LV. évfolym 2. szám 47 Fleischer Tmás Szlávik János AMgyr KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Brnyi Rit Brnner közlekedpolitik Füle Miklós Ferenc Kósi Kálmán strtégii környezeti Ngypál Noémi Pálvölgyi Tmás vizsgált Princz-Jkovits Tibor Szlávik Péter 1. Bevezet Aközlekedpolitikát 2003 2015-ig szóló prlmen- mgyr ti elfogdását eljárás keretében megelõzõ egyeztegylt z Országos Környezetvédelmi során felmerült, Tnács is. hogy E konzultáció megtártel kpcsoltbn elõzetesen tervezetmiféle környezeti htásvizsgált sem- nem les gyorssággl kzült. A kifogásr regált z kivétejesztõ Gzdsági Közlekedi elõter- Minisztérium, bn egy meghívásos 2004. kiválsztási jnuárjá- eljárást Budpesti követõen Mûszki megbízást Gzdságtudományzetgzdságtn Egyetem Tnszékének Környe- dott kzíti fázisbn lévõ közlekedpolitiknyezeti vizsgáltár, Intézkedi beleértve Terv kör- ennek elvégzéhez szükséges z módszertni kidolgozását kérdek is1. Minthogy áttekintét Intézkedi Terv Közlekedpolitik végrehjtásár során ki kellett kzült, térni en- z munk nek strtégii z lpdokumentumnk környezeti elemzére is. tnszék A vizsgált stábj mellett végrehjtásáb bekpcsolódotttóintézete MTAVilággzdsági is. Ku- intézkedi kímélõ cselekvi progrmcél- di központi feldtát képezõ Intézke- egyidõben terv, kidolgozott illetve Környezet- z ezzel jelentette, Avizsgált hogy egyik zzl sjátosságát következõkben rendszerére is. A huzmosn módosult idõben vizsgált párr közös vezérfonlinket felfûzve muttjuk be elemze- tárgy, sokr mgánk de nélkül, környezeti hogy e változászûrt fõbb megállpításinkból következteteket. leznek bármiféle htás lehetett elem- szerkezetet Az összeállítás következõ voln. bn z Amikor országgyûl ugynis elfogdt márciusden követi. Elõször rövi- közlekedpolitikát, (Közlekedpolitik ponton módosított 2004) egyben nnk néhány di ezen belül különösen közleke- környezeti összefoglljuk strtégii vizsgáltokról (SKV) rendszerét, célok megfoglmzását, vizsgálthoz sorrendjét. elõször Így korábbn környezeti hzi áttekintünk korábbi cél- témájú SKV kérdkörében irodlmi kilkított álláspontunkt, szk- kormány áltl jóváhgyott Közlekedpolitikár, htároztávl mjd korrigált prltott áltlunk relevánsnk tr- követõen tpsztltink lpján. Ezt zetben vázoljuk z dott helymenlekedpolitikár is kzült elemzõ elfogdott nyg, külön Htározti megvizsgálv szöveget is. z vizsgáltok Ezt követi z elvégzett Köz- módszertnár strtégii környezeti vizsgált ltunkt. vontkozó jvsmertete, ezen eredményeinek belül közlekedpolitikátikák céljink érintõ áttekinte, országos poli- z is- Ezen jedt túlmenõen tuljdonképpeni z elemz megbízás kiterlekedpolitik cél- intézke- köz- 1 Környezetvédelmi megrendelére kzített htásvizsgálti BME módszertn Környezet-gzdságtn lklmzás Tnszéke közlekedpolitiki áltl koordinált intézkedi XI-1/767/2003 tervhez számú címû, 2004. tnulmány. jnuár május Amunk között témfelelõse GKM kedpolitiki Dr. Szlávik János Fõosztályán, dr. Kósi z OKTTitkárságán Kálmán volt. AGKM BMGE rzérõl Környezetgzdságtn konzulensek Szûcs Ljos Tnszékén Ngy érhetõ Bn el. Iboly. Ateljes nyg GKM Közle-
48 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE drendszerének tenci-vizsgált; belsõ illetve konzisz- összevete más ágzti célok ágztközi politikák céljivl, vgy közlekedpolitik célrendszere ellenõrze. külsõ Akonzisztenciájánk kár vontkozó közlekedpoliti- z- elemzét, mint dokumentumok vette vizsgáltunkkl említettük, párhuzmosn elõkzített mjd Intézkedi kö- tervintézkedeinek, nyezetkímélõ közlekedre vontkoznek elemze. cselekvi Az progrm elvégzett tételei- körk eredményeinek áttekintét munvid összefoglló zárt. rö- 2. gáltról Astrtégii környezeti vizs- Míg is jogszbállyl z 1995 ót bevezetett, Mgyrországon házásokr vontkozó környezeti beru- htásvizsgált ját, mind eljárási (KHV) menetét mind tekintve cél- kilkult tekinthetõ, közpolitiki ddig z eredete eszköznek rint egy hsonló vizsgáltot szevez korábbi fázisábn lebonyolító strtégii munkmenetét környezeti nemzetközi vizsgá- terlt szintéren is számos vit övezi. 