1 Nemzetközi kereskedelmi ismeretek 2009
2 BEVEZETŐ A jegyzet a hallgatókkal megismerteti a nemzetközi kereskedelem ügylettípusait, a nemzetközi kereskedelemben résztvevő szereplőket, valamint azokat a nemzetközi szokványokat, melyek alapján a nemzetközi ügyleteket létrehozzák, lebonyolítják. A jegyzet az Okmánygarnitúra felhasználásával érthetőbbé teszi ezen ismeretanyag elsajátítását. A jegyzet a következő modulokhoz használható: 2664-06 Külgazdasági üzletkötő tevékenysége 2661-06 EU üzleti szakügyintéző tevékenysége 2665-06 Nemzetközi szállítmányozó és logisztikai szakügyintéző tevékenysége 2662-06 Kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége 0068-06 Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megszervezése, lebonyolítása A jegyzet a következő képzésekhez szükséges ismeretanyagot tartalmazza, a felsorolt modulok által támasztott követelményeknek megfelelően: 1. 55 345 02 001 05502 Logisztikai műszaki menedzser asszisztens 2. 55 345 01 001 05506 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 3. 55 345 01 001 05502 Kereskedelmi szakmenedzser 4. 55 345 01 001 05505 Külgazdasági üzletkötő 5. 55 345 01 001 05501 EU-os üzleti szakügyintéző A jegyzet a következő fejezeteket tartalmazza: 1. A külkereskedelmi ügyelet fogalma, folyamata, résztvevői, az ajánlati tevékenység és a külkereskedelmi szerződés 2. Külkereskedelmi ügylet típusai 3. A külkereskedelemben használatos okmányok, értékpapírok 4. Szokások, szokványok a nemzetközi kereskedelemben 5. Az áru ellenértékének kifizetése, fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben 6. Biztosítás a külkereskedelemben 7. Koncentrált piacok
3 1. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYELET FOGALMA, FOLYAMATA, RÉSZTVEVŐI, AZ AJÁNLATI TEVÉKENYSÉG ÉS A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS Ez a fejezet a külkereskedelmi ügyleteket, a külkereskedelmi ügylet folyamatát, az ajánlati tevékenységet az ajánlat adattartalmát, a külkereskedelmi szerződést, annak adattartalmát, valamint a kereskedőtípusokat mutatja be. 1.1.A külkereskedelem alapfogalmai A nemzetközi üzleti kapcsolatrendszer egyik fő területe a külkereskedelem, amely a különböző országok vállalatai között áru és szolgáltatás forgalmat realizál. Az adásvételi ügylet olyan kereskedelmi ügylet, melynek két résztvevője van, az eladó aki meghatározott áruk, szolgáltatások leszállítására, átadására, a vevő pedig ezen áruk, szolgáltatások átvételére és az ellenérték kifizetésére vállalkozik. Az adásvételi ügylet akkor válik külkereskedelmi ügyletté, ha a szerződő felek egyike külföldi. Külkereskedelmi ügyletkötésnek minősül minden olyan üzleti tevékenység, melynek egyik résztvevője belföldi a másik résztvevője külföldi. Magyarország 2004. V. 1. óta tagja az Európai Uniónak. Külkereskedelmi ügyletről akkor beszélünk, ha az adásvételi ügylet egyik résztvevője tagja az Európai Uniónak, a másik szereplő pedig Európai Unión kívüli ország. Az Európai Unió tagállamai közötti ügyletkötések nem minősülnek külkereskedelmi ügyletnek. Az exportot felváltotta a "közösségen belüli értékesítés", az importot pedig a "közösségen belüli vásárlás". Nem minősülnek külkereskedelmi tevékenységnek a következők: - áruforgalom és szolgáltatások a természetes személyek között, - bank- és biztosítási tevékenységek, - postai és távközlési szolgáltatások, - személy- és árufuvarozási szolgáltatások, - az idegenforgalom. A külkereskedelmi ügylet, mint technikai fogalom három fő részből áll: - a külkereskedelmi ügylet előkészítése, - a külkereskedelmi szerződés megkötése, - a külkereskedelmi ügylet lebonyolítása. A külkereskedelmi ügylet előkészítése az alábbi tevékenységeket foglalja magába: - konjunktúrakutatás, - piackutatás, - marketing mix, - ajánlati tevékenység, - alku. A konjunktúrakutatás makrószintű adatok alapján elemzi a piacokat.
