Gyermekbolygó Óvoda Székhely: 8200 Veszprém fecske u. 12. OM:202815 Szervezeti és Működési Szabályzat Legitimációs eljárás Nevelőtestület 17/2016. határozatszámon elfogadta Szülői szervezet megismerte, véleményezte 18/2016. határozatszámon Az intézményvezető készítette Jóváhagyta a fenntartó, működtető 19/2016. határozatszámon Hatályos: a kihirdetés napjától, 2016. szeptember 01. visszavonásig A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: Óvodavezető irodájában, Verziószám: 2. Ikt.sz 65/2016. 1
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések...3 1.1. A szervezeti és Működési Szabályzat célja, és kiterjedési kör......3 1.1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok......3 1.1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat kiterjedési köre.....4 1.1.3. Hatályba lépés.....4 1.2. Az intézmény Alapító Okiratában foglaltak részletezése...4 2. Az intézmény...5 2.1. Gyermekbolygó Óvoda.....5 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma, szabályozási köre 6 4. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendje 6 4.1.Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok.....6 4.2.A pedagógiai program....7 4.3.Az éves munkaterv.....8 4.4.Az intézmény nyitva tartása.......8 4.5.A vezető benntartózkodása.....9 4.6.A felvétel rendje.....9 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje..... 10 6. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet....11 7. A vezető, a nevelőtestület, és a szakmai munkát segítők közötti kapcsolat rendje.13 8. A kiadmányozás és a képviselet szabályai.. 15 9. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés.. rendje...15 10. A vezető, szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje...16 11. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a ped. szakszolg.-kal, a ped. szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvodai-eü. ellátást bizt. eü. szolgáltatóval való kapcsolattartást...16 12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje..17 13. Intézményi védő, óvó előírások 18 14. Bármely rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők..20 15. Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje...21 16. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dok. kezelési r.... 21 17. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, tovább a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni 22 17.1. Gyermekek jogai...22 17.2. A szülő kötelessége és jogai. 23 17.3. A szülői szervezet. 25 17.4. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés...26 17.5. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírásokról...26 18. Záradék.. 28 19. Mellékletek...29 1. sz. melléklet Munkaköri leírások....29 2. sz. melléklet Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje.. 38 3. sz. melléklet Iratkezelési Szabályzat....41 4. sz. melléklet Záró rendelkezések.43 2
1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, és kiterjedési köre A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja: az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 1.1.1. Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 3
1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Nevelőtestületi határozatok Fenntartói utasítások 1.1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat kiterjedési köre - az intézményvezetőre - a nevelőtestületre - a nevelőmunkát segítőkre /dajka/ - a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire 1.1.3. Hatályba lépés Az SZMSZ határozatlan időre szól, és a jóváhagyás napján lép hatályba. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, az intézményben szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet az Nkt.25. -a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. A módosításra került, elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága: vezetői irodában mindenkor megtalálható. Az intézmény adatai A fenntartó hivatalos neve: Gyermekbolygó Nonprofit Kft Székhelye: 8230 Balatonfüred, Koloska u. 28. Óvoda hivatalos neve: Gyermekbolygó Óvoda Székhelye: 8200 Veszprém, Fecske u. 12. OM azonosító: 202815 Az intézmény típusa: óvoda. Felvétel körzete: Körzethatárral nem rendelkezik, egész Magyarország, de elsősorban Veszprém és az azt körülvevő agglomerációból fogad gyermekeket. 4
Vezetőjének megbízása: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67-69. alapján. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma, szabályozási köre /A köznevelési tv.24. (1)-(2)-(3) bekezdéséhez és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 4. (1) bekezdése/ A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza: mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bevezetőben megnevezett jogszabályok és különösen a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló (továbbiakban: R.) a 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről és egyéb jogszabályok az intézmény Alapító okiratára figyelemmel e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített egyéb szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény valamennyi dolgozójára. Az SZMSZ célja hogy, meghatározza a Gyermekbolygó Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működtetésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, az emberi jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 5
