Tények és mítoszok a génsebészettel előállított élelmiszerekről

9. évf. 9. - 2013/9-10. évf. - 2009/6. szeptember-október június

Trends in Biotechnology (2009) 27(5): 277-286. http://www.sciencedirect.com Tények és mítoszok a génsebészettel előállított élelmiszerekről Rita Batista és Maria Margarida Oliveira Részletek A genetikailag módosított (GM) élelmiszerek megjelenése számos aggodalmat és ellentmondást vetett fel, amelyek nemcsak a nagyközönséget, hanem a tudományos közösséget is megosztják. Az állandó viták nagy részét az új technológia fontossága és az attól való félelem, valamint a kereskedelmi érdekek táplálják. Az Európai Unióban importra engedélyezett GM élelmiszerek újabban növekvő száma, valamint az egyre globálisabbá váló élelmiszer-kereskedelem indokolja, hogy ismét áttekintsük az új technológiával kapcsolatos tényeket és mítoszokat. Célunk az emberek informálása, hogy tájékozott döntéseket hozhassanak. Az élelmiszerek minőségének és az emberi egészségre gyakorolt hatásának becslésére szolgáló új módszerek, valamint a korábban kapott nagy mennyiségű tudományos adat egyértelműen a kereskedelmi forgalomba került GM termékek biztonságosságát bizonyítja. Genetikailag módosított, kereskedelmi forgalomba került haszonnövények - áttekintés Bár a biotechnológia több mint 8000 éves múltra tekint vissza, a nagyközönség körében a biotechnológia és a génsebészet ismerete viszonylag új keletű (1. ábra). A biotechnológiát és a génsebészetet néha szinonimaként használják, holott a biotechnológia sokkal tágabb fogalom. A génsebészet egy sor modern biológiai módszer együttese, amelyek az élőlények genetikai anyagának formálására használatosak: egyes gének bevitelére, módosítására vagy eltávolítására. A biotechnológia alá tartozik viszont minden olyan technológiai alkalmazás, amely biológiai rendszereket, élőlényeket vagy azok származékait használja fel termékek vagy folyamatok előállítására vagy módosítására, konkrét gyakorlati célok megvalósítására. Az Európai Unióban fogyasztható GM termékek száma évről évre nő (1. táblázat). 1. ábra: A növényi tulajdonságok javítására használatos módszerek i.e. 12000 - i.e. 4000 - i.e. 100-1694 - 1876-1900 - 1909-1927 - 1967-1973 - 1983-1994 - a mezőgazdaság kezdetei (növények szelekciója) az első oltás (szemzés) a növények ivaros szaporodásának felfedezése az első, nemzetségek közötti keresztezés (búza x rozs) Triticale az Egyesült Államokban megindul a hibrid kukorica termelése az első protoplasztfúzió nemesítés röntgensugárzással előidézett mutációk útján növények regenerálása izolált sejtekből az első rekombináns DNS-molekula az első genetikailag módosított (GM) növény az első GM élelmiszer engedélyezése 1

1. táblázat: Az eddig élelmiszerként engedélyezett transzgenikus növények áttekintése (Európában, 2008 szeptemberében) GM-növény Fejlesztő cég Tulajdonság Dátum Genetikailag módosított szója GTS 40-3-2 A2704-12 Bayer CropScience Genetikailag módosított kukorica T25 Bayer CropScience MON810 MON809 Bt11 MON863 x NK603 NK603 GA21 MON863 DAS1507 DAS1507 x NK603 NK603 x MON810 DAS59122 Genetikailag módosított repce GT73 T45 MS8 x RF3 Pioneer Hi-Bred Syngenta Syngenta Pioneer Hi-Bred és Dow Agro Chemicals Pioneer Hi-Bred és Dow Agro Sciences Pioneer Hi-Bred és Dow Agro Sciences Bayer CropScience Bayer CropScience Herbicidtolerancia ( pat