4 A piackutatás a konkrét termék helyzetét vizsgálja az adott piacon. Mindazon mennyiségi, minőségi és hatósági információknak a felkutatása, összegyűjtése, elemzése, amelyek az adott termékek vagy szolgáltatások piacával kapcsolatosak. A marketing egyrészt gondolkodásmódot jelent, másrészt pedig tevékenységek összehangolt rendszerét jelenti, ami magában foglalja a piaccal kapcsolatos teendők tervezésének és végrehajtásának összességét. A marketing filozófia olyan piacra irányuló és a piacnak megfelelő üzletpolitikát, szemléletet testesít meg, melynek középpontjában a vásárlóval való azonosulás áll. A marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja a marketing mix, mely a következőket foglalja magába: - Termékpolitika (Product) - Árpolitika (Price) - Értékesítési politika (Place) - Marketingkommunikáció (Promotion) Ajánlati tevékenység, ha az eladó vagy a vevő szerződéskötésre irányuló javaslatával keresi fel egymást. Az ajánlat olyan szerződéskötésre irányuló javaslat, mely kellő tartalommal rendelkezik, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadás esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. Kiindulhat az eladó részéről, akkor ajánlatról beszélünk, ha a vevő a kezdeményező, akkor ajánlatkérés vagy megrendelés. Az alku, a tárgyalás legnehezebb és legkritikusabb szakasza, ahol mindkét fél a maga álláspontja érdekében érvel. A külkereskedelmi ügylet második szakasza a külkereskedelmi szerződés megkötése. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az eladónak és a vevőnek a jogait és kötelezettségeit tartalmazza, melyben az egyik fél szereplő külföldi a másik szereplő belföldi. A külkereskedelmi ügylet harmadik szakasza a megkötött, cégszerűen aláírt külkereskedelmi szerződés kivitelezése, lebonyolítása. Ez a lebonyolítási szakasz a következőket foglalja magába; Az eladó feladatait, melyek a következők: - A szerződés életbe léptetése (ha a szerződés teljesítése valamely hatósági engedély beszerzésétől függ, akkor ezt be kell szerezni, és a partnert erről értesíteni szükséges), - A szerződéses áru legyártása, illetve beszerzése, - A feladáshoz szükséges okmányok beszerzése, kiállítása, kiállíttatása, - Szállítmányozási, fuvarozási szerződések megkötése (paritástól függően), - Biztosítási szerződés megkötése (paritástól függően), - Minőségi ellenőrzés elvégzése, illetve elvégeztetése, - Vámkezeléssel kapcsolatos feladatok elvégzése, illetve elvégeztetése, - Értesítés küldése a vevő részére az áru feladásáról (feladási avizó), - Az ellenérték beszedése, az ehhez szükséges banki műveletek elvégzése,
5 - Az esetleges reklamációk intézése. A vevő feladatait, melyek a következők: - A szerződés életbe léptetése (ha szükséges), - Szállítmányozási, fuvarozási szerződések megkötése (paritástól függően), - Biztosítási szerződés megkötése (paritástól függően), - Beviteli vámkezeléssel kapcsolatos feladatok elvégzése, elvégeztetése, beviteli vámok, illetékek, adók kifizetése (paritástól függően), - Értesítés küldése az eladó részére az áru átvételéről, - Az áru és az okmányok ellenőrzése, - Az áru, szolgáltatás ellenértékének szerződésben meghatározott módon és időben történő kiegyenlítése; - Az esetleges reklamációk intézése. Valamelyik szerződéses fél kifogását a másik fél teljesítésével kapcsolatban nevezzük reklamációnak A külkereskedelmi ügylet első két szakaszának a végzése üzletkötői feladat, míg a harmadik szakasz feladatait a külkereskedelmi ügyintéző végzi. Természetesen a külkereskedelmi üzletkötő felelőssége a teljes ügylet lebonyolításáig tart. A külkereskedelmi ügylet előnyei és hátrányai a következők lehetnek egy ország számára: Közvetlen előnyök: - Hiányzó termékek beszerzése más országból - A hazai többlettermék külföldön történő értékesítése - A termelés hatékonyságának növelése a komparatív előnyök révén. Közvetett előnyök: - Új termékek, szolgáltatások, technikák, marketing, szervezési-vezetési módszerek megismerése, átvétele a fejlettebb országok gyakorlatából - Minőségjavulás - Választékbővülés - Innováció ösztönzése a versenytársak megjelenésével. Hátrányok: - Ország túlzott függősége más országtól - Nem a piac, hanem a konkurencia felvásárlása - A külpiaci magas árak begyűrűzése a hazai árakba, inflációnövelő lehet - Cserearány romlása, mely azt jelenti, hogy az export árak lassabban nőnek, mint az import árak, vagyis ugyanazért az importért a következő évben több exportot kell teljesíteni - Cserearány javulásánál az export árak gyorsabban nőnek, mint az import árak.
