Magyar nyelvi óra Az óra címe: Szövegértési gyakorlatok Az osztály: 11. osztály A tanítás időpontja: 2005. április 20. A tanárjelölt neve: Dinnyei Renáta Az intézmény neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Az óra célja, feladata: A szövegértő olvasás fejlesztése: a globális olvasás, az információkereső, a kritikaiértelmező olvasás fejlesztése. A hallásértés és a szóbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Az óra típusa: képességfejlesztő óra Az eszközök: füzet, tábla, fénymásolatok, fotó, szótár Idő Az óra menete Didaktikai feladat, fejlesztési cél 1 5 1. Kép és szöveg Tanulmányozzátok a fotót! Mondjátok el, hogy milyen szöveg mellé tennétek ezt a képet illusztrációnak! Indokoljátok is meg a véleményeteket! Többféle megoldást is kitalálhattok. (L. fotón diákok beszélgetnek) (Milyen a viszony szerintetek a lányok között? Találjátok ki, milyen tartalmú szöveget olvashatnak! Mi alapján fogalmaztátok meg a véleményeteket?) Utalás a kommunikáció nem nyelvi jeleire. 5 17 2. Vélemény a szöveg tartalmáról a) A következő szöveg is a nem nyelvi (a nonverbális) kommunikáció szerepével foglalkozik. Húzzatok alá benne egy olyan mondatot, amelynek a tartalmával kapcsolatban szívesen elmondanátok a véleményeteket a szövegről! (L. I. sz. melléklet) b) Olvasd fel azt a mondatot, amelyet aláhúztál, de még ne mondd el a véleményed! c) Ki az, aki ugyanezt a mondatot húzta alá! d) Mondd el a véleményed! e) Foglald össze a hozzászólásokat, és mondd el a saját véleményed! 3. Főcím és alcím Hasonlítsátok össze a szöveg két címét: a főcímet és az alcímet! Mi a szerepük? (Miért van szükség mindkét címre? Melyik a tágabb értelmű cím? Melyik a szűkebb?) A főcím figyelemfelkeltő és témajelölő is. De tágabb értelmű, mint az alcím, nem tájékoztat pontosan a szöveg tartalmáról. Az alcím inkább reklámszerepű, de pontosítja is, szűkíti a szöveg tartalmát, előreutal a szöveg témájára. (Tartalék kérdés: Mi a figyelemfelkeltés eszköze a főcímben? Pl.: a tételmondatszerű tömörség, a nagyobb betűméret. Mi az eszköze az alcímben? Pl.: a szokatlan szóösszetétel, a kettőspont.) Munkaformák Módszerek Eszközök ráhangolás az értelmező-kritikai olvasás fejlesztése a cím és a szöveg kapcsolatának elemzése egyéni írásbeli munka egyéni (+ közös) szóbeli munka
17 22 4. Szövegtömörítés Megállapítottuk, hogy a főcím és az alcím együtt jelölik meg a szöveg témáját. Tömörítsétek a szöveg tartalmát egyetlen mondatba! Írjátok le ezt a mondatot a füzetbe! Írjatok dátumot is! (a táblára is felkerül) Hagyjatok ki egy sort az óra címének! Találjatok ki minél több megoldást! 22 35 5. Csoportos tanulás a) A továbbiakban csoportokban dolgozunk. Egy feladatmester irányítja minden csoportban a munkát. Minden feladatmesternek adok majd egy-egy borítékot. Ebben négy megszámozott szöveget találtok. A feladatmester ossza ki a szövegeket a csoporttagoknak! (L. II. sz. melléklet) b) Olvassátok el a szöveget! Mindenki csak a saját szövegét olvashatja el. Találjátok ki, hogyan tanítjátok meg a szöveg tartalmát a társaitoknak! Írjatok a papírra, húzzátok alá a fontosabb fogalmakat a szövegben! Erre 3-3 percet kaptok. A feladatmester figyeli az időt. 2. Kiosztás 3. Olvasás c) Utána a feladatmesterek szólítsák a csoporttagokat a számozás sorrendjében! Tanítsák meg a csoportot arra, amit olvastak! Egyegy percig beszélhet mindenki, az idő betartására ismét a feladatmester ügyel. 