gén) Herbicidtolerancia ( pat gén) ( cry1ab gén) ( cry1ab gén) ( cry1ab gén) Herbicidtolerancia ( pat gén) ( cry3bb1 gén) (mepsps fehérje) ( cry3bb1 gén) Herbicidtolerancia ( pat gén) ( cry1f gén) ( pat és cp4epsps gén) ( cry1f gén) ( cry1ab gén) Herbicidtolerancia ( pat gén) ( cry34ab1 és cry35ab1 gén) ( cp4epsps és goxv247 gén) Herbicidtolerancia ( pat gén) Hímsterilitás Barnase és barstar gén Herbicidtolerancia pat gén) 1996 (élelmiszer) 2008 (élelmiszer) 1998 (élelmiszer és feldolgozott élelmiszer - kukoricakeményítő, olaj, liszt) 1998 (élelmiszer és élelmiszer-adalékok) 1998 1998 (élelmiszer és élelmiszer-adalékok) 2004 (csemegekukorica, frissen termelt élelmiszer, vagy tartósított élelmiszerek és élelmiszer-adalékok) 2003 (élelmiszer-adalékok) 2005 (élelmiszer, élelmiszer-adalékok) 2008 (élelmiszer) 2003 (élelmiszer-adalékok) 2006 (élelmiszer) 2006 (élelmiszer) 2007 (élelmiszer) 2007 (élelmiszer) 2007 (élelmiszer/élelmiszer-összetevők) 1997 (finomított olaj, élelmiszer-adalékok) 1998 (élelmiszer-adalékok) 1999 (finomított olaj) 2007 (élelmiszer) 2

GM növény Fejlesztő cég Tulajdonság Dátum Genetikailag módosított gyapot MON1445 MON531 MON15985 MON15985 x MON1445 MON531 x MON1445 Genetikailag módosított cukorrépa H7-1 KWS SAAT AG/ ( cry1a(c) gén) ( cry1ac és cry2ab2 gén) ( cry1ac és cry2ab2 gén) ( cry1a(c) és cry2ab2 gén) 1997 (élelmiszer-adalékok) 2002 (élelmiszer) 1997 (élelmiszer-adalékok) 2002 (élelmiszer) 2003 (élelmiszer-adalékok) 2003 (élelmiszer-adalékok) 1997 (élelmiszer-adalékok) 2007 (élelmiszer, cukor és melasz (http://europa.eu.int/comm/food/biotechnology/authorisation/index_en.htm és http://www.gmo-compass.org/eng/home) Új profilírozó módszerek a GM élelmiszer biztonságosságának értékeléséhez A kereskedelmi forgalmazást megelőzően a GM élelmiszertermékek - minden más új élelmiszertermékhez hasonlóan - részletes vizsgálaton esnek át az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásaik meghatározására. Konig és mtsai (2004, Food. Chem. Toxicol. 42: 1047-1088.) számba vették a GM növényekből készült élelmiszerek biztonságosságának becslésére szolgáló vizsgálati módszereket. Bár az előre jelezhető hatások kockázatbecslése specifikus in vitro és klinikai vizsgálatokkal egyszerűen elvégezhető, egyes kutatócsoportok hangsúlyozzák az előre nem jelezhető és a szándékolatlan hatások becslésének szükségességét (bár semmilyen jel nem mutat arra, hogy az ilyen váratlan hatások nagyobb valószínűséggel fordulnának elő a GM növényeknél, mint a hagyományos növényeknél). Erre a célra két különböző megközelítés alkalmazható. Az egyik célzott megközelítés, amelyet rendszeresen alkalmaznak az újonnan kereskedelmi forgalomba kerülő GM élelmiszerek értékelésére. Ennél a megközelítésnél az elemzés több olyan, kulcsfontosságú tápanyagra terjed ki, amelyek mennyiségének akaratlan módosítása befolyásolhatja a módosított termék tápértékét és végső soron a biztonságosságát. Ez a megközelítés nem foglalkozik ismeretlen anti tápanyagokkal és természe- tes toxinokkal. A második stratégia - nem célzott megközelítés, amely profilírozó módszereken alapul: értékeli a genetikailag módosított élőlényben történt esetleges változásokat a genom, valamint a génexpresszió, a transzláció és az anyagcsereutak szintjén (2. ábra). Bár a genetikai módosítás lehetséges veszélyes hatásaink értékelésére szolgáló