Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig

JÁROLI JÓZSEF Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig Békéscsaba rövid története.indd 1 18/09/14 20:25

Városvédő Füzetek 3. Szerkeszti: Jároli József Békéscsaba rövid története.indd 2 18/09/14 20:25

JÁROLI JÓZSEF Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület Békéscsaba 2014 Békéscsaba rövid története.indd 3 18/09/14 20:25

Lektorálta: Komáromi István A tartalmi összefoglalót fordította: Dr. Zsibrita Pál Tervezte: Barabás Ferenc A borítón: Z.A. Békéscsaba, 1866. festménye A kötet megjelenését a Budapest Bank Békéscsabáért program 2013. őszi pályázatán, a szellemi élet kategóriájában az egyesület által nyert összeg tette lehetővé. ISBN 978-963-12-0472-8 Jároli József, 2014 Békéscsaba rövid története.indd 4 18/09/14 20:25

Tartalom Bevezetés...7 Békéscsaba földje az őskortól a honfoglalás koráig...9 A honfoglalástól Békéscsaba újjátelepüléséig...13 Békéscsaba újjátelepülésétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig...18 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc... 29 A szabadságharc leverésétől az első világháborúig...32 Az 1956-os forradalom és szabadságharc Békéscsabán... 48 Békéscsaba a rendszerváltás után... 50 Békéscsaba története évszámokban...55 Irodalom...75 Krátke dejiny Békešskej Čaby...78 5 Békéscsaba rövid története.indd 5 18/09/14 20:25

Békéscsaba rövid története.indd 6 18/09/14 20:25

Bevezetés A mindennapok során gyakran előfordul, hogy szükségünk lenne városunk történetének egy-egy fontos adatára. Megszerzéséhez azonban nem ritkán számos könyvet, tanulmányt, újságcikket kell átolvasni, könyvtári kutatómunkát végezni. Nehezíti a helyzetet, hogy a Békéscsaba történetével foglalkozó régi könyvek, tanulmányok ma már könyvritkaságnak, nagy könyvtárak féltett kincseinek számítanak. Ezért sokszor jó lenne, ha könyvespolcunkon tarthatnánk olyan rövid Békéscsaba történetet, amely kézikönyvként minden fontos adatot tartalmaz. E kézikönyv ötletét valósította meg Szegeden Blazovich László: Szeged rövid története című, 2005-ben megjelent kitűnő munkája. Blazovich profeszszor Szeged város igen gazdag helytörténeti irodalmát feldolgozva állította össze könyvét. Példáját követve vállalkoztunk a békéscsabai helytörténeti irodalom felhasználásával hasonló összefoglalás elkészítésére. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Monográfiája sorozat 1991-ben megjelent első kötete a kezdetektől 1848-ig tárgyalja városunk történetét. A monográfia sorozat az első kötettel megszakadt, az 1848 utáni időszak történetéről nem készültek újabb kutatásokon alapuló feldolgozások, további történeti kötetek. (Elkészült ugyan a néprajzi és a művelődéstörténeti kötet.) Ezért a város történeti korszakainak ismertetése különböző mélységűre és terjedelműre sikerült. Az első kötet a legújabb kutatási eredmények felhasználásával készült, ezért ennek ismertetésének nagyobb teret szenteltünk. (2018-ban ünnepeljük a mai Békéscsaba alapításának 300. évfordulóját, ezért is indokoltnak érezzük az 1718 1848 közti időszak részletesebb bemutatását.) Az 1848 2013 közti több mint másfél évszázadról írva a különböző időszakokban készült könyvek, tanulmányok adataira kellett támaszkodnunk, ezek alapján lehetett a kor igényeinek megfelelő összefoglalást készíteni. (Ahol szükséges volt, használtuk a művelődéstörténeti kötetet is.) Mint minden hasonló kísérlet, a jelenlegi is sok olvasóban hiányérzetet kelthet, mert az általa fontosnak tartott momentumok egyáltalán nem vagy nem kellő hangsúllyal szerepelhetnek a történeti 7 Békéscsaba rövid története.indd 7 18/09/14 20:25

folyamat leírásában. Az olvasó jóindulatú megértését kérjük, jelenlegi lehetőségeink ennyit engedtek. Az összefoglalás mellé, ugyancsak a szakirodalom alapján, külön fejezetben, részletes időrendi táblázatot állítottunk össze, amelyben, a főszövegben szereplők mellett, a teljesség igénye nélkül, számos kuriózumnak számító eseményt is felvettünk. Tájékoztatásul felsoroljuk az általunk felhasznált irodalom könyvészeti adatait is. Városunk szlovák gyökereire való tekintettel a szokásosnál nagyobb terjedelmű szlovák nyelvű összefoglalóval zárjuk a kötetet. Köszönetet mondunk a Budapest Bank pályázata nagyvonalú támogatásáért, ami lehetővé tette e munka közreadását. Köszönettel tartozunk Komáromi István igazgató úrnak, aki történelemtanárként vállalta a kézirat lektorálását. Köszönettel tartozunk továbbá Barabás Ferencnek, a Typografika Kft. ügyvezetőjének, aki kivételesen szép köntösbe öltöztette Békéscsaba rövid történetét. 8 Békéscsaba rövid története.indd 8 18/09/14 20:25

