9. Ävfolyam 20. szåm 2002. måjus 24. DohÅnymentes vilågnap DohÅnyzÅsi szokåsok az OLEF2000 alapjån Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki4.htm ) Impresszum
NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ DOHÅNYMENTES VILÅGNAP 2002. MÅJUS 3. DohÖnymentes sport Tiszta jötük (RÄszletek a WHO felhñvåsåbél) Az EgÄszsÄgÖgyi VilÅgszervezet (WHO) szerint a dohånyzås fertőző betegsäg, amely a reklåmokkal Äs szponzorålåssal terjed. Ennek a piacnak a legårtalmasabb helyszñnei a vilåg stadionjai Äs sportcsarnokai. Kàzel hâsz Ävvel az utån, hogy a korai föggősäg megjelent, az âj vizsgålatok jelzik, hogy a jelenleg 29 Även aluli kñnai färfiak egyharmada korai halålåt okozza majd egy dohånyzåssal àsszeföggő betegsäg. A 2020ig előfordulé 8,4 millié dohånyzås okozta halåleset kàzöl tñzből hät a fejlődő orszågokban tàrtänik. A globölis felhàvös A sport az Älet ÖnneplÄse. A parkokban ràgtànzàtt jåtäktél az iskolai csapatokig Äs helyi ligåkig, az orszågos bajnoksågokig, vilågkupåkig Äs az olimpiåig a sport egäszsäges ÄletmÉdra, egäszsäges versenyre Äs vidåmsågra àsztànàz. Ezzel szemben a dohånytermäkek nem az Äletet Önneplik betegsäget Äs halålt okoznak. A dohånyzås Ävente tàbb mint 4 millié ember halålåt okozza, Äs a becsläsek szerint ez a szåm eläri a 8,4 milliét 2020ra. A hivatåsos sportolék esetäben a dohånyzås csàkkenti a teljesñtmänyt, Äs väget vethet a pålyafutåsnak. Az amatőr sportolék vagy a kikapcsolédås kedväärt sportolék esetäben is rontja a dohånyzås a sportteljesñtmänyt. A sportesemänyek näzőinäl a dohånyzås Äs passzñv dohånyzås hozzåjårul a betegsäg kialakulåsåhoz Äs csàkkenti a jåtäk ÄlmÄnyÄt. A sportlätesñtmänyek Äs csapatok sz ÅmÅra a dohånyreklåm Äs tåmogatås ellentätes a sportban megtestesölő, az egäszsägről Äs sportszerű jåtäkrél vallott ideåkkal. A cägek akik a dohånygyårakkal egyött tåmogatnak sportesemänyeket, a veszäly kereskedői hñrnäv letàràlhetetlenöl àsszekapcsolédik termäkeikkel. Ràviden àsszefoglalva, a sportokat Äs a dohånyzåst nem szabad àsszekeverni. Sok sportolé, sportrajongé Äs näző leginkåbb a fiatal korosztåly tagja. A legâjabb adatok azt jelzik, hogy a fiatal dohånyosok egyharmada tñzäves kora előtt kezdi a dohånyzåst. A fiatalok kàzàtt a dohånyosok arånya a vilåg sok räszän nàvekszik. A legtàbben, akik ilyen fiatal korban kezdenek dohånyozni, nagyon korån nikotinföggővä vålnak. KÄptelenek leszokni, ezärt erős dohånyosok lesznek, Äs egäsz ÄletÖkben dohånyoznak. E fiatalok milliéi vägöl is a dohånyzåssal àsszeföggő okok miatt halnak majd meg.