célzott megközelítések rendszeres használatban maradnak, jó néhány, az utóbbi időben megjelent közlemény azzal a céllal kezdte vizsgálni a profilírozó módszereket, hogy növelje az előre nem jelezhető, szándékolatlan hatások kimutatásának valószínűségét, és ezzel javítsa a GM élelmiszerek biztonságossági értékelésének hatékonyságát (2. táblázat, lásd cikk végén). A profilírozó módszerek, mint hatékony eszközök jól kiegészítenék a GM élelmiszerek célzott biztonságossági vizsgálatát, és lehetőséget adnának a módosított élőlényben esetleg történt változások átfogó szűrőkísérletekben való nem szelektív, részrehajlástól mentes keresésére a sejtek vagy szövetek különböző integrációs szintjein. A módszernek azonban vannak bizonyos korlátai, a- melyekkel foglalkozni kell. Az egyik ilyen korlát a megfigyelt különbségek értelmezése, tekintettel azok biológiai fontosságára és toxikológiai jelentőségére. A megfigyelt szándékolatlan hatás statisztikai szignifikanciájának meghatározásakor kritikus fontosságú, 3

2. ábra. A GM élelmiszernövények szándékolatlan hatásainak vizsgálatára javasolt stratégiák. A GM élelmiszernövények feltételezett szándékolatlan hatásainak kimutatására két megközelítést javasoltak. Az egyik célzott, a- mely specifikus, kulcsfontosságú tápanyagok kimutatására összpontosít, a másik pedig nem célzott, és profilírozó módszereken alapul. A második esetben az értékelés a GM élőlényben a genom, a génexpresszió, a transzláció és az anyagcsereutak szintjén történő lehetséges változásokra terjed ki. hogy bizonyos növényi anyagok koncentrációjának természetes ingadozásai figyelembe legyenek véve. Ezen kívül a mintagyűjtési, -előkészítési és -kivonási eljárások standardizálása és a módszerek validálása terén is sok még a teendő. Következtetés és kilátások Az egész világon kiterjedt vita folyt és folyik a GM élelmiszerekről és a velük kapcsolatos kérdésekről, pl. a fogyasztónak a tájékoztatásra való jogáról, a címkézésről, valamint biztonsági, etikai és feltételezett vallási problémákról. A nagyközönségen belüli megosztottság, valamint a nagyközönség és a tudományos közösség közötti nyilvánvaló véleménykülönbség heves vitákhoz (amelyekben a mai napig sem sikerült konszenzust elérni), sőt egyes tudományos folyóiratok esetében a lektorálási eljárás pártatlanságának megkérdőjelezéséhez vezetett. Ebben az áttekintésben számos olyan tudományos vizsgálatot bemutattunk, amelyeket a GM élelmiszerek biztonságosságával kapcsolatos kérdések tisztázása céljából végeztek. Ezekből nyilvánvalóan látható, hogy nincs egyértelmű bizonyíték egyetlen, jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő GM élelmiszertermék káros hatására sem. A tudományos adatok alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) az EU tagországai által követendő ajánlásokat fogalmazott meg a transzgenikus növényekről és az azokból készült termé-kekről. A génsebészet nagyon új keletű módszer. Minden új módszer félelmet kelt, és érthető, hogy a fogyasztókban kétségek merülnek fel a lehetséges egészségügyi, környezeti és etikai következményekkel kapcsolatban. A génsebészet jótékony hatásai azonban megkérdőjelezhetetlenek, nemcsak az új növényekben, hanem a fejlesztés alatt álló új gyógyászati termékekben is. Az emberiség történelme folyamán már sokszor kellett hasonló helyzetekkel szembenéznünk, például az elektromosság és az antibiotikumok felfedezésekor vagy az autó és a repülőgép feltalálásakor, hogy csak néhány példát említsünk, és a kétségtelenül létező kockázat ellenére a döntésünk mindig ez volt: előre a haladás nevében! Ebben a vonatkozásban a génsebészetet is úgy kell tekintenünk, mint egy újabb emberi felfedezést, amely nemcsak a fejlődő, hanem a fejlett országok számára is óriási lehetőségeket jelent. 4