Békéscsaba földje az őskortól a honfoglalás koráig A mai Békéscsaba a Kettős-Körös völgye és a Békés-Csanádi löszös síkság ÉK-i részén található. A mai felszín alatti rétegek egyik részét a Körösök szabálytalanul kanyargó egykori ágai által lerakott hordalék alkotja. A folyók által feltöltött terület kedvező lehetőséget ad homokbányák nyitására, illetve az agyagréteg a későbbi tégla- és cserépgyártás nyersanyaga lett. A Körösök völgye alacsony fekvésű, mocsaras területén, amint ezt a régészeti leletek mutatják, csak a folyómeder melletti vízmentes magaslatok biztosítottak alkalmas lakóhelyet a régi korok emberének. A Körösök szabályozása után ezeket a vízmentesített, mélyen fekvő területeket rétnek vagy legelőnek lehetett hasznosítani. A város nyugati részén található löszös síkság a Maros hordalékkúpján helyezkedik el. A hordalékkúpon megülő lösztalaj a földművelés kedvező feltételeit biztosította. A felszíni vizek hiánya miatt minden itt megtelepült nációnak az élethez szükséges vízmenyiségről gondoskodnia kellett. (Az újabb időkben a hordalékkúp szélébe a XIX. század végétől fúrt békéscsabai artézi kutak jelentettek egy időre megoldást.) Békéscsaba földjének régészeti leleteit a Magyar Nemzeti Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum őrzi. A leletanyag a mezőgazdasági munkák, építkezések, csatornaásás, útépítés során került a felszínre, esetleg a már korábban megtalált tárgy egy-egy nagylelkű adományozó révén került valamelyik közgyűjteménybe. Az őskőkorból mindössze néhány állatkoponya, mamutfog található a leletek között. Az újkőkorból (Kr. e. 6000 2400) a Körös kultúra népe csípett díszítésű kerámia anyaga maradt ránk. Csiszolt kőbaltát használtak, a gyűjtögetés, halászat mellett már a termelő gazdálkodást is ismerték. Termékenység istennőt ábrázoló szobraik hitvilágukról árulkodnak. Az őket követő Alföldi Vonaldíszes Kerámia népe sajátos, bekarcolt díszítésű kerámiáiról kapta a nevét. Ők már nem szorosan a folyó mellé települtek, szarvasmarhát, sertést tartottak, 9 Békéscsaba rövid története.indd 9 18/09/14 20:25

