DEBRECENI EGYETEM A 2003. évi költségvetés számszaki beszámolójelentés SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

DEBRECENI EGYETEM A 2003. évi költségvetés számszaki beszámolójelentés SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 2004. április

1./ FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG 1.1. Az intézmény azonosító adatai Az intézmény neve: Debreceni Egyetem Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 329750 Az intézmény honlapjának címe: www. unideb.hu 1.3. Az ellátott tevékenységi kör, teljesült feladatok, a szakmai feladatokban bekövetkezett változások, szakmai működés értékelése Új feladatok, tartalmi megújítások a képzésben Az új kormányzat a kreditrendszer 2002. szeptemberi teljeskörű kötelező bevezetésére vonatkozó jogszabályt módosította és lehetőséget adott a 2003. szeptemberi indításra a technikai és szervezeti feltételek hiányosságaira tekintettel. A nagyon komoly előkészítő munkának köszönhetően 2002. szeptemberben a Debreceni Egyetemen minden karon/önálló intézetben az alapképzési szakokon az Általános Orvostudományi Kar kivételével megindult felmenő rendszerben a kreditrendszerű képzés. A szakirányú továbbképzések kreditesítése is megtörtént, ezen szakokon a tejes körű bevezetés 2004-ben kötelező. A színvonalas kari kiadványok és a kredittanácsadói hálózat segítette a zökkenőmentes indítást. A tanév végén összegeztük az első év tapasztalatait és módosítottuk a kreditrendszerű egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatot A tanév legnagyobb feladata a kreditrendszer bevezetése mellett a Neptun 2000 egységes informatikai tanulmányi rendszer bevezetése minden oktatási egységre vonatkozóan. A hallgatók beíratása, nyilvántartása, az ösztöndíjak kiutaltatása a rendszeren keresztül folyt ebben a félévben. Az adatbázis feltöltöttsége lehetővé tette, hogy a hallgatók jelentős része már elektronikusan vegye fel a tárgyait, és több karon a vizsgára jelentkezés is a Neptunban történt. 2003. tavaszán megkezdődött a pénzügyi modul hallgatói gyűjtőszámlás rendszere bevezetésének előkészítése. A gyűjtőszámlás modul üzemeltetése gyökeres változást jelent a hallgatói pénzügyek kezelésében, 25 ezres hallgatói létszám mellett ez a legmodernebb eljárás. A Magyar Akkreditációs Bizottság Látogató Bizottsága 2002. szeptemberben ismét vizsgálta a debreceni jogászképzést, amelyet komoly előkészítő munka előzött meg. A MAB Plénumának nem egyértelműen kedvező álláspontja ellenére novemberben megérkezett az oktatási miniszter teljes akkreditációt engedélyező határozata. A szakakkreditációs pozitív miniszteri döntésnek is köszönhető, hogy a Kormány 2003. február 19-én 2003. szeptember 1- jei hatállyal visszaállította a Debreceni Egyetemen az Állam- és Jogtudományi Kart. A Kormány 19/2003. (II.19.) rendelete szerint 2003. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Debreceni Egyetemen a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar is. Az Egyetemi Tanács 2003. április 10-ei ülésén elfogadott koncepció alapján, a május 22-ei ülésen elfogadott SZMSZ módosítás szerint, a rektor közvetlen irányítása alatt önálló Informatikai Intézet működik, a mielőbbi karrá alakulás szándékával. 2

Megkezdődött a kétciklusú képzés bevezetésének előkészítése is egyetemi fórumokon tűzték napirendre a bolognai folyamatról, a kétciklusú képzésről a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalásának ismertetését. Az egyes szakcsoportok országos szakmai testületeiben, amelyekben az egyetem jeles képviselői is jelen vannak, már komoly előkészítő munka folyik az új rendszer kidolgozása céljából. Az elkövetkező években kiemelt feladat lesz a bachelor és a master képzés jogszabályi hátterének kidolgozása, az egyes ciklusok szakjainak meghatározása ezzel a teljes felsőoktatási rendszer átalakítása. Jelentős eredménynek számít, hogy az Egyetemi Tanács elfogadta a Debreceni Egyetem átoktatási szabályzatát, keretet adva ezzel a többi kar által gondozott szakok működtetéséhez és a karok, oktatási szervezeti egységek együttműködéséhez. A tanév folyamán hosszas tárgyalások, pénzügyi egyeztetések előzték meg az előírt együttműködési megállapodások megszületését. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény 2002. január 1-jén lépett hatályba, megváltoztatva az eddigi diplomahonosítási rendszert. A külföldi bizonyítványok továbbtanulási célú elismerésére egyetemi eljárási rend került kidolgozásra. 2002. január 1-jén hatályba lépett a felnőttképzési törvény. Az egyetem felnőttképzési tevékenységét, tehát a diplomát nem adó képzéseinek, képzéshez kapcsolódó szolgáltatásainak körét fel kellett mérni és regisztráltatni kellett az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontnál. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet Felnőttképzési Akkreditáló Testülete a 2003. április 2-án hozott határozatával a Debreceni Egyetemet akkreditált felnőttképzési intézménynek nyilvánította, az országban az első felsőoktatási intézményként. Az akkreditáció érvényességi ideje 2007. április 2-ig tart. Az integráció egyik nagy eredménye, hogy növekszik a több kar által szervezett képzések, szakok köre. A felmerült feszültségek tompítása érdekében decemberben egyetemi tanácsi jóváhagyással az egyetem eljárási rendet fogalmazott meg az ilyen szakok engedélyeztetési eljárására. A kezdeti fenntartások nem igazolódtak, az illetékes koordinációs központok, oktatási bizottságok, kari tanácsok időben és érdemben véleményezni tudták a szaklétesítési, szakindítási kérelmeket. Az Egyetemi Oktatási és hallgatói Ügyek Bizottsága áttekintette az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés jelenlegi egyetemi és régióbeli helyzetét, továbbá az egyes szakcsoportokra vonatkozó idegen nyelvi követelményeket. Az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatok (kredites és nem kredites), az egyetemi felvételi szabályzat, a diákigazolványra vonatkozó egyetemi szabályzat módosításait, az átoktatási szabályzat tervezetét a bizottság készítette elő. Minden szaklétesítési és szakindítási kérelmet alaposan megvizsgált és véleményezett. A bizottság folyamatosan napirendre tűzte az aktuális felvételi, oktatáspolitikai, képzési, oktatásszervezési, Neptun rendszerrel kapcsolatos kérdéseket. A 2002-2003. tanév fordulatot hozott a Debreceni Egyetem tanárképzési szisztémájában, hiszen az évekkel ezelőtt életbe léptetett 111/1997. számú kormányrendelet jegyében történt generális átalakítás a 2003. évben jutott kritikus szakaszába, minthogy most értek fel az utolsó, a gyakorló évre azok az évfolyamok, amelyek már ennek a gyökeresen átalakított rendszernek az értelmében kezdték tanulmányaikat. 3