2. táblázat: Kétdimenziós poliakrilamid gélelektroforézis; tömegspektrometria Kétdimenziós poliakrilamid gélelektroforézis; western blot; tömegspektrometria Mikroarray Főszerkesztői kiegészítés: Gondoljuk végig, hogy van-e még olyan hagyományos nemesítésű fajtával vagy elfogadott agrotechnológiával (pl. ökogazdálkodás) előállított élelmiszer, amelyet ennyire sokoldalúan és csúcstechnológiák felhasználásával értékelnek mielőtt a fogyasztó megvásárolja. A sokféle tudományos adat sem elegendő a GMO ellenes hisztéria megszűnéséhez. Újra és újra riogatnak: nincs a biztonság garantálva. A profilírozó módszerekkel végzett GM élelmiszer-biztonsági felmérések fő céljai és következtetései (hivatkozások megtalálhatók az angol nyelvű szövegben) Megközelítés Fő célkitűzés Fő következtetések A paradicsom bronzfényűségét okozó vírus ellen rezisztenssé tett GM paradicsom és az azonos, módosítatlan hibrid fehérjeprofiljának összehasonlítása Burgonyafajták, helyi fajták és GM burgonyavonalak gumófehérje-profiljának összehasonlítása Szójára allergiás személyek Roundup Ready GM szójára és annak nem transzgenikus (kontroll) megfelelőjére adott IgE-válaszának összehasonlítása Hagyományos módszerekkel, valamint γ- sugárzással kiváltott mutációkkal nemesített rizsben előforduló váratlan transzkriptomváltozások mértékének követése, összehasonlítva a génsebészeti úton előállított rizzsel Az endospermium és a levél génexpressziós profiljának összehasonlítása nagy molekulasúlyú glutenin-alegységeket kódoló géneket kifejező transzgenikus és hagyományos búzavonalakban Nem mutattak ki szignifikáns minőségi vagy mennyiségi különbséget Az allergén kifejeződését nem változtatta meg a genetikai módosítás A rizsmutánsok hagyományos nemesítése a transzkriptom szintjén több módosítást okozott, mint a transzgének bevitele génsebészeti módszerekkel A hagyományos nemesítéssel előállított rokon búzavonalak expressziós profilja között nagyobb különbség van, mint a transzgenikus és a nem transzformált vonalak között Metabolitprofilmeghatározás A génexpressziós profilok összehasonlítása vad típusú búza és egy Aspergillus fumigatus fitázt endospermium-specifikus módon kifejező, transzformált búza fejlődésben lévő magjai között Kereskedelmi forgalomba hozott MON810 kukoricafajták és nem GM, majdnem teljesen izogenikus megfelelőik transzkriptomprofiljának összehasonlítása További nagy molekulasúlyú fehérjealegységek génjeit kifejező, hagyományos módszerekkel előállított és transzgenikus búzavonalak metabolit-profiljának összehasonlítása Metabolit-profil készítése különféle anyagcsereutak genetikai módosítását követően a burgonyagumó összetételében jelentkező változások összehasonlítására A Bt GM-kukorica és a vele azonos körülmények között termesztett, nem transzgenikus szülői vonalak metabolitprofiljának összehasonlítása Az A. fumigatus fitáz gén búzamagban történő kifejeződésének nincs szignifikáns hatása a fejlődő magok