A veleszéletett fejlődäsi rendellenessägek megelőzäsäről

Átírás

1 0. Ävfolyam. szåm 00. jçnius. A veleszéletett fejlődäsi rendellenessägek megelőzäsäről TÅjÄkoztatÅs engedälyezett fertőtlenötőszerekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÜgiai jelentäs (låsd: ) Impresszum

2 HAZAI INFORMÄCIÅ A VELESZÇLETETT FEJLŐDÑSI RENDELLENESSÑGEK ELSŐDLEGES MEGELŐZÑSÑRŐL Az Ölet kezdetönek egyik leggyakoribb Ös legsülyosabb problömáját a veleszàletett fejlődösi rendellenessögek jelentik. NÖpegÖszsÖgàgyi Ös jelentősögàket az alább felsorolt tönyek bizonyätják:. ElőfordulÅsi gyakorisåguk 66,5% (Ävente tább mint 6000 ÇjszÉláttet/csecsemőt/magzatot Ärint), amelynek fele letalis vagy sçlyos Årtalom.. HazÅnkban a kiemelt halålokok kázä tartoznak.. A csecsemőhalålozås måsodik leggyakoribb okåt käpezik. 4. Defekt Ållapotot jelentenek gyügyulås vagy teljes helyreållötås ritkån Ärhető el, gyakori az egäsz Äletre szülü fogyatäkossåg. A rendellenessäggel sz Életettek ÜriÅsi terhet jelentenek a csalåd Äs a tårsadalom szåmåra. A GYàGYINFOK adatai szerint egy spina bifidås gyermek kürhåzi/sebäszeti ellåtåsa 997ben 44 milliü Ft volt. OptimÅlis megoldåsnak a megelőzäs tekinthető. 9 Üta ismert, hogy a vitaminhiånynak szerepe lehet a fejlődäsi rendellenessägek kialakulåsåban (vemhes disznük magzataiban vitaminhiåny miatt szemhiånyt Äszleltek). 965ben Hibbard Äs Smithells megfigyelte, hogy a Bvitamin (folsav+folåt) hi Ånyos terhesek gyermekeiben gyakoribbak a fejlődäsi rendellenessägek. Az OptimÅlis CsalÅdtervezÄsi SzolgÅltatÅs keretein belél vägzett hazai vizsgålaton kövél szåmos nemzetkázi tanulmåny megerősötette, hogy a fogamzåskáréli időszakban szedett folsav/multivitamin käszötmäny 7090%kal csákkenti az idegcsőzårüdåsi rendellenessägek (koponyahiåny, nyitott gerinc, agysärv) kialakulåsånak kockåzatåt (első előfordulås kivädäsäre 0,8 mg, måsodlagos előfordulås 4 mg folsav széksäges); jelentősen cs ákkenti a vesefejlődäsi, a szöv Äs nagyär rendellenessägek Äs a vägtagredukciük előfordulåsåt; koraterhessägben a hånyinger, ÄmelygÄs, hånyås ritkåbban fordul elő; a folsavnak igazolt a szerepe a szöv Äs Ärrendszeri betegsägek (infarktus, agyi ÄrkatasztrÜfÅk, perifäriås ÄrbetegsÄgek), valamint a mähnyakråk kivädäsäben. A szervezetbe kerélő folsav szintjänek emeläse nem tåplålkozåsi hiåny miatt, hanem egy gänhiba hatåsånak specifikus korrekciüja cäljåbül széksäges. A kövånt szint eläräse hårom müdon lehetsäges:

