A turisztikai terv célterülete

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Jósvafő, 2008. Berecz Béla Füzi Júlia Nagy Dezső Tolnay Zsuzsa

A turisztikai terv célterülete SZLOVÁKIA Edelényi kistérség Kazincbarcikai kistérség Ózdi kistérség Az Aggteleki Nemzeti Park területe Közúti határátkelő Km 0 5 10 Nyilatkozat: Jelen kiadvány nem fejezi ki az UNEP/GEF és az UNESCO MaB bármely országra, régióra, településre vagy ezek hatóságaira, határaira vagy lehatárolására vonatkozó nézetét. Az itt megfogalmazottak eltérhetnek az UNEP/GEF és az UNESCO MaB hivatalos álláspontjától. Bármely itt megemlített vagy hivatkozott szervezet, személy, kereskedelmi termék vagy márka felé a fenti szervezetek semmilyen jogi felelősséggel nem tartoznak.

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés (Berecz Béla)... 2 1.1. A stratégiai és kezelési terv GEF programhoz való illeszkedése... 3 1.2. A tervkészítés célkitűzései és feladatai... 3 1.3. A turisztikai terv, mint a turisztikai desztináció fejlesztési terve... 3 1.4. A tervkészítés kommunikációja, menete és módszertana... 4 1.5. A projekt tervezett eredményei, hozadékai... 6 1.6. A terv regionális és országos turisztikai stratégiákhoz való illeszkedése a Biológiai Sokféleség Egyezmény iránymutatásaival való összhangja... 6 2. Rövid helyzetelemzés (Berecz Béla)... 7 2.1. A terület jellemzése és földrajzi elhelyezkedése... 7 2.2. A térség általános történelmi, társadalmi-gazdasági helyzete... 10 2.3. A térség turisztikai kínálata... 12 2.4. A fogadóterület bemutatása, a turistafogadás feltételei... 13 2.4.1. Nem turizmus specifikus tényezők... 13 2.4.2. Turizmus specifikus tényezők... 14 2.5. Emberi erőforrás (személyi feltételek)... 16 2.6. A térségi turizmus szervezeti háttere... 17 2.7. A térségi turizmus keresleti oldala... 18 2.8. SWOT elemzés és versenyképesség értékelés... 22 3. A turizmus hatásai a természeti, kulturális és emberi erőforrásokra (Nagy D. Tolnay Zs.) 27 3.1. Hatásmechanizmusok értékelése és kezelése... 27 3.1.1. Bioszféra rezervátumon belüli kínálati oldal jellemzése... 27 3.1.2. Bioszféra rezervátumon belüli keresleti oldal jellemzése... 28 3.1.3. Bioszféra rezervátumon kívüli területek jellemzése... 28 3.2. Az integrált természetvédelmi turisztikai társadalmi index (I ttt )... 28 3.3. Az I ttt index eredményei... 29 3.4. Az I ttt index alapján végzett állapotfelmérés eredményeinek értékelése... 30 3.4.1. Biológiai sokféleség változása a turisztikai célpontok környékén... 30 3.4.2. A turisták elégedettsége... 31 3.4.3. A helyi közösség elégedettsége és részvétele a turizmusban... 32 3.4.4. Az épített környezetben megfigyelhető jelenségek... 33 3.4.4.1. Az épületállomány állapotának változása... 33 3.4.4.2. Stílus az épületek építészeti megjelenése... 33 3.4.4.3. Rendezettség a porta utcáról látható megjelenése... 33 3.4.5. Szezonális gépjárműterhelés... 34 3.5. Összegzés... 34 4. Fejlesztési stratégia (Berecz Béla)... 35 4.1. A térség turizmusfejlesztési célrendszerének meghatározása... 35 4.1.1. Hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása... 36 4.1.2. Versenyképes térségi turisztikai termékkínálat kialakítása... 38 4.1.3. A térségi turistafogadás feltételeinek fejlesztése... 39 4.2. Az ökoturizmus fejlesztési szempontjai és indikátorai... 43 4.3. Az ökoturizmus kereslete és meghatározó célcsoportjai... 45 4.4. A megvalósítás folyamata... 47 5. A turisztikai terv megvalósításának monitorozása (Füzi Júlia)... 49 5.1. A monitorozás célja és az alkalmazott módszerek... 49 5.2. A fejlesztési stratégia monitorozása... 49 5.3. Adaptív menedzsment... 49 Felhasznált turisztikai dokumentumok és statisztikai adatok... 53 A tervdokumentumban található rövidítések magyarázata... 53 Linktár Az ökoturizmussal és a térséggel kapcsolatos internetes oldalak címei... 54

2 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 1. Bevezetés Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban c. program (GEF program) keretében valósult meg. Az elkészült turisztikai tervdokumentum egyrészt illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, másrészt a térségi szereplők által társadalmasított, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszert tartalmaz, így a térségben tervezett fejlesztésekhez szükséges támogatások megszerzésének érdekében bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési Tanács, ill. a Borsod-Torna-Gömör Helyi Leader Közösség számára. Az elkészült tervdokumentumot a tervezés menetében közreműködő térségi szereplők és szakmai szervezetek képviselői a térség hivatalos turisztikai dokumentumaként kezelik. Ennek megfelelően: A tervdokumentumot az Észak-Magyarországi ROP 3.1.3 Kapcsolat projekt keretében az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai lehetőségei címmel tartott turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkák alkalmával az egyes tervfejezetek véleményezése után a program területére eső 12 önkormányzat, 15 intézmény, 7 civil szervezet és 21 turisztikai vállalkozás képviselője által alkotott ún. térségi szereplők köre elfogadta. A tervdokumentumot az egyes tervfejezetek véleményezése után az Észak- Magyarországi Turisztikai Régióban tevékenykedő nyolc szakmai szervezet munkatársaiból, valamint a Szlovák-karszt területén működő három partnerszervezet képviselőiből álló ún. konzultációs csoport elfogadta. Ezen túlmenően a stratégiai tervet: a GEF program Országos és Helyi Tanácsadó Testülete, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szintén elfogadta. Mindezek alapján az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve c. tervdokumentum az észak-magyarországi turisztikai régióban található térség 2007-13. közötti uniós költségvetési időszakra szóló hivatalos turisztikai fejlesztési tervének tekinthető. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kézirat zárásakor még nem jött létre az a térségi turisztikai egyesület, mely tervek szerint a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók közös akaratából, jogilag és közgazdaságilag is előkészíteni hivatott a térségi turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját ellátó desztináció-menedzsment (DM) szervezet megalakítását. Ezért amíg a térségi munkaszervezet (DM) nem kezdi meg tevékenységét, a jelen tervdokumentumban szereplő stratégiai célok és fejlesztési prioritások csak koncepcionálisnak tekinthetőek, hiszen az elfogadott stratégia eredményes realizálása csak e menedzsment szervezet és az érintett térségi szereplők aktív, cselekvő együttműködése révén valósulhat meg. Ezek alapján megállapítható, hogy az elfogadott fejlesztési stratégia hatékony megjelenítése, a célok elérését szolgáló stratégiai programok következetes képviselete és végigvitele, valamint a turizmus tervezésével, szervezésével, irányításával és működtetésével kapcsolatos térségi teendők ellátása egyértelműen a megalakítandó desztináció-menedzsment (DM) szervezetre váró feladat.

