EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/470/9/2014. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B.) kérelmezőnek a Human Service Agency Munkaerőpiaci Szolgáltató Kft. (HSA Kft., 4024 Debrecen, Batthány u. 12-1. fszt. 1.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában a következő hozta. H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Human Service Agency Munkaerőpiaci Szolgáltató Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy kérelmezőt életkorára tekintettel kizárták az eljárás alá vont társaság által szervezett mezőgazdasági munkából. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvános közzétételét a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan a Hatóság (www.egyenlobanasmod.hu), valamint az eljárás alá vont (www.hsakft.hu) weboldalán. A közzétételnek a főoldalon, jól látható helyen kell eleget tenni. Az eljárásban továbbá a hatóság 660 Ft, azaz hatszázhatvan forint postaköltségből összetevődő - eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú bankszámlájára történő átutalással. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. 1
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bírósághoz címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. Kérhető továbbá tárgyalás tartása, és az, hogy a bíróság három bíróból álló tanácsban járjon el. INDOKOLÁS Kérelmező a 2014. június 26. napján a Hajdú-Bihar megyei egyenlőbánásmód-referens útján előterjesztett panaszában előadta, hogy a debreceni Human Service Agency Munkaerőpiaci Szolgáltató Kft. által meghirdetett állásra - málnaszedésre - jelentkezett csoportvezetőnek. A munkát hirdető cég képviselőjével két alkalommal találkozott, először egy tájékoztatás, majd később egy terepbejárás keretében, és ezt követően a személyes adatait is felvették a munkaszerződés megírásához. Kérelmező szerint ekkor azt közölte vele a HSA Kft. nevében eljáró ügyintéző, S. R., hogy amint indul a szezon, telefonon értesítik. Később a kérelmező telefonon érdeklődött, amikor is a munkát hirdető cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy még nem indult be minden csoport, de nyugodjon meg, számítanak a munkájára. Több hét elteltével a kérelmező ismét érdeklődött ez alkalommal e-mailen keresztül, amikor is azt a választ kapta eljárás alá vont részéről eljáró személytől, hogy mivel egész nap sokat kell talpalni, inkább egy fiatalabb kollégára volna szükség. Kérelmező panasza szerint a mezőgazdasági munka (málnaszedés) X. Önkormányzat területén történt volna, és egy ismerőse szólt neki, hogy a HSA Kft. nevű munkaközvetítő cég keres málnaszedőket, és hozzájuk keres munkavezetőket is. Kérelmező a panaszához csatolta a HSA Kft. ügyintézőjével történt levélváltását, melyben az ügyintéző egyrészt elkéri kérelmező személyes adatait 2014. június 16-án, majd kérelmező érdeklődésére később a HSA Kft. nevében (munkahelyi e-mail címéről) azt írta, hogy mivel iszonyat sokat kell talpalni egész nap, ezért fiatalabb kollégára lenne szükség, és ezt kérlek, nehogy bántásként vedd valamint nem kaptam veled kapcsolatban felsőbb utasítást. Kérelmező tehát azt sérelmezi, hogy őt - aki 57 éves - meg sem kérdezték arról, hogy tudná-e vállalni a meghirdetett munkát, és pusztán az életkorára hivatkozva kizárták egy számára megígért munkalehetőségből. A fentiek alapján a hatóság 2014. július 28-án eljárást indított a Human Service Agency Munkaerőpiaci Szolgáltató Kft.-vel (4024 Debrecen, Batthány u. 12-1. fszt. 1., a továbbiakban: eljárás alá vonttal) szemben. 2