A megfelelő előkészítés után (melynek során a Debrecenben a gyakorló iskolák bevonásával kidolgozott modell országosan ismertté és elismertté vált) zökkenőmentesen valósult meg az átmenet (új típusú nevelési gyakorlat és emelt számú vidéki tanítási gyakorlat, tanári szakdolgozat stb.) ugyancsak nagyjelentőségű eseménynek bizonyult, hogy egyetemünk történetében első ízben elkészült az a füzet-formátumú Tájékoztató, mely a hallgatóság informálását szolgálja. Többlépcsős tárgyalások, megbeszélések sorozatában vetettünk számot az ún. bolognai folyamat szellemében megvalósítható lineáris tanárképzési modullal. Ennek országos szintű megtárgyalása a 2003. június 24-i, A tanárképzés helyzete és jövőképe című konferencia, melynek rajtunk kívül társrendezője az Oktatási Minisztérium és az Országos Köznevelési Tanács volt. A képzés meghatározó feladata a tanárképzési rendszer zavartalan működtetése, a hallgatók tanítási-pedagógiai gyakorlatainak, hospitálásának szervezése, a külső iskolai gyakorlatok irányítása, a végzős hallgatók gyakorlatait érintő kérelmek (munkavállalások, ösztöndíjak) engedélyezési eljárásai, a tanári képesítő vizsgák koordinálása, vezető tanári megbízások előkészítése és kiadása, szaktanácsadók megbízása, vidéki gyakorlatokkal összefüggő megbízási szerződések száza, szakértői testületek megszervezése és működtetése (Tanárképzési Kollégium, Tanárképzési Bizottság, Közoktatási Albizottság), költségvetési és egyéb vitákban a képzés feltételeinek biztosítása. Hallgatói létszám alakulása Megnevezés Nappali tagozatos hallgatók Levelező tagozatos hallgatók Esti tagozatos hallgatók Távoktatás Államilag Költség- Összesen Megoszlás %-a finanszírozott térítéses (fő) % (fő) % (fő) % ÁF KT 2002. 2003. Vált. 2002. 2003. Vált. 2002. 2003. Vált. 2003. 12 787 13 459 5,3 1 244 1 776 42,8 14 031 15 235 8,6 88,3 11,7 1 705 1 616-5,2 4 520 7 287 61,2 6 225 8 903 43,0 18,2 81,8 0 207 202-2,4 207 202-2,4 0,0 100,0 0 77 46-40,3 77 46-40,3 0,0 100,0 Összesen 14 492 15 075 4,0 6 048 9 311 54,0 20 540 24 386 18,7 61,8 38,2 Ebből szakirányú továbbképzés 0 1 691 1 756 3,8 1 691 1 756 3,8 0,0 100,0 Az előző évhez képest a nappali tagozatos hallgatók létszáma 8,6%-kal növekedett, ezen belül az államilag finanszírozott létszám 5,3%-kal, a költségtérítéses létszám jelentősebb mértékben 42,8%-kal emelkedett. 4

Növekedés jellemző a levelező tagozatos költségtérítéses hallgatók létszámának alakulására is. Csökkent viszont kis mértékben az esti tagozatos, valamint a távoktatásban résztvevő hallgatók létszáma. A költségtérítéses képzésben résztvevő GYES-GYED ellátásban részesülő hallgatók a Kormány 147/2000. (VII.23.) rendelete alapján mentesek a költségtérítés megfizetése alól. A képzési költség visszapótlására az Oktatási Minisztérium 2003. évben 62.400 eft-ot biztosított az egyetem számára a GYES-es, GYED-es lévő hallgatók kieső költségtérítésére. Az elszámolás alapján az egyetemet megillető támogatás teljes összege 74.366 eft. A különbözetként jelentkező 11.966 eft az előirányzat-maradvány elszámolásánál az egyetemet megillető összegként jelenik meg. Tankönyv és jegyzetellátás helyzete A tankönyvellátás terén pozitív elmozdulást nem tapasztaltunk az elmúlt évekhez képest. A hallgatók jelentős százaléka igyekszik megvásárolni a jegyzeteket, tankönyveket, szakkönyveket, ám szociális helyzetük sok esetben nem teszi ezt teljes körűen elérhetővé. A tankönyvvásárlási támogatás a szakkönyvek árához viszonyítva alacsony összeg, ezért a hallgatók igyekeznek a könyvtári állományt használni, azonban az emelkedő hallgatói létszám miatt a könyvtári állomány sokkal jelentősebb mértékben használódik el évről-évre, ezért folyamatosan növekvő összeget kellene majd fordítani a könyvállomány felújítására és bővítésére. Az egyetem egyes karain eltérő a hallgatóknak biztosított jegyzettámogatási összegek rendelkezésre bocsátása. Egyes karokon utalvány, könyvutalvány, más karokon készpénz formájában vagy egyetemi kártyájukon történő feltöltéssel jutnak a hallgatók ezen normatív támogatáshoz. A karok a tankönyv és jegyzet előállításra is eltérő összeget fordítanak. Míg az orvos- és gyógyszerészképzésben résztvevőknek és a Konzervatóriumi hallgatóknak a normatíva 100 %-a támogatás címén rendelkezésre áll, a Tudományegyetemi Karok a fenti hallgatói normatívából 30 %-ot, az Egészségügyi Főiskolai Kar pedig 45 %-ot jegyzet előállításra fordít. Könyvtártámogatások hatása A 2001-ben megvalósult könyvtári integráció eredményeként a hét, különböző szinten teljesítő tagkönyvtárból egy korszerű, azonos színvonalon szolgáltató egységes könyvtári rendszer jött létre. Ennek tagjai a Nemzeti és Általános Gyűjtemények Könyvtára (NÁGY), az Kenézy Könyvtár, az Agrártudományi Egyetem Könyvtára, a Pedagógiai Főiskolai Könyvtár, a Műszaki Főiskolai Kari Könyvtár, a Debreceni Konzervatórium Könyvtára és a Társadalomtudományi Könyvtár. Célunk olyan szolgáltató könyvtár kialakítása, amely kölcsönző könyvtárból tartalomszolgáltató könyvtárrá alakul, működésében korszerű és költségkímélő. A fenti célkitűzést a könyvtári gyűjtemény racionálisabb szervezésével, a szakkönyvtári rendszer szervezeti fejlesztésével, 5

