokról a kritériumokról, amelyeket az emberek a sportolás kapcsán a középpontba állítanak. Fizikai szempontból a sport a kitartás javítására irányul mégpedig azáltal, hogy a test hosszabb időn keresztül végez teljesítményt. A második fizikai szempont a testi erő (és olykor az izomtömeg) növelése. Ez úgy is elérhető, ha az izmokat célzottan terheljük. {85} A sportnak közösségi funkciója van A sportnak a továbbiakban közösségi funkciója is van: sportolás közben barátokkal találkozunk és csapatban tevékenykedünk. Ezentúl a sport a test és szellem együttműködését is befolyásolja. Ehhez a területhez kapcsolódik például a stresszoldás, amely Eliza meggondolásainak a hátterében áll. A következő alfejezetekből megtudhatja, hogy ezt a négy célt extrók és intrók szükségleteikhez igazodóan mely sportokkal és milyen módon érhetik el. Az extrók sportja Az extrók energiájukat a környezetükkel való érintkezésből és a különböző érzéki benyomások által kiváltott ingerekből merítik. Egy olyan extró, mint Eliza a jógával pont hátat fordít ezeknek az energiaforrásoknak. Mi a teendő? A következő áttekintés a sporthoz kapcsolódó négy leírt célból indul ki. Megmutatja az extróknak, hogy az egyes kategóriákban a mozgás mely formái igazodnak igazán jól szükségleteikhez. Az extrók sportja: áttekintés 1. Kitartás
Sok extró szám ára nehézséget jelent, hogy a kitartást igény lő sportoknál hosszú időn át ugy anazt a tev ékeny séget kell v égezni gy akran látható eredm ény (jutalom!) nélkül. Ennek alul-ingereltség, unalom és frusztráció a köv etkezm ény e. Stratégiák: Kurzusok (egy esület, stúdió), ahol m ásokkal közösen sportolhatnak. Itt közösségi aktiv itás is társul a sporthoz. A szabadban, barátokkal egy ütt v agy egy esületben v égzett tev ékeny ségek: futás, gy aloglás, túrázás, sí (lesiklás), kerékpártúrák. (A hosszútáv ú úszást nem jav aslom az m eglehetősen m agány os tev ékeny ség. De ezen a területen is akad néhány extró, akik erre esküsznek. Talán azért, mert ez még mindig jobb, mint a meditálás?) Szórakoztató és v áltozatos sportok: például a görkorcsoly ázás, bokszolás, aerobik v agy terem-kerékpározási tréning (spinning). A teljesítőképességhez igazodó v erseny sportok: futás, torna, jótékony sági rendezv ény ek, oly kor egy sportnap szerv ezése barátokkal, gy erekekkel v agy kollégákkal. És díjakkal. :) Oly an célok kitűzése, amely ek többet köv etelnek, mint pusztán a sport ez ösztökél és jutalm az. Példák: időm érő futás, tréninggel töltött időszakot köv ető v erseny zés. 2. Erő Az extrókat az izomedzés során is könny en frusztrációv al és unalommal társuló egy hangúság feny egeti. Stratégiák: Hetente néhány szor, csak röv id (!), körülbelül 1 5 20 perces edzés és célzottan egy izom csoportra v aló koncentrálás. Vannak otthonra szánt program ok v agy saját testsúlly al, utazás közben is v égezhető gy akorlatok. Ha kev eset v agy semmit sem tud az izomedzésről, kezdje inkább tanfoly am m al v agy készüljön egy ideig fitneszedzőv el! (Mindazonáltal a biztonság néha az extrók szám ára is fontos. :) A kondicionálást célzó tanfoly am ok látogatása ez rendszerességet v isz az edzésbe és elősegíti a m ásokkal v aló érintkezést! Lehetőség szerint járjon m ásokkal közösen konditerem be v agy beszéljen m eg oda találkozót. Keressen saját ízlésének m egfelelő elev en légkörű, zenév el és közönséggel rendelkező stúdiót. Jó, ha a hely iség nagy obb és sok lehetőséget ny újt az edzésre. Tűzzön ki konkrét célokat és ezáltal segítse elő a jutalm azást! Példák: bizony os testrészek, karok v agy a has térfogatának m érése, bizony os gy akorlatok szám ának célzott em elése Gondoskodjon a v áltozatosságról, keresse a kihív ásokat és próbáljon ki új dolgokat! Biztosan ham ar rájön, hogy a heti súly zózás v alószínűleg nem fog m űködni. Inkább jól dolgoztassa m eg m agát egy szem ély i edzőv el v agy alakítson barátaiv al csapatot és heti v áltásban szerv ezzék a kondicionáló program ot! 3. Csapatok Az extrók szeretnek különböző em berekkel találkozni és v elük egy ütt sportolni. A csapatsportokban egészen elem ükben v annak, hiszen ennek gy akran v erseny sport jellege v an, és term észetesen csak akkor működik, ha az emberek közösen űzik. Stratégiák: Szív e szerint v álasszon sportot: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, am erikai foci, röplabda, jégkorong, baseball m inden nagy on jól
m űködik. De a tekézés és a bowling is, barátokkal, kollégákkal v agy egy esületben.. Tánc! Jó egy edül, csapatban, kettesben, nagy obb csoportokban. Szinte m indig közösségben táncolunk. Más szóv al: m ás em berek is v annak körülöttük és ezzel tám ad egy kis ny üzsgés. Ehhez m ég a stílusok közötti óriási v álaszték is társul a rumbától kezdv e a harlem shake-ig. És v égül, de nem utolsósorban: a zene ideális extró ösztönző a mozgáshoz! 4. Test és lélek viszonya A rendszeres kondicionáló edzés és a teljesítm ény sport sok extró szám ára elegendő az egy ensúly megteremtéséhez. Számukra a nagy on ny ugodt, kontem platív sportok, am ely ek a test és szellem egy ensúly át célozzák m eg, az alulingereltség kockázatát rejtik. Egy extró saját egy ensúly át többny ire nagy obb energiabefektetéssel és m ásokkal közösen éri el. Stratégiák: Itt is érv ény es: részesítsen előny ben tanfoly am okat v agy m ásokkal egy ütt v égzett aktiv itást, például tai chit v agy pilatest. Ha m égis jógázni szeretne, akkor v álasszon a különböző iskolák közül egy erőteljesebb, dinam ikusabb fajtát, például ashtanga jógát v agy kundalini jógát. Próbálja ki a harcm űv észetet, például a karatét, dzsúdót, aikidót, taekwondót v agy a kick-boxot. Ezek a sportok egy részt kom oly m entális tréninget ny újtanak, m ásrészt önm érsékletre és az energia m egfelelő beosztására tanítanak v agy is az extrók szám ára tökéletesek! E fejezet végén biztosan tud választani a mozgási impulzusok extró személyekre szabott kínálatából s olyasmit érdemes választania, ami örömet okoz, és arra ösztönzi, hogy ne hagyja magát. Elizának sikerült. Felébresztette a bennem lakozó tigrist! Eliza időközben m egtanulta, hogy a klasszikus hatha-jóga, am ely re egy v életlen foly tán v etődött el, rossz ötlet v olt számára. Oly asmi jav ára döntöttem, amihez egy általán nincs közöm sem a mozgásfajta, sem az emberek nem illettek hozzám gondolja. Időközben Eliza rálelt egy m ásik sportágra, am elly el képes az ázsiai bölcsek tudását m egszerezni és eközben fitté v álni: m ár több hónapja hetente kétszer jár karatézni a legjobb barátnőjév el. Ez aztán dinam ikus! Megtanulok gy orsan reagálni. Megism erem a testem, belső erőm m el egy etem ben. Most m ár tudok harcolni! Ez összességében az erő érzését kölcsönzi szám om ra. Most m ár azt sugározom kifelé, hogy tudok v édekezni. Tulajdonképpen egy általán nem rossz, hogy egy ragadozó lakozik bennem: egy erős és gy ors tigris!
Az intrók sportja Foci? Dehogyis! Im re 1 0 év es. Majdnem m inden iskolatársa annak a kisv árosnak a labdarúgó egy esületében játszik, ahol szüleiv el él. De Im rének nincsen kedv e a focihoz. Nem szeret elesni, a labdáért harcolni és csak félszív v el tám ad, hogy labdához érjen. Im re apja fiatalon lelkes focista v olt és örülne neki, ha fia is felfedezné m agának a sportot. Néha önm agától is m egkérdezi, hogy Im rév el tény leg m inden rendben v an-e. A labdarúgás egy olyan ifjú intró számára, mint Imre, inkább stresszt okoz. A fiúktól gyakran vagy tudatosan, vagy nem, de elvárják, hogy egy verseny jellegű csapatsportot űzzenek. Vannak ott más fiúk is, és az ember megtanul érvényesülni, ugyanakkor csapatjátékosként is viselkedni és egy sikeres focista még menőnek is számít. Minden olyan szülő számára, akinek a gyerekei ebben nem hajlandók részt venni, vigaszt jelenthet, hogy én a saját fiammal is megtanultam, hogy mindig vannak más lehetőségek, ha a fociedzés az apuka teljes támogatása ellenére sem okoz örömöt és kiegyensúlyozottságot, hanem pusztán nyomasztó kötelességet jelent. Az intrók energiájukat az ingerszegény nyugodt környezetből merítik és nagyra értékelik a biztonságot és a kiszámíthatóságot a sportban is. A foci ennek éppen az ellentéte: hangos, kiszámíthatatlan és testre menő túlkapások jellemzik (legalábbis intró szemszögből). Mindazonáltal vannak nagyon sikeres introvertált focisták (Cacau, Michael Ballack), bár sok intró inkább más sportágakat részesít előnyben. A következő áttekintés, akárcsak az extrókról szóló alfejezetben, ismét a sport négy, korábban felvázolt céljából indul ki. Ez az áttekintés útmutatást nyújt az intróknak, hogy a testmozgást típusuknak megfelelő módon úgy tudják életükbe beilleszteni, hogy örömet okozzon nekik.
Az intrók sportja: áttekintés 1. Kitartás Az extrók szám ára a csapatsportok, az intrók szám ára pedig a teljesítm ény sportok biztosítják a term észetes közeget. Az intrók a kondicionáló edzést kiv álóan tudják arra használni, hogy élv ezzék az egy edüllétet is. Így a m ozgás nem csak a szív és a keringés konkrét edzésére szolgál, hanem a fárasztó fázisokat köv ető regenerációt is segíti. Stratégiák: Élv ezze a szabadban egy edül, kettesben v agy jó barátokkal foly tatott tev ékeny ségeket: a túrázást, a gy aloglást, a futást, a síelést (sífutást), úszást, ev ezést, görkorcsoly ázást! (Ism eretlen utakra a m obiltelefonját /nav igációv al?/ is v igy e magáv al ez biztonságérzetet ny újt ) A belső térben foly tatott teljesítm ény sportok otthon v agy a konditeremben is jól v égezhetők, de sok intrónak bev álnak az otthoni edzőgépek (hom etrainer és stepper) is. Ha v álaszthat, akkor részesítse előny ben a ny ugodt légkörű kisebb konditerm eket! Ha nem, akkor igény szerint használjon füldugót v agy fülhallgatót! A legtöbb kondigépen nagy on jól lehet olv asni. (A futópadot nem kifejezetten sorolnám ebbe a csoportba.) Feszült időszakokban a kondicionáló edzést használja tudatosan a kikapcsolódásra és ne terhelje m agát tov ábbi teljesítm ény kény szerrel! Nem kell a pulzusnak az egekbe szökkennie ahhoz, hogy a m ozgásnak haszna legy en. 2. Erő Az erőnléti edzés hasonlóképpen a ny ugodt kikapcsolódás idejének is tekinthető. Az intrók számára ez különösen érdekes: a jól működő izmok érezhető m ódon energiát és jó közérzetet ny újtanak. És a biztonságot kedv elő ny ugdíjas korú intróknak azt is el kell m ondani, hogy az izom edzés a csontritkulás és a csonttörések kiv áló m egelőzése, és ezért többek között a jó m obilitás egy ik biztosítéka, m ég idős korban is. Stratégiák: Az erőnléti tréning legjobban egy edül otthon v agy stúdióban v égezhető, de ahogy an az extrók, úgy az ön szám ára is igaz: m ielőtt egy edül hozzálátna a dologhoz, tájékozódjon és lehetőség szerint kezdje a tréninget tanfoly ammal v agy néhány, személy i edző által irány ított óráv al. De program ok és jó köny v ek is nagy szám ban állnak rendelkezésre! Az erőnléti tréning legjobban egy edül otthon v agy stúdióban v égezhető, de ahogy an az extrók, úgy az ön szám ára is igaz: m ielőtt egy edül hozzálátna a dologhoz, tájékozódjon és lehetőség szerint kezdje a tréninget tanfoly ammal v agy néhány, személy i edző által irány ított óráv al. De program ok és jó köny v ek is nagy szám ban állnak rendelkezésre! Ezen háttérinform ációk m ellett sok lehetőség adódik az egy edül
Ezen háttérinform ációk m ellett sok lehetőség adódik az egy edül foly tatott edzésre: ily en például a pilates, a saját testsúlly al v égzett gy akorlatok, a súly zóv al és gum iszalaggal (thera-band) v égzett edzés. A konditerem ben ehhez elsősorban a gépterem által ny újtott lehetőségek járulnak hozzá. Az ott v égzett erőnléti tréning adott esetben füldugóv al v agy fülhallgatóv al értékes egy edüllétet ny újthat. 3. Csapatok Az intrók is kedv elik a közös sporttev ékeny ségeket, az extróktól eltérően azonban főként baráti körben. Többny ire kev és öröm üket lelik a nagy csapatokban, főleg akkor, ha a sport test-test elleni küzdelem m el jár egy ütt, m int például a kosár- és kézilabda v agy a labdarúgás. Mindazonáltal szeretik a kisebb csoportokat, am ely ekben a sporton túl barátságok is kialakulhatnak és jó beszélgetésekre is sor kerülhet. Stratégiák: Egy úszó- és a könny űatlétika-csapat is csapat és a sportot az ember ennek ellenére egy edül v égzi. Ez sok intrónál jól működik. Vannak oly an csapatsportágak is, am ely ek nem test-test elleniek és a csapat m érete is áttekinthető. Az intrók ezekben a sportokban jól érzik m agukat. Erre jó példa a röplabda, a krikett és a kosárlabda. A tánc az intrók számára is jó! Egy edül és párosban. A tánc egy ébiránt nem csak a testet edzi, hanem ezentúl a kognitív gondolkodást is serkenti, am i jól m egy az intrókhoz. Ezen felül a tánc oly an tev ékeny ség, amely többny ire az extró partnereknek is tetszik. Csak a zene és a stílus v onatkozásában kell egy ezségre jutni. :) 4. A test és szellem viszonya Az ily en típusú testi aktiv itás, akárcsak a kitartáshoz kapcsolódó tev ékeny ségek, sok intró szám ára ugy anoly an szim patikusak, m int a csapatsportágak az extrók szám ára. Ha szellem ét egy m ozgásfoly am atra összpontosítja, akkor intenzív belső életév el egy ütt kellem es állapotba kerül. Stratégiák: Szabad v álasztás: tai chi, pilates, aikidó A pilates egy úttal még az izm okat is erősíti. A term észethez kötődő intrók egy ny ugodt séta, v itorlázás, ev ezés, hegy i túra v agy golfozás alkalm áv al is tudnak az eközben kialakuló belső ny ugalom ból profitálni. A jóga sok intróhoz jól illik, m indenekelőtt azonban azok a v álfajai, am ely ek intenzív en használják a légzést és hangsúly ozzák a belső reflexiókat, így például a hatha jóga. Végül, de nem utolsósorban: az intrók szám ára a regeneráció és a felfrissülés eléréséhez egy -egy közbeiktatott röv id alv ás is kiv áló lehetőség. Ezt a sportot én is gy akorlom, amikor csak tehetem, és az intróknak nagy on tudom ajánlani. Jobb lehetőség az akkufeltöltésre aligha akad
Csapat? Akkor fussál! Imre most pingpongozik. A klubban már több barátja is v an és élv ezi, hogy ebben a sportban őt és ellenfelét egy asztal v álasztja el. A játék maga is óriási örömöt okoz neki. Apja m egígérte neki, hogy őt és négy társát az egy esületből a köv etkező hónapban elv iszi egy v erseny re a járási székhely re. Néha az új pingpongasztalon gy akorol Im rév el a kertben. Kétes esetben ne változtasson! A megfelelő mozgásra való rátalálás gyakran hosszan elhúzódó folyamat, amely a megváltozott igényekhez is igazodik. Tegye szabaddá magát, hogy különböző sporttevékenységeket is kipróbálhasson, és ezeket be tudja illeszteni életvitelébe. Figyelje meg önmagát, hogy a sport jót tesz-e önnek és feltölti-e energiával! Ez, ahogyan már utaltunk rá, egyáltalán nem magától értetődő, hanem attól függ, hogy valakinek személy szerint mire van szüksége az energiával való feltöltődéshez. Ráadásul olyan fázisok is vannak az ember életében, amikor az energiával való feltöltődés azt jelenti, hogy többet alszunk és talán egy kicsivel többet tornázunk. Legyen magával kíméletes! Én magam két és fél évig jártam konditerembe és éppen most jelentkeztem ki, mert túl messze volt, a háttérzene túl hangos és ezért megterhelő volt, és a sok emberrel való együttlét egy helyiségben túlságosan elfárasztott. Viszont ebben a 30 hónapban olyan sokat tanultam az erőről és a kitartásról, hogy lazán tudom folytatni egyedül is: néhány jó géppel és saját testsúlyommal minden izomcsoportomat tudom edzeni. Ráadásul a Rajna partján futni sokkal csodásabb élményt jelent, mint egy lépcsőzőgépet taposni. Hetvenéves koromig biztosan többször át fogom még alakítani az erőnléti és a kondicionáló edzésemet Áttekintés: Az önnek leginkább megfelelő sport
Kérem, válassza ki a sportnak azt a célját (illetve céljait), amely az ön számára fontos! A fejezetben olvasottakat szem előtt tartva gondolkodjon el azon, hogy mely sportágak illenek jól személyiségéhez és szükségleteihez! Javítani akarok a teljesítőképességemen. Ebből a szempontból a következő sportágak tűnnek vonzónak:......... Erősíteni szeretném magamat és izmaimat.......... A legszívesebben csapatsportágat űznék.......... Mozogni szeretnék, hogy testem és szellemem között egyensúlyt teremtsek, illetve csökkentsem a stresszt.
......... Ez így rendben is van. És most fogalmazzunk konkrétabban: Pontosan mikor kezdi el?......... Hogyan kezdi el?......... MÁSODIK CÉL: TANULÁS Ahogyan a sportra, úgy a tanulásra is igaz, hogy addig foglalkozunk vele, ameddig csak élünk. Ez a fejezet más szemszögből vizsgálódik: elsősorban azoknak szánjuk, akik másokat segítenek a tanulásban professzoroknak és tanároknak, előadóknak, beszédtrénereknek és szülőknek. {86} A tanulássegítők {87 } is ugyanúgy intro- vagy extrovertáltak. Bár folyamatosan intrókkal és extrókkal foglalkoznak, magát a tanulót, valamint a tudásszerzés módszereit mégis saját személyiségük szűrőjén keresztül látják. Aki extrovertált, könnyen kommunikál extrovertáltakkal. Ez (a tanulássegítő személyiségétől függően) intrók vagy egy csoport extró számára akadályt jelenthet, de ezen túlmenően bosszúságot is okozhat. A tanulás előjog és feladat
A legjobban emberektől tudunk tanulni A tanulásban az intróknak és extróknak sok közös vonásuk van. A nyelvtanulásról szóló tanulmányok rámutatnak egy fontos alaptételre, amely mindenkire igaz: a legjobban még a digitális korszakban is emberektől tudunk tanulni, és nem videókról vagy internetoldalakról. Ideális esetben ezeket az embereket, a tanárokat lelkesíti az általuk oktatott téma, és értenek is a szakjukhoz. A lelkesedés ragadós és ha egyszer egy diákot magával ragad, a tudásszerzés is könnyebben megy. Ez a folyamat önmagában is értékes az agy számára: A lelkesedés az agy fejlődésének legfontosabb hajtóanyaga, állítja Gerald Hüther agykutató. {88} Aki tanulóként lelkesedik egy témáért, az a világ érzékelésének és egyéb dolgok elsajátításának módjára is hatást gyakorol. {89} Ezért jó, ha egy tanár vagy oktató tudja, hogy intróként vagy extróként a saját személyisége által adott lehetőségekkel hogyan tud lelkesedést kiváltani. Ha ön tanulássegítő, akkor az első fejezetben már biztosan eljutott az első ötletig. A lelkesedés és ehhez kapcsolódóan az a képesség, hogy másokat is magával tud ragadni, az extrók erőssége. De intrók is képesek tartalmakat úgy közvetíteni, hogy a tanulók szívesen és intenzíven foglalkozzanak velük. Az intrók gyakran nagyszerű ösztönzők. Csak akkor sajátítunk el valamit, ha az érdekel minket. Akkor tanulunk igazán könnyen, ha vagy a tanulássegítő, vagy a téma érint, érdekel, örömet okoz, meglep minket, illetve különösen hasznosnak tűnik. Röviden, akkor dolgozzuk fel az információkat igazán jól, ha valaki vagy valami érzelmileg is megszólít minket. Mindezt Kenneth Dodge, pszichológus egy lényeges okkal magyarázza, miszerint az érzelmek energiát szabadítanak fel, amelyre a gondolkodáshoz, elemzéshez és tanuláshoz szükségünk van. {90} Bár a tanulás kapcsán sok dolog összeköt minket, mégis elmondható, hogy intrók és extrók könnyebben és több élvezettel tanulnak, ha a tudáshoz vezető út sajátos igényeiket és preferenciáikat is tekintetbe veszi. A tanulássegítők számára ezért fontos és izgalmas is, hogy az intrók és extrók közötti
csekély különbséget tevékenységükben is érvényre juttassák annak érdekében, hogy a tanulóknak ne csak legfeljebb 50 százalékát, hanem 100 százalékát elérjék Néha úgy tűnik, mintha a tanulási helyzetekben az extrók egy testhosszal előbb járnának. Szívesen és gyakran nyilvánulnak meg, aktívan jelen vannak a csoportmunkában és összességében fokozott aktivitást mutatnak mindez a tanulássegítőknél pozitívan csapódik le. A látszat azonban pusztán arra utal, hogy az extrók egyszerűen feltűnőbbek és hangosabbak, mint az intrók. Aki ezt a problémát részleteiben is vizsgálja, egészen más eredményre jut: Az intrók a tanulásban lekörözik az extrókat Susan Cain (2013, 268) egy tanulmányt idéz, miszerint az Egyesült Államokban az extrovertált általános iskolások átlagban ténylegesen sikeresebbek, mint introvertált osztálytársaik. Érdekes módon ez a viszony a középiskolában és a főiskolán az ellenkezőjére fordul: az introverzió ekkor már előnnyé és a tanulók akadémiai sikereinek jó indikátorává válik. Az introvertáltak e tanulmány szerint az Egyesült Államokban több ösztöndíjat kapnak, mélyebb szakmai ismereteket sajátítanak el, jobban teljesítenek az intelligens problémamegoldás területén és gyakrabban találkozunk velük a tehetséges emberek között. Ennek az intelligenciához semmi köze az intrók és az extrók e tekintetben nem különböznek. Az amerikai intrók említett akadémiai sikere sokkal inkább a személyiségjegyekkel függ össze. Az extrók a problémák kapcsán hajlanak a gyakorlati, rövid távú megoldásokra és a gyors cselekvésre. Képesek arra, hogy az egyszer már elsajátított ismeretet tetterősen alkalmazzák (Cain 2013, 268). Viszont minél absztraktabb és akadémikusabb jellegű a tanulásra szánt tartalom és annak közvetítése, az extrók erősségei annál kevésbé előnyösek. Ellenben az intrók az összetett tartalmak elsajátításakor olyan általunk már ismert erősségeket tudhatnak a magukénak, mint az állhatatosság, a lelkiismeretesség, az analitikus gondolkodás, a nyugalom és a koncentráció, amelyek segítséget
nyújtanak az összetett tartalmak feldolgozásában, szokatlan koncepciók kialakításában, és a munka folytatására ösztönöznek akkor is, ha az eredmények nem kielégítőek. De hogyan tudják a tanulássegítők az intrókat és az extrókat arra ösztönözni, hogy személyes lehetőségeiket a lehető legjobban használják a tudás elsajátításában és megoldások kidolgozásában? A következő két alfejezet ennek a kérdésnek jár utána. Az intrók tanulása Ami az intrók számára a tanuláshoz szükséges Kiinduló- és támpontként fektessük le az első fejezetben megismert három fontos különbséget: 1. az intrók inkább befelé fordulók, viszonylag érzékenyek az érzéki ingerekre és törekszenek a biztonságra. 1. Belülről kifelé Az intrók számára a tanulás ideális útja személyiségszerkezetüknek megfelelően belülről kifelé vezet: a tanulássegítőnek először az értelem számára kell valamit nyújtania, és csak ezután érdemes áttérnie az alkalmazási lehetőségekre. Sok intró először szívesen ismeri meg a dolgok elméleti, majd pedig a konkrét oldalát: vagyis a cselekvés előtt vizsgálódik és figyel. Ha egy résztvevő vagy beszélgetőpartner semmit nem mond, az korántsem jelenti azt, hogy passzív. Gondoljon csak arra, hogy az intróknál belül több történik, ahogyan azt az introvertált név is jelzi. Sok intró a reflexiót igénylő nehéz feladatokhoz, illetve tanulnivalóhoz szívesebben fog hozzá írásban, mielőtt megoldásokról vagy álláspontokról beszélne. Az iskolával összefüggésben gyakran az önálló és introspektív módon elkészített írásbeli (felmérő) dolgozatokban nyújt kiváló eredményt.
Ha optimálisan szeretné támogatni az intrók tanulási folyamatait, iktasson a tanulásba szisztematikus módon írásos fázisokat. Ulrike Scheuermann írástréner például az írásos gondolkodást javasolja az introvertált tanulók aktiválására. {91 } 2. Az ingerekre való érzékenység A tanulás kapcsán az ingerekre érzékeny intrókat tekintve igaz az a tétel, hogy a kevesebb valójában több. Tanulássegítőként kerülje el a túlingerlést. Ha egy intrónak szűk ütemezéssel túl sok információt kell felvennie, akkor lehúzza a rolót. Sűrűn egymásra következő információkat ne közvetítsen tömör formában. Ne váltson hirtelen témát, inkább iktasson közbe strukturált átmeneteket. Figyeljen az intrókhoz igazodó munkatempóra is! Ön az első fejezetben már olvashatott arról, hogy az intrók hosszabb idegpályákkal rendelkeznek, és ezzel összefüggésben az agyi feldolgozásnak is hosszabb az útja. Néha kicsit több időre van szükségük ahhoz, hogy eredményekre jussanak vagy megfogalmazzanak egy állítást, viszont többnyire megbízható és jól átgondolt következtetésekre jutnak. A rituálék és a rendszeresség A rituálék és a rendszeresség jó eszközök arra, hogy az új tudásnak teret adjanak: akinek viszont nem feladata, hogy a tanulási egység idejéről, helyéről, szervezéséről és lefolyásáról gondoskodjon, az kiruccanásokat tehet az ismeretlen felfedezésére, még akkor is, ha a sok inger könnyen megterheli. Ha ön tanár, és diákjaival csoportban akar dolgozni, akkor az ingerekre érzékeny intrókat nem szabad túl sok közösségi koordinációt igénylő feladattal megbíznia. Az önálló vagy a kettes csoportokban (tandemekben, illetve a plenáris előadás előtt csendes csoportos tanácskozások formájában) folytatott munka a legtöbb intrónak módszertani szempontból jobban megfelel, mint a több személyre kiterjedő csoportmunka. Az intrók számára hasznos, ha a közös tanulás során legfeljebb egy partnerrel van dolguk. Sok intrónak a szemináriumi előadások is ideális módszert jelentenek, hiszen az előadó személyre és az általa közvetített tartalmakra anélkül is oda tudnak figyelni, hogy
másokkal eszmét cserélnének, illetve a megértés és a gyakorlati átültetés között ideoda váltanának. Az intrók módszerei: előadás, önálló munka és tandem Segítse intró tanulóit a tengernyi információ kezelésében és a legfontosabbak kiválasztásában ez éppen az online-forrásokkal folytatott munkánál lényeges. Ha plénumban dolgozik, akkor az előadás és a közös beszélgetések folyamán mindig gondoskodjon nyugodt pillanatok közbeiktatásáról. Az intrók éppen az ilyen aktivitás során klasszikus példa: brainstorming gyakran reménytelenül túl vannak terhelve ingerekkel, és ezért hátrányba kerülnek. Tehát teremtse meg a figyelés rituáléit és tegye a folyamat közben érthetővé, hogy a hallgatás éppolyan fontos, mint a beszéd. Ez egyébként a csoportjában levő extrók számára is kiváló tréning. Tehát iktasson be szüneteket! Ha előadást tart, beszéljen elég lassan, de ne túl hangosan. {92} Közönségét ne bombázza impulzusokkal az előadás minden percében. Tervezzen be pillanatnyi gondolkodási szüneteket. Ezek a módszerek tanulóbarát ütemezéssel a tartalmak jobb rögzülését segítik extróknál is! Tanulássegítőként való jelenlétének van egy további előnye is: ha szünetek beiktatásával beszél és alapvetően kerüli a hektikus tempót, akkor nagyon szuverén hatást kelt. Szavai több súlyt kapnak. A lényegre való rátalálás időbe telik A plenáris fázisokban is gondoskodjon olyan pillanatokról, amikor a hallgatók egyedül foglalatoskodnak: feljegyzik felismeréseiket, döntéseket hoznak, emlékezetükbe idéznek egy helyzetet. Alapvetően biztosítsa, hogy minden eredmény elhangozhasson és méltatásra kerüljön ne csak a gyorsan haladóké. Csodálkozni fog, hogy mennyi lényeges dolgot hall a csendesektől, ha azok megfelelő nyugalomban, gondosan dolgozhatnak. Alapvetően figyeljen arra, hogy a tanulási folyamatot lehetőség szerint semmi ne zavarja. Zavart kelthetnek a túl hangos beszélgetések, egy munkafázist megszakító hirtelen impulzus(ok) vagy a tanulók egymás közötti agresszív
viselkedése által előálló zajártalom. Teremtse meg a nyugodt, gondos munka lehetőségét! 3. Biztonságra törekvés Az intrók számára már a tanulási környezettel kapcsolatos tájékozódás is biztonságot nyújt. Már a tanulás kezdeti szakaszában tehát például egy workshop elején gondoskodjon a megfelelő tájékoztatásról: Hol lehet a szünetben találkozni? Hova lehet ebédelni menni? Mikor lehet az anyagokhoz hozzáférni? Különösképpen az intrókra igaz, hogy a tanulásban csak akkor teljesítenek jól, ha védett környezetben érzik magukat. Ezt azt jelenti, hogy gondoskodnia kell a kiszámítható folyamatokról. A plenáris munka során kerülje a meglepő személyes társalgást! Ne engedjen teret a méltánytalan megjegyzéseknek vagy a csoportnyomásnak, és biztosítson bizalommal teljes légkört! Tegye egyértelművé, hogy a hibák nemcsak elkerülhetetlenek, hanem még kívánatosak is, hiszen belőlük lehet igazán jól tanulni! A strukturáltság és a tájékoztatás biztonságot nyújt Kommunikációja legyen strukturált és informatív: ezzel biztonságot nyújt hallgatóinak! Az intrók a szemináriumi előadásokon, akárcsak egyéb tanulási kurzusokon, abból profitálnak igazán, ha világosan tagolja a tartalmakat és gondoskodik arról, hogy a megszerzett tudás szervezett formában álljon rendelkezésre. Egy jó vezérgondolat rálátást nyújt a teljes tananyagra, egyúttal a túlingereltség ellenében is hat. Továbbá az analitikusan gondolkodó koponyák számára az információfeldolgozás tekintetében is ideális. Sok intró pontos képet akar kapni az új tartalmakról, és egy átlagos extróhoz képest sok mindent pontosabban akar megtudni. Szeret komplex tartalmakkal foglalkozni és lehetőség szerint több tudást szerezni. Ezért elmélyítő jellegű tartalmakat és részleteket is bocsásson rendelkezésre, azzal a feltétellel, hogy a vezérgondolat világos, az időkeret pedig tartható marad. Önnek extrovertált tanulói is vannak, akik könnyen elvesztik
türelmüket Ha ideje, tudása nem engedi vagy a többi résztvevő figyelme lankad, akkor a többletinformációkat helyezze át a szünetre vagy juttassa el egy e-mail formájában. De itt is gondoljon a biztonságra : legyen megbízható és tartsa a szavát! Tanulássegítés intrók számára: rövid áttekintés 1. Belülről kifelé Sorrend: először tegy e lehetőv é a m egértést, utána pedig az alkalm azást! Félreértések elkerülése: gy akran a ny ugalom is fokozott agy i tev ékeny séget jelent. Médium: integrálja az írás fázisait a tanulási foly am atba! 2. Az ingerekre való érzékenység Ne legy en túl gy ors a munkatempó: hagy jon teret és időt a tanulással kapcsolatos inform ációkra, kérdésekre és tem atikus átv ezetésekre! Csökkentse a v áltozatos körny ezeti ingereket, terem tsen rituálékat és rendszerességet, tegy e lehetőv é az inform ációk szűrését! Intró-barát formátumok: előadás, önálló munka v agy tandem! Figy eljen a szünetekre, a zav artalanságra és a kölcsönös odafigy elésre! 3. Biztonságra törekvés A tanulás terében gondoskodjon a tájékoztatásról és a kiszám ítható foly am atokról! Biztosítson m éltány osságot és bizalom m al teljes légkört, engedély ezze a hibázást! Ny újtson tartalm ilag gazdagon strukturált any agot és tájékoztatást! Tám ogassa a kom plex problém am egoldást: bizony os korlátok között engedje az elm ély ülést, adott esetben a későbbiekben bocsásson rendelkezésre többlettudást! Ígéreteit tartsa be! A tanulássegítők egy része fel van készülve csoportjaik intró és extró résztvevőinek különböző szükségleteire. Álljon itt példaként Corinna Lammert, egy (introvertált) gimnáziumi tanár beszámolója, aki didaktikus és módszertani szempontból a következőképpen jár el:
Intrók (és extrók) támogatása az iskolában: így sikerülhet! Corinna Lammert, tanár és motivációs tréner A csendes em berekről szerzett tudásom birtokában a tanítást m ár nem tudtam úgy foly tatni, m int korábban. Most az introv ertált és extrov ertált tanulók különböző igény eiről és kv alitásairól beszélek. Első m egközelítésem szerint a tanulók elkülönített m unkacsoportokban is tapasztalatokat szereznek. A köv etkező területeken látok lény eges különbségeket: am íg m inden intró csoportban tetszés szerint foly ik az eszm ecsere (tehát anélkül, hogy a résztv ev ők állandó beszédkény szernek lennének kitév e), addig az extró csoportokban gy akran több szólam ban foly ik a beszélgetés. Sokszor m egtapasztalom, hogy m ily en fontos, hogy az introv ertált tanulóknak sokféle lehetőséget ny újtsak a ny ilv ánv aló egy üttműködésre, amely nek segítségév el felfedezhetik speciális erősségeiket. A digitális feltételek lehetőv é tették az oly an új tanulási m ódszereket, am ely ek során az odafigy elés és a gondolkodás a tanulási foly am at term észetes része. A tanulók ily enform án ny ugodtan portfóliókat és blogbejegy zéseket készíthetnek, egy m ástól táv ol etherpad-ban közösen dolgozhatnak szöv egeken, v agy csendes kom m entárokkal (backchanelling) v ehetnek részt a tanulm ány i beszélgetésekben. Az extrók tanulása Az intrókhoz hasonlóan a kiindulópont itt is az a hármas megkülönböztetés, amellyel az első fejezetben már megismerkedtünk: az extrók kifelé fordulók, fogékonyak az érzéki ingerekre, illetve kedvelik a jutalmat és az ösztönzést. Nézzük csak meg részletesebben, hogy mindez mit jelent a tanulási folyamatra nézve. 1. Kívülről befelé Az extrók számára a megismerés ideális útja az intrókkal ellentétben nem az értelmen keresztül vezet, hanem a személyiségük szerveződéséhez igazodva az érzékeken keresztül: a konkrét benyomásoktól az általános megismerés felé. Ennek megfelelően Ön először az érzéki csatornákon keresztül nyújtson tapasztalatokat és hagyja, hogy az extrovertált hallgatók kipróbáljanak és megfejtsenek dolgokat, jeleneteket improvizáljanak, megragadjanak dolgokat vagy kísérletezzenek. A tapasztalatokból ezt követően új ismeretekre tesznek szert. A gyakorlatorientált eljárással egyúttal extró
tanulói fokozottabb külső aktivitását is megfelelő mederbe tereli, és ezt is felhasználhatja a tanulási folyamatban. Az extrók módszerei: plenáris beszélgetés, csapatok vitái, problémamegoldás, alkalmazás A beszédtől a gondolkodásig Az extrók az intróktól eltérően gyakran beszélgetésekkel kerülnek strukturált gondolati pályára, és a plenáris beszélgetés során is aktívabbak. A tanulási folyamat során elhangzó beszéd támogatja a gondolkodásukat és tudásuk rögzülését biztosítja. Bár ez az intrók esetében is gyakran így történik, az extróknál ezt mégis különösen kell hangsúlyozni. Gondoskodjon az intrók számára a beiktatott írásfázisok mellett a gondolatok szóbeli eszmecseréjének lehetőségéről, amely nagyon jó hatással van az extrókra: ez megoldható egy nagy csoportban vagy kisebb csoportokban. Ilyenkor a különböző feladatok mellett a csendes csoport nyugodtan írhat, az extró csoport pedig beszélhet. 2. Ingerekre való fogékonyság Azok az extrók, akik kedvelik a változatos ingereket, a tanulásban is szívesen fogadják a bővebb kínálatot. Nyújtson a csoportjában levő extrók számára változatos tanulási formákat és fázisokat, amelyekben történik valami. Így elkerülheti és lefegyverezheti az unalom térnyerését, illetve más módon (elterelés!) nyújthat lehetőséget az ösztönzésre. Ez nem jelenti azt, hogy több információt nyújtana az extróknak, mint az intróknak. A művészet inkább a módszerek váltogatásában és a tudáshoz való hozzáférés csatornáinak választékában rejlik: a hallgatás és látás (képek! áttekintések!), a kipróbálás, összevetés és megbeszélés kombinálása, illetve a videók és podcastok alkalmazása is érdeklődést ébreszt és stimulálja az extró tanulók agyát. Ha megoldható, akkor az intróknak és extróknak ilyenkor is különböző feladatokat adhat, és így az ingerek különböző intenzitásának teheti ki őket. A tempót az igényekhez igazítani!