Tartalma: a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4. szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei a következők: A nevelési-oktatási intézmény telephelyével való kapcsolattartás rendje. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, működés közben megvalósítandó rendezettséget. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje. A szakmai munkaközösség kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodási rendje, a nevelőtestület feladatköre és munkarendje. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (a pedagógiai program koherenciája, az intézményi önértékelés területeivel (pedagógus 8 kompetencia, vezető 5 területének és az intézmény 7 területének belső értékelése). Az intézményvezető, a szakmai vezető, az óvodai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje. A szülők tájékoztatásának szabályai, a kapcsolattartás rendje. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról. Az óvodai közösségek jellemzői, a kapcsolatok formái. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. Az intézményi balesetmegelőző, védő, óvó előírásai. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. 6
A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, (a hitelesítés részletes eljárásrendjét kell szabályozni). Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan ideig szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többségben erre javaslatot tesz. Az SZMSZ 1 példányát az intézményekben a vezetői szobában kell elhelyezni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ személyi hatálya az intézménybe járó gyermekek közösségére, a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, az intézményvezetőre, szakmai vezetőkre, a nevelőtestületre, a nevelőmunkát segítőkre, az egyéb munkakörben dolgozókra terjed ki. Az SZMSZ felülvizsgálatának módja ha az intézmény működési rendjében változás történik, ha jogszabály azt előírja. 7
A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtarttatása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének és minden dolgozójának és az óvodába járó gyermekek szüleinek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában. Mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézményekbe. 3. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendje 3.1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működést az intézmény alapdokumentumai határozzák meg. Alapító Okirat Az óvoda pedagógiai programja Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei (munkaköri leírások, adatvédelmi szabályzat, iratkezelési szabályzat) Óvodai házirend Az intézmény éves pedagógiai munkaterve, beszámoló Intézményi Önértékelés Pedagógus etika Továbbképzési program, beiskolázási terv Az Alapító Okirat, mely tartalmazza az intézmény fenntartója által előírt legfontosabb jellemzőket, biztosítja az intézmény jogszerű működését. Az Alapító Okirat tartalmazza Nkt. 21. (3) bekezdésében előírt kötelező elemeket: a köznevelési, közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését, 8
az intézmény alapfeladatait, kiegészítő feladatait. Az Óvoda pedagógiai programja mely tartalmazza a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. (1) (2) alapján: Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. Az óvoda pedagógiai programja az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített pedagógiai program. Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4. szerint. Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. Az SZMSZ tartalma nem áll ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem von el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ meghatározza az Intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb szabályokat, az Intézményben dolgozók alapvető jogait és kötelezettségeit. Óvodai házirend 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján. A Házirend a különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályzója. 9
Megvalósításával biztosítja a pedagógiai programban, szakmai programban foglalt célok elérését, betartása kötelező a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően az óvodaközösség és a szülői közösség minden tagja számára: az intézmény működésével kapcsolatos információkat, az intézményekben folyó nevelőmunka alapelveit, az óvoda nyitva tartását, ügyeleti rendszerét, az óvodai gyermekfelvétel, átvétel eljárás rendjét, óvó-védő előírásokat, a gyermekek távolmaradásával kapcsolatos szabályokat, a szülőket érintő fizetési kötelezettségeket, az óvodai elhelyezés megszűnésével és a beiskolázással kapcsolatos rendet, az intézmény hagyományait, a szülőkkel való együttműködés lehetőségeit, a gyermeki jogokat, a szülők jogait és kötelességeit. A Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés! Az intézmény éves pedagógiai munkaterve, beszámoló Tartalmazza azokat a feladatsorokat, melyek a nevelési év folyamán az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükségesek, a munkafolyamatokat a felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület véleményezi, megvitatja, javaslatot tesz kiegészítésére és a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el. Az éves munkaterv tartalmazza a kiinduló helyzetképet a pedagógiai munka hangsúlyos területeit az adott nevelési évben Program tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki nevelési év rendje, a nevelési program kiemelt, tanévre lebontott feladatai, nevelési év, kezdő és befejező időpontja, nyári zárva tartás időpontja, óvodai szünetek időpontja szakmai programok, nevelésnélküli munkanapok rendje, felhasználásának időpontja, 10