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 3 1.1. A stratégiai és kezelési terv GEF programhoz való illeszkedése A három közép-európai bioszféra rezervátumban futott kísérleti program magyarországi helyszíne az Aggteleki Nemzeti Park és térsége. A hazai megvalósítást együttműködésben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány koordinálta. A program keretében 17 különböző alprojekt valósult meg, a megalapozó kutatásoktól (pl. tájhasználat történeti kutatásai, turisztikai és ökológiai eltartóképesség vizsgálat, építészeti emlékek kataszterezése, stb.) az aktív védelmi, vagy akciószerű tevékenységeken (hagyományos gyümölcsösök kezelése és hasznosítása, a Gömör-Tornai Fesztivál megszervezése és bázisának kiszélesítése), a változatos képzéseken át a különböző tervek elkészítéséig (térségi címkerendszer és termékek kidolgozása, marketing terv, valamint iránymutatások az ökoturizmus helyi szereplői számára). E tervek sorában jött létre az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve is, mely tervdokumentum a kitűzött céloknak azáltal felelt meg, hogy az értékeket fenntartó turizmust és a természetvédelmet összehangolva, a biológiai sokféleség érdekeit szem előtt tartva készült el. A GEF program célterületén fekvő ötven település az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területén, a szlovák határ mentén helyezkedik el. 1.2. A tervkészítés célkitűzései és feladatai Az Aggteleki-karszt és térsége társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik, ezért a térségre készült turisztikai terv stratégiai alapja a helyben élő lakosság életminőségének javítása, ezáltal a térség népességmegtartó erejének erősítése. Ezen alapcélt a térség sajátosságaiból következően a társadalmi-gazdasági érdekek, valamint a természet- és örökségvédelmi feladatok összehangolásával szükséges elérni. Ugyanakkor az ezt megcélzó optimalizálási folyamatban a versenyképesség, a turizmus gazdasági hatékonyságának javítása is fontos súllyal szerepel, mert a turizmus csak ezáltal válhat a térség fejlődésének meghatározó ágazatává. Ezért az elkészült stratégiai terv feladata, hogy az Aggteleki-karszton és térségében segítse a tervezett turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását, ezzel is hozzájárulva a térség jövőjét döntően befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatok tervezhetőségéhez, ill. a természet- és örökségvédelmi célok eléréséhez. 1.3. A turisztikai terv, mint a turisztikai desztináció fejlesztési terve Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve c. projektre való felkészülés során vált egyértelművé, hogy a program területén célként megfogalmazott turisztikai térség létrehozásának tervdokumentum szinten történő előkészítése egybeesik az országos és regionális szinten folyó desztináció-menedzsmenteket (DM) előkészítő tervezéssel. Ezért praktikusan az Észak-Magyarországi Turisztikai Régió turizmusfejlesztésének közösségi szervezeti rendszeréhez való csatlakozás térségi előkészítése és az említett készülő terv ütemezése térben és időben illeszkedett egymáshoz.

4 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Ezt erősítette az a felismerés is, hogy a régió és benne a kiemelt turisztikai térségek turizmusának sikeres fejlesztése csak egy jól működő, ill. jól együttműködő rendszerben lehetséges, amire pedig leginkább ott van szükség, ahol a fogadóterület egyrészt társadalmigazdasági szempontból fokozottan hátrányos helyzetű, másrészt olyan értékes és nemzetközi hírű turisztikai potenciállal rendelkezik, mint éppen az Aggteleki-karszt és térsége. Ennek alapján létfontosságú e térségben is egy együttműködést biztosító és a turizmussal kapcsolatos teendőket koordináló szervezet létrehozása és működtetése. Tervek szerint e desztináció-menedzsment (DM) szervezet a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók közös akaratából a térség turisztikai termékeinek és szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését és promócióját látja el. A kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkező Aggteleki-karszt és térsége, mint fogadóterület a tervek szerint a GEF program célterületével összhangban az edelényi, a kazincbarcikai és az ózdi statisztikai kistérség területéről ötven települést foglal magába. A tervezési folyamatot segítendő együttműködve a Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) munkatársaival a tervkészítés időszakában szervezett térségi fórumok kapcsolódtak az Észak-Magyarországi ROP 3.1.3 Kapcsolat projekt keretében az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai lehetőségei címmel tartott turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkákhoz. Ezáltal vált összekapcsolható és egymást segítő folyamattá a GEF projekt, valamint az Észak- Magyarországi Operatív Program () benne a DM szervezet létrehozása és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) benne a vidékfejlesztési turisztikai pályázatok előkészítése is. E műhelymunkák keretében a szakmai szervezetek képviselői tájékoztatást adtak az országos és regionális (2007-2013) tervezési folyamatokról, valamint a tervezett pályázatok aktuális állásáról. Ennek megfelelően az elkészült tervdokumentum az előkészítés során összeállított helyzetértékelésből kiindulva a kereslet és kínálat elemzésével, a térségi komplex turisztikai kínálat elemeinek kapacitására és minőségére tett ajánlások megfogalmazásával, a térségi szereplők közötti feladatmegosztást érintő javaslattal, valamint a stratégiai cél eléréséhez szükséges teendők meghatározásával foglalkozik. A kitűzött célt elérendő a tervdokumentum javaslatot tesz a turisztikai térségben tervezett fejlesztések koordinálására, valamint a térségi programcsomagok, az egységes marketingkommunikáció ill. a minőségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kialakítására és működtetésére is alkalmas szervezet létrehozására. 1.4. A tervkészítés kommunikációja, menete és módszertana A tervkészítés kommunikációja a projektben kitűzött céloknak egy előre meghatározott ütemterv szerinti átgondolt és összehangolt közvetítését szolgálta a turisztikai térség kínálati és keresleti oldalának szereplői, vagyis a belső és külső célcsoportok felé. Ennek megfelelően a térségi szereplőknek szánt belső kommunikációs üzenet az Aggtelekikarszton és térségében az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett már meglévő vállalkozások fejlesztésének, ill. új működő egységek létrehozásának az ösztönzése. Ennek következtében a helyi adottságokkal és a természetvédelem érdekeivel összhangban a tájba illő gazdálkodásból, ill. a népi mesterségek továbbéléséből származó termékek értékesítéséből, a természeti értékek és kulturális látnivalók bemutatásából, szállásadásból, vendéglátásból, valamint egyéb turisztikai szolgáltatásból származó, helyben termelődő bevételek növelésével elsősorban az önfoglalkoztatást segítő új munkahelyek teremtése, a

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 5 helyben élő lakosság életminőségének javítása, ezáltal a térség népességmegtartó erejének erősítése az üzenet lényege. A tervkészítés során a külső kommunikáció célja az Aggteleki-karsztról és térségéről, mint turisztikai desztinációról pozitív üzenetek közvetítése a turisztikai térség keresleti oldalának potenciális szereplői, vagyis térségi termékeket és szolgáltatásokat helyben igénybevevő, ún. külső célcsoportok felé. A belső kommunikációs munkafolyamat meghatározott munkamegosztás alapján három szinten folyt, melyet a helyi munkacsoport, a régióban tevékenykedő szakmai szervezetek képviselőiből álló konzultációs csoport, valamint a kialakítandó turisztikai térség (Aggtelekikarszt és térsége, mint desztináció) szereplőinek köre alkotott. A külső kommunikáció keretében a közvélemény a regionális, a megyei, a térségi, valamint a helyi írott- és elektronikus sajtóból értesülhetett a térségi fórumok és a turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkák részleteiről. A tervezés 2007-ben kezdődött, a végleges anyag 2008. elejére készült el, a projekt zárására májusban került sor. A munkafolyamat két fő szakasza az előkészítés és a tervkészítés volt. Az előkészítés során a munkacsoport összeállította a projektet bemutató dokumentumot (munkaterv, kommunikációs stratégia, tartalomjegyzék) amelyet a turisztikai régióban tevékenykedő szakmai szervezetek felkért munkatársai, mint a konzultációs csoport tagjai előzetes véleményezés után első összejövetelükön egyeztetés után elfogadtak. Ekkor történt a kistérségből összegyűjtött turisztikai dokumentumok, ill. a GEF program más projektjeiből már meglévő eredmények feldolgozása és elemzése, a meglévő fejlesztési elképzelések értékelése, valamint a területre eső turisztikai kereslet-kínálat mutatóinak számbavétele is. Az első szakasz a térségi szereplők meghívásával tartott fórummal és turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkával zárult. Itt a résztvevők konszenzus alapján elfogadták a tervkészítés céljait, további szerepet vállalva a folyamatban. Az itt elhangzott vélemények és javaslatok elemzése, valamint a hozott dokumentumok és információk értékelése után készült el a tervdokumentum első változata. A tervezés az előkészítés során összeállított anyag továbbgondolásával a kereslet és kínálat elemzésével, a turizmus jelenlegi hatásainak figyelembe vételével, a térségi komplex turisztikai kínálat elemeinek kapacitására és minőségére tett ajánlások megfogalmazásával, a térségi szereplők közötti feladatmegosztást érintő javaslattal, valamint a stratégiai cél eléréséhez szükséges teendők meghatározásával folytatódott. Ezt elérendő a tervdokumentum javaslatot tett a turisztikai térségben tervezett fejlesztések koordinálására, valamint a térségi programcsomagok, az egységes marketing-kommunikáció, ill. a minőségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kialakítására és működtetésére alkalmas szervezet létrehozására. Ezt követően az elkészült dokumentumot a konzultációs csoport tagjai és a térségi szereplők fóruma is véleményezte, majd az érdemi vélemények, észrevételek beépítése után a végleges változatot elfogadták. Továbbá eleget téve a GEF program által megfogalmazott elvárásnak az elkészült végleges tervdokumentum a tervezés folyamatában résztvevők elköteleződésén túl a közreműködő szakmai szervezetek képviselői által hivatalos dokumentumként került elfogadásra.