Egy további ok, amiért az intrókat és extrókat időnként érdemes elválasztani egymástól, a kommunikáció sebessége: amíg sok intrónak a túlzottan gyors tempó és a gyors váltások többnyire ellenére vannak, addig sok extró kellemesnek találja a nagyobb sebességet, és a gyors váltások -kal is jól boldogul. Például egy bankjogról szervezett workshop során a csoportjában lévő extróknak három gyakorlati esetet adhat feldolgozásra (konkrét megoldásokat kérve), ezalatt pedig az intrókat megbízhatja azzal, hogy a jogi alapvetést lehetőleg velős módon foglalják össze (magasszintű koncepciót és gondos feldolgozást kérve). Az extrók szívesen dolgoznak plénumban (ott mindenki megoszthatja benyomásait) vagy csoportban. A közös tanulást hasznos 4-5 fős csoportokban lebonyolítani. Ez a szám még alkalmas a csendes csoportmunkára, amelynek során a résztvevők egymás között tanácskozhatnak, mielőtt eredményeiket a plénum előtt bemutatnák. Mindenekelőtt azonban hangsúlyozni kell, hogy az ingereket kedvelő extrók a témával való foglalkozás mellett szívesen és gyakran lépnek egymással kapcsolatba és beszéd közben könnyebben eljutnak gondolatmeneteik strukturálásához. Az online-forrásokkal történő tanulás során az extró tanulók figyelme könnyen elkalandozik. Ezért ők az intrókhoz hasonlóan a világos szabályokból és bejelentésekből ugyancsak profitálnak, csak más okból kifolyólag. Amennyiben a munka plénumban folyik, akkor az extrók többnyire magukhoz akarják ragadni a szót. Itt az ön moderációjára van szükség. Ön is jól tudja: az odafigyelés ugyanolyan fontos, mint a beszéd. Ha méltányosan akar eljárni, akkor gondoskodik arról, hogy intrók és extrók egyaránt szóhoz jussanak. Ez több ösztönzést eredményez, mintha csak a gyorsak és a bátrak nyilvánulnának meg. Ilyenkor minden intró-barát módszert juttasson érvényre, például szabályozott folyamatokat és írásos fázisokat, de adjon teret a spontán megnyilvánulásoknak is: így közös nevetésre és váratlan eredményekre is sor kerülhet. És ezzel a tanulás folyamatában az unalomtól is megkímélheti az extrókat 3. Jutalmazásra törekvés
Az extrók ez időközben már bizonyított tény lényegesen jobban tanulnak jutalmazással és ösztönzéssel. {93} Ez tehát egy sikeres tanulási folyamatban nagyon fontos. Egy, a tanulókat érdeklő téma esetében magukkal a tartalmakkal való foglalkozás is vonzó. De a száraz és összetett témák (amelyek iránt sok intró nagyobb toleranciát mutat) is izgalmassá tehetők különböző módszerekkel. A verseny atmoszférája ösztönző hatású A tanulócsoportban a jutalmazás és az ösztönzés legközvetlenebb módja a verseny: engedje, hogy a feladatok megoldásában a csapatok egymás ellen lépjenek fel. A másik lehetőség annak hangsúlyozása, hogy a tanulók az új tartalmak elsajátítása által egyértelmű előnyökre tesznek szert kívülálló konkurensekkel szemben: ez lehet a vállalat egy másik projektcsoportja vagy egy rivális a szolgáltatók piacáról. Tegye lehetővé bizonyos tanulási fázisokban, hogy a csoportok saját kezdeményezésükre felfedezéseket tehessenek és adjon teret a saját utas megoldások kidolgozásának. Ez is ösztönzőleg hat és különösen az extrók számára vonzó, akik nem szívesen hagyják magukat előírások és szabályok által vezérelni. De a legfontosabb az, hogy adjon választ a következő kérdésre: mire jó az, amit tanulok? Hogyan tudom ezt konkrétan hasznosítani és ez miért jó dolog? Az ilyen típusú jutalmazásra való utalás a tanulás szikár, összetett vagy nyugodt fázisaiban a türelmetlen extrovertált tanulóknak segít, hogy azokat a témákat is tudják követni, amelyek számukra nehezen megközelíthetők. Az extrók tanulásának segítése: rövid áttekintés 1. Kívülről befelé Sorrend: először az érzéki beny om ásokon keresztül form álódó tudást tegy e lehetőv é, azután pedig annak feldolgozását! A fokozott külső aktiv itást a tanulási foly am at során terelje m ás
A fokozott külső aktiv itást a tanulási foly am at során terelje m ás pály ára! Médium: tegy e lehetőv é a szóbeli eszm ecserét, esetlegesen intró írásfázisokkal párhuzam osan! 2. Ingerekre való fogékonyság Kerülje az unalm at: biztosítsa a tanulási form ák és m ódszerek v áltozatosságát, foglalkoztasson lehetőség szerint sok érzéki csatornát! Dinam ikus m unkatem pó és gy ors v áltások is lehetségesek! Hely ezzen hangsúly t a hatékony problém am egoldásra! Plénum v agy csoportmunka (4-5 személly el)! Világos szabály okkal és bejelentésekkel tartsa korlátok között a figy elem elkalandozását, adjon teret a spontán m egny ilv ánulásoknak! 3. Jutalmazásra törekvés Alakítsa a tanulási foly am atot izgalm asan és tarkítsa v ersengési elem ekkel! Tegy en lehetőv é egy éni felfedezéseket és m egoldásokat! Tegy e v ilágossá a tanult tartalmak hasznát! A tanulássegítők problémája az egészséges egyensúly megtalálásában rejlik: hiszen egy tanulócsoport szokványos esetben intro- és extrovertált személyiségekből áll, akiknek a preferenciáit már ismeri. Úgy kell tehát a módszereket kombinálni, hogy mindkét személyiségtípus elvárásainak eleget tegyen. Saját szemináriumaimon gyakran elkülönítem az intrókat és az extrókat először is azért, hogy kellemes légkört alakítsak ki a munkára, amely hasonló preferenciájú emberekkel könnyebben létrejön. Az elkülönítés azonban a tréning során elsősorban annyiban nyújt segítséget, hogy intrók és extrók kölcsönösen visszajelzéseket adhatnak egymásnak, és ezzel egymás vakfoltját is láthatóvá teszik. Egy extró az intró csoporttól megtudhatja, hogy ő intró beszélgetőtársát egy tárgyalás során állítólag alig hagyja szóhoz jutni. Az intró pedig az extró csoporttól azt az észrevételt hallhatja, hogy egy probléma elemzése annak még nem a megoldása, és hogy ő állítólag elrejtőzik a részletek mögé. Így a mindenkori másik személyiség szükségletei rendkívül világossá és konkréttá válnak. Kombinálja módszereit úgy, hogy az intrókkal és az extrókkal egyaránt méltányos legyen. Intró-extró csapatok: éljen a sokszínűség! Azok a vegyes csoportok, amelyekben az intrók és extrók erősségeiket kombinálják, nagyon gyümölcsözőek lehetnek: ezt e
könyv első fejezetében is láthatta. Az intrók és extrók a tudásszerzés során is éppen eltérő megközelítéseik és preferenciáik folytán tudják egymást kölcsönösen támogatni és gazdagítani: éljen a sokszínűség! Próbálja ki a tudásközvetítés során egyszer az intró-extró tandemet, amelyben a töprengő és a pragmatikus, a kitartó és a spontán együttműködnek az eredmény gyakran bámulatos. Legyen bátorsága kísérletezni (akkor is, ha ön intró :) )! A legj obb, ami velünk, intro- és extrovertált tanulókkal megeshet, az egy elhivatott és nyitott tanulássegítővel való találkozás nem is beszélve arról a szabadságról, hogy a tanulás során hibákat ejthetünk. {94} Tanulássegítőknek szóló kérdések: Hogyan képes a csoportjában található intrókat és extrókat úgy támogatni, hogy az személyes erősségeiknek és preferenciáiknak megfeleljen? belül kívül / kívül belül............ ingerekre való érzékenység / ingerekre való fogékonyság............
biztonság / jutalmazás............ A LEGFONTOSABBAK RÖVIDEN A mindennapok számos tevékenysége könnyebben leküzdhető és több sikerhez vezet, ha az intrók és az extrók igényeinek és preferenciáinak megfelelően alakítjuk őket. Első cél: intróknak és extróknak figyelniük kellene arra, hogy eleget mozogjanak. Ez a legjobban olyan sportágakkal és rutinokkal sikerül, amelyek igazodnak a személyiségükhöz és tekintetbe veszik az adott energiaforrásokat és kedvelt szokásokat. Második cél: az extróknak és az intróknak a tanulás során különböző preferenciáik és erősségeik vannak. A tanulássegítők a tudásszerzést meg tudják könnyíteni, illetve gyorsítani, ha ezekre a különbségekre didaktikus és módszertani szempontból odafigyelnek.
5. Vezetés Így a bölcs is, aki az emberek fölött akar állni, alájuk helyezi magát; ha előttük akar járni, mögéjük áll. Lao Ce {95} Béna társaság! Egon egy IT-v állalati-tanácsadó cég üzletv ezetője. Szakm ájában a különösen tehetséges em berek közé tartozik: nagy szerűen teljesít a forgalm azásban, kiv áló üzleti kapcsolatokkal bír és m eghozott néhány bátor üzleti döntést, am ely kifizetődőnek bizony ult. Nagy hangsúly t hely ez az okos m arketingre, az innov atív term ékekre és a kliensek igény eire is fogékony. A cég sikeres. Ennek ellenére az em beri érintkezés területén egy re súly osabbak a problémák. Egon a hely zetet a köv etkezőképpen írja le: Nagy on képzett embereink v annak. De néhány an tipikus kockafejek. Sokat tudnak de nem az emberekről. Sokuknak nagy on hosszú ideig tart, hogy a kliensek m egkereséseire reagáljanak. Állandó aggály aik v annak és akadékoskodnak. Mindenütt problém ákat látnak lehetőségek hely ett. Az utóbbi időben Egonnak problém ái v annak az egy ik legjobb fejlesztőv el: Igorral, az orosz szárm azású Igorral. Igor nem a szav ak em bere, de a kliensek m egbízható problém am egoldót ism ertek m eg benne. Egon azonban nem v iszi m agáv al a v ásárokra: úgy érzi, hogy Igor m ások előtt elutasítja őt, és túl sokat beszél m űszaki zsargonban. Mit tenne ebben a helyzetben, ha vezető lenne? Nyugtalan időket élünk A vezetőknek manapság nehezebb dolguk van, mint valaha. A gazdasági (és politikai) stabilitás hosszú éveit követően német nyelvterületen megváltozott a helyzet. Maren Lehky felsorolja az aktuális kihívásokat rövid távú és határozott idejű munkaviszonyok, alacsony bérezésű szférák és időszakos munkák, globalizáció és digitális korszak egy vezetők számára írt tanácsadó könyv lakonikus fejezetcíme szerint: Nyugtalan időket élünk. {96} Ám ezen túl már most kirajzolódik egy további feszültséget gerjesztő tényező: a demográfiával összefüggő szakmunkáshiány. A McKingsey vállalkozási tanácsadó cég
becslései szerint a 2020-as évben Németországban a munkaerőhiány előreláthatóan kétmillióra rúg majd. Minden tizedik álláshely betöltetlen marad. {97 } A vezetői kompetencia ilyen előjelek mellett fontos versenytényezővé válik: olyan jól képzett emberek, akik síkra szállnak munkájukért, mindig könnyebben találnak alternatívát és gyorsabban elhagyják azt a céget, amelynek vezetőjével nem tudnak dűlőre jutni, ahelyett, hogy hosszadalmasan küzdenének frusztrációjukkal. Ezen kívül tudatosan ügyelnek arra, hogy kivel találkoznak a munkahelyi környezetben, legyen az csapat vagy elöljáró. A vezetők számára ez egy fárasztó helyzet különösen a középszintű menedzsment változó pozícióiban, amellyel szemben mind felülről, mind alulról elvárásokat támasztanak. Annál fontosabb, hogy személyre szabottan kommunikáljon: beszélgetőpartnerének személyiségéhez igazodva és az ön alkatának megfelelően. Ebben az összefüggésben ez az alfejezet két kérdésre ad választ. Első kérdés: Vezetőként hogyan kellene kommunikálnia ahhoz, hogy a csapatában levő intrókat és extrókat egyaránt elérje és képességeiket támogassa? Második kérdés: Mely tulajdonságokat és erősségeket tud extro- vagy introvertált vezetőként olyan esetekben latba vetni, amelyről a bevezető példa beszámolt? Az, hogy a vezetői kommunikáció rövid távon milyen összetetté válhat, abban is megmutatkozik, ha a másik perspektívát is szemügyre vesszük: Igornak, Egon introvertált fejlesztőjének a szemszögét. Motollák! Ahogyan Igor látja a dolgokat Mindegy, hogy m it csinálok, m indegy, m ekkora részem v an a projektek sikerében: Egon m indig m indent jobban tud. Mindenbe
beleszól. Elszív ja előlem a lev egőt. És a babérokat is magának aratja le, és ez nem csak főnökként fontos neki. Tudom, hogy jó v agy ok v ajon miért nem hagy ja, hogy magam is döntsek? Kifogástalanok az eredm ény eim és a klienseim is elégedettek. Minden projekt pontosan és az előírt kereteknek m egfelelően foly ik. És m it csinál eközben Egon? Gáncsoskodik. Utasításokat ad holnap is oly at mond, ami épp az ellenkezője annak, mint amit ma kér, s ebben ő semmi kiv etniv alót nem lát. Az a beny omásom, hogy nem méltány olják a teljesítmény emet úgy, ahogy an m egérdem elném. Azok az órák, am ely eket fejlesztőként kollégáim m al online töltök, Egon szem ében nem is léteznek és v alahogy an nem is szám ítanak m unkának. A senior tanácsadó pozícióra v aló felterjesztésem már régóta esedékes lenne, de ennek még jelét sem láttam. Azt hiszem, hogy a»m otollák«sikeresebbek a cég hierarchiájában talán azért, m ert hasonlítanak a főnökhöz. Ő»intézőknek«hív ja őket. Szám om ra v iszont inkább szem fény v esztők: sokat szöv egelnek, de kev és fogalmuk v an bármiről. Vezetőként hogyan bánna a sztárfejlesztőkkel? A fejezet végén ezt a kérdést megválaszolhatja. Ez a fejezet természetesen nem hivatott vezetői tanácsadóként szolgálni. {98} Mindazonáltal felmutat egy új szempontot: Vajon mi a köze az introverziónak és az extroverziónak a vezetéshez? És mit jelent ez a kommunikációra nézve? Ha vezető, akkor duplán felelősséget kell vállalnia. Egyrészt támogatnia kell munkatársait lényeges dolgokban, hogy feladataikat lehetőség szerint zavartalanul és tehetségük, tapasztalataik bevonásával tudják végezni, nem utolsósorban pedig motiváltan. Személyiségének formálnia kellene a vezetési stílust Másrészt saját maga iránt is felelősséggel tartozik. Ami lehetőségként rejlik önben, azt minél jobban be kell vonnia a munkájába mégpedig leginkább akkor, amikor akadályok, nehézségek és problémás időszakok következnek. INTRÓ MENEDZSER ÉS EXTRÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓNŐ Egy introvertált és egy extrovertált vezető másként közelíti meg feladatát. Ám mindketten lehetnek egyformán sikeresek. Bill
Gates a Microsoft céget másként irányította, mint Steve Jobs az Apple-t. A jó vezetők sem hangerejük nagyságát, sem kifelé irányuló energiájukat tekintve nem különböznek egymástól. És nem is mindig extrovertáltak. De akár azok is lehetnek. Az extrók és az intrók környezetük függvényében jobb vezetőkké válhatnak. 2008-ban egy tudóscsoport, Steven Kaplan, Mark Klebanov és Morten Sorensen, egy lenyűgöző tanulmány eredményeit tette közzé: 316 ügyvezetői pozícióra jelölt embernél összesen 30 személyiségjegyet vizsgáltak, hogy megtalálják azokat a tulajdonságokat, amelyek a top menedzsment sikerét különösképpen valószínűvé teszik. Bár az eredményt nem lehet egyetlen jegyre vonatkoztatni, a szerzők bizonyos tulajdonságokat különösen fontosnak ítéltek a vezetői személyiség sikeressége szempontjából. A meglepetés pedig: (a túlórára való hajlandóság mellett!) olyan tulajdonságokat neveztek meg, amelyekkel sok introvertált rendelkezik: állhatatosság, analitikus képesség, fegyelem, részletekbe menő gondosság, illetve a szervezés és tervezés terén megmutatkozó alaposság. Az extrók és az intrók környezetük függvényében jobb vezetőkké válhatnak. David Brooks (2013, 190) egy korábbi tanulmányból idéz, az extroverziók, a kedvesség és az új tapasztalatok iránti nyitottság nem igazán függ össze a vezérigazgatók sikerével. Ami ennél sokkal fontosabb volt, az az érzelmi stabilitás és a lelkiismeretesség az, hogy valaki megbízható ember, tervez, és végre is hajtja a terveit. {99} Ezek egytől egyig az intrók erősségei! Az intró és extró vezetők különböző területeken nyújtanak kimagasló teljesítményt Adam Grant kollégáival, Francesca Ginóval és David Hofmannal írt tanulmányában {1 00} a személyiségen alapuló figyelemre méltó különbségeket mutatott ki a vezetők között: az intró főnökök az extrókkal összehasonlítva jobb eredményeket érhetnek el olyan munkatársakkal, akik értékelik a döntési szabadságot és az
önálló felelősségvállalást. Az extro főnökök ezzel szemben olyan környezetben sikeresebbek, amely jobban kedvez az utasítások közvetlen végrehajtásának és a hierarchikus stílusnak. Ebből a tanulmányból arra a következtetésre juthatunk, hogy egy étterem séfje vagy egy speciális bevetési egység vezető tisztje ideális esetben extrovertált, viszont egy vállalati tanácsadó cég ügyvezető igazgatója vagy a Google egyik vezetője inkább introvertált tulajdonságokkal tud kimagasló teljesítményt nyújtani. Ugyanakkor a jó vezető sikerét biztosító tényezők között számos olyan akad, amelynek semmi köze sincsen az introverzióhoz vagy az extroverzióhoz. A céltudatosság, a becsvágy, a hatalomra vagy státuszra irányuló törekvés, a csoport általi elismerés igénye mind olyan tulajdonságok, amelyek egyaránt lehetnek intrók és extrók sajátjai. Az azonban biztos, hogy az olyan extró jegyeket, mint a karizmatikus személyiség és a lelkesedés, hosszú ideig nyilvánvalóan túlértékelték. A sikeres vezetők segítik a körülöttük levő embereket, hogy képességeiket a munkájukban lehetőség szerint a legjobban kiaknázzák. A jó vezetők egyúttal saját képességeiket is a lehető legjobban kamatoztatják. Mind az intro-, mind az extrovertált vezetőknek nagy feladatokkal kell megbirkózniuk: az üzleti célok megvalósításával sikereket kell elérniük és a fennálló célok megkérdőjelezésével újító szellemben kell tevékenykedniük. Csapatukat motiválniuk kell de más kollégákat, üzletfeleket és még a vezetőket is. Képesnek kell lenniük a mi -érzés megteremtésére és szükség szerint az önérvényesítésre is. Közkedveltségre kell törekedniük, de ahhoz is elég erősnek kell lenniük, hogy el tudják viselni az elutasítást. Intró és extró vezetők erősségei Egy introvertált vezető ugyanolyan sikeres lehet, ugyanúgy példaképpé válhat és ugyanúgy el is bukhat, mint egy extrovertált.
Ne feledjük azonban, hogy itt gyakori és jellemző tulajdonságokról van szó, amelyek az intrók és extrók erősségeiből fakadnak. Ettől még extrók is képesek mások kezdeményezései mellé állni és intrók is tudnak világos bejelentéseket tenni. Intró vezetői kvalitások megbízható és kiszámítható gondoskodik a bizalom ról és a biztonságról stressz esetén is ny ugodt marad m egfontoltan és óv atosan cselekszik kiszám ítható támogató támogatja az önálló kezdeményezést lehetőséget terem t a felelősségv állalásra nem érzi magát feny egetv e, ha kollégái önállóan cselekszenek könny en háttérbe szorítja saját egóját ötletek kigondolására bátorít szereti a csapatban a motiv ált személy iségeket empatikus meghallgat másokat megértéssel v an mások iránt segít másoknak a megértésben el tud tekinteni saját magától koncentrált és fókuszált biztosítja a hatékony ságot eredm ény orientált időt szán a gondolkodásra összetett dolgokat is megtervez lehetőség szerint minden tény t elemez és tekintetbe v esz biztosítja a tájékozódást a legszív esebben írásban és ny ugodtan dolgozza ki ötleteit kitart a dolgok mellett Extró vezetői kvalitások
dinamikus és lelkes gondoskodik a beny omásokról és a mozgalmasságról gy ors döntéseket hoz kedv eli a gy ors v álaszokat képes megny erni csapatát egy v íziónak világos viszonyokat teremt v állalja a felelősséget v ilágos bejelentésekkel cselekv ésre bátorítja bizony talan m unkatársait szív esen m egosztja ötleteit kedv eli a csapatban a lojális szem ély iségeket a konfliktusokat aktívan kezeli derűt v isz a társalgásba biztosítja a csapat m unkaképességét v ilágos határokat állít fel rugalmas gy orsan reagál az új információkra ha szükséges, felülbírálja döntéseit jól boldogul a gy ors v áltásokkal cselekvőképes ha szükséges, m ódosít a stratégiákon ha kell, nekifog a feladatoknak legszív esebben szóban és a másokkal foly tatott eszmecsere során érleli ki ötleteit A két személyiségformának ebben a tekintetben is vannak árnyékos oldalai: hiszen az intró és extró korlátok (lásd az első fejezetet) gyakran deficitet okoznak. Az intró vezetők hiányosságai túl elnéző nem tisztázza a játékszabály okat és nem ragaszkodik azok betartásához hagy ja, hogy a munka és a döntések rátelepedjenek nem mindig tölti be v ezetői szerepét, amikor az szükséges lenne, szabad
nem mindig tölti be v ezetői szerepét, amikor az szükséges lenne, szabad foly ást enged a dolgoknak visszahúzódó túl csekély súlly al v an jelen a csapatban sokszor v isszahúzódik kev és v isszajelzést ad a csapatban magára hagy v a érzi magát kerüli a konfliktust fél kény es dolgokat szóba hozni terhelt hely zetekben kev éssé törekszik a tisztázásra és a m egoldásra túlzottan a dolgokra fixált a számokat és az eredmény eket az érzelmek és kapcsolatok elé hely ezi Az extró vezetők hiányosságai túl kemény saját kezében akarja tartani a gy eplőt csak korlátozottan értékeli az önálló kezdem ény ezést kifelé befoly ásosnak mutatkozik és magas státuszra törekszik (lásd a 7. fejezetet) túl nagy hangsúllyal van jelen túl ritkán v onul v issza a csapattól figy elme könny en elkalandozik a kev éssé fontos dolgokról, miközben a jelenlétét hangsúly ozza a csapat úgy érzi, ellenőrzése alatt áll nem hagy teret másoknak kev éssé figy el oda másokra kev éssé enged másokat érv ény esülni a saját v élemény ét állítja a középpontba lobbanékony érzelm i indíttatásból, zsigerből cselekszik, különösen akkor, ha türelm etlen hajlam os a tám adásokra Milyen vezetői erényeket fedez fel önmagában?
.............................. Milyen vezetői hiányosságokat fedez fel önmagában?.............................. EGY VEZETŐ NÉGY NAGY KOMMUNIKÁCIÓS FELADATA Azok közül a feladatok közül, amelyekkel a vezetőknek nap, mint nap meg kell birkózniuk, a méltányos kommunikáció a legrendezetlenebb terület. A méltányos itt a környezettel való kapcsolatra vonatkozik, amely megfelel az embereknek, a helyzetnek és a vezető személyiségének. De mindez hogyan valósítható meg a menedzsment jelenlegi helyzetét tekintve? Én magam is utánanéztem ennek a {1 01 } kérdésnek az aktuális szakirodalomban. Lényegében a kommunikáció négy különböző területe rajzolódik ki: A vezető négy nagy kommunikációs feladata
Áttekintés: a vezetők négy nagy kommunikációs feladata 1. feladat: A sokszínűség kezelése 2. feladat: Digitális kommunikáció 3. feladat: A legjobbak motiválása és a többieké is 4. feladat: A biztonságérzet megteremtése Természetesen saját szemszögéről van szó: egy intro- vagy extrovertált vezető perspektívájáról. Erről azonban csak a második helyen esik majd szó. Mind a négy alfejezet első tanácsadó részét a munkatársaknak szenteljük, akik ugyancsak intrók és extrók. Alább elsősorban olyan dolgok kerülnek említésre, amelyek attól függően, hogy ön intró vagy extró többnyire látókörünk peremén találhatók, tehát ott, ahol könnyen észrevétlenek maradnak. Az»Éntől«a»Mi«felé című 2. fejezetben már kitértünk az ön-ölelés fogalmára. E hajlamnak éppen a vezetők esetében lehetnek hosszú távon nagyon negatív mellékhatásai. Azok az elöljárók, akik saját magukat ölelik, tudat alatt abból indulnak ki, hogy személyes tulajdonságaik olyanok, mint egy normális emberé. Ennek megfelelően olyan embereket részesítenek előnyben, akiknek hasonló az értékítéletük és hasonlóan kommunikálnak. Ettől csak a saját tulajdonságoktól való távolságtartás és a másoktól való eltérésekre irányuló tudatos reflexió (az emberek mások nem jobbak vagy rosszabbak!) biztosíthatja a szükséges distanciát. ELSŐ FELADAT: A SOKSZÍNŰSÉG KEZELÉSE SOKSZÍNŰSÉG A vegyes csapatok manapság a munka világának részét képezik. Egy és ugyanazon csoportban együtt dolgoznak férfiak és nők, a babyboomer és az Y generáció tagjai, eltérő kultúrákból érkező
emberek, fogyatékkal és anélkül élők, illetve különböző hagyományokat folytatók. Ehhez még egy másik dolog is társul: ugyanabban a csapatban gyakran olyan munkatársak is dolgoznak, akiket egy munkaerőkölcsönző cég határozott időre foglalkoztat vagy olyanok, akik gyakorlaton vannak, vagyis képzési idejük alatt dolgoznak. Ezeknek az embereknek a pozíciója az állandó személyzethez képest kevésbé biztonságos (határozott idejű alkalmazás), kevesebb a fizetésük (munkaerő-kölcsönzés), alacsonyabb a státuszuk és a kompetenciájuk (gyakorlat). Ezen túl vannak még a szülési szabadságon és a továbbképzéseken lévők helyettesítői, a projektállások betöltői, a külső cégektől jövő szakemberek és tanácsadók, akik csak egy időre csatlakoznak röviden szólva: a fluktuáció újra és újra megváltoztatja a csapat összetételét. Ez a trend előreláthatólag még inkább erősödni fog: a Munkaerőpiaci és Álláskutató Intézet (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung, IAB) 2012-ben új csúcsról számolt be: Németországban 2,7 millió ember dolgozott határozott idejű szerződéssel. Ez több mint kétszer annyi, mint 1996-ban. Jelenleg minden új szerződés 45 százaléka csak határozott időre szól. 3 feltétel A vegyes csapatok nagyon sikeresek lehetnek, ha arra a három feltételre odafigyelünk, amelyek a 2. fejezetben kerültek kifejtésre: ismernie kell és tiszteletben kell tartania a csapattagok közötti különbségeket, és segítenie kell őket abban, hogy korlátaikat kompenzálják és erősségeiket egyesítsék a legjobb eredmények elérése céljából! Ennek megvalósítása csak megfelelő kommunikációs stratégiával oldható meg. A különbségeket sokszínűséggé kell alakítani! Ismerjük meg és tartsuk tiszteletben a különbségeket, kompenzáljuk a korlátokat és kombináljuk az erősségeket! Mint vezető, munkahelyén a hétköznapokon olyan különbségekkel találkozik, amelyek a státuszkülönbséggel, a nemmel, a korral, a fizikai terhelhetőséggel vagy a kultúrával kapcsolatosak. Már tudja, hogy egy csapat akkor sikeres, ha a
különböző tulajdonságú és eltérő szükségletű emberek megértik egymást. A vezető éppen ezt hivatott elősegíteni és {1 02} megkönnyíteni. Észrevette, hogy egy jól ismert különbséggel az iménti felsorolásban nem találkozott? Igaz; leginkább az intrók és extrók közötti lényeges különbségeket hiányolja, pláne akkor, ha gyakran van dolga az önétől eltérő személyiségtípussal. Az intrók és extrók közötti különbség a sokszínűség kritériumaként meglepő módon szinte sosem kerül szóba és ha mégis, akkor az introvertáltak és a rájuk vonatkozó szükségletek szempontjából. Ezt a különbséget ebben a szakaszban éppen ezért mindkét személyiséget tekintve a középpontba állítjuk. Itt az idő! Az alábbi intrókra és extrókra vonatkozó információkat a lehetőségekhez mérten áttekinthető és jól érthető formában szeretném közölni. Ezért mind a négy kommunikációs feladatra nézve egy egységes rasztert választottam, így közvetlenül is utána lehet nézni annak, ami személyesen érdekli, ahelyett, hogy először át kellene magát verekednie az alfejezetek egyes szakaszain. Ez pedig nemcsak a türelmetlenebb extrók számára praktikus. Először térjünk ki arra, hogy egy intrókkal és extrókkal felálló csapatban kommunikációs szempontból mit kell szem előtt tartania egy vezetőnek. A sokszínűség kezelése. Munkatársainak erre van szüksége! Intró és extró munkatársakra nézve egyaránt fontos: Tervezés. Gondolja át a köv etkezőket, m ielőtt egy új állást betöltene: Mely szem ély iségjegy ekkel és kom m unikatív képességekkel kéne rendelkeznie egy jó m unkatársnak? Cselekv ő legy en v agy gondolkodó? Intro- v agy extrov ertált? Hatalom ra v agy egy üttm űködésre törekedjen? Kerülje oly an m unkatársak felv ételét, akik feszült
v iszony ba kerülhetnek a csapat tagjaiv al! (Figy elem: m indez nem érv ény es a teljesítm ény tény ezőjére! A teljesítm ény beli v ersengés ösztönzőleg hat és ideális esetben em eli a színv onalat.) Integráció. Gondoskodjon oly an közös élm ény ekről, am ely ek elősegítik a szem ély es találkozásokat és kapcsolatok kiépítését: hav onta egy közös ebéd, apró születésnapi rituálék, croissant-ok a heti értekezletek előtt Mindez az újonnan érkezőknek is segít a kapcsolatok kialakításában és akadály ozza a digitális kom m unikáció által okozott nagy m értékű elidegenedést (ld. alább). A tiszteletről való gondoskodás. A beszám olók szabály ai és a hierarchiák ez egy dolog. Viszont arra is figy eljen, hogy m unkatársai tisztelettel bánjanak egy m ással és m indenkiv el! Szorgalm azza a kölcsönös m egértést, azáltal hogy m indenkiv el ugy anoly an tisztelettel bánik és mindenkiv el ugy anazt a hangot üti meg. Kerüljön minden, m eghatározott csoportokkal kapcsolatos m egjegy zést: fiatalokkal v agy öregekkel, nőkkel v agy férfiakkal, honfitársakkal v agy külföldiekkel. Akkor is, ha jó értelemben v an róluk szó. A tájékoztatás biztosítása. Gondoskodjon róla, hogy m indenki számára v ilágos legy en, hogy ön mit miért tesz. Találja meg a hely es egy ensúly t a biztos alap (ld. alább a biztonságról szóló alfejezetet) és a szükségszerű v áltozás között. Aktív an és tudatosan foglalkozzon az {1 03} ellenállással. Visszajelzés. Sem az intróknak, sem az extróknak nem tesz jót, ha korlátaikkal m agukra m aradnak. Ha ön azt látja, hogy v alam i nem kerek, és ennek köv etkeztében a kommunikáció, a kapcsolatok v agy az eredm ény ek kárt szenv ednek, akkor bátorítsa m indkét szem ély iségtípust, hogy v áltoztassanak v iselkedésükön. Ezzel kapcsolatban term észetesen nem kív ánatos az, hogy m egham isítsuk v agy ignoráljuk az intró v agy extró szükségleteket. A v ezető célja sokkal inkább az, hogy segítsen a m unkatársaknak: a kollégáknak úgy kell kom m unikációjukat alakítaniuk, hogy az lehetőség szerint hozzájáruljon a csapat eredmény éhez és közben az egy éni sikereket a szociális kapcsolatok és a szakm ai célok elérése terén egy aránt is elősegítse. Ily enkor a kom m unikációt érintő kis v áltozásokkal is sokat lehet elérni. A köv etkezőkben az intrók és extrók szám ára talál jav aslatokat. Különösen intrók számára fontos Tegye lehetővé az önálló munkát! Éppen az intró csapattagokra nézv e lehet nagy on hasznos, ha lehetőségük v an ny ugodt, lehetőleg zav artalan és m egszakításoktól m entes önálló m unkafázisokban dolgozni (otthon is), illetv e ha a csoportban nem igény eljük állandó jelenlétüket. Arany szabály : a kem ény diót egy edül legkönny ebb feltörni. Aknázza ki az empátiát! Értékelje a beleérző képességet, am elly el sok intró rendelkezik. Például bátorítsa az em patikus intrókat, hogy fiatalabb csapattársaikat
m entorként tám ogassák. Most éppen az Y generációnak v an szüksége v isszajelzésre, tanulásra és támogatásra. {1 04} Ily enkor egy empatikus idősebb csapattárs alkalm as lehet arra, hogy ezt a feladatot átv egy e. Kérje számon a hozzászólást! Nagy obb csoportokban sok intró kellem etlenül érzi m agát. Találjon az értekezleteken m ódot arra, hogy az intrók is hozzászólhassanak az elhangzottakhoz: például úgy, hogy a plénum előtt röv id írásos kérdéseket tesz fel, és időben kihirdeti a napirendi pontokat, hogy azokra fel lehessen készülni. Az adott személy t az értekezlet előtt négy szemközt is kifejezetten kérheti, hogy szóljon hozzá ezzel rendelkezésére bocsát felkészülési időt, ezen túl pedig még bátorítja is őt. Ny ugodtan említse m eg, hogy nagy ra értékeli a m unkatársak m egalapozott hozzászólásait, és ezek m indenkinek a jav ára v álnak. Bátorítsa az intrók között a m axim alistákat, hogy akkor is szóljanak hozzá, ha ötleteik nincsenek az utolsó részletig kidolgozv a. Biztosítsa őket arról, hogy nem szól közbe, ha beszélnek. Különösen extrók számára fontos Szorgalmazza az összetartozást! Éppen az extró csapattagok szám ára fontos, hogy a csoporttal azonosulni tudjanak: az egy es em bernek tudnia kell a csoporttal azonosulni és öröm m el kell hozzá tartoznia. Könny ítse m eg m i -érzés kialakítását. Tegye lehetővé a versenyt! Sok extró értékeli az ösztönzést, am ely sportszerű v erseny t hoz m agáv al: a csapaton belül, de m ás m unkaegy ségek ellenében is. Ez erősítheti a közösségi érzést és fokozza a munka örömét feltév e, ha a v erseny ben elért siker és az értékítélet egy m ástól függetlenek. Ily en m ódon a kollegiális légkör is sértetlen m arad (ld. a m otiv áció -v al foglalkozó szakaszt is). Fékezzen és bátorítson! A bőbeszédűek és a m agam utogatók hasonlóképpen gondban lehetnek, m int ny ugodt intró kollégáik. Beszéljen a csapatában lév ő extrókkal, ha oly an beny om ása tám ad, hogy az értekezleteken túl sokszor ragadják m agukhoz a szót. Mutasson rá ennek lehetséges köv etkezm ény eire: m ások szem ében törtetők ( m otollák ) és stréberek hírébe kerülhetnek. Ezért bátorítsa az extrókat arra, hogy szav aikban, csakúgy m int eredm ény eikben, törjenek a lény egre: ne csak a prezentációban törekedjenek a hozzáértésre, hanem teljesítm ény ük is legy en jó! Ha szükséges, lassítsa az extrók által irány ított fárasztó v itákat, és nagy elkalandozások esetén térítse v issza a v itát a v ezérgondolathoz. Ez elősegíti a jó eredmény eket és minden érintett idejét kíméli.
Most módosítsuk a perspektívánkat! Mire kellene odafigyelnie, ha (intro- vagy extrovertált) vezetőként vegyesen felállított csapatokkal foglalkozna és el akarná kerülni a már említett önölelést? A következő áttekintésben erre talál javaslatokat. A sokszínűség kezelése. Vezetőként az alábbiakra különösen oda kell figyelnie! ha ön introvertált Használja tehetségét, hogy m ások hely zetébe belehely ezkedjen! Gy akorolja a körbejárós v ezetési stílust ( Managem ent by Walking Around ) és érintkezzen munkatársaiv al a munkahely én, ahol egy edül v agy kisebb csoportokban tud v elük beszélni! Szenteljen beszélgetőtársának teljes figy elm et. Ezzel sokat m egtudhat és csapatát illetően a leginkább képbe kerülhet! Tartsa tiszteletben extrov ertált m unkatársai közösségre és eszm ecserékre v onatkozó kív ánságát! Önnel ellentétben az ő ötleteik és koncepcióik akkor bontakoznak ki a legjobban, ha m ásokkal közösen dolgozhatják ki őket. Bátorítsa m unkatársait arra, hogy szokatlan ötleteket és m ódszereket is alkalm azzanak az oly an eredeti látásm ódok, am ely ek több perspektív ában is kibontakoznak, erény t kov ácsolnak a sokszínűségből! Aknázza ki az introv ertált v ezetők erősségét: adjon m unkatársainak teret (lásd Grant et al. 201 1 )! ha ön extrovertált Kom m unikáljon a csapattársak igény einek m egfelelően! Lássa el a gazdasági tanácsadót ellenőrzött adatokkal, ny újtson tetterős m unkatársának hatékony tám ogatást, v ilágítsa m eg úttörő kollégájának az új m ódszerek v onzerejét és tájékoztassa az introv ertált lény eglátó kollégát az adott intézkedés hátteréről!