megemlékezések, ünnepek, kapcsolattartási formák, programok, feladatelosztás a nevelőtestületben, nevelőtestületi értekezletek jellegét, időpontját, gazdálkodást, fejlesztést, az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését. Intézményi önértékelés Az önértékelés lebonyolításának irányítása, koordinálása az intézményben. Ami biztos kiindulópont lehet: az elégedettség mérés lebonyolítása, valamint a korábbi évek mérési eredményei a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. EMMI rendelet szerint. Az intézmény, vezető, pedagógus tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek felülvizsgálata meghatározott szempontok szerint. Az intézményi önértékelés segít meghatározni: az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben, a fejleszthető területeket, melyek javítására célokat jelöl ki a nevelőtestület. Alapelv: a külső értékelés (tanfelügyelet) és az önértékelés szoros kapcsolata. Az intézményi önértékelés fókuszában a nevelési-oktatási folyamat, a pedagógiai munka minőség fejlesztése áll. Az intézményvezető, pedagógus önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere összhangban van a tanfelügyeleti intézményvezető, pedagógus értékelés szempont- és eszközrendszerével, pedagógusok esetében a minősítési rendszer követelményeivel is. A tanfelügyeleti értékelési szempontok mindhárom szinten kiegészülnek az önértékelést támogató szempontokkal, elvárásokkal (új kézikönyv 2016). Tájékoztatás az önértékelésről: amely során az intézményvezető tájékoztatja a nevelőtestületet és a szülőket az önértékelés indításáról és az önértékelési projekt részleteiről (cél, a megvalósítás fő lépései, résztvevők, határidők), benne saját szerepükről és feladataikról. 11
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítési rendje A hitelesítés követelménye: Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványokat: ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően kell hitelesíteni. A hitelesítés módja: Az elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványon el kell helyezni a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását, az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell engedélyezni a hitelesítési záradékot. A hitelesítésre jogosultak: A hitelesítésre a dokumentum jellegéből adódóan az óvodavezető vagy a fenntartó jogosult. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint az egyéb elektronikus dokumentumokra. 12
Az elektronikus okiratkezelés rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. az ilyen iratot, ha törvény rendelet előírja: elektronikus aláírással kell ellátni, és elektronikusan tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: elektronikusan vagy kinyomtatott formában kell tárolni, külső borítóján a tárolt adatok megjelölésével és a vezető vagy fenntartó hitelesítésével. Az elektronikus dokumentum tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tároló rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket a költségvetésből az intézményvezető (fenntartó) biztosítja. Szükséges eszközök: adathordozók, és az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges zárható szekrény. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés: az elektronikus adathordozón levő iratok, iktatott iratok selejtezésére az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: törléssel, az adathordozó fizikai megsemmisítésével. 13
Szervezeti felépítés Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek és az alkalmazottak közötti megosztásáról az intézményvezetősége gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és a fenntartó által az intézményre, illetve egyes szervezeti egységeire (beosztásaira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák. A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként a fenntartói határozat adja meg. Az óvoda szervezeti struktúrája: Az intézmény élén az óvodavezetősége áll. Az óvoda struktúraábrája FENNTATÓ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT VEZETŐ ÓVODAVEZETŐ SZÜLŐK ÓVODAPEDAGÓGUSOK SPECIÁLIS FEJLESZTÉST NYÚJTÓ PEDAGÓGUSOK, ALKALMAZOTTAK NEVELŐMUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK (DAJKÁK) 14
Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény külső képviseletét (fenntartó előtt) csak az intézmény vezetője, valamint csak az általa megbízott intézményi dolgozó láthatja el. Egyéb esetekben (pl. sajtó előtt)a fenntartóval együtt. A vezető benntartózkodása (1) Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 7 és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodási rendjét havonta meg kell határozni és a hirdetőtáblán közzé kell tenni. (2) Ha a tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, - két műszakos munkarend esetén - az egybeeső munkarend miatti az intézmény vezető vagy helyetteseinek folyamatos benn tartótartózkodása az (1) bekezdés szerinti időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó, a (IV.) fejezetben szabályozott rend szerint kell eljárni. Az intézmény szervezeti egység kapcsolattartás rendje Az óvoda egységes szervezeti rendszerű intézmény, melyet az intézményvezető vezet, és amelyben elkülönült szervezeti egység nem működik. Az alkalmazotti közösség tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember 01-ig megtörténik. Óvodapedagógusok közössége Szabályzatban meghatározott, a szakmai területet érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Dajkák Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minősülő és önálló jogosítványokkal nem rendelkező közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai - elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő - szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Sajátos jogosítványait a jelen Szabályzat határozza meg. Intézményvezető Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt. Ennek keretében ellátja a Köznevelési törvényből, Gyvt törvényből, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. 15
