Magyarországi vadak etológiája A vadmacska és a hiúz
Macskaféle ragadozók (Felidae) Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel állnak közelebbi rokonságban Mintegy 50 fajuk ismert, eredetileg csak az Antarktiszról, Ausztráliából/Óceániáról, Madagaszkárról hiányoznak Minden éghajlati övben megélnek Anatómiailag a fajok igencsak hasonlók: rövid mancs, mivel az utolsó ujjperec behajlik + behúzható, sarló alakú karom (kivéve gepárd) Többnyire kevéssé szociálisak (csak a hópárduc és a gepárd alkot tartós párokat), az oroszlánt leszámítva általában magányosan élnek A házimacska világszerte elterjedtté vált
Magyarország őshonos macskaféléi (a házimacska nélkül) Hiúz (Felis lynx) Párduchiúz? (Felis l. pardina) csak Ibériában! Vadmacska (Felis silvestris) Mindkettő védett (vadmacska 1974 óta, a hiúz 1988 óta)
A macskafélék és az ember A házimacska gazdasági haszna feltehetően rendkívül nagy volt a történelem korábbi évezredeiben. Mára főképpen mint kedvenc játszik szerepet. A házimacska károkozása is jelentős: vadállomány, valamint a veszettség terjesztése miatt A vadonélő macskafélék Európában gazdaságilag jelentéktelenek, a hiúz ökológiailag fontosnak tekinthető A nagymacskák a melegebb kontinenseken veszélyt jelenthetnek a háziállatokra és időnként az emberre is ennek főleg az emberek mérhetetlen terjeszkedése az oka Helyenként próbálkoznak kismacskafajok háziasításával, pl. szervál Főképpen a nagymacskák igen jelentős attraktív hatást gyakorolnak az emberre: pozitív és destruktív értelemben egyaránt
Fülpamacsa, rövid farka, hosszú lábai és nagy termete miatt könnyen felismerhető Egyike a legészakibb elterjedésű macskaféléknek Gyakorlatilag minden vadra veszélyt jelent Igazi ellensége csak az ember Kártétele, szőrméje és húsa (!) miatt vadászták Észak-amerikai alfaja is ismert A hiúz
A hiúz elterjedése Az utóbbi évezredben Európa nagy részéről eltűnt Ázsiában messze az Urálon túlra terjed az élettere Hazánkban néhány éve bukkant fel ismét Szigorú védelemmel esetleg megvédhető Felhatol a tajga-övbe is Az Ibériában előforduló párduchiúz kérdéses, hogy külön faj-e Megjelenéséhez nagy, összefüggő erdőségekre van szükség
A hiúz életmódja Kifejezetten magányos ragadozó. Nyílt területre nem merészkedik, az embert kerüli Érdekes módon sokszor megtámad más ragadozókat is (róka, macska)
Lesből (fa ágai közül) támad. Hosszabb üldözésre nem képes, általában 20 méteres távon kapja el áldozatát. Néha dögöt is eszik. Főképpen nagyobb prédát ejt, napi 1-1.5 kg hús kell neki A hiúz táplálkozása
Étrendje a földrajzi elterjedéstől függ Európában főleg üregi és mezei nyulat fogyaszt, északabbra havasi nyulat. Észak-Európában, valamint az Urálon túl inkább őzet, valamint egyéb patások fiatalját, legyengült egyedeit zsákmányolja. Évente kb. 200 nyulat ejt el egy hiúz A hiúz táplálkozása II.
A hiúz szaporodása Párzási időszakuk februármárciusban van, ilyenkor mindkét ivar hangoskodik A vemhesség 2,5 hónapig tart Általában 2-3, max. 6 kölyök születik Kéthónaposan már húst is esznek, de fél éves korukig szopnak is Két év körüli korban válnak ivaréretté Legalább 25 évig élhetnek
A vadmacska Alfajai révén hatalmas elterjedési területtel rendelkezik 3 fő alakja van: Európai (silvestris) Núbiai (lybica) Sztyepp (ornata) Ezek mind egymással, mind a házimacskával kereszteződhetnek Legfőbb ellensége az ember és a hiúz
A vadmacska elterjedése Alfajaival együtt Ázsia középső sávjában és Afrikában is jelen van Az európai alfaj Skóciát és az Ibériai-félszigetet leszámítva Közép-Európában található meg Elterjedésének a hóborítás szab határt (nem tud benne mozogni, ha mély) Hazánkban minden erdőtípusban megtalálható, de igen ritka
A vadmacska elkülönítése a házimacsektól Ez különösen azért nehéz, mert mindkét állomány valamelyest hibridnek tekinthető Habár a vadmacska emberkerülő, a vadonban találkozhatunk elvadult házimacskákkal is A vadmacska farokvége nem keskenyedik el A vadmacska farkán a sötét színű gyűrűk alul is összeérnek A vadmacska enyhén nagyobb, de ez nem biztos meghatározó bélyeg
A vadmacska táplálkozása Mindig az éppen legbőségesebb forrást választja Csak állati erdetűt eszik, illetve néha füvet (köpetképzés?) Lesből támad, hosszas üldözésre képtelen Általában éjszaka zsákmányol Kisrágcsálókat, nyulat, madarakat, sőt, halat is fog
A vadmacska életmódja Magányos, erősen territoriális állat (kb. 3 km 2 terület/ egyed) A határokat vizeletével jelöli meg A fenyveseket leszámítva mindenféle erdőt kedvel, ha van mellette nyílt mező, ahol vadászhat Előnyben részesíti a sziklás vidéket Az európai alfaj kerüli az embert, az afrikai nem annyira Nagyobb, háborítatlan erdőterületek kellenek neki
A vadmacska szaporodása Pacsmagolásuk februármárciusra esik, ilyenkor hangos macskazene hallható A kandúrok keresik fel a nőstény territóriumát, esetenként harcolnak is egymással A vadkandúrok közel vonulhatnak a falvakhoz is ilyenkor, de az erdőbe merészkedő házikandúrnak nem hosszú a jövője Kölykeit többnyire sziklabarlangba, ritkábban faodúba elli A fiatalok sokáig (fél év) az anyával maradnak. Egy éves kor körül ivarérettek, 10-12 évig élnek
A vadmacska megőrzésének problémája Ritkulásának okai: Illegális vadászat Országúti veszteségek Élőhely fogyatkozás Hibridizáció A vadmacska egyre kevesebb háborítatlan élőhelyet talál Habitatja átfed a kóborló, elvadult házimacskáéval. Emellett táplálékára nézve kevésbé opportunista
A hibridizáció elkerülése Vadmacska rezervátumok létesítése. Ezek legkisebb mérete 100 km 2 A házimacskák csapdázással való eltávolítása A környező települések macskaszámának csökkentése, a házimacskák sterilizálása Fogságban történő szaporítási program, spermabank létesítése, a befogott egyedek vértisztaságának genetikai ellenőrzése Érdekesség: a hibridek sokkal jobban emlékeztetnek vad-, mint házimacskára
A házimacska korai elterjedése