Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella
É s z a k i te n g e r F e k e te te n g e r R o tte rd a m Iz m a il 3.5 0 0 k m Duna folyam és vízgyűjtőterülete
Emberi beavatkozások hatása a szigetközi folyószakaszra XVIII. Század vége 1900-as évek eleje
H (cm) H (cm) Jellemző vízállások alakulása a 90-es évek elejéig 1000 Jellemző vízállások (KV, NV, KÖV) trendvizsgálata Pozsony 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 év 700 Éves jellemző vízállások trendvizsgálata Rajka 600 500 400 300 200 100 0 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990-100 év (forrás: Szigetközi Vízpótló rendszer, megalapozó tanulmány)
Jelenlegi állapot
Vízmegosztás
Hullámtéri vízpótlás Célállapot: 50-es évek vízjárásának megfelelő hullámtéri vízszintek tartása Vízbetáplálás: Duna természetes vízjárásától függő, évszakosan változó vízhozam, részleges elárasztás Vízszinttartás: vízkormányzás, vízszintszabályozás Duna, Rajka vízhozam idősor 1000 Q (m 3 /s) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2004. 1. 1. 2004. 2. 1. 2004. 3. 1. 2004. 4. 1. 2004. 5. 1. 2004. 6. 1. 2004. 7. 1. 2004. 8. 1. 2004. 9. 1. 2004. 10. 1. 2004. 11. 1. 2004. 12. 1. 119,20 119,00 118,80 118,60 118,40 118,20 118,00 117,80 117,60 117,40 117,20 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00
Tejfaluszigeti ágrendszer Cikolaszigeti ágrendszer Ásványi ágrendszer Elterelés előtt Elterelés után Vízpótlással
Geológiai felépítés Holocén takaró Pleisztocén homokos kavics összlet Pannon homok, agyag, márga Miocén üledékek Paleozoós kompakt kőzetek Kisalföld geológiai szelvény Ny-K (forrás:danreg)
Hidrogeológiai jellemzők Felső víztartó rétegösszlet kavicsos, homokos, max. 700 m vastag. Jó vízvezető képességű Nagy mennyiségű vizet tárol. Hidraulikai szempontból összefüggő rendszer A felszín alatti víztartó (pleisztocén kavicsos, homokos összlet) utánpótlása négy irány ból történik: - a csapadékból - a Szigetköz alatt a mélyben húzódó negyedkori rétegek ben áramló, az Ausztriában, Szlovákiában beszivárgott víztömegből, amely a Szigetköz tengelyével párhuzamosan áramlik a területre, - északi irányból a Dunából közvetlenül beszivárgó víz tömegből - déli irányból a Mosoni-Duna felől áramló víztömegből (amelynek egy része lehet a Mosoni-Duna alatt át áramló, a Hanságból származó víz).
Felszín közeli észlelő hálózat a Szigetközben ÉDUVIZIG
Talajvíz állapotok a Duna elterelés előtt (1951.-1992.) Duna vízállás -a Duna vízállásváltozásai határozzák meg a talajvízszinteket - minden kút hasonlóan viselkedik - éves cikluson belül a tvsz. nyáron lesüllyed, ősszel emelkedik Ásványráró 3817. sz. kút - árhullám levonulásakor a Duna menti sávban legjobban az É-i részen emelkedik a tvsz. és itt a leggyorsabb az apadás
Talajvíz állapotok a Duna elterelés után (1992.-1995.) - a Duna elterelésekor a Duna menti sávban erőteljes talajvízszint süllyedés - a Duna vízállásváltozásai nem mindenhol érvényesülnek meghatározó mértékben É-i részen nem mozog a tvsz. együtt a Dunával ; a folyótól távolabbi kutak lassabban reagálnak - nem minden kút vízjárása hasonló - árhullám levonulásakor a Duna menti sávban legjobban a középső területen emelkednek meg a talajvízszintek, az okozott tvsz. emelkedés kisebb mértékű, mint korábban Dunaremete dunai vízállás és talajvízszint 1993. évben Ásványráró dunai vízállás és talajvízszint 1993. évben
Talajvíz állapotok a Duna elterelés után és a vízpótló rendszer üzembe helyezése után (1995. után) - a Felső-Szigetközben megemelkedtek a talajvízszintek, az Alsó-Szigetközben nem változik érdemben - a talajvízszint ingadozás amplitúdója az északi kutakban csökken Dunaremete dunai vízállás és talajvízszint és hullámtéri vízpótló vízállás 2011. évben Rajka 004126 számú észlelő kút vízszint idősora vízpótló üzembe helyezése előtt és után
Dunára merőleges szelvénybe telepített észlelő kutak vízállás idősora Ásványrárónál 1992 előtt Duna vízszint magasabb, táplálja a talajvizet, elterelés után alacsonyabb, megcsapolóvá válik
Talajvízszintek szintvonalas térképe (forrás: Vizimolnár Kft.)
Duna elterelése után, a vízpótló üzembe helyezése előtt és után a kutak vízszint idősorai Győrladamér 72 számú kút Halászi 159. számú kút
Hosszú idejű talajvízszint idősorok Vízszintsüllyedés az 1950-es évektől
Talajvízszintek alakulása Összefoglalás Elterelés előtt talajvízszintek változása követi a Dunáét, azonos módon átlagos talajvízszint enyhén süllyed ( medersüllyedés miatt) Elterelés után: Duna menti sávban nagyon lesüllyed a talajvízszint, majd visszaemelkedik átlagos talajvízszintsüllyedési tendencia folytatódik Áramlási viszonyok változása, Duna szerepe: Elterelés (1992.) előtt : Rajka-Vének közt betápláló az év nagy részében Elterelés után, vízpótló üzemelése előtt (1992.-1995.): Rajka-Dunakiliti közt erősen betápláló Dunakiliti-Ásványráró közt megcsapoló Ásványráró-Szap közt betápláló Elterelés és vízpótló üzembe helyezése (1995.) után: Rajka-Dunakiliti közt erősen betápláló Dunakiliti-Ásványráró közt megcsapoló Ásványráró-Szap közt betápláló Hullámtéri Vízpótló Rendszer szerepe A talajvízszintek növekedtek a vízpótló üzembe helyezése előtti időhöz képest a Felső-Szigetközben. A vízpótlónak jelentős szerepe van a felszín alatti víz Szigetközben tartásában. A Duna megcsapoló hatása kevésbé érvényesül A vízpótlónak szerepe van a talajvízszint ingadozás mérséklésében.
Köszönjük a figyelmet!