Tartsa tiszteletben introv ertált m unkatársainak az értekezletek során foly tatott brainstorming hely ett ny ugodt gondolkodásra és a nagy m éretű irodák és m indenféle társaság tartós jelenléte hely ett a zav artalan m unkahely i körny ezetre irány uló kív ánságát! Egy csukott ajtóv al elszigetelt ny ugodt szoba v édelm et ny újt a túl sok ingerrel szem ben, és éppen az összetett feladatok esetén járulhat hozzá a különleges teljesítm ény ekhez. A ny ugodt gondolkodás oly kor jobb ötleteket eredm ény ez, m int a csapatban zajló v erbális pingpong. Tegy e feladatáv á, hogy felm érje az egy es m unkatársak indiv iduális teljesítm ény ét! A teljesítm ény üket nagy ra értékelő showm aster -ek gy akran kev esebbet ny újtanak, m int a csendes dolgozók, akik a háttérben esetleg csúcsteljesítm ény t tesznek le az asztalra. Aki kev esebbet inv esztál a társasági idő -be, annak több ideje jut a munkára! Megéri odafigy elni, mert ezzel gondoskodunk a motiv ációról és a m éltány osságról. MÁSODIK FELADAT: DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A digitális kommunikáció adta lehetőségekkel egy máig ismeretlen mobilitás korszakát éljük: amennyiben szellemi munkát végzünk, a mai technikai eszközökkel elvben bárhol dolgozhatunk. A mobiltelefon, a laptop, vezeték nélküli hálózat és a tablet segítségével mindenhol elérhetőek vagyunk, Digitális és ezek az eszközök megengedik, hogy mindenütt tudjunk kommum^dó tervezni, kommunikálni és írni. Az irodában vagy egyéb meghatározott helyen való jelenlét már nem szükséges feltétele annak, hogy a munkaadó számára produktívak legyünk. A video- és telefonkonferenciák nagy térbeli távolságok (és időzónák) ellenére is lehetővé teszik az értekezleteket. Mindez először is csodálatos. Őszintén: talán visszakívánkozik abba az időbe, amikor a telefonkagyló felemelése és a fax küldése volt az egyetlen alternatívája a levelezésnek vagy a személyes találkozásnak? Ugyanakkor az új lehetőségek kockázatokat és egyéb mellékhatásokat is hoznak magukkal. Felpuhítják a munka és a magánélet közti éles határvonalat. Sok ember folyamatosan
online van. A munkahelyi e-mailek szabadidőben történő letöltése vagy egy egyesült államokbeli munkatárssal megbeszélt esti skype-időpont manapság mindez teljesen normális. Ez a normalitás azonban több szempontból is feszültséget gerjeszt. Nem könnyű, de lehetséges: a digitális média személyiségünknek megfelelő használata. Egyrészről stresszel jár, hogy mindig elérhetőek vagyunk és semmit sem szalaszthatunk el. Ehhez még hozzájárul az a fajta stressz is, hogy állandóan fel vagyunk készülve a feszültségekre, amelyek a nehéz vagy a konfliktusokkal terhelt folyamatokból adódnak, ezeket az okostelefon elektronikus postafiókja közvetíti számunkra, reakciót követelve. Azután még egy különös formája van a stressznek, amely akkor ér el minket, ha e-mailek, sms-ek vagy a közösségi médián keresztül érkező posztok válogatás nélkül megzavarják munkafolyamatainkat: mindez a produktivitás kárára válik. Nem is beszélve a kreativitásról különösen akkor, ha intrók vagyunk. A fizikai jelenlét gyakran már nem szükséges A közvetlen emberi kapcsolat a technikai lehetőségek folytán gyakran közvetetté válik: a fizikai találkozó helyett ott a skype, ott vannak az e-mailek, a kamerával vagy telefonnal folytatott konferenciák. Ez elsősorban az országos és nemzetközi vállalatok egyes projekt- és fejlesztőcsapatait érinti, amelyek csak hosszabb időszakokat követően találkoznak. Hogyan tudja kiaknázni a digitális kommunikáció által nyújtott előnyöket úgy, hogy az (intro- és extrovertált) munkatársaihoz egyaránt igazodjon? És vezetőként hogyan alkalmazza a digitális kommunikációt úgy, hogy az az igényeinek (intróként vagy extróként) megfeleljen? Alább a következő áttekintésben, a korábbi alfejezethez hasonlóan, gyorsan megtalálhatja az ezzel kapcsolatos válaszokat.
Digitális kommunikáció. Munkatársainak erre van szüksége! Intró és extró munkatársakra nézve egyaránt fontos: Szabály ok. Alkosson szabály okat a digitális m édia használatára és közölje azokat! Mely inform ációkat hogy an és kinek kell terjesztenie? Mikor v ár reakciót az e-m ailekre? Mely prioritásokat kell szem előtt tartani a tengerny i e-m ail kezelésében? Mely hiv atalon kív üli időszakok szám ítanak tabunak? Ideális esetben ezeket a szabály okat kollégáiv al egy ütt kellene m egalkotnia. Példakép. Ön is tartsa be ezeket a szabály okat! Sem m i sem hatékony abb, mint a v ezető v ilágos példamutatása. Kom petencia. Fejlessze saját és m unkatársai kom petenciáját a digitális m édia, a különböző rendszerek és szoftv erek területén, am ely ekkel a m unkája során találkozik. De legalább enny ire fontos: bocsásson rendelkezésre tov ábbképzéseket, tréningeket v agy az idő- és önm enedzsm enttel kapcsolatos m édium okat! Az irány v onal v ilágos kell legy en: az ember uralja a médiumot és nem fordítv a. Különösen intrók számára fontos Jelenlét Sok intró nagy ra értékeli a digitális kommunikációt, mert az csökkenti a személy es találkozók számát és lehetőv é teszi, hogy a munkában írjunk (e-m ailezzünk), ahely ett, hogy (telefonon v agy szem ély esen) beszélnénk. Az írás az intrók erősségeinek profiljához is jobban illeszkedik. Azonkív ül lehetőv é teszi szám ukra az online-kapcsolatot, hogy m íg egy edül v annak, m ásokkal kom m unikáljanak, és több időt szánjanak a gondolkodásra, m ielőtt v álaszolnának. A digitális kom m unikáció sok ágazatban és a cégen kív ül is lehetőv é teszi a munkát. Vajon jót tenne egy intró munkatársnak, ha munkájának egy részét otthoni irodájában v égezhetné el? A hatékony ság különösen a ny ugalom ra éhes gondolkodók és a könny en túlingerelhető szakem berek esetében fokozódhatna jelentősen. De leginkább az életm inőség jav ulna. Vegy e figy elembe azonban adott esetben az intrók oly an korlátait, mint a kapcsolatkerülés v agy a passziv itás! A kikapcsolt állapot ideje Gondoljon arra, hogy intró m unkatársai hogy an regenerálódhatnak nekik zav artalan, ingerszegény szünetekre v an szükségük. Az ő esetükben gondoskodjon arról, hogy jó lelkiism erettel élv ezhessék az offline-időszakokat. Ez kifizetődik a produktiv itás és a kreativ itás terén gondoljon az intrók egy ik erősségére, a ny ugalomra!
Figy eljen arra, hogy intró m unkatársai tartsák m agukat a szem ély es jelenlét és a közv etlen érintkezés egészséges m értékéhez! Vonja be ezt a tény ezőt a szabály ok kialakításába (ld. fent)! Különösen extrók számára fontos Digitális teakonyha Az extrók nagy ra értékelik az okostelefonokat, a közösségi m édiát és az e- m aileket, m ert ezek által kapcsolatban lehetnek csapatukkal és hálózati kapcsolataikkal. Hiány érzetük tám adhat, ha lev álasztják őket a kom m unikációs foly am ról, m indenekelőtt útközben v agy hosszabb egy edül töltött ingerszegény m unkafázisokban. Tov ábbá az odafigy elés erősségét is jobban ki tudják bontakoztatni a digitális jelenléten keresztül. Ehhez kapcsolódóan gondoskodjon a m egfelelő dózis -ról és biztosítsa, hogy a csapatában lev ő extrók ne fárasszák az intrókat spontán hírekkel! Ezt a tény ezőt v onja be a szabály ok kialakításába (ld. fent)! Elérhetőség Engedély ezze extró m unkatársainak a digitális elérhetőséget, m ert ez szám ukra fontos! Egy úttal tartsa észben jellegzetes korlátaikat, a türelm etlenséget (nem m inden üzenetet kell azonnal m egv álaszolni) és az elkalandozást (bizony os üzenetek azért születnek, hogy ne kelljen m egírni a m ár régen esedékes beszám olót)! Óv atosan és elism erően tartson ellent ezeknek a tendenciáknak! Intro- vagy extrovertált vezetőként a fenti áttekintésben feltüntetett feladatok egy része bizonyosan nem esik nehezére mások viszont igen. A következő részben a digitális kommunikáció használatára vonatkozóan fontos észrevételeket olvashat, amelyekből (személyiségtípusának megfelelően) hasznot kovácsolhat. Digitális kommunikáció. Vezetőként az alábbiakra különösen fontos odafigyelnie! ha ön introvertált
Általában nem esik nehezére, hogy m unkatársaira felelősséget ruházzon. Gondoskodjon arról, hogy ez a digitális kom m unikáció során is kiszám ítható pály án m aradjon! Például m unkatársainak a m unkaidőn kív üli elérhetőséget nem szabad túlzásba v inniük bizony os esetekben azonban elérhetőnek kell lenniük. Lehetséges, hogy kísértésbe esik, és a digitális m édiát arra használja, hogy v isszav onulhasson. Biztosítson jelenlétév el m unkatársai szám ára elegendő személy es figy elmet beleértv e a saját magáét is! Ez segíti a kötődést és önnek is sok fontos inform ációv al szolgál, am ely eket a digitális kom m unikáció nem képes közv etíteni. Egy ébiránt nem csak az értekezletek szám ítanak jelenlétnek, hanem az inform ális alkalm ak is. Tudatosan figy eljen arra, hogy a digitális kom m unikációt ne használja a kapcsolatkerülés kibúv ójaként! Ennek függv ény ében határozza m eg a digitális kommunikáció mértékét önmaga számára! Találjon megfelelő lehetőségeket arra, hogy a szám ítógépen történő kom m unikációt is ellássa m egfelelő pozitív jelzésekkel egy szm ájli is csodákat tehet! ha ön extrovertált Általában nem esik nehezére, hogy v ilágos utasításokat adjon. Jelöljön ki a m unkatársak szám ára a digitális kom m unikációban is egy fajta szem ély es játékteret! Ne szabja ezt túlzottan szűkre! Lehetséges, hogy kísértésbe esik és a m unkatársaiv al fenntartott közv etlen kapcsolatot a digitális kom m unikációv al szem ben túlzottan kiterjeszti. Biztosítson m unkatársai szám ára az összetett feladatok elv égzéséhez ny ugalm as időszakokat! Kerülje ezekben a hely zetekben a spontán v agy im pulzív kom m unikációt, akkor is, ha az e-m ailen keresztül foly ik! Extróként figy eljen arra különösen fegy elm ezetten, hogy a digitális kom m unikációra v onatkozó egy eztetett szabály okat betartsa! Ennek m egfelelően határozza m eg a digitális kom m unikáció m értékét is! HARMADIK FELADAT: A LEGJOBBAK ÖSZTÖNZÉSE ÉS A TÖBBIEKÉ IS
MOTIVÁCIÓ A munka mai világának egyik jellemzője, hogy a foglalkoztatottakat állandóan olyan dolgokkal terhelik, amelyek alig hoznak látható eredményt. A nap végére gyakran csak nagy vonalakban lehet látni, hogy tevékenységünk valójában mit Motiváció is eredményez. Ilyen szempontból annak az asztalosnak, aki a kész íróasztalt megtekinti, vagy annak a gazdának, aki végignéz a felszántott földjén, könnyebb dolga van. A modern munka ezzel szemben inkább egy lyukas hordóra hasonlít; ennek a munkának az eredménye gyakran csak késve jelentkezik (koncepcionális tervezetek) vagy egészében láthatatlan marad (főnökségnek szóló eligazítás). Ezért egyéb ösztönző impulzusokra is szükség van. Ide tartozik mások elismerése mindenekelőtt a vezetőké. De ennél is fontosabb a saját motiváció: az akarat, hogy olyasmit érjünk el, ami számunkra fontos (ld. ehhez a 3. fejezetet). Ez a tartás segítséget nyújt az ínséges idők átvészelésében, melynek során látszólag nem sok minden történik. (A jutalomorientált extrók számára ez természetesen nehezebb lehet, mint az állhatatos intrók számára!) Azonban saját motivációnk sem látszik szüntelenül. A Gallup Engagement Indexben a Gallup Közvéleménykutató Intézet minden évben felméri a cégekben dolgozó munkavállalók motivációs szintjét. Ezt egy 12 kijelentésből álló kérdőív alkotja. A 2012-es év német eredménye leginkább egy sajtóközleményből vett idézettel jellemezhető: A Németországban foglalkoztatottak csaknem egy negyede (24%) lélekben már felmondott. 61% előírás szerint végzi munkáját. Csak a munkatársak 15%-a rendelkezik munkáltatója felé magas szintű érzelmi kötődéssel és kész arra, hogy önként síkra szálljon {1 05} foglalkoztatója céljaiért.
Életünk mozgatórugói alakítják cselekvéseinket és értékről alkotott elképzeléseinket Az embereket igen eltérő dolgok motiválják. Én magam (ahogyan már az első részben is említettem) Steven Reiss pszichológus elméletét tartom az egyik legjobb megközelítésnek. Reiss szerint az emberi viselkedés a szükségletekből fakad. Szükségletek pedig azért jelentkeznek, hogy a személyes (befelé irányuló) értékek és célok megélhetővé válhassanak és kifejezésre juthassanak. {1 06} Ezek az értékek az élet mozgatórugói, amelyeket nem tudunk befolyásolni, mert szerveződésük alapján személyiségünk részét alkotják. Ugyanakkor befolyásuk van arra, hogy intro- és extrovertált szükségleteinken túl olyan tevékenységeket válasszunk magunknak, amelyek számunkra hitelesek (vesd össze a 3. fejezettel). És az a kérdés, hogy életünk mozgatórugóit a munkahelyi hétköznapokban elégséges mértékben érvényre tudjuk-e juttatni, komoly befolyással van a munkához való hozzáállásunkra. Mindez konkrétan a következőt jelenti: másokat nem tudunk arra ösztönözni, hogy egy tevékenységet szívesen és sikeresen végezzenek el, ha ez a tevékenység az ő szemükben nem értékes. Aki a munka után legszívesebben egyedül kapcsolódik ki és elsősorban nyugalmat szeretne, azt a projektcsapattal együtt töltött esti bowling-parti csak mérsékelten tüzeli fel. Aki kifejezetten státuszra törekszik, azt ezzel szemben egy nagyobb céges autó vagy egy ablakkal ellátott iroda kilátásba helyezése egészen másként lelkesít, mint egy olyan kolléganőt, akit a státusz kevéssé érdekel, és aki a nagyobb céges autóra és irodára való törekvést majomkodásnak és stréber-attitűdnek tartja. A közepes fizetési osztály felett a pénz is csak feltételesen motivál: azáltal, ha egyúttal más mozgatórugókat is szolgál. {1 07 } Ezért a fizetésemelés vagy bónusz például emelheti a státuszt, biztonságot nyújthat vagy előnyt jelenthet a riválisokkal szemben. Azok a tényezők, amelyek a pénznél nagyobb motivációs erővel bírnak, teljes egészében a kommunikáció területéhez tartoznak. Ezért fontos a munkahelyi kollegiális légkör, az elegendő mozgástér a tevékenységek végzéséhez, valamint a személyiséghez igazodó munkafeltételek. Ezzel ismét
eljutottunk e könyv központi témájához: a személyiségre alapozott kommunikációhoz. Hogy az embereket mi motiválja egy nagyon individuális kérdés. A biológiai adottságaink formálják mozgatórugóinkat Az intrók és extrók motivációjukat tekintve különböznek de nemcsak azért, mert intrók vagy extrók, hanem azért is, mert a rájuk jellemző személyes mozgatórugóikkal, akárcsak minden más ember, egy individuális hajcsárra tesznek szert. Én abból indulok ki, hogy különböző biológiai adottságaink folytán a jellegzetes mozgatórugók halmozódását figyelhetjük meg. Így például egy intrónak a biztonság valószínűleg fontosabb, mint egy extrónak, ugyanakkor egy extrónak az átlaghoz képest gyakrabban lehetnek olyan mozgatórugói, mint a kockázat és a verseny. Mindez azonban (még) nem bizonyított. A motivációról írt tanulmányokban különösképpen és ismételten kiemelnek egy olyan elemet, amelyet mindenki szeret úgy az intrók, mint az extrók, valamint a fiatal vezetőktől kezdve a kiszolgált profi szakemberen keresztül a gyakornokig: ez saját személyünk és teljesítményünk nagyrabecsülése. {1 08} Aki képes arra, hogy magát individuálisnak lássa és méltányolja, sokkal motiváltabban dolgozik, mint az, aki egy hajtómű cserélhető fogaskerekének érzi magát. Ez triviális igazságnak tűnik, de valójában nem az. Sok vezetőnek nyilvánvalóan nem sikerül elismerését közvetítenie munkatársai felé, ahogyan erre a McKinsey cég 2009-es tanulmánya rámutatott. Az elismerés közvetítésének két akadálya: a saját stílus és a személyes megszólítás. Könnyen belátható, hogy itt egy fontos kommunikációs feladatról van szó. És ennek több nehézségi foka is van: először is nagyrabecsülését hiteles módon kell tudnia tolmácsolni úgy, hogy igazodjon a személyiségéhez és ne tűnjön hamisnak. Másodszor az elismerés nem egy késztermék: csak akkor működik, ha a szóban forgó személy megszólítva érzi magát mégpedig személyében. Összetéveszthetetlenül.
Veszélyes, ha egyetlen ember vállalja a felelősséget az egész csapatért. Az is könnyen érthető, hogy egy csapattag nem szívesen vállal felelősséget az egész csoport eredményéért és megpróbál elbújni, ha késedelem vagy problémák folytán válságos időkben netán bűnbakot keresnek. Fordítva viszont fontosnak tűnik, hogy az egyes ember teljesítménye látható legyen. Emberi alapszükséglet és nagyon ösztönző, hogy a személyes sikerre visszajelzést kapjunk. Másként egy csapattag teljesítménye a csoportlétszám növekedésével csökkenni fog. A motiváció területéhez tartozó menedzsmenti feladatok: a teljesítményt láthatóvá, a felelősséget pedig világossá tenni. Ezekből a tényekből a menedzsmentre nézve két feladat következik: a csapatban világossá kell tenni az egyes ember teljesítményét és a felelősségét. Tehát a vezető feladata, hogy tisztázza a csapatot alkotó munkatársak egyéni felelősségét. Rá nézve esetleges további kihívást jelenthet, hogy azután a munkatársakra ezt a felelősséget át is kell tudni ruházni. Ez éppen a gyakorlatias, domináns és nagyon tevékeny extróknak eshet nehezére. Motiválás. Munkatársainak erre van szüksége! Intró és extró munkatársakra nézve egyaránt fontos: Figyelem. Figy eljen oda m unkatársaira! Legy en a csapatához tartozó m unkatársak szám ára elérhető! A közv etlen érintkezés során koncentráljon kizárólag arra a szem ély re, akiv el beszél! Próbálja m eg kitapogatni, hogy e szem ély nek m ire lenne szüksége ahhoz, hogy jól érezze m agát a m unkahely én! Ha tud segíteni egy problém a
m egoldásában, akkor tegy e m eg! Tartsa szem előtt, hogy a v ezetők esetlegesen egy éb tény ezők által erősebben m otiv álhatók (pl. önálló felelősség), m int a v ezetői felelősség híján lev ő csapattagok (pl. m unkahely i biztonság) v agy a kis jöv edelem m el rendelkezők (pl. prém ium ok)! Szólítsa m eg m unkatársait úgy, hogy az szem ély es tulajdonságaikhoz és szükségleteikhez igazodjon! Elismerés. Méltány olja csapata tagjainak erőfeszítését, és a teljesítm ény t rendelje hozzá annak létrehozójához, illetv e kisebb csoportokhoz! A kiv áló teljesítm ény eket és a különleges v állalásokat pozitív módon és a személy megnev ezésév el egy ütt méltány olja! Ennek kapcsán figy eljen oda a részletekre és m ondja m eg pontosan, hogy m iben áll a szóban forgó teljesítm ény értéke! Ny újtson lehetőséget a tov ábbképzésre, hogy csapatának tagjait kiem elten tám ogathassa v agy segíthessen nekik azon kom petenciáik fejlesztésében, am ely ekre szükségük v an! Hagy ja, hogy egy m unka eredm ény eit csapatának azok a tagjai prezentálhassák, akik abban közv etlenül érintettek! Legy en tekintettel m unkatársai szem ély es érdeklődésére és m ozgatórugóira (pl. a család és a hiv atás összeegy eztetése, önálló felelősségv állalás, a státusz v agy hatalom növ elése, elism erés a csapatban)! Ha egy csapattag a státuszon és a feladatkörén túlm enően is elism erést kap az általa v égzett teljesítm ény ért, az optim ális feltétele a motiv ált munkának. Szokatlan eszközökkel történő elismerés. Rendszerint nem rendelkezik egy edül az előléptetésekről és a határozatlan idejű szerződésekről, a céges autók v ásárlásáról v agy a fizetésem elésekről. Ugy anakkor elism erését kiny ilv áníthatja. Legy en lelem ény es és induljon ki abból, am i az adott szem ély szám ára fontos (lásd fent: mozgatórugók)! Az erre v onatkozó példák a köv etkezők: Adjon hatalom orientált gy akornokának felelősséggel járó feladatot! Dicsérje a jól teljesítő kölcsönzött m unkatársat a m unkaerő-kölcsönző cégnél! Mindenki előtt dicsérje m eg az elism erésre áhítozó asszisztensnőt, ha kiv áló teljesítmény t ny újt! Családorientált m unkatársait tám ogassa a gy erm ekgondozási szabadság alatt és tegy e szám ukra lehetőv é, hogy m unkájukat részben otthon is v égezhessék! Értelem közv etítése. Az az érzés, hogy értelm es dolgot csinálunk, az egy ik legerősebb m ozgatórugó (ld. a 3. fejezetet). Ha m egoldható, akkor kom m unikálja egy feladat v agy projekt értelm ét: Mi a haszna? A munka elv égzését köv etően mi fog jav ulni? Kinek segít? Különösen az intrók számára fontos Pozitív visszajelzés Adjon pozitív v isszajelzést és térjen ki a részletekre is! Erre mások előtt is kerítsen sort. Nem azért, m ert ez egy intró szám ára m indig fontos, hanem azért, m ert ez a csapat többi tagja előtt em eli a szóban forgó
szem ély státuszát és ezen túl azt is m egm utatja, hogy m éltány olja kollégáit. Eredmények követelése Sok intró hajlam os a szétszórtságra és sok időt tölt oly an m unkafoly am atokkal, am ely ek m ár m egértek a leadásra. Motiv álja úgy intró m unkatársait, hogy egy m éltány osan m egszabott időpontban fejezzék be az adott foly amatot, illetv e ny ilatkozzon úgy az ütemezésről, hogy az is fontos részét képezi a teljesítm ény nek! Az értelem elmélyítése Az intrókat a külső ingereknél jobban m otiv álják a belső foly am atok. Azok az intrók tudják m agukat a legjobban m otiv álni, akik tev ékeny ségüket értelm esnek, jelentősnek és szükségszerűnek tartják. {1 09} Tehát különösen az intróknak segítsen, hogy ráleljenek erre a mély ebb dimenzióra! Különösen az extrók számára fontos Pozitív visszajelzés A kív ülről jöv ő elism erés az a tém a, am itől az extrók a leginkább szárny akat kapnak. Jó, ha lehetőleg sokan mások is értesülnek róla. Ez az a klasszikus külső inger, am ely sok extró szám ára értékes. Eredmények követelése Ha v alami egy eztetésre v agy megbeszélésre kerül, az sok extró esetében m ég nem jelenti azt, hogy le is lesz adv a. Motiv álja úgy extró m unkatársait, hogy a m egbeszélteket m agas színv onalon v alósítsák m eg és adják le. Tegy e ny ilv ánv alóv á, hogy a tény leges m unka a teljesítm ény fontos része! A sikerek ünneplése A kív ülről érkező jutalm azás és az ingerek az extróknak fontosabbak, m int az intróknak. A társasági élet ugy ancsak fontosabb. Ezért terem tsen alkalm at az extrók szám ára, hogy sikereiket m egünnepelhessék. Ez egy sikeres projekt lezárását v agy egy nagy megbízás elny erését köv etően lehet egy közös ünneplés a csapattal v agy a teljesítm ény t v égzők szem ély es kitüntetése. És most újra váltsunk perspektívát: hogyan motiválja (introvagy extrovertált) vezetőként munkatársait individuális módon? Az alábbi áttekintés ebben a tekintetben lesz a segítségére.
Motiválás. Vezetőként az alábbiakra különösen oda kellene figyelnie! ha ön introvertált Általában nem esik nehezére, hogy m unkatársait m ozgatórugóikkal egy ütt m egértse: m iv el odafigy el és m eghallgatja őket. Ezek jó előfeltételei az ösztönző kom m unikációnak. Csendes tulajdonságaiv al m egbízhatóan és tartósan képes bizalm at és kötődést kialakítani. Gondoskodjon arról, hogy eleget kom m unikáljon és v ilágos döntéseket hozzon annak érdekében, hogy csapatának tagjait ne hagy ja tudatlanságban: az ugy anis dem otiv áló! Vezetőként döntési és terv ezési hatáskörökkel rendelkezik. Ne engedje, hogy a dolgok egy szerűen a m aguk útján m enjenek! Döntsön! Terv ezzen! Foglalkozzon az önt közv etlenül körülv ev ő em berekkel! Ez m otiv álja a csapatot. Mutasson jelenlétet! Legy en m egközelíthető! Vajon m eg tudják szólítani m unkatársai anélkül, hogy azt kellene gondolniuk, zav arják? Vajon csapata tagjainak v an pozitív érzelm i kötődésük aziránt, am it csinálnak? Munkatársai v ajon jelzik önnek egy éni kom m unikációs igény eiket? ha ön extrovertált Használja lelkesítő képességét és azt a lehetőséget, hogy tám ogathatja m unkatársait! Legy en rálátása a csapatra! Ki az, aki teljesít? Kinek mire v an szüksége? Szerencsére az üzlet jól megy, és az utolsó stresszes projekt is sikeres v olt. De ki gondoskodott róla? És mit tud tenni annak érdekében, hogy a szóban forgó szem ély a köv etkező alkalom m al is szív esen v állalkozzon hasonló teljesítm ény re? Azon m unkatársainak, akiket becsül, biztosítson egy éni felelősséggel járó hatásköröket! Ezek közé tartozhatnak a karrierépítő m unkatársak, a függetlenségre v ágy ó kollégák, illetv e sokan az Y generációhoz tartozó
fiatalok közül. Ne hely ezze magát a többiek fölé és kerülje az autoriter kom m unikációt! Építsen inkább m eggy őzőerejére! Ha tám ogatja a csapattagok közötti v ersengést: ügy eljen arra, hogy m egm aradjon a kollegiális atm oszféra! Ez az egy ik legfontosabb ösztönző. A motiváció összetett téma. Ebben a részben megtudhatta, hogyan aknázhatja ki az intrók és extrók közötti különbségeket csapatának dinamikájában és hogyan hasznosíthatja saját intró vagy extró tulajdonságait. Egyúttal néhány olyan impulzus is eljutott önhöz, amely személyiségéből fakadóan talán nem épp az elsők között szerepelt teendői sorában. További impulzusokat kaphat a motivációval foglalkozó kiváló szakirodalomból is. A nagy összefüggések áttekintéséhez különösen ajánlom Pink (2010) és Reiss (2000) írásait. A munkatársak motivációjáról és a különböző vezetési stílusok hatásairól Leffels (2012) írásában találhat további konkrétumokat. NEGYEDIK FELADAT: A BIZTONSÁGÉRZET MEGTEREMTÉSE BIZTONSÁG A biztonság relatív fogalom: réges-rég elmúlt már az életen át tartó munkahelyek és a kiszámítható előléptetések ideje. Manapság, pusztán a statisztikákból kiindulva, minden munkakezdő sokkal több munkahelyen dolgozik életében, mint a szülei. Közben váltakozhatnak az alkalmazásban és a vállalkozóként ledolgozott időszakok is; ezek néha akár párhuzamosan is folyhatnak. A cégek tulajdonosi összetételének változása vagy a különböző vállalatok összeolvadása a látszólag biztonságos alkalmazotti pozícióban is vezethet a munkahely egyik napról a másikra történő megszűnéséhez. A biztonság, miként az már az 1. fejezetben is kiderült, az intrók számára rendkívül fontos. De ha saját létük fenntartása a tét, akkor az az extrók számára is kiemelt jelentőséggel bír. Ki lenne szívesen állandó bizonytalanságban azzal kapcsolatban,
hogy holnap lesz-e még állása? Ki érzi magát jól akkor, ha sosem tudhatja, hogy a főnöke hogyan reagál egy-egy módosító javaslatára? Akinek nincs biztos alapja, annak hamar elterelődik a figyelme arról a mozgatórugóról, amelytől indíttatva tulajdonképpen dolgoznia kellene: nevezetesen arról, hogy a munkáltatója számára teljesítményt nyújtson. A félelem gátolja a sikeres munkát, rombolja a hangulatot és kiégéshez vezet. A biztonság megfelelő mértéke viszont ösztönzőleg hat a teljesítményre. Természetesen vezetőként sem tud varázsolni. A határozott idejű projektszerződésből nem lesz hirtelen köztisztviselői állás. Nincsen befolyása arra, hogy ki a közvetlen felettese és annak mik a prioritásai az ön munkakörével kapcsolatban. Arról pedig végképp nem dönthet, hogy munkaadója mely telephelyeit tartja meg A csapatban folyó kommunikáció bizonytalan időkben is nyújthat biztonságérzetet, így kordában tarthatja a munkahelyi stresszt. De a közvetlen munkakapcsolatok éppen olyankor válnak fontossá, amikor a helyzet instabil és nehezen megjósolható. Ilyenkor a horda, amelyre mindannyian rá vagyunk utalva (ld. a 2. fejezetet), a csapattagok egymással való viselkedése és legfőképpen a vezetők magatartása válik igazán fontossá. Ön is nyújthat egyfajta biztonságérzetet, mintegy belső hazát, amely képes kívül tartani a változások okozta stresszt. Ily módon nagyon is befolyásos: abban az értelemben, hogy miként bánik csapatával a bizonytalan időszakokban röviden: miként kommunikál a bizonytalanság által előidézett feszültség {1 1 0} közepette. Ehhez kifinomult képességekre van szükség: konfliktusok elsimítására, konfrontációk és feszültségek kezelésére, kritika megfogalmazására és megszívlelésére, kellemetlen hírek megfelelő tolmácsolására és elkerülhetetlen helyzetek közösen történő átvészelésére. Röviden: személyét tekintve legyen megbízható! Ez pszichológiai szempontból bizonytalan helyzetekben is stabilitást nyújt.
A biztonságérzet megteremtése. Munkatársainak erre van szüksége! Intró és extró munkatársakra nézve egyaránt fontos: Használja ki a lehetőségeket az irányításra! Nehézségekkel terhes és bizony talan időkben azok az em berek, akik úgy érzik, hogy nincsen ráhatásuk az esem ény ekre, bizony ítottan jobban szenv ednek. Könny ebben érzik m agukat tehetetlennek, passzív v á v álnak és gy engébben teljesítenek. {1 1 1 } Tegy en v alamit e spirál ellenében úgy, hogy m unkatársaiv al kihasználnak m inden cselekv ési és irány ítási lehetőséget. Reálisan nézzen a lehetőségekre és kockázatokra. Még ha ez gy akran nem is eredm ény ez v ilágrengető v áltozásokat, a cselekv ési lehetőségek közös m egbeszélése nagy m értékben csökkentheti a tehetetlenség érzését. Gondoskodjon az igazságosságról! Alakítson ki a v isszajelzésekre v onatkozó szabály okat és biztosítsa a kom m unikáció korrekt lefoly ását! Minden csapattag érezze m agát biztonságban, ha közölni akar v alamit másokkal még akkor is, ha az épp kritika v agy v alamily en kellemetlen téma! Különösen a nehezebb időszakokban gondoskodjon az érdekek igazságos egy ensúly áról: ez is cselekv ési lehetőségei közé tartozik és m unkatársaira stabilizáló hatással v an! Figy eljen oda, hogy a m unkam egosztás igazságos legy en és a teljesítm ény ekért elism erés járjon! Fogalm azzon m eg oly an szabály okat, am ely ek alapv etően m indenkire v onatkoznak! Kom m unikációja és cselekedetei egy aránt legy enek transzparensek, azaz egy értelm űek és hátsó szándék nélküliek! Főleg a jól teljesítő csapattagokat kím élje m eg a túlterheléstől! Ők duplán szenv ednek: nem csak a kiégés feny egeti őket jobban, hanem a m otiv áció ellenében ható frusztrációtól is szenv ednek: ügy eletes bolondnak látják m agukat, akikre m inden munka rázúdítható, amit mások nem akarnak megcsinálni! A kev ésbé teljesítm ény orientált m unkatársak kény elm esen berendezkednek saját szerepkörükre, a m unka kiosztása közben m ár csak előv igy ázatosságból is leterheltségre panaszkodnak és sikernek tekintik, ha el tudják kerülni a feladatokat. Angolul social loafing a nev e ennek a csapatm unkákat érintő (sokszor tudatalatti) lustaságnak. Vezetőként úgy csökkentheti ezeket a kockázatokat, ha a jól teljesítőket m egóv ja az állandó túlterheltségtől, és az intenzív ebb időszakok után gondoskodik a feladatok kiegy enlített újraelosztásáról. Egy úttal értékelje ny om atékosan a kiem elkedő teljesítm ény eket!tudatosan köv eteljen a közepesen, illetv e gy engén teljesítő csapattagoktól! Ehhez az is hozzátartozik, hogy képes legy en reálisan m egítélni a tény leges leterheltséget. Ezzel kapcsolatban a kom m unikáció (panaszkodás, kapkodás) nem m indig m egfelelő indikátor. Tanulja m eg m egkülönböztetni a tettetést a tény leges leterheltségtől! Ez egy enes út az igazságossághoz, és ezzel a csapat érzelm i biztonságának növ eléséhez. Biztosítsa az információáramlást és a kommunikációt! Jelentse be, ha nehéz idők v árnak önre és csapatára, akár a v állalat keretfeltételei, akár egy különleges m egbízás foly tán! Gondoskodjon arról, hogy ne legy en bennfentes tudás, am elly el csak bizony os csapattagok rendelkeznek ez csak bizony talanságot szül!
Biztosítson a lehető legnagy obb szabadságot az inform ációáram lás és a kom m unikáció területén! Az erős fluktuációk idején ügy eljen a Know-how tov ábbadására, am iv el nem csak a csapat szám ára biztosíthatja a fontos tudást, de önmagának is rengeteg időt és erőforrásokat takaríthat meg, amely et különben a foly ton ism étlődő betanításra fordítana! Használja a szám ítástechnika ny újtotta lehetőségeket, de gondoskodjon a szisztem atikus kom m unikációról is: ügy eljen az átadás-átv ételek rendezett lebony olításáról, jelöljön ki konkrét illetékest és a záró beszélgetések során kérdezzen rá a tapasztalatokra! Gondosan terv ezze m eg az értekezleteket és célirány osan, szisztem atikusan v onja be a csapat tagjait egy közv etlen eszm ecserébe! A tartalm ak m egosztásához az intranet-erőforrások és a web 2.0 is igen hasznosak lehetnek (ld. fent a Digitális kom m unikációról szóló szakaszt). Teremtsen bizalmat! A lojalitás a bizony talan időkben felbecsülhetetlen tőke m ég akkor is, ha nem tudja befoly ásolni a jöv őre irány uló döntéseket. A szociális kapcsolatokról szóló fejezetből már tudhatja: a működő hálózatok és a v alódi kapcsolatok perspektív át ny újtanak, és ezzel egy ütt a biztonságérzet egy különleges m ódját. Mindenekelőtt azonban legy en lojális, m egbízható és diszkrét bizalm i szem ély m inden irány ba: hiszen nem csak a csapatában akar bizalm as kapcsolatokat kialakítani, hanem azt is szeretné, hogy a döntéshozók között is legy en bizalom Ön iránt! A bizony talan időkben ez felér egy biztosítással! Teremtsen otthonos környezetet! Gondoskodjon arról, hogy minden munkatársa a csapat részének érezze magát! Hiszen tudja: az em ber társas lény. Aki azonosulni tud a csoportjáv al, és tudja a hely ét, könny ebben átv észeli a bizony talan időket. A csoporthoz tartozást ne tegy e függőv é a teljesítm ény től! Mindig legy en m egközelíthető a csapattagok szám ára, az értekezletek után gondoskodjon az apró rituálékról v agy a projektek lezárását köv etően éreztesse m inden m unkatársáv al, hogy értékeli őket! Különösen intrók számára fontos Kapcsolatok ápolása. Stresszhely zetben az oly an akadály ok, m int a passziv itás v agy a kapcsolatkerülés nagy on erőteljesen léphetnek fel. Ezért tudatosan érzékeltesse az intró m unkatársakkal, hogy épp ily enkor m ily en fontos a kapcsolatok építése és ápolása! Jó teljesítm ény ek esetén ajánlkozzon referenciának, v agy aktív an ajánlja m unkatársát, ahol csak lehet! Ez kiv áltképp azon csapattagok szám ára fontos, akik határozott időre v agy csak a gy akorlati képzés idejére kerültek irány ítása alá. A kiszámíthatóság megteremtése. Az introv ertált csapattagok
A kiszámíthatóság megteremtése. Az introv ertált csapattagok különösen nagy ra becsülik, ha épp a feszült hely zetekben előreláthatóan alakítja a foly am atokat és kellő időt biztosít a beköv etkező v áltozások előtt. Szükség esetén ny újtson tám ogatást! Biztosítson az intró m unkaerő szám ára lehetőség szerint ingerszegény körny ezetet, ha a {1 1 2} bizony talanság már elev e a kelleténél több ingerrel jár. A kényes helyzetek elviselése 1. A kritika méltányos kifejezése Az intrók gy akran nehezen v iselik a kritikát, anélkül, hogy ezt látnánk rajtuk. Ezért legy en óv atos a kritikus megjegy zésekkel; csak négy szem közt ny ilv ánítson kritikát, és alapv etően az érintett szem ély teljesítm ény ére v onatkozó pozitív m egjegy zéssel zárja le a beszélgetést! Kérjen jav aslatokat a kritikáv al illetett tém a kezelésére, és az érintettet ezzel ösztönözze a belső feldolgozásra! Mutassa m eg, hogy maga is jól v iseli a kritikát! 2. Az aggodalmaskodók integrálása Sok intró (különösen a félelem és a passziv itás korlátaiv al küzdők) éppen a v áltozás fázisaiban hajlam osak arra, hogy a küszöbön álló újításokkal szem ben szkeptikus, elutasító m agatartást alakítsanak ki. Tartsa szem előtt, hogy bár a kétkedők kény elm etlenséget okoznak, mindazonáltal egy fontos figy elmeztető funkciót is át tudnak v enni: a korai figy elm eztetők egy küszöbön álló újítás során bizony os körülmény ek között jelentős any agi és egy éb károktól tudják megóv ni a v állalatot! {1 1 3} Ezért mindig hallgassa meg a kritikus hangokat m ajd terelje át konstruktív irány ba, a problém am egoldás felé: Értem a fenntartásait. Mily en negatív köv etkezm ény ekre szám íthatunk és hogy an lehetne ezeket m egakadály ozni? Célja nem az, hogy leragadjon a szkeptikus álláspontnál, hanem az, hogy a figy elm es intrók segítségév el jav ítson a hely zeten. Mindenekelőtt azonban bátorítania kell az intrókat, hogy fenntartásaiknak éppoly határozottan adjanak hangot, m int ötleteiknek és jav aslataiknak! Ez hosszú táv on a v állalat, a csapat és {1 1 4} az adott intró munkatárs számára is gy ümölcsöző. Különösen extrók számára fontos Változtatások. A biztonságra törekv és éppen az extrók szám ára nem szabad, hogy kény szerré v áljon. Tám ogassa az aktív extrók kezdem ény ezéseit, és ha szükséges, terelje őket m egfelelő m ederbe, és gy őződjön meg arról, hogy az új ötletek és jav aslatok nemcsak hirtelen fellángolásból születtek a stressz lev ezetéseként! De alapv ető igazság: mikor lehetnének az új ötletek értékesebbek, mint éppen a bizony talan időkben?