átfogó génexpressziós mintázatára A GM- és nem GM növények közötti variáció alacsonyabb volt, mint a hagyományos nemesítési módszerekkel előállított vonalak közötti A kontroll- és transzgenikus vonalak közötti különbségek ugyanazon a tartományon belül voltak, mint a különböző termőhelyen különböző években termesztett kontrollvonalak közötti különbségek A kimutatott változások a teljes adathalmazon belüli variabilitáshoz képest nem voltak szignifikáns mértékűek A transzgenikus növény anyagcseréjében a vad típusúhoz képest váratlan változásokat figyeltek meg. A transzgenikus Bt-kukorica markerének alkalmas például az L-karnitin 5

GMO Compass, 2009. április 16. http://www.gmo-compass.org/eng/news/stories/415.docu.html Történetek Az ellenállás csökken, vagy az elfogadókészség nő? Az európai fogyasztók körében végzett, a GMO-khoz való hozzáállással foglalkozó közvélemény-kutatások eredménye A géntechnológiát az emberek szántóföldön és tányéron egyaránt ellentmondásosnak látják, különösen Európában. Az Európai Bizottság, valamint a nemzeti intézmények és ügynökségek is rendszeresen végeznek közvélemény-kutatást, hogy a fogyasztók körében mutatkozó tendenciákat értékelhessék. Megpróbáljuk áttekinteni ezt a véleményözönt és azonosítani a közös tendenciákat és mutatókat. A fogyasztók többsége tétován tekint a géntechnológiára, ám az utóbbi években az Eurobarometer közvélemény-kutatásaiban folyamatosan nőtt annak elfogadottsága. A fogyasztóknak körülbelül a fele tudja elfogadni a géntechnológiát, különösen olyan esetekben, amikor a GM (genetikailag módosított) termékekhez a fogyasztó és a környezet számára jótékony hatás kapcsolható. 2007-ben a válaszadók 80%-a nem jelölte meg jelentős környezeti problémaként a GMO-k (genetikailag módosított organizmusok) alkalmazását. Úgy látszik, hogy sok fogyasztó nem tartja az egészségre veszélyesnek a GM termékeket: a közvélemény-kutatások szerint a legtöbb európai fogyasztó bevásárlásai során nem kerüli céltudatosan a GM termékeket. A közvélemény-kutatások alapján nyilvánvaló, hogy az európai fogyasztók többsége a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termékekben megjelenő géntechnológiára bizonyos szkepticizmussal tekint. A 2005. évi Eurobarométer közvélemény-kutatásban az európaiaknak mindössze 27%-a tanúsított pozitív hozzáállást a GM élelmiszerekhez, míg a 2002. évi közvélemény-kutatásban szignifikánsan kevesebben (21%) vélekedtek erről pozitívan. Az egyes tagállamokban azonban igen különbözők a GM élelmiszerekről alkotott vélemények. A Cseh Köztársaságban például a fogyasztók 46%-a elfogadta a GM-élelmiszereket. Portugáliában (38%) és Spanyolországban (34%) is viszonylag magas az elfogadottságuk. Ezzel szemben a görögöknek csak 14%-a és a luxemburgiaknak mindössze 13%-a pártolja ezt a technológiát. Emellett nyilvánvaló az is, hogy a GMO-kkal kapcsolatos pontos tájékoztatás kulcsfontosságú a fogyasztói elfogadottság javításához. A 2005. évi Eurobarometer közvélemény-kutatás szerint az európai nagyközönség GM élelmiszer ügyben határozott véleménnyel rendelkező részében (a teljes minta 49%-a) a GM élelmiszerek támogatóinak aránya 42% volt. E- mellett a válaszadók 44%-a kijelentette, hogy biztosan/valószínűleg vásárolna GM élelmiszert, ha azt az illetékes hatóságok már jóváhagyták. A fogyasztók még most is több információt szeretnének Nemzeti