A globölis völasz Az egäsz vilågon a sportszàvetsägek Äs sportemberek tudjåk, hogy a dohånyzås àsszeegyeztethetetlen az egäszsägökkel Äs az Åltaluk vallott ÄrtÄkekkel. A sportolék böszkäk erejökre, ÖgyessÄgÖkre Äs elhivatottsågukra, valamint arra a käpessägökre, hogy az egäsz tårsadalom szåmåra a pozitñv modell szerepät tàltik be. Ők väget akarnak vetni annak, hogy a dohånyipar manipulålja a sportot. Az orszågok vissza akarjåk szerezni azt a jogukat, hogy vädjäk a näpessäg egäszsägät. A WHO 9 tagållama egy globålis näpegäszsägögyi szerződäsről folytat tårgyalåsokat a dohånyzåssal àsszeföggő halålozås csàkkentäse ÄrdekÄben. A DohÅnykontroll KeretegyezmÄny (FCTC) àsszekapcsolja a tudomånyt Äs a gazdasågot a tàrvänyhozåssal Äs szabålyozåssal, Äs nähåny esetben a pereskedässel is. Ez az egyezmäny olyan problämåkra keres globålis Äs nemzeti megoldåst, mint a globålis cigarettareklåmozås Äs csempäszet olyan kärdäsek, amelyek ÅtÑvelnek orszåghatårokon, kultâråkon, korcsoportokon Äs tårsadalmigazdasågi rätegeken. A FCTC tulajdonkäppen felhñvås a nemzetkàzi vizsgålatra Äs felelőssägre, amely ÅltalÅban kñsäri a nemzetkàzi piacon szabadon hozzåfärhető fogyasztåsi termäkeket. A fälrevezetäs Äs az ennek kàszànhető halålozås megszöntetäse ÄrdekÄben megszöletett globålis megmozdulås nyomåsa alatt a dohånygyårak mäg egy prébålkozåst tesznek, hogy meghiâsñtsåk a kàzàs teväkenysägöket Ärintő jelentős szabålyozåst. Az ismätelten hangoztatott Ärveknek ebben a szakaszåban a vållalatok, mint a British American Tobacco, Philip Morris Äs a Japan Tobacco, most azt ÑgÄrik, hogy vägrehajtjåk a DohÅny Marketing Nemzetkàzi SzabvÅnyait. JavasoljÅk ezeknek a standardoknak az ànkäntes alkalmazåsåt, Äs azt is, hogy a reklåm cälcsoportja csak a felnőtt dohånyzék legyenek. A WHO leszàgezte, hogy egyetlen orszågnak sem sikerölt megalkotni a szabålyozåst, amely megszönteti a gyermekeket Ärintő dohånyreklåmozåst, ugyanakkor lehetővä teszi a dohånyzé felnőtteknek sz ÉlÉ reklåmot. DohÖnymentes sport Tiszta jötük A cselekväsre hñvé globålis felhñvåsra a WHO kampånyt indñt, hogy a sport megtisztuljon, mentessä våljon a dohånyipar minden befolyåsåtél, a dohånyzåstél, a passzñv dohånyzåstél, a dohånyreklåmtél, proméciétél Äs marketingtől. Az amerikai CDC, a Nemzetkâzi Olimpiai BizottsÖg (IOC), a Nemzetkâzi Futball SzâvetsÜg (FIFA), a Nemzetkâzi Automobil SzâvetsÜg (FIA), az olimpiai següly, valamint együb regionölis Üs helyi sportszervezetek csatlakoznak az EgÜszsÜgägyi VilÖgszervezethez ebben a DohÖnymentes
SportÜrt kampönyban. Az egäsz vilågon dohånymentes esemänyeket szerveznek, kàztök a 2002es täli olimpiai jåtäkokat Salt Lake Cityben, Äs a futball vilågbajnoksågot a Koreai KàztÅrsasÅgban Äs JapÅnban, 2002ben. A sportolék, a sportszàvetsägek, az orszågos Äs helyi sporthatésågok, az iskolai Äs egyetemi sportcsapatok, a sportmädia Äs mindenki, akit Ärdekel a testmozgås, csatlakozzon ehhez a kampånyhoz. A WHO mindenhol âsztânzi az embereket, hogy vegyük vissza az egüszsüghez Üs az egüszsüges Ülethez valã jogukat, Üs vüdjük meg a jâvő generöciãit a dohönyzös Öltal okozott, megelőzhető betegsügektől Üs halöltãl. ForrÖs: http://www5.who.int/tobacco/page.cfm?pid=63
