Az Innovációs Projektmenedzsment kihívásai az AFKI-ban Bánki Dániel Dr. Jobbik Anita
Az AFKI-ról dióhéjban Főbb tevékenységi körök Egy félig állami félig piaci intézmény helyzete Az innováció (újra)értelmezése a földtudományokban A főbb pm kihívások és bemutatása az AFKI-n belül Túlélési stratégia Sikerek és előremutató eredmények Tartalom
Az AFKI 1975 óta áll fent, kezdetben akadémiai intézményként, majd egyetemi fennhatóság alatt, hazánkban egyedülálló kutatóintézet Két alegység, Rezervoármechanikai és Bányászati Kémiai; valamint Műszerfejlesztési és Informatikai osztályok Alap és alkalmazott kutatási tevékenység, valamint innovációs fejlesztési és projekttevékenység, önellátó objektum az egyetemen belül Az intézetről
Kutatás-Fejlesztés A konvencionális és nem konvencionális szénhidrogének, a CO2 és a geotermikus energia kutatásához, termeléséhez és tárolásához kapcsolódó műszaki földtudományi tevékenységek Projekttevékenység: Földi energiaforrások hasznosításához kapcsolódó hatékonyság növelő mérnöki eljárások fejlesztése. GINOP-2.3.2-15-2016-000010 Műszerfejlesztés Összetett laboratóriumi és ipari műszerrendszerek fejlesztése, speciális mérőeljárások kidolgozása, ipari kommunikációs rendszerek alkalmazástechnikája Főbb tevékenységi körök I.
RCAL és SCAL vizsgálatok, azaz mélyfúrások során kiemelt fúrómagminták teljeskörű vizsgálata Porózus és repedezett tárolókőzetek jellemzése (porozitás, pórusméret eloszlás) Mesterséges porózus rendszerek előállítása Egy- és többfázisú áramlási jelenségek vizsgálata, áteresztőképesség mérése Kompresszibilitás meghatározása (mono-, bi- és triaxiális litosztatikus kőzetnyomás) Bányászati kémiai vizsgálatok A fluidum- és szilárd ásványbányászathoz kapcsolódó fizikai-kémiai, ezen belül elsősorban határfelületi kémiai jelenségek vizsgálata Kémiai alapokon nyugvó in-situ gátképzési eljárások Határfelületi tulajdonságok és kapilláris magatartás meghatározása Főbb tevékenységi körök II.
Mitől egyedülálló pozícióját tekintve? Egyetemi intézet és tudástranszfer központ mind oktatási, mind kutatási szempontból, valamint szorosan integrált résztvevő a piaci környezetben is, egyedülálló helyzet e két világ határán Önfenntartásra rendezkedett be. Éves költségvetésének nagy részét a piaci jelenlétből származó kutatások, szolgáltatások bevételei illetve pályázatok teszik ki. Szerver energiagényt például napenergiából biztosítunk. Piaci, illetve projekttevékenység fedi le, ugyanakkor költségvetése, integráltsága közvetlenül a Miskolci Egyetem gerincéhez csatlakozik Egy félig állami félig piaci intézmény helyzete I.
Mi ebben a potenciál? Ez az ipar-kutatás keresztmetszet rendkívül jól kiaknázható: - a piaci aktivitás hasznos az AFKI-nak, az egyetemnek, illetve a kutatói létet valós, ipari környezetbe emeli - az egyetemi berendezkedés a tudás és a szakemberek által képviselt potenciál szabad áramlását, bevonását teszi lehetővé Az AFKI egy olyan kapu az iparnak, amellyel közel lehet kerülni az akadémiai vonal tudásvagyonához, valamint meglévő és új technológiákhoz Ehhez azonban a versenyképes fejlesztés lehetőségeinek adottnak kell lenniük Egy félig állami félig piaci intézmény helyzete II.
