Fontoló Photoshop iskola Festés és retusálás A Photoshopról szólva mindenképpen meg kell említenünk a program festőeszközeit. Sőt, ami talán még fontosabb, a retusálási lehetőségeket. A Photoshop, bár nem ez az elsődleges felhasználási területe, a festőeszközök széles tárházát kínálja a felhasználónak. Természetesen különböző méretű és fajtájú eszközökkel festhetünk ecsettel, szórópisztollyal, ceruzával, de mindegyiket az egérrel kell irányítanunk, ami nem igazán teszi lehetővé a művészi munkát. Festés Aki komolyabban el akar merülni a számítógéppel támogatott festészetben, annak feltétlenül javallott egy nyomásérzékeny digitalizálótábla beszerzése, mivel ezzel tényleg szabad kézzel dolgozhatunk: festhetünk, retusálhatunk, maszkolhatunk. Ráadásul a Photoshop beállításai között megadhatjuk az eszköz viselkedését. Így a digitalizáló táblához többek között az ecsetméret (Size), az átlátszóság (Opacity) és a szín (Color) változását rendelhetjük. Ekkor ezek a tulajdonságok a nyomás, a dőlésszög vagy más paraméter függvényében változnak. Az ecsetméret esetében ez azt jelenti, hogy minél jobban rányomjuk a pennát a táblára, annál vastagabban fog rajzolni. Természetesen a különböző eszközökhöz különböző tulajdonságokat adhatunk meg, így például a ceruzánál az erősebb rányomás eredményezhet vastagabb vonalat, míg a festékszórónál sötétebb festéket. A festőeszközöknél külön ecsettárat találunk innen választhatunk különféle méretű és alakú ecseteket. Minden eszközhöz különböző ecset-méretet adhatunk meg. A programban találunk számos, előre elkészített ecsetet, de rájuk kattintva beállíthatjuk saját ízlésünk szerint a tulajdonságaikat vagy készíthetünk. Fentről-lefelé: Ceruza, Ecset, Szórópisztoly, Ecset vizes perem (Wet Edges) beállítással, változó fedés, változó szín Az ecsettárban kétféle ecsettípust találunk: szabályost és szabálytalant. Az előbbi minden esetben kör vagy ellipszis alakú, az utóbbi tetszőleges lehet. Szabályos új ecsetet könnyen létrehozhatunk, csak meg kell adnunk az ecset tulajdonságait: az átmérőjét pixelekben, a keménységét százalékosan, a közét azaz, hogy az ecsetünk folytonosan vagy szaggatottan fessen, a kerekségét és a dőlési szögét. A keménység a vonal megjelenését befolyásolja. Minél nagyobb ez az érték, az ecsetvonás széle annál határozottabb, élesebb lesz. Ferde dőlésszöggel és alacsony (10% alatti) kerekség értékkel kalligrafikus tollat készíthetünk, így lehetőségünk nyílik kalligrafikus írásra is.
Különleges alakú, szabálytalan ecseteket is létrehozhatunk. Ehhez mindössze egyszer meg kell rajzolnunk az adott alakzatot, majd ecsetként definiálnunk az Edit > Define Brush parancs segítségével. A festőeszközökhöz alakjukon és méretükön kívül különféle festési módozatokat is választhatunk. Beállíthatjuk a festék áttetszőségét és festési módját. Ezzel a hagyományos festési megoldásokon túl egészen érdekes, izgalmas új eszközöket kapunk. Retus Itt a Photoshopban a retus a képrészletek megváltoztatásáról, fölösleges részletek eltüntetéséről szól. Erre a programban a pecsét, illetve a javító eszközcsoport szolgál. Működési elvük egyszerű: meg kell határoznunk egy forrás területet, ahonnan a program mintát vesz, majd egy célterületet, ahová a mintát másolni akarjuk. Mindezt szabad kézzel tehetjük meg, mintha csak festenénk. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy lágy peremű ecsettel dolgozunk, akkor igen rugalmas, jól használható retus eszközhöz jutunk. A hagyományos klónozó bélyegző eszközt (Cloning Stamp) használva először is meg kell jelöljük a kép azon pontját, ahonnan a másolást kezdeni akarjuk. Az Alt billentyűt lenyomva kattintsunk az egérrel a megfelelő helyre, ezzel a mintavétel helyét rögzítettük. Ezután ugyanúgy használhatjuk, mint az ecsetet, a vele rajzolt vonal azonban pontos megfelelője lesz a mintavételnek. Érdemes megfigyelni, hogy ahogy a pecsétet mozgatjuk, vele szinkronban mozog a mintavételt jelző szálkereszt is. Tanácsos erre odafigyelni, hiszen megeshet, hogy kifutunk a mintavétel területéről! A javító ecset (Healing Brush) annyiban különbözik a fenti bélyegzőtől, hogy a retusálás elvégzése után azaz az egér gombjának felengedésekor a program automatikusan megvizsgálja a lefestett terület környezetének színe- A klónozással eltüntethetjük a zavaró részleteket, de ügyelnünk kell a pontos mintavételezésre A javító ecsettel (Healing Brush) a közel homogén területeket könyyedén kijavíthatjuk a színegyeztetéssel nem lesz gondunk.