6 export árszintváltozást mutató árindex (Cserearány = ------------------------------------------------ ) import árszintváltozást mutató árindex 1.2.Az ajánlati tevékenység Az ajánlati tevékenység a külkereskedelmi ügylet előkészítő részében található. Az ajánlati tevékenység kiindulhat az eladótól, aki ajánlatot küld a lehetséges vevőknek, de kiindulhat a vevő részéről is, aki ajánlatot kér a lehetséges eladóktól vagy megrendelést küld az eladónak. Az ajánlat olyan szerződéskötésre irányuló javaslat, melyet egy vagy több címzetthez juttatnak el, kellő adattartalommal bír, s jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadás esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. Ha az eladó részéről indul ki, akkor ajánlatról beszélünk. Ennek formája lehet kereskedelmi levél, vagy proforma számla. Ez az eladónak olyan számla formájában kiállított nyilatkozata, amelyben a vevőnek nyilatkozatot tesz. Ismétlődő üzletkötésnél alkalmazzák. Ha a vevő részéről indul ki, akkor lehet ajánlatkérés vagy megrendelés. Ennek formája szintén lehet kereskedelmi levél vagy ismételt üzletkötésnél proforma számla (1. sz. melléklet). Az ajánlat fajtái: Az ajánlatnak két típusát különböztetjük meg: 1. Kötelező ajánlat - kötelező ajánlat szóbanállási határidő megjelölésével - kötelező ajánlat szóbanállási határidő megjelölése nélkül. 2. Kötelezettség nélküli ajánlat A szóbanállási határidővel megjelölt kötelező ajánlatnál az ajánlattevő feltűnteti azt a határidőt, ameddig ajánlati feltételeit a maga részéről kötelezőnek tartja. A kötelező ajánlatnál az ajánlattevő az ajánlatától nem léphet vissza, ugyanarra az árura egyidejűleg több személynek kötelező ajánlatot nem tehet, az árut a szóbanállási határidőn belül másnak jogi következmények nélkül nem adhatja el. A szóbanállási határidő nélküli kötelező ajánlat esetében sem vonhatja ki magát az ajánlattevő az ajánlatban vállalt kötelezettsége alól. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség addig tart, míg a címzettnek az összes körülmények figyelembe vételével (hírközlési lehetőség, távolság, az adott ország politikai-gazdasági helyzete, az áru, szolgáltatás bonyolultsági foka, stb.) ésszerű időn belül módjában lett volna válaszolnia az ajánlatra. Az ajánlati kötöttség a kötöttségi idő elteltével automatikusan megszűnik. Kötelezettség nélküli ajánlat esetében az ajánlat nem kötelezi az ajánlattevőt. Ebben az esetben, az ajánlatban szerepelnie kell a "kötelezettség nélküli" kifejezésnek. A kötelezettség nélküli ajánlat tulajdonképpen tájékoztató jellegű, figyelemfelkeltő a potenciális vevők részére (például áruházak, bevásárlóközpontok által küldött szórólapok, árajánlatok, stb.)
7 Az árajánlat tartalma: - az ajánlattevő cégszerű neve, székhelye, esetleg telephelye - a címzett cégszerű megnevezése, székhelye - az ajánlat tárgyának megnevezése, mennyisége, minőségi leírása (esetleg minta küldése), előnyük ismertetése - csomagolás módja - szállítás módja - szállítási határidő - ár, mellette a devizanem megjelölése, valamint, hogy a megadott ár milyen mennyiségi egységre vonatkozik, esetleges kedvezmények (pl.: USD/100 db tojás vagy 2USD/kg, stb.) - fuvarparitás - fizetési feltételek, fizetési mód - esetleges garanciális, jótállási idő - a megadott ár milyen egyéb szolgáltatásokat foglal magába (pl.: betanítás, stb.) - szóbanállási határidő - dátum, cégszerű aláírás. Amennyiben a címzett valamilyen módosítást kér, ezt ellenajánlatnak nevezzük. Az ellenajánlat az ajánlati kötöttséget feloldja. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatát vissza kívánja vonni jogi kötelezettségek nélkül, azt csak akkor teheti meg, ha az, az eredeti ajánlat előtt, vagy az eredeti ajánlattal egyidőben érkezik meg a címzetthez. Az ajánlat elfogadása akkor válik hatályossá, amikor az elfogadás közlése az ajánlattevőhöz megérkezik. Az ajánlat megjelenési formája lehet levél, telefon, telex, telefax, távirat, számítógépen történő továbbítás. A választ illik ugyanolyan nyelven és ugyanolyan úton megküldeni, ahogyan az ajánlattevő tette. Az ajánlatot mindig világosan és határozottan kell megtenni. Az ajánlattevőnek külön gondot kell fordítania az idegen nyelvű műszaki leírások helyességére, a kereskedelmi szakkifejezések szakszerű megadására. Ügyelni kell arra, hogy az ajánlatra időben megérkezzen a válasz. A nemzetközi kereskedelem egyik íratlan törvénye, hogy az ajánlatkéréseket, az ajánlatokat válasz nélkül hagyni nem szabad, azokra a választ akkor is meg kell tenni, ha az eladó nem tud, vagy nem akar szállítani, vagy a vevő nem tud vagy nem akar vásárolni. A címzett üzleti hírnevét kevésbé veszélyezteti a nemleges válasz, mint az, ha nem válaszol, vagy késve teszi meg azt. 1.3.A külkereskedelmi szerződés létrejötte, tartalma A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés akkor válik külkereskedelmi szerződéssé, ha az egyik fél külföldi. A külkereskedelmi szerződés a külkereskedelmi ügylet második szakasza, az ajánlati tevékenységet illetve az alkut követő rész. Tárgya: áru, szolgáltatás, anyagi értéket képviselő jog. A külkereskedelmi szerződés az eladónak és a vevőnek a jogait és a kötelezettségeit tartalmazza.