6 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 1.5. A projekt tervezett eredményei, hozadékai Az Aggteleki-karszton és térségében a stratégiai célrendszerben meghatározott térségi programok megvalósulása esetén a 2007-2013. közötti tervezési időszakban várhatóan: növekszik a helyben élő lakosság életminősége, erősödik a térség tárgyi és a szellemi kultúrájának átörökítése, a természeti örökség megbecsültsége, létrejön egy térségi fenntartható, komplex turisztikai termékkínálat, növekszik a térségi turizmus gazdasági hatékonysága és versenyképessége, valamint e végbemenő folyamatok a fenntartható fejlődés elveivel összhangban valósulnak meg. Ennek előfeltételeként: 1. Megalakul a térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezet A DM szervezet a térségi szereplők közötti hatékony feladatmegosztás érdekében a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók térségi turizmus rendszerben betöltött szerepének és feladatainak tisztázása után menedzsment és marketing tevékenységgel járul hozzá a térségi kooperációkészség és az együttműködés megteremtéséhez, ezzel is erősítve a térségi turisztikai fejlesztési, értékesítési és kommunikációs munkát az ismertség és elismertség növelése érdekében. 2. Javulnak a térségi turistafogadás feltételei A közeljövőben a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása érdekében minden területen (környezeti állapot, közüzemi szolgáltatások, megközelíthetőség, közlekedés, egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások, valamint szálláshelyek és vendéglátás) javul a térség turisztikai fogadóképessége. 3. Kialakul a versenyképes térségi turisztikai termékkínálat Néhány éven belül a térség kiemelt vonzerőinek és ökoturisztikai kínálati elemeinek meghatározott kapacitású és minőségű fejlesztése után kialakul egy komplex térségi turisztikai kínálat. A megalakuló DM szervezet ösztönzi, valamint pénzügyileg és szakmai szolgáltatásokkal is támogatja az Aggteleki-karszton és térségében az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett már meglévő és újonnan alakuló vállalkozások és turisztikai szolgáltatók fejlesztési, beruházási tevékenységét. Ezzel párhuzamosan fejlődik az ágazat szakképzettségi színvonala is. A projekt sajtóbeszélgetés és térségi fórum keretében az elkészült dokumentumok bemutatásával, valamint tervek szerint az Aggteleki-karszt és térsége Turisztikai Egyesület létrehozásának előkészítésével zárul. 1.6. A terv regionális és országos turisztikai stratégiákhoz való illeszkedése a Biológiai Sokféleség Egyezmény iránymutatásaival való összhangja Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve a 2007-13 közötti uniós költségvetési időszakra készülő olyan térségi tervdokumentum, mely segíteni kívánja a tervezett turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását, ezzel is hozzájárulva a térség jövőjét döntően befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatok tervezhetőségéhez, ill. a természet- és örökségvédelmi célok eléréséhez, mert a turizmus csak ezáltal válhat a térség fejlődésének meghatározó ágazatává. Ezért fontos, hogy az elkészült terv illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, továbbá a térségi szereplők által társadalmasított, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszer bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 7 Tanács, ill. a Borsod-Torna-Gömör Helyi Leader Közösség számára a szükséges támogatások megszerzésének érdekében. Ezek alapján a turisztikai stratégiai és kezelési terv illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott országos, valamint az Észak-Magyarországi Régió fejlesztési stratégiájában és operatív programjában (ROP) megjelenő regionális törekvésekhez. Így a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-13), ill. az Észak- Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégia (2007-13) szemlélete, témakörei, célrendszere és kidolgozott fejlesztési eszközrendszere is tájolta a térségi stratégia készítőit. Ezáltal az átfogó célokban megtalálható közös elemek, vagyis a turistafogadás feltételeinek javítása, a versenyképes turisztikai termékkínálat kialakítása, valamint egy hatékony térségi turisztikai szervezet kialakítása és működtetése a térségi stratégia legfőbb prioritása is. A célstruktúra tartalmában hasonló, azonban szerkezete és összefüggései természetesen más súlyt képeznek regionális és országos szinten. Stratégiai célként a helyben élő lakosság életminőségének javítása, a térség népességmegtartó erejének erősítése, az élő falvak fenntartása, a térségi turizmus társadalmi-gazdasági, ill. természet- és örökségvédelemmel összefüggő hatásainak összehangolása, a térség tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása, a térségi turizmus gazdasági hatékonyságának és versenyképességének javítása, valamint mindezen célok eléréséhez szükséges prioritások határozódtak meg. Ezáltal a térségre megfogalmazott szakmai prioritások, célok és stratégiai beavatkozások összhangban vannak az országos és regionális prioritásokkal, természetesen nem azok sablonos leképzései, hanem az Aggteleki-karsztra és térségére jellemző sajátosságokat tükröző szakmai elképzeléseket mutatják. A dokumentum továbbá felépítésében és tartalmában is megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Egyfelől mindvégig szem előtt tartotta a Biológiai Sokféleség Egyezmény alapelveit, másfelől a program koordinátor Ökoturizmus Európában nevű szervezet által, a nemzetközi standardoknak megfelelő módszert és szempontrendszert használta. 2. Rövid helyzetelemzés Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai kínálati és keresleti oldalának számbavétele és elemzése a térségi adatok értékelésével, valamint a régiós és megyei társadalmi-gazdasági folyamatokból levonható következtetések alapján készült. 2.1. A terület jellemzése és földrajzi elhelyezkedése A turisztikai terv célterületén (lásd első belső borító) fekvő települések az északmagyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területén, a szlovák határ mentén helyezkednek el. A kiválasztott térségben lévő ötven település napjainkban három statisztikai kistérséghez tartozik az alábbi bontásban: Edelényi kistérség (31 település): Aggtelek, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Debréte, Égerszög, Galvács, Hídvégardó, Jósvafő, Komjáti, Martonyi, Meszes, Perkupa, Rakaca, Rakacaszend, Szalonna, Szendrő, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Varbóc, Viszló Kazincbarcikai kistérség (13 település): Alsószuha, Alsótelekes, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Imola, Kánó, Ragály, Rudabánya, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy Ózdi kistérség (6 település): Bánréve, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Putnok, Serényfalva

