KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM BORNEMISSZA GERGELY SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hatálybalépés dátuma: 2009. január 1. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat: 2013. augusztus 31.
BEVEZETÉS A 2007. évet az Európai Tanács az Egyenlő Esélyek mindenki számára európai évévé nyilvánította. A célkitűzése az volt, hogy az európai társadalmak figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezéseire, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény IV. fejezete tartalmazza a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programot, melynek célja: az élet valamennyi területén megelőzni a hátrányos megkülönböztetést és elősegíteni egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. A Nemzeti Fejlesztési Terv, a közoktatási törvény módosítása, a Közoktatásfejlesztési Középtávú Stratégiai oktatást érintő javaslatai kapcsán megfogalmazódott néhány olyan törekvés, amely szemléletváltást sürget, egyben lényeges pedagógiai kérdéseket vet fel az iskolák esélyegyenlőség - biztosítása terén. E szellemiség jegyében született intézményünk esélyegyenlőségi programja. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Ennek érdekében szükségessé vált oktatásszervezési gyakorlatunk áttekintése és intézményi esélyegyenlőségi programunk elkészítése.
Törvényi háttér Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. (4) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. (1) bekezdése tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek új fogalmát: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek mindkét szülője ill.a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
1.Helyzetelemzés A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium fenntartója Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézményben 85 főállású pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet. Az iskolában 837 fiatal, közülük 468-an szakiskolai és szakközépiskolai, 369- en szakképzési évfolyamon folytatják tanulmányaikat. Az intézményben a hátrányos helyzetű tanulók száma 315 fő 37,6%, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 54 fő 6.45%, magántanuló 5 fő 0.59%, sajátos nevelési igényű tanuló nincs (OSA 2008. október 1.).Az intézményben a HH és HHH tanulók száma magas, országos átlagot meghaladó. Ez a tény az iskola kötelező beiskolázási feladatköréből következik. Hátrányos helyzetű tanulóink mindegyike integrált oktatásban vesz részt, két tanulócsoport a Hátrányos Helyzetű Tanulók Reintegrációs képzésében vesz részt, a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében (9/F, 9/G). Tanulóink többsége más településről jár iskolánkba, tömegközlekedési eszközök (vasút, autóbusz) igénybevételével. A hátrányos helyzetű tanulók szegregációjára nincs jel a tanulócsoportok adatai alapján. Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az iskola nem folytat szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot. A szolgáltatatott adatok alapján a szakos ellátottság 100%-os. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 125 éves múltra tekint vissza. Az iskolánkba járó diákok összetétele heterogén, családjaik szociális, kulturális és anyagi helyzete egymástól jelentős mértékben eltér, sok a motiválatlan, kialakult jövőkép nélküli diák. Jelenleg három szakmacsoportban építész, gépész, közlekedés szakközépiskolai, négy szakmacsoportban faipari, építész, könnyűipari, gépész, elektronika-elektrotechnika szakiskolai, tizennégy szakmában gépi forgácsoló, fémforgácsoló, szerkezetlakatos, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, épületburkoló, szobafestő-mázoló, kőműves, asztalos, nőiruha-készítő, autószerelő, autóelektronikai szerelő, magasépítő technikus szakmai képzést folytatunk. Iskolánk tárgyi felszereltsége, a folyamatos innováció következtében jó, hiszen tanműhelyeink valamennyi szakmacsoportban korszerű eszközökkel ellátottak, az IKT technológiák alkalmazása napi oktatási gyakorlatunkban egyre általánosabb.