Az intézményvezető az intézményben dolgozó pedagógusokkal rendszeres kapcsolatot tart a nevelőtestületi értekezleten, illetőleg az óvodai foglalkozások látogatása kapcsán. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az intézmény vezetője felel: a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért, az intézményi önértékelési rendszer kidolgozásáért, az Önértékelést Támogató Munkacsoport megszervezéséért, működtetéséért, a pedagógus minősítések megvalósulásáért, a tanfelügyeleti ellenőrzés zavartalan lebonyolításáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása. Az intézményvezető közvetlenül irányítja: a gyermekvédelmi munkát, a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. Felelős: a házi továbbképzések szervezéséért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért, felel az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, 16
a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről, a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséről. ellátja az óvoda adminisztrációs ügyeinek vezetésével összefüggő feladatokat. 3.2. A gyermekek intézménybe való felvételének rendje A nevelési év szeptember hó 01-től augusztus 31-ig tart. Az intézmény ötnapos munkarenddel folyamatosan működik. Hétfőtől-péntekig, reggel 07.00 órától délután 17:00 óráig tart nyitva. Nyitvatartási idő: napi 10 óra A nyári zárva tartás idején történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítása. A nyári zárva tartás időpontjáról időben (február 15-ig) kell a szülőket értesíteni. Az óvoda zárva tart, a fenntartó jóváhagyásával a téli szünetben a szülők előzetes véleményét írásban kikérve. Az intézmény nyitva tartásának és rendjéről a szülőket a helyben szokásos módon tájékoztatni kell, a tájékoztatásról az intézményvezető és a csoportvezető gondoskodik. A nyitva tartás ideje alatt az intézmény vezetője, vagy a helyettesítését a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. 3.3. A felvétel rendje A gyermekek óvodai felvétele Nkt. 8. (1). Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A beiratkozás folyamatos, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. A beiratkozás rendje: A beiratkozás időpontja minden nevelési évben: folyamatos. 17
A beíratás tényét a Felvételi előjegyzési naplóba kell rögzíteni. Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, tovább a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a gyermek TAJ kártyáját. A felvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető és az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodai felvétel elbírálásának szempontjai: Férőhelyek száma Szociális háttér Munkáltatói igazolás Az óvodába felvett gyerekek csoportba való beosztásáról az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvodában való felvételről az óvoda vezetője írásban, Felvételi határozat formájában értesíti a szülőt a beíratást követő 10 napon belül. Az óvodai átvétel: a szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az óvoda Házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell. Nyomtatott formában minden szülő számára biztosítani kell, melynek átvételét a csoportnaplóban, vagy az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni. Az óvodába felvett gyermek óvodai jogviszonya megszűnik: - másik óvodába való átvétellel, - ha a gyermek tankötelessé válik. Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek Ha a gyermek az óvodai foglakozásról távol marad a szülőnek a mulasztást igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a a szülő a hiányzást megelőzően legalább egy munkanappal kérelmet ír az óvodavezetőnek, hogy a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, mulasztás igazolásának kérdésében az intézményvezető dönt. 18
a gyermek beteg volt és orvosa távolmaradást igazolja, a gyermek hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelezettségnek eleget tenni. Ha a távolmaradást nem igazolják a mulasztás igazolatlan. Igazolás módja A két hetet meghaladó távollétet az intézményvezetőjével egyeztetni kell. Ha a gyermek három napnál hosszabb ideig betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható az intézménybe. Az óvodai jogviszony megszűnik, ha a gyermeket másik óvoda átvette, a gyermeket felvették az iskolába. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az intézmény vezetője végzi. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési intézmény valamennyi tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, az esetleges előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének, módjának, minőségére, az óvoda helyi nevelési programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósítására, óvoda éves munkatervében foglalt feladatok ellátására, 19