8 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, határ menti részén elterülő változatos és mozaikos felszínnel rendelkező Aggteleki-karszt és térsége földrajzi fekvése szerint főként az alacsony hegységi-dombsági szintben foglal helyet, középhegységi régióhoz tartozónak csak a legmagasabb, többnyire nyíltkarsztos térszínek minősíthetők. A domborzati, földtani és történelmi okokból különböző nevekkel illetett terület (Gömör-Tornai-karszt, Aggtelekikarszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység, Aggteleki-karsztvidék, Sajó-Bódva köze, Észak- Borsodi karsztvidék, stb) szerkezetileg az Észak-nyugati-Kárpátok belső vonulatához tapadt és részben a medence térszínre is áthúzódó Gömör-Tornai-karszt része. A karsztvidék sajátossága, hogy a Pelsőc Aggtelek Teresztenye települések között meghúzható vonaltól északra fekvő terület tipikus fedetlen karszt, karbonátos, viszonylag vékony talajtakaróval borított, felszínre is kibukkanó kőzetekkel, míg a délre eső hegyvidék fedett karszt, ahol a lesüllyedt mészkőrögöket fiatalabb, nem karsztos üledékes kőzetek borítják. A táj arculatának változásán is jól nyomon követhető e felépítésbeli különbség. Míg az északi hegyvidék mély bevágódású völgyeivel, bővizű és állandó karsztforrásaival, nagy kiterjedésű töbrös karsztfennsíkjaival típusos középhegységi karsztvidék, addig a déli területekre alacsonyabb, lankás dombhátakkal, lapos völgyekkel tagolt felszín a jellemző. A terület legmagasabb magyarországi pontja a Jósvafő közelében fekvő Nagy-oldalon található Fertős-tető (604 m), a karsztfennsíkok átlagmagassága 500-600 m közötti, a fedett karszt hegyhátainak átlagmagassága 300 m körüli, a legalacsonyabb pont (150 m) pedig a Bódvavölgyben található. E sajátos természetföldrajzi adottságok határozzák meg a terület természetes növény- és állatvilágának arculatát is, melynek legjellemzőbb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. A karsztvidék földrajzi helyzetének köszönhetően önálló flórajárást képvisel (Tornense) a kárpáti és a pannon flóratartomány határvidékén. A karsztos felszín geológiai és mikroklimatikus adottságaival kombinálódva különösen nagy élőhely- és fajdiverzitást eredményez: a kutatások alapján az eddig megtalált növények fajszáma meghaladja az ezret, az állatoké pedig megközelíti a nyolcezret. A terület 75 %-át borító különböző erdőtípusok között a gyertyános-tölgyesek dominálnak, amelyek a gazdag madárvilág fészkelő- és táplálkozóhelyéül is szolgálnak. A hűvös északi oldalakon, szurdokokban található bükkösökben bukkannak fel a Kárpátok közelségét jelző, magashegységekre jellemző fajok. A száraz-meleg, déli lejtőkön melegkedvelő-tölgyeseket, a meredek, sziklás oldalakon molyhos-tölgyes bokorerdőket találunk, ezekben már kontinentális és szubmediterrán fajok is otthonra lelnek. A meredekebb, déli hegyoldalakon a bokorerdőket sztyepprét- és sziklagyepfoltok tarkítják. A magasabb fennsíkok irtás eredetű kaszálórétjei fajgazdag félszáraz gyepek. Ezek a gyeptípusok szolgálnak élőhelyül számos különösen értékes növény- és rovarfaj számára. A nyílt karszt növényzetétől eltérő, savanyú talajt kedvelő vegetáció alakult ki a karszt déli részén elterülő úgynevezett fedett karszton. A karsztvidék formálásában, mai képének kialakításában évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott az emberi tevékenység, ennek következtében a terület magán viseli az emberi jelenlét nyomait. Így őskori leleteket találtak a Baradla-barlangban, a Telekes-völgyi Ördöggát-barlangban, valamint az esztramosi Szentandrási-barlangban. A középkori vaskohászat emlékei, a Trizs illetve az Imola melletti vaskohók maradványai már csak kiállításokon tekinthetők meg. Szögliget község határában az 1250-es években emelt Szádvár romjai még ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, az 1347-ben alapított martonyi pálos kolostor állagmegóvási és helyreállítási munkái pedig megkezdődtek. A román kori műemlékek közül említést érdemel a szalonnai református templom, amely a XI. sz. végén épült, valamint a hazánkban és Európában is egyedülálló ikerszentélyes tornaszentandrási templom. Barokk stílusú műemlék a tornanádaskai Hadik kastély, a különálló harangtoronnyal rendelkező jósvafői református templom és a bódvaszilasi római katolikus templom. Külön ki kell emelni a jósvafői és a tornakápolnai templomok kazettás

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 9 festett mennyezetét, melyek a XVIII. sz.-ból való alkotások. Többnyire a templomok közelében találhatók meg a falvak temetői, melyek közül említésre méltó többek között a teresztenyei, az égerszögi, a kánói és a tornakápolnai fejfás temető. A népi épületek közül legtöbbet Jósvafőn, Szögligeten, Perkupán és az elnéptelenedő Tornakápolnán láthatunk. A míves oldaltornácú lakóházak, az udvart kettéosztó nagyméretű csűrök igazi értéke abban rejlik, hogy a mai napig őrzik az egykori gazdálkodás központját, a hagyományos parasztportát. A karsztvidéken, amely eredetileg nagyrészt erdős táj volt, a középkortól kezdve a fenntartható gazdálkodási formák voltak a jellemzőek, amelyek mozaikos szerkezetű kultúrtáj kialakulásához vezettek. Megmaradt a természeti tájelemek kapcsolata, egyensúlya, és ezzel együtt kialakult a területre jellemző biológiai sokféleség. Mivel a terület átmenetet képez a főleg mezőgazdasági jellegű síkság, és az erdős felvidék között, régebben fontos utak vezettek rajta keresztül Rozsnyó, Igló és Kassa felé. A Szögliget fölé magasodó hegy tetejére épített Szádvár, távolabb a Bódva-völgy peremén, sziklás mészkőgerincen emelkedő Torna vára és a kuruc idők hangulatát idéző Krasznahorka azt bizonyítja, hogy komoly érdekek fűződtek e terület birtoklásához, útjai ellenőrzéséhez. E sok tekintetben kedvező peremhelyzetet vágta el a trianoni határvonás, amelynek következtében a korábban jól gazdálkodó, életképes területből a két világháború közötti időre már egy Isten-hátamögötti vidék lett. A két világháború között és a II. világháború után is a szerény önellátás kényszere vezetett oda, hogy szinte minden talpalatnyi művelhető földet valamilyen módon használtak, a szénatermést adó réteket az utolsó négyzetméterig lekaszálták, az erdőket pedig gyors vágásfordulókban letermelve sarjaztatták. A II. világháború után bekövetkezett szocialista fejlődés következtében szinte teljesen felszámolódott a hagyományos paraszti gazdálkodás, eltűnt a helyi kisipar, ill. megszakadt a hosszú évszázadok során letisztult népi kultúra átörökítésének folyamata. Az elvándorlások következtében a kisebb településeken jelentős népességcsökkenés következett be, ami a demográfiai szerkezet torzulásához vezetett. Az 1990-es politikai rendszerváltás következtében a gazdasági szerkezetátalakítás időszaka következett. A mesterségesen létrehozott szovjet típusú politikai és gazdasági rendszer teljesen összeomlott. A bányák, az ipari nagyüzemek, a termelőszövetkezetek többnyire megszűntek, felszámolták őket, vagy átalakultak, így jelentősen csökkent az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ami nagyfokú munkanélküliség kialakulásához vezetett. Közben a karszton elsősorban a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében védett természeti terület alakult az alábbiak szerint: 1978. december 18-i hatálybalépéssel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 8/1978. OKTH. számú határozatával Aggteleki Tájvédelmi Körzet néven védetté nyilvánította az Aggteleki Karszt a fenti határozatban megjelölt területeit, beleértve a már korábban védett természeti területként nyilvántartott Baradla-, Béke-, Szabadság- és Vass Imre-barlang felszíni területeit és a Tornanádaskai Kastélyparkot. E határozat úgynevezett szigorúan védett" területeket is meghatározott. 1979. július 23-án kelt oklevelében az UNESCO a MAB program keretében az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet teljes területével bioszféra rezervátummá nyilvánította, és a szigorúan védett területek egy részét magterületként jelölte ki. (A területet észak felől határoló Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzet, majd Szlovák-karszt Nemzeti Park szintén bioszféra rezervátum terület.) A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982.(III.15.) MT rendelet 11. és 13. alapján az Országos Környezet- és