8 A felek egybehangzó akaratnyilatkozatát a következő alakban lehet kifejezésre juttatni: - szóban - írásban - ráutaló magatartással. A nemzetközi kereskedelmi jog és jogegyesítés történetében nagy jelentőséggel bír az 1980- ban Bécsben megkötött és 1988-ban hatályba lépett Bécsi Egyezmény az áruk nemzetközi adásvételéről. Az Egyezmény az adásvétel legfontosabb kérdéseit szabályozza: a szerződés megkötését, valamint az eladónak és a vevőnek, az ilyen szerződésből származó jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Nem érinti a szerződés érvényességét, nem szabályozza a termékfelelősség, a tulajdonjog átszállásának kérdéseit. Az Egyezmény szerint a szerződéseket szóban is és írásban is meg lehet kötni. Magyarország is aláírója az Egyezménynek. Magyarországon a Külkereskedelmi Törvény 5. -sa szerint a külkereskedelmi szerződéseket írásba kell foglalni. Írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, telex, telefaxon, stb. történő üzenetváltás útján létrejött megegyezéseket is. A külkereskedelmi szerződés az alábbi módon jöhet létre: - az eladó ajánlatát a vevő változatlan állapotban elfogadja és azt, azonos adattartalommal visszaigazolja - a vevő megrendelését az eladó változatlan állapotban elfogadja és azt, azonos adattartalommal visszaigazolja - a felek a tárgyaláson megállapodott minden egyes feltételt írásban rögzítik és azt, cégszerűen aláírják. A külkereskedelmi szerződés tartalma: - az eladó és a vevő cégszerű neve, székhelye, esetleg telephelye, bankjuk neve, bankszámlaszám - az áru megnevezése és minősége - az áru mennyisége - az áru csomagolása - szállítási határidő - szállítási mód - az áru egységára, összára, devizanem megjelölésével valamint az, hogy ez az egységár milyen mennyiségi egységre vonatkozik - fuvarparitás - fizetési mód, fizetési határidő - mennyiségi minőségi átadás hol és hogyan történik - az eladói teljesítést igazoló okmányok; azok küldésének módja - az árut kísérő okmányok - eladónak az áruszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatásai, pl.: betanítás, stb. - hatósági engedélyek beszerzése, beviteli vámkezelés végzése, vámok fizetése kinek a feladata - irányadó jog, bírói illetékesség - szerződéstől való elállás lehetőségei, jogkövetkezményei - nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményei, esetei - jótállási, garanciális idő
9 - záradék - dátum - eladó, vevő cégszerű aláírása. 1.4.Külkereskedelmi ügylet résztvevői Ahhoz, hogy egy termék a gyártótól a fogyasztóig eljusson két, különböző úton valósulhat meg. Az egyik utat fizikai útnak nevezzük, amikor az áru a termelőtől különböző logisztikai, szállítmányozó, fuvarozó, raktározó, stb. cégek láncolatán keresztül jut el a fogyasztóhoz. A másik utat értékesítési útnak nevezzük, amikor a termék különböző kereskedő típusokon keresztül jut el a vevőhöz. Ezen az úton az áru tulajdonjoga változik, attól függően, hogy az egyes típusok között milyen típusú szerződés jött létre. A külkereskedelmi ügylet lebonyolításában, a következőkben felsorolt közreműködők vehetnek részt: - gyártó - vevő - a gyártó és a vevő közé bekapcsolható közvetítő kereskedők, akik lehetnek: - saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők - saját nevében, más számlára dolgozó kereskedők - más nevében, más számlára dolgozó kereskedők. - hatósági szervek (pl.: minisztériumok, minőségellenőrző intézetek, stb.) - kereskedelmi bankok - logisztikai, szállítmányozási vagy fuvarozó cégek - biztosítási társaságok - koncentrált piacok (vásárok, kiállítások, aukciós házak, tendert lebonyolító társaságok, tőzsdék.) 1.5.Kereskedő típusok a külkereskedelemben A külkereskedelmi ügyletbe bekapcsolt kereskedő típusok három fajtáját különböztetjük meg: - saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők - saját nevében, más számlára dolgozó kereskedők - más nevében, más számlára dolgozó kereskedők. 1.5.1. Saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők A saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedő egy adásvételi szerződés keretében megvásárolja az árut, és mint sajátját a saját kockázatára értékesíti.