2. Olvasás 3. Tanítás d) Amelyik csoport előbb elkészül, mint a többiek, ott kérdezzétek ki a társaitokat, hogy mit jegyeztek meg abból, amit tanítottatok nekik! Feltett kézzel jelzem, ha vége a munkának. 2. Olvasás 3. Tanítás 4. Ellenőrzés 2 a globális olvasás, az információkereső és az értelmező olvasás fejlesztése az írott szöveg megértésének fejlesztése a szóbeli kommunikációs képesség fejlesztése, a hallásértés fejlesztése kooperatív tanulás Tartalék feladat Mindegyik szövegben szerepelt a motivációs levél kifejezés. Nézzük meg, mit jelent maga a motiváció szó! Olvasd fel, mit ír a szó jelentéséről az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára! kézikönyvhasználat egyéni szóbeli feladat
35 42 6. A motivációs levél mintája Írjunk közösen vázlatot az alapján, amit az előző gyakorlatban tanultatok! Rajzoljuk fel a pályázati levél mintáját a táblára! Törekedjetek arra, hogy ne a tanítók szóljanak, hanem a tanítványok, vagyis azok, akik hallották a szövegrészlet tartalmát! Ti is írjátok a füzetbe! (Mivel kezdjük a levelet? Mivel folytassuk? Hová írjuk a táblára? Mennyire a lap szélére szabad írni? Húzzunk képzeletben egy margót!) 3 a szövegértés ellenőrzése és írásbeli feladat 42 43 7. Házi feladat Írjatok egy olyan pályázati levelet, amellyel egy képzeletbeli munkahelyre egy általatok vágyott állásra pályáztok! 43 45 8. Álommunka Adjatok címet a mai órának! Többféle címet is adhattok. Legyen közöttük témajelölő, legyen figyelemfelhívó reklámcím is! házi feladat kijelölése összefoglalás egyéni írásbeli feladat I. sz. melléklet Olvassátok el a szöveget! Húzzatok alá benne egy olyan mondatot, amelynek a tartalmával kapcsolatban szívesen elmondanátok a véleményeteket! A vegyes üzenet hitelvesztést okozhat Állásinterjú: testbeszédtaktikák kezdőknek Tudományos kutatások szerint az állásinterjúkon a nem nyelvi kommunikáció jelentősége fölékerekedik a szavakba öntött mondanivalónak. A kommunikációs erőfeszítésekből a testbeszéd súlya 55 százalék, a szóbeli tartalomé mindössze 7 százalék, a sóhajoké és csendeké pedig 38 százalék. Azaz beszélhetünk, amit csak akarunk, ha fellépésünk nem meggyőző. A nem nyelvi kommunikáció akkor megfelelő, ha azt sugallja, amit megfogalmazunk. Ha vegyes üzeneteket küldünk, akkor az ellentétes szóbeli és testi kommunikáció kétségbe vonhatja hitelünket. Márpedig a legtöbb fontos állásinterjúnál kifejezetten figyelnek a testbeszédre. A testbeszéd ugyanis a kérdezőknek megmutathatja, hogy mennyire őszinték beszélgetőpartnereik. Ennek ellenére sok pályázó önkéntelenül mégis a szóbeli mondanivalóra helyezi a hangsúlyt. Emiatt pedig hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik képesek a nem nyelvi kommunikációt is felhasználni mondanivalójuk alátámasztására. II. sz. melléklet (Forrás: Élet és Tudomány) 1. A motivációs levél A motivációs levél az önéletrajzhoz csatolt, személyes hangú kísérőlevél. Több célt is szolgál. Az első, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését, és arra késztesse, hogy gondosan, figyelmesen olvassa végig önéletrajzunkat. A második, hogy az önéletrajzot kiegészítve több információt mondjunk el magunkról: mi a legfőbb motivációnk, milyen személyes elvárásaink, céljaink vannak, megmutathatjuk a munkáltatónak, hogy mi vagyunk a pályázott állásra a legalkalmasabbak. A harmadik cél, hogy megcsillantsunk valamit saját személyiségünkből, értékrendünkből. Motivációs levelet önmagában nem szokás küldeni. Az önéletrajzon kívül mindenképpen csatolhatunk hozzá még bizonyítványokat, diplomamásolatot, ha kértek, erkölcsi bizonyítványt, ajánlólevelet.