DOH ÅNYZÅSI SZOKÅSOK AZ OLEF2000 ALAPJÅN Legfontosabb megöllapàtösok MagyarorszÖgon a nők 23%a, a fürfiak 38%a dohönyzott napi rendszeressüggel. Minden tizenegyedik nő illetve minden negyedik fürfi naponta legalöbb egy doboz cigarettöt szàvott el. A rendszeres dohönyzös esülyüt sok tünyező egyättesen befolyösolta: magasabb volt a fiatalok, a kevüsbü iskolözottak, a rossz anyagi Üs laköskârälmünyek kâzâtt Ülők, a sokat dolgozãk, a törsas tömogatottsög hiönyöval jellemzettek, a nem vallösosak, a betanàtott Üs següdmunkösok, Üs KâzÜpMagyarorszÖgon vagy KâzÜpDunÖntçlon Ülők kârüben. HÖttÜr VilÅgszerte kàzismert täny, hogy a dohånyzås sâlyos egäszsägproblämåkat okoz. BecslÄsek szerint jelenleg minden tizedik felnőtt ember halålåärt felelős; 2030ban pedig az előrejelzäsek alapjån minden hatodik ember halålåt okozza majd, azaz Ävente tñzmilliéan fognak meghalni a dohånyzås kàvetkeztäben kialakulé betegsägek miatt. A hosszâ ideig dohånyzék fele a dohånyzåsnak kàszànheti a halålåt nagy räszök 2025 Ävet veszñtve a szöletäskor vårhaté ÄlettartamÅbÉl. A dohånyzås meghatårozé szerepet jåtszik a szåjöregi, nyelőcső, gäge, garat, tödő, hasnyålmirigy Äs hélyagråk, a krénikus obstruktñv tödőbetegsägek Äs mås lägzőrendszeri betegsägek, a szñvärrendszeri betegsägek kialakulåsåban. A dohånyzås az utébbi Ävek vizsgålatai szerint emeli az àngyilkossåg kockåzatåt is. TovÅbbi sâlyos gondokat okoz a terhessäg alatti dohånyzås, amely nàveli az alacsony szöletäsi sâly, a mähen belöli nàvekedäsi retardåcié, a bàlcsőhalål Äs a gyermek lägzőrendszeri betegsägänek kialakulåsånak esälyät. A passzñv dohånyzås nàveli a tödőråk Äs a lägzőszervi megbetegedäsek kockåzatåt is a nemdohånyzék kàräben. A dohånyzås kiemelkedő egäszsägpolitikai Äs näpegäszsägögyi jelentősägänek megfelelően szåmos alkalommal kerölt vizsgålat alå mind kölfàldàn, mind MagyarorszÅgon. A legtàbb orszågban irånyadénak tekintik a WHO ajånlåsait, s ezeknek megfelelően a kàvetkező mutatékat veszik figyelembe a populåcié dohånyzåsi mintåinak meghatårozåsakor:. dohänyosok: rendszeresen dohånyoznak (naponta legalåbb egy cigarettåt elszñvnak) alkalomszerűen dohånyoznak (dohånyoznak, de nem minden nap)
2. nemdohänyzåk: a dohånyzåsrél leszokottak (ÄletÖk sorån valamikor dohånyoztak, de a kärdezäs időpontjåban nem vallottåk magukat dohånyzénak) soha nem dohånyoztak MagyarorszÅgon szåmos felmäräs cäljai kàzàtt szerepelt a dohånyzåsi szokåsok felmäräse. A Kàzponti Statisztikai Hivatal (KSH) az 984es mikrocenzushoz kapcsolédva a 4 Äves Äs idősebb näpessäg dohånyzåsi szokåsait is felmärte. TÑz Ävvel käsőbbi vizsgålatukban, az 994es EgÄszsÄgi çllapotfelvätelben, mely a 4 64 Äv kàzàtti lakossågra irånyult, szintän szerepeltek dohånyzåsra vonatkozé kärdäsek. A SOTE MagatartÅstudomÅnyi IntÄzet 995às felmäräsäből a 6 Äves Äs idősebb lakosok dohånyzåsi szokåsairél kaphatunk käpet. A TçRKI 996os egäszsägfelmäräse a 4 ÄvnÄl idősebb magyar lakossåg, mñg a SzÑvbarÅt Program keretäben 997ben vägzett, a tåplålkozåsi szokåsokra ir ÅnyulÉ felmäräs a 8 Ävesek Äs idősebbek dohånyzåsi szokåsait is felmärte. A Fact IntÄzet speciålisan a dohånyzås Äs az alkoholfogyasztåsra irånyulé 999es felmäräsäben a 8 Äv feletti lakossågot vizsgåltåk meg. Az OLEF2000 kärdőñväben a WHO Åltal aj Ånlott kärdässort hasznåltåk fel. EredmÜnyek PopulÅciÉs becsläsek Az OLEF2000 eredmänyei szerint MagyarorszÅgon a nők 26,3%a, a färfiak 40,7%a tartozott a dohånyzék kàzä. A dohånyzék jelentős hånyada mindkät nemben napi rendszeressäggel dohånyzott, arånyuk a teljes populåcién belöl 23% volt a nőknäl Äs a 