10 Ennek sémája a következő: Export esetén: Belföldi gyártó adásvételi szerződés Saját nevében dolgozó kereskedő exportszerződés Külföldi vevő Import esetén: Belföldi vevő adásvételi szerződés Saját nevében dolgozó kereskedő importszerződés Külföldi eladó A saját nevében, saját számlára dolgozó kereskedők főbb típusai a következők lehetnek: - exporttal, importtal foglalkozó külkereskedelmi cégek - kereskedőházak (a kereskedőházak már saját gyártókapacitással, bankokkal, stb. rendelkeznek) - nagykereskedelmi cégek - kiskereskedelmi cégek - cash and carry (C and C) hálózatok (itt raktáráruházakból történik az értékesítés, a vevő megveszi az árut, saját költségén elszállíttatja, és azonnal fizet) - polc feltöltő kereskedő (aki nem rendelkezik saját értékesítési hellyel, és olyan üzletben adja át a bolt árukészletétől teljesen más jellegű áruit eladásra, ahol ezt bizományba veszik. Pl.: zöldséges boltban lehet újságot vásárolni. Aki az újságot bizományba adja át a zöldséges boltnak, az a polcfeltöltő kereskedő. A polcfeltöltő kereskedő, ha az áruit nem tudják értékesíteni, visszaveszi azt, illetve az eladott áru ellenértékét csak étékesítés után kapja meg). 1.5.2. Saját nevében más számlára dolgozó kereskedő A saját nevében más számlára dolgozó kereskedőt más néven bizományosnak is nevezzük, mert egy bizományosi szerződés keretében veszi át az árut a gyártótól (megbízójától) és azt, mint sajátját értékesíti a megbízója kockázatára. Ennek folyamata a következő: Export esetén: Belföldi gyártó (megbízó) bizományosi szerződés Bizományos exportszerződés Külföldi vevő
11 Import esetén: Belföldi vevő (megbízó) bizományosi szerződés Bizományos importszerződés Külföldi eladó A bizományos mindig a megbízója nevében jár el, de a külkereskedelmi szerződést saját nevében köti. A bizományosnak a külkereskedelmi szerződések megkötésénél, lebonyolításánál, a jó külkereskedő gondosságával kell eljárnia, ő a külkereskedelmi szaktudását, külföldi kapcsolatait, nyelvismeretét értékesíti. Az áru tulajdonjoga nem száll át a bizományosra, az a megbízónál marad. A bizományos az elvégzett feladataiért bizományosi díjat kap a megbízótól. A megbízó és a bizományos jogait, kötelezettségeit a bizományosi szerződés szabályozza. A bizományosi szerződés főbb adatai: - a megbízó és a bizományos cégszerű megnevezése, székhelye, esetleges telephelye, bankkapcsolatok - az áru megnevezése, minősége, mennyisége - limitár (paritás megjelöléssel) - szállítási határidő - a bizományosi díj nagysága - a bizományosi díj fizetésnek módja - megbízó feladatai - bizományos feladatai - a szerződés felmondásának esetei, jogkövetkezmények - a nem szerződésszerű teljesítés esetei, jogkövetkezmények - aláírások, dátum. A bizományosi kapcsolat három csoportját különböztetjük meg: - sima bizományosi kapcsolat - differenciált kulcsú bizományosi kapcsolat - nyereségérdekeltséggel kombinált bizományosi kapcsolat. Az első esetben a bizományos díjazását az áru ellenérték meghatározott százalékában határozzák meg a bizományosi szerződésben. Például a bizományosnak az export ár 2%-ában határozzák meg az elvégzett munkáért járó bizományosi díjat. A második esetben a megbízó a bizományost nagyobb mennyiség eladására ösztönzi, ezért nagyobb mennyiség eladása esetére magasabb százalékot határoz meg. (Pl.: 50 q alma eladásáig a bizományosi díj 1%, 50-100 q alma eladásáig a bizományosi díj 2%, 100 q alma eladása felett a bizományosi díj 4%.) A harmadik esetben a nyereségérdekeltséggel kombinált bizományosi szerződésnél a megbízó meghatároz a bizományosi szerződésben egy limitárat, egy százalékot, valamint meghatározza, ha a bizományos export esetén a limitárnál magasabb áron értékesíti külföldön,
12 vagy import esetén a limitár alatt vásárol külföldről, akkor az árnyereségen meghatározott százalékban osztoznak (árnyereség: exportnál = exportár - limitár, importnál = limitár - importár.). Ebben az esetben az export bizományos a limitár alatt nem értékesíthet, az import bizományos a limitár felett nem vásárolhat. Amennyiben az export bizományos a limitárnál magasabb áron értékesít külföldön nemcsak a szerződésben meghatározott bizományosi díj %-ot kapja meg, hanem részesül az árnyereségből is, a szerződésben meghatározott arányban. Amennyiben az import bizományos a limitár alatt vásárol külföldről, nemcsak a bizományosi százalékát kapja meg, hanem részesül az elért árnyereségből is. Ez a típusú megállapodás a bizományost arra ösztönzi, hogy külföldön folytasson ártárgyalásokat és exportnál minél magasabb, illetve import esetén alacsonyabb árakat próbáljon meg elérni, mert az így adódó árnyereségből a bizományos is részesül. 1.5.3. Más nevében más számlájára dolgozó kereskedők A más nevében más számlájára dolgozó kereskedők az ügynökök. Ide tartoznak még a képviseletek is. Az ügynök feladata az eladó és a vevő közötti közvetítés, vagyis összehozni az eladót a vevővel. Az ügynök a megbízója nevében nem köthet szerződést, nem fogadhat el pénzt, titoktartási kötelezettség vonatkozik rá. A jogviszony a megbízó és az ügynök között az ún. "ügynöki szerződés" keretében jön létre. Az ügynöki szerződés főbb adatai: - ügynök, megbízó cégszerű neve, székhelye - a termék, szolgáltatás megnevezése, minőségi leírása, mennyisége, egységára - területi illetékesség - kizárólagos vagy nem kizárólagos ügynöki tevékenységet lát el az ügynök - az ügynöki szerződés időbeli hatálya - az ügynök titoktartási kötelezettsége - az ügynöki jutalék nagysága (az ügynöki jutalék alapja) - mikor, hogyan kerül kifizetésre a szerződésben meghatározott ügynöki jutalék - ügynök, megbízó jogai, kötelezettségei - bírói illetékesség, irányadó jog - dátum, cégszerű aláírások.