3 . Folsav tartalmü táplálökok fokozott bevitele rövön: Åtlagos bevitel 0, mg/nap. Ez fokozhatü záld levelű záldsägek (spenüt, brokkoli, kåposzta, kelbimbü, salåta) narancslä, grapefruit, burgonya, paradicsom, banån, måj, teljes őrläsű kenyär fogyasztåsåval. A szervezetbe bekerélő folsav Äs vitaminkoncentråciü mäg Ögy is ritkån Äri el a kövånatos szintet (napi mg).. MegoldÅst jelenthet a táplálökok (pl. liszt, cereåliåk, narancslä) folsavval tãrtönő düsätása. Az USAban 998. januår jätől kátelezően bevezettäk a cereåliåk folsavval tártänő dçsötåsåt. HazÅnkban 998. augusztustül kaphatü a B vitaminokban gazdag TÅltos kenyär, amelynek betegsägmegelőzässel kapcsolatos előnye sajnos nem vålt kellően ismerttä, Åra sem kedvező, Ögy fogyasztåsa nem terjedt el kellő märtäkben.. A folsavbevitel megoldhatü a fogamzáskãràli időszakban tãrtönő tablettaszedös alkalmazásával. Az idegcsőzårüdåsi rendellenessägek kivädäse szempontjåbül alapvető feltätel, hogy tervezett fogamzås előtt minimum egyhårom hünappal kezdjäk el a gyügyszer szedäsät Äs legalåbb a terhessäg harmadik hünapjånak vägäig. A terhessäg alatti folsavfogyasztås ismeretänek feltåråsa, valamint a folsavkiegäszötäs alkalmazåsånak elterjedtsäge ÄrdekÄben az OEK HumÅngenetikai Äs teratolügiai osztålyånak munkatårsai ÅtfogÜ, orszågos szintű felmäräst vägeztek az egäszsäges gyermeket vilågra hozü nők káräben. A vizsgålat räszät käpezte az International Clearinghouse for Birth Defects Monitoring Systems (ICBDMS) Åltal kezdemänyezett, tább orszågra kiterjedő felmäräsnek. Ennek ÄrdekÄben egäszsäges gyermeket vilågra hozü anyåk kärdőöves interjçjåt vägeztäk el az orszåg kélánbáző räszäből, väletlenszerűen (random) kivålasztott mintåban. çsszesen 574 anyåval käszélt interjç a széläst kávető egy häten belél. Az eredmänyek szerint a vizsgålatban räsztvevők Åtlagos anyai Äletkora 7,9 Äv volt, iskolai vägzettsägék megoszlåsa megfelelt a populåciüs Åtlagnak. A terhesek dántő tábbsäge ÅllÖtÅsa szerint tervezte a terhessäget. Az anyåk tábbsäge (8%) hallott a folsavrül, kázélék 77,%ban ismertäk a terhessäg alatti ÅltalÅnos pozitöv hatåsåt. A folsavkiegäszötäs fejlődäsi rendellenessäget megelőző hatåsåval kapcsolatos specifikus ismeretek azonban nem voltak kielägötőek: a periconceptionalis folsavkiegäszötäsben räszesélő nők mindássze 0%a tudta pontosan, milyen cält szolgål a szedett käszötmäny. A megkärdezettek tább mint fele (56,8%) az orvostül vagy vädőnőtől szerezte a folsavra vonatkozü ismereteket, kázel egynegyedék (,5%) a mädiåbül. A szélő nők kázel håromnegyede (7%) tudott emlöteni legalåbb egy folsavban gazdag Älelmiszert. Ugyanakkor az interjçban räsztvevőknek alig tább mint fele (5,8%a) návelte a termäszetes folsavbevitelt a terhessäg alatt, azaz våltoztatott tåplålkozåsi szokåsain a vitamindçsabb tåplåläkok fogyasztåsånak tudatos fokozåsa rävän. A megkärdezettek 88,%a legalåbb egyfäle vitamint szedett a terhessäg alatt,