10 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Természetvédelmi Hivatal Elnöke 7/1984.(XII.29.) OKTH rendelkezésében 1985. január 1-jei hatállyal Aggteleki Nemzeti Park néven nemzeti parkká nyilvánította az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Az említett OKTH rendelkezést módosította az 1/1990.(VI.13.) KöM rendelet, amely mellékletében meghatározta az Aggteleki Nemzeti Park fokozottan védett területeit. A terület az IUCN által 2-es kategóriába sorolt Nemzeti Park. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án az Aggteleki- és Szlovák Karszt barlangjait Magyarország első természeti világörökségeként felvette a Világörökség listára. A Baradla-barlangrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek 2001-ben a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket számon tartó Ramsai Egyezmény hatálya alá kerültek. A nemzeti park az Európai Unió által létrehozott egységes NATURA 2000 hálózaton belül, mint Kiemelt Jelentőségű Természetvédelmi Terület és mint Különleges Madárvédelmi Terület szerepel, de a NATURA 2000 hálózat által érintett terület több, mint 28 300 hektár jelen terv célterületén. Ennek következtében védett természeti területen belül két falu Aggtelek és Jósvafő található. A térségben további húsz település Bódvarákó, Bódvaszilas, Égerszög, Hídvégardó, Imola, Komjáti, Martonyi, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szuhafő, Teresztenye, Tornakápolna, Tornanádaska, Trizs, Varbóc, Tornaszentandrás határát érinti a nemzeti park. Az épített örökség állapotát tekintve a térség több településén maradtak fenn értékes népi épületek, épületegyüttesek, melyek közül több ma már műemléki védettséget élvez. Így Jósvafő népi építészeti értékekben gazdag ófalui részét, az ősi településszerkezet és a hagyományos településkép megőrzése érdekében 1999-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánították. Perkupa nevezetes építészeti emlékei a Petőfi utcában található díszes homlokzatú lakóházak és kőhidak. A hagyományos népi építészet jegyeit viselő védett lakóházak találhatók Aggteleken, Bódvarákón, Gömörszőlősőn, Keleméren, Rudabányán, Zádorfalván és Égerszögön. 2.2. A térség általános történelmi, társadalmi-gazdasági helyzete Az Aggteleki-karszt és térsége a történelmi Magyarország három vármegyéjében: Gömör, Abaúj-Torna és Borsod megyében helyezkedett el. Gazdasági centrumai Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Tornalja és Kassa voltak, e városok a térség kereskedelmi központjaiként működtek. Az I. világháborút lezáró trianoni szerződés alapján meghúzott határok Borsod megyét nem érintették, de Abaúj-Torna és Gömör megye területének jelentős részét az akkori Csehszlovákiához csatolták, így a korábbi gazdasági és kereskedelmi központok, valamint a legfontosabb közúti és vasúti közlekedési útvonalak is a határ túloldalára kerültek. A II. világháború után Borsod-Abaúj-Zemplén megye a nehézipar intenzív fejlesztése következtében nagyipari térséggé vált. A szakmai hagyományokra épülve a borsodi szénbányák (Miskolc, Putnok és Edelény környéke) valamint az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek jelentős fejlesztések révén a munkások tízezreit foglalkoztatták. A mezőgazdasági termelésre amúgy sem kifejezetten alkalmas falvakból az emberek a munkahelyet adó városok lakótelepeire költöztek, az otthon maradó ingázók legfeljebb kisebb háztáji gazdaságokat működtettek. A falvak elnéptelenedtek, elöregedtek, így a térségben jellemzően aprófalvas településszerkezet alakult ki. Az elmúlt évszázad történelmének következtében innen az utak már nem vezettek sehova, így a települések lassú elhalásra lettek ítélve.

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 11 A rendszerváltás után a vaskohászat és a szénbányászat krízise következtében a térségben található települések munkavállaló lakóinak jelentős része munkanélkülivé vált. Az elmúlt 18 év folyamatai azt eredményezték, hogy az észak-borsodi térségben a válság folyamatosan mélyült, s szinte visszafordíthatatlan leszakadási folyamat indult el. Napjainkban a vizsgált térség központi települései (Putnok, Szendrő, Rudabánya, Bánréve, Bódvaszilas) nem bírnak jelentős térségszervező erővel, területükön általában hiányos a vállalkozói infrastruktúra, nem kielégítő a szolgáltatások minősége, valamint az önkormányzati intézményi ellátás sem illeszkedik teljesen az igényekhez. Részben ennek köszönhető, hogy a térségben csekély az újonnan létrejövő munkahelyek száma. A már működő vállalkozások száma alacsony, elsősorban az egyéni vállalkozási forma jellemző, de a társas vállalkozásokra is a minimális tőke és az alacsony számú foglalkoztatott a jellemző. A legtöbb vállalkozás a lakossági alapellátáshoz tartozó kereskedelemmel, (élelmiszer, ruha, iparcikk), építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységgel (kőműves, vízvezeték szerelő, villanyszerelő), vendégfogadással és látással, valamint pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal (könyvelő, ügynök) foglalkozik. Az ipari tevékenységek közül az olcsó távol-keleti áru megjelenése következtében a korábban nagyobb foglalkoztatást biztosító textil- és ruhaipar gyakorlatilag megszűnt. Ugyanez vonatkozik a ruházati kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokra is, akik sorra zárják be üzleteiket a kínai konkurencia miatt. Az élelmiszer-kereskedők az alapellátást biztosítják, így helyzetük biztos lehetne. A nagy áruházak azonban ma már a napi bevásárlások több mint 50 %-át lefedik, sok esetben áron aluli értékesítést megvalósítva. Mindez a kisebb élelmiszer-kereskedők helyzetét nehezíti, egyre többen kényszerülnek arra, hogy bezárják üzleteiket. Annak ellenére, hogy a térség erdőiben fakitermelés folyik, feldolgozására alig van példa. Pedig, ha a megfelelő termékcsoportokat sikerülne megtalálni és az értékesítést is megszervezni, akkor ez az ágazat biztos megélhetést nyújthatna több családnak. Annál is inkább a feldolgozás felé kell keresni a megoldást, mert a faanyag-kereskedelem a közeli szlovák kereskedők előnyösebb helyzete révén versenyképtelen helyzetbe került. A térségben napjainkban a tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. 25 településen már általános iskola sem működik. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, egészségügyi funkciók megosztását és a települések közti együttműködést is. A demográfiai adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 500 főnél kisebb lakosú aprófalvak aránya 38%. A vizsgált kistérségek közül az edelényi a leginkább aprófalvas térség, ahol a települések 63%-ban 500 főnél alacsonyabb a lélekszám, de a kazincbarcikai és ózdi kistérségben található aprófalvak zöme is a vizsgált területen található. A tízezer főt egyik térségben lévő település sem éri el, az ezer főt is csak 8 település népessége haladja meg. A térségre tehát általánosan jellemző az alacsony lakónépesség. A térségben település elnéptelenedésére még nem volt példa, azonban a helyi lakosság számának csökkenése néhány esetben már elindította az üdülő, ill. a romafalvak kialakulásának folyamatát. Ez a folyamat azért nem szerencsés, mert egy adott település üdülőfaluvá alakulásával párhuzamosan megszűnik a hagyományosan élő, működő, prosperáló falu és egy egészen más hangulat, szerkezet és arculat jön létre ezekben a falvakban. Másrészt a néhány településen nagyszámban élő, jellemzően alacsony iskolázottsági fokkal rendelkező roma lakosság rendkívül kedvezőtlen szociális helyzetben él, ami a környezet állapotára is negatív hatással van.