a szolgáltatásokban az egyetem teljes dokumentumvagyonát feltáró számítógépes katalógus építésével, elektronikus bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok szolgáltatásával érjük el. A tartalomszolgáltatás további lehetőségét nyújtja a dokumentumok digitalizálása, kapcsolódva az országos pályázatokhoz. A szakkönyvtári rendszer kialakítását, racionálisabb és felhasználó barát gyűjtemény építését a szakgyűjtemények összevonása valamint az Egyetem fejlesztési stratégiája alapján megvalósuló könyvtári beruházások tették ill. teszik lehetővé. Az integrációval célunk volt, hogy azonos elvek alapján működő, korszerű szolgáltatást hozzunk létre a rendszer minden könyvtárában. Ennek egyik állomása az egységes számítógépes adatbázis (bibliográfiai és olvasói) kialakítása volt. Az adatbázis kialakításában feladtunk volt, hogy Az elektronikus adatbázisban tárjuk fel azoknak a tagkönyvtáraknak az állományát, amelyek hagyományos cédula nyilvántartást vezettek (retrospektív és kurrens feldolgozással) A Kenézy Könyvtár bibliográfiai adatbázisát konvertáljuk a már meglévő adatbázisba. Ezzel egyidőben megtörtént az Atomki állományának a beépítése is. 2003-ban elért eredmények: Elkezdtük a PFK Könyvtárának számítógépes nyilvántartását, Rohamosan nőtt azoknak az intézeti könyvtáraknak a száma, amelyek a NÁGY Könyvtárának segítségével állományukat a közös számítógépes adatbázisban tartják nyilván. A Matematikai, Magyar és Angol-Amerikai Intézet mellett a Földrajzi, Pszichológiai, Francia, Germanisztikai Intézet is elkezdte, illetve folytatja dokumentumvagyonának is a számítógépes állományba vételét. A tanév kezdésével elindítottuk a számítógépes kölcsönzést az MFK Könyvtárában. A közös adatbázis építése segíti az olvasó eligazodását, ugyanis az egyesített adatbázisban látja, hogy a számára szükséges szakirodalom mely könyvtár állományában található. A bibliográfiai adatbázis mellett közös olvasói adatbázist alakítottunk ki, amelyben azonosak az olvasói típusok, azonban lehetőség nyílik az adott intézményre szabott kölcsönzési politika meghatározására. A közös adatbázisokban, a több könyvtáros által végzett feladat megkövetelte, hogy pontosan, egyénre szólóan szabályozzuk a feldolgozási és kölcsönzési jogosultságokat. Elkészült egy mindenki számára hozzáférhető részletes szabályzat és minden számítógéppel dolgozó könyvtáros számára a jogosultságát meghatározó leírás készült. A szakmai munka megalapozása és jobb színvonalú végzése érdekében több dolgozó számára továbbképzést szerveztünk. A MARC alapú bibliográfiai rekordkészítés alapelveivel, s a CORVINA integrált könyvtári szoftver katalogizálási gyarapította ismereteit a DEENK Pedagógiai Főiskolai Kari Könyvtár négy dolgozója, a DEENK Társadalomtudományi Könyvtárának alkalmazásába kerülő új kolléganő, vagy az e könyvtárból a DEENK Kenézy Könyvtárának feldolgozó munkakörébe áthelyezett munkatárs. 6

Örvendetesen növekedett a Debreceni Egyetem minden pontján elérhető bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok száma. A jelentős adatbázisokat az Egyetem országos előfizetés révén használhatja (EISZ, EBSCO), ezek tartalma folyamatosan bővül. Számítógépes katalógusunkban és a könyvtár honlapján folyamatosan nyomon követjük ill. bővítjük az ingyenesen használható E-folyóiratok listáját, katalógusunkban jelenleg 1382 folyóiratra hívjuk fel a figyelmet. A honlapunkról több mint 6000 folyóirat érhető el. Az Egyetemi Könyvtár maga is több adatbázis-csomagra fizet elő, illetve konzorciumi tagként kedvezményesen jut ezekhez. Az előfizetett adatbázisok száma 2003-ban szerencsére nem csökkent, konzorcium vagy egyéb előfizetés révén 63 adatbázis volt elérhető az Egyetemen, ezek több ezer kiadványhoz biztosítottak teljes szövegű hozzáférést. Az általános érdeklődésre számot tartó CD-ROM-okat egyetemi hálózatban használhatják az olvasók, a Magyarországon kiadott elektronikus dokumentumokat pedig a kötelespéldány szolgáltatás révén helyben használhatják. Feladatunk, hogy a Debreceni Egyetem oktatói és hallgatói jobban megismerjék és mindennapi munkájuk során egyre inkább használják a folyamatosan bővülő adatbázisokat. Az Egyetemi Könyvtár honlapján minden felhasználó figyelemmel kísérheti ezek alakulását. Az elmúlt évben elkészítettük az adatbázisokat bemutató kiadványt, amelyet minden intézethez eljuttattunk. Az egységesített katalógus és a teljes szövegű adatbázisok jelentősen megkönnyítik a kutatómunkát, a bibliográfiai adatbázisok pedig a tudományos eredmények gyors követését teszik lehetővé. A Könyvtár állományában nem található dokumentumokhoz könyvtárközi kölcsönzéssel jutnak az olvasók. Könyvtári fejlesztésként az Egyetemi Könyvtár honlapjáról az olvasók elektronikus könyvtárközi kölcsönzést indíthatnak. Ennek előnyeit az egyetemi polgárok mellett azok a könyvtárak is élvezhetik, amelyek az Egyetemi Könyvtártól elektronikusan indíthatják el kéréseiket. Az Egyetemi Könyvtár pályázati támogatással részt vesz az országos programként indított digitális tartalomszolgáltatásban. Elkészítettük az intézmény három éves digitalizálási tervét, amely a már megkezdett Tiszántúli adatbázis folytatását jelenti és a papíralapú, rossz állagú, kultúrtörténeti szempontból jelentős értékű dokumentumok digitalizálását célozza. (A Tiszántúli adatbázis a könyvtár honlapján érhető el, az elektronikus könyvtár tiszántúli, elsősorban debreceni periodikumokat, régi opera és kamarazenei kottákat és az országos jelentőségű egyetemtörténeti anyagokat foglalja magában.) A Könyvtár feladatának tartja, hogy a Debreceni Egyetem számára az információközvetítés mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtson. Könyvtári Bizottság elé terjesztettük a Debreceni Egyetem oktatóinak publikációit elektronikusan feltáró Egyetemi Bibliográfia tervezetét. A javaslat szerint egy egyszerűen feltölthető adatbázis épül, amelyből bármikor nyomtatott verzió készülhet. A Könyvtári Bizottság javaslatunkra foglalkozott a szakdolgozatok elektronikus feldolgozásának kérdésével is A könyvtár állománygyarapodásának, működésének forrását a költségvetési keret mellett a pályázati támogatások is segítik. Ennek ellenére 2003-ban 1464 külföldi folyóirat előfizetését újíthattuk meg, amely az előző esztendő majdnem százas nagyságrendű lemondása után újabb 23 folyóirat elvesztését jelentette, míg 15 periodikum tagdíjas formában jár tovább. 2003-ban a könyvek kb. 50 %-át költségvetési forrásból, 50 %-át pedig pályázati támogatásból vásároltuk (ODR, Felsőoktatási Könyvtártámogatási Pályázat), az adatbázisok jelentős részéhez pedig OTKA támogatást kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a könyvtár 1,5 millió forint hozzájárulásával 209 millió Ft értékű adatbázishoz nyújt hozzáférést. A pályázatok a könyvtár más területének működésében is jelentős segítséget jelentenek. E források révén is korszerűsítettük a Könyvtár eszközparkját. 7