az állataiknak legelőre volt szüksége, ezért távolodtak el az éltető folyóvíz közvetlen közelségéből. Mindkét népcsoport leleteivel a ma Békéscsabához tartozó Gerla-Kászmán, Veres-Győrös és Törpeér nevű határrészen találkozott a kutatás. A Szakálháti kultúra népét már folyamatos helyben lakás jellemzi, dombszerűen kiemelkedő központi telephelyeik, a tellek több egymásra épülő réteget tartalmaznak. A gabonatermelés, a szövés, fonás ismeretéről árulkodnak a leletek, de már ismerték a kereskedelmet is, amit a rézből készült ékszerek előkerülése igazol. Békéscsaba nyugati határszélén, Gerlán, Veres-Győrös határrészen találtak tőlük származó leleteket. A Tiszai kultúra népe már a városi fejlődés felé haladt, bonyolult ácsmunkával készült házaikban kemence, tűzhely nyomai fedezhetők fel. Nagyméretű tárolóedényeik a növénytermesztés kiemelkedő szerepéről árulkodnak, hiszen a termés befogadására és eltartására volt szükségük ezekre. Sírleleteik között ékszerek találhatók. A rézkor (Kr. e. 2400 1900) Tiszapolgári kultúrájának jellegzetes edénye a csőtalpas tál. Temetőik már elkülönülnek a teleptől, a sírleletek a társadalmi egyenlőtlenség kialakulásáról árulkodnak. (Leleteik előfordulása: Gerla-Kászmán határrész, Békéscsaba Orosházi-Aradi út közti terület.) A középső rézkor Bodrogkeresztúri kultúrája a vagyon felhalmozódás jellegzetes sajátosságait mutatja. Temetőiben a sírok egy részében gazdag réz, arany ékszermelléklet található, míg a többi sír nélkülözi mindezeket. A földművelés helyett megélhetésükben az állattenyésztés dominált. Jellegzetes rézcsákányuk Békéscsabán és Gerlán is előkerült. A késő rézkorból a bolerázi csoport jelenlétére a gerlai lelőhelyen előkerült edénytöredékek utalnak. A bronzkor (Kr. e. 1900 800) első szakasza a korai bronzkor, a Zók-vučedoli kultúra mind a hatvani, mind a nyírségi változatából fordulnak elő leletek Békéscsabán és Gerlán. A Halomsíros kultúra emlékei Gerla nagyalmási határrészén, Békéscsabán, a Holt-Körös partján kerültek elő. A gávai kultúra fényes fekete felületű, belül sárga vagy vörös színű díszítésű síkozott peremű kerámiái Békéscsabán, 40 lelőhelyen bukkantak fel (Kastélyszőlők, Lencsési lakótelep, az egykori József Attila Általános Iskola udvara, Bánszky utca, Repülőtér). A vaskorból (Kr. e. 800 Kr. u. 1. század eleje) a szkíták alföldi csoportja hagyott maga után számos emléket Békéscsabán a Deák utcában, a Kanális szőlőkben, a Fényesen feltárt temetőben. Zsugorított temetkezést mutató sírjaikban aranylelettel, vas, bronz ékszerekkel is találkoztak a régészek. Gerlán is vannak ettől a néptől származó lelőhelyek. A kelták egykori jelenlétéről mind Békéscsabán, mind a gerlai pusztán fel- 10 Békéscsaba rövid története.indd 10 18/09/14 20:25

tárt leletek tanúskodnak. A város területén az evangélikus paplak építésekor, a Népkertben (mai Széchenyi-liget), a Kanálisi szőlőkben, az Erdélyi sor 6. sz. alatt, valamint a Micsurin (mai Becsey Oszkár) utcában találtak kelta leleteket. Az Erdélyi soron bronz fibula, karperec töredék, a Micsurin utcában kelta edény került elő. Területünk dák fennhatóság alá kerüléséről a Cserépgyár területéről 1984-ben előkerült edényleletek, illetve egy korábban a Nemzeti Múzeumba került meghatározhatatlan rendeltetésű aranytárgy tanúskodik. A kelta, majd a dák fennhatóságnak az első század elején betelepülő szarmata törzsek vetettek véget. A szarmata-jazigok, a szarmaták legnyugatibb törzse már a korai szarmata időszakban (2. század) területünkön nagy számú lelőhelyet hagyott hátra. 250 szarmata kori lelőhely ismert, ezek között az Ó-szőlőkben talált női sír aranyleletet is tartalmazott. A közép szarmata időszak leletei már arról tanúskodnak, hogy a rómaiakkal harcban álló lovas nomád nép ugyanakkor élénk kereskedelmi kapcsolatban is volt velük. (Békéscsaba Szabadság Tsz, római ezüstpénz, bronz férfifibula.) Korongolatlan edény került elő a Békéscsaba Alvégi legelő, Kecskeméti-telep területén levő egykori szarmata kori falu ásatása során. A repülőtér és a Borjúrét földjéből pedig bronz fibula és üveggyöngy. A késő római kor (3. század vége 4. század eleje) hun időszakában (375 453) vidékünkön a szarmata lakosság élt tovább, leleteik Mezőmegyeren, a Kórház utcában, Gerla-Nagymajorban kerültek régészeti feltárásra (gyöngyök, fibulák, fülbevalók, karperecek, használati tárgyak) A 4. század utolsó negyede és az 5. század közepe közti időszakban is a szarmaták jelenlétét igazolják a jelenleg ismert 81 lelőhely adatai. (Repülőtér, Fényes, Kanálisi szőlők, Micsurin utca, Berényi út eleje és vége, apró kaviccsal soványított, korongolt edényfajta, cserépbogrács 3 békéscsabai lelőhelyen stb.) A hunok felett győzelmet arató gepida királyság kora 454 565 között új uralmat jelentett a terület felett. A gepidák erősen tagolt társadalma tagjai az ősi germán vallás hívei voltak, de már ismerték az ariánus kereszténységet is. 22 gepida lelőhely ismert. (Téglagyár agyagbányája, női sír, aranylelettel, Szabadság Tsz Központja, női sír.) Az 1848-ban megnyitott, ma már lezárt Kastélyi temető helyén egykor gepida temető volt. A gepidákat a longobárdok segítségével legyőző avar birodalom 568-ban a Kárpát-medence kizárólagos ura lett, ide helyezték a birodalom központját, és a gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népek felett uralkodtak. Uralmukat a 9. század elején Nagy Károly Frank Birodalma és Krum bolgár kán Dunai Bolgár birodalma számolta fel. Kora avarkori női sír került elő a föld mélyé- 11 Békéscsaba rövid története.indd 11 18/09/14 20:25