38,3% a färfiaknål. Minden tizenegyedik nő (9,4%) illetve minden negyedik färfi (25%) naponta legalåbb 20 szål cigarettåt szñvott el. A dohånyosok arånya a fiataloknål a legmagasabb: a fiatal nők tàbb mint harmada Äs a fiatal färfiaknak csaknem fele dohånyzott, bår a naponta legalåbb 20 sz Ål cigarettåt elszñvék arånya a kàzäpkorâ nőknäl Äs färfiaknål volt a legmagasabb. Az OLEF2000ben a magyar dohönyzösi szokösok völtozösönak hörom jellemzőjüt vizsgöltök: a rendszeres dohönyzös kezdetüre jellemző Ületkort, az elszàvott cigarettök mennyisügünek völtozösöt Üs a leszokösi hajlandãsögot. A rendszeres dohånyzås kezdetäre jellemző Äletkor vizsgålatåhoz a felnőtt lakossågot tñzäves korcsoportokra bontottåk. MegÅllapÑthatÉ, hogy a 829 Äv
kàzàtti dohånyosok mindkät nemben nagyobb arånyban szoktak rå 8 Äves koruk alatt a dohånyzåsra, mint a 3039 Äv kàzàttiek. A dohånyzék csaknem fele sajåt bevallåsa szerint nähåny egymåst kàvető napon nem gyâjtott rå, mert le akart szokni a dohånyzåsrél. Kevesebbet dohånyzott a kärdezäs idejän, mint kät Ävvel azt megelőzően a nők csaknem harmada Äs a färfiak negyede, tàbbet pedig mind a färfiak, mind a nők kàrölbelöl àtàde. A dohånyzås kårosñté hatåsa a nemdohånyzék egy räszäre is kiterjed. Az OLEF2000 sorån nem märtäk ugyan a passzñv dohånyzås elterjedtsägät, de azt vizsgåltåk, hogy a kärdezäs idejän nemdohånyzék vajon dohånyoztake koråbban. A dohånyzås egäszsägkårosñté hatåsai termäszetesen nem szűnnek meg a leszokås pillanatåban, ezärt kölànàsen aggaszté, hogy a jelenleg nemdohånyzék igen nagy räsze dohånyzott koråbban: a nemdohånyzé nők àtàde (9,9%) Äs a färfiak csaknem fele (44,6%). A koråbban dohånyzék jelentős hånyada (a leszokott nők kätharmada Äs a färfiak håromnegyede) tàbb mint 5 Äve hagyta abba a dohånyzåst. ÄsszefäggÜselemzÜsek ésszeföggäselemzäs sorån azt vizsgåltåk, hogy milyen kapcsolatban Åll a rendszeres dohånyzås esälye a nemmel, a korral, az iskolåzottsåggal, a csalådszerkezettel, az anyagi helyzettel, a foglalkozåssal, a munkaviszonnyal, a beosztåssal, a rägiéval, a telepöläsnagysåggal, a vallåsossåggal, a tårsas tåmogatottsåggal, a lakåskàrölmänyekkel Äs a munkaintenzitåssal. Az àsszeföggäselemzäsben a rendszeres dohånyzås esälyät a rendszeresen dohånyzék Äs a nemdohånyzék arånyånak hånyadosakänt käpeztäk, az alkalmi dohånyosok Ñgy nem szerepeltek az elemzäsben. Fentiek alapjån megållapñthaté, hogy a rendszeres dohönyzös es Ülye a vizsgölt tünyezők kâzäl kapcsolatban volt a nemmel, a korral, az iskolözottsöggal, az anyagi helyzettel, a foglalkozössal, a munkaviszonnyal, a törsas tömogatottsöggal, a vallösossöggal, a laköskârälmünyekkel, a rügiãkkal Üs a munkaintenzitössal. Az elemzäs sorån kapcsolatot talåltak a rendszeres dohånyzås esälye Äs a kürdezett neme kàzàtt. Ezt a kapcsolatot azonban médosñtotta a kor (azaz a nem Äs a kor kàzàtt interakciét lehetett kimutatni). MÅskÄppen fogalmazva, a dohånyzås Äs a nem kàzàtti kapcsolat jellege eltärő volt az Äletkor kölànbàző kategériåiban. A nők kàräben a rendszeres dohånyzås esälye alacsonyabb volt, mint a färfiak kàräben, a färfiak Äs a nők kàzàtti kölànbsäg azonban folyamatosan nőtt az Äletkor el őrehaladtåval. ègy päldåul a fiatalok kàräben a nők esälye a rendszeres dohånyzåsra mintegy 40%kal alacsonyabb volt a färfiakänål, az időseknäl ezzel szemben csaknem 80%kal kisebb volt a nők esälye, mint a färfiakä.