Kutatási tevékenység értékelése A Debreceni Egyetem oktatói, kutatói és hallgatói 2003-ban is eredményesen pályáztak a különböző alapok, alapítványok támogatásaira. A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan az egyetem pályázói az egyes pályázatokon az országosan rendelkezésre álló összegek 12-16 százalékát nyerték el. A Debreceni Egyetem 2003. évi normatív kutatástámogatása 7,3 %-kal csökkent a 2002. évihez képest. A felsőoktatási intézmények között felosztott teljes támogatás 13,6 %-át kapta az egyetem, amellyel az intézmények rangsorában a harmadik helyen állt. Jelentősen növelték pályázati bevételeinket a Széchenyi Terv keretében, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Pályázaton elnyert támogatások. Az eredményes felhasználást nehezítette, hogy a 2003-ban jó néhány pályázatra az elszámolások határidőre történő megküldése ellenére sem érkeztek meg a pályázati összegek tárgyévben. Ugyancsak működési nehézségeket okozó tény volt, hogy az FKFP doktori iskolai pályázatain megítélt pályázati támogatások összegét 2003. novemberében bocsátották az egyetem részére. 2003-ban az előző évhez viszonyítva (49.800 eft) kisebb összegű támogatásban (36.500 eft) részesült az egyetem. Kutatásaink jelentős hányada nemzetközi szintű és hatású, amit a publikációk helyei és a hivatkozási adatok igazolnak. A pályázatok (OTKA, OM, NKFP, MTA, Környezetvédelmi Alap, stb.) keretében végzett K+F tevékenységet igaz, néha 1-2 év késéssel a pályáztatók rendszeresen értékelik, és az értékeléseket visszajuttatják az intézményekhez. Ezekből megállapítható, hogy a pályázatokban vállalt célok megfelelő, a legtöbb esetben kiváló szinten megvalósultak. A normatív kutatástámogatás felhasználásának fő intézményi célkitűzései voltak: predoktori helyek finanszírozása, az egyetem központi folyóirat beszerzésének egyre inkább megoldhatatlan támogatása, kutatási műszerek beszerzése üzemeltetése és karbantartása, az egységek saját kutatási terveinek támogatása. A pályázatokon elnyert K+F bevételek a központi rezsi kivételével teljes egészében a pályázó egységeknél kerültek felhasználásra. A rezsi mértéke az adott pályázatban rögzített %-os mértékű volt. Ettől lefele eltérni csak a pályázatokban meghatározott maximális mértékig lehet (pl. OTKA). A K+F jelentős pozitív hatást gyakorol az egyetemi alapfeladatra, az oktatásra. A kutatási témákhoz kapcsolódó modern eszközök a kutatás-fejlesztési források segítségével kerültek az egyetemre és az oktatásba. Ezek beszerzése, működtetése és karbantartása az egyetemen folyó munka színvonalának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. A feladatok megfelelő szintű teljesítéséhez a jelenleginél magasabb összegű kutatástámogatás lenne szükséges és indokolt. A K+F tevékenységre biztosított forrásokból költségvetési támogatás a tárgyévben 2.866.370 eft (ezt növelte a 2002. évi pénzmaradvány összege 43.403 eft) átvett pénz 1.135.477 eft volt. A támogatásként rendelkezésre álló összeg 59,8%-kal haladja meg az előző évit, melynek oka elsősorban az OTKA pályázatok támogatásként történő finanszírozása 2003. évtől. A növekedés további oka, hogy a beszámolási évtől kezdődően más minisztériumok (ESZCSM, FVM) által biztosított kutatástámogatás is előirányzat módosításként került az egyetemre. A módosított előirányzatok 93,57%-a került felhasználásra. A maradvány főként az OTKA, FKFP és ETT pályázatok esetében mutatkozik. 8

A K+F tevékenységre átvett pénzeszközök főbb jogcímenkénti alakulása Az átvett pénzeszközként rendelkezésre álló összeg 7 %-kal alatta marad az előző éveinek. eft Forrás megnevezése 2003-ban rendelkezésre álló forrás 2003. évi kiadás Áthúzódó/megelőlegezett kifizetés NKFP 79 485 84 564-5 079 KMÜFA 100 538 79 808 20 730 IEP 186 583 186 583 0 MPA 26 896 26 896 0 MTA-OTKA 178 711 165 165 13 546 MTA 314 314 0 Egyéb 301 694 250 143 51 551 Alapítvány a magyar felsőoktatásért, kutatásért 350 350 0 TÉT alapítvány 2 514 2 331 183 ESzCsM ETT pályázatok 86 335 64 064 22 271 Környezetvédelmi Minisztérium 8 000 7 370 630 Űrkutatási Iroda 108 108 0 ISM 914 489 425 EMBO 20 690 6 267 14 423 GENIMIKA 93 653 20 417 73 236 Izombetegségek kutatása 18 137 2 059 16 078 MMKK-Génterápia 30 555 12 352 18 203 II. K+F feladatra átvett pénzeszközök főbb jogcímei összesen 1 135 477 909 280 226 197 A finanszírozási forrás és kiadás abszolút összegében csökkenést mutat, azonban figyelembe véve az OTKA 2003-tól támogatásként történő finanszírozását, jelentős növekedés állapítható meg. 2002. évhez képest, mely esősorban az IEP, a KMÜFA, illetve az egyéb pályázatoknál mutatkozik. A pályázat útján átvett pénzeszközként elnyert K+F egyéb forrás megoszlása: NKFP 7,0% KMÜFA 8,8% OTKA 15,8% IEP 16,4% ESzCsM 7,6% Egyéb 44,4% Megjegyezzük, hogy egyre nagyobb számban fordultak elő un. utófinanszírozott pályázatok. amelyek megelőlegezése átmenetileg az egyetemre pénzügyi terhet rótt. 9

A képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozás tapasztalatai A 2003. évi költségvetésnek az egyetem tervezési, gazdálkodó egységekre, centrumokra történő bontását jelentősen hátráltatta a kormány 2003. évi képzési és fenntartási normatíváról szóló rendeletének időbeli csuszása. Az új képzési és fenntartási normatívák a bérintézkedés hatását az egyes karokhoz nem közvetítették. Ezért a kari előirányzatok megállapítása a 2002. évi bázis és a kari bérfejlesztés figyelembe vételével történt. A normatív képzési és fenntartási előirányzaton belül az egyes karok között az egyetemnek jelentős átcsoportosításokat kellett végrehajtani. A számszaki beszámoló kiegészítő mellékleteihez kapcsolódó további elemzések Hallgatói támogatások alakulásának értékelése Az államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók normatív támogatásának elszámolása Megnevezés Jogosultak létszáma (fő) Jogosult előirányzat (eft) Módosított előirányzat (eft) Különbözet (eft) Hallgatók pénzbeli juttatása 13217 1202747 1181179 21568 Bursa ösztöndíj támogatás 74455 69351 5104 Doktoranduszok ösztöndíja 350 332640 332640 Köztársasági ösztöndíj 103 122 33457 32368 1089 Tankönyv-jegyzettámogatás 13567 94969 95550-581 Kollégiumi támogatás 4280 141240 125400 15840 Lakhatási támogatás 6167 203511 247500-43989 Sport kulturális támogatás 13567 11125 11193-68 Hallgatókkal kapcsolatos előirányzatok összesen: 2094114 2095181-1037 A tényleges hallgatói létszám és a norma ismeretében a Debreceni Egyetemnek a hallgatói normatíva terhére 1.037 eft visszafizetési kötelezettsége van a felügyeleti szerv felé. Ez az egyenleg a hallgatói statisztikai létszám alapján számított többletigény (hallgatók pénzbeni juttatása, Bursa ösztöndíj támogatás, kollégiumi támogatás) és visszafizetési kötelezettség (lakhatási támogatás, tankönyv jegyzettámogatás) különbözete. A hallgatók pénzbeli juttatásairól az egyetem egységes szabályzatban rendelkezik. A kereteket a kari diákjóléti bizottságok az egyes jogcímekre vonatkozóan a szabályzatban foglaltak alapján osztják el. Lakhatási támogatás A Debreceni Egyetemen a lakhatási támogatás odaítéléséért az Egyetemi Kollégiumi Felvételi és Lakhatási Bizottsága felelős, mely egyben a kollégiumi felvételi eljárást is koordinálja Az egyetem a hallgatók által fizetendő díjak és térítések, valamint a részükre nyújtható egyes támogatások szabályzatában határozza meg a támogatás odaítélésének feltételeit. Lakhatási támogatást önállóan kollégiumi felvétel nélkül is lehet igényelni. 10