Az innovációs lánc újraértelmezése Lineáris modell. Elviekben megfelelő, de az utóbbi években az innovációs modell már nem lineárisan értelmezett, hiszen visszacsatolások folyamata. A földtudományokban az innovációs modell struktúrája illeszkedik a nem lineáris elmélethez de egy új paraméter is megjelenik. Ez pedig a földtudományi kockázat, illetve a lánc szemeinek egyfajta hatásfoka. Ez leginkább a gráf elmélettel magyarázható és a fraktálok képzési szabályának felel meg. Innováció a földtudományokban
Miben különbözik? Az egyes láncszemek a normál kockázati értékeik mellett egy igen speciális tudományág kockázatait is viselik. Ez a műszaki kockázat az eddig ismert műszaki innovációs helyzetektől is különbözik, mert az adatnyerés végigkíséri a folyamatot. A visszacsatolások nem csak visszahelyezik a folyamatot a korábbi lépéshez hanem okozhatnak vakvágányokat és a visszacsatolás megváltoztathatja a korábbi lépések hatásfokát is: -Valóban jók-e az indikációk? -A fizikai kémiát ismeri-e a tároló? -A projekt felénél lemélyülő kutatófúrás nem azt talál és nem ott, mint ami a tervekben volt (hangsúlyozottan NEM szakmai hiba miatt) Ezek egy földtudományi szakember számára teljesen ismert, valós, és együttélhető kockázatok, melyek a szakma velejárói, de a projektmenedzsment számára újszerűek és a menedzselési folyamatban is innovációt igényelnek Földtudományok K+F+I lánca
Már a projektre irányuló pályázat előkészítése során jelentkeznek a vállalások struktúrálásánál A prompt reagálás forma-, elv-, jog- és időbeli eltérései az egyetemi és a piaci világok határán új gondolkodásmódot igényelnek Műszerfejlesztések részletigénye a kezdeti fázisban Eszközbeszerzések projekt elven egyediek, unikálisak, de ugyanezek az elemek közbeszerzendők is Bevonások, finanszírozások bonyolultsága Innovációs projekt menedzsment a PULSE-nál
Gyors reagálás A reakcióidő egy ilyen intézmény innovációs projektjének előrejutása érdekében a piaci időkapuk törtrészére csökkent, ha nem reagálunk időben akkor az egyetemi közegben a válaszreakció beérkezése már túlnyúlik a lépéselőnyön Az egyetemi többlet tudással és szakmai potenciállal többlet kötelezettség is jár Ez egy nem céges típusú, hanem projekt-központú feladat allokálást jelent, ami egy kutatóintézeti struktúrához képest nem az A vagy B hanem a C verzió. Ez az el- illetve beszámolások típusára, gyakoriságára is kihat. A teljes lokális gazdasági és pénzügyi rendszer úttörői lettünk Ez volt az első GINOP 2.3.2 az egyetemen, ezért a szükséges folyamatoknak sem metodikája, sem tevékenységlánca nem állt rendelkezésre, együtt kellett kialakítani az egyetemmel (az együttműködési szándék egyetemi oldalról megkérdőjelezhetetlen, ez a hozzáállás hatalmas adomány) Kihívások I.
Extra éberség Fontos a feladatkörök azonnali betöltése, a beszerzések pontos indítása, a kinevezések/megbízások időtartamának folyamatos monitorozása, megfelelő előkészítésük hosszabbításhoz (ez céges környezetben teljesen más, sokszor önjáró folyamat) Háromféle hierarchia Az egyetem vertikális hierarchiával bír, melynek egy speciális szelete a kutatóintézeti hierarchia (szintén vertikális). A projektek kezelése azonban horizontális viszonykapcsolatokat igényel, ezt mind a munkakörökben, mind a feladatokban össze kell egyeztetni, egyfajta moderáló, simító feladatot róva a menedzsmentre Kihívások II.