2.1. vizsgáltnk Astrtégii két, környezeti eltérõ felfogás létezik: lpvetõen z környezeti egyik strtégiákr htásvizsgáltot próbál kzíteni, sági másik vizsgáltként inkább fenntrthtó- feldtot értelmezi Npjinkr vált egymástól jól z elkülöníthetõvé telmeze. SKVkétféle ér- mgát Az elsõ SKV megközelít leszármzttásához, egy korábbi tennivlókt fázisbn végrehj- trtj próbálj tott z értelmez KHV módjár ágztpolitikák, felfogni. Ez strtégiák) tervek kzíte progrmok során (együtt: rehjtndó, lényegében KHV vég- eljárási környezeti lépeinek htások megbecsülére kezeli irányuló SKV-t. Ebben tevékenységként megfelelõ, SKV-t fõleg környezeti z esetben emberek kzítik el, z elõre szk- meghtározott szorosn követve. eljárási E felfogás menetet elõnye, mitt hogy trtlmi kötött követelmények lgoritmus jól egz meghtározhtók, eljárás dönthoztli folymtbvezethetõ, jogi lépei elõírásként számon- jól be- z kérhetõek. lett Afelbukknó vitthttln hátrány elõnyök zonbn mel- ugyncsk egyre számottevõ. több strtégiávl Agykor- kpcsoltbn dönthoztlnk derül z dott ki, hogy fázisábn bármi nem relevánst lehetséges mondni érdemben nyezeti kibocsátásokról. Máskor kör- esetleg sok, de zok vnnk egyáltlán környezeti nem htávetlenek, hnem tervezet gzdságményei vgy nyomán társdlmi keletkeznek; következ- köz- h gzdsági htásokkl nem így, fogllkozunk, bõl eredeztethetõ elszlsztjuk további következményekeák áltlánosbb is. szintjén Ezért érdemes strtégi- z eb- inkább környezeti gzdsági következményeket - társdlmi - együtt fenntrthtósági, vizsgálni, mint ezáltl szorosn inkább vett lefolyttni2. környezeti Mindebbõl vizsgáltot z is következik, hogy zonbn ilyen végrehjtás inkább komplex környezetvédõ temek, mintsem szkemberek dominánsn SKV munkáján még mrkánsbbn kell lpuljon. kifejezi Végül téreket KHV z SKVeljá- z el- rás s, hogy között míg nnk egy beruházás végiggondolátében KHV keretében döntõen ese- várhtó csátásokt, igénybevételeket zz nygármokt kibo- htárértékekhezviszonyítjuk, becsülünk meg, zokt fiziki dig egy tervezet, egy szkmpolitiki outputjként elképzel elsõsorbn esetében szkm- nnk dpolitiki elõírásokt célokt, tudunk intézkedeket, ezeket viszont nem környezeti zonosítni: mitekhez, htárértékekhez, hnem fenntrthtósági inkább környezetpolitiki célokhoz tudjuk li- viszonyítni. cstáj Az SKV még kétféle nem zárult felfogásánk KHV eljárási lépeihez rgszkodók, egyes igen úgy komplex tûnik, belátták, strtégiákr, hogy le. A így lóbn például nem érdemes ágztpolitikákrvjár kilkított környezeti KHVvizsgá- lt ezért végrehjtását erõfeszíteiket szorglmzni, mintá- progrmokrkoncentrálják, tervekre zon mokr. belül is egyes Ezen tervekre lpszik z progr- 2001/42/EK irányelve bizonyos EU tervek vló htásánk progrmok vizsgáltáról, környezetre melynek strtégiiszó, címébõl htály tehát pedig kimrdt zonyos tervekre progrmokr bi- szûkül: lyekre végrehjthtónk lényegében zokr, tûnik me- KHVlépeinek mintájár felépített Aeljárás. doljuk, mgunk hogy z rzérõl tény, hogy úgy gon- ztpolitikákr, így közlekedpolitikármányos KHVfelfogásúkörnyeze- nem érdemes hgyo- ágttlán vizsgáltot nem jelenti végezni, zt, hogy még egyál- semmiféle SKV-t ne lenne kkor mes kzíteni. Meggyõzõdünk, érde- hogy egy szélesebben munkánk bizonyítni értelmezett tudj zz egy strtégii fenntrthtó- SKV, 2 Fenntrthtósági vizsgált lehetséges projekt szinten is, sõt projektek környezeti vizsgált is kitekinthet társdlmi-gzdsági következmények irányáb, tendenciájábn mégis fontosnk trtjuk nnk hngsúlyozását, hogy strtégiák vizsgált esetében ez megkerülhetetlen lép.