Az elbírálás alapja a pályázó hallgatók szociális helyzete. Azok a hallgatók részesülhetnek támogatásban, akik a szociális helyzet alapján kialakított pontrendszerben elérik a 40 pontot. A bizottság a támogatás összegét az elért pontszám alapján differenciáltan állapítják meg. A 2003/2004. tanév első félévében csak lakhatási támogatási kérelmet 1147 hallgató nyújtott be. Az egyetem évek óta jelentős összeget fordít az Egyetem vezetése és a Hallgatói Önkormányzat megállapodása, valamint a felügyeleti szerv jóváhagyása alapján a lakhatási támogatás maradványából kollégiumi férőhely bővítésére. Kollégiumi ellátás A kollégiumi férőhelyek száma 2003. év végén 4280 fő volt. A 2003/2004. tanév első félévében lefolytatott felvételi eljárás szerint a kollégiumba felvételüket kérő hallgatók 82.7%-a került felvételre. A kollégiumi támogatási normatíva tárgyévben 33.000 eft/fő volt. Az Debreceni Egyetem Kollégiumi Felvételi Szabályzata alapján a hallgatók tanulmányi eredményük, illetve szociális rászorultságuk alapján külön eséllyel indulnak a kollégiumi helyért, vagyis a szociálisan hátrányos helyzetű hallgató, aki tanulmányi teljesítménye alapján esetleg nem kerülne be a kollégiumba, szociális rászorultsága alapján újabb esélyt kap a férőhely elnyeréséhez. Az egyetem által fenntartott kollégiumok alapszolgáltatása jónak ítélhető meg. Az 51/2002. Korm. rendeletben szereplő alapszolgáltatások közül csupán az Internet szolgáltatás nem biztosított minden kollégiumban. 1.4. Szervezeti és feladatstruktúra korszerűsítése Az integráció első éveinek értékelése A Debreceni Egyetem hazánk legszélesebb spektrumú és egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező állami egyeteme. Az egyetemek rangsorában tudományos eredményessége alapján második, a doktori programok és iskolák akkreditációját tekintve kiemelten első helyen van. 2000. január 1-jétől eltelt három és fél év alatt az egyetem jól működő intézménnyé vált, több szempontból is debreceni modellként tartják számon a magyar felsőoktatásban. 2002. augusztus 1-jétől 2003. július 31-ig terjedő harmadik rektori ciklus az egységes működés jegyében telt el. A rektori vezetés fő célkitűzései között szerepelt, hogy az előző két ciklusban elért eredményekre építve éljen az integráció adta lehetőségekkel. Fejlessze egyetemünk oktató és tudományos kutató munkáját, és valósítsa meg fejlesztési, beruházási terveit. A vezetés kiemelt feladatának tekintette az egyetem hatékony működtetését, a karok és centrumok autonómiájának tiszteletben tartását, sajátosságaik és hagyományaik figyelembe vételét, a cselekvési tervben megfogalmazott programok megvalósítását, a külső kapcsolatok elmélyítését, az egyetem érdekeinek külső megjelenítését és érvényesítését. A négy nagy tudományterületnek (humán, reál, agrár, orvos) a rektori vezetésben való arányos képviselete a kiegyensúlyozott vezetést, a bizalom erősítését, az egyetem szervezeti egységei közötti jobb együttműködést szolgálta. A rövid, egy éves rektori ciklus, a vezetőváltás nem okozott törést az egyetem működésében, a vezetés koncepciójában, a stratégiai tervek és elképzelések megvalósításában. Az egyetem vezetésében érvényesült a folyamatosság, a stabilitás. 11

Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az egyetemi menedzsment, valamint az egyetem legfőbb döntéshozó és véleményező tanácsai, testületei több rektori cikluson át közel változatlan összetételben végzik munkájukat. Másrészt a rektor és öt rektorhelyettes, közöttük a prorektor korábban is tagja volt a rektori vezetésnek. A stratégiai rektorhelyettes az egyetem nagyobb léptékű fejlesztési kérdéseivel és programjaival foglalkozott az év során, vezette az egyetem Stratégiai Bizottságát. Feladatai közül kiemelt jelentőségű volt a Bolognai folyamatba való bekapcsolódás. Képviselte az egyetemet Magyar Rektori Konferencia Bologna Bizottságában. E bizottság elnöki teendőit is ellátta. Számos vezetői, rektori tanácsi, egyetemi fórumot tartott a folyamat egyes elemeiről, különös tekintettel a kétciklusú képzés bevezetésére. A stratégiai kérdések közül meghatározó jelentősége van azon pályázatok előkészítésének, amelyek forrásokat tudnak elnyerni az EU csatlakozás kapcsán megnyílt alapokból. Folyamatosan figyelemmel kísértük a tanév első részében az Észak-alföldi Régióval való együttműködés keretében az előpályázati lehetőségeket, számos ilyen pályázat került benyújtásra, tájékoztató fórumok és konkrét megbeszélések után. A tanév második felében a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes elemei által nyújtott lehetőségekre készültek ún. PEA (Pályázat Előkészítő Alap) pályázatok. Ezek száma közel 30 és felöleli az egyetem tevékenységének tejes spektrumát. Kiemelt jelentősége van nagyságrendjénél fogva a Természettudományi Kart, a Műszaki Főiskolai Kart és az Agrártudományi Kart érintő felújítási, struktúraváltási programnak, a számos területen kezdeményezett K+F pályázatoknak, különböző oktatás-specifikus témaköröknek. A Nemzeti Fejlesztési Terv része lett az ún. Auguszta project, nevezetesen Klinikai Központ Régió Modell kialakítása kardiovasculáris és daganatos megbetegedésekre. Ennek egyeztetése közvetlenül Brüsszellel folyik az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közvetítésével. A stratégiai rektorhelyettes folyamatosan koordinálta az Élettudományi Épülettel kapcsolatos szakmai kérdéseket, a terv előkészítő fázisait, a szerződéskötési módosítások és a finanszírozási csomag összeállítási részleteit. Sikeresen folytatódott a 2001-ben elkezdett Mentálhigiénés Program. Még gazdagabb lehetőségeket kínált, a szolgáltatások száma folyamatosan nőtt, ezek közül kiemelkedők pl.: gólyatábor bemutatkozások, mentálhigiénés konzultációs szolgálat, teaházi esték, a HPFK kollégiumában PÁR-TA Klub, Filmklub, kortárs segítő képzés, kommunikációs tréning, Első Mentálhigiénés Egyetemi Napok, Esélyegyenlőség a felsőoktatásban konferencia megszervezése, Szenvedélybetegségek labirintusában konferencia megszervezése, internetes szolgáltatás biztosítása (www.ekiero.unideb.hu) mentálhigiénés szakkönyvtár, telefonos lelkisegély-szolgálat kialakítása, családtámogatási szolgáltatások. A programban résztvevők száma közel 4000 volt. A személyi és infrastrukturális háttér folyamatos fejlődésével vált lehetővé a kínálat bővítése, felerősödött a PR tevékenység, kiadványok jelentek meg, helyi és országos kapcsolatrendszer került fokozatosan kiépítésre. Számos nagyobb volumenű pályázatot nyertek el ebben a tanévben is, amelyek biztosítják a program további stabil és folyamatos működését. A rektori főtanácsadó segítette a rektort az operatív feladatok ellátásában, egyes stratégiai fontosságú kérdések folyamatos gondozásában. Ez utóbbiak közé tartozott többek között: az Info Park előkészítésének folyamatos követése, segítése, beleértve a Füredi utcai önkormányzati tulajdonú ingatlan használatba vételét, felújításának előkészítését, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó projekt-generálási folyamat egyetemi koordinálása, 12