Szakmai és partnerkapcsolatunk a térség multinacionális, közép- és kisvállalkozóival egyaránt eredményes. Az iskola A épülete 1968-ban épült, azóta generális felújításra nem került sor, így különösen a homlokzat, a nyílászárók és vizesblokkok elhasználódtak, bár saját erőből és saját munkával folyamatosan törekszünk az állagmegóvásra és az épület funkcionális használhatóságának biztosítására. Az iskola B épülete eredetileg nem oktatási célra épült, átvételekor kerületek kialakításra a tantermek, szertárak, majd folyamatosan a szaktantermek. Az iskola kollégiuma és tanműhelyei is, lehetőségeink szerint megújulnak, ez elsősorban felszereltségükre, technikai eszközállományukra vonatkozik. Tornatermünk mérete kicsi, a tanulólétszám szerinti órákat nehezen tudja kielégíteni. Iskolánkban az akadálymentesítés nem történt meg, az iskolaépületeken belüli mozgás a mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékkal élők számára nem biztosított. Lemorzsolódás az intézményben Az intézmény lemorzsolódási aránya és az évfolyamismétlők száma magas. A mutató a tanévek során állandónak mondható. A kompetenciamérések vizsgálata során kitűnik, hogy valamennyi kompetenciamérés eredménye az országos átlag alatt van, azonban az azonos iskolatípusokat figyelembe véve, a pl. szakiskolák országos átlagát közelítik, vagy felette teljesítenek. Az eredmények javítása érdekében Intézkedési Terv készült, melynek végrehajtása folyamatos. A hátrányok leküzdésének érdekében intézményünk: bekapcsolódott az Útravaló programba, amely nagymértékben hozzájárulhat a lemorzsolódások és bukások csökkentéséhez fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat szervez előtérbe helyezi a differenciált tanulásszervezést Prevenció területei: Osztályfőnöki munka (szocializáció, viselkedés-kultúra, kommunikáció) Közösségépítés - közös tevékenység, munka Tanulásmódszertan (tanulásra szoktatás) Alapkészségek fejlesztése (írás, olvasás, számolás) Tantárgyi felzárkóztatás
Pedagógusok módszertani megújulása: Kooperatív tanulás erősítése Tevékenység és élményközpontú tanulás-tanítás Kompetencia alapú oktatás Tanulók motivációs bázisának növelése Jó partnerség kialakítására törekeszünk a szülői házzal Közösségalakítás Tantárgyi felzárkóztatás, orientáció A tanórán kívüli programok Nincs jelentősebb különbség a hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében. Iskolánkban működő sportolási lehetőségekről tanulóink megfelelő tájékoztatást kapnak év elején, így érdeklődési körüknek és tehetségüknek megfelelően a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló is sportolhat. A Diákönkormányzat szintén szerepet vállal programok szervezésével. Kedvezményes étkeztetés és tankönyvellátás Jogosultság alapján HH-s és HHH-s tanulóink részére - a törvényeknek megfelelve - biztosítjuk a kedvezményes és ingyenes étkeztetést, valamint az ingyenes tankönyvellátást. Diákjogok érvényesülése A DÖK véleményezi és jóváhagyja az intézmény működésével kapcsolatos szabályzatokat, orvosolja a diákság panaszait úgy, hogy az érintett feleket megfelelően tájékoztatja, és megoldást kezdeményez. A házirend elkészítéséhez javaslatokat tesz, amiket a tantestülettel együtt megvitat, és elfogad. A DÖK testülete az osztályokban működő diákbizottságokon alapul, amit az osztály közössége választ. A DÖK programokat szervez a tanév folyamán, amelynek sikeres lebonyolításához a tantestület aktív közreműködésére van szükség. Bárki részt vehet a programok tervezésében, szervezésében és lebonyolításában. A közös munkák alatt a
gyerekek megismerik egymást és megérzik azt az oldott légkört, ami az itt folyó tevékenységeket jellemzi, nyitottabbá válnak. A gyerekek kezdeményezik a problémák továbbítását megfelelő irányba: a diákmozgalmat segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, vagy bármely pedagógus felé. Humán erőforrás Az iskola alkalmaz főállású gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, pszichopedagógust és fejlesztő pedagógust. Az egyéni fejlesztést igénylő tanulók valamennyien, a szakvélemény alapján, a többi tanulóval együtt részesülnek iskolai nevelésben-oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül valósul meg. Mindezek alapján elmondható, hogy a gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei az intézményben adottak. Az intézmény pedagógusai közül az elmúlt három évben 11 fő vett részt egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést szolgáló továbbképzésen és 34 fő részesült projektpedagógiai képzésben. A továbbiakban törekszünk arra, hogy a képzéseken részt vett pedagógusok az egymástól tanulás módszerével továbbítsák a korszerű oktatási-módszertani eljárásokat a tantestület többi tagjának, belső képzések keretében. Intézményi és szervezeti együttműködések Az intézménynek rendszeres a kapcsolata a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítővel, alkalmi kapcsolata van a védőnővel, a RÉV-vel és a cigány kisebbségi önkormányzattal. Az osztályfőnöki és ifjúságvédelmi munka során gyakran kerülünk kapcsolatba a jegyzőkkel, a gyermekvédelmi szakszolgálattal, azonban sokszor tapasztaljuk, hogy az adott ügymenet ezen a ponton megakad. 