és európai szintű közvélemény-kutatások szerint sok európai fogyasztó még nem alakított ki végleges véleményt a témáról. A 2007. évi Eurobarometer közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a genetikailag módosított élőlények alkalmazása a mezőgazdaságban a második leggyakrabban megjelölt o- lyan téma, amelyben az európai fogyasztók több információt igényelnek (a válaszadók 34%-a). Egyes országokban az információigény még ennél is jóval magasabb: például a finnek 58%-a és a ciprusiak 55%-a szeretne többet tudni erről a témáról. A Brit Élelmiszer-elosztási Intézet 2008- ban végzett felmérése szerint a válaszadók többsége (58%) semleges véleménnyel van a GM élelmiszerekről, vagy nincs is véleménye róluk. Saját becslésük szerint a brit fogyasztók többsége csak részben érti, mi is a GM-élelmiszer. A megkérdezett fogyasztók 48%-a úgy gondolja, hogy tudása a GM élelmiszerek témájában erősen korlátozott. 6

60 50 % 40 30 20 Biotechnológia Génsebészet 10 0 1999 2002 2005 A biotechnológiával és a génsebészettel kapcsolatos optimizmus szintjének változása az európai fogyasztók körében (Eurobarometer 1999-2005) Felfelé ível a biotechnológia és a géntechnológia A felmérésekből világosan kirajzolódó tendencia az, hogy az utóbbi években csökkenőben van a géntechnológiával kapcsolatos általános szkepticizmus. 1999 óta minden évben egyre több ember válaszol igennel arra a kérdésre, hogy a következő 20 évben a biotechnológia kedvezően fogja-e befolyásolni az Ön életét. 2005-ben a válaszolók 50%-a pozitívnak, kb. 30%-uk pedig jónak látta a biotechnológiát. Még 1999-ben is a válaszolóknak csak 10%-a feltételezte, hogy a biotechnológia javítani fogja az életminőségüket. Hasonló tendenciákat figyelt meg a Brit Élelmiszerszabvány Hivatal egy 2008-ban végzett közvélemény-kutatásban. A GM élelmiszerek miatti aggodalmat a válaszadók 26%-a jelölte meg problémás területként. A kérdésre 2001 óta adott válaszok vizsgálata azt mutatja, hogy a GM élelmiszerek miatti aggodalom egyértelműen csökken: 2007-ben a válaszadók kb. 30%-át, 2004-ben kb. 35%-át és 2001- ben kb. 40%-át aggasztotta ez a kérdés. Más kérdéseket, pl. az élelmiszeripari termékekben lévő só, zsír és cukor mennyiségét (ezeket a válaszadók 50, 40, illetve 39%-a jelölte meg) fontosabbnak tartották. A legutóbbi Eurobarometer közvéleménykutatásban (2007. évi eredmények) az európai fogyasztókat arra kérték, hogy jelöljék meg azokat a környezetvédelmi témákat, amelyeket a leginkább aggasztónak éreznek. Átlagosan a válaszolók 20%-a említette a GMO-k a mezőgazdaságban témát. A 2005. évi eredményekhez képest ez 4%-os csökkenést jelent. A legtöbb válaszadó az éghajlatváltozás (57%), vízszennyezés (42%) és levegőszennyezés (40%) témákat tartotta a legfontosabbnak. 7

60 50 % 40 30 20 10 Vásárolna GM-et, ha az olcsóbb? Vásárolna GM-et, ha az környezetkímélőbb? Vásárolna GM-et, ha az kevesebb növényvédőszermaradványt tartalmaz? 0 2002 2005 Azoknak az embereknek az aránya, akik valószínűleg vásárolnának az adott minőségű GMO-ból (Eurobarometer, 2002 és 2005) A világosan megjelölt felhasználású géntechnológia sokkal erősebb támogatást kap A közvélemény-kutatások szerint az utóbbi években jelentős mértékben nőtt az általános elfogadottság, ha a fogyasztókat a GM növények egyes konkrét tulajdonságainak értékelésére kérték. 