12 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 2.3. A térség turisztikai kínálata Mint láthattuk napjainkban az Aggteleki-karszt és térsége társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik. A térségben nemzeti park, a Világörökség részét képező, különböző látogatható barlangok, változatos természeti és táji értékek, a kulturális örökség és a népi kultúra jelentős emlékei, valamint különféle pihenési és élményszerzési lehetőségek sora várja a turistákat. Ezek sorában: Hat látogatható barlangban, az év minden napján tíz különböző hosszúságú, időtartamú és nehézségű túratípusból lehet választani. Négy helyszínen hatféle vezetett felszíni túra keretében lehet megismerni a karsztfelszín természeti és kulturális értékeit. Kijelölt tereputakon és tanösvényeken szabadon túrázhatnak, kerékpározhatnak, ill. lovagolhatnak az érdeklődők. Különféle környezeti nevelési és erdei iskolás programok várják az iskolásokat. A Gömör-Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok éves rendezvénysorozat és az évente július második felében megrendezendő Gömör-Tornai Fesztivál változatos barlangi, templomi és szabadtéri koncerteket, táncházakat és a népi hagyományokat felelevenítő farsangi, húsvéti, vásártéri és szüreti programokat kínál a látogatóknak. Néhány kézműves műhelyben kipróbálhatóak a bemutatott mesterségek fogásai, a térségi ajándékboltokban, pedig megvásárolhatóak a helyi termékek. Több településen templomokban, múzeumokban és tájházakban lehet ismerkedni a könyék kulturális örökségével és népi kultúrájával. E kínálati elemek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség regionális, országos és nemzetközi tekintetben egyaránt elismert turisztikai potenciállal rendelkezik. A térségi kínálat sajátossága, hogy a természeti és kultúrtörténeti értékek védelmében és turisztikai bemutatásában meghatározó szerepe van az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak. A karszton kialakított természetvédelmi területen az 1985-ben létrehozott nemzeti park a természet védelmén és kutatásán túl, az oktatásban, valamint a turisztikai bemutatásban is alaptevékenységet végez. További területi sajátosság, hogy ez idáig nem jött létre a turizmus kínálati oldalát koordináló térségi szakmai szervezet, ezért helyzetéből fakadóan a nemzeti park a fogadóterületen jelenleg működő turisztikai szolgáltatások koordinációját és kiajánlását az évenként megjelenő turisztikai programajánló kiadvány, az ANPI saját honlapja és a Tourinform Iroda adatbázisa segítségével csak informálisan tudja felvállalni. A turisztikai kínálat alapját a Világörökség részét képező a nagyközönség számára megnyitott barlangok jelentik, melyek egyben kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a térség legnagyobb vonzerői is egyben. Közülük is kiemelkedik a Baradla-Domica-barlangrendszer, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangtani értéke, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. E barlangot, mint a térség és a nemzeti park legismertebb és legnagyobb vonzerejét, a működtetés és a fejlesztések tekintetében is külön szükséges kezelni, mert amíg ebben az esetben a hagyományos értelemben vett tömegturizmus fejlesztéséről és szabályozásáról van szó, addig a többi természeti és kulturális érték mint potenciális ökoturisztikai elem esetében más megközelítés és szabályozás szükséges. Az ökoturizmus fogalma nem túl régen nyert létjogosultságot. Témánk szempontjából az a legfontosabb, hogy a turizmuson belül fokozott hangsúlyt kap a környezet szeretete,

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 13 védelme, a természet, a táj és a helyi kultúra értékeinek bemutatása, megismerése. Ez új szemléletmódot is jelent. A céltudatos természetvédelemben a turisztikai kereslet motivációi között új, kiegészítő motivációként jelentkezik a XXI. századi tudatos környezet és tájszeretet. Ennek megfelelően az ökoturizmus is gyűjtőfogalom, amely több, korábbi hasonló utazási motivációra épülő célcsoportot és turisztikai terméket fog össze. Az ökoturizmus így elsősorban jövőorientált környezeti szemléleten alapul, tehát fontos tényező az adott természeti táj teherbíró képessége, azaz mekkora az a turisztikai forgalom, amelyet az adott terület a környezet károsodása nélkül képes fogadni. Azt is látni kell, hogy az ökoturizmus a nemzetközi gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazata, de a világszerte tapasztalható konjunktúrát idehaza eddig csak keveseknek sikerült kiaknázni. Ugyanakkor fontos, hogy ne várjunk csodákat. A turizmusnak ez a válfaja inkább kereset kiegészítést, s nem önálló jövedelmet nyújt a vidéken élő és a rendszerben réseket kereső helyieknek. Mivel a természeti értékeket 1-2 napos kirándulás keretében is meg lehet tekinteni, többnyire ezt teszik az Aggteleki Nemzeti Parkot felkeresők is ezért a természeti és kulturális vonzerőket együtt célszerű programcsomagokká gyúrni. Fontos, hogy a térségben élők összefogva szervezzék meg a szelíd, vagyis a környezetet nem háborgató turizmust, a tájba illő gazdálkodást, a népi mesterségek továbbélését és bemutatását. Ezzel az együttműködéssel mindenki csak jól jár: a nemzeti parkok több látogatóhoz, így több bevételhez jutnak, a helyi közösségek pedig szállásadóként, a tájra jellemző termékek előállítójaként profitálhatnak a növekvő forgalomból. Bár a térségben az elmúlt időszakban történtek jelentős turisztikai célú fejlesztések, a vonzerők állapota még mindig számos helyen kifogásolható. A beruházásokhoz szükséges erőforrások pályázati támogatásból igényelhetők, de sajnos a forráshiány továbbra is az egyik leggátlóbb tényező az alapvető térségi turisztikai infrastruktúra megteremtésében, ill. korszerű fejlesztésében. 2.4. A fogadóterület bemutatása, a turistafogadás feltételei 2.4.1. Nem turizmus specifikus tényezők A fogadóterület környezeti állapota jónak mondható, mivel a korábbi évtizedekben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli ipari fejlesztések többnyire elkerülték a térséget, a környékre korábban jellemző bányászati tevékenység napjainkra szinte teljesen megszűnt, a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységből származó, ill. a közlekedési eredetű terhelés nem számottevő, így a levegő minősége jó. A felszín alatti vizek tekintetében a terület döntő része fokozottan érzékeny vízbázisként kezelendő. Napjainkban a karsztvíz készlet minősége jó. A felszíni vizek állapotában javulás figyelhető meg, azonban a térségben található patakoknál néhány esetben a szennyvízkezelés megoldatlansága következtében gondot okoz, hogy a lakossági szennyvíz egy része tisztítatlanul kerül a vízfolyásokba. További problémákat vet fel a medrek esetleges szabályozása, aminek következtében megszűnik a patakok természetes jellege és csökken öntisztuló képességük. A forrásfoglalások és a szárazság hatására néhány vízfolyás időközben kiszáradt, vagy időszakossá vált. A folyókat és patakokat kísérő élőhely-rendszerek, az ún. regionális ökológiai folyosók az elmúlt évtizedek vízgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatának következtében jelentősen károsodtak.