ből 1951-ben a repülőtér építésekor, gyöngysorral, aranyozott ezüst ruhadísz melléklettel. A feltárás során arra a következtetésre jutottak a régészek, hogy a helyszín családi vagy nemzetségi temető volt. Több okból figyelemreméltó avar férfisír került elő a Szarvasi út Csorvási út elágazásánál levő területen. A harcos mellett lótetem csontjai is felszínre kerültek, zabla, kengyel is mellette volt. (A kengyelt ők használták először Európában.) Gerla Szakácsföld határrészen 1950-ben 11, 1980-ban újabb 13 sír feltárására került sor. A késő avarkor griffes-indás kultúrája új jelenség az avar nép történetében, eredete ma sem tisztázott. A 670-es években beköltöző késői avarság soraiban magyarul beszélő törzsek is kerültek a Kárpát-medencébe. A kettős honfoglalás elmélete ennek a régészeti anyagára épül, a hipotézis megnyugtató bizonyítására azonban eddig nem került sor. A korszak régészeti lelőhelyein feltárt anyag nem egyértelműen utal a leletek késői avarkori voltára, ugyanakkor a 9. század magyar honfoglalás kori anyagától sem lehet megnyugtatóan elkülöníteni. (Békéscsaba Fényes, Kastélyi temető, Szabadság Tsz központ.) 804-ben a bolgárok győzelmével megszűnt az avar kaganátus, a bolgár birodalom gyepűként használta területünket is. Ehhez az időszakhoz biztosan köthető lelet nincs városunk területén. Az ásatások során előkerült korongolt bogrács és sütőharang az avar és a honfoglalás kor leletanyagban egyaránt előfordul. 12 Békéscsaba rövid története.indd 12 18/09/14 20:25

A honfoglalástól Békéscsaba újjátelepüléséig A honfoglalás, majd a középkori Békéscsaba történetét a régészeti leletek és a 14. századtól fellelhető írott források segítségével mutatja be a történetírás. A honfoglalás során eleink, amint a régészeti leletek alapján látható, Csaba környékét is megszállták, és le is telepedtek itt. A megyében három centrum, Orosháza, Szarvas, Békés Békéscsaba Gyula, létrejöttéről tanúskodnak a lelőhelyek adatai. A Békéscsaba, Báthori u. 82. sz. alatt, lóval eltemetett magányos nő 10. századi sírja került elő, a mai Schweidel utcában 3 sírból álló temetőrészlet feltárására került sor az 1930-as évek elején. 1983- ban a Gyógyszertári Központ raktárépületének alapozásakor találtak 10 11. századi sírokat. A 25 sír között szarmata koriak is voltak. Békés megye mai területének nagyobb részét a Gyulák törzse szállta meg. A törzs előkelőbb rétege 950 után Erdélybe költözött, a törzs eredeti szálláshelyén megmaradtakat Marosvár (Csanád) központtal Ajtony szervezi törzsi államba. Ajtony az utolsó törzsfő, aki a bizánci kereszténységet felvette ugyan, de szemben állt Szent István államszervező törekvéseivel. 1028 táján Csanád vezér legyőzte, területére is kiterjesztve a király hatalmát. Ajtony seregében harcolhattak a Körösök térségében uralkodó Csolt-nemzetség tagjai, köztük Vata is. Vata a későbbi Csolt-nemzetség vezetője, Csaba is uralma alá tartozott. A nemzetség egyik ága az Ábránfy (más névváltozatban Ábrahámffy) család öröklött birtoka lett Csaba, Megyer és Gerla. Gerlán erődített kúriát, nemzetségi monostort létesítettek. A 11. században megszilárdul a bihari püspökséghez tartozó egyházszervezet, a 12. században megtörténik a terület beilleszkedése a korai feudális állam keretei közé. Az Ábránfy család betagozódik a feudális uralkodó osztály sorába. A vad talajváltó ekés földművelés, a nyáron külterjes, télen belterjes állattartás lassú fejlődés eredményeként vált át a kötött faluhatárral rendelkező, félnomád téli szállásból a középkori falu állapotába. Az írott források szerint területünkön nyolc Árpád-kori falu mutatható ki, nevüket csak a 14 15. századi okleveles adatok említik, de valamennyinek volt Árpád-kori előzménye. 13 Békéscsaba rövid története.indd 13 18/09/14 20:25