2005-ben a megkérdezett európai fogyasztók 51%-a úgy nyilatkozott, hogy vásárolna GM élelmiszert, ha az kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmazna, mint a hagyományos termékek. Ha a GM élelmiszerek gyártása környezetkímélőbb lenne, a válaszolók 49%-a venne belőlük. A válaszolók 43%-a nyilatkozott elutasítóan. Az ilyen termékek vásárlására való készség még 2002- ben is 10%-kal alacsonyabb volt minden esetben. A Brit Élelmiszer-elosztási Intézet legutóbbi, Nagy-Britanniában végzett közvélemény-kutatásaiban egy másik tendencia is felismerhető. A GM technológiát fontos eszköznek tartják az egyre növekvő globális élelmiszerhiány enyhítésére és az éghajlatváltozás miatt jelentkező élelmiszer-termesztési nehézségek megoldására: A brit fogyasztóknak több mint a fele (52 %) ezt a technológiát a növekvő globális élelmiszerhiány leküzdésére alkalmas eszköznek tartja, míg ezzel a gon- dolattal csak 13%-uk nem ért egyet. A válaszolóknak közel a fele (47 %) a GM növények termesztését megoldásnak tartja az egyre szélsőségesebb időjárási feltételek és a növénybetegségek problémáira, és ezt a véleményt csak 12%-uk nem osztja. A vásárlási szokások valószínűleg mások, mint gondoljuk Számos példa azt mutatja, hogy a fogyasztók közvélemény-kutatásokban adott válaszai (amelyek elképzelt helyzeteken és döntéseken alapulnak) gyakran eltérnek tényleges viselkedésüktől. A GM termékek melletti vagy elleni, elméleti válaszokkal szemben a fogyasztók vásárlás közbeni, tényleges viselkedése sokkal pontosabban jelzi az egyéneknek az új technológiához való viszonyulását a hétköznapok szintjén. Az Európai Bizottság finanszírozta Consumerchoice kutatási terv keretében 2006-ban és 2007-ben végeztek közvélemény-kutatást ebben a témában. Azokban az országokban, ahol a közvélemény-kutatás idején a boltokban kaphatók voltak GM termékek (Cseh Köztársaság, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország), a vásárlóknak csak 20%-a kerülte szándékosan ezeket a termékeket. A vizsgálat szerzői ezért valószínűnek 8

tartják, hogy sok európai országban megvásárolnák a GM termékeket, ha azok kaphatók lennének. Hasonló eredményre vezetett a Brit Élelmiszer-elosztási Intézet 2008-ban, Nagy-Britanniában végzett egyik közvélemény-kutatása is. A válaszadók több mint fele (53%) azt állította, hogy vásárlás közben nem is gondol a GM termékekre. Csak 21%-uk állította, hogy ellenőrzi a címkén, biztosan nem GM eredetű-e az adott termék. Még figyelemre méltóbbak az egyik 2007-ben készült vizsgálat eredményei (Otagói Egyetem, Új- Zéland). A vizsgálatot valóságos piaci körülmények között végezték: öt európai országban útszéli elárusítóhelyeket állítottak fel, ahol háromféle módon megjelölt gyümölcsöt (organikus, hagyományos és permetezetlen GM) kínáltak eltérő áron. Összesen 2736 vevő látogatta meg a standokat. A kutatók által legelfogadhatóbbnak tartott árképzés mellett (az organikus termék 15%-kal drágább, a permetezetlen GM termék pedig 15%-kal olcsóbb, mint a hagyományos termék), a GM termék a svéd és német standokon a legkelendőbbnek bizonyult, a brit és francia standokon pedig legalább 30%-os részesedést ért el. Ennek a vizsgálatnak az eredménye is azt mutatja, hogy a GM élelmiszer a fogyasztók számára sokkal elfogadhatóbb, mint korábban állították, feltéve, hogy előnyei világosan jelezve vannak. Következtetések: A felmérések azt