LV. évfolym 2. szám 49 sági létjogosultságát vizsgált végrehjtásánk hzi közlekedpolitiks keretében. dönthoztli eljárá- látni Ugynkkor zt is, hogy világosn strtégiák vizsgáltánk ki világszerte keretei. Minden most egyes l- kell kulnk ágztpolitik, hierrchi stb. ország, esetében tervezi lkítni z ott releváns módszereket. kzítõi Közben elemzik nemcsk közlekedpo- z SKV ki kell litikát, kzítõi de is joggl közlekedpolitik lemmel, miféle eljárásnk kísérik figye- lá mûvüket. Esetünkben vlószínûlehetett voln még gyümölcsözõbb megbízóvl vló le- vetik együttmûköd, lpvetõ közös érdekeknek h z SKVmeg- felelõen közlekedpolitikávl, együtt kzült voln mód lett eredményeit voln különbözõ visszcstolni elemzek z szkpolitik kzítének folymtáb. tás Amûfjr lezárásként vontkozó érdemes bemutni zt négy pontot, melyben itt idéz- Olivi SKV kzítének Bin(2001) összegezte metodikájár z SKVfejlõde vontkozó tnulságokt: leginkább () kzíte várhtó, közben (b) z történõ SKV nem tnulástól ki z dott országbeli szkít- z z egzét jellemzõ viszonyokból, (c) nem fontos, csk hnem végsõ z együtt- doku- tervementumûködém-közelít folymt kommunikáció is, proble iskolájként, hozzájárulás (d) z z integráció SKVkzítétúrájához. kul- 2.2. lom Anemzetközi strtégiákon szkirod- koncepciólkotási szintet belül több lönböztet meg, mit érdemes kü- z kitûzénél dott szinthez is figyelembe trtozó célok venni Akörnyezeti közlekedi vizsgáltár munkák strtégii zó, már idézett összeállításábn vontko- Bin lönít el három egymástól strtégi-szintet ( negyedik kü- projekt szint, mely már KHV ágztpolitiki nem SKV témáj): szintet, strtégii célok teljesítére irányuló politiki tégii döntek szintjét, továbbá str- fejleszti progrmok szintjét. egyes Mi szintekhez úgy gondoljuk, (vgy ehhez hogy sonlón zi kilkult megfoglmzhtó, tervezi gykorlt h- z szerint jól megkülönböztethetõ, pontosíthtó szintekhez) pusú célokcsoportosíthtók. eltérõ Strtégii ágztpolitiki szinten nem- tí- közlekedpolitikintegrált irányokt, zeti céloktnevesít, melyeket mint olyn társdlom kíván, z dott melyeket idõszkbn z egyes követni fõ ztpolitikáknk mguk területén még támogtniuk társdlompolitiki kell. Ezek tehát ág- közlekedi szkmi célok. Apolitiki strtégii célok döntek teljesítére szintjén irányuló nem mzódnk meg zok z átfogó fogl- z közlekedi ágzt dott célkitûzek, idõszkár melyek kenységek prioritásit rögzítik. tevé- Ezek számár már közvetlenül közlekedi értelmezhetsek, célkitûzek, vezérfonlk. súlypont Ezt követheti kijelölé- szkm AKHV szélesebben értelmezett SKV közötti eltérek tábláztos összefogllás fejleszti hol még mindig progrmok nem projektekben, lágztokbn sõt nem gondolkodv is feltétlenül szintje, logikusn összetrtozó tevékenységlkított csoportokb célok érdekében rendezni végzen- ki- kell dõ ágzti Bevlljuk, feldtokt. került teljesen hogy hrmonikusn még nem öszszerendeznbn logikus z cél-hierrchiát említett, önmgá- si- másik jvslttl, mely kifejezettetek speciális z infrstrukturális szemszögébõl fejlesz- egy fel z SKV szempontjából állít megkülönböztetendõ kt (Mnul 1999). Az ktegóriá- Bizottság gondozásábn Európi kézikönyv projekt szint kzült két mrkáns ktegóriát különböztet meg: szintet. hálózti szintet illetve felett korridor ngyobb Hálózti mértékben szinten vizsgált orientált, komplex, többi policy- értékszempontjivl átszõtt; ágzt hosszbb kell értékelni múltbeli ngyobb folymtokt koncipiálni. (Hzi vontkozásbn közleked zt lehet összhálózti mondni, hogy szinten történõ le szkmi terveze elemze, szinte teljesen értéke- idõtávr kimrdt h pedig ilyen munkfolymtokból: nem kzül, ngyon szkmi nehéz elemz lálni zt pontot, hov hálóztntkozó szintû strtégii SKV-nek döntekre kpcsolódni vo- megt- kellene.) gondolt sém, Hálózti vgy szinten ennek végigntívái birtokábn lehetne lter- hozzáfogni korridor szintû döntedor szinten elõkzítéhez, tisztázott (esetleg korri- csk terntívként továbbr is nyitv l- hgyott) kezhetünk döntek el projekt birtokábn szinthez. érhmrkodott Ahzi tervezt bejelente projektek jellemzi, el- csán rendre feslenek egy-egy fel korridor- projekt vgy kp- hálózti lk. Ez szükségképpen szinten elvrrtln kérdeknetott gyors z lezárásr dott projekthez presszionálj igzí- szá- dönthozókt, problémák há-