Megbízható kitartás. Bátorítsa a csapatához tartozó extrókat, hogy nehéz szakaszokban kitartóan legy enek rajta a feladaton ellenállás és a kiszámíthatatlan tény ezők ellenére is! Ez nem éppen egy szerű oly an korlátok fennállása esetén, m int a türelm etlenség és a lobbanékony ság. {1 1 5} Az Ön célja az, hogy a teljesítmény és a kommunikáció tekintetében csapatának m inden tagjára rá tudjon hagy atkozni. A kényes helyzetek elviselése 1. A kritika méltányos kifejezése Az extrók a kritika kapcsán gy akran érzik úgy, hogy mások támadják őket. Bár igény lik a v isszajelzést, annak lehetőség szerint pozitív nak kell lennie. Velük is csak négy szem közt közölje kritikáját! Ösztönözze extró munkatársát, hogy tegy en konkrét lépéseket beszélje meg v ele szóban az első terv eket! 2. Vagdalkozások tompítása A v áltozás fázisaiban, stresszhely zetekben különösen az agressziv itás és a lobbanékony ság korlátaiv al küzdő extrók hajlamosak a v erbális v agdalkozásra és az érzelmi kitörésekre. {1 1 6} Ez a karrierépítésnek is jelentős gátja lehet. Segítsen extró m unkatársainak, hogy jav aslatok és v isszajelzések esetén bosszúságukat tartsák kordában, ha ez problém át jelent! Segítsen az extróknak, hogy kritikus észrev ételeiket okos stratégiai időzítéssel kapcsolják jobbító szándékú jav aslatokhoz: egy elöljáró v agy egy es csapattagok személy es megszólítása egy megfelelő érzelmi hely zetben optim ális és nem akkor, am ikor az egy esetlegesen lobbanékony v agy türelm etlen extrónak az eszébe jut! Alkosson v ilágos szabály okat a v isszajelzésekre és a konfliktuskezelésre! Ne tűrje el a gorom ba frázisokat és biztosítsa a m éltány osság légkörét! Ha lehetséges, akkor a kom m unikációt terelje v issza a konkrétumok szintjére: Látom, hogy ezzel nem ért egy et. Az ön szem pontjából ezen kív ül m ég m ily en értelm es lehetőségeink v annak? Más csapattagok ellen irány uló tám adások esetén alapv etően av atkozzon közbe! De ahogy an az intrókkal, úgy az extrókkal v aló érintkezésre is igaz: ösztönözze egy oly an légkör kialakítását, am ely ben az elégedetlenségnek és a kétkedésnek félelem nélkül hangot lehet adni. A vezetőknek a biztonságérzet megteremtése kapcsán, csakúgy mint az eddig tárgyalt kommunikációs feladatok esetében, oda kell figyelniük bizonyos aspektusokra, amelyek intróknál, illetve extróknál gyakran a háttérbe szorulnak vagy egyáltalán nem is tudatosulnak. A biztonságérzet megteremtése. Vezetőként az alábbiakra különösen fontos odafigyelnie! ha ön introvertált
Nem esik különösebben nehezére, hogy ny ugodtnak látsszon, m ég ha az adott időszak hektikus v agy bizony talan is. Használja ki azt az erősségét, hogy bizalm at tud ébreszteni és m eg tudja terem teni a m ár em lített belső biztonságot! Csendes ember lév én még fontosabb, hogy v iselkedése és beszéde v ilágos legy en. Gondoskodjon arról, hogy m unkatársai tudják, hogy hány adán állnak önnel, illetv e hogy mily en álláspontot képv isel! A konfliktusok stresszes időkben v alószínűbbek és rom bolóan hathatnak a csapat teljesítm ény ére és az összetartásra. Konfliktuskerülőként kiem elten fontos, hogy a feszült hely zeteket időben tudja kezelni. ha ön introvertált A ny ugtalan időkben is bátor példakép lehet: oly an erősségek, m int a tetterő, az odafigy elés, a bátorság és a v itakészség ebben jó szolgálatot tehetnek. Használja ezen erősségeit, hogy csapatát a rázósabb időkben is összetartsa! Minden lobbanékony sága, türelm etlensége és spontaneitása m ellett is cselekedjen kiszám íthatóan. Épp elég baj az, hogy az adott időszak kiszám íthatatlan. Ezért is tartsa m agát a szabály okhoz! Ügy eljen m unkatársai összhangra, kiszám íthatóságra és egy ensúly ra irány uló szükségletére! Az összetűzések szám át lehetőség szerint próbálja csökkenteni! Munkatársainak inkább azt m utassa m eg, hogy m egfelelően tudja kezelni a konfliktusokat! Egy jó vezető tudja, hogy biztonságot kell teremtenie. Nem arról van szó, hogy rutinszerűséget és zavartalanságot biztosítson, és nem is arról, hogy gátat vessen a változásoknak. Inkább az lenne kívánatos, ha a változatosságot, a nyugtalanságot és az újításokat nem pusztán csak (fogcsikorgatva vagy könnyedén) elviselné, hanem felfedezné ezen helyzetek jó oldalát is, éppúgy, mint egy kert gondozása során: csak az növekszik, ami változik is. A
változás pedig megerőltető. A biztonság egyet jelent a növekedéshez szükséges körülmények megteremtésével: biztos táptalaj, valamint külső és belső impulzusok. {1 1 7 } A jó vezetők a növekedés szakértői. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a változásokat és újításokat nemcsak integrálják, hanem a rutinokba is beépítik. A mai menedzsereknek tudniuk kell intelligensen zavarni, mondta egykoron Michael Zerr, a Yello GmbH. áramszolgáltató vállalat korábbi vezérigazgatója. {1 1 8} És igaza is van: a vezetők egyúttal ahogy a tengerészkapitányok az ismeretlenben navigáló kormányosok. Feladataik részét képezi, hogy időnként megszegjék a szabályokat, hogy megfeleljenek az új körülményeknek, amelyekre a régi szabályok már alkalmatlanok. Ilyen körülmények között igazi feladat a biztonságérzet megteremtése, amelynek lényege, hogy a változás közepette is gondoskodjunk az alapvető stabilitásról, amely nem a közvetlen kapcsolatok függvénye, hanem a vállalkozásban és csapatban fennálló emberi viszonyoké. Alkalmazás: az extró vezeti az intrót Em lékszik m ég a fejezet elejéről az extró v ezető, Egon és az intró fejlesztő, Igor perspektív ájára? Ha szükséges, olv assa el még egy szer a fenti részt, m ajd v álaszolja m eg a köv etkező kérdéseket a korábbi utalások segítségév el. 1. Madártávlat. Igor mely tulajdonságait kellene Egonnak felfedeznie, amelyeket extróként mind ez idáig alig vett észre?......... 2. Sokszínűség. Hogyan tud Egon méltányosabb lenni Igorral?...
......... 3. Digitális kommunikáció. Mit kellene Egonnak tisztáznia Igorral?............ 4. Motiváció. Mi ösztönözhetné Igort?......... 5. A biztonságérzet megteremtése. A biztonság mely formáira van Igornak szüksége?......... A LEGFONTOSABBAK RÖVIDEN A vezetők sikeres kommunikációja manapság már nemcsak jó bónusz, hanem sürgető szükségszerűség. Mindez kikényszeríti az intro- és extrovertáltak közötti különbségek felismerését, amely mind ez idáig háttérbe szorult. A sikeres vezetők segítséget nyújtanak munkatársaiknak, hogy munkájukban képességeiket a lehetőségekhez mérten a legjobban kiaknázzák. És saját tehetségükből is hasonlóképpen a lehető leginkább tőkét kovácsoljanak.
A vezetőknek a kommunikáció tekintetében négy nagy feladattal kell megbirkózniuk: tudniuk kell a sokszínűséget kezelni, digitálisan kommunikálni, a munkatársakat motiválni és biztonságot nyújtani. Az intro- és extrovertált vezetők ebben különböző megközelítésekhez folyamodnak. Ezentúl figyelembe kell venniük bizonyos aspektusokat, amelyek felett jellemző személyiségformájuk folytán könnyen átsiklanak, vagy amelyeket háttérbe szorítanak.
6. Értékesítés Nem mindig termékünk színvonala volt a fő, csak azt a látszatot akartuk kelteni. {1 1 9} Dav e Eggers Személyiségünkkel is értékesítünk Az előző fejezettől eltérően ebben a szakaszban nem a kommunikációs különbségekről, hanem az értékesítési helyzetben létrejövő kapcsolatról lesz szó. Ezen a téren a személyiség társas kapcsolatokban megmutatkozó jelentősége a legletisztultabb formájában tanulmányozható. Behálózott világunkban egyre több terméket lehet interneten megvásárolni. De nem csak ott: a fontos vásárlásokkor általában már az üzletekbe érkezve is fel vagyunk készülve. Manapság egy termék összes szakmai információja egy kattintással elérhető az interneten, beleértve az értékeléseket, az ügyfélszolgálattal kapcsolatos kommentárokat és a legkedvezőbb árat is. Aki egy nagyobb (vagy kisebb) beszerzést tervez, olyan körültekintően tud előzetesen tájékozódni, mint még soha. Ezért az a stratégia, amit a fenti idézet említ, egyre kevésbé valósítható meg. Vannak olyan kuncsaftok, akik a terméket jobban ismerik, mint maga az árusító személy. Az értékesítő feladata manapság voltaképpen az, hogy olyan kontaktust alakítson ki a kuncsafttal, amely megfelel e szó jelentésének. Hiszen a kontaktus szó szerint azt jelenti, érintkezés. Az eladó és a vevő közötti érintkezésre a valós életben éppúgy sor kerül, mint a világháló közösségi platformjain. A menedzsmentről újító szellemben gondolkodó Anna M. Schüller már bemutatta, hogy a vállalatok miként alakíthatják optimálisan ezeket az érintkezéseket a belső és külső {1 20} kommunikációjuk touchpoint -jaiban (Schüller 2012, 2014). A személyiségnek manapság sehol sincs olyannyira döntő jelentősége, mint az értékesítés professzionális területén. Hiszen nagyon tudatosan döntünk arról, hogy egyáltalán hagyjuk-e
magunkat megérinteni, és ha igen, hogyan és még inkább, hogy ki által. Vizsgáljuk csak meg ezt a kérdést részletesebben is. AZ ÉRTÉKESÍTÉS SZEMÉLYISÉGET KÍVÁN Köszönöm! Év a eladó egy nagy elektrom ossági szakboltban. Éppen egy kissé v isszafogott v ásárlóhoz, Ingridhez fordul, aki fejhallgatókat nézeget, egy et a kezében is tart és úgy tűnik, éppen gondolkodik. Év a: Ez a fejhallgató a legeslegújabb, amit a v ásár után kaptunk. Egy ily en tisztaságú hanggal bárm ily en zenében öröm ét leli. A külső zajok egy általán nem sziv árognak be. A v ev őink nagy on elégedettek v ele. Én magam is v ettem nemrég egy et belőle! Ingrid: Köszönöm. Még m eggondolom. A visszafogott intró egyszerűen lepattintja a lelkes extró eladót. Ez a tapasztalat egyik érintett számára sem pozitív élmény: Ingrid különböző portálokon már régen utánanézett a fejhallgatóknak, és attól, hogy Éva megszólította, egyáltalán nem érzi azt, hogy jól ki lenne szolgálva. Éva tulajdonképpen segíteni akart (na, igen és mellesleg eladni ezt a drága fejhallgatót). Most éppen egy visszautasítást söpört be az értékesítés során előforduló számos helyzet egyikét, amely csalódást kelt. Közte és Ingrid között e rövid párbeszédet követően sem kerül sor szakmai eszmecserére. Személyes szinten pedig még ennél is kevesebb esély van a pozitív interakcióra. Jó, jó! Izabella egy 250 alkalm azottat foglalkoztató közepes v állalkozás ITsupport részlegén dolgozik. Éppen szerv ercsere előtt állnak. Ezért Izabella az intraneten és e-m ailen keresztül m inden m unkatársát arra kérte, hogy két héten belül v áltoztassák m eg e-m ail-fiókjaik néhány
beállítását. A beszerzési részlegen dolgozó Em m a azok közé tartozik, akik ezt elmulasztották. Izabella felhív ja Emmát. Izabella: Holnapután m eg akarjuk csinálni a szerv ercserét. Ez óriási erőfeszítést igény el. És az e-m ail-fiókokat is m indet át kell állítanunk. Megcsináltad m ár? Szuper lenne! Emma: Jó, jó, oké. Izabella: Szuper. Akkor addig is, v iszlát! Emma a műszaki teendőket terhesnek érzi, ezért amennyire csak lehet, megpróbál ebből a folyamatból kibújni. Annak ellenére, hogy Izabella saját szemszögéből vázolja fel a helyzetet, kolléganőjét nem sikerül meggyőznie és cselekvésre ösztönöznie. Ez tehát egy hiábavaló kísérlet. Az értékesítés során nem mindig a termékről vagy a szolgáltatásokról van szó. Az Izabella és Emma közötti helyzet jól illusztrálja, hogy az értékesítés a pénzforgalmon kívül egészen más dolgokra is kiterjed. Ebben a helyzetben Izabella egyszerre eladóvá válik: azáltal akarja elérni, hogy Emma vegyen valamit, hogy egy saját szemszögéből nézve fontos dolgot tesz nevezetesen megváltoztatja e-mail-fiókjának beállításait. Az értékesítés mindenekelőtt meggyőzés Ennek fényében az értékesítés elsődlegesen meggyőzés. Az a személy, aki el akar adni valamit, megpróbálja a másik személyt rávenni egy bizonyos cselekedetre. Ön például ráveheti a felettesét arra, hogy adjon fizetésemelést. Vagy arra, hogy valamire gondoljon: ebben az összefüggésben az eladandó termék gondolatnak vagy meggyőződésnek tekinthető. Mindegy, hogy egy barátnőt próbál beszervezni egy pártba vagy fiatalkorú fiát akarja meggyőzni, hogy esténként pontosan járjon haza, vagy kollégái körében akar támogatást szerezni egy karitatív akcióhoz: ezek mindegyike értékesítési teljesítmény. Az eladás {1 21 } végeredményben motivációs teljesítmény. Az értékesítés nem más, mint sikeres motiválás Vásárolni olyan, mint tanulni Az értékesítés és az ismeretek megszerzése, vagyis a tanulás között vonható egy nagyon közvetlen párhuzam, amelyet a negyedik fejezetben már közelebbről is megvizsgáltunk. A
vásárláskor ugyanaz az elv érvényesül, mint a tanulás során: akkor sajátítunk el valamit, ha az a dolog érdekel és ösztönzőleg mozgásba lendít minket. Az értékesítésben és a tanulásban van valami közös: csak akkor sajátítunk el valamit, ha érdekel minket. Ha az értékesítés lényege egy meggyőzéssel és motiválással kapcsolatos teljesítmény, akkor az értékesítési kommunikáció lényege a párbeszéd. Ingrid csak akkor elegyedik beszédbe Évával, ha úgy érzi, hogy a beszélgetés segít neki eldönteni, hogy vásároljon-e. Izabellának pedig az a feladata, hogy meggyőzze Emmát arról, hogy saját érdeke a fiókbeállítások megváltoztatása. Az értékesítés csak akkor működik, ha párbeszéd jön létre az eladó és a vevő között. A párbeszéd alapfeltétele a kapcsolat vagyis a másik személyiségére való odafigyelés. Értékesítés végül csak akkor jön létre, ha legalább két résztvevő legalább egy pontban egyetért: a termék vagy szolgáltatás a vevő számára jó választás. A tények gyorsan tisztázhatók: az interneten a termékadatok könnyedén és nagy választékban megtalálhatók összehasonlításokkal és értékelésekkel együtt. Ön talán már gyanítja is: a vásárlás valami máson múlik. Aki az eladóval beszélget, emberi kapcsolatot keres, amely a vásárlással kapcsolatos döntésben támogatja. És ennek mindig köze van az érzelmekhez is. A vásárlás kapcsán is igaz: attól függően, hogy valaki biztonság- vagy jutalomorientált, a biztonság vagy a jutalom kerül előtérbe. A vásárlói elégedettség érzése is attól függ, hogy az adott személyt mely aspektusok teszik elégedetté például az autóvásárlás során: a luxus limuzin minősége vagy státuszértéke? A márkahűség vagy az innovatív dizájn vonzza magára a figyelmet? Mi kelt bennünk kellemes érzést: az, hogy a pénzünkért megfelelő ellenértéket kapunk vagy inkább a kirakatban virító kihagyhatatlan akció? És nem utolsósorban az a kérdés is felmerül, hogy mennyire szimpatikus a velem szemben álló ember, akinek az a dolga, hogy segítséget nyújtson nekem a vásárlásban? Neki vajon érdekében áll-e, hogy engem a döntésemben támogasson?
Épp ennyire fontos az is, hogy eladóként tisztában legyek saját erősségeimmel, preferenciáimmal és korlátaimmal, hiszen csak az tud a másokkal folytatott párbeszédben hitelesen viselkedni, aki ismeri önmagát és odafigyel a szükségleteire. Az értékesítés olyan, mint a kémia! Claudia Kimich, tárgyalási szakértő A v étel és az eladás csak akkor jelent öröm öt és sarkall tov ábbi egy üttműködésre, ha egy hullámhosszon v agy unk. Ezért oly an fontos, hogy egy értékesítési hely zetben a saját és a tárgy alópartnerünk szem ély iségére is odafigy eljünk. Az elv et egy etlen m ondatban összefoglalhatjuk: hangolódjon rá tárgy alópartnerére, eközben azonban ügy eljen a saját lelkiállapotára is! Az értékesítés a sikeres kommunikációról szól, azaz a társas érintkezésről, érzelmekről és kapcsolatokról és most már jól látható, hogy ez a téma kifejezetten alkalmas példaként szolgál a különböző személyiségtípusok interakciójának leírására. A legjobb érzés, amely eladó és vevő között kialakulhat ezzel kapcsolatosan nagy az egyetértés a szakirodalomban a vásárlói bizalom. De egy pozitív élmény, mint például egy nagyon figyelmes szolgáltatás, egy humoros megjegyzés vagy a tárgyalás során beálló meglepő fordulat is eredményezheti vevő és eladó kellemes közös tapasztalatát. A legjobb esetben a vevő a kialakult bizalmat hűségével honorálja. S ami éppoly fontos: {1 22} továbbajánlja a terméket vagy a szolgáltatást. Hogyan befolyásolják a pozitív érzelmek az értékesítés sikerét? Lars Schäfer, az érzelmi alapon történő értékesítés szakértője Miv el manapság a legnagy obb v ásárlási motiv áció és az eladó számára a
Miv el manapság a legnagy obb v ásárlási motiv áció és az eladó számára a legértékesebb értékm érő a bizalom, felm erül egy alapv ető kérdés: hogy an keletkezik egy általán a bizalom és a biztonságérzet? Ha agy unk egy új hely zetet v agy egy m indaddig ism eretlen szem ély t érzékel, autom atikusan elkezd hasonló hely zetek v agy szem ély ek, v alam ily en hasonló élm ény után kutatni a tudatalattijában: (a Google-hez hasonlóan) erős és m egbízható hiv atkozásokat keres. Minél több ily en hiv atkozást talál, annál nagy obb lesz a bizalma. Ez az oka annak, amiért bizony os embereknek már az első beszélgetés során a teljes élettörténetünket elm eséljük, m iközben m ásokkal szem ben sokkal nagy obb fenntartással v iseltetünk: v alamily en apró részlet, amely nem is tudatosul, bizalmat kelt bennünk v agy épp bizalmatlanságot. Az értékesítés közben a v ev ő tudatalattiját tám ogathatja azzal, hogy kom m unikációjáv al pozitív érzelm eket ébreszt benne, am i aztán kellem es és biztonságos érzést ny újt szám ára a v ásárlás során. Ahhoz, hogy ez a kom m unikáció sikeres legy en, be kell tartani néhány szabály t: Tegy en fel ny ílt és előrem ozdító kérdéseket, legy en ny ugodtan kív áncsi, érdeklődjön a v ev ő mögött megbúv ó ember iránt! Csak így tud neki m egfelelő term éket ajánlani és csak így tudja kideríteni, hogy m it is szeretne v alójában. Inkább hallgassa meg, ahely ett hogy ön beszélne! Azt mondják, hogy a sikeres értékesítési beszélgetésben az eladó m ondandója üzletágtól függetlenül kb. 30 százalékot tesz ki. De nem is a pontos számon v an a hangsúly : minél többet és minél jobban kérdez és figy el, annál kev esebb oly an információv al árasztja el a v ev őt, amely azt nem is érdekli. A régi szócséplések ideje m ár lejárt. A v ev ő azonban oly kor nincs tisztában azzal, hogy szükségleteinek egy másik termék jobban megfelel, mint a már ismert áru. Ez esetben ny ugodtan adjon szaktanácsot! Hisz ezért fordult önhöz különben az interneten is m egrendelhette v olna. Eközben azonban ne lépjen bele a szakértői csapdába, m iszerint: Én pontosan tudom, hogy m i kell neked. Ha a v ásárló nem hallgat a tanácsára, akkor ezt is fogadja el. Ez esetben adja el neki egy szerűen azt, am it a v ev ő a legm egfelelőbbnek tart. Amíg ezzel nem okoz neki kárt, addig ez is teljesen rendben v an. Amit az érzelmi alapú értékesítés jelent Lars Schäfer Emotionales Verkaufen (Érzelmi alapú értékesítés, Schäfer 2012) című könyvében konkrét eladási helyzetek alapján mutatja be, hogy az értékesítési kommunikáció során mennyire fontos szerepet tölt be a személyes kapcsolat. Szerinte a vevő és eladó közti jó kapcsolat kialakítása során három szempont lényeges: az odafigyelés, az őszinteség és az alkalmazkodóképesség. Utóbbi kettő tekintetében a személyiség az alfa és az ómega: őszinték csak akkor lehetünk, ha ismerjük önmagunkat. És alkalmazkodni is csak akkor tudunk, ha legalább sejtjük, hogy tárgyalópartnerünknek mire van szüksége.
Ki a legsikeresebb az eladásban: az intró, az extró vagy a centró? Térjünk tehát vissza a személyiség értékesítési párbeszédre gyakorolt befolyására. Az értékesítés látszólag hazai pálya az extrovertált intézkedők és a könnyedén beszédbe elegyedő kapcsolati profik, a rugalmas döntéshozók és a beszédben gyakorlott rivaldafényt kedvelők számára, akik elevenségükkel, szellemességükkel, tetterejükkel és más emberekhez való odafordulásukkal kiemelkednek a többiek közül. De ez a benyomás három szempontból máris cáfolható. Először is már több mint egy évtizeddel ezelőtt tudományosan igazolták, hogy az extraverzió nincs hatással sem az értékesítés minőségére, sem annak mennyiségére. {1 23} Másodszor a lakosság fele introvertált és ez a csoport nem feltétlenül kedveli az extró értékesítők összes tipikus viselkedésformáját. Harmadszorra pedig vannak nagyon sikeres csendes értékesítési szakemberek, akik introvertált munkatársaikat lazán kenterbe verik. De az eladásban ők sem bizonyulnak jobbnak. Adam Grant egy új tanulmányában kifejti, hogy ki a sikeres: a centrók (illetve az ambivertáltak). Erre ebben a szakaszban még később kitérek. Az intro- és extrovertált kereskedők gyakran másképpen közelítenek egy értékesítési helyzethez. Ez jó is lehet, de hátrányokkal is együtt járhat. Tehát érdemes egyszer az intrók és extrók közötti különbséget szemügyre venni és azokra a területekre pontosabban rávilágítani, amelyek saját személyiségszerkezetünk folytán nehezebben hozzáférhetőek. Mely erősségekkel rendelkeznek az intro- és extrovertált értékesítők a klienseikkel való érintkezés során? Hol vannak az esetleges gyenge pontjaik? A kommunikáció mely formáira van szükségük az intró és extró vásárlóknak, hogy jól érezhessék magukat? Ezen a ponton nyomatékosan még egyszer el kell mondanunk, hogy az intrók és extrók (a centrók pedig főképp) egyvelegek! Azok a különbségek, amelyekről a következőkben lesz szó, olyan trendek, amelyek a gyakoriságokról mondanak valamit, de semmi esetre sem tekinthetők merev skatulyáknak. Tehát
minden további nélkül előfordulhat az, hogy néhány más személyiségtípusra vonatkozó jellemzésben magára ismer. EXTRÓ KERESKEDŐ: TÁMADÓ SZELLEMŰ LELKESÍTŐ Azokból az extró erősségekből, amelyeket az első fejezetben már megismertünk, akad néhány, amely mintha csak a meggyőző értékesítés kedvéért fejlődött volna ki. Áttekintés: öt erősség, amellyel sok extrovertált kereskedő rendelkezik Lelkesedés. Szám os v ásárlásunk nem elengedhetetlenül szükséges, nem oly an, m int a szuperm arketben v agy a barkácsáruházban történő beszerzések ezek érzelm i szem pontból v agy részben, v agy kizárólag kellem es tapasztalatot közv etítenek. Lehet ez egy felső kategóriás autó m egv ásárlása, egy különleges alkalom m al elfogy asztott finom v acsora v agy a gy erm ekek első m obiltelefonjának m egv ásárlása. Az extrók értenek hozzá, hogy egy ily en lelkesült v ásárlást élm ény ként m eséljenek el. Az élm ény szerű v ásárlás különösen az inger- és jutalom orientált (tehát m indenekelőtt extrov ertált) v ásárlók szám ára v onzó, akik a m egv ásárolt term éket v agy szolgáltatást határozottan jutalom ként fogják fel. Szeretik azt az elképzelést, hogy a m egv ásárolt dolog v alam iféle pozitív élm énny el társul: az áhítatosan bám uló m unkatársak, egy szép em lék v agy a közös családi élm ény ek v alószínűbbé teszik, hogy a kuncsaft még szív esen v isszatér. Rugalmasság. Az extrov ertált kereskedők az értékesítési foly am atban jó hasznát v eszik annak a képességüknek, hogy könny edén reagálnak a v ásárlóik által kibocsátott jelekre. Nem m intaköv etők, hanem képesek arra, hogy m inden beszélgetésben m eglepő fordulatok esetén is tev ékeny en részt v egy enek. Jól kombinálnak és ha ehhez még némi bátorság is társul m eglepő és hum oros fordulatokkal tudnak szolgálni. Tetterő. A tetterőt m int erősséget nem nehéz az értékesítéssel kapcsolatba hozni: tetterős extrók szám ára egy értékesítési beszélgetés csak akkor sikeres, ha azt köv etően a v ásárlás v alóban megtörténik. Ez gy akran szűk látókörűségnek tűnik, azonban a kereskedői oldalon v ilágos célképzetet eredmény ez: a v ev őnek optimális esetben v ásárolnia kell. És a kommunikáció konkrétan éppen erre a célra irány ul. Közvetlenség. Az ezzel az erősséggel m egáldott extró kereskedő kifejezetten szív esen beszélget v ásárlóiv al. Az érintkezés a sok különböző em berrel v alószínűleg ösztönzőleg hat az e hiv atás m elletti
elköteleződésre is. A szóban forgó extrók szív esen fordítanak figy elm et és energiát a kom m unikációra, a csev egést és ezzel egy ütt a kapcsolat felépítését teljesen term észetesen kapcsolják össze az eszm ecserév el, és örülnek annak, hogy m ásoknak segítenek. Ez a közv etlenség és ny itottság sok (m indenekelőtt extrov ertált) v ev ő szám ára nagy on kellem es, és érzelm i szem pontból pozitív v ásárlói élm ény eket tesz lehetőv é. Beszéd. A beszéd az értékesítési foly am atban m int közv etlen kapcsolat sokkal fontosabb, mint az írás, és lény egi szerepe v an abban, hogy a közv etlenség im ént em lített erőssége m egny ilv ánulhasson. Egy jó beszédkészséggel rendelkező eladó az eladni kív ánt dolgot érdekesen és hozzáértő módon tudja prezentálni. És önmagát is. Azonkív ül az is igaz, hogy a v ev ő a kim ondott szó híján v égeredm ény ben online is v ásárolhatna. Az extró eladók korlátai Ezek az extró erősségek az értékesítési kommunikáció során komoly tőkét képviselnek. Mindazonáltal a tájékoztatási és meggyőzési folyamatban sok extró korlátokba ütközik, amelyekkel meg kell birkózniuk. Éva a felvezetett extró példánkban énközpontú és magamutogató színben tűnik fel: először is saját, fejhallgatóról kialakított nézőpontját állítja a középpontba, illetve önmagát hozzáértőnek és jól tájékozottnak mutatja. Az önmagára irányuló koncentráció eltéríti attól, hogy Ingrid igényeit észrevegye. Ingrid valószínűleg úgy érzi, egy cseppet agresszíven közelítették meg nem mindenki szereti ugyanis, ha szóáradatot zúdítanak rá. Az extrók hajlamosak arra, hogy túl nagy nyomást gyakoroljanak és túl gyakran vagy intenzíven kommunikáljanak, s ez az extró értékesítők sikerének egyik lényeges gátja. {1 24} Ez annál inkább is igaz, mivel tájékozott vásárlói világunkban a kuncsaftot már nem kell annyira nyomatni. Sokkal fontosabb, hogy a vásárlói döntéssel kapcsolatban beszédbe elegyedjünk, amelyben beszélgetőtársunk egyenlő félként vesz részt. Gondoljon csak arra, hogy Ingrid már a párbeszéd kezdetén talán éppen olyan sokat tud a fejhallgatóról, mint Éva. Évának viszont azt kellene kiderítenie, hogy vásárlójának mely helyzetekben van igénye beszélgetésre. INTRÓ KERESKEDŐ: FÉLÉNK HALLGATÓ
Az előző fejezetben leírt tíz intró erősségből öt igazán jó segítséget nyújt a vásárlókkal való érintkezésben: Áttekintés: Öt erősség, amellyel sok introvertált értékesítő rendelkezik Figyelem. Ahogy an az extró értékesítők hajlam osak sokat és jól beszélni, úgy sok intró erőssége az igazi figy elem, és ezzel szerez jó pontokat. Az intró hallgató beszélgetőtársának teljes figy elm et szentel ez egy ébként a tám ogatásnak egy csodálatos form ája! Ebben a fázisban m egérti, am it a v ev ő m ond és az elm ondottakból kiszűri a lény eget. Ennek megfelelően azt is kideríti, hogy a v ásárló hol és mily en feltételek között v ásárolna. És a példánkban Izabella biztosan érzékeli, hogy Emma számára a fiók átállítása nem az első a tenniv alók sorában. Nyugalom. A ny ugalom ereje az agressziv itással szem ben áll. Aki ny ugodt, az az értékesítési beszélgetésben is képes teret adni v ásárlójának, miv el nem érzi a kény szert, hogy minden szünetet saját hozzászólásaiv al kellene kitöltenie. Éppen az intrók tudják az oly an értékesítőt nagy ra becsülni, aki teret biztosít szám ukra a gondolkodásra és a döntésre. Analitikus gondolkodás. Az analitikus gondolkodás a figy elm ességgel egy ütt az intró értékesítőket az inform ációk első osztály ú feldolgozójáv á av atja: az alapján, amit a kliens mond (v agy nem mond), képet alkot m agának a fennálló tény leges szükségletekről. Mindez a kiindulópontját képezi annak, am it kínál v agy kom m unikál: m indkettőt strukturáltan és pontosan összegzi. A különböző ajánlatok közötti összev etés az analitikusnak nem esik nehezére. A kuncsaft nem csak azt érzi, hogy m egértésre talált, hanem úgy is gondolja, hogy első osztály úan tájékoztatták. Állhatatosság. Egy es v ásárlóknak időre v an szükségük a döntéshez. Vannak oly anok, akik szeretnék, ha m eggy őznék őket. Ném ely v ev őt többször is m eg kell szólítani. Itt az állhatatos intró értékesítők v annak előny ben: ők nem adják fel könny en; csendesek m aradnak, de türelm esen fenntartják a kapcsolatot. Beleérző képesség. Aki képes arra, hogy belehely ezkedjen a m ásik pozíciójába, az egy értékesítési hely zetben betöltheti a legjobb értelem ben v ett szolgálati funkciót. A serv ice szó v égeredm ény ben nem is jelent m ást. Daniel Pink (201 3 a, 244) a beleérző képességet a kliens problém áinak felism erésében és m egoldásában lény egi tény ezőnek nev ezi. Aki bele tud hely ezkedni a kliens pozíciójába, annak szám ára sokkal könny ebb a m ásik érdekeit felism ernie és azokat tekintetbe v ennie. Az intró eladók korlátai
Ön is láthatja, hogy az intrók az értékesítési kommunikáció során egészen más, de hasonlóan komoly előnyökkel bírnak, mint extró munkatársaik. De az extrókhoz hasonlóan az intróknak is vannak gyengéik az értékesítési kommunikáció bizonyos területein. Intró példánkban Izabella a konfliktuskerülés korlátjával küzd: megragad saját projektjének felvázolásánál és semmit nem mond Emma mulasztásáról, helyette megelégszik egy súlytalan ígérettel. Ez akadályozza a tisztánlátást és a kötődést. Egy konfliktuskerülő hajlamos arra is, hogy az elkerülhetetlen nem miatt szenvedjen, amit az értékesítőknek sokszor el kell viselniük. Nem mindegyik vevő vásárol és nem minden ügyfél hagyja magát meggyőzni. Ha akkor egy igen találkozik egy nem -mel, feszültség képződik, amely könnyen visszautasításnak tűnik. Elképzelhető, hogy Izabella a kapcsolatkerülés problémájával is küzd, és először még össze is kellett magát szednie, hogy felemelje a telefonkagylót. Izabella tulajdonképpen jobban szereti a technikai átállással kapcsolatos nyugodt munkát. A legrosszabb esetben még félelem is vegyül a beszélgetésbe amiatt, hogy Emmát rá kell bírnia kötelessége végrehajtására, és még a kötelező átállást is meg kell valahogy pendítenie. Ha egy intró értékesítőnek egy terméket vagy szolgáltatást el kell adnia, a félelem még azoknak a világos jelzéseknek az érzékelését is gátolhatja, amelyek az üzlet befejezésére utalnak még akkor is, ha az értékesítő is azt gondolja, hogy a vevő készen áll a vásárlásra. CENTRÓ KERESKEDŐ: FELTŰNÉS NÉLKÜLI SZTÁR Amiben a centrók kitűnnek Az első fejezetben már megismerhettük a középső pozíciót elfoglaló emberek sajátosságait. Most újra találkozunk a centrókkal mégpedig egy különös ok folytán. Az intró-extró skála középső pozíciója (ld. az 1. fejezetet) lehetővé tesz egy bizonyos egyensúlyt: a centrók meglehetősen kiegyenlített arányban rendelkeznek az intrók és extrók erősségeivel és
korlátaival. Egyúttal a kommunikáció terén is előnyt élveznek: közbülső pozíciója révén az intro- és extrovertált kommunikációs partnereit egyaránt jól meg tudja közelíteni, tehát érzelmileg mindkét oldalhoz közelebb áll és jobban meg is érti őket, mint az {1 25} intrók és extrók egymást. A legtöbb centrovertált értékesítő intró és extró kliensekkel is jól tud bánni, hiszen a távolság nem olyan nagy közöttük, mint az intrók és az extrók között. Adam Grant, amerikai gazdaságkutató egyik friss munkájában {1 26} a centrók előnyeit egy érdekes és nagyon konkrét megközelítéssel mutatja be. Grant egy szoftvercég értékesítőit figyelte meg. Először az intro-, illetve extroverzió fokát állapította meg. Ezután három hónapon át követte az egyes munkatársak értékesítési teljesítményét. A siker közvetlen mérésének a megkönnyítése érdekében a forgalom alapján kiszámította az átlagos órabért. Az eredmény: az introvertált kereskedők valamivel kevesebbet kerestek (120 USA-dollár), mint az extrovertáltak (125 dollár). De a győztesek középen álltak: a centrovertáltak 155 USA-dollárjukkal, egy negyedével többet kerestek, mint extró kollégáik. Áttekintés: négy erősség, amelyekkel számos centrovertált kereskedő rendelkezik Sokoldalúság: A centrók az intróknál és az extróknál kev ésbé függnek saját szükségleteiktől. Egy szer az egy ik, másszor a másik körny ezetben érzik jól m agukat. A kliensekkel is kev éssé m erev ek: kedv elik a sokszínűséget és oly an v ásárlói csoportokkal sem kerülnek konfliktusba, mint a párok v agy a családok. Számukra a gondolkodás és a cselekv és között nincsen nagy táv olság, a term ékkel kapcsolatos tény eket és a term ék v arázsát is könny edén össze tudják kapcsolni. Alkalmazkodóképesség. A v ev ő szem ély iségének és szükségleteinek középpontba állítása oly an képesség, am ely ugy ancsak a centrók jellem ző erőssége, s ez hasznukra v álik az értékesítési foly am atban. Könny en képesek különböző szem ély ekhez igazodni, anélkül hogy az a beny omásuk támadna, hogy össze kell magukat szedniük v agy meg kell hajolniuk. Ha a köv etkező v ev ő egész m ásként m űködik, az sem nagy on izgatja őket.
Közvetítés. A centrók m érsékelt pozíciójukból fakadóan a diplom ácia, az (ár)tárgy alás és a konfliktusm egoldás hősei. Ez az erősség a reklam ációk és forró hely zetek ideális intézőiv é teszi őket. Ily enkor éppen a centróknak sikerül az érzelm i hullám okat elsim ítaniuk, m ert m éltány olv a és m egtisztelv e érzik m agukat term észetesen a m unkaadó érdekeit is szem előtt tartják. Lazaság. Az intró-extró-skála közepén elhely ezkedő centrók szám ára v iszony lag könny ű a tipikus intrókkal és extrókkal bánni: náluk a negatív érzelm ek és az intuitív ítéletek nem játszanak túl nagy szerepet, mert kev ésbé hajlamosak az ön-ölelésre (ld. a 2. fejezetet), mint a másik két szem ély iségtípus. Ezért nagy energiabefektetés nélkül is képesek oly an kuncsaftokhoz igazodni, akiket az intrók v agy az extrók problém ásnak találnának. A lazaság és a célratörés ideális kapcsolat. Pink (201 3 a, b) ezért azt feltételezi, hogy a centrók az értékesítés területén v iszony lag könny edén eljutnak az üzlet konkrét ny élbe ütéséig. Az intro- és extroverziók közötti egyensúly tehát igazi erősség lehet az értékesítés területén. A centróknál a kifejezett erősségek és korlátok, illetve meghatározott szükségletek helyett az arany középút dominál. A centrók ezért valószínűleg könnyebben tudnak beszélgetőtársukhoz igazodni, és az extrók (túl rámenős) és intrók (túlzottan bizonytalankodó) tipikus hátrányait elkerülni. Éljen a középút! INTRÓ ÉS EXTRÓ VÁSÁRLÓK: AMIT A KÜLÖNBSÉGEK JELENTENEK AZ ÉRTÉKESÍTÉSBEN Személyiség és meggyőzőkészség Mostanra már megismerhette az értékesítési helyzetekben hasznosítható intró, extró és centró erősségeket. Ha visszagondol ennek a fejezetnek az elejére, feltűnhet, hogy sem az extrovertált Éva, sem az introvertált Izabella nem volt igazán sikeres beszélőpartnere meggyőzésében. Ahhoz, hogy az értékesítési szituációban a párbeszéd sikeresen alakuljon (legalább) ketten kellenek. Tehát nemcsak az eladó erősségei számítanak. Legalább ilyen fontos az is, hogy az intro- és extrovertált vevők mennyire érzik magukat megszólítva. Aki eladóként automatikusan a saját igényeiből indul ki, már csak matematikai alapon is az esetek felében téved.