részvétel az Észak-Alföldi Régió, valamint az Egyetem innovációs stratégiájának előkészítésében, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával két éve megkötött együttműködési megállapodás megújításának, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzattal átfogó együttműködési megállapodás megkötésének előkészítése, Az olimpikonok felsőoktatási tanulmányainak támogatása érdekében a Magyar olimpiai Bizottság által meghirdetett Olimpikon Életút Program -hoz történő csatlakozás, a MOB és az Egyetem közötti együttműködési megállapodás előkészítése (a megállapodást több hónapos előkészítés, egyeztetés után május 29-én írta alá Dr. Schmitt Pál, a MOB elnöke és a rektor, a város és a megye vezetői, élsportolói, sportvezetői jelenlétében), Az egyetem kiemelt fontosságú stratégiai partnerével, a National Instruments Europe Kft-vel a kapcsolat további gondozása, továbbfejlesztése (az év során a cég termékeiből két ízben ajándékozott az Egyetem különböző hallgatói laboratóriumainak fejlesztésére), Az Állami Számvevőszék és az Oktatási Minisztérium revizorainak egyetemi ellenőrzése során az általános, akadémiai (nem gazdasági) kérdésekben információszolgáltatás, folyamatos kapcsolattartás a vizsgálatok vezetőivel, A rektorválasztás új (2004. júliusától érvényes) rendje szabályozásának előkészítése, a karok véleményének összegyűjtése, feldolgozása, A Mentálhigiénés Program segítése néhány esetben, A JÁTI akkreditációs felkészülésének segítése, A Koordinációs Központok támogatására, működési költségeire biztosított központi keret gondozása, Az elmúlt években végzett eredményes munkának tudható be, hogy ebben a tanévben az Egyetemi Tanácsnak mindössze 2 új szabályzatot kellett megalkotnia. A szervezeti változásokkal, a jogszabályi módosításokkal összhangban változatlanul nagy gondot fordítunk a szabályzatok folyamatos korszerűsítésére. A beszámolási időszakban 14 egyetemi szabályzatot módosítottunk. Sokat fejlődött a karok/önálló intézetek szabályzatalkotó tevékenysége. Hatékony intézkedéseket tettek a hiányzó szabályzatok megalkotására, az egyetemi és kari szabályzatok harmóniájának biztosítására. Az egyetem minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszerének kialakításához a szervezeti keretek adottak. A külső tanácsadó bevonásával működő 7 fős minőségügyi szakértői testület 2003. márciusától foglalkozik a minőségügyi rendszer építésével, a folyamatos fejlesztés megteremtésének feltételeivel. Ezzel a műhelymunka szervezett feltételei is megteremtődtek. A rendszer építéséhez a tervezés és adatgyűjtés megkezdődött. Ugyancsak elindítottuk a minőségfejlesztő teamek tagjainak kiképzését. A minőségmenedzsment elkötelezettségének és felkészültségének javulását várjuk e programtól. A Stratégiai Bizottság közreműködésével az Egyetemi Tanács elfogadta az egyetem aktualizált (módosított) küldetésnyilatkozatát, mely alapja lesz az új minőségi célok megfogalmazásának a következő tanévben. A minőségbiztosítási feladatként jelentkező helyzetértékelést az egyetem több megközelítésben is tejesítette: Mérték a MAB új minimumkövetelményeinek való megfelelést, mely adatszolgáltatást hosszas előkészítő munka előzött meg. Elkészítették a karok éves önértékelő jelentésüket. Az egyetem összeállította éves önértékelő jelentését. Beszámolót fogadott el az Egyetemi Tanács a MAB minimumkövetelményeinek való megfelelést célzó megtett és tervezett intézkedésekről. 13

Áttekintették a karok minőségügyi helyzetét a szabályozottság, a szervezettség és a minőségüggyel összefüggő tartalmi feladatok területén. Az egységes egyetemi rendszer kiépítéséig a karok a legfontosabb területeken működtetik a minőségkontrollt és biztosítják a minőség folyamatos fejlesztését (oktatói megfelelés, oktatói munka hallgatói véleményezése, kutatómunka, infrastruktúra, ill. éves önértékelő jelentés, minőségbiztosítási bizottság működése.) 2. AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA 2.1. A főbb kiadási tételek alakulása 2002. 2003. Változás Megnevezés Eredeti Előirányzat Módosított Teljesítés Előir. mód % Telj. % Eredeti Előirányzat Módosított Teljesítés Előir. mód % Telj. % Eredeti előir. % Mód. előir. % Telj. % Személyi juttatás Munkaadókat terhelő jár. Dologi kiadások Pénzeszk. átadás egyéb tám. 11 027 682 13 494 941 13 057 677 122,4 96,8 17 359 325 17 825 682 16 527 321 102,7 92,7 157,4 132,1 126,6 3 698 454 4 432 053 4 357 171 119,8 98,3 5 597 926 5 755 305 5 388 482 102,8 93,6 151,4 129,9 123,7 13 362 989 15 085 909 15 070 042 112,9 99,9 15 513 554 17 106 299 16 977 535 110,3 99,2 116,1 113,4 112,7 112 000 145 692 107 221 130,1 73,6 52 000 95 487 109 616 183,6 114,8 46,4 65,5 102,2 Ellátottak pénzbeni jutt. 1 496 719 1 715 583 1 516 107 114,6 88,4 1 992 770 2 101 301 1 987 406 105,4 94,6 133,1 122,5 131,1 MŰKÖDÉSI KIADÁSOK 29 697 844 34 874 178 34 108 218 117,4 97,8 40 515 575 42 884 074 40 990 360 105,8 95,6 136,4 123,0 120,2 Felújítás Központi beruházás Intézményi beruházás Pénzügyi befektetés FELHALMO ZÁSI KIADÁSOK 143 000 576 885 562 736 403,4 97,5 222 763 944 178 843 092 423,8 89,3 155,8 163,7 149,8 3 516 439 3 381 499 96,2 195 470 195 470 100,0 5,6 5,8 1 784 225 3 080 462 2 941 897 172,6 95,5 2 793 562 4 368 853 4 040 774 156,4 92,5 156,6 141,8 137,4 10 000 10 000 100,0 1 927 225 7 183 786 6 896 132 372,8 96,0 3 016 325 5 508 501 5 079 036 182,6 92,2 156,5 76,7 73,7 Kölcsönök nyújt., visszafizetése 146 000 145 810 99,9 60 000 89 000 79 460 148,3 89,3 61 54,5 KIADÁSOK ÖSSZESEN 31 625 069 42 203 964 41 150 160 133,5 97,5 43 591 900 48 481 575 46 099 008 111,2 95,1 137,8 114,9 112,0 14