14 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A településeken szervezetten zajlik a lakóházaktól történő rendszeres hulladékszállítás és - kezelés, a szelektív hulladékgyűjtés viszont jelenleg csak a településeken elhelyezett gyűjtőszigeteken lehetséges. Örvendetes, hogy több településen a közelmúltban fejeződtek be a szennyvízcsatorna beruházások, de így is a települések több mint fele még csatornázatlan. Sajnos néhány településen gondozatlanok a közterületek, ill. a helyi lakosság körében az illegális szemételhelyezés és a tavasszal gyakorta előforduló égetések miatt a környezettudatos szemléletmód további fejlesztésre szorul. A turizmusból fakadó terhelés elsősorban a két fő fogadóközpont (Aggtelek, Jósvafő) környékén számottevő. A központokat összekötő közutak forgalma nem jelentős, így a jelenlegi gépkocsiforgalom környezeti hatása elhanyagolható. A kijelölt turistautak forgalma csekély, környezetkárosító hatás jelenleg nem érzékelhető. A térségben ahol a határ menti elhelyezkedés és a terepviszonyok miatt 14 település zsákfalu a közművek állapota, a közlekedés feltételei, valamint az egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások minősége egyaránt vegyes képet mutat. A településeket összekötő közutak és a településeken belüli utak állapota nem megfelelő, általában felújításra szorulnak. A helyközi autóbuszjáratok száma és járatsűrűsége sem megfelelő, a közeli városokba való eljutás lehetősége csak alapszinten megoldott. A vasúti közlekedés leépülőben van, a települések jelentős része nem rendelkezik vasútállomással. Üzemanyagtöltő helyek Aggteleken, Bódvaszilason, Putnokon és Szendrőben találhatóak. A helyi kiskereskedelem elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki, szinte minden településen működik legalább egy vegyesbolt. A térség központi településein Bánrévén, Bódvaszilason, Putnokon, Rudabányán és Szendrőben további kiskereskedelmi szolgáltatások vehetők igénybe. A turisztikai fogadóközpontokban elsősorban Aggteleken és Jósvafőn működő kiskereskedelmi egységeknél néha zavart okoz a kereslet időbeni koncentráltsága, de helyiek összességében jól alkalmazkodnak a turizmus következtében megváltozott kereslethez. Azonban a turisztikai főszezon idején a fogadóközpontokban működő kiskereskedelmi egységek nyitva tartása nem mindig igazodik a turisták igényeihez. A közbiztonság helyzete eltérő képet mutat térségen belül. A települések jelentős részén és a turisztikai fogadóközpontokban is megfelelő a helyzet. A vendégek és a helyiek méltán érezhetik magukat nyugalomban és a biztonságban. Néhány településen azonban akadnak problémák (autófeltörés, -lopás), amire célszerű felkészíteni a térségbe látogatókat is. Az egészségügyi ellátottság nem megfelelő. Szükség esetén munkaidőben a meghatározott településeken rendelő háziorvosokhoz, ezen kívül a Szendrőben és a Rudabányán található ügyeletetekhez lehet fordulni. Körzeti rendelőintézet és kórház Edelényben és Kazincbarcikán, ill. megyei hatáskörrel Miskolcon működik. Az egészségügyi szolgáltatás színvonala ezekben az intézményekben az országos tendenciákhoz hasonlóan vegyes képet mutat. 2.4.2. Turizmus specifikus tényezők Szervezett túravezetés csak a turisztikai fogadóközpontokban vehető igénybe, így a térség hat barlangjában, valamint felszínen Aggtelek, Gömörszőlős, Jósvafő és Kelemér településeken van ilyen szolgáltatás. A térségben egyetlen helyen működik turisztikai információs központ, ez a Baradla-barlang aggteleki bejáratánál található Tourinform Iroda, melyet a nemzeti park üzemeltet. Utazási iroda nem működik a térségben, de a megyében jelen lévő irodák sem a beutazó turistaszervezéssel és -fogadással, hanem a kiutaztatással foglalkoznak elsősorban.

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 15 A wellness, szabadidő és sportfeltételek közül a Cseppkő Szálló vendégei vehetnek igénybe wellness szolgáltatást, a szabadidő hasznos eltöltésében a térségben található tájházak, templomok, várromok látogatása, a helyi gasztronómiai bemutatókon való részvétel, valamint a kijelölt ösvényeken való gyalogtúrázás jelenthet programot. Kerékpározásra a térségi, csekély forgalmú közutak, valamint a kijelölt tereputak adnak lehetőséget. Ehhez kapcsolódóan a térségben csak a Szögligeten található Szalamandraházban nyílik mód kerékpárkölcsönzésre. Kiépített, megfelelő infrastruktúrával ellátott strand és uszoda nincs a térségben, ellenben a régióban az utóbbi időben számos strand és gyógyfürdő, valamint uszoda került az igényeknek megfelelően felújításra, korszerűsítésre (Kazincbarcika, Miskolc-Tapolca, Bogács, Mezőkövesd, Eger, Egerszalók). Az elmúlt években tovább fejlődtek a pénzügyi-banki, valamint az ún. személyi szolgáltatások. Néhány szolgáltatásért már bakkártyával és üdülési csekkel is lehet fizetni, azonban pénzváltásra kevés helyen nyílik mód és kevés a sportolási és a sporteszköz kölcsönzési lehetőség is. A térségben, a megyében, de a régióban sem működik korszerű, vendégbarát turisztikai kártyás kedvezményes szolgáltató rendszer és a turistabarát interaktív szolgáltatást nyújtó Touch-info megoldások is hiányoznak még. A térségben lévő szálláshelyek területi elhelyezkedését és kategóriák szerinti összetételét az 1. táblázat tartalmazza települési bontásban. A vizsgált 50 településből a KSH adatai szerint mindössze 20 településen van nyilvántartott szálláshely. Aggteleki-karszt és térségének szálláshely kapacitása 2005. 1. táblázat Települések Szállás- Férőhelyek Ebből Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek helyek száma száma Szálláshelyek száma Férőhelyek száma Szálláshelyek száma Férőhelyek száma Aggtelek 39 842 8 615 31 227 Alsószuha 2 15 2 15 Bódvaszilas 2 13 2 13 Égerszög 2 40 1 32 1 8 Galvács 1 8 1 8 Gömörszőlős 4 16 4 16 Jósvafő 17 188 2 87 15 101 Kelemér 1 16 1 16 Martonyi 2 16 2 16 Meszes 2 20 2 20 Perkupa 8 76 1 34 7 42 Putnok 3 17 3 17 Szalonna 2 48 1 42 1 6 Szendrő 2 20 2 20 Szin 1 8 1 8 Szögliget 11 175 2 110 9 65 Szőlősardó 3 54 3 54 Teresztenye 11 122 1 24 10 98 Tornakápolna 2 12 2 12 Tornanádaska 1 5 1 5 Összesen 116 1711 16 944 100 767 Forrás: KSH