Éva úgy szólítja meg Ingridet, ahogy az neki magának megfelelne. Ingrid igényeit egyáltalán nem érzékeli. Izabella pedig elmagyarázza ugyan, hogy milyen fontos a szerverátállítás, de mindeközben nincs tekintettel Emmára. És nem is meri őt egyenesen együttműködésre kérni. Így derítheti ki, hogy vásárlója hogyan működik De hogyan lehet azt kideríteni, hogy egy vásárló intro- vagy extrovertált? A különbség nem mindig egyértelmű. Persze ha már ismeri az adott személyt, akkor egyszerű a helyzet. Ha azonban most találkoznak először, akkor az első benyomás segíthet. Az intro- és extrovertált vásárlók alapvetően három területen különböznek egymástól, melyeket már ismerünk. Ezekből bizonyos preferenciák következnek. Az intrók belülről kifelé haladnak, s ezért értékelik a belső m ozgásteret. könny en túlingereltté v álnak, v agy is letaglózza őket a túlzottan sok beny om ás. Ezért inkább azt részesítik előny ben, am i áttekinthető és kiszám ítható. értékelik a biztonságot. Az extrók kív ül befelé haladnak, és értékelik a külső im pulzusokat.
kedv elik az érdekes, több érzéki csatornát érintő összetett ingereket. Értékelik a különböző beny omásokat és ezért a különböző információk és médiumok v ariációját is. értékelik a beny om ásokat és a jutalm akat. Ezek az eltérések befolyást gyakorolnak arra, amitől a kuncsaftnak kellemes érzései támadnak egy értékesítés során és arra is, amelynek folytán a vevő a vásárlással kapcsolatos döntést meghozza. A következő áttekintés arra az esetre nyújt segítséget, ha introvertált vagy extrovertált vásárlóval akad dolga. Intró vagy extró vásárlók: öt kommunikációs tanács Intró vásárlók Hagy jon elegendő időt arra, hogy a v ev ő feldolgozza a kapott inform ációkat! Az intrók az ism ereteket v égig akarják gondolni, ki akarják értékelni és össze akarják hasonlítani. A hallgatás nem kelletlenség, hanem a gondolkodás tere. Tartsa fenn a szem kontaktust! Mutasson ny itottságot! Hallgasson! A túl nagy v álaszték letaglózó lehet. Derítse ki, hogy a v ev ő számára mi a fontos! Csak egy oly an v álasztékot m utasson be, am i a v ev őt érdekelheti! Az intrók könny en belegabaly odnak a részletekbe. Tartsa tehát szem előtt az irány v onalat! Foglalja össze a lény eget és térjen v issza rá: Épp most említette, hogy gy akran úton v an. Mekkora legy en a fejhallgatója, hogy még könny edén zsebre tudja tenni? Óv atosan bánjon a csev egéssel! Am it az extrók barátságos gesztusként élnek m eg, az az intróknál bizalm atlanságot és idegességet szülhet. A lény egről beszéljen, de ne túl hangosan és ne túl gy orsan! Óv atosan ragadja m agához az irány ítást, ha a tárgy alás a v égéhez közeledik! Ezt például a köv etkezőképpen lehet csinálni: Úgy tűnik, hogy ez a fejhallgató felel m eg leginkább az ön igény einek. Szeretne m ég v alam it m egtudni róla? Itt is igaz: kiv árni, szem kontaktust tartani, szünetet hagy ni. Csak ezután indíthatja el az üzlet m egkötését. És
például a garancia v agy a v isszav étel részleteire is utalhat. Hisz jól tudja: A biztonságérzet az igazi ütőkárty a! Intró vásárlók Tegy e v onzóv á term ékét v agy szolgáltatását a v ev ő szám ára! Új dologról v an szó? Különösen újító jellegűről? Csak korlátozott szám ban érhető el? Hallgassa meg, hogy a v ev ő számára mi az érdekes. Ennek m egfelelően szűrje az adott inform ációkat! Kínáljon a v ev őnek v onzó v álasztékpalettát! Lehetnek közte extrák, kom bicsom agok v agy kedv ezm ény ek. A széles v álasztékot az extrók legtöbbször pozitív an értékelik. Az extrók többsége szereti az izgalm as, szórakoztató v agy m eglepő pillanatokat. Ha ez önnek is öröm et okoz, akkor szálljon be a játékba! Mely ik részlet igazán szokatlan? Mit tudna a v ev ő hely ben kipróbálni? Mit tudna ön egy m ini-show keretében bem utatni? Szám os extró kedv eli a csev egést, am ely nek célja a puszta kapcsolatterem tés. Ezt használja ki ny ugodtan az értékesítési hely zetekben is! Ez lehetőv é teszi a beszélgetés szem ély es alapokra történő hely ezését. Az extrók spontánabbak, m int az intrók és ennek m egfelelően jobban v iselik a gy őzködést az üzlet megkötésekor. Erősítse meg a v ev őjét, hogy jó döntést hozott, de ne szabv ány szöv egekkel, hanem az adott szituációra v onatkozóan! Hiszen m ár jól tudja: a term éke legjobb esetben jutalom ként szolgál. A centró vásárlók esetében a helyzet valamelyest komplikáltabb: amellett, hogy nehezebb is őket felismerni, szükségleteik is kevésbé egyértelműek, mint az intrók és extrók esetében. Éva azonban az intró szükségletek tudatában viszonylag könnyen alakíthatná másként a beszélgetést Ingriddel.
Nyugodtan szeretnék dolgozni! Év a (m eglátja Ingridet a fejhallgatóknál): Jó napot! Látom épp a fejhallgatóinkat nézegeti. Mily en célra keres fejhallgatót? Ingrid: Elsősorban a zajcsökkentés érdekelne. Szeretnék útközben ny ugodtan dolgozni. Év a (ny ugodtan, barátságosan): Értem. Kiv álasztott m ár néhány at, ami teszik? Ingrid: Elv ileg igen. De szív esen ki is próbálnám őket. Nem szeretem azokat, am ik nagy on szorosak. Év a: Akkor lássuk csak m ely eket próbálná ki szív esen? Azokat idehozom önnek. Ingrid (mond hármat) Év a: Egy pillanat és máris itt v agy ok. (hoz négy típust) Év a: Itt v an a három m odell. És hoztam m ég egy fejhallgatót. Ezt ugy an nem em lítette az előbb, de ennek különlegesen puha fülkagy lói v annak. És a külső zajokat is átlagon felül szűri. Ingrid: Jaj, de klassz! Akkor ezt m ost ki is próbálom. Izabella is jobb megközelítést választ ahhoz, hogy Emmát extróhoz méltó módon győzze meg e-mail-fiókjának megváltoztatásáról: méghozzá egy humorosat. Simán megcsinálom! Izabella (telefonon): Szia Emma! A v erőember odaért már Hozzád? Emma:??? Izabella: Holnapután szerv erátállás lesz. Te v agy az egy etlen az egész kócerájban, aki m ég nem állította át a fiókját. Ha ez így m arad, akkor engem m eggy ilkol a főnök. Ezért küldtem v égső elkeseredésem ben az izom agy út! Emma: Ugy an, lazíts már! Vegy él jó mély lev egőt! Izabella: Jól v an. Kapsz m ég egy utolsó esély t. Még egy szer elküldöm Neked a részleteket. Most azonnal. Három percig tart átállítani. Megcsinálod m ég ebéd előtt? Emma: Na jó. A kedv edért simán megcsinálom! Izabella: Szuper. Akkor v isszahív om a csáv ót. Pápá! Még egy gondolat a végére: a vevőre odafigyelni csodálatos dolog, de mindeközben figyeljen oda a saját hitelességére is! Mindig úgy végezze az értékesítést, ahogy az önnek is megfelel. Akkor alakul a vevővel a kapcsolat a legjobban, ha nem próbál olyasvalakivé válni, ami valójában távol áll a személyiségétől. Sokkal elégedettebbé is fogja tenni, ha mint mindenféle
kommunikációban az eladás során is magát adja. Ezért mindig ügyeljen saját stílusára és saját szükségleteire! Meggyőző értékesítés: Most ön következik! Gondolja v égig, hogy az elköv etkező időszakban kit szeretne v alam iről meggy őzni! 1. Gondolja v égig, hogy m ily en intró, centró v agy extró erősségek és korlátok szerepeltek ebben a fejezetben és jegy ezze fel azokat, am ely ek igazak önre!......... 2. Az a szem ély, akit m eg kív án gy őzni, inkább egy intró v agy egy extró? Olv assa át m ég egy szer a v onatkozó szükségletekkel kapcsolatos gondolatokat és jegy ezze le azokat, m ely ek a m egítélése szerint fontosak lesznek!......... 3. Ezek alapján alakítson ki egy stratégiát, am ely segítségére lehet célja elérésében.......... A LEGFONTOSABBAK RÖVIDEN Az értékesítés elsősorban a meggyőzésről szól. Ez valódi párbeszédet feltételez s ez a párbeszéd akkor működik a
legjobban, ha egyaránt megfelel az eladó és a vevő személyiségének. Az extrók eladóként olyan erősségeiket kamatoztathatják, mint a lelkesedés, a rugalmasság, a tetterő és a közvetlenség. Negatívan hathat azonban az én-központúság, a magamutogatás és az agresszivitás. Az intrók az eladás során olyan erősségeikre támaszkodhatnak, mint a figyelem, a nyugalom, az analitikus gondolkodás, az állhatatosság és az együttérzés. Számukra azonban az extrókkal összehasonlítva nagyobb gondot okozhat a konfliktus- és a kapcsolatkerülés. A centrovertált személyiségek intró és extró tulajdonságokból álló elegyükkel és mindkét személyiségtípushoz való viszonylagos közelségükkel igazán jó adottságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy sikeres értékesítők lehessenek. Az intró és az extró vásárlók sokszor eltérő megközelítést igényelnek. Aki ezt eladóként tiszteletben tartja, egyértelmű előnyre tesz szert. Itt meg kell még említeni azt, hogy eladóként a saját személyiségünket is be kell vonni az értékesítésbe és hitelesnek kell maradnunk.
7. Találkozások a stressz nyomása alatt: státuszkommunikáció Ha általában a merész és agresszív egyedek győzedelmeskednek (mint ahogyan azt sokszor tapasztaljuk), akkor vajon miért nem tűntek el az emberi populációból már sok ezer évvel ezelőtt az érzékenyek, akár a narancsszínű levelibékák? {1 27 } Susan Cain Övön aluli ütés az értekezleten Iv ett és Edgar kollégák. Mindketten rem élik, hogy a ham arosan felszabaduló csoportv ezetői állásra sikerrel pály ázhatnak. Éppen a részlegnek tartott értekezleten ülnek. A tém a a forgalm azási hálózat külföldi kiépítése. Iv ett: Én m ár utánanéztem: a legjobb lehetőség a kelet-európai uniós piacokra irány uló expanzió. Lengy elországnak és Bulgáriának előny öket ny újtanának, ha a székhely ünket oda telepítenénk. (Rápillant a papírjára.) A Magy arországhoz fűződő kapcsolatainkból is profitálhatnánk, és akkor még ott v an az a szöv etség, amely et az Ybos cseh cégév el kötöttünk, ők azután tudnának Edgar (félbeszakítja): Ez a jav aslat alapv etően nem rossz, és ha a m egv alósítás során néhány részletre odafigy elünk, akkor m űködhet. Azonban kockázatok is felm erülnek: ( ) Ha ezt a három dolgot tisztázzuk, azt m ondanám: Vágjunk bele! Osztály v ezető: Hm m. Értem. Edgar el tudná v állalni és tisztázná a ny itott kérdéseket? Edgar: Megcsinálom! Iv ett (zav artan néz) Osztály v ezető: Köszönöm! Nagy on jó. Térjünk át a köv etkező pontra: ( ) Iv ett (forgatja a szem ét és összefonja a karját) A STÁTUSZKOMMUNIKÁCIÓ: A HATALOM ESZKÖZEI A kommunikáció felmutatja igényeinket A munka világának mindennapjaiból ismert súrlódások valónem szokatlanok. Ivett és Edgar egy vonzó előléptetésért rivalizálnak. Mindketten jó színben akarják feltüntetni magukat: úgy a csoportban, mint a főnökök előtt. Az értekezleten Edgar
szakaszgyőzelmet arat: övön aluli ütést mért Ivett prezentációjára, és ezzel az akcióval elhódított magának egy stratégiailag fontos projektet, amely pozíciója és érvényesülése szempontjából lényeges előrelépést jelent. Ivett már nem jut szóhoz és feladja, amikor az osztályvezető egy következő témára tereli a szót. Az ehhez hasonló helyzetek, amelyeket a kizárás, a hierarchia, a konfrontáció és a verseny dominál, a kommunikáció egyik különleges területéhez tartoznak: a függőleges, avagy státuszkommunikációhoz. {1 28} Ez fontos tényezőként van jelen az emberi érintkezésben, hiszen embertársainkhoz viszonyított szociális pozíciónkra való igényünket mutatja fel nyelvileg, a testbeszéden keresztül, illetve a viselkedés által (például a másik szavába vágunk vagy nem válaszolunk). A státuszkommunikáció elősegíti, hogy a társadalmi rendszerekben világosan és szabályozott keretek között szervezzük meg együttélésünket. Ezen túlmenően ahhoz is hozzájárul, hogy határokat húzzunk, az adott csoporthoz tartozókról tájékozódjunk, illetve fontos információkkal rendelkezzünk beszélgetőpartnereinkről: Kié a hatalom? Ki pályázik a vezető pozícióra? Ki kivel működik együtt? Ki hol helyezkedik el a csoport hierarchiájában? A szociális együttélésnek erre a területére a korábbi, közösségi életről szóló fejezetben azért nem tértem ki, mert ez a probléma kétségkívül önálló fejezetet érdemel. A státuszkommunikáció szükségszerű a társadalmi együttélésben. A csoportnak és az egyes személyeknek is fontos jelzéseket nyújt a tájékozódásban. Ön hol áll a csoport rangsorában? A státuszkommunikáció a munka világában súrlódásként jelentkezik, és ahogyan példánkban is láthattuk, különös fontossággal bír. Szélsőséges esetekben a könyöklés az együttélés szempontjából olyan mértékig meghatározó lehet, hogy a kommunikáció nagyrészt már csak arról szól, hogy kinek van igaza és ki érvényesül, és ezért a legjobb szakmai megoldás sajnos a háttérbe szorul. A kizárás, az erőfitogtatás és az alá-fölé rendeltség mindig szerepet játszik az érintkezésben.
Aki aktívan szeretné alakítani saját karrierjét, annak mindezt tudnia és a vonatkozó szabályokat ismernie kell (akkor is, ha a státuszküzdelmek gyakran nagyon óvodás dolognak tűnnek). A következő lépésben arról lesz majd szó, hogy ebbe a játékba be kell szállni mégpedig saját személyiségünkhöz illően. Hiszen aki nem vesz részt a játékban, az a karrierépítésben könnyen a rövidebbet húzza. A kommunikációnak ez a területe persze fárasztó nem csoda, hogy sok ember a legszívesebben elkerülné. Hát igen, a státuszharcokban és a konfrontációkban való részvételnek ára van. A résztvevők közötti hierarchia még egy laza, egyenrangú találkozásban is kirajzolódik állítják a státusz szakértői, még akkor is, ha az üzenet kevésbé jelentős, mint a bevezető példában. Az emberek tudatosan vagy tudattalanul szeretik tudni, hogy a rangsorban nekik és másoknak hol a helyük. Ezért két ember hierarchikus kapcsolatában egy konkrét helyzetben alapvetően mindig csak két állapot lehetséges: a másik emberhez képest magas vagy alacsony státusz. {1 29} Ezek az állapotok változékonyak, ezért helyzetről helyzetre alakulhatnak persze személyiségtől függően vannak bizonyos tendenciák: hajlunk általunk kedvelt viselkedésformákra, azaz kedvenc státuszjelzéseinkre, és ezeket nagyon gyakran kinyilvánítjuk. A példánkban szereplő Edgar ezért nyilvánvalóan semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy Ivett mondandóját nyilvánosan félbeszakítsa: ő kedvenc státuszát gyakorolja, és a közös munka révén ismeri Ivettét is (csakúgy, mint Ivett jellemző viselkedésmódját). A státuszkommunikáció önmagában véve se nem jó, se nem rossz. Egyszerűen együttélésünk része. A státusz-meccs mindig többféleképpen is játszható Némi gyakorlással és elhatározással Ivett meglephetné Edgart egy váratlan válasszal ( Eeeeegy pillanat voltaképpen most ki beszél, kedves Edgar? ), és ezzel meglepő fordulatot idézhetne elő a státusz-meccsben. Más szóval: a státuszharc legtöbbször mérlegelt kockázatok mellett zajlik a kommunikáció, akárcsak
egy nyílt kimenetelű játszma, sokféle irányt vehet, és semmire sincs garancia. Ha konfrontációra kerül sor, akkor gyakran a hierarchiában betöltött formális pozíció a meghatározó. Ha például el kell dönteni, hogy ki vállaljon el egy adott feladatot, akkor az irányító hatalommal rendelkező személynek egyértelmű előnye van. De ez nem minden esetben igaz. Vannak a státuszkommunikációt tudatosan gyakorló beosztottak és engedékeny felettesek, támadó szellemű asszisztensek és vonakodó főnökök is. A hatalom tehát nem olyasmi, amivel akár egy állami pozíció betöltése esetén egyszerűen csak rendelkezünk : a valódi hatalomnak ugyanis részét képezi az arra való hajlandóság is, hogy környezetünket aktívan alakítsuk és az ennek megfelelő státuszjelzéseket közvetítsük. Ezek a formális szereppel akár ellentétesek is lehetnek, például akkor, amikor a főnök asszisztense előtt lapít. Hát még akkor milyen izgalmassá válik a helyzet, ha két szembenálló fél nagyjából azonos pozíciót tölt be, mint Ivett és Edgar esetében. Ilyenkor más tényezők döntik el, hogy a végén ki kerül ki győztesen. És ezek a tényezők szinte mindig a személyiségjegyektől függenek. Az intrók és extrók közötti státuszkommunikáció ennek folytán igazán izgalmas témává válik. Belső és külső státusz Tom Schmitt és Michael Esser (2009, 23 36) megkülönböztetik a belső és a külső státuszt. Mivel jelen könyvben eredendően is befelé és kifelé forduló személyiségekről van szó, ez a megkülönböztetés különösen alkalmas alapot képez vizsgálódásainkhoz. Ezt a továbbiakban kiindulópontnak tekintem, a belső és külső státuszt pedig az egyik olyan építőelemnek, amely intrók és extrók számára segítséget nyújt abban, hogy státuszukat megválasszák. Álljon tehát itt először Schmitt és Esser alapvető feltételezése: MAGAS ÉS ALACSONY STÁTUSZ Schmitt és Esser (2009) alapján
Példa: a bev ezető eset: Iv ett és Edgar az értekezleten (lásd fent) Magas státusz: tiszteletet ébreszt, a rokonszenv elv esztésév el jár az alapjául szolgáló v ágy : a másiktól v aló táv olság Alacsony státusz: a tisztelet elv esztésév el jár, rokonszenv et ébreszt alapjául szolgáló v ágy : a másikhoz v aló közelség Belső státusz: Mit érzek? Mit akarok elérni? a státuszkommunikáció v áza Külső státusz: Hogy an adom elő, hogy an játszom el? a státuszkom m unikáció arculata Ebből négy konstelláció adódik: 1. Magas belső és alacsony külső státusz Stratégia: v ilágos belső célok, külső kötelezettséggel, diplom áciáv al, körültekintéssel és udv ariassággal ötv özv e Következmény: jó lehetőség a tisztelet elny erésére és egy úttal a rokonszenv m egtartására Példa: Iv ett (tov ább beszél, m iközben Edgarra néz): Egy pillanat, Edgar, engedd meg, hogy v égigmondjam 2. Magas belső és külső státusz Stratégia: v ilágos célok, kív ülre irány uló dom inanciáv al ötv özv e; a m eghatározó szerepre irány uló fixáció Következmény: nagy tiszteletet ébreszt, gy akran a rokonszenv elv esztésév el jár Példa: Iv ett: Álljon meg a menet! Éppen beszélek. És még nem fejeztem be. Köszönöm. 3. Alacsony belső és magas külső státusz Stratégia: a tehetetlenség érzése, külsőleg: hiteltelen, pusztán m egjátszott dom inancia Következmény: sem tiszteletet, sem rokonszenv et nem ébreszt, gy akran a szav ahihetőség elv esztésév el jár Példa: Iv ett: Ez aztán hihetetlen. Egy szerűen a szav am ba v ág. Hol
Példa: Iv ett: Ez aztán hihetetlen. Egy szerűen a szav am ba v ág. Hol v agy unk tulajdonképpen? 4. Alacsony belső és külső státusz Stratégia: a harm óniára irány uló (belső) v ágy erősebb a hatalom növ elésére irány uló törekv ésnél, külsőleg: a saját érdekek alárendelése m ás em berekéinek Következmény: rokonszenv et ébreszt, de nem, v agy csak kev és tiszteletet eredm ény ez Példa: Iv ett (bosszankodik, az ajkába harap, segítséget kérv e jobbra és balra tekinget): Hely zettől függően egy és ugy anazon szem ély különböző konstellációk jav ára dönthet. A legtöbbször azonban egy bizony os konstelláció iránt tanúsít érdeklődést. Tisztelet és rokonszenv A konkurenciaharc és a konfrontáció helyzeteiben a magas belső státusz viszi el a pálmát. Az ehhez kapcsolódó belátás már régóta ismert: aki tudja, hogy mit akar, másokat is gyakran rá tud venni arra, hogy céljait támogassák. Aki pedig maga sem tudja, hogy mit akar elérni, gyakran másoknak segít céljaik elérésében. Önmagában sem a magas, sem az alacsony státusz nem rokonszenves vagy ellenszenves nem barátságos vagy barátságtalan. A magas belső státuszban megnyilvánuló hatalomvágy például barátságosan ( Szabadna nekem is? ) vagy barátságtalanul ( Tegyen már szabaddá egy kis helyet! ) is megnyilvánulhat. A magas státusz értékmérője a tisztelet. Az alacsony státuszé pedig a rokonszenv. Mindazonáltal alapvetően igaz, hogy két lényeges értékmérő vagy valuta van. Az alacsony státuszban a rokonszenv, a magas státuszban a tisztelet. Valaki kedvelése és tisztelése tehát különbözik egymástól, és nem is mindig egyeztethető össze egymással. Az embernek gyakran csak az egyik vagy csak a másik jut osztályrészéül. Így Ivett sok értekezleten magáénak tudhatja a résztvevők rokonszenvét tiszteletet ellenben aligha kap. Edgarnál valószínűleg éppen fordított a helyzet: a tisztelet adott, rokonszenvre viszont aligha tarthat igényt. Attól függően,
hogy egy személy számára mi fontos, a státusz területén könnyebben vagy nehezebben tud érvényesülni: akinek a közkedveltség különösen a szívén fekszik, az összetűzések során könnyebben marad visszafogott. Aki pedig elsősorban tiszteletet vár el, az könnyebben áldozza fel a rokonszenvet, mint az az ember, aki a tiszteletet kevesebbre értékeli. A rivalizálás helyzeteiből a magas belső státuszú személy kerül ki nyertesen. A domináns személyiségek (belül és kívül magas státusz) szívesen gyakorolnak hatalmat és ezzel befolyást más emberekre, jól viselik az összeütközéseket és a rivalizálást, és a visszafogott emberekhez képest gyakrabban is alkalmazzák ezeket a módszereket, hogy igényeiknek érvényt szerezzenek. Mások megtanulják, hogy a státuszkommunikáció az ember csoportban való érvényesüléséhez tartozó melléktermék, és mint szükségszerű rosszat elfogadják. Számukra nem kellemes az összeütközés és a rivalizálás, de nem is szenvednek túlzottan az alkalmanként előforduló nézeteltérésektől, elhatárolásoktól vagy éppen a rokonszenv megvonásától. Aki tudja, hogy mit akar, másokat is gyakran meg tud győzni, hogy céljaiban támogassák. Aki nem tudja, hogy mit akar, gyakran másoknak segít céljaik elérésében. Az érvényesülés gátja Ismét másokban a státuszkommunikáció félelmet ébreszt különösen azokban az intrókban, akik korlátaik folytán kevésbé támadó szelleműek és inkább kapcsolatkeresők. A dolog akkor válik igazán problémássá, ha még a klasszikus női szocializáció is része a helyzetnek, amelyben ilyenformán a rokonszenvet többre értékelik, mint a befolyást vagy az érvényesülési képességet. Egy ilyen normarendszerben az alacsony státuszú viselkedésmódokat tekintik mérvadónak: hagyjuk, hogy mások beszéljenek, legyünk kedvesek, mások szemében is, senkivel ne keveredjünk szóváltásba, játsszunk a szabályok szerint Ön is észreveheti, hogy ami az iskolában talán még működik, az az evilágbéli Edgarokkal való érintkezés során már nem sokat segít! {1 30}
STRESSZHELYZETBEN HITELESEN Egy összetűzés során az intrók és az extrók közötti személyiségbeli különbségek könnyen problémává válhatnak. Alapvetően nincsen összefüggés az intro- és extroverziók, illetve a státuszra irányuló igény között, mivel a magas státuszra való törekvés hajlama egy ettől független személyiségtulajdonság. Természetesen mindkét személyiségtípus egyaránt kommunikálhat magas és alacsony státuszt. De az emberek, ahogyan korábban már említettük, {1 31 } hajlamosak az önölelésre. Biztosan emlékszik arra, hogy személyiségünkhöz igazodó viselkedésünket természetesnek tartjuk, másoktól is elvárjuk és ezen csak nehezen tudunk változtatni. Ellenben a miénktől különböző jellemzőket és viselkedésmódokat az értelem segítségével tudjuk megismerni és értékelni. Megtanulhatunk másként is viselkedni, mint ahogyan robotpilótánk szokott. Mindazonáltal egy ilyen típusú igazodás csak akkor valósítható meg könnyen, ha lazák (és motiváltak!) vagyunk. Ellenben a stresszes és megterhelő helyzetekben és ehhez tartozik a bevezető példában bemutatott értekezlet, illetve a legtöbb konfrontatív helyzet hajlamosak vagyunk visszatérni olyan viselkedésmódokhoz, amelyek személyiségformánkhoz közelebb állnak, és amelyet a tudattalanunk is diktál. Ez az összefüggés könnyen belátható: ha energiáinkat összeütközések kezelésére fordítjuk, akkor ennek során az érzelmek által irányított tudattalanunk kerül előtérbe, és nagyon könnyen minden jótékony elhatározást és stratégiai tervet sutba dobunk, amelyeket nyugalmasabb időkben tudatos elgondolással előkészítünk: ezekre ilyenkor egyszerűen nincsen energiánk. (Ezért stresszes időszakokban az élelem is könnyebben betalál a szánkba ezt értelmünkkel és tisztán elméleti megfontolásból csípőnk mérete érdekében máskor inkább elkerülnénk ) A stressz nyomása alatt gyakran az érzelmek veszik át az irányítást. Ekkor könnyen visszatérünk olyan viselkedésmódokhoz, amelyekhez hajlamainknál fogva közelebb állunk, mint mindenféle stratégiákhoz vagy tudatosan elgondolt és megtervezett tartalomhoz. Ha robotpilótánk kommunikációra kapcsol és átveszi az
Ha robotpilótánk kommunikációra kapcsol és átveszi az irányítást Így az introvertált Ivett passzivitásba merevedik Edgar határozott kezdeményezését követően, ahelyett, hogy mondana valamit. Kerüli a nyílt konfliktust, de azért könnyen el tudjuk képzelni, hogy mi minden megy végbe a fejében. Szerencsére mindez mégsem jelenti azt, hogy a stresszes helyzetekben tehetetlenül ki lennénk szolgáltatva tudatalatti robotpilótánknak. Mindazonáltal látnunk kell, hogy egyrészt ezek a helyzetek feladják a leckét az intróknak és az extróknak, mert különbségeik folytán nagyobb valószínűséggel konfrontálódnak egymással. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy könnyebb dolgunk van, ha a magunk és mások számára biztonságot tudunk teremteni és nemcsak akkor, amikor a dolog már égetővé válik. Ehhez azonban az is szükséges, hogy tudat alatt lefutó mintáinkat (és a haladók számára: mások tudatalatti mintáit) tudatosítsuk. Ha Ivett ismeri saját jellemző reakcióit és tudatosan odafigyel, amikor azok jelentkeznek, ha ezentúl még azt is tudja, hogy mit akar, és hogy Edgar extróként hogyan szokott reagálni, illetve hogyan tudja Edgart kezelni, akkor sokkal szuverénebb módon és célirányosabban tud cselekedni. Aki ismeri önmagát, az erősebb! Aki ismeri magát, az erősebb! Aki tudja, hogy mit tesz, az sikeresebb És ehhez még valamit hozzá kell tenni: aki hitelesen kommunikál, annak a státuszharcban különösen jók a kilátásai a sikerre. A hitelesség ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy összhangban vagyunk saját mozgatórugóinkkal, értékeinkkel és tulajdonságainkkal. Tehát nyugodtan kövessük saját céljainkat személyiségünknek megfelelő módon és ne játsszuk el a nagy Zampanót vagy a kis nyuszit, csak azért, mert azt hisszük, hogy valamilyen szerepmodell ezt kívánja tőlünk. Talán az, amit Edgar az értekezleten tesz, ebből a szempontból mégis hiteles. Ivettnek is ugyanilyen meggyőzően kellene viselkednie, ha ellentmond Edgarnak. Ha valaki tudatában van saját lehetőségeinek,
hivatalos pozícióján túl ezeket öntudatosan ki tudja aknázni, és sok esetben másokat is meg tud győzni, akik pusztán formálisan rendelkeznek nagyobb hatalommal. Schmitt és Esser (2009, 156) ezt a következőképpen fogalmazzák meg: Ameddig a státusz körtánca tudat alatt zajlik, a végén mindig a magasabb státuszú fogja hatalmát kijátszani, ő fog büntetni, bosszút állni, előnyre szert tenni, a másikat cserben hagyni Itt is pontosan erről van szó: hogy lehetőségeinket és képességeinket tudatosan és lehetőség szerint jól használjuk, ha valami olyasmit akarunk elérni, ami számunkra eléggé fontos ahhoz, hogy egyáltalán megkíséreljük. Kommunikációnk módozatainak érzékelése, illetve az intró és extró viselkedésmódok közötti különbségek ismerete: ez a két tényező gondoskodik a hitelességről és a távolságról. Így a negatív érzelmek kifejezetten a stressz hatása alatt is értelmes határok között maradnak és a személyes szuverenitás a meggyőzőerő alapjává válik. Akármilyen fárasztóak is tudnak lenni a konfrontációk és az erőfitogtatás rituáléi, ezek vezérlik a csoporton belüli és csoportok közötti érintkezést. Megmutatják a hatalom tapasztalható eltolódását vagy éppen a hatalom megőrzésének képességét, és ezért szükségesek: hiszen a hatalmi pozíciók (úgy az emberek, mint az állatok világában) ismételt módon tesztelésre kerülnek és alku tárgyává válnak. Ezek léteznek, mindig is létezni fognak, és összességében nem ártanak, hanem használnak. Meg kellene tanulnunk az értelem szemüvegén keresztül nézni az érintkezésnek ezt a formáját, és egyszer részletesebben is meg kellene vizsgálnunk akkor is, ha az néha fárasztó. A következőkben elsősorban ezekről a kérdésekről esik majd szó: Gyakorlati kérdések
1. Hogy an alakítják az em berek a státuszkom m unikációt egészen konkrétan? 2. Mit kellene extróknak és intróknak a státuszkom m unikáció során különösen tekintetbe v enniük? Két dolgot azonban már előre meg kell jegyeznünk: Először: itt kifejezetten nem arról van szó, hogy másokat manipuláljunk, megfélemlítsünk vagy trükkökkel hátrányos helyzetbe hozzunk. Másodszor: itt kifejezetten nagyon is arról van szó, hogy személyiségének erejénél fogva úgy érintkezzen másokkal, hogy azoknak ne essen nehezére tisztelniük önt és azokat a határokat megtartaniuk, amelyeket ön is meg akar velük tartatni. INTRÓ STÁTUSZ EXTRÓ STÁTUSZ Intróknak és extróknak egyaránt meggyűlhet a bajuk a státuszkommunikációval. Alább nézzük csak meg részletesebben, hogy milyen befolyást gyakorolnak az egyes személyiségjegyek a státuszra. Az intró perspektíva A státuszkommunikációt sok intró kifejezetten nehéznek tartja. Ez ugyanis erősen a megmutatkozó hatáson alapszik és a befelé forduló csendes emberek gyakran éppen ezt találják fárasztónak. Ezentúl biztonságra irányuló szükségletük folytán könnyen még fenyegetve is érezhetik magukat. A túlzott óvatosságra is hajlamosak, ha nézeteltéréseket vagy konfrontációkat kell szóvá tenniük. A nyilvános kritika könnyen felidegesíti őket. Az intrók a kiszámíthatatlan és heves reakciókat rendszerint hasonlóképp borzasztónak tartják. Az olyan túlkapásokat, mint amire Edgar ragadtatta magát az értekezleten, éppen az aggodalmaskodók érzékelik különös fenyegetésként. Ezért éppen az intrók túl gyakran visszavonulót fújnak ahelyett, hogy a helyzettel és az erőfitogtatás kihívásával szembenéznének. Ilyenkor az intrók
jelzéseik folytán, szándékolatlanul is könnyen belecsúsznak az alacsony státuszba: hallgatnak, lesütik a szemüket vagy megvonják a vállukat. Egyik jellemző korlátjuk, a szétszórtság is eredményezhet alacsony státuszú jelzéseket: például részletek felsorolásakor a gyors és halk szavú beszéd vagy a gyors, {1 32} határozatlan fej- és nyakmozgások. A roló lehúzása nem stratégia A támadó szellemű vagy méltánytalan beszélgetőpartnerekkel való nézeteltéréseket egyéb intró korlátok is megnehezítik: a menekülés, a passzivitás, a kapcsolat-, illetve konfliktuskerülés. Ezekben a korlátokban az a közös, hogy az intrók egy összeütközés során Ivetthez hasonlóan meghátrálnak, visszavonulót fújnak és még a kizárás elfogadhatatlan gesztusait is elviselik azért, hogy ne kelljen harcolniuk. Ilyenkor gyakran lehúzzák a rolót vitapartnereik előtt, azaz elterelik vagy ami még rosszabb, meg is tagadják a kommunikációt. Bár ezzel rövid távon megkímélik magukat a stressztől és energiát takarítanak meg, közép- és hosszú távon azonban mégis nagyon magas árat fizetnek érte: hiszen a roló lehúzása többnyire nem egy sikeres stratégia és erős belső nyomáshoz vezet (amely nem tud oldódni, hiszen a személy magába zárkózik). Ennek még egészségkárosodás is lehet a következménye, mert nem lehet büntetlenül megúszni azt, hogy mindig lenyeljük a békát, ahelyett, hogy felvállalnánk a küzdelmet. Egy olyan élet, amelyet mások egyszerűen megtiporhatnak, hosszú távon mérhetetlenül stresszes és felemészti az energiát. Egy olyan élet, amelyet mások egyszerűen megtiporhatnak, stresszes és felemészti az energiát. De ennek a problémának van egy pozitív megközelítése is. Az intrók rendelkeznek bizonyos erős oldalakkal, amelyek a státuszharcokat és a támadó szellemű beszélgetőpartnerekkel való érintkezést megkönnyítik. Ezekhez tartozik mindenekelőtt a nyugalom és az állhatatosság. Éppen ez a két erősség tudja biztosítani és közvetíteni a magas belső státuszt: úgy hogy ez
társadalmilag is elviselhető mértéket ölt és a rokonszenv egészséges mértékét biztosítja. Az analitikus gondolkodás és a gondoskodó odafigyelés (és megfigyelés) ilyenkor a szükséges inputtal hozzájárul a méltányos reakcióhoz. Továbbá az intrók erősségei közül éppen feszült helyzetekben a beleérző képesség válhat kulcsfontosságúvá a közös nevező megtalálásában. Ivett beleérző képessége révén még Edgar túlkapására is méltányos választ adhat ( Én is szívesen csatlakoznék: vizsgálódásom során már magam is szert tettem némi bennfentes tudásra! ), és eltekinthet egy kevésbé méltányos reakciótól (Edgar célzott verbális támadással történő nyilvános leteremtésétől), illetve attól, hogy a szócsata megnyerését minden más fölé helyezze. Az ember így is kivívhatja magának a tiszteletet. Az extró perspektíva Az extróknak sem mindig könnyű elviselni az összeütközéseket és a konfliktusos helyzeteket, és az intrók a kerítés túloldaláról ezt örömmel fogadják. Aki éppenséggel nem csendesen és óvatosan közelít, az feszült helyzetekben megfizeti a kommunikáció árát. Az extróknak is nehezükre esik a státuszkommunikáció Az intrók befelé fordulva, az extrók pedig kifelé irányulva élnek. Az extróknál az intrókkal ellentétben a fő akadály nem a dolgok elfojtása, hanem az energiamenedzsment hogy az energia oda is jusson, ahol a külső hatásnak használ. A korlátok között meg kell említeni a túlzott türelmetlenséget és agresszivitást, mindenekelőtt azonban a lobbanékonyságot és a nyomásgyakorlást, amelyek feszültséget gerjesztenek és a felhalmozódott energiát másokra zúdítják. Ez a nyomás éppen a visszafogott embereknél ébreszt védelmi és menekülési impulzusokat: Ez tényleg nyakon akar csípni. Vagy: Ez egy gőzhenger! Vagy: Ó, egek hogy kerülök ki innen? Az extrók számára az összeütközések során két fontos feladat
Az extrók számára az összeütközések során két fontos feladat adódik: az egyik az energiagazdálkodás, a másik a visszacsatolás csökkentése. Mivel az extrók az intrókkal ellentétben ezenkívül a külvilág rezgéseire is jobban rá vannak utalva, különösen nehéz dolguk van, ha ezt a rezgést megtagadják tőlük. Ha egy extrónak olyan érzése támad, hogy egy intróval szemben a falnak beszél vagy lepattintják, az kétségbeesésbe is hajszolhatja. Sok extró nyomatékosan is megerősítette azt, hogy a tüntető hallgatás számukra különösen rossz. Aki ezen túlmenően még a magamutogatásra is hajlamos, könnyen kísértésbe esik, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljon. Másrészt sok extró rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek támogatják őket a státuszharcok és összeütközések során. A nézeteltérések kezdeményezésében és kezelésében megnyilvánuló bátorság ugyanolyan előnyös, mint a nehéz kommunikációs helyzetekben megmutatkozó vitakészség. Ha ezek az erősségek egy beszélgetés során megnyilvánulnak, akkor a jó beszédkészségű extrók kerekednek felül, akkor pedig még inkább, ha ezentúl még rugalmasak és gyorsak is. Ezekkel és az ezekhez hasonló tulajdonságokkal villámgyorsan tudnak alkalmazkodni beszélgetőtársukhoz és az éppen történő dolgokhoz. Az intrókat az előreláthatatlan tényezők, a gyors tempó és a nézeteltérések során megmutatkozó érzelmesség gyakran idegesíti: mindezt viszont az extrók olykor éppenséggel ösztönzőnek érzik, és ha még jutalom is van kilátásban, mint Edgar esetében, akkor a státuszkommunikáció még csábítóan is hat. Intrók kontra extrók Alább a tájékozódás kedvéért összevetettük azokat az erősségeket és korlátokat, amelyek intróknál és extróknál státuszharcok, összeütközések és viták során gyakorta megmutatkoznak. Áttekintés: státuszok tisztázása erősségek és korlátok intróknál és extróknál