it és az új részt összhangba hozza vele, a textúra megtartása mellett. Ez homogén, illetve közel homogén területek javítására kiválóan használható (például bőrfelületeken), ugyanakkor részletgazdagabb, rajzosabb területeken nem ad jó eredményt (például egy épületen). A helyi javító ecset (Spot Healing Brush) azzal fejleszti ezt tovább, hogy mintát sem kell vennünk, hanem a célterületet lefestve a program veszi a mintát a környezetből feltéve persze, hogy elég minta áll rendelkezésre a környezetben. Ha csak apró foltot kell eltüntetnünk, mint például egy pattanást, akkor gyors és tökéletes eredményt ad, de nagyobb területeknél nem használható. Ha könnyen visszavonható retusálásra van szükségünk, készítsünk egy új, üres réteget, majd a pecsét eszközzel a Use All Layers kapcsolót bekapcsolva vegyünk mintát. Így retusálva a mintát az eredeti képről vesszük, de a hatás csak az új rétegen jelenik meg. Ha meggondolnánk magunkat, elegendő a réteget törölni és máris visszajutottunk az eredeti állapothoz. Általában szerencsés, ha ezeket az eszközöket egy előre létrehozott kiválasztás belsejében alkalmazzuk, így elkerülhetjük, hogy olyan területekbe is beleszaladjon a pecsétünk, ahol nem akarunk változást létrehozni. A kiválasztás azért is hasznos, mert lágy peremmel ellátva a régi és az új rész finoman egymásba olvad. A színkorrekcióhoz is megvannak az eszközeink. Külön állíthatjuk a színek fényerejét, illetve telítettségét. Itt szintén tetszőleges ecsetmérettel dolgozhatunk, azonban nem festékkel festhetünk vagy éppen radírozhatunk, hanem sötétíthetjük és világosíthatjuk a kép egyes részleteit. Így helyileg változtathatjuk az expozíciót, sőt külön állíthatjuk a fényerőt az árnyékokban, a középtónusokban és a fényes részeken. A harmadik eszközzel a színek telítettségét változtathatjuk meg növelhetjük vagy akár csökkenthetjük. Vörösszem eltüntetés Gyakori probléma az amatőr vakuk miatt megjelenő vörösszem effektus, ami az egyébként jó kompozíciókat is tönkre tudja tenni. Ezt kiküszöbölhetjük egyszerűen a vörösszem eszközzel. Elegendő az alany pupillájára festeni és máris eltűnik vörös folt. Színátmenetek A színátmenet eszköz lágy átmeneteket hozhatunk létre tetszőleges színek között. A Photoshopban összesen öt féle színátmenetünk van, de ebből leggyakrabban csak kettőt használunk a lineárist (Linear) és a sugarast (Radial). A színátmenet eszközzel húzhatjuk meg az átmenet irányát és hosszát, sugaras átmenet esetén a sugarát. Ha az átmenet létrehozása előtt kiválasztunk egy tetszőleges részletet a képen, akkor csak arra fog vonatkozni a kiválasztás. Az Options sávon a színátmenetre kattintva a Gradient Editor (színátmenet szerkesztő) párbeszédablak jelenik meg. Itt adhatunk meg tetszőleges színátmeneteket vagy éppen módosíthatjuk a meglévőket. A csúszkákkal tetszőleges számú színt vehetünk fel az átmenetre és ezt elmenthetjük és később felhasználhatjuk.
Gyakorlat A színátmenet eszközzel készíthetünk átmenetes háttereket, fokozatos árnyékolásokat, vagy éppen térhatású képeket. 1. A képen látható golyó elkészítése nagyon egyszerű: először az ellipszis kiválasztó eszközzel hozzunk létre szabályos kör kiválasztást ezt könnyen megtehetjük, ha a Shift billentyűt nyomva tartjuk az egér húzása közben. 2. Ezután állítsuk fekete-fehérre a színátmenetet, majd húzzuk az egeret átlósan végig a körön belül úgy, hogy egyik végén se érjük el a kört. A végeredmény a térhatású gömb, ami nem túl nagy méretben kellően meggyőző hatású lehet és semmiféle térbeli modellezésre nem volt szükségünk. Egyszerű térhatás a színátmenet eszköz segítségével 3. Átmenetekkel javíthatjuk a fotókat is. A mellékelt képen a város fölötti ég kicsit jellegtelenre sikerült az alkonyat miatt, de a színátmenet eszköz segítségével esti égboltot varázsolhatunk a képünkre. Ilyen volt ilyen lett. Az égbolt sötétítése a színátmenet eszközzel
4. Ehhez először ki kell választanunk a képen az eget. Mivel az közel homogén, a varázspálca eszközzel egyszerű dolgunk lesz. 5. Ezután válasszunk egy tetszés szerinti sötétkék színt festőszínnek ez lesz a kép tetején. Ügyeljünk rá, hogy ne legyen se túl telített, se túl világos, mert az nem mutatna természetesen. 6. Válasszuk a színátmenet eszközt, majd az Options sávon az átmenetek közül válasszuk ki a festőszínből átlátszóba menőt (Foreground to Transparent) és húzzunk a képen egy függőleges átmenetet a kép teteje és az ég alja között. Ha közben a Shift billentyűt is lenyomva tartjuk, akkor biztos, hogy a színátmenet függőleges lesz. Ezzel kész is van a sötétített égbolt. 7. Ha még inkább élethűre szeretnénk készíteni a képet, akkor figyelembe kell vennünk az eredeti kép szemcsézettségét. Az újonnan létrehozott színátmenet túlontúl steril lesz, ami elüt a kép eredeti jellegétől. Ezt orvosolhatjuk a Filter > Noise > Add Noise parancs kiadásával, ahol viszonylag kis értékkel, Gaussian beállítással és a Monochrome bekapcsolásával érünk el jó eredményt. A szerző, Jakab Zsolt, 1998-ban Magyaroszágon elsőként Adobe Certified Expert (Adobe minősített szakértő) minősítést szerzett a Photoshop 5.0 szoftverre. Rendszeresen oktat a Fontoló Stúdió tanfolyamain. 2004 óta kinevezett igazságügyi szakértő, számítógépes képfeldolgozás szakterületen.