mutatják, hogy bár az európai fogyasztóknak még mindig lehetnek fenntartásai a GM termékekkel szemben, ezt nem szabad az ilyen termékek általános elutasításaként értelmezni. A felmérések és próbavásárlások ennek éppen az ellenkezőjét, mégpedig a következőket mutatják: még mindig nagy az igény a GMO-kkal kapcsolatos tájékoztatásra, és kevés embernek van határozott véleménye erről a témáról; a megkérdezett, határozott véleménnyel bíró fogyasztók több mint 40%-a pozitívan nyilatkozott a GM termékekről; az új technológia elfogadottsága 1999 óta folyamatosan nő; a környezet vagy a fogyasztók számára előnyös GM termékeket a fogyasztóknak több mint a fele kedvezően ítélte meg és megvásárolná; a megkérdezett fogyasztók kb. 80%-a vásárláskor nem kerüli szándékosan a GM termékeket; valós vásárlási helyzetekben az olcsó GM termékek még uralkodó piaci részesedést is el tudtak érni. Peter Mandelson Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a széles körben elterjedt véleménnyel ellentétben a GM élelmiszereknek jó esélyük van az európai piacon. Peter Mandelson volt EU kereskedelmi biztos, aki 2008-ban köszönt le a tisztségéről, a következő szavakkal írja le a jelenlegi helyzetet: Lehet, hogy a nagyközönség félelmei alaptalanok, de nem lehet és nem szabad ezeket figyelmen kívül hagyni. Nagyobb nyilvánosságot kell biztosítanunk ennek a témakörnek, hogy az emberek tudatában legyenek a GM élelmiszerek lehetséges előnyeinek.... 9

New Scientist, 2009. június 4. http://www.newscientist.com/article/mg20227114.200-genetically-modifiedcrops-get-the-vaticans-blessing.htm A Vatikán áldását adja a genetikailag módosított növényekre A Vatikán ritkán vélekedik elismerően azokról a tudósokról, akik belepiszkálnak Isten teremtményeibe. Ezért lehet meglepő, hogy a Vatikáni Tudományos Akadémia úgy döntött: támogatja a gyakran démonizált genetikailag módosított (GM) növényeket, mint a világban egyre terjedő éhezésre és szegénységre alkalmazható megoldást. Az Akadémián május közepén tartott egyhetes szemináriumon lelkesen támogatták a GM növények alkalmazását. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek a növények élelmiszer-biztonságot, jobb egészségügyi és környezeti fenntarthatóságot tesznek lehetővé. Véleményüket nem osztja az ENSZ támogatásával készült IAASTD jelentés ( International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development, nemzetközi felmérés a fejlődési célú mezőgazdasági tudás, tudomány és technológia területén), amely tavaly elutasította a GM növények alkalmazását, mint az éhezés megoldását. Egyesek szerint a szemináriumról kizárták az egyházon belüli ellenzőket, akik attól tartanak, hogy a GM technológia révén a multinacionális vállalatok irányításuk alá vonják a mezőgazdaságot a szegények rovására. A résztvevők azonban tagadják a részrehajlást: azt a következtetést is levonták, hogy a szabályozás túl szigorú, így csak a nagy cégek engedhetik meg maguknak, hogy GM növényeket engedélyeztessenek, miközben a szegényeken segíteni akaró non-profit szervezetek erre nem képesek. Főszerkeszt ő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja az GBE és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület 10

Főszerkeszt ő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczán Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület Green Biotechnology Europe (GBE)