Az eljárás alá vont cég ügyvezetője a 2014. szeptember 2. napján kelt beadványában előadta, hogy a kérelmező által hivatkozott mezőgazdasági munkára a HSA Kft. semmilyen szerződéssel nem rendelkezik, így munkavállalókat sem alkalmazott illetve keresett. Az eljárás alá vont képviselője kifejtette továbbá, hogy a félreértést az okozhatta, hogy a társaságuk biztosítja az irodahelyiséget és az informatikai infrastruktúrát az Y. Szövetkezet részére, amely a mezőgazdasági munkát meghirdette és a toborzást végezte. A HSA Kft.-nek van ugyan S. R. nevű alkalmazottja, ugyanakkor mivel a HSA Kft.-nek nem volt szerződése, S. R. a HSA Kft. nevében releváns nyilatkozatot sem tehetett. Az eljárás alá vont képviselőjének az álláspontja szerint így a társaságuk az ügyben nem érintett, és az ügy érdemi eldöntése szempontjából a felhívásban foglaltak teljesítése is irreleváns. A hatóság 2014. október 2. napján megkereste az Y. Szövetkezetet, hogy 8 napon belül nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy valóban a társaságuk szervezte-e a szóban forgó mezőgazdasági munkát, és amennyiben igen, milyen kapcsolatban álltak a Human Service Agency Munkaerőpiaci Szolgáltató Kft.-vel, az közvetített-e ki munkásokat vagy munkaerőkölcsönzőként járt-e el. Az Y. Szövetkezetet 2014. október 15. napján válaszolt a hatóság megkeresésére. P. Sz. igazgatósági tag nyilatkozata szerint X. Önkormányzata számára a szövetkezetük nem végzett mezőgazdasági munkát, illetve ezzel kapcsolatos szervezést vagy toborzást. X. területén a Z. Kft.-vel álltak szerződéses viszonyban mezőgazdasági idénymunkára, mely munkát a szövetkezetük szervezte és végezte, ideértve a munkaerő toborzását is. A HSA Kft. kizárólag a működéshez szükséges infrastruktúrát irodahelyiséget, telefont, internetet biztosította a szövetkezetük részére, egyéb szerződéses jogviszony alapján. A hatóság a rendelkezésre álló iratokat, nyilatkozatokat megvizsgálva megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely - a törvény 8. -ban rögzített - tulajdonsága miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzetiséghez tartozás, fogyatékosság, egyéb helyzet, stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek és ennek a hátrányos megkülönböztetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint nincs ésszerű indoka. 3
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy - ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint - rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1) bek.) Az Ebktv. 19. (2) bekezdése szerint az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye a hatályos jogszabályok alapján kizárólag akkor sérül, amennyiben Kérelmező rendelkezik védett tulajdonsággal, személyes, konkrét sérelem érte, valamint közöttük ok-okozati összefüggés áll fenn. Az Ebktv. 8. o) pontja szerint többek között közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt életkora miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 21. a) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben. Az Ebktv. 22. (1) bekezdése szerint nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. Az egyenlő bánásmód követelménye a hatályos jogszabályok alapján kizárólag akkor sérül, amennyiben Kérelmező rendelkezik védett tulajdonsággal, személyes, konkrét sérelem érte, valamint közöttük ok-okozati összefüggés áll fenn. A Hatóság a fentieknek megfelelően elsőként a védett tulajdonság, a személyes, konkrét sérelem, valamint az ok-okozati összefüggés meglétét vizsgálta. Megállapítható, hogy a kérelmező valószínűsítette az általa elszenvedett személyes, konkrét sérelmet, hiszen egy szóbeli megállapodás ellenére nem végezhette el az adott mezőgazdasági munkát. Az életkorát, mint védett tulajdonságát is valószínűsítette kérelmező, hiszen nyilatkozata szerint 1957-ben született, azaz az 57. életévét hamarosan betölti. 4