13 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Ismertesse a külkereskedelmi ügylet fogalmát, résztvevőit, folyamatát! 2. Ismertesse a külkereskedelmi ügylet előkészítő és lebonyolítás részének feladatait! 3. Ismertesse az ajánlat fogalmát, típusait, tartalmát! 4. Ismertesse a külkereskedelmi adásvételi szerződés fogalmát, szereplőit, adattartalmát! 5. Ismertesse a következő kereskedőtípusokat: - saját nevében saját számlára dolgozó kereskedő - saját nevében más számlájára dolgozó kereskedő (bizományos) - más nevében más számlájára dolgozó kereskedő!
14 2. KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET TÍPUSAI Ez a fejezet a külkereskedelmi ügylettípusokat mutatja be, a következő csoportosításban: 1. Egyszerű áruügyletek - export ügylet - import ügylet 2. Különleges áruügyletek: Reexport típusú ügyletek Árukapcsolásos ügyletek - reexport ügylet - barter ügylet - tarnzit ügylet - kompenzációs ügylet - switch ügylet - visszavásárlásos ügylet - viszontvásárlásos ügylet - offset ügylet 3. Különleges külkereskedelmi ügyletek - nemzetközi bérmunka ügylet - nemzetközi kooperációs ügylet - export fővállalkozás - lízing ügylet - licencia típusú ügyletek 2.1.Egyszerű áruügyletek - Export ügylet - Import ügylet 2.1.1. Export ügylet Export ügyletről akkor beszélünk, amikor az eladó hazai terméket külföldön értékesít devizafizetés ellenében. Két szereplője van az ügyletnek az eladó, akit exportőrnek nevezünk és a vevő, akit importőrnek hívunk. Az eladó feladata az áru külföldön történő értékesítése, a vevő feladata az áru átvétele és az ellenérték megfizetése.
15 Export ügylet sémája: exportőr Ellenérték devizában Export-szerződés importőr áru Az ügylet kockázata, hogy bizonyos fizetési feltételek esetén az eladó birtokon kívül kerülhet. A birtokon kívül kerülés kockázata azt jelenti, hogy az eladó átadja a vevőnek az árut, de a vevő azt nem fizeti ki. Védekezés a birtokon kívül kerülés kockázata ellen a vevő megbízhatósága, valamint biztonságos fizetési mód kikötése az eladó szempontjából az adásvételi szerződésben. 2.1.2. Import ügylet Import ügyletről akkor beszélünk, ha a kereskedő külföldről szerzi be az árut a hazai piacra történő értékesítés céljából, devizafizetés ellenében. Az ügyletnek két szereplője van az eladó, aki külföldi és a vevő, aki belföldi. A vevő feladata az áru külföldi piacról történő beszerzése a hazai piacon történő értékesítés céljából, valamint az áru ellenértékének devizában történő megfizetése. Az eladó feladata az áru átadása a vevőnek, a szerződéssel összhangban. ellenérték megfizetése Importőr (hazai piac) import-szerződés exportőr áru Az ügylet kockázata lehet itt is, hogy a vevő birtokon kívül kerülhet. A birtokon kívül kerülés kockázata itt azt jelenti, hogy a vevő előre kifizeti az áru ellenértékét, teljes egészében vagy előleget fizet, de az eladó nem adja fel az árut és az előre kifizetett összeget sem küldi vissza a vevőnek.