50 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE lózti- történõ módszeres illetve korridor végiggondolás kzíte helyett. lklom A közlekedpolitik szinten legyen e szintek rendbetételére. kellett voln 3. vizsgált Módszertni végzére jvslt z SKV Az mából SKVszármzó nemzetközi tpsztltokkl szkirodl- összhngbn k vizsgáltához közlekedpoliti- strtégii környezeti egyértelmûen vizsgált áltlános szélesebb értelmezére, fenntrthtósági zz vizsgáltot. Ennek elvégzre keretében tettünk közleke- jvsl- egy dpolitik rendszerét egyránt cél- szükségesnek intézkedi trtottuk tenci szempontjából belsõ külsõ elemezni, konzisz- illetve szert z kilkítottunk egyes céloknk egy rendtrthtóság kritériumivl fenn- összevetére. vló 3.1. közlekedpolitik Mit vizsgálunk céljink vgy zonosítás Ami: belsõ célok konzisztenci legyenek egyértelmûeguk mértéke zonosíthtók, szerint strukturáltk, áltlánossá- kritériu- ezen ból legyenek belül z kibonthtók áltlánosbb célok- ágzti strtégii irányok, mjd fõbb ebbõl lok, illetve tovább z intézkedek. rzletesebb cémételt említ esetén elvárhtó Is- következetesség, áltlábn is dokumentum ben következetes különbözõ visszhivtkozás szintû célokr. kilkított mgsbb rzei- kritériumi A belsõ konzisztenci nem tekinthetõk elõzõ közlekedpolitikávl szemben támsztott nek, hnem egyedi mindez követelmény- szektorpolitikákkl kpcsoltos inkább áltlános glmzhtó szkmi meg. elváráskéntfo- konzisztenciáj önmgábn A célrendszer nem nyújt biztosítékot célok még szkmi ségére, de trtlmánk feltétele nnk, megfelelõ- hogy szkmi megítélhetõ trtlom legyen. egyáltlábn vizsgáltként A célok külsõ közlekedpolitiksoltuk céljink jelentõs összevetét hzi uniós jv- konzisztenciáj kumentumok célrendszerével. do- Konkrétn mentumok z közül újbb Technológii hzi doku- Elõretekinti Nemzeti Fejleszti Progrm Terv (TEP); (NFT), illetve rstruktúr ennek Opertív Környezeti Progrmj Inf- (KIOP), Alp Keretstrtégiáj vlmint (KAK) Kohéziós rendszerével vló összhngot célmeztük, míg z uniós dokumentumodpolitik közül fõ céljivl 2001-es vló közleke- elehngot vizsgáltuk. Aközlekedpolitikzül z áltlános megállpíthtó politiki célji jellegû- kö- összek többi áltlábn dokumentumbn összhngbn deklrált voltk áltlános például célokkl, közlekedpolitik ugynkkor OGY jedõ idõszkr Htároztábn megszbott 2006-ig intézkedek kiépítének páneurópi említét leszámítv folyosók ter- tenciát meglehetõsen mutttk ngy kár inkonzisz- kár KAK áltl megjelölt KIOP, dõkkel. teen- 3.2. gált Mivel célokt vetjük vgy össze fenntrthtósági értékrend vizs- kérdköre Míg gált elsõsorbn külsõ konzisztenci közlekedpolitikzi tervezi áltlános környezetbe céljink vló h- vizs- beilleszkedét z SKV gerincét ellenõrzi, lkotó fenntrthtósági áttekinti z vizsgált egyes célokt módszeresen ddig tézkedeket bból szempontból, meg hogy környezeti, zok mennyire társdlmi felelnek in- gzdsági kritériumokt egyránt mgáb értékrendnek. foglló fenntrthtósági sekor Aközlekedpolitik fontosnk trtottuk, értékelé- ne mg vizsgáltot végzõ hogy port lkoss meg zokt z értékrendi etlonokt, melyek cso- lpján hetõleg minõsítt lklmzzunk végezzük, hnem meglévõ le- kritériumrendszereket. sített Kormányzti etlonként szinten második is hitelezeti Környezetvédelmi Progrm Nem- (NKP-II) figyelembe, célrendszerét ehhez viszonyítottujelölt z feldtokt. Intézkedi Tervben A problémát meg- vehettük bbn tott célrendszer látjuk, hogy környezeti, kiválsz- nem fenntrthtósági kritériumokdlmi d szempontból meg, ezért néhány nyilvánvló- társ- n d lpvetõ (pl. kdálymentesít, fontosságú intézke- blesetek csökkente) egyszerûen NKP-II nem célkitûzei volt minõsíthetõ lpján. z vgy szúmivel fenntrthtósági hsonlón mgs értékrendet státu- rögzítõ létezik, ezért hzi