Intró erősségek és hatásaik 4. erősség: Figyelem a hely zet pontos érzékelése 5. erősség: Nyugalom kedv ező előfeltételek m agas státuszú jelzések kibocsátásához 6. erősség: Analitikus gondolkodás az összeütközések során tanúsított stratégia pontos m egterv ezése 8. erősség: Állhatatosság nagy obb összefüggések felism erése: a hosszú táv ú haszon előtérbe állítása 10. erősség: Beleérző képesség a szembenálló fél felmérése Intró korlátok és hatásaik 1. korlát: Félelem alacsony státusz látszólagos biztonságérzet gy anánt 2. korlát: Szétszórtság az alacsony státusz jelzése: túl sok beszéd 4. korlát: Passzivitás az alacsony státusz felv állalása túl nagy nak tűnő erőfeszítés elkerülése v égett 5. korlát: Menekülés kény es hely zetekben túl gy ors v isszav onulás
9. korlát: Kapcsolatkerülés szociális elszigetelődés a konfrontációk elkerülése v égett 10. korlát: Konfliktuskerülés alacsony státusz felv állalása túl m agasnak tűnő kockázatok foly tán Extró erősségek és hatásaik 1. erősség: Bátorság az összeütközések aktív alakítására v aló hajlandóság 3. erősség: Rugalmasság bizony os alkalm akhoz és a hely zet v áltozásaihoz v aló könny ű alkalm azkodás 5. erősség: Gyorsaság jó előfeltételek bizony os m agas státuszú jelzésekhez 9. erősség: Beszédkészség jó előfeltételek a m eggy őző fellépéshez 10. erősség: Vitakészség támadó szellemű kommunikáció Extró korlátok és hatásaik 3. korlát: Türelmetlenség hiány olt dinam ika esetén m egfontolatlan tám adások 4. korlát: Magamutogatás
v alódi meggy őzőerő hely ett szemfény v esztés v agy mások lekicsiny lése 5. korlát: Agresszivitás különösképp bosszúság kapcsán felesleges v agy túlzottan erőteljes tám adások 6. korlát: Lobbanékonyság az értelem kikapcsolása, az érzelm ek felülkerekedése (Az intrók és extrók közötti különbségek nem mindig szimmetrikusak ezért ez a mező üresen marad. :) ) 10. korlát: Nyomásgyakorlás sok energiáv al történő nagy ny omás gy akorlása a szembenálló félre, ezért adott esetben a szabály szegés is m egengedhető Amit a lista megmutat Ebből a listából könnyen felismerhetők azok a nehézségek, amelyek akkor adódnak, ha intrók és extrók hajba kapnak. Ha egy intró például hosszú huzavona után úgy dönt, hogy aktívan vállalja a konfrontációt, de egy konfliktuskerülőről vagy menekülésre hajlamos személyről van szó, viselkedése akkor is tűnhet túl csendesnek vagy túl ártalmatlannak mindenekelőtt extrók számára. Ezért az extrók az intróktól érkező kritikát vagy replikát először gyakran nem is veszik komolyan illetve ha az csak visszafojtva vagy közvetett módon nyilvánul meg, egyáltalán nem is veszik észre. Ha az utolsó szakaszra visszatekintünk, akkor első látásra úgy tűnik, hogy a konfrontációk terén az extrók mindenképpen előnyben vannak: olyan erősségekkel bírnak, mint a bátorság, előadókészség, gyorsaság, illetve beszéd, melyek éppen a kényes helyzetekre készítik fel őket a legjobban. Ezenfelül tetterejük és vitakészségük folytán nem esik nehezükre, hogy a konfliktusokat szóvá tegyék és világosan megtárgyalják. Éppen ezek a tulajdonságok azok, amelyeket sok intró is szeretne erőteljesebb formában a magáénak tudni. Ezek láttán ugyanis könnyen kialakul a legyőzöttség érzése. De ez azért nem ennyire egyszerű. Az extrók az összetűzések során nem minden esetben sikeresebbek az intróknál akkor sem, ha domináns és határozott módon tudnak fellépni. Az
intróknak, ahogyan a fenti listában is láthattuk, vannak olyan erősségeik, amelyek a státuszkommunikáció esetén javukra válnak. Képzelje csak bele magát a következő helyzetben az extró Emil helyébe: Főni hagy a saját levemben! Em il egy közepes v állalkozás csoportv ezetője. Öntudatos, szív ély es, azontúl kiv áló kapcsolatokkal rendelkezik. Gy akorlatiasnak és rugalm asnak ism erik. Néhány hónapja egy fiatalabb főnöke v an. Istv án, az osztály v ezetők ny ugodt v ezetői stílusát részesíti előny ben és m unkatársainak a döntésekben sokszor ad szabad kezet. Röv iddel azután, hogy Istv án új posztját elfoglalta, Em il egy v illámgy ors akciójáv al zátony ra futtatott egy nagy obb megbízást. Egy m ásik fontos ügy féltől is lem ondás érkezett. A csoport forgalm ára m indez egy értelm űen kihatott. Istv án Emillel eddig nem beszélt kudarcáról és egy ébként sem ment oda hozzá. Em il azonban m agán érezte Istv án kritikus pillantásait és főtt saját lev ében ő egy ébként inkább ny itott, de nem tudja, hogy an kezelje ezt a dolgot az új főnökkel. Időközben Istv án kerülni kezdte, pedig tudja, hogy ez nem hely es. Röv iden: Em il nagy on rosszul érzi magát a bőrében. Íme egy extró, aki egy intró tipikus státuszjelzéseit kapta osztályrészül és ezt nehezen tudja kezelni. Az intrók képesek arra, hogy másokat elgáncsoljanak, semmibe vegyenek, egymás ellen kijátsszanak István tulajdonképpen nem sokat tesz. Mégis világos, hogy ki az, aki ezt a helyzetet csendben uralja. Nézzük meg még egyszer konkrétan, milyen státuszjelzések léteznek illetve azt, hogy ezeket az intrók és extrók a kommunikáció rájuk jellemző módján és tulajdonságaik alapján hogyan alkalmazzák. A két személyiségformának eltérő, belülre, illetve kívülre történő irányultsága révén alapvetően más feladatok jutnak. Státuszfeladatok intrók és extrók számára Pillantás kifelé pillantás befelé
Schmitt és Esser (2009) azt feltételezik, hogy a belül magas és kívül alacsony státusz optimális kombináció, mert a cselekvő egyaránt részesül tiszteletben és rokonszenvben. Ha intrók és extrók erre a kombinációra törekednek, akkor különböző, rájuk szabott kedvező lehetőségek állnak rendelkezésükre és kevésbé alkalmasak is. Azok az intrók, akik belső életükre fókuszálnak, m indenekelőtt a külső státusz aktív alakítására törekszenek. Azok az extrók, akik a külv ilággal v aló érintkezésre fókuszálnak, m indenekelőtt belső státuszuk aktív alakítására törekednek. Aki intróként Istvánhoz hasonlóan tudja, hogy mit akar, az erős személyiség. Az ilyen típusú emberek számára az jelent nehézséget, hogy a (külső) státuszjelzéseket úgy alakítsák, hogy azok kötelezőek legyenek, és ne lehessen őket gyengének vagy túl engedékenynek értelmezni. Aki extróként Emilhez hasonlóan erőteljesen kommunikatív személyiség és sok pozitív kapcsolata van, más feladatokkal kell megküzdenie. Az ilyen emberek számára a magas belső státusznak a megerősítése a fontos, hogy a hallgatás ne mozdítsa ki őket egyensúlyukból és esetlegesen ne indítsa őket túlzott reakciókra. A következő szakaszban konkrét státuszjelzésekről lesz szó illetve arról a kérdésről, hogy intróként vagy extróként mire kell különösen odafigyelnie. AZ ÖT STÁTUSZTERÜLET
Annak érdekében, hogy rendszerezni tudja gondolatait saját státuszjelzéseivel kapcsolatban, a következő szakaszokban külön tárgyalom az egyes területeket. Területekről egészen különböző összefüggésekben beszélhetünk. Általában olyan megkülönböztetésekkel találkozunk, mint a verbális és a nem verbális jelzések. Ezeket az intrók és extrók közötti csekély különbségre tekintettel újra rendeztem, hogy lehetőség szerint útmutatással szolgáljanak a konkrét személyiségekkel összefüggésben. A rendszerezés eredményeképpen öt státuszterületet jelöltem ki, amelyekről alább részletesebben is olvashat. A szóban forgó területek logikusan kerültek kijelölésre annak érdekében, hogy az olvasást követően a hatalom egyes megnyilvánulási formái gyorsan és könnyen azonosíthatóvá váljanak. Hiszen a cél az, hogy a való életben gyorsan felismerje és kezelni tudja a hatalom státuszjelzőit. A legnyilvánvalóbb és szó szerint vett terület a tér, amely itt is az első helyen áll. A státuszjelzők azonban más értékmérőkhöz is kapcsolódhatnak: az időhöz, az energiához, a {1 33} törődéshez és az önreprezentációhoz. Az intrók és az extrók számára az öt terület vonatkozásában speciális útmutatást is nyújtok. A korlátok ugyanis a perspektívától és a személyiségtől függően egy és ugyanazon terület kapcsán gyakran nagyon eltérőek. Az öt státuszterület
A következő alfejezetekben található magyarázatok és áttekintések két célt szolgálnak: először is megbízható tájékozódást nyújtanak a gyakorlati helyzetek értelmezéséhez akkor is, ha ön másokat figyel meg. Másodszor pedig a fellistázott információk birtokában meg tudja előzni, hogy önkéntelenül fals jeleket sugározzon különösképp a testbeszédével vagy éppen a hangjával. Ha a státuszjelzések mind ez idáig nem tűntek fontosnak, akkor a következőkben úgymond megtanulhatja e kommunikáció alapszókincsét. Első státuszterület: tér
A tér státusz-zónaként A körülöttünk lévő tér egészen konkrét értelemben saját körzetünk: mi és mások itt vagyunk megtalálhatók és itt mozgunk. Az összeütközések és rivalizálás során a magas és az alacsony státusz a tér tekintetében gyakran világosan meghatározható: ki tartja ellenőrzése alatt a teret? Ki hatolhat be a másik körzetébe, például a másik munkaterületére vagy esetleg még személyes komfortzónájába is? Mely terekre terjed ki az érintett cselekvők mozgása? Azonban a térnek mint státuszzónának vannak árnyaltabb oldalai is. A kis, nyugodt mozdulatok a nagyobb, izgatott hadonászásokkal összevetve sokkal szuverénebb hatást gyakorolnak: hiszen (feltéve, hogy a mozgásnak van kezdete és vége, ezáltal pedig meghatározott) célirányosságot jeleznek, és utalnak arra is, hogy mi illik és mit szabad. Nyilvánvalóan vannak tehát más szempontok is, amelyeket a térbeli státuszüzenetek kapcsán tekintetbe kell vennünk. Alább egy áttekintést talál, amelynek segítségével a jövőben a térbeli státuszjelzőket értelmezni tudja. ÁTTEKINTÉS: STÁTUSZJELZŐK A TÉR VONATKOZÁSÁBAN Emberek közötti tér Álló és ülő felületek (vízszintes tér) Ha v alaki csípő szélességű terpeszben áll, súly át egy enletesen osztja el, ezenfelül pedig m ég egy enesen is áll, annak egy értelm űen v an álláspontja és ezzel egy ütt státuszigény e is. Aki ellenben a két lábfejét szorosan egy m ás m ellé tév e áll, és esetlegesen a súly át jobbra v agy balra billenti, könny en alacsony státuszú jelzéseket küld m ások felé, m ely ek szerint nincs m egfelelő stabilitása és állóképessége. Aki egy szék egész ülőfelületét betölti, státuszát tekintv e m agasabbra tör, m int egy oly an személy, aki a felületnek csak egy ik felét foglalja el v agy a szék peremén ül. A testmagasság és a függőleges térbeli viszonyok Bár a magas emberek fizikailag több teret töltenek be és ezért könny en hatalm asnak tűnnek, ez a beny om ás azonban a hiány zó energia és különösen a rossz testtartás (például m agasra v ont v agy előreeső v állak, erny edt karok) foly tán gy orsan elv ész.
Az ülés és az állás a személy ek között a státuszt tekintv e egy ensúly t tud terem teni. Ennek m egv ilágítására lehet példákat hozni: m inden érintett ül? Am ikor v alaki látogatót fogad és feláll, am ikor a m ásik belép, akkor ezzel több dolgot is jelezhet. Például ezzel megakadály ozhatja, hogy a másik leüljön (a magas státusz jelzése), de a felállást a m ásik tisztelete (az alacsony státusz jelzése) is kiv álthatja. Az állás táv olságot teremthet, egy enrangú v iszony t alakíthat ki, figy elmet {1 34} demonstrálhat v agy hatalmi igény t jelezhet. Helytállás Aki nem tér ki, állv a v agy ülv e m arad és eközben esetlegesen m ég a ny ugodt szem kontaktust is fenntartja, ha egy (esetlegesen konfrontatív és energiától duzzadó) szem benálló fél az irány ába m ozdul, az ezzel a v iselkedéssel ny ugalm at és szuv erenitást jelez feltév e, hogy ezzel a testbeszédének egy éb rezdülései is összhangban v annak. Tehát, ne hadonásszunk idegesen, ne nézzünk félre és ne húzzuk fel a v állunkat! A mások terébe történő behatolás Az em berek rendelkeznek egy fajta térbeli kom fortzónáv al: szükségük v an arra, hogy m ásoktól bizony os táv olságot tartsanak, és ezzel egy oly an zónát alakítanak ki, am ely ben biztonságban érzik m agukat. A kom fortzónák a kapcsolatok típusaitól függően különbözőképpen alakulnak: m inél közelebb áll hozzánk egy m ásik em ber (pl. társ, gy erm ek), annál inkább m egengedjük neki a kom fortzónánkhoz v aló hozzáférést. A professzionális v iszony okban ellenben nagy obb táv olságot szoktunk tartani; itt ritkán fordul elő érintkezés. De m aga a kultúra, am ely ben felnőttünk, is gondoskodik bizony os különbségekről: Japánban v agy Finnországban az em berek közötti táv olság nagy obb m int Indiában v agy Olaszországban. Aki a v ele szem benálló kom fortzónájának határát átlépi, és abba behatol, ezzel hatalm i igény t dem onstrál. Ez történik például akkor, amikor v alaki az irodában egy másik személy előtt elterpeszkedik v agy egy ülő személy nek átnéz a v álla fölött (például: az íróasztalon álló PCkijelzője felett). Egy beszélgetés során a túl nagy közelség is kellem etlenséget és stresszt idézhet elő. A m agas külső státusz legszélsőségesebb, térben m egny ilv ánuló form ája az agresszív taszigálás. Egy ily en behatolás kezelése ugy ancsak státuszjelző: hagy juk érv ény esülni a behatolót (alacsony státusz)? Kitérünk előle (éppúgy )? Találunk arra m ódot, hogy a m ásikat m eghátrálásra kény szerítsük (magas státusz)? Közeledés Ki közelít kihez annak érdekében, hogy v alam it tisztázzon? Szokv ány os m ódon a rangban alacsony abban álló közelít a m agasabban pozicionálthoz kiv év e akkor, ha utóbbi egy értelműen a nagy rabecsülését akarja jelezni és ezért szív esen m egm ozdul. Egy enrangúak konfliktusa esetén a szem ély es hatótéren kív ül eső sem leges érintkezési tér jelenti a legkev esebb problém át. Tárgyak elhelyezése, avagy tanácsok karokra és kezekre Aki tárgy akat hely ez el a körny ezetben, akkor küld ezzel igazán jelentős státuszüzenetet, ha a tárgy akat m ások területére rakja. Néha v alaki csak azért tesz v alam it v alahov a, hogy ezzel saját terét egy m ásik szem ély kárára kiterjessze. Erre egy példa: egy kolléganő leteszi a kézitáskáját az ön íróasztalára. (Hasonló, jelzésértékű v álaszlépés: a tárgy kom m entár nélkül I történő eltáv olítása a saját területről, pl. táska földre hely ezése!) I De az is hasonló üzenetet közv etít, am ikor v alaki a tárgy alóasztalnál kezét és
karját is láthatóan az asztallapra hely ezi. Itt v agy ok! Különleges státuszigény t jelent be az, aki karját és/v agy kezét ny om atékosan és esetlegesen hanggal kísérv e m ozgatja, és m indezt energikusan teszi. Erre néhány példa: türelm etlen dobolás az ujjakkal az asztalon, ököl az asztalon, a köny ök jobbra és balra történő kifelé fordítása. És a dom inancia skáláján legfelül áll, ha v alaki ököllel csap az asztalra. A tér mint személyes státuszterület Iroda Egy szem ély irodája sokféle m ódon jelzi státuszát. Kulcskérdések: nagy ság, fekv és, ablakok száma, a bejárás akadály ai (pl. előszoba v agy foly osó), a bejárni szándékozók korlátozása (pl. elv árt időpont-egy eztetés v agy az előszobában hely et foglaló asszisztencia). Tárgyalási tér Aki az első sorban, tehát közv etlenül az asztalnál ül, ezzel aktív részv ételét jelzi: v ele a tárgy alás során sokkal inkább szám olni kell, mint azzal a személly el, aki a második sorban foglal hely et elv onulv a, {1 35} a szabad hely ek egy ikén. Parkoló A parkolóhely is a térbeli körzet része. Mily en közel v an a lefoglalt parkoló a cég épületének főbejáratához? És m i történik akkor, ha egy másik személy meg nem engedett módon ott parkol? Az intróknál és az extróknál gyakran különböző térbeli viselkedési stratégiákat, ezzel pedig a státuszjelzők különböző használatát is megfigyelhetjük. Abban is különbséget fedezhetünk fel, ami intrók és extrók számára stresszt okoz. Mindez visszavezethető arra, hogy a befelé forduló viselkedés (intrók) más jelzéseket közvetít, mint egy kifelé irányuló viselkedés (extrók). Ha ebben még olyan korlátok is belejátszanak, mint az óvatosság vagy a konfliktuskerülés (intrók), illetve az agresszivitás vagy a nyomásgyakorlás (extrók), akkor az említett viselkedésbeli és érzékelésbeli különbségek még jobban kiéleződnek. Alább álljon néhány olyan tanács, amely segítséget nyújt, hogy intró vagy extró személyiségével felismerje és alkalmazza a státuszjelzéseket: A tér mint státuszterület: intróknak szóló tippek Még ha a státusszal kapcsolatos találkozásokat inkább önm agában is
Még ha a státusszal kapcsolatos találkozásokat inkább önm agában is dolgozza fel, és szív esen lem ond a közv etlen konfrontációról, akkor is alakítsa térbeli jelzéseit (am i ny ilv ánv alóan külső ) nagy on tudatosan! Kísérletezzen különböző v iselkedésm ódokkal! 1. Aknázza ki az analitikus gondolkodást és az állhatatosságot m int erősségeket: tisztázza önm agában, hogy m ely hely zetekben akar kitérni egy szem ély elől v agy akarja elhagy ni a hely et a feszült kommunikáció miatt! Gy akorolja, hogy tudatosan ne térjen ki mások elől! Ehely ett alakítsa a kommunikációt aktív an: álljon fel, ha v alaki a széke mögé áll! Közelítsen ahhoz a személy hez, aki v áratlanul belép az irodájába és korlátozza a saját teréhez v aló hozzáférést! 2. Tekintse át a teret analitikus erőv el és megfigy elő képességév el! Egy megbeszélés alkalmáv al önt hol látják és hallják jól a döntéshozók és a fontos ügy felek? Hogy an kellene ülnie, hogy m ások szem ében szuv erén hatást keltsen? Kezdje azzal, hogy karját és kezét láthatóan az asztalra hely ezi nem kell rögtön előre tolnia a kezét. Ha az asztalon v an dokumentáció, akkor mindez könny ebben megy! 3. Ha egy teret betöltő kom m unikációs partnerrel v an dolga, lélegezzen mély eket és maradjon elengedett! Emlékeztesse magát: az extrók gy akran különösen dinam ikusan hatnak kifelé! Próbálgassa saját v iselkedését, különösen oly an hely zetekben, amely ekben támadás v agy ny omás alatt érzi magát például akkor, ha v alaki túl közel kerül önhöz v agy tomboló mozdulatokkal hadonászik és ezért agresszív nek tűnik! Ezekben az esetekben is tartsa a szem kontaktust tám adó szellem ű beszélgetőtársáv al és testév el tov ábbra is m aradjon felé fordulv a! Ne tegy en ideges m ozdulatokat, ne tekingessen oldalra és ne húzza fel a v állát! A tér mint státuszterület: tippek extróknak A külv ilágot ön egy intrónál jobban birtokba v eszi. Ezért v alószínűleg nincsen azzal problém ája, hogy jelenlétét a térben dem onstrálja. Gy enge pontjai a térbeli kom m unikáció tekintetében éppen ezért m ásutt keresendők. 1. Figy eljen arra különösen a form álisan m agasabban rangsorolt szem ély eknél, hogy ne hatoljon be túlzottan tám adó szellem ben azok territórium ába! Fontolja m eg tov ábbá, hogy egy introv ertáltabb szem ély esetlegesen érzékeny ebb lehet, m int egy extrov ertált! Ez néhány példáv al illusztrálható: egy irodába lépv e előbb kopogjon és v árja meg a v álaszt; ha tárgy akat hely ez el, önmagához közel tegy e. 2. A v isszafogott em berek könny en ostrom olv a érzik m agukat, ha túl közel kerül hozzájuk, m egérinti őket v agy a karját és kezét élénken irány ukba em eli. Figy eljen arra, hogy ny ugodtan m ozogjon, illetv e tartson elegendő táv olságot! A kulcsszó: kom fortzóna! 3. Legy en óv atos m ozdulataiv al, ha oly an kom m unikációs partnerrel hozza össze a sors, aki táv olságot tart, kitér v agy idegesnek tűnik! Így elkerülheti a felesleges stresszt. Ám v igy ázat: bár az introv ertáltak gy akran m ozognak kisebb rádiuszban, ez hatalmi igény ükről és öntudatukról alig árul el v alamit. És az ideges beszélgetőtárs lehet extró is
Második státuszterület: idő
Akinek hatalma van, nem rohan. És fordítva: pont annak nincs hatalma, aki rohan. {1 36} Peter Modler Az idő értékes és korlátozott erőforrás. Továbbá ez is olyan territórium, amelyet a státuszkommunikációval elfoglalunk. Ki rendelkezik mások idejével? Figyelje csak meg egyszer a helyzeteket: Ki veheti el mások idejét úgy, hogy várakoztatja őket vagy a szavukba vág (mint Edgar Ivettnek a bevezető példában)? Ki teheti meg, hogy később válaszol egy e-mailre, illetve lassan vagy hosszan beszél? Röviden szólva: ki rendelkezik mások idejével? Ezzel szemben ki szentel időt másoknak, és engedi meg, hogy mások határozzák meg egy találkozás hosszúságát és időpontját? Kommunikációnk sebessége is árulkodik arról, hogy viselkedésünk milyen státuszt képvisel. A mozgás vagy beszéd gyors tempója, ahogyan egy szakértő, Peter Modler is hangsúlyozza, elsősorban egy dolgot árul el: a szolgálatkészséget. ÁTTEKINTÉS: STÁTUSZJELZŐK AZ IDŐ VONATKOZÁSÁBAN Beszédidő A ny ugati kultúrákban m egszokott dolog, hogy a nagy obb hatalm ú hosszabban beszélhet és rendszerint nem is v ágnak a szav ába. Beszédtempó Aki gy orsan beszél, nem tűnik anny ira nagy hatalm únak, m int az a személy, aki időt szán a beszédére. Ez akkor is így v an, ha az amerikai szakirodalom ban gy akran azt a feltételezést olv ashatjuk, hogy az (extrov ertált) gy ors beszéd élénk, hozzáértő és rokonszenv es hatást kelt: ez sem m i esetre sem igaz akkor, ha az a beny om ás alakul ki, hogy a beszélő ideges, bizony talan v agy egy szerűen siet. A halk és gy ors beszéd kombinációja szinte mindig alacsony státuszt jelez. Tehát v egy ünk mély lev egőt és ne hagy juk m agunkat hajszolni. Ha v alaki v ontatottan, lassan beszél, az ugy ancsak probléma. Ebben a tekintetben a hangsúly ozás is fontos: a m agas státuszú lassan beszélők dinam ikája a hanglejtésben, illetv e a hangsúly ok és szünetek ügy es
alkalm azásában rejlik. Ha ön ehhez a csoporthoz tartozik, inkább fogja magát röv idre. Ez a v iták során és feszültséggel teli hely zetekben úgy is jobb. A mozgás sebessége A beszédidőhöz és a beszédtempóhoz hasonlóan a mozgásra is igaz, hogy aki státuszát tekintv e magas rangú, elég időt hagy hat magának. Ennek azonban előfeltétele, hogy ez a lassúság szuv erénnek, határozottnak és ezáltal erősnek is tűnik és nem egy szerűen csak tuny ának, nehéz felfogásúnak, bizony talannak v agy gy engének. E pont kapcsán inkább az oroszlánra gondoljon, m int a csigára. A kapkodó m ozgás ellenkező hatást kelt, a hadaráshoz hasonlóan rendszerint az alacsony státusz jelzője. Ahogy an a szakasz elején álló idézet is szól: annak, aki rohan, nincs hatalm a. A reakció időzítése A reakció időzítését, akárcsak a m ozgás tem póját, átv itt értelem ben értjük. Tegy ük fel, hogy v alaki önhöz fordul: például egy kérdéssel, feladattal, terv v el v agy esetleg támadással. Ön a m agas státusz jelzéseit bocsátja ki, ha egy e-m ailre csak később v álaszol, v agy egy tám adást a tám adóra m ért kérdő pillantással kommentár nélkül hagy. Egészen elengedetten hat, ha v alaki odafordul a másikhoz és hagy ja, hogy a támadás célt tév esszen. Pontosság A pontosság akárcsak az udv ariasság (lásd a negy edik státuszterületet) általában v év e tiszteletet jelez ez a tisztelet mások idejére v onatkozik, amely et nem akarunk fecsérelni. Az értekezletek során megny ilv ánuló szándékos pontatlanság éppen ezért lehet státuszjelző. Aki elkésik, azt jelzi, hogy m áshol v olt nélkülözhetetlen dolga, és az értekezlet (résztv ev őiv el egy ütt) v árhat. Az intróknak és extróknak az idő státuszterülete szempontjából is oda kellene figyelniük személyes erősségeikre és korlátaikra: Az idő státuszterületként: tippek intróknak Intróként v alószínűleg nagy ra értékeli, ha v an ideje. Az időre v onatkozó státuszkom m unikációját érintő kockázatok és lehetőségek m indenekelőtt két tény ezőből fakadnak. Elsőként: ön m entálisan sok inform ációt összetett m ódon dolgoz fel, ezért általában szív esen és hosszan gondolkodik. Másodszor: oly kor több időre v an szüksége ahhoz, hogy gondolatait úgy öntse szav akba, hogy azzal elégedett legy en. 1. Ereje ny ugalm ában rejlik. Használja ötödik intró erősségét a szuv erenitás fenntartására: hagy jon m agának időt a m ozgás és a beszéd során! A szuv erenitás csak nehezen egy eztethető össze a kapkodással. Ha a szétszórtsággal küzd, akkor egy úttal arra is figy eljen, hogy egy beszélgetés során az inform ációkat egy v ezérgondolat alapján gy űjtse össze, és ne szolgáljon túl sok részlettel! Mindegy, hogy szuv erén m ódon hat-e: ha elv eszik a részletekben,
akkor oly an beny omást tesz, mintha a lény eg elkerülné a figy elmét. És fárasztó is önt hallgatni. Tehát nem csak a tiszteletet, a státusz fizetőeszközét v eszíti el, hanem a figy elmet is. 2. Az állhatatosság oly an erősség, am ely közv etlen összeköttetésben áll az időv el. Ahogy an arra képes, hogy hely tálljon a térben, ezt ugy anúgy az időben is meg tudja tenni. Ne hagy ja magát kapkodó, hangos v agy energikus em bertársai által hajszolni! Ha a célhoz v ezető úton akadály okba v agy elutasításba is ütközik: a Nem! -et csak a kív ülállók szem ében fogadja el! Magában ne adja fel és nézzen új módszerek után! Ezt nev ezik elszántságnak, és ez ny újt magas belső státuszt! Tov ábbá ne hagy ja, hogy a szav ába v ágjanak ebben is segít az állhatatosság! Beszéljen csak tov ább, m ondja például azt, hogy : Hagy ják, hogy v égigmondjam! Ez egy oly an stratégia, amely et a bev ezető példánkban az értekezleten Iv ett is használhatott v olna. Kiv étel: ha egy formális státuszát tekintv e magas rangú személy (pl. elöljárója) szakítja félbe. Ebben az esetben az állhatatosság nagy on kockázatos konfrontációt jelent m indenekelőtt azért, m ert az érintett térben m ások is v annak. 3. Másrészt kom m unikációs partnerének adjon oly an im pulzusokat, am ely ek figy elm et biztosítanak az ön szám ára! Ennek kapcsán gondoljon arra, hogy különösen az extrók kedv elik azokat a jelzéseket, am ely ek azt üzenik, hogy történik v alam i! Akkor is, ha gondolkodásról v an szó v agy arról a szükségletről, hogy időt ny erjünk. Egy oly an, extró által tett spontán jav aslatra reagáló mondat, mint hogy Pillanat, ehhez éppen én is hozzá tudnék tenni v alamit!, ily en üzenetet küld. Az em lített jav aslatra adott reakció m ásik, ügy es időzítése (lásd fent az időt m int státuszkategóriát) a köv etkező im pulzus lehet: Engedje m eg, hogy ezen elgondolkodjam! Ham arosan v isszahív om. Egy ily en akcióv al szuv erenitást biztosít m agának, hogy ny ugodtan el tudjon gondolkodni, ahely ett hogy hagy ná m agát lerohanni, m eggondolatlanul reagálna és a m ásiknak időt, energiát v agy m unkát szentelne. Tám adások esetén a reakció időzítése a beszélgetés idő előtti m egszakítását jelentheti: Beszéljünk erről később. Holnap m ajd jelentkezem. Vagy hallgat és tov ábblép Az idő státuszterületként: tippek extróknak Extróként szív esen tölti idejét tev ékeny ségekkel, az intróknál jobban kedv eli a dinam ikus, v áltozatos és gy ors kom m unikációt. 1. Stressz hatása alatt éppen az extróknak jelent kísértést a gy orsabb (és esetlegesen hangosabb) beszéd. Igazítsa tem póját óv atosan beszélgetőpartneréhez! Többny ire akkor sikeres, ha a m ásik először is köv etni tudja önt, és másodszor: nem érzi magát ny omás alatt v agy sarokba szorítv a. Hiszen m ár tudjuk: az agressziv itás és ny omásgy akorlás mint korlát az extrók listáján szerepel Ha a gy orsaság kapkodásba m egy át, akkor az eredetileg erősségként m egny ilv ánuló tulajdonság könny en az ellentétébe
csaphat, és az ön körny ezetére gy akorolt kisugárzását kockáztatja. Ezért a forró pillanatokban is tartsa észben, hogy a kapkodás alacsony státuszjelző! 2. Szisztem atikusan integráljon időterv et az életébe: m indenféle spontaneitás ellenére is gondoskodjon arról, hogy a fontos határidőket m indig betartsa és ennek kapcsán elv ben is legy en pontos! Példát v ehet az óv atos intrókról: akaratlanul se legy en udv ariatlan, ne fecsérelje el a m egbeszélt találkozó idejét! 3. Beszélgetőtársát engedje beszélni és csak különleges esetben szakítsa félbe! Különösen fatális lehet, ha félbeszakít egy rangban m agasabban pozicionált személy t akkor is, ha ezt nem szándékosan teszi és ezzel m egsérti a szóban forgó szem ély időbeli territórium át. Sok extró egy szerűen azért v ág mások szav ába, mert tudni v éli, amit a beszélő mondani kív án. A tetterő, beszédkészség és a gy orsaság mint eredendő erősségek ily enkor kockázatossá v álhatnak. Harmadik státuszterület: energia
Az energiabefektetés is státuszjelző Az energia mint státuszterület az erő alkalmazását jelenti. Az erő itt többet jelent puszta testi erőfeszítésnél. Sokkal inkább azt a belső és külső intenzitást értjük ezalatt, ami a kommunikációban is megjelenik. Példánkban Edgar energiát fordít arra, hogy az értekezlet résztvevőinek figyelmét megnyerje, egyúttal Ivettről elterelje. Ez a magatartás leginkább bátorságot és vitakészséget igényel amelyek tipikus extró erősségek. De célzott energiabefektetéssel az intrók is képesek lehetnek arra, hogy határozottságot mutassanak, állást foglaljanak, és ha szükséges, azt meg is védjék. Áttekintés: státuszjelzők az energia vonatkozásában Biztonság Erről a cím szóról első hallásra nem az energia jut az eszünkbe. De gondolja csak v égig: azok a szem ély ek, akik m agas státuszból kom m unikálnak, nagy biztonsággal m ozognak m intha pontosan tudnák, m it m iért tesznek. Tehát úgy tűnik, m intha a hely zet urai lennének. A biztos hanglejtés, tiszta és foly tonos intonációv al ötv özv e bíztatóan hat és v an benne egy fajta feszültség, am i a hallgatást könny űv é, szám talanszor m ég izgalm assá is teszi. Ez egy fajta célzott energiabefektetés, am i ily en hely zetekben a biztonság érzetét kelti. Határozottság A határozott hangv étel intenzitást és jelentőséget kölcsönöz egy kijelentésnek: a beszélő energiát fektet a hanglejtésbe, a hangerőbe v agy a hangsúly ba. Ez magas státuszt jelez, e szerint a beszélő v agy az általa m ondottak fontosak. Vagy éppen m indkettő! De v igy ázzunk: a hangerő nem jelent autom atikus gy őzelm et a státuszharcban. Egy csendes hang is lehet energiáv al telt és jelezhet m agas státuszt! Sok hatalom m al bíró em ber nem beszél különösebben hangosan. Tisztán, artikuláltan és érthetően beszélnek ugy an, és m egfelelően adagolják az energiát, de egy általán nem fülsiketítő erőv el. {1 37 } Ebben is a korábban említett biztonság mutatkozik meg, amely erőt közv etít. Mozdulatok A dinam ikus m ozdulatok általában m agas státuszt jeleznek feltév e, hogy nem kapkodó v agy kontrollálatlan, hanem határozott és kecses, azaz foly am atos és egy séges m ozdulatokról v an szó. Bár a nagy gesztusok
im pozánsan hatnak, de a kisebb, kontrollált kéz- és karm ozdulatok is lehetnek energikusak, célirány osak és határozottak. Testtartásában is ügy eljen a megfelelő tónusra! Tartsa a fejét magasan, gerincét és v állait pedig egy enesen! Az erőtlen, passziv itásba torkolló m ozdulatok (például kézm orzsolgatás v agy v állrángatás) béketűrést v agy tehetetlenséget szim bolizálnak, azaz alacsony státuszt. Ugy anez v onatkozik az állandóan ism étlődő v agy hosszan tartó, egy szóv al határozatlan m ozdulatokra is: ezek is gy engeséget és alacsony státuszt jeleznek. Az energia és státusz vonatkozásában az intrók és extrók hajlamai jelentősen különböznek egymástól. Az energia státuszterülete: tippek intróknak Az intrók energiáik nagy részét külső hely ett belső foly am atokra fordítják. Ettől sokszor erőtlennek tűnhetnek ezáltal pedig alacsony státuszúnak. 1. Kerülje az erőtlenség beny om ását azáltal, hogy saját m ódszereiv el szuv erenitást kölcsönöz beszédének és m ozdulatainak! Ez konkrétan anny it tesz: a kisebb, ny ugodtabb, jól m eghatározott m ozdulatok kontrolláltság és intenzitás (ez is energia) érzetét keltik, m iközben ön tov ábbra is biztonságban érezheti magát. Semmi szükség nincs arra, hogy az energiabefektetés extró jelzéseit próbálja elsajátítani. Saját eszközeiv el is közv etítheti ezt az üzenetet: Pontosan tudom, hogy mit csinálok. És feszült hely zetekben is kiállok em ellett. Mindeközben kerülje az erőtlenség oly an nonv erbális jeleit, m int: mozdulatlan, passzív an ölbe tett kezek oldalt lelógó, him bálózó, izom tónust nélkülöző kezek kifejezéstelen arc, am i stresszről v agy szellem i elkalandozásról árulkodik ez különösen irritálja az extrókat, akik nem tudják v iselkedését leolv asni, s így nem kapnak im pulzusokat. 2. Ugy anez v onatkozik a beszéd közbeni hanglejtésére és a hangerejére is: a nagy energiabefektetés (erős hangsúly ok, nagy hangerő, em elkedett tem pó) erő beny om ását kelti de ny ugodt, csendes, hangsúly os hangv étellel ugy ancsak ny ertesként kerülhet ki a hely zetből. Ha ön a szó legszorosabb értelm ében csendes típus: feltétlenül tartsa fenn a szem kontaktust, ügy eljen a m értékletes, de nem túl alacsony tem póra, hangsúly ozzon tudatosan és tartson szüneteket! Különösen figy eljen a m ély és lassú hasi lev egőv ételre, hogy hangja ne v eszítse el sem erejét, sem foly tonosságát! Így csendesen is lehet erős és energiáv al telt a beszéde, ekképpen az egy szerű, röv id, egy értelm ű szav ak is bőségesen elegendőek. 3. Erejét m utassa m eg belső energiájának kiaknázásáv al is: nincsen szüksége erőteljes kifelé fordulásra. A ny ugodt szem kontaktussal párosult elm ély ült hallgatás (am ily en Istv án v iselkedése), illetv e a szuv erén testtartás (lásd: a tér státuszterülete: ne térjen ki!) is nagy on energikus és m agabiztos beny om ást kelthet. Ebben