16 Védekezés az importőrnek a birtokon kívül kerülés kockázata ellen úgy történhet, hogy korrekt, megbízható eladóval köti meg a szerződést és olyan fizetési módot választ, amely biztosítja, hogy a vevő ne kerülhessen birtokon kívül. 2.2.Különleges áruügyletek A különleges áruügyleteket két csoportba sorolhatjuk: 1. Reexport típusú ügyletek 2. Árukapcsolásos ügyletek 2.2.1. Reexport típusú ügyletek A reexport típusú ügyletnek három szereplője van, és ebbe a csoportba a következő ügyletek tartoznak: - Reexport ügylet (haszonügylet) - Tranzit ügylet - Switch ügylet. Reexport ügylet A reexport ügyletet haszonügyletnek is nevezzük, mert célja a haszonszerzés. Három szereplője van: az eladó, a reexportőr és a vevő. Mind a három szereplő más-más országban található. A reexportőr két szerződést köt: egy import és egy export szerződést, mely két szerződésnek a tárgya ugyanaz az áru. A reexportőr olcsóbban vásárolja meg az árut, és drágábban értékesíti külföldön. Haszna az árnyereség, amely a magasabb export az ár és az alacsonyabb import ár különbözete. Reexport ügylet sémája: fizetés fizetés Eladó (X ország) import szerződés Reexportőr (Y ország) export szerződés Vevő (Z ország) "X" áru "X" áru
17 A reexport ügylet típusai: 1. Közvetlen vagy közvetett reexport ügylet Közvetlen reexport ügyletről akkor beszélünk, ha az áru az eladó országból közvetlenül a vevő országába kerül feladásra, s nem érinti a reexportőr országot. Közvetett reexportról akkor beszélünk, ha az áru először a reexport országába érkezik, általában vámszabadterületen, közvámraktárban vagy vállalati vámraktárban tárolják, itt átcsomagolásra, átokmányolásra kerül az áru, és a reexportőr saját országából értékesíti külföldre. Tehát ennél a típusnál az áru bekerül a reexportőr országába, s innen kerül újra feladásra. 2. Fedezett vagy fedezetlen haszonügylet Fedezett haszonügyletről akkor beszélünk, amikor a reexportőr egyidőben köti meg az import, illetve az export szerződéseket. Tehát tudja ugyanabban az időben, hogy honnan szerzi be az árut és kitől, valamint azt, hogy ezt az árut kinek fogja külföldön értékesíteni. Fedezetlen haszonügyletről akkor beszélünk, ha az exportőr előbb szerzi be az árut és csak később keres rá vevőt, vagy előbb értékesíti az árut egy későbbi szállítási határidő megadásával és csak ezután keresi meg az eladót, akitől beszerzi a terméket. Ez az ügylet, jóval nagyobb kockázattal jár, mint a fedezett haszonügylet. A reexportőr kockázatai: - árukockázat - árkockázat - lebukás veszélye - birtokon kívül kerülés kockázata. - Az árukockázat azt jelenti, hogy a reexportőr nyakán marad az áru. Előbb beszerzi azt, de nem talál rá vevőt vagy előbb értékesít és nem talál hozzá eladót. - Az árkockázat azt jelenti, hogy a reexportőr által kikalkulált nyereséget, hasznot nem tudja realizálni, mert magasabb áron vásárol és a terméket külföldön valamilyen oknál fogva, alacsonyabb áron tudja értékesíteni, vagy az előre megkötött exportszerződés teljesítéséhez külföldről csak magasabb áron tud vásárolni. - Lebukás veszélye azt jelenti, hogy összejön az eladó a vevővel. A reexportőr gondatlan munkája révén, az árun található jelzésből, a csomagoláson található signóból, az áru sajátos jellegéből vagy valamelyik okmányon található, eladóra utaló megjegyzésből a vevő megtudhatja, hogy honnan származik az áru. Jogi problémákat okozhat, ha például az eladó az exportszerződésben reexport-tilalmat határoz meg, s ennek ellenére a vevő más országba értékesíti az árut, vagy hatósági tilalom ellenére történik a reexport. - Birtokon kívül kerülés veszélye azt jelenti, hogy a reexportőr feladta az árut a vevőnek, és a vevő nem fizet. Így a reexportőr birtokon kívül kerül. Védekezés lehet ez ellen a back to back akkreditív, mely fizetési mód a nemzetközi fizetési mód fejezetben kerül ismertetésre.
18 Tranzit ügylet A tranzit ügylet nagyon hasonlít a reexport ügylethez, de itt az ügylet célja nem a haszonszerzés, hanem az eladó vagy a vevő országnak kormánya által hozott kereskedelempolitikai akadály kijátszása. Az ügyletnek szintén három szereplője van: az eladó, a tranzitőr és a vevő. A tranzitőr itt is két szerződést köt: egy export és egy import szerződést, mely két szerződés tárgya ugyanaz az áru, de itt az eladó és a vevő ismei egymást, de közvetlenül valamilyen kereskedelempolitikai tilalom miatt (pl.: embargó) nem tudják közvetlenül egymás között az ügyletet lebonyolítani. Így vagy az eladó, vagy pedig a vevő egy harmadik országban található kereskedőt kér fel az ügylet lebonyolítására. A tranzitőr, ezen feladat elvégzéséért jutalékban részesül. Tranzit ügylet sémája: fizetés fizetés eladó (X ország) import szerződés tranzitőr (Y ország) export szerződés vevő (Z ország) X áru Tranzit ügylet kockázata csak a tranzitőr lebukása. Azonosságok a tranzit és a reexport ügylet között: X áru - három szereplős az ügylet - mind a három kereskedő más, más országban található - mind a reexportőr, mind pedig a tranzitőr két szerződést köt: egy export- és egy import szerződést, mely szerződése tárgya ugyanaz az áru. Különbségek a tranzit és a reexport ügylet között: - A reexport ügylet célja a haszonszerzés, a tranzit ügylet célja valamilyen hátrányos kereskedelempolitikai intézkedés kijátszása - A reexport ügyletnél az eladó és a vevő nem ismeri egymást, míg a tranzit ügyletnél az eladó és a vevő ismeri egymást és vagy a vevő vagy az eladó kéri fel a tranzitőrt az ügylet lebonyolítására - A reexportőr haszna az árnyereség, vagyis a magasabb exportár és az alacsonyabb importár különbözete. A tranzitőr a közvetítői tevékenységéért vagy az eladótól vagy a vevőtől jutalékot kap - A reexportőr kockázatai: az árukockázat, árkockázat, lebukás veszélye, birtokon kívül kerülés kockázata, a tranzitőr kockázata pedig csak a lebukás veszélye.