A régészeti kutatások adataival kiegészítve összesen 18 Árpád-kori falu volt a mai Békéscsaba környékén, beleértve természetesen Csabát is. Ezek közül 7-nek a temploma maradványait megtalálták a régészek, három falu, Csaba, Ölyved, Szentmiklós esetében más adatok alapján bizonyítható, hogy templomos helyek voltak. Az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai alapján Jankovich B. Dénes régész a Kastély szőlők, a mai Lencsési lakótelep területén feltárt 10-13. századi falut azonosítja a kora Árpád-kori Csaba területével, ami tehát arra utal, hogy városunk már a 10. században lakott hely volt. A Csaba név eredetére a történeti munkák lapjain sokféle magyarázatot találunk. Kristó Gyula 1970-ben cáfolta a különböző verziókat, és véleménye szerint a Csaba név a török eredetű ajándék jelentésű személynévből eredeztethető. Ugyancsak Kristó professzor, kutatásai alapján a 13. századra, az 1200-as évekre teszi Csaba létrejöttét. A mai Csaba neve a pápai tizedjegyzékben először 1332-ben fordul elő. Templomos hely lévén Pál plébánosa 6 garas, 1337-ben Miklós plébánosa 4 garas pápai adót fizetett. (Ezekre az adatokra hívja fel a figyelmet a mai városháza előtti, felolvasó állvány formájú emlékmű, Prisztavok Tibor békéscsabai képzőművész alkotása.) A középkori Csaba 1383-ból származó adat szerint az Ábránfy család birtoka, 1394-ben a Csabától keletre eső, szomszédos Fövenyes (ma Fényes határnév) falu északi határának leírása tartalmaz korabeli földrajzi neveket. A 16. század elejéig nincsenek írásos forrásaink Csabáról. 1509-ből és 1514-ből, az Ábránfy család birtokügyeivel összefüggő két oklevél kötődik településünk előzményéhez. 1521-ben már feltételezhetően állt Csabán az Ábránfy család kastélya, mert Ábránfy Péter egyik levelét Csabáról keltezi. A kastélyt feltehetőleg ő építtette, írásos forrás, 1529-ből tanúskodik erről, amint azt Karácsonyi János megyetörténetében olvashatjuk. A város középkori történetének legfontosabb forrása György brandenburgi őrgróf és Ábránfy Péter perében a gyulafehérvári káptalan 1525. november 14 16. között végzett határjárásáról kiállított oklevél. (Jankovich B. Dénes a Békéscsaba monográfia első kötetében közli magyar fordítását.) A határjáró oklevél földrajzi nevei között feltűnnek a Csaba környéki középkori falunevek is, Gerla, Vesze, Fövenyes, Kígyós, Gerendás, Szentmiklós, Kamut. A legjelentősebb középkori falu Csaba szomszédságában Gerla. Neve a német Gerlach személynévből származtatható. Első említése 1259-ből származik, a gerlai monostor apátja szilágysomlyói birtoka kapcsán. Templomát 14 Békéscsaba rövid története.indd 14 18/09/14 20:25

és nemzetségi monostorát az Ábránfy család építtette. 1337-ben András papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1984-ben Jankovich B. Dénes szondázó ásatás során feltárta a középkori templomot. A feltárt maradványok alapján a következőkben írta le az épületet: 34 méter hosszú és 15 méter széles legnagyobb belméretű, félköríves szentélyzáródású, háromhajós, kváderkövekből és téglából épült templom alapfalait találtuk, a nyugati végén két saroktoronnyal és kegyúri karzattal. A román stílusú templom építési idejét ugyanő, a 12 13. század fordulójára teszi. A templom és a hozzá csatlakozó monostor megyénk legkiemelkedőbb Árpád-kori építménye, a hasonló nemzetségi monostorokkal azonos szinten állhatott. A szondázó ásatás során a kolostor és a család megerősített kúriájának nyomai nem kerültek elő. Az Ábránfy család békéscsabai kastélyának emlékét a Kastélyszőlők földrajzi név őrzi. A kastély pontos helyének meghatározására a történeti irodalom több változatot ismertet. Jankovich B. Dénes a mai Kastély utca 10. sz. ház és az Ábrahámfy utca közti területre lokalizálja az egykori erődítményt. Azonban sem ezt, sem a korábbi verziókat egyelőre régészeti anyag nem támasztja alá. A Csolt-nemzetségből származó Ábránfyak története szorosan összefügg a késő középkori ország belső viszonyainak alakulásával. Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozza a gyulai uradalmat. A gyulai uradalom mellett a megyében az Ábránfy család a másik meghatározó birtokos. A gyulai uradalom a várat kiépítő Maróti család kihalása után, 1482-ben Corvin János, majd 1510-tól György brandenburgi őrgróf birtokába került. 1530-ban Czibak Imre váradi püspök foglalta el, örököseitől Habsburg Ferdinánd szerezte meg a várat, amely ekkortól az uradalommal együtt a magyar végvárrendszer része lett. A 16. század birtokszerző harcainak vesztese az Ábránfy család lett. Az okleveles adatok fokozatos elszegényedéséről vallanak, 1541 után pedig Csaba és Mezőmegyer is a gyulai uradalomhoz került. Miután a család anyagi helyzete megrendült, ezért fokozott terhek hárultak a még meglevő birtokok jobbágyaira. Ennek tudható be, hogy 1514-ben sokan csatlakoztak közülük a Gyula alá vonuló, Dózsa György vezette hadakhoz. Kristó Gyula az 1555. évi dicalis adó kivetése alapján 320 főnyi lakosságot feltételez Csabán. Az 1550-es évek pártharcaiban az Ábránfyak előbb Szapolyai János, majd fia, János Zsigmond pártjára álltak. A királyi végvár, Gyula parancsnoka, hogy az ellenfél szervezkedését megakadályozza, 1556-ban ostrom alá vette a csabai kastélyt, és egyes források szerint csellel, illetve ostrommal foglalta el az erő- 15 Békéscsaba rövid története.indd 15 18/09/14 20:25