Az iskolözottsög Äs a dohånyzås kapcsolatåt is befolyåsolta a kor. MegÅllapÑthatÉ, hogy a fiataloknål az iskolåzottsågi szint emelkedäse csàkkentette a dohånyzås esälyät, a måsik kät korosztåly esetäben nem volt szignifikåns az iskolåzottsåg Äs a dohånyzås esälye kàzàtti àsszeföggäs. A kor Äs a dohånyzås kapcsolatåt vizsgålva viszonylag àsszetettebb käp bontakozik ki. A kapcsolatot ezâttal kät tänyező is médosñtotta, a nem Äs az iskolåzottsåg. KissÄ leegyszerűsñtve, a főbb tendenciåk a kàvetkezők: a kor előrehaladtåval mindkät nemnäl csàkkent a dohånyzås esälye az alacsony iskolai vägzettsägűek kàräben, a magasabb vägzettsägűeknäl (ÄrettsÄgi vagy felsőfokâ vägzettsäg) azonban mindkät nemnäl a kàzäpkorâak dohånyoztak a legnagyobb esällyel. A rendszeres dohönyzös Üs az Ületkor âsszefägg Üse interakciãban a nemmel Üs az iskolözottsöggal (EsÜlyhÖnyados = rendszeresen dohönyzãk sz Öma/nemdohÖnyzãk sz Öma) heti_202.gif (8094 bytes) Az anyagi helyzet javulåsåval csàkkent a rendszeres dohånyzås esälye: kiszűrve a tàbbi tänyező hatåsåt, a legjobb anyagi helyzetben lävők kàräben a rendszeres dohånyzås esälye a legrosszabb anyagi helyzetben lävőkhàz viszonyñtva annak mintegy 40%a. A nyugdñjasok kàräben mindàssze harmada volt a rendszeres dohånyzås esälye, mint az aktñv dolgozék kàräben. A nem mezőgazdasågi betanñtott Äs segädmunkåsok kis hñjån kätszer akkora esällyel tartoznak a rendszeres dohånyzék kàzä, mint az ÄrtelmisÄgi foglalkozåsâak.
A hetente ledolgozott munkaéråk szåma is àsszeföggäst mutatott a rendszeres dohånyzås esälyävel: a hetente 40 ÉrÅnÅl tàbbet dolgozékhoz käpest a hetente Åtlagosan 40 illetve annål kevesebb ÉrÅt dolgozék mintegy 3040%kal kisebb esällyel dohånyoznak rendszeresen. A tårsas tåmogatottsåg emelkedäsävel csàkkent a dohånyzås gyakorisåga: a megfelelő tårsas tåmogatottsågâaknål a rendszeres dohånyzås es Älye a tårsas tåmogatottsåg sâlyos hiånyåval szenvedőkhàz viszonyñtva annak kevesebb, mint håromnegyede volt. A rendszeres dohånyzås es Älye a kàzäpmagyarorszågi Äs a kàzäpdunåntâli rägiéban csaknem 40%kal magasabb volt, mint a NyugatDunÅntâlon, az àsszes tàbbi vizsgålt tänyező hatåsånak kiszűräse utån. A rossz lakåskàrölmänyek kàzàtt Älők csaknem 80%kal nagyobb esällyel voltak rendszeres dohånyosok, mint a megfelelő lakåskàrölmänyek kàzàtt lakék. A vallösossög tekintetäben is Ärdekes kölànbsägek figyelhetők meg: azokhoz käpest, akik szigorâan vallåsosnak vallottåk magukat, csaknem kätszeres volt a rendszeres dohånyzås esälye az ànmagukat a maguk médjån vallåsosnak tekintők, Äs tàbb mint kätszeres azok kàräben, akik nem tartottåk magukat vallåsosnak. MegbeszÜlÜs A WHO adatai szerint nähåny volt szocialista orszågban illetve EurÉpai UniÉs tagorszågban a naponta dohånyzé felnőtt nők Äs färfiak arånya a kàvetkező volt (az àsszehasonlñtåst megnehezñti, hogy az egyes orszågokbél måsmås Ävekből Ållnak rendelkezäsre adatok, amelyek råadåsul gyakran nem azonos korosztålyokra vonatkoznak): OrszÖg VizsgÖlat Üve VizsgÖlt Ületkor Nők (%) FÜrfiak (%) Ausztria 997 5+ 9 30 Belgium 999 5+ 26 3 BulgÅria 996 5+ 23,8 49,2 CsehorszÅg 998 5+ 2 28 FranciaorszÅg 997 8+ 27 39 LengyelorszÅg 998 nincs adat 9 39 NagyBritannia 996 6+ 28 29 NÄmetorszÅg 997 8 59 30 43,2 OlaszorszÅg 998 4+ 7,3 32,2 RomÅnia 994 5+ 5,2 42,7 SzlovÅkia 996 8+ 30 55, SzlovÄnia 999 8+ 20,3 30 Ukrajna 995 2059 20,5 48,5 A KSH 984es felmäräsänek eredmänyei szerint a 4 Äves Äs idősebb färfiak 47%a, a nők 2%a dohånyzott a felmäräs idejän. A dohånyzé färfiak 73%a, a nők 57%a 20 Äves kora előtt szokott rå a dohånyzåsra.