2. Az Intézkedési Terv célja 2.1 A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az
esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. 2.2. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a beiratkozásnál, a felvételinél az oktató nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való együttműködésre. 3. Kötelezettségek és felelősség 3.1. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben a helyi gyakorlatnak megfelelően egy példányban elhelyezzük az iskolai könyvtárban, és belső infokommunkációs rendszerünkön. 3.2. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. 3.3. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. 3.4 Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézmény esélyegyenlőségi programját és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
4. Akcióterv 4.1. Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). Az érintett gyermekek arányai az intézményben nem haladja meg a 7%-ot, ezért nincs szükség speciális intézkedésekre.
4.2. Akcióterv Helyzetelemzés Cél konkrét Intézkedés Az Az Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megállapítására szöveges leírása intézkedés intézkedés eredményességét eredményességét eredményességét (problémára) megfogalmazása felelőse megvalósítá mérő indikátor mérő indikátor mérő indikátor hivatkozás -sának rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Az intézményben a Hátrányos helyzetű A HH GYIV határideje Október 1. Jegyzői igazolással Jegyzői igazolással Jegyzői igazolással HH és HHH tanulók és HHH tanulók gyermekek, felelős beérkezett beérkezett beérkezett száma magas, országos pontos tanulók nyilatkozatok nyilatkozatok nyilatkozatok száma átlagot meghaladó. nyilvántartása szüleinek tájékoztatása a száma 30% legyen száma 50% legyen 80% legyen nyilatkozatok begyűjtése Az épület Az intézmény érdekében Rendszeres Fenntartó Folyamatos Az intézmény Az intézmény Az intézmény állagmegóvására folyamatosan állagmegóvási alkalmas legyen az alkalmas legyen az alkalmas legyen az fokozatosan ügyelni alkalmas legyen az munkálatok oktató-nevelő oktató-nevelő oktató-nevelő szükséges. oktató-nevelő elvégzése. munkára munkára munkára Az osztályfőnöki és munkára. Hatékonyabb Folyamatos GYIV Folyamatos Az iskola által Az iskola által Az iskola által ifjúságvédelmi munka ügyintézés elérése kapcsolattartás, felelős, kezdeményezett kezdeményezett kezdeményezett során gyakran a jegyzőknél, telefon, e-mail osztályfőnök ügymenet ügymenet ügymenet kerülünk kapcsolatba a gyermekvédelmi ök eredményes eredményes eredményes lezárása jegyzőkkel, a szolgálatoknál. lezárása 30% lezárása 50% 80% legyen gyermekvédelmi legyen legyen szakszolgálattal,
azonban sokszor tapasztaljuk, hogy az adott ügymenet ezen a ponton megakad. Iskolánkban az Az iskola Akadálymentesít Fenntartó Folyamatos Akadálymentesített Akadálymentesített Akadálymentesített akadálymentesítés nem folyamatosan ési munkálatok oktatási feltételek oktatási feltételek oktatási feltételek történt meg, az alkalmas legyen elvégzése biztosítottak biztosítottak biztosítottak legyenek iskolaépületeken belüli esélyegyenlőséget legyenek 30%-ban legyenek 50%-ban 100%-ban mozgás a biztosító oktató- mozgáskorlátozottak nevelő munkára és egyéb fogyatékkal élők számára nem biztosított. Az intézmény A lemorzsolódási Felzárkóztató Munkaközös Folyamatos A lemorzsolódási A lemorzsolódási A lemorzsolódási lemorzsolódási aránya arány csökkentése foglalkozások ség-vezetők arány, az arány, az arány, az évismétlők és az biztosítása, új szaktanárok évismétlők száma évismétlők száma száma szignifikánsan évfolyamismétlők pedagógiai ne növekedjen csökkenjen az csökkenjen az előző száma magas. módszerek előző évihez képest három évhez képest alkalmazása, Egyéni fejlesztés *Megfogalmazott indikátorainkat eddigi tapasztalataink alapján határoztuk meg.