4 ill. az azt megelőző időszakban, 85,6%ban folsavtartalmçt. BÅr a terhessägek /Åt tervezettnek vallottåk, kevesebb, mint 0%ban fordult elő, hogy mår a terhessäget megelőzően is alkalmaztåk a folsavat. 000ben kélánbáző folsavtartalmç käszötmäny volt forgalomban hazånkban. A gy Ügyszerek/multivitaminok folsavtartalma 0,05,0 mg kázátt våltozik, ezek nem mindegyike ajånlott terhes nőknek. A vizsgålatban räsztvevő terhes anyåk 0 kélánbáző töpusç folsavtartalmç gyügyszert, ill. multivitamint szedtek. çsszefoglalüan elmondhatü, hogy a megkärdezett anyåk nagy tábbsäge hallott a folsavrül, Äs minäl magasabb volt az iskolai vägzettsägék, annål nagyobb volt az ismeretek arånya. Ugyanakkor a terhessäg alatti folsavkiegäszötäs specifikus hatåsårül a megkärdezettek ismeretei nem voltak kielägötőek. BÅr a terhessägek tább mint kätharmada tervezett volt Äs az anyåk tçlnyomü tábbsäge alkalmazott folsavkiegäszötäst a terhessäg alatt, igen kis ar Ånyban kezdtäk meg a folsavkiegäszötäst a fogamzås előtti időszakban. Az egyän, a csalåd Äs a tårsadalom Ärdeke, hogy minäl kevesebb fejlődäsi rendellenessäggel sçjtott fogyatäkos gyermek szélessen. HumÅnusabb Äs káltsäghaszonelemzäsek szerint olcsübb a primer megelőzäs, mint a rendellenes magzat felismeräsät kávető terhessägmegszakötås, illetve a rendellenes ÇjszÉlátt/csecsemő kezeläse. A periconceptionalis folsav/multivitamin kiegäszötässel a vårhatü fejlődäsi rendellenessägek jelentős hånyada megelőzhető lenne. SÉrgető feladat lenne az elsődleges megelőzäs gyakorlati kivitelezäse a kávetkező müdszerek ajånlåsåval: a kázäpiskolåsok, csalådtervező pårok Äs a szakteréleten dolgozük korszerű informåciükkal tártänő ellåtåsa; a periconceptionalis folsav+multivitamin kiegäszötäs előnyás hatåsånak szäleskárű elterjesztäse; a tudatosan tervezett terhessägek arånyånak náveläse; a vitamin előnyás Åron tártänő hozzåfärhetősäge a legärintettebb populåciük szåmåra (pl. csalådtervezők, illetve szélőkäpes korç nők vitaminszéksägletänek OrszÅgos EgÄszsÄgbiztosÖtÅsi PÄnztÅr tåmogatåsa rävän); a folsav/multivitamin tåplåläkba (pl. liszt) tártänő beäpötäsänek näpegäszsägégyi cälç bevezetäse. Megfelelő reklåmkampånnyal Äs kedvező ÅrfekvÄssel elärhető lenne, hogy a gyermekvållalåsi korç nők rendszeresen ilyen kenyeret vagy päksétemänyt fogyasszanak. A tájökoztatást adta: dr. MÖtneki JÜlia osztályvezető OEK Humángenetikai Ös teratolågiai osztály

5 TÄJÑKOZTATÄS ENGEDÑLYEZETT FERTŐTLENçTŐSZEREKRŐL 00. május hånapban engedölyezett fertőtlenätőszerek listája Fertőtlenätőszer neve QUATOHEX GIGASEPT AF Forgalmazå B.BRAUN Medical Kft. 0 Budapest, FelhÄvizi u. 5 ALLEGRO Kft. 5 Budapest, Szent LÅszlÜ u. 97/b SANISEPT DD M G Kereskedelmi Äs SzolgÅltatÜ BT. 9 Budapest, Allende park. SANISEPTVHC EVERBRITE Extra* NCHHungary Kereskedelmi Kft. 095 Budapest, Kvassay J. Çt. K Äp. Felhasználási teràlet feléletfertőtlenötäs eszkázfertőtlenötäs, endoszküp fertőtlenötäs Alkalmazási koncentráciå % 0,5 % V: % 4 % %,5 % Behatási idő 0 perc 60 perc 45 perc 5 perc 0 perc 60 perc käzfertőtlenötäs higiänäs 0 mp sebäszi 5 perc bőrfertőtlenötäs támänyen, injekciü, punkciü, högötatlanul värvätel előtti (cc.) 0 mp műtäti bőrterélet perc faggyçmirigyekben gazdag bőrterélet 0 perc feléletfertőtlenötäs feléletfertőtlenötäs % 0,5 % 0,5 %* % 5 % V: % 0 perc 0 perc 60 perc* 60 perc 5 perc Üra Antimikrobiális spektrum B (MRSA), F, V B (MRSA), F, V, T B, F, V B (MRSA), F, V, T B, F, V: (megemelt behatåsi idő mellett) Jelmagyarázat: B = baktericid, F = fungicid, V = virucid, T = tuberkulocid * = műtőkben, intenz Öv, kora, ÇjszÉlátt, tbc Äs fertőző osztålyokon, transzplantåci Üs egysägekben Äs művese ÅllomÅsokon nem alkalmazhatü! = szigorötott folyamatos Äs zårüfert őtlenötäsre nem alkalmazhatü TájÖkoztatást adta: dr. Milassin Márta főtanácsos OEK Dezinfekciås osztály