helyette dokumentum Nemzeti nem Fejleszti rtív Progrmjánk Terv Regionális strtégii Ope- környezeti rábbn létrehozott vizsgált fenntrthtósági mind értékrendet közlekedpolitik vettük lpul, ált- céljár kolános mind pedig társdlompolitiki z átfogó közlekedi céljit, célokt tük. Ezen ennek túlmenõen lpján z minõsítetlt megismételtük közlekedpolitikrével, melyeket célok zon országgyûlé- szûkebb kö- értékesi trtlmzott: htározt de szövege ez lklomml tételesen etlonként bilitási értékrendre egy fenntrthtó vontkozó mo- kndi gyelembe. kritériumsort vettünk fink Az nnk elõzõek fontosságár, egyúttl rámutt- további SKV vizsgáltok hogy végzéhepsztltink z eddigi elemze próbálkozások segítsé- t- gével ként hsználhtó, ki kell lkítni jóváhgyott egy etlonzi fenntrthtósági értékrendet. h- Ennek végzõknek hiányábn lklmnként vizsgáltot mércét válsztniuk/lkotniuk, kell mjd telenül zzl lecsökkenti mérniük, kpott mi kétségmények hitelét összemérhetõségét. ered-
LV. évfolym 2. szám 51 4. se Aközlekedpolitik strtégii környezeti értékelégált lpján vizs- Miközben ntkozásábn tervhierrchi közlekedpolitiklötte egyes születõ rzei különbözõ továbbá doku- körü- vomentumok lkotnk, ddig egyértelmû egyáltlán rendszert tláltuk ugynilyen rendezettnek nem sem nk rendszerét, közlekedpolitik sem z egyes, célji- közlekedpolitikár szkmi dokumentumok elfogdásánsét. idõbeli egymásr épülé- épülõ chiájábn A közlekedi közlekedpolitik tervek hierr- legmgsbb szinten, sõt, mg áll e golódik: dokumentum tuljdonképpeni is két fõ rzre közlekedpolitikárfejleszt progrmjár. közleked- tkezõ szintet z intézkedi A követ- fogllj el, mely rzben terv lágzti r épül rá. speciális progrmok- 4.1. ji nem Aközlekedpolitik olvshtók ki világosszövegezük dokumentumból, nem következe- meg- céltes, keverednek különbözõ dokumentum szintû célok lönbözõ helyein kü- Aszövegén Mgyr belül Közlekedpolitik Közlekedfejleszt z Elõszótól progrmj egyes zõbb helyeken lfejezeteiig bukkn legkülönbö- közlekedpolitik z feldtánknyink, céljánk, prioritásink, strtégii követel- fõirá- olvsó ményeinek, szolgáló elemeinek vgy megvlósítást sorolásokr. Ezek nevezett felsorolások fel- néh nos célokt eltérõ célokt, máshogy, máskor vgy rz- zotelben zonos jelenítenek célokt meg, más összetémiképpen nem muttnk sem- hogy célok rendszerét dokumentutesen végiggondolták összeállítói következe- rr, rzletes elemzben felhívtuk voln. A figyelmet vitthtó, esetenként korábbi egyeztetek szkmilg során mentumon is bírált, belül sõt is mgán máshol dokuvított formábn szereplõ megfoglmzásokr, z áltlános jellegû, illetve átfogó rr, hogy kijtégii fõirányok felsorolását str- dokumentumon belül indokoltlnul áltlános megelõzik célokr logikilg épülõ szármz- ezen ttott Végül célok. ból különbözõ teljes dokumentum- (feldt, prioritás, csoportokbn vetelmény megvlósítási fõirány, kö- elem rzben néven) egymást összesen ismétlõ hrminc, deklrációnk tekinthetõ megfoglmzást mint melyek válsztottunk úgy tekinthetõk, ki, cél- hogy it kívánják közlekedpolitik megjelölni. E célj- további strukturálásávl megkülönböztettüntot (feldt egy fõirányok; olyn csopor- célok sen tizenkét állítás, mibõl össze- megismétlõdik, zz 11 különbözõdlompolitiki melyek célokt áltlános jelölnek társ- egy meg, sok, követelmények egy másikt (prioritálósítási elemek, összesen megvnyolc állítás, mibõl ht lényegéz 12 tekintve különbözõ) megismétlõdik, melyek tár- z- tizensdlompolitiki irányuló közlekedi célok vontkozású áltlános célkitûzeket ne- elérére vesítenek. zisztenci Tekintettel vizsgált rr, hogy elvégze kon- közben gdt, z helyenként Országgyûl módosítot- elfomegfoglmzásit, szkmi dokumentum megbízókksi htározt egyetértben (Htározt) országgyûlé- véglegesített formábn kereté- cél- összetételben elemeztük célokt. belül Az egyébként ismertetett Htározt struktúrán telesen strtégii fõirányok té- formájábn lompolitiki 9 célt, áltlános áltlános társdvlósítási elemként pedig meg- közlekedi vontkozású célt ht nevesített. 