A KSH 994es felmäräsänek eredmänyei szerint a 564 Ävesek 35%a dohånyzott a kärdezäs idejän (a färfiak 44%a illetve a nők 27%a), %a leszokott (a färfiak4%a illetve a nők 8%a), 54%a soha nem dohånyzott (a färfiak 42%a illetve a nők 65%a). A dohånyzé färfiak 66%a Äs a nők 43%a tàbbet fogyasztott napi 20 szålnål, azaz erős dohånyosnak volt tekinthető. A rendszeres dohånyzås kezdete a färfiaknål Åtlagosan 9,8 Äv, a nőknäl 8, Äv volt. A SOTE MagatartÅstudomÅnyi IntÄzet 995às felmäräsäben a dohånyzåsra vonatkozéan megållapñtottåk, hogy a 6 ÄvnÄl idősebb färfiak 45,9%a dohånyzott, Åtlagosan 9 Äves korukban szoktak rå a cigarettåra, mñg a nők 28,%a tartozott a dohånyzék kàzä, Åtlagosan 20 Äves råszokåsi Äletkorral. KÖlànàsen aggaszté adatok jellemeztäk a 20 Äv alatti megkärdezetteket, kàrökben ugyanis a råszokåsra jellemző Åtlagos Äletkor mindàssze 5 Äv volt. A kölànbàző iskolai vägzettsäggel rendelkezők dohånyzåsi ståtusza kàzàtt szåmottevő kölànbsäg volt megfigyelhető: a legkevesebb dohånyos a legfeljebb 8 ÅltalÅnos iskolai osztålyt elvägzők kàzàtt volt talålhaté (25%), mñg a szakmunkåskäpzőt vägzetteknek 46%a dohånyzott. A munkaerőpiaci helyzet szempontjåbél a segädmunkåsok (58,7%) Äs a munkanälköliek (56,%) kàzàtt volt kiemelkedő a dohånyosok arånya. A TçRKI 996os felmäräsänek dohånyzåsra vonatkozé eredmänyei szerint a 4 ÄvnÄl id ősebb magyar lakossåg 25,6%a dohånyzott rendszeresen (a färfiak 33,8%a, a nők 8,4%a), 4,9%a dohånyzott alkalomszerűen (5, ill. 4,7%) Äs 6%a szokott le a dohånyzåsrél. A dohånyzék Åtlagos cigarettafogyasztåsa naponta 6,2 szål volt. A SzÑvbarÅt Program keretäben 997ben vägzett felmäräs eredmänyei szerint a nők 22%a, a färfiak 39%a volt rendszeres dohånyos, mindkät nem kàräben 6% volt az alkalomszerű dohånyosok arånya, a nemdohånyzékä pedig a nők esetäben 72%, a färfiaknål 55%. A Fact IntÄzet 999es felmäräse szerint a 8 Äv feletti lakossåg 32%a dohånyzott rendszeresen (a färfiak 44,%a, a nők 2,%a), 9% a volt alkalmi dohånyos (a färfiak 9% a, a nők 9,3%a), 7%a leszokott a dohånyzåsrél (a färfiak 7,%a, a nők 5,9%a), 42%a soha nem dohånyzott (a färfiak 29,8%a, a nők 53,7%a). Az Åtlagos cigarettafogyasztås a dohånyosok kàräben naponta 28,4 szål illetve 4, szål (rendszeres/alkalmi dohånyosok) volt. A rendszeres dohånyzås a färfiaknål Åtlagosan 7,6, a nőknäl pedig 8,5 Äves korban kezdődàtt. Az emlàtett vizsgölatokban a dohönyzã nők arönya 2230,4% kâzâtti, a dohönyzã fürfiak arönya 38,853,% kâzâtti ÜrtÜkeket mutatott, az OLEF2000 eredmünyei szerint az emlàtett aröny nőknül 26,3%, fürfiaknöl 40,7% volt. A magyar adatokkal valé àsszehasonlñtåst szintän megnehezñti, hogy az előző
felmäräsek måsmås korcsoportokra irånyultak (KSH: 564 Ävesek, SOTE: 6 Äv felettiek, TçRKI: 4 Äv felettiek, SzÑvbarÅt Program, Fact IntÄzet: 8 Äv felettiek), emellett a hasznålt eszkàzàk Äs az elemzäsi médszerek is eltärtek, valamint az időbeni våltozås valészñnűleg a dohånyzåsi szokåsok våltozåsåval is egyött jårt. Az eredmünyek ÜrtelmezÜse A dohånyzås alacsony prevalenciåjåt az időseknäl räszben magyaråzza a leszokottak magas arånya, kölànàsen a färfiaknål. TovÅbbi magyaråzat lehet a korosztålyok kàzti kölànbsägekre a dohånyzåsnak kàszànhető betegsägek miatti leszokås, vagy sâlyosabb esetben a dohånyzåsnak kàszànhető halålozås illetve az idős nőknäl tapasztalt exträm alacsony gyakorisåg valészñnűleg kohorszhatåsnak is tulajdonñthaté. A rendszeres dohånyzås kezdetäre jellemző Äletkor vizsgålatakor nähåny mås felmärästől eltärően azärt nem Åtlagos ÄrtÄkeket adtåk meg, mert az sok esetben fälrevezető lehet. CÄlravezetőbbnek tartottåk annak vizsgålatåt, hogy bizonyos Äletkor alatt milyen