dítményt és leromboltatta. Ábránfy Imre halálát lelte az ostromban, a család ingatlan vagyonát elkobozták. Egy évtized múlva, 1566-ban, Gyula elestével a török hódoltság időszaka kezdődik tájunkon is. Csaba a környező községekkel együtt a gyulai szandzsák békési náhije (járás) szervezetébe tartozott. A végvári harcok, a török portyázások és az úgynevezett kettős adózás sújtja a lakosságot. A hódoltsági területekről elmenekült földesurak jobbágyaiktól továbbra is behajtották a földesúri szolgáltatásokat, ha kellett, erőszakkal is. (Ábránfy Boldizsár például Ung megyében, Kereknyén Drugeth Miklóstól kapott egy telket, hogy legyen hol laknia.) Az állami adó mellett a török is adóztatta a jobbágyokat már a 16. sz. közepétől. Káldy-Nagy Gyula a törökországi levéltárakban végzett kutatásai során találta meg a gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi török adóösszeírása anyagát. Ebben Csaba falu 1567-ben 78 családdal, 1579-ben 63 családdal szerepel. A korszakból fennmaradt különböző összeírások adataiból Dávid Géza arra következtet, hogy a 16. században stabil a népesség, zömmel magyarok laktak Csabán. A 17. század elejéig tartó 15 éves háború (1593 1605), a kettős adózás csaknem elpusztította a megye falvait. Csaba pusztulásáról is tud a történeti irodalom, Molnár Ambrus szerint az 1630-as években újra benépesül helységünk. 1680-ig biztosan lakott hely, református lakosairól tud a későbbi egyháztörténeti feldolgozás. Az ezt követő évek történeti forrásaiban nem szerepel Csaba neve. Gyula várát a török 1695. január első napjaiban hagyta el, és ezzel lezárult a 129 éves török hódoltság pusztulást hozó időszaka. A történeti irodalomban elterjedt megállapítás, hogy a török hódoltság ideje alatt az Alföld lakatlan pusztasággá vált. A különböző összeírások, majd a XVIII. századi népességi adatok azt mutatják, hogy a súlyos adóterhek, a török és végvári portyázók rablásainak kitett lakosság sajátos módon reagált a helyzetre. Sokan a környező mezővárosokban kerestek időlegesen menedéket, vagy a falut elhagyva a környező mocsarak természetes védvonalai mögé húzódtak, hogy elkerüljék az adószedőt, a portyázó martalócot. A veszély elmúltával visszatért a lakosság az elhagyott házakba, ott folytatta napi életét, ahol abbahagyta. Így nem csoda, ha az adóösszeírók, a felszabadított területet felmérő kamarai hivatalnokok elhagyott helyeket találtak a falvak helyett. Mind Dávid Géza, mind Molnár Ambrus a Békéscsaba története első kötetében eddig feltáratlan összeírások névanyagának segítségével meggyőzően bizonyítja, hogy a megyében, így Csabán is a hódoltság ideje alatt folyamatos a lakosság jelenléte, a 16 17. és a 18. század lakói között megvan a kontinuitás, tehát az 16 Békéscsaba rövid története.indd 16 18/09/14 20:25

elmenekülés csak időleges volt, amint lehetett, visszatért a nép eredeti lakóhelyére. A népességre vonatkozó adatok pedig azt feltételezik, hogy a lakosság nagyobb lélekszámban élte túl a 129 éves hódoltsági időszakot, mint azt a források egyenként sugallják. A 17 18. század fordulóján Molnár Ambrus adatai szerint lakatlan volt vidékünk. A gyulai várba telepített rác zsoldosok 1703-ban végigdúlták a felszabadított területeket, ami bizonyossá teszi, hogy a Csabára visszamerészkedő családok ismét futni kényszerültek. 17 Békéscsaba rövid története.indd 17 18/09/14 20:25