4.2. mentum Aközlekedpolitik hierrchiáj eltér doku- egyes dokumentumrzekben z közölt célok hierrchiájától Akár ból merített teljes célrendszerbõl közlekedpolitikátunk ki, kár leszûkítettük indulgálódást Htároztbn megjelenõ belül célokr, minden z esetben egyes csoportokon vizs- célok inhomogenitását. tpsztltuk strtégii fõirányok egyébként Így társdlompolitiki megfoglmzási közé áltlánosságú ságr vontkozón indokoltlnul gzd- került si rendszeren be kizárólg belüli htékonyságot ország kitûzõ cél, gzdsági helyett, versenyké- hogy itt közlekedé- z pességét ére lett elõsegítõ voln kitûzve. közleked elkintve Aközlekedpolitik mindenképpen indokolt egzét tevárás lenne, hogy szorosn vett el- Közlekedpolitikábn sõ rzben) jelenjenek meg (tehát z z áltlános áltlános társdlompolitiki közlekedi célok mjd (ebben z Közlekedfejleszt sorrendben nem fordítv); progrmj míg el- erre progrmokr szigorún z támszkodv áltlános célkitûzeket.adokumentumbn nyomon követni sem z nem áltlános lehet bonts céloknk trnszformálását, közlekedi sem célokká célok vló vább bontását progrmokká. to- h tekintetbe Tovább zvrj vesszük z értelmezt, további lebontását intézkedekre. progrmok Aközötti közlekedpolitik megvlósításr 2003-2006 projekt szinten is megjelölt esetenként tokt ( elemeket ) ír elõ, (rádásul, feld- mint irányok rr deklrálás utltunk, elõtt, strtégii mi léptéktévesztrlennek mutt). 2007-2015 Ugynitt közötti je- fõ- megvlósításr mek, egyébként szánt mélységükben további ele- jelentõsen csoporttól, leginkább különbözve csk z megnevezve nem említett fõként lágztokt. 2003-2006 E között elõzõ lehetõsen inhomogén, két blokkbdt nevesítõ, összesen tizenhárom strtégii fõirányomeg- intézke-
52 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE kt nös megelõzõ súly kölcsönöz, felsorolásnk hogy z OGY külö- Htározt ezeket z intézkedeket. is tételesen felsorolj lyozzuk, hogy e helyen Hngsú- egyes intézkedek trtlmát nem vittjuk, közlekedpolitik hnem zt jelezzük, nem teljesíti hogy zt z z feldtát, össztársdlmi, hogy bemutss, mjd z áltlános következnek közlekedi egyes célokból progrmok, hogyn hogy nyiltkoztt mjd intézkedek; egyes intézkedeket, ehelyett ki- melyeket országos elõírássá prlment emeltet. szvávl 4.3. bból Aközlekedpolitik következõ dokumentumoborított elfogdási hierrchiánk idõrendje meg- fel- z felelõ legjelentõsebb sorrendet, lágzti z ágzt progrmotû elfogdttásávl külön kormányzti kz hely- szin- zetet litik produkált érdemi döntei közlekedpo- számár Aelfogdását közlekedpolitik követve, prlmenti tunk megállpítási áltl vizsgál- még befolyásolhtó módon ezáltl szült Közlekedpolitik 2015- ké- ig májusábn szóló intézkedi érvényes terve. tervezet A2004 intézkedt trtlmzott: 44 57 egyenrngú intézkedt, illetve pontként néhány megjelenõ további rzletezét. intézgált Aformális egyik feldt konzisztenci lett voln vizsnk ellenõrze, hogy n- elõzõekben jelzett 44 (57) intézke- z dpolitikábn hogyn következik deklrált, Közleke- OGY Htároztbn is nevesített mjd z 13 helyek intézkedbõl ezeket nem (bár nevezik z említett kedeknek). Ennek z összhngnk 13 intézked kkor lenne vlmilyen jelentõsége, módon intéz- kpcsolódn fõirányihoz. Mint közlekedpolitik kpcsolódásr láttuk, dokumentum erre nem Az fordított intézkedi figyelmet. sei összközlekedi terv intézkedé- lágzti csoportokr nem tláltuk teljesen voltk osztv, következetesnekülönböztettük ezt csoportosítást. viszont z intéz- Meg- de kedek szempontból, négy hogy csoportját zok bból milyen viszonybn változásokt vnnk eredményezõ tényleges vtkozásokkl. A négy csoportbn z eldöntött intézkedek progrmok rendre figye- () be- külön lemmel fejlesztekre, kisérére, (c)jogi-közigzgtásgozásár, jellegû illetve, szbályozások (d) leendõ kidol- (b) konkrét tézkedeket meglpozó kuttóelemzõ Az intézkedek munkárirányultk. inportj közlekedpolitikától elsõ () elkülönülten progrmok htároztokbn figyelemmel kísérét rögzített cso- célozt. ljdonképpeni Ezekben progrmok