19 Switch ügylet A switch ügylet az árucsere-forgalmi megállapodást kötött országok között jöhet létre, amikor lehetővé válik a klíring-deviza követelés szabad devizára, illetve a szabad deviza klíringdevizára való átváltása. Az árucsere-forgalmi megállapodásban két ország a külkereskedelmi forgalmát devizamozgás nélkül bonyolítja le, és éves szintre előre meghatározzák, hogy az egyik ország milyen árukat milyen mennyiségben fog szállítani, s ezt a másik ország milyen és mennyi áruval fogja ellentételezni. Az elszámolások, illetve a szállítások nyomon követése végett minden terméknek meghatározzák az értékét egy ún. eszmei pénzben, amit klíringdevizának nevezünk. A klíring-devizának nincs bankjegy, érme formája ez csak a két ország közötti tartozások, követelések, nyilvántartására, az év végi elszámolások rendezése céljából állapítják meg. A klíringdeviza vásárlóereje kevesebbet ér, mint a konvertibilis deviza vásárlóereje. A switch ügylet típusai lehetnek: - bemeneteli (aller) ügylet - kijöveteli (retour) ügylet - körügylet. A bemeneteli switch ügyletről akkor beszélünk, amikor az egyik ország nagymennyiségű exportját a másik ország nem tudja áruval ellentételezni, kiegyenlíteni. Ilyenkor a tartozásait úgy egyenlíti ki, hogy kimegy a konvertibilis piacra, ott konvertibilis devizáért vásárol és azt a másik országnak, akivel árucsere-forgalmi megállapodást kötött klíring-devizáért értékesíti. A bemeneteli ügylet sémája: 4 10 q hagyma 1000 cl USD 3 fizet 850 USD C ország vállalata A ország vállalata Árucsereforgalmi megállapodás B orszgá vállalata 2 10 q hagyma-vétel 1 10 q burgonya 1000 cl USD (PL.: 10 q burgonyát kell ellentételezni B országnak 10 q hagymával. B országnak ebben az évben nincs hagymája, ezért kimegy a konvertibilis piacra, ott konvertibilis devizáért megvásárolja, és azt klíring-devizáért értékesíti.)
20 Klíring-devizában nagyobb összeghez jutunk, mint amit konvertibilis devizában kifizetünk, ezért a bemeneteli ügylet a klíring-devizáért szállító cég részére hazai pénznemben mindig nyereséges. Kijöveteli switch ügyletről akkor beszélünk, amikor az egyik ország mely árucsere-forgalmi megállapodást kötött egy másik országgal, árut szállít, azt az importőr ország áruval tudja ellentételezni, de az importőr ország vállalata a hazai piacon nem tudja értékesíteni. Ezért, hogy ne maradjon rajta az áru, a klíring-devizáért vásárolt árut a konvertibilis piacon konvertibilis devizáért értékesíti. A kijöveteli ügylet sémája: 2 10 q hagyma 1000 cl USD 4 fizet 900 USD C ország vállalata A ország vállalata árucsereforgalmi megállapodás B ország vállalata 3 burgonya eladás 1 10 q burgonya 1000 cl USD A kijöveteli switch ügylet a klíring-devizáért vásárló cég részére hazai valutában mindig veszteséges, de az ügylet révén a klíring-devizát szabad devizára lehet váltani. Kör switch ügyletről akkor beszélünk, amikor egy bemeneteli és egy kijöveteli switch ügyletet kapcsolnak össze. Így a kijöveteli switch ügylet veszteségét a bejöveteli switch ügyleten elért nyereség kompenzálja. 2.2.2. Árukapcsolásos ügyletek Az árukapcsolásos ügyletnek két szereplője van, s ezen ügylet csoportba a következő ügyletek tartoznak: - barter ügylet - kompenzációs ügylet - visszavásárlásos ügylet - viszontvásárlásos ügylet - offset ügylet. Barter ügylet A barter ügyletnek két szereplője van, az egyik szereplő külföldi, a másik belföldi, és egy szerződést kötnek. Ez az ügylet egy klasszikus cserekereskedés, az árucseréhez nem kapcsolódik pénz, az árukat nem értékben, hanem mennyiségben határozzák meg.