16 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Ezek alapján a térségben lévő 116 szálláshelyen összesen 1711 férőhely található. Ebben a 16 kereskedelmi szálláshely 944 férőhellyel, a 100 magánszálláshely, pedig 767 vendégággyal szerepel. Mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyeknél Aggtelek (842 fh.), Jósvafő (188 fh.), Szögliget (175 fh.) és Teresztenye (122 fh.) rendelkezik meghatározó férőhelyszámmal. Ez Aggtelek és Jósvafő esetében elsősorban a természetes-, épített- és kulturális értékek koncentráltsága, valamint a Világörökség részét képező barlangok közelsége miatti kiemelt szereppel magyarázható. Szögligeten ebben a volt határőrlaktanya átalakítása után szálláshelyként üzemelő Szalamandra-háznak van döntő szerepe, bár az utóbbi években a magánszálláshelyek száma is 9-re, a férőhelyeké pedig 65-re nőtt. Teresztenyén pedig egyértelműen a magánszálláshelyek adják a vendégágyak (98 fh.) zömét. A térségi szállásférőhely kínálat területileg, ill. a nyújtott szolgáltatások színvonala szerint is egyenetlen. A 16 kereskedelmi szálláshely között 2 szálloda, 2 panzió és 12 turistaszállás található. Kemping csak Aggteleken és Szögligeten kapcsolódik szálláshelyhez. A falusi szálláshelyek száma növekedett az utóbbi öt évben, minőségileg is történtek előrelépések, de a szálláshelyek többségének állapota nem felel meg a kor követelményeinek, többnyire fejlesztésre szorulnak. Hiány mutatkozik a konferencia turizmust kiszolgáló létesítmények körében, annak ellenére, hogy a Cseppkő Szálló 150 fő, a Tengerszem Szálló, pedig 43 fő befogadására és elszállásolására alkalmas létesítmény. A térségben Aggteleken és Jósvafőn, két szállodához kapcsolódó és két önálló étterem működik. Ezen kívül Szendrőben, Putnokon és Kelemérben található vendéglátóhely. Sajnos továbbra sincs a karszt, vagy egy-egy település jellegzetességeihez kötődő a helyi hagyományokra támaszkodó fogadó. A kereslethez igazodva 2002 óta a gasztronómiához kapcsolódó fesztiválprogram lett a hagyományos recept alapján készült helyi ételek kóstolója. A Gömör-Tornai Fesztivál keretében a Jósvafőn rendezett vásártéren az érdeklődők azon túl, hogy kipróbálhatják a bemutatkozó mesterségek fogásait és vásárolhatnak a termékekből, megkóstolhatnak néhány helyi ételt is. 2.5. Emberi erőforrás (személyi feltételek) A térségi turizmus személyi feltételeit vizsgálva érdemes visszatekinteni a szocializmus időszakára, ill. a rendszerváltás kezdeti éveire. Az 1990-es évek első felében az ipari és mezőgazdasági szerkezetátalakítás következtében a térségben munka nélkül maradó alkalmazottak a kapott végkielégítéssel és a munkanélküli járadékkal egy ideig fenntartották magukat és családjukat, majd a források elapadása után vagy kényszervállalkozók lettek, vagy végleg lesüllyedtek a munkanélküliséget életformaként elfogadók közé. A vállalkozói tevékenységet választók többsége tőke és vállalkozói alapismeretek nélkül vágott bele egy olyan létformába, aminek az akkori Magyarországon nem volt élő gyakorlata, így a bukás többnyire elkerülhetetlenné vált. Ehhez járult még hozzá az a mentalitásbeli hátrány is, ami a tömegeket foglalkoztató szocialista nagyvállalatok alkalmazottait szinte alkalmatlanná tette a vállalkozásra. Ha egy munkavállaló azért kap fizetést, hogy minden nap meghatározott időben ellásson egy olyan feladatot, amelynek minden lépését mások már meghatározták, ami saját gondolkodást, egyedi megoldást nem igényel, sőt nem is tűr el, akkor egy idő után ez az ember szinte

Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 17 képtelen lesz saját döntéseket hozni, a nap minden percében készenlétben állni és az állandóan változó feltételekhez igazodva megfelelni a kihívásoknak. Ezért nehéz a térségben élőknek önmaguknak munkahelyet teremtve vállalkozóvá válni, vagy munkavállalóként megfelelni a már működő turisztikai szolgáltatóknál. Ebben segíthet a régió turisztikai oktatási rendszere, mely térségben élő fiatalok, potenciális munkavállalók és turisztikai vállalkozók számára a különféle turisztikai szolgáltatások biztosításához, ill. meglévők fejlesztéséhez szükséges képzettség megszerzésében nyújthat segítséget. Bizonyára ennek is betudható, hogy a régió egyre több kistérségében és településén van már alkalmazásban turisztikai referens, akik szakmai munkájukkal jelentősen segítik az adott település, vagy kistérség bekapcsolódását a regionális és országos turizmusba. Sajnos a vizsgált térségben jelenleg csak Putnokon és Szendrőben van alkalmazásban művelődésszervezéssel és turizmussal foglalkozó munkatárs, pedig ez minden olyan helyen indokolt lenne, ahol komolyan kívánnak foglalkozni a turizmussal. Bár az is tény, hogy a térségben működő, többnyire forráshiányos kis települési önkormányzatok anyagi lehetőségei ezt nem teszik lehetővé. A térség legnagyobb turisztikai foglalkoztatója az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, feladatai ellátásához megfelelő szakemberekkel rendelkezik. Közöttük találunk barlangi és felszíni túravezetőket, recepciósokat, bolti eladókat, Tourinform irodában tevékenykedő informátorokat, rendezvényszervezéssel foglalkozó munkatársakat és takarítónőket is. Továbbá a Cseppkő Szálló és néhány étterem foglalkoztat még a térségből nagyobb számú munkavállalót. A térségi szálláshelyek zömét magánemberek működtetik, akik falusi szállásadóként vesznek részt a vendégfogadásban. A régió, a megye és a kistérségek szakmai munkaszervezeteiben megfelelő szaktudással rendelkező munkatársak segítik a térségi folyamatokat. E tervdokumentum előkészítése során is jó munkakapcsolat alakult ki az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA), az Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉM-RMI) és a B-A-Z Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet munkatársaival. 2.6. A térségi turizmus szervezeti háttere A kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkező Aggteleki-karszton és térségében jelenleg nincs egységes turisztikai szervezet, mely a térség turizmusával kapcsolatos teendőket koordinálná, ill. a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját látná el. Ezért a térségben megvalósult marketing akciók nem egy marketing és kommunikációs stratégia mentén, hanem eseti kampányokként, egymástól elszigetelten valósulnak meg. Ennek hiányában az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság lát el bizonyos szervező és információs feladatokat. A környező településekkel a helyi adottságokkal és a természetvédelem érdekeivel összhangban a térség jövőjét meghatározó turizmus fejlesztésében és koordinálásában működik együtt. Ennek keretében a térségben jelenlévő turisztikai szolgáltatásokat az évenként megjelenő turisztikai programajánlóban és a Tourinform Iroda adatbázisában szerepelteti. A térségben a Galyaság területén működik szállásadókat összefogó vendégfogadói egyesület. Tevékenységeik között szerepel, hogy közös kiadványban jelentetik meg szálláskínálatukat, a tagok részére szakmai kirándulásokat szerveznek, valamint egyfajta érdekképviseletet fejtenek ki a tagság érdekében.

18 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A Gömör-Tornai Fesztivál előkészítését és működtetését egy határon átnyúló térségi ideiglenes munkaszervezet végzi, melynek jelenleg huszonkettő Magyarországon és tíz Szlovákiában működő szervezet az állandó tagja. Ezzel összefüggésben a közreműködő településeken a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozók együttműködésével valósulnak meg a fesztivál programok. Természetjárásban a Szendrői Természetjáró Egyesület, ill. a Bánrévei Vasutas Természetjáró Egyesület működtet aktív természetjáró szakosztályt és szervez különféle térségi szinten, valamint országosan is (pl. Vitézlő teljesítménytúra Szendrőben és környékén) ismert és közkedvelt teljesítménytúrát. A térségi turisztikai vállalkozások többnyire önállóan és elszigetelten működnek, nincs egységes szakmai szervezetük. A térségben lévő településeket is képviselő kistérségi társulások menedzserei is kifejtenek turizmust szervező, támogató tevékenységet. A térséget érintően a turisztikai fejlesztések előkészítésében és koordinálásában az edelényi, a kazincbarcikai és az ózdi kistérségi, valamint a megyei és a regionális szakmai munkaszervezetek az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA), az Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉM-RMI) és a B-A-Z Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet munkatársaitól kérhető segítség. 2.7. A térségi turizmus keresleti oldala A térségben regisztrált keresleti adatokat az alábbi diagramm, ill. a 2. és 3. táblázat mutatja be. A Baradla-barlang látogató statisztikája fő 275000 250000 225000 200000 175000 150000 125000 100000 75000 50000 25000 0 1951 1954 1957 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 évek Forrás: ANPI