2. 4 A motivációs levél felépítése és stílusa A motivációs levelet nyomtatott formában kell elkészíteni. Érdemes figyelni a betűtípusra, a margókra és a tagolásra. Ügyeljünk arra is, hogy az írás ne legyen terjengős, terjedelme soha ne legyen több egy oldalnál. Legyen a levél átlátható, könnyen olvasható: fontos, hogy az olvasó rögtön megtalálja azt a részletet, amire kíváncsi. A levélnek sugallnia kell, hogy kizárólag a szóban forgó álláshirdetés kapcsán született. Ezért mindig ellenőrizzük a keltezést a végén, hogy naprakész legyen. Három szó jellemezze a kísérőlevelet: legyen egyszerű, tényszerű és rövid. Egyenesen, nyíltan és célratörően kell fogalmazni. Levelünknek azt kell közvetítenie olvasója felé, hogy képesek vagyunk lelkesedni egy cég vagy egy tevékenység iránt. Fontos, hogy kedves, pozitív, optimista személy benyomását keltsük. 3. A motivációs levél kerete: címzés, megszólítás, elköszönés A lap bal felső sarkába kerüljön a címzett neve, beosztása, a jobb sarokba a küldő neve, címe, telefonszáma. A lap aljára balra írjuk a dátumot, jobbra az aláírást. Törekedjünk arra, hogy névre szóló legyen a megszólítás, ne csak Hölgyem/Uram! vagy Tisztelt cím! álljon ott. Egy kis kutatómunkával könnyen kideríthető a címzett neve. A név mellett a megfelelő cím álljon: Asszony, Úr, Úrhölgy. A hölgyeknél ne hagyjuk el a keresztnevet, férfiaknál elegendő a vezetéknév (Tisztelt Tóth Úr!). Ügyeljünk a név és a beosztás pontos leírására. A megszólítás a levél tetején középen álljon. Az elköszönés is udvarias legyen. A leginkább megfelelő forma: Tisztelettel vagy Szívélyes üdvözlettel. Hosszabb formulák: A mielőbbi személyes találkozás reményében maradok őszinte tisztelettel, vagy: Addig is maradok őszinte tisztelője. Feltétlenül kézzel írjuk alá levelünket. 4. A motivációs levél tartalma A levél első mondataiban kell leírni, honnan szereztünk tudomást az álláslehetőségről (hivatkozás a pályázati felhívásra: az internetcímre, az újságra). A következő szakaszban fejtsük ki, hogy mi a célunk: milyen állásra jelentkezünk. Írjuk le azt is, miért szeretnénk éppen ennél a cégnél és ebben a munkakörben dolgozni. Fogalmazzuk meg, hogy miért érdekel az állás, hangsúlyozzuk, hogy hosszú távon gondolkodunk (ennek üzenete: munkáltatónk is hosszú távon számíthat ránk). Ezt követően meg kell magyaráznunk, miért vagyunk mi a legalkalmasabb jelöltek. Írjuk le azon képességeinket, tapasztalatainkat, végzettségünket, eddigi munkaköreinket, feladatainkat, melyek szerint mi vagyunk a legmegfelelőbbek az állás betöltésére. Itt írjunk le minden olyan fontos információt, amely már nem fért bele az önéletrajzba, de fontosnak tartjuk. A befejező rész ne lezárás legyen, hanem a jövőbeni kapcsolatépítésről szóljon. Tájékoztassuk a címzettet, hogy mikor és hogyan fogunk kapcsolatba lépni vele. Kérjünk időpontot személyes találkozóra. (Forrás: az internet)
Táblakép 5 A címzett adatai A pályázó adatai Megszólítás Hivatkozás a pályázati felhívásra A cél megfogalmazása A jelentkezés indoklása Az alkalmasság bizonyítása Kapcsolatépítés Keltezés Elköszönés Aláírás A mellékletek felsorolása