5. Megvalósítás Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény különös figyelemmel kíséri az iskola halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére az iskolánkban tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartónak az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen monitoroz. Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai
programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégia dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez c. dokumentum ellenőrzőlistáját használja fel. Értékeli és beépíti a jelen program ellenőrzése és éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. 6. Monitoring és nyilvánosság Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény fenntartója felé biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartónak továbbítja. Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei: A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek,
valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása. A nyilvánosság biztosítása: Az éves monitoring jelentést illetve beszámolót az iskola a fenntartóhoz továbbítja. Annak nyilvánosságra hozataláról a fenntartó gondoskodik. Az intézmény az éves monitoring jelentést az intézményben szokásos módon hozzáférhetővé teszi, egy példányát a könyvtárban elhelyezi. Az intézmény a monitoring jelentést a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetővé teszi, észrevételeiket, javaslataikat írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. A monitoring jelentés kihelyezésével, a szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adatés információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartói adat- és információkezelésért a fenntartó felel.
7. Konzultáció és visszacsatolás A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a fenntartóval, a tanulókkal, a szüleikkel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az intézmény a tanulónak, vagy törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a tanuló vagy képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő ellenjegyzése után a belső monitoring rendszer részére dokumentálni. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentést a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. 8. Szankcionálás Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal, vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el.
9. Legitimáció 9.1. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv érvényességi ideje Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv érvényességi ideje 2009. január 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig szól. 9.2. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv módosítása Az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv módosítására: az igazgató, az alkalmazotti közösség bármely tagja, a szülői szervezet (közösség) bármely tagja, az iskola fenntartója, az intézmény közvetlen partnerei tehetnek javaslatot. A szülők az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv módosítását közvetlenül a szülői szervezet szülői képviselői útján az igazgatónak javasolhatják. 9.3. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv nyilvánosságra hozatala Az esélyegyenlőségi terv nyilvános. Hozzáférés: iskolai könyvtár (nyomtatott formában) Igazgatói titkárság (nyomtatott formában) Igazgató, Igazgató helyettesek (nyomtatott formában) Iskolai honlap (www.bgszi.sulinet.hu)
9.4. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása és jóváhagyása Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet az iskola Diákönkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolja. Eger, 2008. november 26. DÖK segítő tanár.. az iskolai DÖK vezetője Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a kollégium Diákönkormányzata véleményezte és elfogadásra javasolja. Eger, 2008. november 26. DÖK segítő tanár.. kollégiumi DÖK vezetője Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet az iskolai szülői szervezet véleményezte és elfogadásra javasolja. Eger, 2008. november 26... a SZMK vezetője
Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a kollégiumi szülői szervezet véleményezte és elfogadásra javasolja. Eger, 2008. november 26... a KSZMK vezetője Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet az iskola alkalmazotti közössége 2008. november 26-i értekezletén megtárgyalta és elfogadta. Eger, 2008. november 26... igazgató 10. Mellékletek Nyilatkozat Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv mellékletét képezi az 1. és 2. számú intézményi adatlap. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium vezetőjeként kijelentem, hogy az intézményi adatlapokon közöltek a valóságnak megfelelnek. Eger, 2008. november 26... igazgató