A kulcsszavak az alkalmazkodás, a gyorsaság és a kreativitás A belső projekt-menedzsment munkakörein osztozó csoport tagjai között szerepel AFKI-s vezető, projekt-menedzser, pénzügyi menedzser, DE a projekt szakmai vezetője és mérnökök is. Csoportmunka A pm-nek meg kellett szoknia számos új típusú működési elemet, a céges világból jötteknek az egyetemit és vica versa. A belső kör igyekszik egymással kompatibilis munkaerő potenciálra törekedni, és az ipari világból a rendszeres és tervezett meetingeket, míg az egyetemi világból az alapos és precíz kutatói munkavégzést egy rendkívül hatékony és gyors reagálású menedzsmentben egyesíteni. Túlélési stratégia I.
Precíz, de kreatív munkavégzés Minden feladat, határidő, tervezés pontos ismerete elengedhetetlen, de az egyetemi környezet és a gyors intézeten belüli reagálás miatt az újratervezés rövid, gyors és effektív folyamat Van közös nyelv Szinte az összes pm tag rendelkezik műszaki végzettséggel, illetve a mérnöki/kutatói oldal résztvevői bevonásra kerülnek és el is sajátítják a saját kompetenciájuk egyéb tudományterületi vonatkozásait (jogi, gazdasági) Ha fehér folt van bárhol, azt igyekezünk betölteni új ismeretek elsajátításával Túlélési stratégia II.
Mozgalmas nyitórendezvény Lehetőség volt egy nívós, tartalmas szakmai konferenciával egybekötni a nyitóredezvényt, ahol akkori jelenlegi és potenciális jövőbeni partnereink is megjelentek 13 fő új kutató, felduzzadt létszám, új szemlélet Többek között 3 fő PhD végzettséggel, 5 PhD hallgató, 1-1 MSc és BSc hallgató, nagy részük főállású munkatársként Egyetemi, tudományos eredmények OTDK első helyezések, három kiváló minősítésű (egyik különdíjas is) MSc-s angol nyelvű diplomamunka, melynek utóélete három doktori képzésbe történő beiskolázás. A vezető kutatók kiemelkedő eredményei Q1-es publikációkban reprezentálják a kutatás szakmai színvonalát Sikerek és eredmények I.
Bevonásra kerültek külföldi kutatók A Renoi Egyetem (USA Nevada) professzorával és egy Svájci egyetem (ETH Zürich) professzor emeritusával dolgozhatnak együtt vezető kutatóink és a fiatal kutatók. Szabványok és levédendő eljárások is terítéken vannak. Együttműködés az iparral Működik a kialakult bevonási rendszer, számos iparban is elismert szakemberrel dolgozunk együtt, hiszen a projekt céljának eléréséhez ez elengedhetetlen Sikerek és eredmények II.
Az AFKI hiba nélkül teljesített az NGM ellenőrzésén Közeledik az első szakmai mérföldkő, a teljesítés ennek megfelelő, mindent rendben találtak az ellenőrzésen, ami szintén azt igazolja, hogy az újfajta menedzsment megközelítés képes megfelelő outputtal ellátni egy innovációs projektet Beszerzések, fejlesztések, mérnöki eljárások kidolgozása folyamatban A tervezett előrehaladással szinkronban két nagyértékű műszer beszerzése is folyamatban van, valamint szintén kettő műszerfejlesztés alapirányai is kijelölésre kerültek. Sikerek és eredmények III.
Az innovációs projektmenedzsment a földtudományok esetében speciális megközelítést igényel Egy félig állami félig piaci intézmény kiválóan kiaknázhatja helyzetét, de ehhez az út kihívásokon keresztül vezet, új utakat kell keresni Ezek a kihívások új alapokra helyezik az innovációs lánc értelmezését, illetve gyors reagálásra késztetik a menedzsmentet Ez az újfajta megközelítés jól helytáll a gyakorlatban és megfelelő műszaki illetve szakmai megvalósulást biztosít Összefoglalás
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Jó szerencsét!