segítségére lesznek oly an erősségek, m int a koncentráció és a ny ugalom. Ám v igy ázat: ahhoz, hogy a hallgatás hatalm at és m agas státuszt sugározzon, nem v egy ülhet bele sértődöttség v agy tehetetlenség! Az energia státuszterülete: extróknak szánt tippek Az extrók tetterejük, jutalom iránti törekv ésük és lelkesedésük foly tán energiáikat gy akran m ozgássá alakítják: élénk gesztusokká, dinam ikus fellépéssé v agy hangos, határozott beszéddé. 1. Ahogy az időv el, úgy az energiáv al kapcsolatos státuszterületen is v eszély t jelent a kapkodás. A stresszhez és a kifelé forduláshoz kapcsolódó m agas energiaszint a m eggondolatlanság térny eréséhez v ezethet. Ha ehhez még türelmetlenség is társul, akkor a hatás még erősebb: a m ozdulatok könny en v álnak rendezetlenné és rángatózóv á v agy határozatlanná annak foly tán, hogy az energia rem egésbe v agy him bálózásba torkollik, és köv etkezm ény ként a testbeszéd határozottsága elv ész. Ennek hatásaként pedig legalábbis kív ülről szem lélv e elv eszti uralm át a kom m unikációs hely zet fölött. Alacsony státusz-riadó! Maradjon m ozgásban, s engedje ki energiáit, de ügy eljen arra, hogy m ozdulatai ne kapkodóak legy enek, hanem elegánsak, jól m eghatározott kezdő- és v égponttal! Így kifelé irány uló erői m agas státuszjelzőkhöz kapcsolódnak, és a hatalm as gesztikulálás m ellett is szuv erén hatást keltenek. 2. Bár extróként sok energiáv al és jó beszédkészséggel bír: nem egy edül felelős azért, hogy a párbeszéd előrehaladjon. A túl sok energia épp egy ily en szituációban alacsony státuszt eredm ény ezhet. Jegy ezze m eg az Istv ánhoz hasonló intrók segítségév el, hogy a hallgatásnak és kiv árásnak is ereje v an! A legjobb m ódszer ily enkor egy jó m ély lélegzetv étel 3. Ha az agressziv itás korlátjáv al küzd: sose próbálja beszélgetőpartnere akaratát elny omni, semmibe v enni v agy megtörni! Még ha meg is engedheti m agának ezt a nagy energiabefektetést: ez kapcsolati szinten általában rossz v ért szül és a tárgy ilagosság szintjén is annál könny ebben szabotálják majd céljait. {1 38} Az ily en v iselkedés másik negatív köv etkezm ény e az, hogy a feszültségek könny en kifejlett konfliktusokká fajulhatnak. Ha m ár ajkain érzi az Így lesz és kész! frázisát, akkor inkább v egy en egy jó m ély lev egőt! Hallgasson, foglalja össze az elm ondottakat és tegy en fel egy kiegészítendő kérdést! Példa: Látom, hogy ebben különböző állásponton v agy unk. Mit gondol, hogy an tudnánk m ost tov ábblépni? Negyedik státuszterület: odafigyelés (másokra fordított figyelem)
A negyedik és ötödik státuszterület az odafigyelés két különböző irányáról szól: a másokra és a saját magunkra irányuló figyelemről. A jelen státuszterület, a negyedik tehát, az odafigyelésről szól azaz azokról a jelzésekről, melyeket másoknak küldünk és ezáltal másokra fordítunk figyelmet. Nem összekeverendő ez az odafigyelés az ugyanilyen elnevezésű extró erősséggel, amelyről korábban már volt szó. A figyelmesség és az odafigyelés első hallásra pozitív kicsengésű sok esetben így is van, hisz az emberek általában pozitívan reagálnak arra, ha tudomást veszünk róluk. Az odafigyelést az 5. fejezetben motiváló eszközként is megismertük. Az odafigyelés azonban mást is kifejezhet: ha valakire pikkelnek, akkor az odafigyelés hatalmi eszköz lehet. Ennek megfelelően kihívássá válhat, ha egy felettes egy beosztottját folyamatosan figyeli, hogy aztán kérdőre vonhassa és kritizálhassa. Szélsőségesebb esetben az odafigyelés konfrontációhoz is vezethet: Ma is 35 percet késett! Hol volt már megint? Ilyen esetekben a státuszviszonyok egyértelműek: aki kritizál vagy konfrontálódik, magas státuszát nyilvánítja ki. {1 39} Hasonló a helyzet akkor is, amikor ennek az ellenkezője történik: az odafigyelés tudatos megvonása is a magas státusz jelzője. Részletesebb információkat a következő szövegdobozban talál. ÁTTEKINTÉS: STÁTUSZJELZŐK AZ ODAFIGYELÉS VONATKOZÁSÁBAN Udvariasság Az udv ariasság ritualizált figy elm esség egy adott kultúrán belül és tiszteletet jelez, am ely a státuszkom m unikáció központi értékm érője. Persze jelentős különbségek lehetnek aközött, hogy hol m i szám ít udv ariasnak v agy udv ariatlannak. Am íg például az (extrov ertált jellegű) Egy esült Állam okban illetlenségnek érzik a hosszú ném aságot, addig az (inkább introv ertált) Japánban az az illetlen, ha m ások előtt sokat jártatjuk a szánkat. Egy dolog azonban mindig igaz: a v alódi (azaz
nem eltúlzott v agy ironikus) udv ariassággal m ásoknak m agas külső státuszt kölcsönzünk, m agunkat pedig alárendeljük. Aki tehát form álisan m agasabb rangú szem ély ként az irodájába érkező v endéget felállv a fogadja, és búcsúzóul a lifthez kíséri, az udv arias és egy úttal m egtiszteli v endégét egy oly an m agatartással, amely a státusz szempontjából nem v olna elv árható. Ugy anez igaz egy fogadás v agy értekezlet előtti részletes köszöntésre is: ha odafigy elésben részesítünk m ásokat, azzal egy álláspontot képv iselünk. Ezzel szem ben az udv ariatlanság is egy lehetőség arra, hogy megmutassuk: Ön nem nagy on számít nekem, én ön fölött állok. Aki tehát nem kopog, m ielőtt egy irodába belépne, aki beszélgetőpartnere szav ába v ág v agy karóráját szem lélgetv e ásítozik, az is egy fajta álláspontot képv isel. Csak épp egy teljesen másmily et. Adni: ajándékot és hasznot Az adás m indenhol fontos része a szociális egy üttélésnek. Ebbe beleértendő az adás m inden oly an státuszorientált form ája, am ely előfordulhat a v ertikális kom m unikációban, tehát nem a csapattársak közötti baráti m egosztozásban, am i a horizontális kom m unikáció része. Aki például egy felettesének (esetleg akár drága) ajándékokat ad, külsőleg alacsony státuszba hely ezi m agát. Ezt úgy lehet a legjobban m agas belső státusszal párosítani, ha az ajándékozó a fölérendelt megajándékozottnál el akar érni v alamit, azaz a saját akaratát kív ánja érv ény esíteni. A m agas belső státusz m egóv ja az ajándékozót attól, hogy ebben a szerepben kihasználják. Az etikailag kérdéses esetekben az ajándékozás v esztegetésként is értelm ezhető, az eny hébb esetekben csak arról v an szó, hogy az ajándékozó pozitív fény ben szeretné m agát feltüntetni a m egajándékozott előtt. Aki hasznosat tesz, státuszkom m unikáció szintjén is ad v alam it a haszonélv ezőnek, mégpedig úgy, hogy tudatosan előny t ny újt számára. Ez lehet akár egy ajánlás (kérv ény ezés v agy álláskeresés során), segítség a bem utatkozásban (am ely legalább egy ik fél szám ára haszonnal járhat), v agy tudáselőny be hozás exkluzív inform ációk tov ábbadása által (például arról, ha nem sokára felszabadul v alahol egy pozíció). Aki kultiv álja az adás gy akorlatát és közben m agát belül m agas, kív ül alacsony státuszba hely ezi, segít m ásokon azzal, am it ad és segít önmagán azzal, hogy rokonszenv es beny omást kelt, amely v égül {1 40} szintén pozitív figy elmet generál számára. Információfelvétel Az odafigy elés a beszélgetés foly am án anny it tesz, hogy koncentráltan figy elünk és egy úttal hasznosítjuk a hallott inform ációkat: például jav aslatokban v agy célzott v isszakérdezésekben. Az a m ód, ahogy an ezt tesszük, egy ben határozott státuszjelző: figy elm esek és érdeklődőek v agy unk például közbev etv e, ny ugodtan bólogatunk? Vagy leereszkedően, becsm érlően v agy akár gúny osan hallgatunk és ezt például m im ikánkkal juttatjuk kifejezésre? Az is inform ációhoz tud jutni, aki hallgat akár különösen koncentrálv a. Ezért kiem elten fontos az extróknak, hogy a hallgatást ne tév esszék össze a passziv itással. Az odafigyelés megvonása Aki m egv onja a figy elm ét (akár dem onstratív an, akár rejtv e) a v ele szembenállótól, az ezzel legtöbbször magas státuszt jelez. {1 41 } Egy részt azt ny ilv áníthatjuk ki, hogy mily en értékes a bei szélgetőpartner ideje: aki
egy beszélgetés közben e-m aileket nézeget, a szám ítógépév el foglalkozik v agy értekezlet során egy éb m unkákat v égez, egy értelm ű státuszjelzést küld: a körny ezet v agy a beszélgetőpartner nem érdem el osztatlan figy elm et. Az is a m agas státusz jelzője, ha v alaki a kom m unikációs partneréről nem, v agy csak szándékos késleltetést köv etően v esz tudom ást. Az odafigyelés viszonzása A v iszonzáson a nekünk szánt figy elem re adott v álaszt értjük. Ez igen érdekes tartomány a az odafigy elésnek, mert a v iszonzásnak ez a fajtája ism ét teljesen átrendezheti a státuszkérdést. Aki a szem benálló felet például energikus tám adással konfrontálja, könny en alacsony státuszba csúszhat, ha a m ásik ezt egy szim pla m osolly al, felv ont szem öldökkel v agy barátságos v isszakérdezéssel ( Mire gondol pontosan? ) lepergeti m agáról. Mikor v alaki figy elm en kív ül hagy ja az illedelm esség szabály ait, ez a fajta reakció kiv áló eszköz saját státuszunk m egerősítésére. Fejtartás Az odafigy elés gy akran leolv asható a fejtartásról v agy a különböző fejmozdulatokról. Schmitt és Esser (2009, 1 1 8) arra hív ja fel a figy elm et, hogy a m ásik m eghallgatása közben a fej m egem elt tartása a m agas státusz jelzője főként a m egfelelő tekintettel párosulv a: a hallgató értékelőv é av atja magát. Szemkontaktus A szem ek gondoskodnak a legintenzív ebb és legkifejezőbb kom m unikációs pillanatokról. Aki ránéz v alakire, azt a legközv etlenebb figy elem ben részesíti a testi érintkezéstől eltekintv e. A v onatkozó szakirodalom egy séges álláspontot képv isel abban a tekintetben, hogy egy találkozás során az kerül alacsony státuszba, aki lesüti tekintetét, v agy aki először tekint a m ásikra. Az is, aki előbb elfordítja tekintetét, majd v isszanéz a másikra, (ha nem is mindig, de {1 42} esetenként) áldozati tartást, azaz alacsony státuszt jelez. Értekezleteken a résztv ev ők általában leggy akrabban a rangidős szem ély re néznek. Ez azonban nem m indig a m oderátor és nem is m indig a felettesük: sokkal inkább az a szem ély, akinek a legtöbb résztv ev ő a legtöbb hatalm at tulajdonítja és akit a leginkább tisztelnek. Érintések A kom m unikációs partnerünk m egérintése ebben a kategorizálási rendszerben igen érdekes hely et tölt be az odafigy elés és a tér között. A fizikai táv olság legalább egy ponton teljesen m egszűnik, s m ind m agas, m ind alacsony státuszból közv etlen odafigy elést jelez. Aki például átkarolja a m ásikat, ezzel bizalm asságot v agy (m ások előtt) jelzés értékű tám ogatást tanúsít. Aki m egbök v alakit, nagy on közv etlenül figy elm et kér magának. Konfrontációk során a m agas státuszból v égrehajtott érintés kiem elten erős hatalm i jelzés kiv áltképp akkor, ha nagy energiáv al történik. Ily enkor a kézfogásból satu, a v állon v eregetésből ütlegelés, a v állra tett kézből fogly ul ejtés v álhat Minden kultúrának saját szabály ai v annak erre azok az érintések, mely ek német területen elfogadottak, a v ilág más területein lehet, hogy tabunak szám ítanak és fordítv a. Ezen tény ezők közé tartozhat többek között a szem ély es táv olság betartása, az üdv özlő rituálék form ája (m eghajolás, kézfogás, puszi), a nem ek szerepe (férfiak és nők
m egérinthetik-e egy m ást egy általán?), illetv e hogy m ely testrészek érinthetőek (például a felkar igen, de a comb nem). Mosoly A m osoly az odafigy elés közv etlen form ája és norm ál esetben legfőképpen a barátságosság jele. De ezzel összefüggésben is léteznek m agas és alacsony státuszból adódó v áltozatok. Egy leereszkedő, sajnálkozó v agy épp konfrontálódó, harcias m osoly m ind a m agas státuszt jelzik. Ha a beszélgetőpartner szándékosan nem v iszonoz egy m osoly t, arca rezzenéstelen m arad, az m agas státuszt jelez. Más a hely zet, ha egy szem ély foly am atosan v igy orog: ez inkább félelm et, ártalm atlanságot és legrosszabb esetben teljes határozatlanságot, tehetetlenséget v agy inkom petenciát közv etít. Ha tám ogatásra kény szeres m osolly al reagálunk, az szintén az alacsony státusz jelzője. Most ismét álljanak itt az intróknak és extróknak szánt speciális tanácsok, hisz ők az odafigyelést is rendszerint nagyon különböző szempontok alapján valósítják meg. Az odafigyelés státuszterülete: tippek intróknak Az odafigy elés területe különösen azon intrók szám ára jelenthet kihív ást, akiket a kapcsolatkerülés korlátja jellem ez. Akinek am úgy is nehezére esik odafigy elni m ásokra, az a v onatkozó státuszjelzésekkel is csak nehezen tud boldogulni. Ehhez m ég egy alapv ető biztonságigény is társul, am i a legtöbb intró sajátja: aki m ásokra aktív an odafigy el, gy akran úgy érzi, hogy kockázatos területre m erészkedik. 1. Éppen ezért kom m unikációja során gy akorolja az aktív odafigy elés teljes palettáját! Próbálja ki egy bizalm i szem élly el (biztonság!) az odafigy elés különböző jelzéseit. Tudatosan kérdezzen v issza, és küldjön oly an jelzéseket, am ely ek azt m utatják, hogy figy elm esen köv eti a m ondottakat (például bólogatás, szem kontaktus; ld. ehhez a 3. pontban leírtakat)! Figy elje m eg a m ásik fél reakcióit! Kezdheti azzal, hogy az inform ációk befogadása során tehát a koncentrált hallgatás közben tudatosan odafigy el a testére. Kerülje tov ábbá a lekicsiny lő ny ugtatgatás v erbális form áit ( Igen, persze, v iszont ) és a túlzottan röv idre fogott m egny ilv ánulásokat! Nem kell, hogy regény eket m eséljen, de szánjon kellő időt a csev egésekre, ha a hely zet úgy kív ánja! Ha meglepik és épp nincsen ideje, akkor, ahely ett hogy elfojtaná a beszélgetést (és ezért később m agas árat fizetne), inkább halassza későbbre, v agy ny íltan fogalmazza meg, hogy most csak egy gy ors eszmecserére v an lehetősége! 2. Tudatosítsa m agában, hogy a tettetett odafigy elés oly an erős jeleket küldhet, amely eket v alójában nem akar kommunikálni! Ha például rezzenéstelen arccal áll, kerüli a szem kontaktust és elfordítja testét, am ikor a felettese önhöz beszél, akkor a jelzéseik pontos összjátékától függően oly an üzeneteket küldhet, m int hogy Én nem akarok
tudomást v enni magáról, mert nem érdemes a figy elmemre! (magas státusz) v agy hogy Nem érzem m agam biztonságban ön m ellett! (alacsony státusz). Minden bizonny al alaposan m eg szokta fontolni, hogy m ikor m it mond. Ügy eljen a testbeszédére is ezen a téren az intrók általában nagy on csendesek! Tartsa tehát észben a beszélgetések közben fejtartását, a szem kontaktust és testének irány ultságát! Ny ugodtan m osoly ogjon, ha a hely zet m egengedi, és ha v an kedv e hozzá! Ne feledje, hogy a szájzug apró mozdulata is egy fajta mozgás, s ennek is, ahogy fentebb m ár em lítettük, határozottnak kell lennie, egy értelm ű kezdő- és v égponttal. 3. Figy elemmel és odafigy eléssel sok mindent el lehet érni és épp ez a cél a státuszkom m unikáció során. Ha egy döntéshozó értekezletre kerül sor, kérdezzen m eg néhány résztv ev őt, hogy m it gondolnak a dologról, és figy eljen oda rájuk! Ha a döntés v alóban fontos önnek, akkor a négy szem közti beszélgetések során nem csak könny ebben képv iselheti v élemény ét, de akár meg is szerezheti magának mások támogatását. Ezen felül még egy nagy adag figy elmet is! Még ha nehezen is felejt: ne tartson haragot, ha egy eszm ecsere rosszabbul sikerült v agy egy beszélgetőpartner csalódást okozott! Az odafigy elés nem jelenti azt, hogy köny v elést kell v ezetnie m ások hibáiról és kudarcaikról. Óv atos intróként ny ugodtan lehet éber, de azt is v egy e észre, ha lehetőség ny ílik a v iszony ok megv áltoztatására! Ebben a tekintetben példát v ehet az extrók gondtalanságáról ( Próba szerencse! )! Ha nem tudja elérni, am it szeretett v olna: kerülje a kísértést, hogy szőrszálhasogatással, utólagos kritizálással v agy passziv itással álljon bosszút tekintsen el a döntés szabotálásától! Még ha ezek a v iselkedésform ák státuszjelzők is lehetnek: az ily en akciók ham ar csorbát ejthetnek a hírnev én, annak ellenére, hogy profi tárgy aló hírében áll. Az odafigyelés státuszterülete: tippek extróknak Az extróknak általában nem esik nehezükre odafigy elni m ásokra: idegenekkel is könny en felv eszik a kapcsolatot (v alódi extró erősség!), mindeközben lazák maradnak és az odafigy elést is kellemesnek érzik feltév e, hogy nem a korábban em lített kritikus hatalm i törekv ésekről v an szó. 1. Miv el extróként kiem elten fontosnak tartja a kív ülről érkező v isszajelzéseket, különösen nagy lehet a figy elem iránti igény e. Ezért a figy elem m egv onása stresszt okozhat m int a korábbi példában Em ilnek, aki Istv án hallgatása m iatt szenv ed. Ez könny en arra késztetheti önt, hogy intenzív ebben figy eljen m ásokra, és ennek foly tán cserébe m ások m egbecsülésében részesüljön. Ez pedig az alacsony státusz v eszély ét hordozhatja m agában! Gondoljon arra, hogy bár a rokonszenv szép dolog de nem hely ettesíti a tiszteletet, am ely et így feláldoz érte! Tehát ne legy en pusztán elv ből kedv es, barátságos és figy elm es, ha beszélgetőpartnere sem az! Ez esetben
legy en inkább kom oly és koncentrált, ahely ett, hogy kedv esen bólogatna és m osoly ogna! 2. Szintén próbálja elkerülni, hogy a figy elem jelzéseiv el m ásokat elárasszon és túlterheljen! Lehetőség szerint tekintsen el attól, hogy kom m unikációs partnerét félbeszakítsa és túl intenzív jelzésekkel (hangerő, m ozgás, fogdosás) v édekezésre kény szerítse, v agy (és ez nagy on gy akran előfordul a kev és figy elem m el rendelkezők és türelm etlenséggel küzdők esetében) figy elm ét hirtelen elfordítsa beszélgetőpartneréről és egy szerűen faképnél hagy ja! Ha ugy anezt tenné v alaki önnel, biztos önnek sem esne jól. Ha tehát unalm asnak érez egy beszélgetést, gondoskodjon a m egfelelő stim ulációról! Kérdezze m eg saját m agát: Mi az, am i érdekes számomra ebben az eszmecserében? Ha másként nem megy, álljon neki szám olni a kötőszav akat, de ne v onja ki m agát a beszélgetésből! 3. Extróként figy eljen oda m ásokra, hiszen ez az egy ik erőssége! Kérdezzen rá konkrétan arra, am i érdekli v agy foglalkoztatja (ebben az összefüggésben is különösen előny ös: belül m agas, kív ül alacsony státusz)! Oly an erősségek, m int a tetterő és a lelkesedése az irány ítás e form ájában különösen jó szolgálatára lesznek. Beszélgetőpartnere hallgatását ne gondolja passziv itásnak! Kiv áltképpen ha egy intróv al v an dolga, hiszen annak m inden bizonny al épp a hallgatás közben pörög legjobban az agy a! Ha v isszajelzést v ár tőle, akkor erre a kiegészítendő kérdés a legalkalm asabb eszköz tehát az, am i M -m el kezdődik (m iért, menny iben, mikor, mit), tov ábbá amit nem lehet egy egy szerű egy igennel v agy nemmel megv álaszolni. Ötödik státuszterület: önreprezentáció (Az önmagunknak szentelt figyelem)
Az önprezentáció gyakran tisztelethez vezet Az ötödik és egyben utolsó státuszterület a figyelemnek azzal a válfajával kapcsolatos, amelyet az emberek önmaguknak szentelnek. Ez megfigyelhető abban, ahogyan az emberek önmagukat mások számára reprezentálják, és ahogyan annak érdekében viselkednek, hogy kommunikációs partnereik figyelmét magukra vonják. Akire mások csodálattal és tisztelettel tekintenek, az ebben a kategóriában már elérte célját. Az az üzenet, melyet az önreprezentációval közvetít, a következő: Valami különlegesre tartok igényt. Megérdemlem. Tehát önmagával szemben ön tiszteletet tanúsít és egyúttal mások tiszteletére is igényt tart. {1 43} Ennek főleg a hivatásban lehet fontos hatása: aki önmagát megbecsüli és ezt a megfelelő jelzésekkel kommunikálni is tudja, másokat is meg tud győzni arról, hogy hasonlóan viseltessenek iránta. Képzeljen csak el egy bértárgyalást: aki meg van győződve saját teljesítményéről, annak alkalmazottként is sokkal jobbak a kilátásai a sikerre, mint annak, aki az önreprezentáció terén alacsony státuszjelzést küld. ÁTTEKINTÉS: STÁTUSZJELZŐK AZ ÖNREPREZENTÁCIÓ VONATKOZÁSÁBAN Státuszszimbólumok felmutatása A státuszszim bólum ok hatalm i jelek, és ezáltal m agas státuszt kom m unikálnak. Ezek a körny ezettől, nem től és pozíciótól függően nagy on különböző dolgok lehetnek. Csupán néhány példát em lítv e: ruha és cipő, óra, ékszer, szem üv eg, szolgálati gépkocsi, a név jegy kárty a m inősége és dizájnja, lev élpapír, toll, az iroda berendezettsége, szolgálati utak során lefoglalt hotel kategóriája, a szem ély es használatra biztosított tárgy akra (pl. köny v ek, szám ítógép, fejhallgató) szolgáló pénzügy i tám ogatások. Nincs szó arról, hogy ezekkel feltétlenül hencegni kellene. Aki teljesen m agától értetődő m ódon bánik luxustárgy aiv al, az szintén m agas-státuszjelző. A kitüntetések is alkalm asak a m agas státusz dem onstrálására. Ide tartozik m inden, am i pozitív m ódon kiem eli az adott szem ély t a többi közül: díjak, hely ezések, publikációs listák, kitüntetések, klubkitűzők Önértékelésünk kimutatása
Aki az önreprezentáció jelzőiv el kiny ilatkoztatja, hogy érdem es v alam ire, m ásokban is ezt az érzést kelti. Ezek a jelek nagy on különbözőek lehetnek: a ruházat, a táplálkozás v agy a lakáskultúra m inőségére v aló odafigy elés, érdekes em berek körében v aló m ozgás, a cég által biztosított státuszszim bólum ok tudatos igény bev étele m indez m agas státuszjelző és önértékelésről tesz tanúbizony ságot. De a kínálatból v aló tudatos v álasztás, a saját szem ély ről tartott m eggy őződéses beszám oló és a térben v aló szuv erén m ozgás (lásd fentebb) is m agas önértékelésre enged köv etkeztetni. Önértékelésünk kimutatása Aki az önreprezentáció jelzőiv el kiny ilatkoztatja, hogy érdem es v alam ire, m ásokban is ezt az érzést kelti. Ezek a jelek nagy on különbözőek lehetnek: a ruházat, a táplálkozás v agy a lakáskultúra m inőségére v aló odafigy elés, érdekes em berek körében v aló m ozgás, a cég által biztosított státuszszim bólum ok tudatos igény bev étele m indez m agas státuszjelző és önértékelésről tesz tanúbizony ságot. De a kínálatból v aló tudatos v álasztás, a saját szem ély ről tartott m eggy őződéses beszám oló és a térben v aló szuv erén m ozgás (lásd fentebb) is m agas önértékelésre enged köv etkeztetni. Az osztatlan figy elm et tudatos zav arkeltéssel is fel lehet ébreszteni. Ide tartozik a hangos telefonálás, zav aró papírgy űrögetés v agy párhuzam os beszélgetés egy beszám oló közben. De a tüntető bosszantásra és panaszkodásra v aló hajlam is határozott figy elm et és energiaráfordítást köv etel. A figy elem m egköv etelésének egy különleges m ódja a társadalm i szabály ok szándékos m egsértése. A skála itt is igen széles: asztalra tett lábak, hallható büfögés az üzleti v acsorán, a kiszabott beszédidő jelentős túllépése m indez használható arra, hogy m agas státuszt dem onstráljunk. Az üzenet így hangzik: Nekem szabad! Miv el státuszkom m unikációról v an szó, az eredm ény nem is a rokonszenv (az ily enkor nagy on ritka), hanem a tisztelet, m ely a szabály szegések gy akori kísérője. Szégyenlősség vagy idegesség A töltelékszav ak és egy éb ny elv lágy ítókhoz hasonló jelzések gy akori használata (lásd az intró szöv egdobozt alább), csakúgy, m int az elpirulás, v isszahőkölés v agy saját felsőtestünk érintése (a fejen v agy ny akon, hajon v agy akár az ékszerekkel v aló játék) alacsony státuszt jelez. Dacher Keltner (2009, 89) v iszont arra is felhív ja a figy elm et, hogy a szégy enlősség ezen jelei pozitív hatásúak is lehetnek: arra utalnak, hogy az adott szem ély szabály köv ető és bizony os tekintetben m egközelíthető és em beri. De szigorúan értelm ezv e: a szégy enlősség a horizontális kom m unikációban rokonszenv et ébreszt, a v ertikális kommunikációban v iszont semmily en formában nem v ált ki tiszteletet. Hűvösnek látszani A hűv össég jelzései egy fajta v édelmet jelentenek, mert ezek mindegy ike egy fajta m egközelíthetetlenséget közv etít kifelé. A sötét szem üv eg például gátolja a szem kontaktust. De a hangsúly osan v isszafogott, alacsony energiabefektetéssel járó testbeszéd v agy a látszólagos közöny össég is hűv ösnek mutat bennünket. Susan Cain (201 3, 238f) a hűv össéggel kapcsolatban a lazaság fiziológiájáról ír. Ez azért jelent v édelm et, m ert érzéketlenséget szuggerál, am ely pont az intróknak nem sajátja. Humor I A hűv ös, menő magatartás egy ik belső formája a humor mondhatni
I A hűv ös, menő magatartás egy ik belső formája a humor mondhatni egy fajta m eleg hűv össég. Aki nem v eszi m indig kom oly an m agát és nev etni is tud önmagán, megközelíthetőv é v álik és épp ezáltal gy akran kifejezetten hatalmasnak hat. A humoros személy önmagáv al szembeni táv olságtartást, a saját tökéletlenségeiv el v aló könny ed m egbirkózást, ezáltal igazi öntudatot jelez. A humornak sokféle v álfaja v an a száraz {1 44} stílustól a szív ély es nev etésig. Most pedig következzenek az intrók és extrók számára az önreprezentációval kapcsolatos testreszabott tanácsok: Az önreprezentáció státuszterülete: tippek intróknak Szám os intró ügy et sem v et az önreprezentációra: hiszen ők belső dolgaikkal v annak elfoglalv a a külsőségek hely ett, és az extrókkal szem ben szám ukra inkább önm aguk prezentálása és a figy elem magukra v onása jelenti a kihív ást. 1. Mutassa m eg hogy fontos önm agának: különben ez m ásoknak is nehezére fog esni! Kezdetnek ne törődjön azzal, hogy m ásokat zav ar-e ezzel ettől csak elbizony talanodik! A ny ugodt v isszafogottság term észetesen teljesen rendben v an. Mindazonáltal kerülje az alacsony státuszt jelző m ozdulatokat: például a fej, ny ak v agy haj fogdosását, a bizony talan hintázgatást v agy az ujjakkal foly tatott merengő játékot! Az elpirulásra v aló hajlamot nem tudja oly an könny en elleplezni. De általában a pirulás is sokkal ham arabb elm úlik, ha tudom ásul v eszi teljes ny ugalommal és saját maga becsmérlése nélkül. 2. Az, hogy hogy an képv iseli álláspontját, szintén az önreprezentáció része. Magában jelszó: bentről kifelé bizony osan pontosan és alaposan v égiggondolja v élemény ét, mielőtt kimondja. Álljon hát ki amellett, amit mondott! Épp a túl óv atos emberek hajlamosak arra, hogy a szem ély es m egjelöléseket, főleg az oly an önreprezentációra alkalm as szav akat, m int az én v agy az ön, m ás, konkrét szem ély m egjelölést nem tartalm azó szerkezetekkel hely ettesítsék. ( Ezt v agy azt meg kellene csinálni. ) Ez erőtlenül hat mondja inkább azt, hogy én, és nev ezze meg egy enesen azt is, akinek v alam it tennie kellene! Ugy anezen okból kerülje a lágy ító, kitérő form ákat, például a feltételes m ódot ( Megcsinálhatnánk, Elképzelhető lenne ), és kerülje az oly an szav akat, m int a talán és az esetleg, m ely ek gy engítik a m ondottak hatását! Kerülje az oly an töltelékeket is, m int az őőő, hát, v alahogy és hát ja! Miért? Mert m inden ny elv i eszköz, amely eket itt felsoroltunk, egy értelmű üzenetet küld: Nem is oly an fontos, amit mondok. Magam sem v agy ok igazán meggy őződv e róla. És ezeket nem is tudom tisztán és egy értelm űen kifejezni. Ezt jobban is tudja csinálni! Mondja ki konkrétan, hogy m i a m egoldandó problém a, m i a jav aslata v agy hogy m it sikerült v éghezv innie és úgy mondja ki, hogy érezhető legy en az önmagába
v etett bizalm a és hite! Fogalm azzon röv iden és töm ören! Ez a jó értelem ben v ett önreprezentáció: önbizalm at képv isel. 3. Schmitt és Esser (2009, 1 86ff.) azokban az esetekben, ahol fennáll a m agasból alacsony státuszba v aló lecsúszás v eszély e, egy röv id v észhely zet-m antrát jav asolnak, am ely et felidézhet m agának, ezáltal v isszany erv e a szituáció feletti m entális uralm at. Intróknak egy oly an aktiv áló mantrát jav aslok, mint például Sikerülni fog! Az önreprezentáció státuszterülete: tipp extróknak Az önreprezentáció rengeteg extró szám ára a körny ezetükhöz v aló alapv ető hozzáállásukból fakadóan teljesen term észetes, és ezért norm ál esetben nem jelent akadály t. A jelen tippek éppen ezért inkább az adagolásra és a stratégiákra v onatkoznak. 1. Ha túl sok energiát fordít az önreprezentációra (akadály ok: m agam utogatás és énközpontúság), akkor ez könny en nagy zolásként hathat, és sem rokonszenv et, sem tiszteletet nem ébreszt. Adagolja ügy esen saját m aga reprezentálását m intha csak egy ízletes fűszerről lenne szó! 2. Ne próbálja m eg szabály szegések rév én m agára v onni a figy elm et! Ezt m ár biztosan iskolás év ei óta tudja. Az egy értelm ű jelekkel kifejezett v alódi bosszankodás például sosem v ezet jóra csak egy dologra utal: elv esztette önuralm át. Ha gy engéi a ny ugtalanság, a lobbanékony ság v agy az agressziv itás: v egy en egy nagy lev egőt és hasznosítsa energiáit tudatosan, ahely ett, hogy a köv etkezm ény ekre v aló tekintet nélkül szabad utat engedne nekik! 3. Schmitt és Esser (2009, 1 86ff.) azokban az esetekben, ahol fennáll a m agasból alacsony státuszba v aló lecsúszás v eszély e, egy röv id v észhely zet-m antrát jav asolnak, am ely et felidézhet m agában, és ezáltal v isszany erheti a hely zet feletti m entális uralm at. Extrók szám ára egy oly an összpontosító m antrát jav aslok, m int például A v alódi erő a ny ugalomban rejlik! HA INTRÓK ÉS EXTRÓK ÖSSZEÜTKÖZNEK Státusz: intrók és extrók közötti stressz Miután megismerte az egyes státuszterületeket, nyilván sejti már: a hatalmi kommunikáció kiemelt félreértés- és stresszforrás az intrók és extrók között. A személyiségtípusok közötti különbségek akkor válhatnak igazán megerőltetővé, ha a saját stratégiáival nem tud hatást gyakorolni, vagy ha mások bizonyos stratégiáitól különösen szenved. A példáinkban Ivett és Emil ezt tapasztalják meg saját intró és extró látószögükből.
Ivettet például különösen irritálja, hogy Edgar a szavába vág az értekezlet alatt, mert ő intróként ezt a státuszjelzést sosem használná. Edgar viszont a másik félbeszakítását sokkal kevésbé érzi problémának: jutalomorientált extróként spontaneitásával kockázatot vállal azzal, hogy a nyilvánosság előtt Ivett szavába vág. Ezt azért meri megtenni, mert a szerencsés kimenetel például ha a főnök kompetens és dinamikus munkatársat lát benne számára önmagában is kellően vonzó jutalom. Ellenben ha a kimenetel nem a várt sikerrel zárul, akkor annak ára van: a főnök esetleges rendre igazítása ( Kérem, hagyja, hogy a kolléganő végigmondja! ) vagy Ivett szuverén replikája ( Nem emlékszem, hogy befejeztem volna. ) miatt Edgar könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetett volna munkatársai előtt, ami státuszvesztéssel járt volna. Ehhez még az a kockázat is hozzájárul, hogy Edgar a többiek szemében illetlen tuskónak tűnik a kolléganő megzavarása miatt. Ez a csapaton belül (főként, ha az intrók nagy számban vannak képviselve) a rokonszenv megvonásába is kerülhet. Az intrók tudják: olykor a kockázat folytán bölcsebb visszavonulót fújni és a cél eléréséhez kevésbé drasztikus módon közelíteni. Intrók és extrók a státuszkommunikáció során különösen I megnehezíthetik egymás életét. A hallgatásnak ára van Emil, a csoportvezető, szenved István hallgatása miatt, mert extróként nagy szüksége van a külső visszajelzésekre, ami jelen esetben számára fájdalmas módon elmarad. Emil így könnyen abba a kísértésbe eshet, hogy maga törje meg a csendet annak érdekében, hogy a légkör elviselhetőbbé váljon. Ha Emil beszédével nem a helyzet tisztázását célozza meg, hanem pusztán beszélhetnékét csillapítja, az nem vezet sem a helyzet, sem saját státuszának javításához. István ezzel szemben a hallgatással energiát takarít meg, magát felettesként magas státuszba emeli, és ez meg is felel a feszült helyzetekben megmutatkozó kapcsolatkerülő hajlamának. Ennek a viselkedésnek azonban István is megfizeti az árát: aki megtagadja a kommunikációt, lehúzza a rolót és másokat
bizonytalanságba taszít, az nemcsak a nyílt eszmecserét nehezíti meg, de rossz hangulatot is gerjeszt és vezetőként aligha képes beosztottjait motiválni. Ezzel szemben hatalmas különbséget jelentene és egy intró elvárásainak ugyanúgy megfelelne egy kevés szóval és egyértelmű üzenetekkel operáló letisztult stratégia, amellyel ugyanúgy elkerülhető lenne, hogy Istvánnak státuszveszteséget kelljen elszenvednie. Az extrók tudják: kiváló lehetőségek rejlenek abban, ha a feszültségeket és konfliktusokat nevükön nevezzük és megbeszéljük. A két intró és extró személyiség közötti konfrontáció, amely végigkísérte ezt a fejezetet, mindeddig nem nyújtott megoldást a kommunikáció megnyugtató továbbfejlesztésére. Viszont e példák megtárgyalása elvezethet azokhoz a felismerésekhez, amelyek segítségével a legjobban fel lehet készülni a másik személyiségtípust is érintő, státuszharcokkal tarkított feszült helyzetekre. Önmagáról és a jobb kommunikációról is gondoskodik azzal, ha meg tudja válaszolni ezt a két kérdést: Két irányadó kérdés a személyiségre alapozott státuszkommunikációhoz 1. Hogy an működik az az adott intró v agy extró személy iség, akiv el épp dolga v an? 2. Intró v agy extró szem ély iségként hogy an kom m unikálhatna a legm egfelelőbb m ódon hitelesen és szem ély iségének m egfelelően? Az első kérdés megfontolása segíthet abban, hogy megértse a másik ember viselkedésformáit, abban az esetben is, ha azok esetleg lényegesen eltérnek az önétől. A válaszadásban segítségére lehet egy olyan elemzés, amely az intrókkal és extrókkal kapcsolatban megszerzett tudására támaszkodik. A második kérdésen való elmélkedés segíthet saját lehetőségei kiaknázásában és a személyiségéhez igazodó cselekvések megválasztásában. Ha meg tudta válaszolni a
könyvben szereplő kérdéseket, akkor ez már nem jelenthet akadályt önnek. A státuszküzdelmekbe lehetőleg minél korábban szálljon be! A konfliktuskutatásból ismert az a tény, hogy a feszült helyzetek másként hamar elmérgesedhetnek és később sokkal több energiát kell fektetni a helyzet tisztázásba vagy a státuszon esett esetleges csorbák kiküszöbölésére. De térjünk vissza a két, példában felvázolt helyzethez! Hogyan tudna Ivett intróként és Emil extróként olyan státuszjelzéseket küldeni, hogy ne pusztán játékba lendüljenek, de egyúttal megmutathassák környezetüknek, hogy szuverén (már tudja: magas belső státusz!) és felelős módon tudnak cselekedni? Kedves Olvasó, ez ennek a fejezetnek a záró kérdése! Feladat: Státusztréning intróknak és extróknak Dolgozzon ki megoldásokat az ebben a fejezetben megtalálható példák megoldására: Amennyiben ön intró: Dolgozzon ki a fejezet elején található Övön aluli ütés az értekezleten cím ű példában szereplő Iv ettnek egy m egfelelő stratégiát a hely zet kezelésére! Nev ezze m eg a v onatkozó státuszjelzőket! Amennyiben ön extró: Dolgozzon ki (az Intrók kontra extrók cím ű alfejezetben található Főni hagy a saját levemben! cím ű példában szereplő) Em ilnek egy m egfelelő stratégiát a hely zet kezelésére! Nev ezze m eg a v onatkozó státuszjelzőket! A vállalkozó kedvűek számára: Dolgozzon ki két m egoldást egy enként eltérő státuszkonstellációv al: belül és kív ül m agas, belül és kív ül alacsony, belül m agas kív ül alacsony v agy belül alacsony kív ül magas! 1. Az én esetem:......... 2. Megoldási javaslat:...