A személyi juttatások esetében a módosított előirányzat előző évhez viszonyított változása 32,1%-os növekedést mutat. A növekedés főbb összetevői: 2002. évi közalkalmazotti béremelés éves szintre hozása, 2002. évi előirányzat maradványból meghatározott feladatokhoz kötött személyi juttatás előirányzatosítása, évközi kutatási és egyéb pályázatok miatti előirányzat növekedés, csökkentő tényezőként jelent meg a támogatás zárolása. A személyi juttatás teljesítési adata a 2002. évhez viszonyítva 26,6%-os növekedést mutat. A változás tendenciája hasonló az előirányzat változásnál részletezettekkel. A növekedés meghatározó jogcímeként említhető a közalkalmazotti béremelés, illetve az évközi pályázatok személyi juttatásokhoz kapcsolódó teljesítési többlete. A rendelkezésre álló előirányzatok az évközi kiegészítő források figyelembe vételével fedezetet biztosítottak a megfelelő szintű oktatási, kutatási feladatok végzéséhez, az egyetem működtetéséhez. A dologi kiadások esetében a bázishoz viszonyítva a módosított előirányzat és a teljesítés esetében is hasonló 13%-os növekedés tapasztalható. A növekedés alapvetően az évközi pályázati pénzeszközökkel, illetve azok felhasználásával, valamint a bevételi többletekkel hozható összefüggésbe. A dologi kiadások alakulására kedvezőtlen hatást gyakorolt az évközben elrendelt támogatás zárolás. A dologi előirányzatok szűkösségét érzékelteti, hogy a zárolás végrehajtását csak részben tudtuk a dologi előirányzatok terhére megoldani, ezért másik részét a személyi juttatás, illetve felhalmozási kiadás előirányzatának csökkentése fedezte. A fenntartás, üzemeltetés kiadás reálértékét tovább csökkentette a gazdaságban érvényesülő inflációs hatás. A rendelkezésre álló pénzügyi források biztosították az üzemeltetés zavartalanságát, az eszközök fenntartására, állagmegóvására azonban nem áll rendelkezésre megfelelő fedezet. A felhalmozási kiadások elemzésénél megállapítható, hogy a feladatok megvalósításához az előző évhez viszonyítva lényegesen kevesebb forrás állt rendelkezésre. A felújítási jogcímen a felügyeleti szerv részéről biztosított támogatás összege az eszközállományhoz viszonyítva rendkívül alacsony. Ennek megfelelően ez csak néhány kiemelt nagyjavítás elvégzésére biztosít fedezetet. A támogatások mellett az egyetem egyéb saját forrás bevonásával teremtett fedezetet, a további elengedhetetlenül szükséges felújítási munkák elvégzéséhez. A felhalmozási kiadások csökkenése 2003-ban a központi beruházás előirányzat változásával hozható összefüggésbe. A felhalmozási kiadásokon belül pozitívumként értékelhető, hogy elsősorban a pályázati, illetve más fejezetektől, szervezetektől kapott támogatás nagymértékben hozzájárult a szakmai tevékenységet szolgáló eszközpark bővítéséhez, korszerűsítéséhez. 15

Függő, átfutó kiegyenlítő kiadások, bevételek okai, rendezésre tett intézkedések Az aktív pénzügyi elszámolások 2003. XII. 31-i mérleg fordulónapi értéke 127.102 eft. A függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások állománya az egyetem éves 46.149.156 eft kiadási főösszegéhez viszonyítva nem jelentős, mindössze 0,3 %. Az aktív pénzügyi elszámoláson belül 56.765 eft az előző évhez viszonyítva közel 100 mft összeggel alacsonyabb a függő kiadások állománya. A gazdálkodás összetettsége, a pénzügyi tranzakciók magas száma, a széleskörű szervezeti struktúra bizonyos információk hiánya indokolja, hogy egyes kiadások, számlák végleges feldolgozása, rendezése a mérlegkészítés napjáig nem valósulhat meg. A tételes egyeztetés, a mérlegtételek analitikus nyilvántartással történő alátámasztása azonban megtörténik. Az átfutó kiadások 44.198 eft összege részben személyi juttatással, illetve gazdasági egységek egymás közötti elszámolásával hozható összefüggésbe. A kiegyenlítő kiadások állományában a XII. 31-én kintlévő még elszámolatlan előlegek jelennek meg. A 25.939 eft összegen belül 15.802 eft az alkalmazottak részére folyósított illetményelőleg, 8.322 eft pedig deviza előleg. Az előlegek névszerinti nyilvántartása és egyeztetése folyamatos. A passzív pénzügyi elszámolások mérleg összege 900.241 e Ft, hasonló az előző évihez. Az Egyetem Kincstárnál vezetett nemzetközi támogatási programokkal összefüggő devizaszámláinak év végi egyenlege 62.361 eft. A passzív pénzügyi elszámolásokon belül meghatározó nagyságrendet képvisel az átfutó bevételek 835.898 eft összege, melyből 819.832 eft a 2003. decemberi hóközi bérkifizetések áthúzódó (januárban utalt) járulékaival hozható összefüggésbe. A függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások, bevételek egyeztetése a számviteli és pénzügyi munkatársak együttműködésével rendszeres, a mérlegtételek összege tételesen kidolgozott. 2.2.1. Az előirányzatok évközi változása A 2.1. alatti tábla adatai alapján megállapítható, hogy a tárgyévi módosított előirányzat 11,12 %-kal haladja meg a tervezettet. Az előző évhez viszonyítva jelentős változás, hogy 2003. évben előirányzat módosításként került átadásra az OTKA támogatás, valamint más minisztériumok által nyújtott támogatások (ESzCsM, FVM, NKÖM stb.) melyek a változást megelőző időszakban átvett pénzként érkeztek az egyetem számlájára. 16

A 11,12%-os évközi módosítás 4.889.675 eft-ot jelent, melynek kiemelt előirányzatonkénti megbontása az alábbi: Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadás Hallgatói juttatás Pénzeszköz átadás Kamatkiadások Felújítás Felhalmozás Központi beruházás Kölcsön visszafizetés Összesen A módosítás forrásonkénti alakulása: Állami támogatás Pénzmaradvány Átvett pénzeszközök Összesen: 466.357 eft 157.379 eft 1.592.745 eft 108.531 eft 23.987 eft 19.500 eft 721.415 eft 1.575.291 eft 195.470 eft 29.000 eft 4.889.675 eft 1.904.084 eft 2.819.344 eft 166.247 eft 4.889.675 eft Az állami támogatási többlet jelentős része kutatásfejlesztési támogatás (OTKA, NKFP, FKFP, ETT, IKTA) 52,9%, egyéb pályázati támogatás (mecenatúra, műszerpályázat stb.) 14,8 %, ESzCsM támogatás 22,9 % FVM támogatások 7,4 % volt. A beszámolási időszakban a módosított előirányzat 95,6%-a került felhasználásra. Ezen belül a személyi juttatás 92,7%-a, a munkaadókat terhelő járulékok 93,6%-a teljesült. A dologi kiadások esetében összességében 99,2 % volt a felhasználás. Meghatározott feladatokra kapott előirányzatok alakulása Konkrét meghatározott feladatokra célzottan a tárcáról, illetve más fejezettől kapott előirányzatok (fejezeti előirányzatok) alakulása: 1./ Felújítás 211.982 eft 2./ Közoktatási feladatok 4.658 eft 3./ Balaton program 700 eft 4./ PET Központ létesítéséhez kapcsolódó beruházás (ESzCsM) 60.000 eft 5./ FVM-től kapott támogatások 140.160 eft 6./ ESzCsM-től kapott támogatás 435.233 eft 7./ Széchenyi István ösztöndíj 14.103 eft 8./ Békésy György posztdoktori ösztöndíj 8.360 eft 9./ Szent-Györgyi Albert ösztöndíj 5.433 eft 10./ Posztdoktori ösztöndíjak 5.429 eft 11./ NKÖM támogatás 12.309 eft 12./ Nukleáris baleset elhárítás 2.700 eft 17