z esetekben trtlmi tupolitik elemei megkerülték dönthoztli közleked- mivel progrmszintû folymtát, sok külön, esetenként elõbb elhtározászülettek, mint z keret, melybe meg- illeszteni nk közlekedi kellene õket. rendszer Ide trtozlentõsebb beruházási, gyorsforglmúthálóztr, úthálóztr, vsúthálóztr z országos köz- legje- repülõterekre vontkozó fejleszti döntek. kísérre Ugyncsk korlátozódik, figyelemmel málisn ide sorolhtó, de ezért csk for- közlekedpolitik elfogdását követõenhuzmosn z intézkedi került dönthozók tervvel pár- elé vontkozó környezetkímélõ 32 pontos progrm. közlekedre z említett Mivel z esetekben intézked elhtározott trtlm döntek nyomon lpján követe, folyó tevékenység nnk trtlmár, fenntrthtó különösen fejlõdhez pedig fûzõdõ intézkedeknek viszonyár mguknk lényegében z nincs Abbn kihtásuk. z intézkedek két ktegóriábn, (c) jövõbeli hol bályozás kilkításár, illetve sz- jövõbeli intézkedeket meglpozó elemzek döntek elvégzére nem múltbn, vont- (d) koztk, hnem jövõben születnek meg, ezért hetõsége jövõ ezekben befolyásolásánk z esetekben le- még hogy nyitv kidolgozndó vn. Azt szbályozásokmán megszületõ illetve z elemzek intézkedek nyo- zonbn, htásár módosuló közlekedi rendszer jelenleginél jobbn környezetvédelmi meg fog-e felelni szempontoknk, szülõ szbályok mjdn intézkedek elké- vontkozón trtlm fogj befolyásolni, nem lehet értékelszont, dni. hogy Szorglmzni szbályozások kell kidol- vi- erre gozási végze folymt trtlmzzon z fenntrthtósági Az vizsgáltot! elemzek negyed összes rzére, intézkednek tíz intézkedre lig terjedt közvetlenül ki z fejlesztek (b) ktegóri, végzére mely irányul. védelmi Ezek célú egyik beruházásokt felét bleset- NKP-II kritériumrendszere lpján kevsé felállított tudt értékelõrendszerünk z nem z intézkedeknek, megítélni: ám hnem ez fenntrthtósági rünknek hiányosság. értékelõ rendsze- intézkednél kombinált Aszállí- tási d- terminálok, kerékpáros belterületi burkoltok út-, épí- jár- többi ténél leked jármûveinek z elõvárosi beszerzénorbn z NKP-II levegõszennyez-csök- z elõnyökbõl elsõ- vsúti közkenti logisztiki htást központok képes érzékelni. építének A környezeti áltlán nem hozdék egyértelmûen viszont pozitív, egy- z függ értékelben vélemény dominált. egyfjt ttól 4.4. ked Akörnyezetkímélõ strtégiájár cselekvlön progrmtervezet progrmjár kzült célrend- kü- közleszeréneját jónk, belsõ ugynkkor konzisztenciászerünk segítségével még módvább jvíthtónk tláltukto- Amódszerünket célkonzisztenciát különösen értékelõ hetett lklmzni z intézkedi jól le- terv elsõ pontját lkotó, külön
LV. évfolym 2. szám 53 progrmként Számunkr is kzülõ örömteli tervezetre. hogy ezúttl egy önmgábn volt, konzisztens gi elvekkel hrmonizáló fenntrthtósázetet vizsgálhttunk meg. (És terve- sem mellõzhetõ szempont, hogy z ebben elfogdott z esetben dokumentumról, nem lezárt hnerõl volt még szó.) módosíthtó tervezet- zet Bízunk kzítõi benne, számár hogy is érdeklõdre tábláztb trtott fogllt számot eredménye, elemzünk terve- mely vi progrmok kimuttt, jól hogy lefednek cselek- környezetkímélõ közleked strtégiájár hét strtégii külön irány megállpított de kevsé fedik le közül hetediket; htot, illetve, lekvi hogy progrmpont hrminckét között cse- tizenhárom olyn, melyik vn mgábn ngyon kevsé járul ön- hozzá teljesüléhez bármelyik (bár strtégii semelyikkel irány sem Jvsoltuk voltk nnk ellentmondásbn). hogy esetleg ezek átgondolását, pontok rzben összevonhtók, progrm- jobbn nek; illetve, koncentrálhtók hogy tlán megfoglmzhtvábbi strtégii lenne irány, egy olyn mi to- lenné- összerendezné z egyelõre rzben strtégii irányok mellé jól hordóprogrmpontokt. elemzett Míg szkmi mellékletei elõzõekben igen tttk, jó belsõ ez korántsem konzisztenciát volt mumondhtó progrmhoz kzített utóbbi Htározti két elsõ pontjábn jvsltról. olyn, Ez el- levegõ- kozó számszerû zjvédelemre célkitûzeket vont- foglmz okozói oldlr meg, koncentráló melyekre strtégitett módon irányok htnk, kizárólg