Az ok-okozati összefüggés tekintetében megállapítható, hogy az eljárás alá vont kimentési kötelezettségének akkor tett volna eleget, ha az Ebktv. 22. (1) bekezdése alapján igazolja azt, hogy eljárása a meghirdetett munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetésen alapult. Az eljárás alá vont azonban semmivel sem támasztotta alá azt, hogy a munka jellege olyan volt, hogy azt kérelmező ne tudta volna az életkora miatt ellátni. Önmagában az arra való hivatkozás, hogy valaki idősebb, még nem jelenti azt, hogy nem képes az átlagosnál többet gyalogolni. Ha az eljárás alá vont cégnek kétségei merültek volna fel e tekintetben, lehetősége lett volna foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét kikérni, ilyen vizsgálatra azonban nem küldték el kérelmezőt. Megállapítható tehát, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság a kimentési kötelezettségének nem tett eleget, és S. R-nek a HSA Kft. nevében a munkahelyi e-mail címéről írt azon sorai, hogy mivel iszonyat sokat kell talpalni egész nap, ezért fiatalabb kollégára lenne szükség, és ezt kérlek, nehogy bántásként vedd egyértelművé teszik az ok-okozati összefüggés meglétét, tehát, hogy az életkorára tekintettel részesítették kérelmezőt hátrányos megkülönböztetésben. Kérelmező joggal bízhatott abban, hogy alkalmazni fogják, mivel felvették az adatait a munkaszerződés megírásához, de az eljárás alá vont cég képviselője anélkül, hogy megkérdezte volna kérelmezőt, hogy alkalmasnak tartja-e magát a munka elvégzésére kizárólag az életkorára hivatkozva elutasította őt. Megállapítható továbbá, hogy az eljárás alá vont azon állítása, miszerint S. R. nem tehetett releváns nyilatkozatot kérelmező felé a HSA Kft. nevében a mezőgazdasági munkával kapcsolatosan, nem állja meg a helyét. A kérelmező által becsatolt e-mailek, amelyekben S. R. elkérte kérelmező személyes adatait, illetve szervezte a szóban forgó mezőgazdasági munkát, egyértelműen cáfolják az eljárás alá vont ezen állítását. A becsatolt iratokból tehát megállapítható, hogy S. R. valóban tett releváns nyilatkozatot kérelmező felé a meghirdetett állás vonatkozásában, egy munkáltató pedig felelősséggel tartozik azon munkavállalói nyilatkozataiért, akik a nevében eljárnak. Megállapítható tehát, hogy az eljárás alá vont a bizonyítási kötelezettsége körében a védett tulajdonság és a személyes, konkrét sérelem közötti ok-okozati összefüggést nem tudta megcáfolni, sőt maga szolgáltatott az ok-okozati összefüggés meglétére megcáfolhatatlan bizonyítékot. Az Ebktv. 19. -ában szereplő speciális bizonyítási szabályai szerint az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Mivel az eljárás alá vont az Ebktv.-ben rögzített kimentési kötelezettségének a fentiek alapján tehát nem tett eleget, ezért a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben életkora miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. 5
A fentiek alapján a Hatóság az eljárás alá vontat eltiltotta a jövőbeni jogsértéstől, és elrendelte a határozat közzétételét a Hatóság, valamint az eljárás alá vont weboldalán. A közzététel elrendelésével a Hatóság a jogsértés súlyát, valamint a generális, illetve speciális prevenció szempontjait tartotta szem előtt. A szankció alapjául szolgáló szempontok - beleértve a társadalmi szemléletformálást is - pedig kizárólag akkor tudnak érvényre jutni, amennyiben a határozat nagy nyilvánosságot kap. Mivel az eljárás alá vont olyan szolgáltatást végez, amely a munkaerőpiacra történő bejutáshoz segíti a hozzá fordulókat, a hatóság az eljárás alá vont honlapján is szükségesnek tartotta elrendelni a határozat nyilvános közzétételét annak érdekében, hogy a jövőben hasonló esetek ne forduljanak elő az eljárás alá vont társasághoz forduló személyekkel. Ezen túl a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket.) 157. (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás alá vontat az eljárási költség megfizetésére is kötelezte. Határozatomat az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17/B. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96., a 98. (3) bekezdés b) pontja, a 100. (2), illetve a 109. (1) bekezdés a) pontja biztosítja. Budapest, 2014. november 17. Dr. Honecz Ágnes elnök 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B. Tel: (1) 795-2984 Fax: (1) 795-0760 6
Költségjegyzék az EBH/470/2014. számú ügyben 2 db levél (ajánlottan) 660 Ft Összesen 660 Ft 7