13./ Cigány fiatalok képzési támogatása 1.847 eft 14./ Gyes-es, Gyed-es hallgatók képzési költségtérítése 29.600 eft 15./ Nyelvvizsgadíj visszatérítés 9.600 eft 16./ Szakkollégiumi támogatás 1.000 eft 17./ Pályázatok - OTKA 613.517 eft - NKFP 189.633 eft - FKFP 111.328 eft - IKTA 25.101 eft - ETT 71.850 eft - Egyéb (OMFB, mecenatúra, biotechnológia 281.093 eft 1.292.522 eft 18./ Felsőoktatási pályázati támogatás 6.450 eft 19./ Közoktatási kutatások 2.300 eft 20./ Közigazgatási képzési ösztöndíj 200 eft 21./ Fogyatékos hallgatók képzési költsége 1.200 eft 22./ Földgáz áremelés ellentételezésére 38.998 eft Évközi támogatási többlet 2.284.784 eft 23./ Zárolás -380.700 eft Összesen 1.904.084 eft A Széchenyi István professzori ösztöndíj és a Békésy György Posztdoktori ösztöndíj 2003. évi eredeti, illetve a 7. és 8. sorszámú módosított előirányzatokból a visszafizetési kötelezettségünk 36.465 eft a beszámoló 9. sz. melléklete szerint. A Kormány felsőoktatási ágazatot érintő intézkedése alapján az Oktatási Minisztérium 380,7 MFt dologi előirányzatot zárolt az egyetem 2003. évi támogatási előirányzatából. A gazdálkodás során azonban az elvonást a Debreceni Egyetem nem tudta a dologi előirányzatából biztosítani, ezért az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával a következőképpen került sor a kiemelt előirányzatok zárolására: Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások 128.129 eft 41.016 eft 211.495 eft Központi beruházásokra év közben 60.532 eft előirányzatot kapott az egyetem 134.938 eft pedig a 2002. évi pénzmaradványból állt az egyetem rendelkezésére, melyből 135.470 eft-a Társadalomtudományi Oktatási Központ és Könyvtár és az Élettudományi épület és Könyvtár beruházások fedezetére szolgált, míg 60.000 eft-ot az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Pozitron Emissziós Tomográf Központ létesítéséhez biztosított az ESZCSM. 18

2.2.2. A személyi juttatások előirányzatának alakulása 2003-ban a személyi juttatás eredeti előirányzata 17.359.325 eft-ról 17.825.682 eft-ra emelkedett, ez 10,29 %-os növekedést mutat. E növekedés tartalmazza az 50.-eFt-os minimálbérre való kiegészítést, továbbá az évközi pályázatokhoz és bevételi többlethez kapcsolódó személyi juttatás növekményt. Az egyetem a Széchenyi professzori ösztöndíjasokra 125.208 eft előirányzatot kapott ebből, a felhasználás 122.322 eft-ot. A Békésy György és Széchenyi István ösztöndíj kifizetésére 195.672 eft előirányzat állt rendelkezésünkre, melyből 162.093 eft került kifizetésre. A két jogcímen összesen 36.465 eft maradvány keletkezett, mely visszafizetési kötelezettséget jelent az egyetem részére. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása tételen a 2003. évi teljesítési adat 12.187.315 eft, melynek 77 %-át alapilletményként fizettük ki. Az egy főre jutó alap- és átlagilletmény alakulását a két év összehasonlításában az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés 2002. (Ft/hó/fő) 2003. (Ft/hó/fő) Változás (%) 1 főre jutó alapilletmény 96.750 119.053 23,1 1 főre jutó átlagilletmény 119.388 153.169 28,3 Az összes személyi juttatás 5,9%-át a készenlétre, ügyeletre, túlóra díjazására fizettük ki. Az egyetem engedélyezett létszáma 2003-ban 7238 fő. Éves átlagos statisztikai létszáma: 6635 fő. Egyetemünk 2003-ban olyan létszámleépítést, amelyhez az Oktatási Minisztérium támogatását igényelte volna nem hajtott végre. 2.2.3. Dologi kiadások előirányzat változásának bemutatása A dologi kiadások 2003. évi módosított előirányzata 10,3%-os növekedést mutat az eredeti előirányzathoz viszonyítva. A központi intézkedések hatására a 2002. évi kétütemű zárolás 769.854 eft - 5% - összeggel csökkentette a bázis előirányzatot. 2003. évben a további támogatás elvonás szintén negatívan érintette a működés részbeni finanszírozását szolgáló dologi kiadások előirányzatát. Az évközi előirányzat növekedések a 2.1. pontban leírtaknak megfelelően elsősorban az évközi pályázatokkal hozhatók összefüggésbe, ezek felhasználási jogcímei azonban nagyrészt kötöttek, behatároltak, illetve a pályázatokban megjelölt konkrét szakmai feladatok megvalósítását szolgálták. 19

2003. évben a kormányzati takarékossági intézkedésekből eredő megtakarítási kötelezettség következtében az egyetem előirányzatából 380.700 eft került zárolásra. Az elvonás következtében a megtakarítási kötelezettséget az állami támogatásra vetítve egységesen 2.48%-os egyenlő mértékben érvényesítettük a központi kiadások és a gazdasági egységek között. Az elvonás gazdasági egységek és központi feladatok közötti megosztása az alábbiak szerint alakult: Központi kiadások ATC OEC TEK Összesen 22.619 eft 69.532 eft 115.167 eft 173.382 eft 380.700 eft A takarékossági intézkedéseket a karok és szervezeti egységek saját hatáskörben hajtották végre. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum az oktatás hiányának megszűntetésére hiányrendezési tervet készített, megjelölve azokat a forrásokat, melyek bevonásával a tervezett kiadások fedezete előteremthető. A támogatás kiesés kompenzálását a szervezeti egységek egyrészt saját bevételeik fokozásával, másrészt a kiadások csökkentésével, ésszerű, takarékos gazdálkodással igyekeztek megoldani. A beszerzéseknél, szolgáltatásoknál a szállítók versenyeztetésével is igyekezett az egyetem csökkenteni azokat a terheket, amelyek a finanszírozási források csökkenéséből adódtak. 2.2.4. Felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása, felújítás A 2003. évben központi beruházási forrás az alábbi jogcímeken került felhasználásra: A Társadalomtudományi, Egészségtudományi Oktatási Központ és Könyvtár Épületével kapcsolatban építészeti munkák befejezése (korlát készítés) és környezet-kialakítási munkák készültek el 532 eft értékben, amellyel a beruházás befejezése megtörtént. Az Élettudományi Épület és Könyvtár beruházása 2002. december 9-én megkezdődött és a 2003-as évben építészeti munkákra 117.938 eft, lebonyolításra 17.000 eft került felhasználásra. A beruházás folyamatban van. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum PET Centrum létesítéséhez 60.000 eft összeget kapott. Az intézményi beruházási forrás terhére elsősorban ingatlanok esetében fordul elő a költségvetési évek között áthúzódó, illetve több évig tartó befejezetlen beruházás. Egyetemi szinten a befejezetlen beruházások 2003. XII. 31-i záró állománya az összes forrás figyelembe vételével 903.309 eft összeget mutat. 20