arånyban szoktak rå a dohånyzåsra az egyes korcsoportok. Mivel nem ismert, hogy az idősebb korosztålyokban kapott alacsonyabb ÄrtÄkek annak kàszànhetőek, hogy ők tänylegesen käsőbb kezdtek el dohånyozni, mint a fiatalok, vagy pedig annak, hogy aki koråbban kezdett el dohånyozni, az esetleg mår nem Äl, ezärt csak a kät legfiatalabb korcsoport (829 Äs 3039 Ävesek) adatait vettäk figyelembe az elemzäs sorån. Az ésszeföggäselemzäsek igazoltåk a hazai Äs nemzetkàzi tapasztalatokat, melyek szerint a dohånyzås egyszerre àsszefögg kölànbàző egyäni Äs kàrnyezeti tänyezőkkel, Ñgy a nemmel, a korral, az iskolåzottsåggal, az anyagi helyzettel, a foglalkozåssal, a munkaviszonnyal, a tårsas tåmogatottsåggal, a vallåsossåggal, a lakåskàrölmänyekkel, a rägiékkal Äs a munkaintenzitåssal. FelhasznÖlt irodalom: olvashatã az Epinfo honlapjön. A töjükoztatöst adta: osztölya dr. Vitrai Jãzsef mb. osztölyvezető OEK EgÜszsÜgmonitorozÖs Üs nemfertőző betegsügek epidemiolãgiai A szàvegben Äs a tåblåzatban csak azok a tänyezők szerepelnek, amelyeknäl a kapcsolat erőssäge p<0,05 szinten szignifikåns volt. Egy magyaråzé tänyező hatåsåt jellemző esälyhånyados becsläsekor az elemzäsben szereplő tàbbi tänyező hatåsåt az alkalmazott logisztikus regresszié kiszűri. Emiatt pl. a nemhez tartozé tåblåzatbeli esälyhånyados âgy Ärtelmezhető, hogy a rendszeres dohånyzås esälye hånyszorosa a nők kàräben a färfiakhoz (referencia) viszonyñtva, föggetlenöl attél, hogy ezt az àsszeföggäst mely korcsoportban, anyagi helyzetben vagy foglalkozåsi kategériåjåban vizsgåljåk.
A HAZAI JÅRVÅNYéGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZèSE A 2002. möjus 39. kâzâtti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté àssze: Az enterölis fertőző betegsügek kàzöl az előző hetinäl àtàdävel tàbb salmonellosis bejelentäs kerölt a nyilvåntartåsba. Az esetek 40%a Baranya megyäben fordult elő, ahol ezen a häten regisztråltåk a PÄcsett, egy rendezvänyen tàrtänt ÄtelfertőzÄshez tartozé esetek zàmät (Epinfo 2002; 8: 95., a betegek szåma 96 ra emelkedett). Csàkkent a dysenteria bejelentäsek szåma az előző hetihez käpest, de a betegsäg jårvånyögyi helyzetät kedvezőtlenöl befolyåsolta, hogy Pest megyäben dysenteria jårvåny alakult ki. A jårvånyögyi intäzkedäsek megkezdődtek. MÄrsÄkelten csàkkent a campylobacteriosis bejelentäsek sz Åma az előző hetihez viszonyñtva, a betegsäg epidemiolégiai helyzete nem tärt el länyegesen az előző Ävitől. Kevesebb enteritis infectiosa kerölt a nyilvåntartåsba, mint a 9. häten, az esetek harmada Heves, JÅszNagykun Szolnok Äs VeszprÄm megyäben fordult elő. KismÄrtÄkben emelkedett a bejelentett virölis eredetű hepatitisek szåma a 9. hetihez viszonyñtva. Sem a heti, sem az Äv eleje Éta regisztrålt esetszåma nem Ärte el az 9962000. Äveket jellemző megfelelő mediån kätharmadåt. A legtàbb bejelentäs våltozatlanul BorsodAbaâjZemplÄn megyäből Ärkezett. A lügçti fertőző betegsügek kàzöl a scarlatina megbetegedäsek szåma märsäkelten emelkedett, a varicella bejelentäsekä csàkkent az előző hetihez käpest. A scarlatina jårvånyögyi helyzete kedvezőbb volt, mint az 9962000. Ävekben, a varicellåä nem tärt el länyegesen az előző Ävitől. Morbilli nem kerölt a nyilvåntartåsba, csak egy rubeola ill. hårom mumpsz megbetegedäs gyanâjårél Ärkezett jelentäs. Az idegrendszeri fertőző megbetegedüsek sz Åma csàkkent az előző hetihez käpest, az Äv eleje Éta regisztrålt esetszåm kevesebb volt az előző ÄvinÄl. A szezon kezdetänek megfelelően tàbb mint duplåjåra emelkedett a Lymekãr bejelentäsek szåma a 9. hetihez viszonyñtva. A legtàbb megbetegedäs Budapest, GyőrMosonSopron Äs Tolna megye teröletän fordult elő.