6 A HAZAI JÄRVÄNYÇGYI HELYZET ÄLTALÄNOS JELLEMZÑSE A 00. jünius 8. kázátti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyégyi helyzete az alåbbiakban foglalhatü ássze: Az enterális fertőző betegsögek epidemiolügiai helyzete a jellemző szezonålis időszaknak megfelelően, ásszessägäben kedvezően alakult. A tårgyhäten jelentősebb esetszåmmal jårü Çj gastroenteritis/enteritis jårvånyt nem jelentettek az éntsz illetäkes intäzetei. Az enteritis infectiosa diagnüzissal regisztrålt megbetegedäsek szåma 0 % kal, a salmonellosis esetekä 0%kal volt kevesebb az előző hetinäl. Somogy megyäből egyetlen bakteriålis eredetű hasmenäses megbetegedäsről sem Ärkezett bejelentäs. A salmonellosis Äs a dysenteria előfordulåsa a koråbbi Ävek azonos id őszakåban tapasztaltnål is alacsonyabb volt, a salmonellosis bejelentäsek sz Åma alig tább, mint a felät tette ki az Ävi mediånnak. A campylobacteriosis incidenciåjåban sem az előző Ävhez, sem a tavalyi Äv azonos hetähez käpest nem tártänt figyelemre mältü våltozås. A värushepatitis bejelentäsek szåma () alig tärt el az előző hetitől, mindássze hat teréleten diagnosztizåltak heveny fertőző måjgyulladåst. Kedvezőnek minősöthető a jårvånyégyi helyzet az Äv eleje Üta nyilvåntartott megbetegedäsek szåma alapjån is, az Ävi szummåciüs mediånhoz viszonyötva kázel feläre csákkent az esetek ez Ävi kumulatöv szåma. Ez utübbi jelensäg a hepatitis A esetek szåmånak csákkenäsävel magyaråzhatü. A koranyåri időszaknak Äs a vårtnak megfelelően kevesebb scarlatina fordult elő, mint a koråbbi hetekben. TovÅbbra sem csákkent a varicella megbetegedäsek hetenkänt Äszlelt szåma, az előfordulåsi gyakorisåg VeszprÄm Äs KomÅromEsztergom valamint GyőrMosonSopron megyäben volt kiemelkedően magas, az orszågos ÄrtÄk hårom illetve kätszerese. Kanyaråt ezen a häten sem jelentettek, nähåny szürvånyos mumpsz Äs rubeola esetet diagnosztizåltak. Az idegrendszeri fertőző betegsögek igen alacsony sz Åmban fordultak elő. NÄgy purulens Äs át serosus meningitist jelentettek, a nägy bejelentett encephalitis infectiosa eset kázél egy bizonyult kullancsencephalitisnek. Nem våltozott szåmottevően a koråbbi hetekhez käpest a Lymekår bejelentäsek szåma sem, az Äv eleje Üta regisztrålt megbetegedäsek szåma 0%kal kevesebb volt az előző Äv. hetäben nyilvåntartottnål.

7 EGÑSZSÑGÇGYI, SZOCIÄLIS ÑS CSALÄDÇGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek Magyarországon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) /00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) a. höten (week) BetegsÖg Disease Medián az. höten (week) Medián Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli EgyÖb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis 0 Acut flaccid paralysis 0 4 Diphtheria Pertussis 7 Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa CreutzfeldtJ.betegsÖg 6 Lymekår Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Tularemia Tetanus 5 Värusos haemorrh. láz Malaria* 7 Toxoplasmosis (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszötäs ideje:

8 EGÑSZSÑGÇGYI, SZOCIÄLIS ÑS CSALÄDÇGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek Magyarországon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) /00.sz.heti jelentäs (weekly report) ( ) Teràlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekår Budapest Baranya BácsKiskun BÖkÖs BorsodAbaÜjZemplÖn 6 56 Csongrád 69 7 FejÖr GyőrMosonSopron HajdÜBihar Heves JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom 5 98 Någrád Pest Somogy 0 SzabolcsSzatmárBereg Tolna 7 Vas VeszprÖm Zala èsszesen (total) Előző höt (previous week) (+) előzetes, räszben tisztötott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszötäs ideje:

9 A Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÑgiai KÖzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő kázlemänyek szakmai egyeztetäst kávetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ásszeållötåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÜgiai Kázpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvänyt a Johan BÅla OrszÉgos KÖzegÅszsÅgÜgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÅzÅs AlapnÄl elnyert pälyäzat Ältal biztosçtott egyéttműkådös rövön fejlesztettök ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerél poståzåsra Äs az Internetre. Internet cäm: A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kázläsi sz ÅndÄkkal sz ÖveskedjÄk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla Országos Epidemiolågiai Kãzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4765, Telefax: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatük Äs felhasznålhatük, azonban a kiadvåny forråsk Änt valü hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi müdon: OrszÅgos EpidemiolÜgiai Kázpont. A kázlemäny cöme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÜgiai Kázpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 00;:.) Országos tisztifőorvos: Prof. dr. Ungváry Gyãrgy ISSN 49757X