láthtón közve- z egzen zófiát követve. más (korszerûbb) Kevsé érthetõ, filo- z szkmi is, hogy nyg lpulvétele jól kidolgozott lyett miért egy olyn négyelemû he- jvslt további lkotj rzét, htározti minek j- z elsõ ugynzt három z áltlános eleme lényegében ismétli, ( közlekedi kívánságot ruktúr fejleszte legyen infrstnyezetbrát) miközben kimrdnk munkmegosztásr htároztból közlekedi körközlekedre vontkozó strtégii irányok, követelménye, z ágztok közötti tömeg- integráció bá z informtik felhsználását továb- rendszereiben közleked mûszki-gzdsági vet. szorglmzó fel- 5. Összegzõ megállpítások Az mából SKVszármzó nemzetközi tpsztltokkl szkirodl- összhngbn k vizsgáltához közlekedpolitinyezeti szélesebb strtégii értelmezének fenntrthtósági elfogdásávl egy vizsgá- ál- körtlános kidolgozását lt elvégzére kezdeményeztük. irányuló módszer Ennek litik cél- keretében intézkedi közlekedporét elemeztük célok belsõ rendsze- külsõ konzisztenciáj szempontjából, összevetettük illetve z fenntrthtóság egyes célokt kritériumivl. tuk Alpvetõ zt, hogy problémánk célok cél-jellegkedpolitikábn megfoglmzások többfélekép- közle- tlálpengesen, következetlenül, esetenként szkmilg esetle- vitthtón egyáltlán nem volt jelennek mgától meg, tetõdõ feldt már célok zonosítástum szerkezete, sem. Sem sem dokumen- ér- közlének sorrendje célok összhngbn célok hierrchiájávl. problémát Ezen is túlmenõen jelent, hogy trtlmi nincs lok hierrchiáj nincs következetesen policy célok kidolgozv, közé közlekedi z áltlános cé- célok Ugyncsk keverednek, trtlmi kihtás viszont. vn közlekedpolitik nnk ténynek, nem hogy vezeti célokt, z össztársdlmi nem muttj célokt be, hogyn szolgálják z áltlános közlekedi hogyn következnek célok, z ezekbõl progrmok, mjd intézkedek. egyes progrmok A legjelentõsebb külön kormányzti lágzti szintû mg vette elfogdttásávl semmibe sját z kzülnek közlekedpolitikáját, dönti trtomány így mely- ágzt ben külön meghozott lágzti rz- figyelemmel döntek végrehjtás kiséréreutólgos zódik. Ezt jól vissztükrözte korláto- kzülõ intézkedi terv tételeinek 44 intézkedsé fenntrthtósági összevonhtó elemze: 57 lön egyedi elhtározott intézked progrmok közül 7 kügyelemmel kisérére vontkozotttási szbályozás 27 jövõbeli jogi-közigzg- fi- vgy jövõbeli intézkedek kidolgozásár lpozását szolgáló kuttásielemzi kidolgozás feldtr ill. elemz (hol eredmé- mjd megnyét szempontból lehet megítélni), fenntrthtósági 10 intézked volt konkrét építhez vgy sorolhtó. beszerzi Ezért tevékenység- csk keretében környezeti szempontbórékpáros érdemben gylogos belterületi, utk ke- eljárásunk építének progrmj volt minõsíthetõglmi utk, miközben z országos gyorsfor- kilózt, vsútvonlk vgy közúthágionális vsutk repülõterek re- fejlesztére kától függetlenül közlekedpolitiroztok vontkoznk. kzített htákelt, Végül hogy zzl mindzok zárjuk le z konkrét érté- megállpítások, kedpolitikár vontkoznk, melyek közlekor lettek voln érdemben k- figyelembevehetõk, idõben párhuzmosn h z kzült SKV voln sávl. Most dokumentum jvítások kidolgozásére csk egy Htározt-módosítászont keretében szükség vn is mód, lenne erre hhoz, vi- elvégzé- hogy k képes mgyr legyen közlekedpolitipét, világos kereteket betölteni biztosítni szere- z di elkövetkezõ fejlesztei számár. évtized közleke-
54 KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE Irodlom Bin, Environmentl Olivi (prepred Assessment by): Strtegic Trnsport Corridors: Lessons lerned of compring Member Sttes. the methods Environment of five Resources Commission, Mngement, DG Environment, Europen 5684, Jnury 2001. Ref Közlekedpolitik (2004) 2003 2015. Mgyr Köz- Köztársság. Országgyûl Elfogdv 19/2004. (III. Mgyr OGYhtároztávl. 26.) Mnul Infrstructure on SEA Plns. (1999) Report of Trnsport by DHV for DGVII. Europen prepred Commission, 1999. 7. Köszönetnyilvánítás Dncsokné A szerzõk ezúton Fóris Edin, köszönik Rdni meg Anikó megjegyzeit, Szilvcsku melyeket Zsolt értékes korábbi változtához fûztek. kézirt