Békéscsaba újjátelepülésétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig B ékéscsaba 18. századi újjátelepülését több időponthoz (1715, 1716, 1718) köti a helytörténeti irodalom. Ez idő szerint a legújabb kutatások eredményeit közlő Békéscsaba története első kötetében Molnár Ambrus a különböző korabeli összeírások, az evangélikus anyakönyvek adatai összevetésén alapuló elemzése azt mutatja, ez az esemény nem köthető egyetlen esztendőhöz. A török hódoltság és a felszabadító harcok elmúltával, már a 18. század első évtizedében megindult az elűzött régi lakosság visszaszivárgása, akikhez csatlakoztak a Nógrád megyéből ide szökött jobbágyok, tehát a város mai területe nem volt lakatlan. Azonban az 1699-ben megkísérelt megyeszervezés csak a Rákóczi szabadságharc után valósult meg 1715-ben, tehát a területen hosszú ideje nem működött semmiféle állami közigazgatás. Így az itt élők településsé szervezéséről sem voltak közigazgatási adatok. Majd, amikor a megyei és a földesúri adminisztráció működni kezd, Csaba neve is megjelenik a különböző írott forrásokban. Molnár Ambrus itt nem részletezhető adatgyűjtése és elemzése alapján joggal megállapítható, hogy a 18. század első évtizedeiben a hódoltságot és a kuruc időket túlélő lakossághoz folyamatosan csatlakozó Hont, Nógrád, Pest stb. megyékből származó szlovák és magyar jobbágycsaládok hozzák létre a mai települést. A népmozgás a 18. század közepéig igen intenzív marad, sokan jönnek, de lesznek családok, amelyek tovább is költöznek innen, más alföldi helységekbe, vagy visszaköltöznek eredeti lakhelyükre. A 17. század végén megindult a felvidéki megyékből a jobbágycsaládok részben legális, de legtöbb esetben szökéssel végrehajtott migrációja az Alföld felé. Több Nógrád, Pest megyei településen eltöltött hosszabb-rövidebb idő után a 18. század első évtizedére jutottak a mi vidékünkre is. Vonzotta őket a gyéren lakott, pihent földdel rendelkező rónaság, a keveset fizető, keserves munkával megművelhető hegyvidéki földek helyett. A régi lakhelyéről elszökött örökös jobbágy új helyén, mint szabad menetelű állt a földesúr szolgálatába, és mint ilyen nagyobb akadály nélkül tovább is költözhetett. A leköltözők 18 Békéscsaba rövid története.indd 18 18/09/14 20:25

életében fontos szerepet játszott, hogy a földesurak engedélyezték a protestánsok szabad vallásgyakorlatát azokon a helyeken is, amelyek nem tartoztak az úgynevezett artikuláris helyek közé. A török alól felszabadult területek földesura kezdetben a királyi kamara volt, majd királyi adomány útján magánföldesurak kezébe kerültek. Az 1723. május 3-án kiállított királyi adománylevél Harruckern János Györgynek adományozta a gyulai uradalmat, benne Csaba falut is. Munkaerő nélkül a legjobb föld is értéktelen volt tulajdonosa számára, ezért igyekeztek benépesíteni a meggyérült lakosságú helységeket, hiszen csak a jobbágyi termelőmunka hozott hasznot. Molnár Ambrus a különböző források névanyagának összevetésével megállapítja, hogy több olyan jobbágycsalád élt a 18. század elején Csaba területén, akik folyamatos jelenléte a 16. századtól kimutatható (Veres Pál, Vas György. A helytörténeti irodalomban azt olvashatjuk, hogy a mai Szent István téren és környékén levő régi lakosok putrijait, valószínűleg, földbe vájt házaikat, az 1718-ban betelepülő népesebb szlovák csoport megvásárolta, lakóikat elköltözésre késztette. Molnár Ambrus adatgyűjtése azonban arra utal, a beköltözők előtt itt élő, a hatóságok elől eltűnni igyekvő családok itt maradtak, elszlovákosodtak, csatlakoztak az evangélikus közösséghez. Az Alföldön új otthont kereső családok már 1718 előtt is puhatolózhattak vidékünkön, az önkéntes településszervezők, Duna, Valent és Szekerka nevű jobbágyok vezetésével ekkortól költözött le az a nagyobb szlovák csoport, amelynek megtelepedésétől számítja a város alapítását a történelmi köztudat. 1720-ban és az azt követő években Thuróczy Miklós, Harruckern megbízásából, mint hivatalos impopulátor működött közre a helység benépesítésében. A benépesülés első szakasza 1718 1723, a második 1723 1735 közti időszakra esik. 1725 1730 között évente átlag 40 új család telepszik le. 1733 a betelepülés csúcspontja, utána csökken az intenzitása, de nem szűnik meg. A 18. század végéig 24 vármegyéből jöttek telepesek. (Nógrád 110, Hont 106, Pest 37, Gömör 11, Turóc 11, Zólyom 8 család.) 1733-ból két összeírás adatai alapján 388 adózó családfő mutatható ki Csabán. A beköltözés mellett nem szűnik meg az elvándorlás sem. 1721-ben a földesúr támogatásával csabaiak alapítják Nemeskereki új községet, majd az állandó árvízveszély miatt 1731-ben átköltöznek Endrődre. 1722-ben békéscsabaiak részt vesznek Szarvas benépesítésében. 1723-ban Mattheidesz Lőrinc és Grenerczius János csabai tanítók is átköltöztek Mezőberénybe a csabai kirajzásban résztvevőkkel. 1723 1725 között a magas adóterhek miatt több mint kétszáz jobbágycsalád távozik el. 1732-ben az egész falu rövid időre 19 Békéscsaba rövid története.indd 19 18/09/14 20:25