EGèSZSèGéGYI MINISZTèRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 20/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) (2002.05.3 2002.05.9.) a 20. hüten (week) BetegsÜg Disease 2002.05.3 200.05.4 2002.05.9. 200.05.20. MediÖn 996 2000 az 20. hüten (week) 2002. 200. MediÖn 996 2000 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis 6 0 44 672 644 433 Dysenteria Dyspepsia coli 2 9 2 86 27 93 40 36 52 EgyÜb E.coli enteritis 3 4 9 43 Campylobacteriosis Yersiniosis 97 95 827 47 958 57 Enteritis infectiosa 723 504 6240 8 Hepatitis infectiosa 6 0 26 32 285 704 AIDS 9 7 3 Poliomyelitis Acut flaccid paralysis 3 4 Diphtheria Pertussis 2 Scarlatina 65 60 22 448 998 2676 Morbilli Rubeola 5 40 6 52 9 82 Parotitis epidemica 3 5 8 68 00 4 Varicella Mononucleosis inf. 866 26 805 20 29 20838 563 23327 55 494 Legionellosis 3 4 36 Meningitis purulenta Meningitis serosa 3 2 94 36 26 38 40 Encephalitis infectiosa 2 2 3 29 34 22 CreutzfeldtJ.betegsÜg 6 Lymekãr 5 8 98 29 Listeriosis Brucellosis 2 Leptospirosis 8 35 20 Tularemia Tetanus 39 5 45 3 Vàrusos haemorrh. löz 2 Malaria* Toxoplasmosis 4 3 7 2 89 4 88 3 36 (+) előzetes, räszben tisztñtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) 200. jânius től jelentendő (notifiable since 0.06.200) () nincs adat (no data available) A statisztika käszñtäs ideje: 2002.05.2
EGèSZSèGéGYI MINISZTèRIUM Eng.sz.: 8704/975 Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÖgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+)v 20/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) Terälet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekãr Budapest 3 2 4 22 43 2 3 Baranya 64 37 2 BÖcsKiskun 5 5 27 33 2 BÜkÜs 0 4 27 3 50 BorsodAbaçjZemplÜn 5 7 30 9 65 3 CsongrÖd 6 3 48 3 0 FejÜr 7 5 37 25 GyőrMosonSopron 9 5 36 2 3 HajdçBihar 2 5 4 45 Heves 6 3 73 2 7 JÖszNagykunSzolnok 4 66 8 2 KomÖromEsztergom 7 2 20 2 9 NãgrÖd 4 2 42 3 6 Pest 4 7 54 4 9 2 Somogy 8 39 2 48 SzabolcsSzatmÖrBereg 4 5 20 26 Tolna 22 5 3 Vas 4 8 24 6 VeszprÜm 2 6 8 2 38 6 Zala 4 32 7 28 Ässzesen (total) 6 97 723 6 65 866 26 3 5 Előző hüt (previous week) 34 6 23 846 4 59 26 25 7 6 (+) előzetes, räszben tisztñtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszñtäs ideje: 2002.05.2
A "Johan BÄla" OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÉzpont (OEK) kiadvånya. A kiadvånyban szereplő kàzlemänyek szakmai egyeztetäst kàvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű àsszeållñtåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kàzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a "Johan BÄla" OrszÅgos KÉzegÄszsÄgÑgyi IntÄzet Äs a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÇzÇs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosétott egyñttműkçdüs rüvün fejlesztettük ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet càm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kàzläsi szåndäkkal szñveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: "Johan BÜla" OrszÖgos Epidemiolãgiai Kâzpont 966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 47653, 47694 Telefax: 476223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål arra hivatkozni kell. OrszÖgos Tisztifőorvos Dr. Lun Katalin ISSN 49757X