...... 3. (Vállalkozó kedvűeknek) Második megoldás eltérő státuszkonstellációval:............ 4. A státuszjelzők fajtái a megoldás(ok)ban:............... A LEGFONTOSABBAK RÖVIDEN Az összeütközések, támadások és a határok kitapogatása mind a státuszkommunikáció részét képezi. A státuszjelzők szükségesek a szociális kapcsolatokban, mert fontos támpontot nyújtanak: az emberek ki akarják tapogatni az egymás közötti kapcsolatokat és tudatosan vagy tudat alatt rangsorok kialakítására törekszenek. Ezek megmutatják, hogy egy csoportban kinek van több, illetve kevesebb hatalma. Alapvetően különbséget teszünk belül és kívül magas vagy alacsony státusz között. Ezek az állapotok megnyilvánulnak a beszédben, valamint a nonverbális jelekben és viselkedésformákban. A formális hatalmi pozíciókkal nem állnak közvetlen kapcsolatban. A magas státuszú kommunikáció a tisztelet, az alacsony státuszú kommunikáció a rokonszenv megszerzésére irányul. A státuszkommunikáció intrók és extrók számára egyaránt gyakran stresszes, ezáltal kockázatokkal és akadályokkal jár együtt néha még akár félelemmel is. Ez a nyomás gyakran a reakciók tipikus mintáiban nyilvánul meg. Itt az kerül előnyös
helyzetbe, aki távolságot tud teremteni önmagától és választani tud különböző stratégiák közül. A legfárasztóbb az a fajta élet, amelyet mások büntetlenül megtiporhatnak. Azok a nehézségek és terhek, amelyek a státuszkommunikációból adódnak, intrók és extrók esetében nagyon különbözőek lehetnek. Egyúttal azonban mindkét személyiségtípus kamatoztathatja saját erősségeit és előnyeit a státuszküzdelmek során. Mindez egész konkrétan megmutatkozik azon öt területen, amelyekhez a státuszjelzők hozzárendelhetők. Ezek a tér, az idő, az energia, az odafigyelés és az önreprezentáció. Ha intrók és extrók státuszkonfliktusba keverednek egymással, akkor úgy juthatnak előnyhöz, ha egyrészt megismerik a másik személyiségtípus látásmódját, másrészt pedig tudják, hogy hogyan alakíthatják saját kommunikációjukat hitelesen és saját személyiségtípusuknak megfelelően.
8. Együtt többet! Sose próbálj a magad képére formálni valaki mást. Tudod és Isten is tudja, hogy elég belőled egy. Ralph Waldo Emmerson (1803 1882), amerikai filozófus és író Mit akar megvalósítani? Ez egy terjedelmes könyv. Mit fog az olvasottakból a saját életében és a másokkal való kommunikáció során ténylegesen felhasználni? Ebben az utolsó fejezetben öt pontban összeszedtem a megítélésem szerint legfontosabb következtetéseket az intrók és extrók közötti különbségek vizsgálatából. Kezdje egyszerűen az egyes ponttól s lépésről lépésre változtasson az életén azáltal, hogy az egyes belátásokat egyre jobban és jobban a magáévá teszi. Sok örömöt kívánok felfedezőútjához! 1. Derítse ki, hogy mi teszi önt különlegessé! A köztes kérdésekre adott válaszaiból következtesse ki, hogy mi az, amit a hétköznapjaiban szeret és mi az, amit nem! A könyv első fejezetének segítségével térképezze fel erősségeit és korlátait! Derítse ki, hogy mely helyzetek adnak önnek energiát és melyek szívják le tartalékait! Gondolkozzon el azon, hogy tulajdonságai konkrétan mit is jelentenek az ön és környezete számára! Egy intró nyugalma, csendes bölcsessége és óvatossága, odafigyelési képessége ezek a tulajdonságok felbecsülhetetlen értékűek lehetnek. Ugyanez vonatkozik az extrók lelkesedésére, bátor tetterejére és szívélyes odafigyelésére. Mindazonáltal: a legtöbb ember magától értetődőnek tartja erősségeit. Oly sok minden van, amivel folyamatosan rendelkezünk, a tudatunkban
azonban mégsem jelennek meg értékként. Az intrók gyakori szerénysége és az extrók külső visszajelzések iránti igénye erre még egy lapáttal rá is tesz: az, ami erőssé tesz bennünket, nem mindig tűnik olyan jelentőségteljesnek. Ámde: ha saját maga sem becsüli erősségeit, akkor mások számára is megnehezíti, hogy megbecsüljék. Derítse ki, hogy mi teszi önt különlegessé! Használja fel ezeket a felismeréseket arra, hogy egyre inkább olyan mederbe terelje életét, amely az ön számára a legmegfelelőbb! Ez se nem jobb, se nem rosszabb, mint valaki más élete, de ez az öné! Engedje magának kiélvezni, és élje meg különleges tulajdonságai teljes tudatában! 2. Éljen jelentőségteljesen! Mit tart lényegesnek? Mindenkit személyiségjegyei alakítanak. De nem kényszerítik semmire. Extróként senki sem kényszeríti arra, hogy folyton újabb kapcsolatokat keressen. Intróként senki sem kényszeríti arra, hogy egy számítógép vagy egy könyvkupac mögé bújjon. Fejlesszen hatásos tulajdonságokat és igen, ehhez aknázza ki intró vagy extró erősségeit. De fogadja el, hogy extróként időnként introvertálódik, intróként pedig időnként extrovertálódik. Szabadságunk a rugalmasságunkban rejlik! Hogy számunkra mi lényeges és mit érzünk jutalomnak, az egyéni dolog. Élete nagy feladatai közé tartozik, hogy kiderítse mi az igazán lényeges az ön számára. Mit szeretne leginkább, s mit szeretne feltétlenül véghezvinni ezen a bolygón, mielőtt búcsút vesz tőle. Kedves extrók, tanulják meg a mérhetetlen energiáikat arra összpontosítani, ami igazán fontos! Ez olyan mélységet adhat életüknek, amit az izgalmas, ingerdús időtöltés, a pénz, a hírnév és a pörgés önmagában nem képes nyújtani még akkor sem, ha ezekben egyébként örömüket lelik. Gondolkodjanak el a következő kérdésen: mi fontos igazán számomra még ha az komoly erőfeszítést is jelent? Valósítsa meg a kérdésre adott
válaszát! Keressen környezetében olyan intrókat, akik segítik a stratégiai tervezésben! Kedves intrók, tanuljanak meg kockázatot vállalni azért, ami igazán fontos! Néha a mozdulatlanság jelenti a legnagyobb kockázatot. A változásnak ára van. De ön is fontos része a fejlődésnek. Gondolkozzon el a következő kérdésen: Mit akarok igazán elérni még akkor is, ha ez bizonytalansággal jár? Valósítsa meg a kérdésre adott válaszát! Keressen környezetében olyan extrókat, akik a döntő pillanatban lendületet adnak önnek! 3. Gazdagítsa csapatát! A vegyes csapatok a legjobbak Segítse erősségeivel és sajátosságaival azokat a csoportokat, amelyekben él és alkot: családját, baráti körét és munkahelyi környezetét. Engedje, hogy mások is tőkét kovácsolhassanak abból, amit ön akar és tud, és egyúttal ön is aknázza ki azt, amit mások jobban tudnak vagy máshogyan szeretnének. Ennek megfelelően ossza el a feladatokat és a felelősségi köröket! Tartsa szem előtt, hogy azok a vegyes csapatok, amelyekben a tagok egyesítik erősségeiket, igazán sikeresek lehetnek. Gondoljon közben az ön-ölelés veszélyeire is: attól, hogy egy csapattag máshogy működik, mint ön, még nem rosszabb (és persze nem is jobb) ember. Tartsa tiszteletben az eltérő világnézeteket! Másoktól is követelje meg ugyanezt! 4. Másokhoz mérten kommunikáljon! Hogy szavainkon, gesztusainkon és tetteinken keresztül mit közlünk másokkal, különösen akkor válik fontossá, amikor befelé és kifelé forduló személyiségek találkoznak egymással. Ilyenkor ugyanis kevésbé valószínű, hogy szavak nélkül is megértenék
egymást. A kommunikáció ilyen esetekben fontos hidakat építhet számunkra. A beszélgetőpartnerünkre való odafigyelés biztosítja a jó kommunikációt Önnek éppen ezért hajlandónak kell lennie arra, hogy intróként többet, extróként pedig kevesebbet mondjon annál, mint amit saját késztetései alapján megfelelőnek érez. Részletesebben magyarázza el, hogy mi a lényeges önnek! Figyelje meg, hogy mások hogyan reagálnak felvetéseire, és kommunikációját formálja az ebből levont következtetéseknek megfelelően. Konzultáljon bizalmi személyekkel, ha bizonytalan magában! Kedves intrók, nagyon kérjük, hogy bátran ragadják magukhoz a szót! Így gondoskodhatnak arról, hogy a gondolataikban rejlő érték a külvilág számára is megismerhetővé váljon. Jelezzék, ha gondolkodási időre van szükségük. Nyújtsanak elegendő ingert a környezetükben lévő extrók számára! Vegyenek részt a beszélgetések irányításában! Ha ezt megteszik, befolyásolhatják a viták kimenetelét. Kedves extrók, maguk és mások számára is biztosítsanak elegendő időt! A környezetükben lévő intrók különösen hálásak lesznek, ha kellő nyugalommal viseltetnek a beszéd és főleg az odafigyelés során. Legalább ilyen fontos, hogy a cselekvések előtt elegendő időt szánjanak gondolkodásra. Ennek meglesz a jutalma is: aki időt hagy magának, az sokkal szuverénebbnek tűnik, mint kapkodó társai! 5. Ünnepelje a különbözőséget! Nyilvánvaló, hogy társadalmunkban intrókra és extrókra egyaránt szükség van, ellenkező esetben az evolúció már eltüntette volna vagy az egyik vagy a másik személyiségformát, vagy legalább eltolta volna valamelyik irányba a kiegyensúlyozott megoszlást intrók, centrók és extrók között. Szükség van a figyelmességre és a reflexióra, a nyugodt gondolkodásra és az óvatosságra, de ugyanilyen fontos a tetterő, a lelkesedés és a vitakészség is.
Különbözőek vagyunk még szerencse! Örüljön annak, hogy különbözőek vagyunk! A köztünk lévő eltérések nemcsak fontosak és hasznosak, de izgalmasabbá is teszik együttélésünket és mozgásban tartanak bennünket. Fedezze fel a személyiségek közötti különbségeket akad még néhány izgalmas eltérés. Aknázza ki, ha egy öntől merőben eltérő személy teljesen új, eddig ismeretlen perspektívát tár fel. Ez a stratégia akár a végtelenségig bővítheti a horizontját. Vidám felfedezőutat kívánok!
Teszt: Ön intro- vagy extrovertált? Ha ezt a tesztet inkább elektronikusan, autom atikus kiértékeléssel szeretné kitölteni, m egtalálhatja ném et ny elv en a leisem enschen.com/online-test/ webcím en. Jelölje be azokat az állításokat, amelyek igazak önre! 1. Beszélgetések közben gy akran türelm etlenné v álok, ha m ások túl sokat gondolkodnak v álaszadás előtt. 2. Szív esebben beszélgetek egy szerre csak egy szem élly el, m int nagy obb csoportban. 3. Gondolataim letisztultabbak lesznek, ha m egoszthatom őket másokkal. 4. Szeretem, ha körny ezetem tiszta és rendezett. 5. Hosszú gondolkodás hely ett szív esebben cselekszem gy orsan és hasraütésszerűen. 6. Ha fáradt v agy ok, inkább v isszahúzódom. 7. Fárasztanak a gy orsan beszélő emberek. 8. Nagy on sajátos, kifinomult ízlésem v an. 9. Ha tehetem, elkerülöm a nagy obb tömegeket. 1 0. Könny en elcsev egek idegenekkel is. 1 1. Ha sokáig v agy ok em berek között, gy akran elfáradok, sőt néha ideges is leszek. 1 2. Ha beszélek, m ások általában m eghallgatnak.
1 3. Ha otthon hosszabb időre fogadok v endégeket, általában elv árom, hogy besegítsenek a háztartásba. 1 4. A projektm unkát jobban szeretem röv idebb szakaszokban v égezni, m int hosszabb fázisokban egy huzam ban. 1 5. Egy m ás után foly tatott v agy hangosabb beszélgetések után néha fáradtnak érzem magam. 1 6. Nincs szükségem sok barátra. Inkább a v alódi, m egbízható barátságokat értékelem. 1 7. Nem sokat tűnődöm azon, hogy mások mit gondolnak. 1 8. Nagy on fontosnak tartom, hogy mindig kialudjam magam. 1 9. Pezsdítően hatnak rám az új hely ek és körny ezetek. 20. A hirtelen jöv ő zav arokat és v áratlan hely zeteket m egerőltetőnek érzem. 21. Azt hiszem, hogy mások általában ny ugodt, unalmas, táv olságtartó v agy félénk em bernek tartanak. 22. Szeretek megfigy elni és jó szemem v an az apró részletekre is. 23. Jobban szeretek beszélni, mint írni. 24. Szív esen inform álódom alaposan, m ielőtt döntést hozok. 25. Az em berek közötti feszültségekről általában utoljára értesülök. 26. Kifinom ult szépérzékem v an. 27. Néha szándékosan keresek indokot, hogy ne kelljen részt v ennem egy ünnepségen v agy egy éb társasági program okon. 28. Viszony lag hamar meg tudok bízni másokban.
29. Szeretek gondolkodni és a dolgok v égére járni. 3 0. Nem szeretek nagy obb közönség előtt beszélni. 31. Mások meghallgatása nem tartozik az erősségeim közé. 3 2. Néha túlságosan is hagy om m agam m ások elv árásai által befoly ásolni. 33. A személy es támadásokat általában könny en lerázom magamról. 34. Hamar elunom magam. 3 5. Ha lehet v alam it ünnepelni, akkor ezt ny ugodtan m egtehetjük nagy obb körben: egy v alódi ünnepség v agy egy személy es v acsora keretében. Ezek után összesítse a bejelölt állításokat: Intró állítások: 2, 6, 7, 9, 1 1, 1 5, 1 6, 20, 21, 22, 24, 27, 29, 30, 32 Extró állítások: 1, 3, 5, 1 0, 1 2, 1 4, 1 7, 1 9, 23, 25, 28, 31, 33, 34, 35 A 4, 8, 1 3, 1 8 és 26 állításnak nincs köze sem az intro-, sem az extrov ertált szem ély iséghez, és csak egy célt szolgál: hogy m egakadály ozza a rutinszerű v álaszadást. Ön mily en eredmény t ért el? Ön introvertált, ha legalább hárommal több intró válasza van, mint extró Minél több az intró v álaszainak szám a, ez a szem ély iségform a annál kifejezettebb m ódon jellem zi önt. Ön nagyjából azonos mértékben jelölt be intró és extró választ, azaz nincs háromnál több eltérés a két típusú állításai között? Ez esetben ön az intrók és extrók közötti középső zónában hely ezhető el, és az úgy nev ezett centrov ertált v agy ambiv ertált személy isége rév én m indkét m ásik szem ély iségtípussal jól m egtalálja a közös hangot. Viselkedése különösen rugalm as. Ön extrovertált, ha legalább hárommal több extró válasza van, mint intró. Minél több az extró v álaszainak szám a, ez a szem ély iségform a annál kifejezettebb m ódon jellem zi önt.
FÜGGELÉK
IRODALOM Ancowitz, Nancy: Self-Promotion for Introverts. The Quiet Guide for Getting Ahead. New York, 2010, McGraw Hill. Aron, Elaine: Szeretet és hatalom válaszútján. Kapcsolati mintáink újraformálása az egészségesebb önértékelésért. Ford. Nagy Enikő. Budapest, 2014, Sensum Donum. Aron, Elaine Barbara Caruso: The highly sensitive person: how to thrive when the world overwhelms you. Prince Frederick, Md., 2004, Recorded Books. Assig, Dorothea Echter, Dorothee: Ambition. Wie große Karrieren gelingen. Frankfurt New York, 2012, Campus. Barrick, Murray R. Mount, Michael K. Judge, Timothy A.: Personality and Performance at the Beginning of the New Millennium: What Do We Know and Where Do We Go Next? International Journal of Selection and Assessment 9, 1 2., 2001 (March / June 2001), 9 30. Beck, Martha: Das Polaris-Prinzip. München, 2004, Integral Verlag. Benien, Karl: Schwierige Gespräche führen. Reinbek, 2003, Rowohlt. Benun, Ilise: Jetzt hört ihr mal zu! Erste Hilfe für Schüchterne, Verunsicherte und Zurückhaltende. Weinheim, 2010, Wiley. Boaz, Nate Murnane, John Nuffer, Kevin: The Basics of Business-to-Business Sales Success. McKinsey Quarterly, May 2010; díjmentes regisztráció a következő linken: http://www.mckinseyquarterly.com/the_basics_of_business to-business_sales_success_2586 Brooks, David: A társas lény. A sikeres élet rejtett dimenziói. Ford. Vereckei Andrea. Budapest, 2013, Libri. Cain, Susan: Csend: a hallgatás ereje egy harsány világban. Ford. Ehmann Bea. Budapest, 2013, Háttér. Calendreau, Ludovic et al.: Extracellular Hippocampal Acetylcholine Level Controls Amygdala Function and Promotes Adaptive Conditioned Emotional Response. The
Journal of Neuroscience 27. December 2006, 26 (52), 13556 13566; Link: http://www.jneurosci.org/content/26/52/13556.full Carothers, Bobbi J. Reis, Harry T.: Men and Women Are From Earth: Examining the Latent Structure of Gender. Journal of Personality and Social Psychology. Online publikáció 2012. Link: https://www.reissprofile.eu/websites/3/blogpdf/carothersre pdf Cohen, Donald Schmidt, James P.: Ambiversion: Characteristics of Midrange Responses on the Introversion- Extraversion Continuum. Journal of Personality Assessment, 1979, 43 (5): 514 516. Dembling, Sophia: The Introvert s Way. Living a Quiet Life in a Noisy World. New York, 201, Perigee Trade. Depue, Richard A. Fu, Yu: On the Nature of Extraversion: Variation in Conditioned Contextual Activation of Dopamine. Facilitated Affective, Cognitive, and Motor Processes. Frontiers in Human Neuroscience, 2013, 7:288. Absztrakt: http://www.frontiersin.org/human_neuroscience/10.3389/fn Dodge, Kenneth A.: Emotion and Social Information Processing. In: Garber, Judy Dodge, Kenneth A. (Ed.): The Development of Emotion Regulation and Dysregulation. Cambridge, 1991, Cambridge University Press, 159 181. Etrillard, Stéphane: Mit Diplomatie zum Ziel. Wie gute Beziehungen Ihr Leben leichter machen. Offenbach, 2013, GABAL. Eysenck, Hans: Dimensions of Personality. New Brunswick, London, 1947/2012, Transaction Publishers. Eysenck, Hans: Eysenck on Extraversion. London, 1973, Crosby Lockwood Staples. Eysenck, Hans Jürgen: Readings in Extraversion-Intraversion: Bearings on Basic Psychological Processes. New York, 1971, Staples Press. Frankl, Viktor E.: mégis mondj igent az életre!: egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort. Összeáll. és előszó: Sárkány Péter. 3. kiadás. Budapest, 2011, Jel K.
Friedman, Howard S. Martin, Leslie R.: The Longevity Project: Surprising Discoveries for Health and Long Life from the Landmark Eight-Decade Study. 2011, Hudson Street Press. Friedrichs, Julia: Gestatten: Elite. Auf den Spuren der Mächtigen von morgen. München, 2008, Heyne. Geier, Manfred: Die Brüder Humboldt. Eine Biographie. 2. Auflage. Reinbek bei Hamburg, 2013, Rowohlt. Gerbrecht, Sabrina Gloger, Svenja: Durch Wirkung bewegen. Führen mit Charisma. managerseminare 178, Januar 2013, 60 66. Gloger, Axel: Das Ende des Vorgesetzten. managerseminare 183, März 2013, 24 30. Grant, Adam (2013a): Rethinking the Extraverted Sales Ideal: The Ambivert Advantage. Psychological Science 24:6, 1024 1030. Link: http://www.management.wharton.upenn.edu/grant/grant- AmbivertAdvantage_PsychScienceForthcoming.pdf Grant, Adam (2013b): Rocking the Boat but Keeping It Steady: The Role of Emotion Regulation in Employee Voice. In: Academy of Management Journal, December 1, 2013, vol. 56 no. 61703 1723. Grant, Adam Gino, Francesca Hofmann, David: Reversing the Extraverted Leadership Advantage: the Role of Collective Employee Proactivity. In: Academy of Management Journal, 54:3, 2011, 528 550. Grote, Sven Kauffeld, Simone: Stabilisieren oder dynamisieren: Das Balance-Inventar der Führung (BALI-F). In: Erpenbeck, John von Rosenstiel, Lutz (Hrsg.): Handbuch Kompetenzmessung: Erkennen, verstehen [sic!] und bewerten [sic!] von Kompetenzen in der betrieblichen, pädagogischen und psychologischen Praxis. 2. kiadás. Stuttgart, 2007, Schäffer-Pöschel, 317 336. Grotehusmann, Sabine: Der Prüfungserfolg. Die optimale Prüfungsvorbereitung für jeden Lerntyp. 2. Auflage. Offenbach, 2012, GABAL.
Groth, Alexander: Führungsstark im Wandel. Change Leadership für das mittlere Management. 2., átdolgozott kiadás, Frankfurt a. M., 2013, Campus. Hamer, Dean Copeland, Peter: Génjeink.. Miért fontosabbak, mint hinnénk? Ford. Puskás László. Budapest, 2005 [cop. 2002], Osiris. Hartmann, Michael: Elitesoziologie. Eine Einführung. Frankfurt a. M., 2004, Campus. Helgoe, Laurie: Revenge of the Introvert. Psychology Today 9/2010. Link: http://www.psychologytoday.com/articles/201008/revengethe-introvert Helgoe, Laurie: Introvert Power. Why Your Inner Life Is Your Hidden Strength. Naperville, 2008, Sourcebooks. Hüther, Gerald: Was wir sind und was wir sein können. Ein neurobiologischer Mutmacher. Frankfurt a. M., 2013, Fischer Taschenbuch. Jánszky, Sven Gabor Jenzowsky, Stefan A.: Rulebreaker. Wie Menschen denken, deren Ideen die Welt verändern. Wien, 2010,Goldegg. Jensen-Dämmrich, Kirsten: Diversity-Management: Ein Ansatz zur Gleichbehandlung von Menschen im Spannungsfeld zwischen Globalisierung und Rationalisierung? München, Mering, 2011, Rainer Hampp Verlag. Johnson, Debra et al.: Cerebral Blood Flow and Personality: A Positron Emission Tomography Study. American Journal of Psychiatry 156, 1999, 252 257. Link: http://ajp.psychiatryonline.org/article.aspx?articleid=173270 Johnstone, Keith: Impro. Improvizáció és színház. Ford: Honti Katalin. Tatabánya, 1993, Közművelődés Háza. Jung, Carl Gustav: A lélektani típusok általános leírása. Ford. Réti Emese. Budapest, 2010, Scolar. Kagan, Jerome: The Long Shadow of Temperament. Cambridge, Massachusetts, 2004, Harvard University Press. Kahnweiler, Jennifer B.: The Introverted Leader. Building on Your Quiet Strength. San Francisco, 2009, Berrett-Koehler.
Kaplan, Steven N. Klebanov, Mark M. Sorensen, Morten: Which CEO Characteristics and Abilities Matter? Swedish Institute for Financial Research Conference on the Economics of the Private Equity Market 2008. Link: faculty.chicagobooth.edu/steven.kaplan/research/kks.pdf Kelly, E. Lowell Conley, James: Personality and Compatibility: A Prospective Analysis of Marital Stability and Marital Satisfaction. Journal of Personality and Social Psychology, Vol. 52 (1), Jan 1987, 27 40. Link (kostenpflichtig): http://psycnet.apa.org/index.cfm? fa=buy.optiontobuy&id=1987-15348-001 Keltner, Dacher: Born to Be Good. The Science of a Meaningful Life. New York, London, 2009, W.W. Norton & Company. Kimich, Claudia: Verhandlungstango Tanz auf dem Vulkan oder Schweben übers Parkett. In: Köhler, Hans-Uwe L. (Hrsg.): Die besten Ideen für erfolgreiches Verkaufen. Offenbach, 2012, GABAL, 160 170. (GSA Top Speakers Edition, Band 3) Knaths, Marion: Spiele mit der Macht. Wie Frauen sich durchsetzen. Hamburg, 2007, Hoffmann und Campe. Köhler, Hans-Uwe L.: Verkaufen ist wie Liebe. Nutzen Sie Ihre emotionale Intelligenz. 16. kiadás. Regensburg, 2010, Walhalla und Praetoria. Kroenke, Candyce H. Kubzansky, Laura D. Schernhammer, Eva S. Holmes, Michelle D. Kawachi, Ichiro: Social Networks, Social Support, and Survival After Breast Cancer Diagnosis. Journal of Clinical Oncology 24:7, 2006, 1105 1111. Link: http://jco.ascopubs.org/content/24/7/1105.full Kullmann, Kerstin: Die Kraft der Stillen. (Címlapsztori), Der Spiegel, Nr. 34, vom 20. 08. 2012, 102 110. Link: http://wissen.spiegel.de/wissen/image/show.html? id=87818628&aref=image052/2012/08/18/c0-sp-2012-034-0102-0110.pdf&thumb=false Leffers, Jochen: Geld allein ist ein zu schwacher Motor. Spiegel Online vom 22. 02. 2012. Link: http://www.spiegel.de/karriere/berufsleben/mitarbeiter-
motivation-geld-allein-ist-ein-zu-schwacher-motor- a- 816970.html Lehky, Maren: Leadership 2.0. Wie Führungskräfte die neuen Herausforderungen im Zeitalter von Smartphone, Burnout & Co. managen. Frankfurt, 2011, New York: Campus. Little, Brian R.: Free Traits and Personal Contexts: Expanding a Social-Ecological Model of Well-Being. In: Walsh, W. Bruce Craik, Kenneth H. Price, Richard H. (Ed.): Person- Environmental Psychology. New Directions and Perspectives. 2. kiadás. New York, 2000, Guilford, 87 116. Little, Brian R. Salmela-Aro, Katariina Phillips, Susan D. (Ed.): Personal Project Pursuit. Goals, Action, and Human Flourishing. Mahwah New Jersey, London, 2007, Lawrence Erlbaum. Little, Brian R. Joseph, Maryann F.: Personal Projects and Free Traits: Mutable Selves and Well Beings. In: Little et al. (Ed.) (2007), 375 400. Löhken, Sylvia (2012a): Leise Menschen starke Wirkung. Wie Sie Präsenz zeigen und Gehör finden. Offenbach, 2012, GABAL. Magyarul megjelent: A csend ereje a zárkózott ember útja a sikerhez. Budapest, 2016, Libri. Löhken, Sylvia (2012b): So fördern Sie die leisen Leister. managerseminare 169, April 2012, 70 75. Löhken, Sylvia: Unter Extros. Erfolgsstrategien für introvertierte Persönlichkeiten. In: Löhr, Jörg (Hrsg.): Die besten Ideen für eine starke Persönlichkeit. Offenbach, 2010, GABAL, 231 246. (GSA Top Speakers Edition, Band 1) Lucas, Richard E. Diener, Ed: Cross-Cultural Evidence for the Fundamental Features of Extraversion. Journal of Personality and Social Psychology 79:3, 2000, 452 468. Maehrlein, Katharina: Die Bambus-Strategie. Den täglichen Druck mit Resilienzmeistern. Offenbach, 2012, GABAL. Malik, Fredmund: Führen, Leisten, Leben. Wirksames Management für eine neue Zeit. Neuausgabe, Frankfurt a. M., 2006, Campus.
Maxwell, John C.: Holnapra vezető lehetsz. Ford. Pusztai Dóra. Budapest, 2012 [cop. 1995], Bagolyvár. Mehl, Matthias R. Vazire, Simine Holleran, Shannon E. Clark, C. Shelby: Eavesdropping on Happiness: Well-Being Is Related to Having Less Small Talk and More Substantive Conversations. Psychological Science 21, 2010, 539 541. Modler, Peter: Das Arroganz-Prinzip. So haben Frauen mehr Erfolg im Beruf. Frankfurt a. M., 2012, Fischer. Mummendey, Hans D.: Sportliche Aktivität und Persönlichkeit: Versuch einer Tertiäranalyse. Sportwissenschaft 13, 1983, 9 23. Link: http://pub.uni-bielefeld.de/luur/download? func=downloadfile&recordoid=1782504&fileoid=2313864 Nelson, Bob: 1001 Ways to Reward Employees. New York, 1994, Workman Pub. Nettle, Daniel: Personality: What Makes You the Way You Are. Oxford New York, 2007, Oxford University Press. Nettle, Daniel: The Evolution of Personality Variation in Humans and Other Animals. American Psychologist 61:6, 2006, 622 631. Nöllke, Matthias: In den Gärten des Managements. Für eine bessere Führungskultur. Planegg bei München, 2011, Haufe. Olsen Laney, Marti: The Introvert Advantage. How to Thrive in an Extrovert World. New York, 2002, Workman Publishing. Pflug, Karlheinz: Praktische Verkaufspsychologie. Mit psychologischem Wissen leichter mehr Erfolg in Vertrieb und Marketing. Berlin, 2013, epubli. Pink, Daniel (2013a): Eladni emberi dolog. Meglepő igazságok mások meggyőzéséről. Ford. Nagy Györgyi Eszter. Budapest, 2013, HVG Könyvek. Pink, Daniel (2013b): Why Extroverts Fail, Introverts Flounder and You Probably Succeed. Washington Post, 28. Januar 2013. Link: http://www.washingtonpost.com/national/onleadership/why-extroverts-fail-introverts-flounder-andyou-probably-succeed/2013/01/28/bc4949b0-695d-11e2-95b3-272d604a10a3_story.html?hpid=z11
Pink, H. Daniel: Motiváció 3.0: Ösztönzés másképp. Ford. Garamvölgyi Andrea. Budapest, 2010, HVG Könyvek. Prochnik, George: In Pursuit of Silence. Listening for Meaning in a World of Noise. New York, 2010, Doubleday. Reiss, Steven: The Normal Personality. The New Way Thinking About People. Cambridge et al., 2008, Cambridge University Press. Ridgeway, Eliza: Why Introverts Can Be Great Leaders. CNN, 9. 12. 2010. Rößler, Anette: Teams brauchen nicht nur Ja-Sager. businesswissen.de 2013. Link: http://www.businesswissen.de/arbeitstechniken/kritisches-denken-teamsbrauchen-nicht-nur-ja-sager/ Roming, Anna: Die Stillen im Lande. Psychologie Heute, 38. Jahrgang, Heft 1, Januar 2011, 20 27. Ruttkowski, Wolfgang: Typen und Schichten. Zur Einteilung des Menschen und seiner Produkte. Hamburg, 2012 (első megjelenés: 1978), Igel Verlag. Schäfer, Lars: Emotionales Verkaufen. Was Ihre Kunden wirklich wollen. Offenbach, 2012, GABAL. Scheuermann, Ulrike (2013a): Wenn morgen mein letzter Tag wär so finden Sie heraus, was im Leben wirklich zählt. München, 2013, Knaur. Scheuermann, Ulrike (2013b): Wer reden kann, macht Eindruck wer schreiben kann, macht Karriere. Das Schreibfitnessprogramm für mehr Erfolg im Job. 2. átdolgozott kiadás. Wien; 2013, Linde. Scheuermann, Ulrike: Schreibdenken. Schreiben als Denk- und Lernwerkzeug nutzen und vermitteln. Leverkusen Berlin, 2012, Verlag Barbara Budrich. Schmitt, David P.: Big Five Traits Related to Short-Term Mating; From Personality to Promiscuity across 46 Nations. www.epjournal.net, 6:2, 2008, 246 282. Link; http://www.epjournal.net/wpcontent/uploads/ep06246282.pdf Schmitt, Tom Esser, Michael: Status-Spiele. Wie ich in jeder Situation die Oberhand behalte. Frankfurt a. M., 2009,
Scherz. Schüller, Anne M.: Das Touchpoint-Unternehmen. Offenbach, 2014, GABAL. Schüller, Anne M.: Touchpoints. Auf Tuchfühlung mit dem Kunden von heute. Offenbach, 2012, GABAL. Seßler, Helmut: Limbic Sales. Spitzenverkäufe durch Emotionen. Freiburg, 2011, Haufe Lexware. Snyder, Mark: Public Appearances, Private Realities The Psychology of Self-Monitoring. New York, 1984, W. H. Freeman. Sprenger, Reinhard K.: Radikal führen. Frankfurt a. M. New York, 2012, Campus. Stafford, Tom: What Makes Us Extroverts and Introverts? bbc.com 2013. júli 17. Link; http;//www.bbc.com/future/story/20130717-what-makessomeone-an-extrovert Sternberg, Lars: Führungskommunikation zwischen Konsens und Dissens. Führung, Kommunikation und Beratung. Bern stb., 2011, Peter Lang (Europäische Hochschulschriften). Su, Amy Jen Wilkins, Muriel Maignan: Own the Room. Discover Your Signature Voice to Master Your Leadership Presence. Boston -Massachusetts, 2013, Harvard Business Review Press. Szeliga, Roman: Erst der Spaß, dann das Vergnügen. Mit einem Lachen zum Erfolg. München, 2011, Kösel. Tannen, Deborah: The Power of Talk Who Gets Heard and Why? Harvard Business Review 9/10, 1995, 138 148. Thorne, Avril: The Press of Personality A Study of Conversation Between Introverts and Extraverts, Journal of Personality and Social Psychology 53;4, 1987, 718 726. Titze, Michael Patsch, Inge: Die Humor-Strategie. Auf verblüffende Weise Konflikte lösen. München, Kösel. Werner, Florian: Schüchtern. Bekenntnis zu einer unterschätzten Eigenschaft. Zürich, 2012, Nagel und Kimche. Zack, Devora: Networking für Networking-Hasser. Offenbach, 2012, GABAL.
Zeldin, Theodore: Der Rede Wert: Wie ein gutes Gespräch Ihr Leben bereichert. München, 1999, Malik.
ONLINE-FORRÁSOK {145} geistundgegenwart.de Gilbert Dietrich blogja; a szerző saját m egnev ezése szerint tréner, de egy úttal egy internetcég szem ély i osztály ának is a v ezetője. Dietrich a szem ély iségpszichológiáv al kapcsolatos izgalm as kérdésekkel foglalkozik, am ely eket érthetően, m egalapozottan és a v alóságos életre v onatkoztatv a tárgy al. hsperson.com A pszichológus Elaine Aron a m agas szintű érzékeny ség szakértője. Weboldalán v an egy (angol) szöv eg, amely nek segítségév el megfejtheti, hogy ön a nagy on érzékeny szem ély ek köréhez tartozik-e. A teszt ném et v erzióját a textransfer.de/sensible.htm l oldalon találja m eg. Introvertday.org, illetve personic.de/blog.html Felicitas Hey ne, ugy ancsak pszichológus január 2-át World Introv ert Day - nek (Introv ertáltak v ilágnapja) ny ilv ánítja. Ezen a honlapon v an néhány (angol ny elv ű) kortárs forrás az intro- és extrov erziók témájához, köztük egy ingy en letölthető e-book is. Felicitas Hey ne blogjában is ír az intro- és extrov erzióról. leise-menschen.com/leise-texte Honlapomon számos saját szöv eg és médiaközlemény található az intrókról és extrókról. psychologytoday.com/blog/the-introverts-corner Sophia Dembling a Psychology Today (angol ny elv ű) amerikai foly óirat a The Introv ert s Corner cím ű blog ában ír. Itt sok hasznos bejegy zést találhat intrókról és extrókról. thepowerofintroverts.com Susan Cain (angol ny elv ű) blogot is tartalm azó honlapja youtube.com/user/leisemenschentv YouTube-csatornám a Laut-Leise Diwan-sorozat (Hangos-csendes dív ány ) minden eddig megjelent (és jöv őben megjelenő) v ideóját közli. A csatorna ezen túlm enően gazdag any agot ny újt az intrók és extrók tém ájához m indazok szám ára, akik az olv asásnál szív esebben hallgatják és látják a szám ukra érdekes any agokat.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Egy könyv ritkán születik magányos burokban ez még akkor is így van, ha egy introvertált írja. Ezért záró szavaimat azoknak ajánlom, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ön kézben tarthatja ezt a kötetet.9y0y7y4y.piktur A GABAL kiadó munkatársai szakértelmükkel és szívélyességükkel már a Leise Menschen (A csend ereje) című könyvem óta segítették munkámat. Ursula Rosengart és Ute Flockenhaus már a kezdetektől támogatták a Személyiség erejét, és ezáltal maguk is új területre merészkedtek. Mindhárman egyetértettünk abban, hogy megérett az idő arra, hogy egyszer végre a különböző személyiségek együttélését is a középpontba állítsuk. Dr. Sandra Krebs lektor személyében pedig egy nyelvileg érzékeny, okos és csodálatos segítőt kaptam, aki elvégezte könyvemen a végső csiszolásokat. Munkám írása idején a szellemes, izgalmas és támogató emberekkel (intrókkal, extrókkal és centrókkal) folytatott beszélgetések a könyvkupacoknál jobban megmutatták számomra, hogy milyen sokat tanulhatunk egymástól és mi mindent alkothatunk közösen. Szívesen gondolok vissza Dr. Andrea Baare-Nairral, Timo Braunnal (a nagyon klassz Pink Universityről), Stéphane Etrillard-ral, Hans-Uwe L. Köhlerrel, Dr. Isabell Lisberg-Haaggal, Prof. Dr. Maria Parrral, Lars Schäferrel, Ulrike Scheuermannal, Jochen Wielanddal és a csodálatos zen- és kommunikációs-mesterrel, Dr. Fleur Wöszszel folytatott eszmecserékre. Köszönetet mondok azoknak, az élet különböző területein tevékenykedő hozzáértő férfiaknak és nőknek is, akik a különböző pontokhoz szaktudásukkal és tapasztalataikkal fontos kiegészítéssel járultak hozzá. Ez sokkal hasznosabb volt, mint némely elmélet! Az extró-intró párbeszéd Margit Hertleinnal egy sajátos formátummá, a Laut-Leise Diwan -ná (Hangos-csendes dívány) nőtte ki magát. A youtube.com/user/leisemenschentv
csatornán ön is meggyőződhet arról, hogy a különbözőség milyen élvezetes és produktív lehet. Köszönöm, Margit! Különösen értékesnek tekintem az Anna M. Schüllerrel folytatott eszmecserét, aki tipikus extróként elorozta az intróktól az írás és az analitikus gondolkodás adományát ez egy őrületes kombináció! Dr. Michael Meinhard nemcsak jó barátom, hanem a leg obb illusztrátor. Meghallgat, elgondolkodik és jelentkezik, mikor bámulatos intró ötletei közül egy-egy beérik. Köszönöm, Michael! Saját privát extró-intró életem John D. Kluempersszel (Ph.D.) és fiunkkal élem. E könyv megszületését türelemmel és alkalmanként némi szemforgatással viselték. Az írásfolyamat részét képezték az általam felhalmozott könyvkupacok, a meglehetősen sajátos időtervek, illetve a mosás és főzés egyenlőtlen felosztása. Külön köszönet az esti kikapcsolódást nyújtó skat kártyapartikért. Fiúk, Ti verhetetlenek vagytok!
A SZERZŐ Dr. Sylvia Löhken a szó (introvertált) mestere: előadásokat tart, könyveket és szakmai cikkeket ír, szemináriumokat vezet és érdekes embereknek szervez tréningeket. Ezen tevékenységek központi témája a következő átfogó kérdésben foglalható össze: hogyan alakítsuk életünket a lehető legjobban olyan személyiségként, amilyenek vagyunk?