Szentandrásra, az ottani uralom területére költözik, csak nagy nehezen tudják a hatóságok visszatérésüket elérni. 1748-ban a szarvasi és a berényi jobbágyokkal csabai családok is átköltöznek Mokrára. 1753 1755 között a Károlyi birtokhoz tartozó nyíregyházi puszta benépesítésére költöznek csabai jobbágyok. A továbbköltözés okai között nem elhanyagolható az a tény, hogy az új betelepülők 2 3 év mentességet kaptak a szolgáltatások alól. A mentesség leteltével új helyen akarták igénybe venni ezt lehetőséget, és ezt mint szabad költözködésű jobbágyok jogszerűen már meg is tehették. Az 1740-es években újabb beköltözési hullám indult el a katolikusok által lakott felvidéki megyékből, főleg Nyitrából városunkba. 1746-ban 41 katolikus szándékozott itt letelepedni. A falu elöljárósága elrendelte távozásukat, de az uradalom és a megye pártfogásával maradhattak. A mai Szarvasi út és a Jókai utca közti területen jelöltek ki számukra lakóhelyet, és életüket egy ideig önálló testületük, a Communitas Catholica irányította. Jobbágytelkeket a Sopronyi pusztán foglalhattak maguknak. A csabai szlovákság ősei nagyobbrészt a középszlovák nyelvjárás déli területeiről vándoroltak ide. Szinte minden család más faluból, más vidékről jött. Az egy helyről származók sem maradtak együtt, nehogy a hatóságok így könynyebben rájuk akadjanak, és mint szökött jobbágyokat visszakövetelhessék volt földesuraik. Haan Lajos véleménye szerint id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész szervezőmunkájának, lelkipásztori tekintélyének köszönhetően lett igazi keresztény közösség a békéscsabai evangélikusság. Sajátos csabai nyelvjárás alakult így ki a szlovák irodalmi nyelv kikristályosodása előtt. Az irodalmi nyelv természetesen magába foglalja azokat az elemeket is, amelyek azokra a helyekre jellemzők, ahonnan az egyes családok elköltöztek. Nyelvi szigetként az Alföldön élő közösségre a teljes kétnyelvűség lett jellemző, az iskolai oktatásban, az egyházi életben is. (A második világháború után, 1945- től a szlovák tannyelvű általános iskola, 1949-től a szlovák tannyelvű gimnázium szolgálja az anyanyelv megőrzését városunkban.) A Harruckern János György és az idetelepülők között kötött szerződés Békéscsaba esetében nem maradt ránk. A Szarvassal 1719-ben kötött hasonló szerződés alapján tudjuk, az elveszett dokumentum is deklarálja, hogy az újonnan letelepülők a földesúrral kötött szerződés értelmében lakhatnak itt. A földesúr elismerte szabad költözködésű jobbágyi jogállásukat, a szolgáltatásokat, mint taxások egy összegben fizetik, ezen felül évente két-három alkalommal gyalog vagy szekerekkel teljesítenek robotot. A 18. század első felében, a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig a szán- 20 Békéscsaba rövid története.indd 20 18/09/14 20:25