a gyermekek neveltségi szintjének, a differenciált személyiség fejlesztés és tehetséggondozás megfigyelésére, szakmai dokumentumok ellenőrzésére, a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre. A pedagógiai munka belső, bármely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 5. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet Az óvodát a munkarend szerint érkező óvodapedagógus nyitja, illetve a napi munka végeztével az utolsónak távozó dolgozó zárja. Az óvodai foglalkozásokat az intézmények nyitva tartási ideje alatt kell megszervezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit csakis rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit, csak az óvodapedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják, akik közvetlenül felelnek a balesetek megelőzéséért, a gyermekek, egészségének megóvásáért és az ingatlanok, ingóságok rendeltetésüknek megfelelő használatáért. Az intézményben ellátott óvodás korú gyermekeknek, a dolgozóknak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: az intézmény és helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az intézmények Házirendje és más belső szabályzata rájuk vonatkozó előírásainak betartása. Az intézmény és felszereléseit, eszközeit az óvodapedagógus által írásban, megőrzésre átvett eszközök kivételével az intézmény épületéből kivinni csak az intézményvezető engedélyével, a használat célját és időtartamát, a tárgy nyilvántartási értékét is tartalmazó 20
átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézményből kivitt tárgyakért minden dolgozó teljes anyagi felelősséggel is tartozik. A nevelési intézmény helyiségeiben és területén, párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, míg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az óvónők a gyermeket csak a szülőnek, vagy a szülő által kijelölt személynek adhatják ki (szülői nyilatkozat alapján). A gyermek egyedül az óvodából a szülő előzetes írásbeli kérelmére engedhető el. Válás esetén a gyámhatóság utasítására tagadhatjuk meg a gyermek kiadását az elvált szülő részére. Az óvodai fogadó és elbocsátó helyiségek kivételével, nyitva tartási időben, az intézményben csak az ott ellátott gyermekek, és az intézmény alkalmazottai tartózkodhatnak - külön engedély nélkül. A foglalkozások teljes időtartama alatt, a gyermekek felügyelet nélkül nem hagyhatják el az intézmény területét. Az intézménybe belépni és bent tartózkodni a nyitva tartási időn kívül csak az intézmény-vezető engedélyével lehet. Ez alól kivételt jelentenek az intézmény azon dolgozói, akiknek az intézménybe belépése és bent tartózkodása nyitvatartási időn kívül is munkaköri kötelessége. Az óvodából a csoport eltávozik, pl. kirándulás, séta, azt a vezetőnek be kell jelenteni. Az intézményben munkanapokon, a teljes nyitva tartás ideje alatt megfelelő óvodapedagógus ügyeletet kell biztosítani. Az óvodapedagógus köteles a rábízott épületvagy udvarrészben a Házirend alapján a gyermekek magatartását felügyelni, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását biztosítani. Az óvoda teljes nyitva tartása, valamint óvodai foglalkozások ideje alatt a gyermekek felügyeletét a foglalkozást tartó óvodapedagógus látja el. Az intézmények rendezvényein a gyermekek felügyeletét az óvodapedagógusok, illetve az őket segítő dajka / egyéb dolgozók látják el. 21
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének, benntartózkodásának rendje: A gyermeket kísérő szülők, illetve hozzátartozók a csoportszobáig kísérik be a gyerekeket. Átöltöztetés után átadják a gyermeket a fogadó óvodapedagógusnak, és távoznak az óvoda épületéből. A szülők rendkívüli alkalmakkor a csoportszobában is benn tartózkodhatnak. Rendkívüli alkalmak: szülői értekezletek nyílt napok ünnepélyek a szülők részére szervezett egyéb programok. A szülők és más - az óvodával jogviszonyban nem állók - hivatalos ügyeiket a vezetői irodában intézhetik el. Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való egyeztetés után történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére, indokolt esetben az intézményvezető engedélyezi. 6. A vezető, a nevelőtestület, és a szakmai munkát segítők közötti kapcsolattartás rendje Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: a nevelési program elfogadására és módosítására, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint módosítása elfogadására, a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, az intézmény éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, a Házirend elfogadására, a pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, 22
az intézményvezetői pályázáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, jogszabályban meghatározott esetekben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az intézményvezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák és a kisegítő dolgozók együttműködését. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, vezetői megbízással kapcsolatosak. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze, az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. 7. A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményt az intézményvezető képviseli. A kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg. E szabályzat vonatkozásában kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. 23
Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben kiadmányozási joggal rendelkezik a) az intézményt érintő minden ügyben az intézményvezető Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt a kiadmány hiteléül szöveg feltüntetésével és aláírásával igazolja, továbbá a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. Az intézménynél keletkezett iratokról az intézmény vezetője hitelesített záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. Az intézmény nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról. 8. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A helyettesítés tartalmáról és terjedelméről az intézményvezető esetenként rendelkezik. Ennek hiányában, az óvoda nyitvatartási idejében, az óvodában munkaidőjét töltő óvónő intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó óvónő, a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja a foglalkozását megtartani, az intézményvezető gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: Óvodapedagógust csak óvodapedagógus helyettesíthet, aki a helyettesített pedagógus munkaterve alapján végzi a munkáját. 24
Óvodapedagógus hiánya esetén az intézményvezető gondoskodik pedagógus munkaterve alapján a gyermekek szakszerű ellátásáról. Helyettesítésre minden óvodapedagógus beosztható, helyettesítési feladat ellátása az intézmény minden pedagógusának munkaköri kötelessége. 9. A vezető, szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézmény szülői szervezete az intézménybe járó gyermekek szüleinek közössége. Az intézmény szülői közössége dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézmény szülői szervezet elnöke olyan szülő, akinek a gyermeke az intézménnyel óvodás jogviszonyban áll - képviseli. Az intézmény-vezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az intézmény szülői közösségét a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben a közösség döntését igénylő kérdésekről. 10. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval és annak munkaszervezetével. A kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a védőnői hálózattal, a intézmény által választott háziorvossal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és a fogorvosi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, gyámügyi előadóval, az ÁNTSZ-szel és a hatósági feladatokat ellátó szervezetek helyi képviselőivel. A kapcsolattartás az intézmény egészét érintő kérdésekben az intézményvezető feladata. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az óvoda a fenntartón keresztül biztosítja. Szükség esetén az óvodavezető kapcsolatot tart a szakszolgálatokkal. 25
11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az óvodában az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek és megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról és megőrzéséről. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje: - Tökfaragó halloween parti: családi program. - Márton-nap: csoportos programok - Mikulás: December 6-án érkezik óvodánkba. A gyermekek közösen mondanak verset, énekelnek,dalolnak. - Advent: Az Óvodában a Karácsonyra való készülődés, az ünnepvárás izgalmát, a titkos ajándék készítés örömét jelenti, és jól előkészíti az igazi családi ünnepet. - Karácsony: Megünneplése csak jelzés értékű, hiszen az igazi ünnep a családé! ünnepváró családi nap. - Farsangi mulatság: Óvodai jelmezbál. Táncos mulatozással - Március 15.: A csoport az ünnepet megelőző utolsó munkanapon óvodai tevékenység keretében, játékos formában emlékeznek meg az ünnepről. - Húsvét: Népi hagyományok hatják át, a hímestojás-készítés, a locsolkodás, a csinos ruha, a kölni, a locsolóvers, a házi sütemények ünnepe. - Anyák napja: Május első vasárnapja előtti héten közösen készítünk a gyermekkel az édesanyáknak.- közös ünnep - Apák napja:kedves kis ajándék készítése és átadása. 26
- Ballagás: közösen zárjuk az évet és búszúztatjuk el az iskolába menőket. A csoportokban megünneplik a gyerekek születésnapját. Az ünnepekhez alkalmazkodva, a csoportban kialakult szokások szerint készítenek ajándékot, díszítik a csoportszobát. Óvodában az ünneplő ruha az alkalomhoz illő csinos öltözék. 12. Intézményi védő, óvó előírások A pedagógus kötelessége Nkt. 62. (1) g) pontja alapján: A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő-és szükség esetén más szakemberek bevonásával. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Minden tanév megkezdésekor az intézmény tűz és munkavédelmi megbízottja valamennyi alkalmazott számára tűz munka és balesetvédelmi előadást tart. Új dolgozó munkába állásakor a vezető ismerteti a dolgozóval a tűz-munka, és balesetvédelmi szabályzatban leírtakat. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások magatartási formák kialakítására A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Egyéb foglalkozások során, a nevelési intézmény sajátosságaira figyelemmel, át kell adni a baleset megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. Fejleszteni kell a gyerekek biztonságra törekvő viselkedését. 27
Az intézmény területére csak a jogszabálynak, szabványnak, egyéb kötelező előírásnak megfelelő óvodai játékot, eszközök, munkaeszközök, berendezések, tárgyak vihetők be. Minden üzemszerűen az elektromos hálózathoz kapcsolódó vagy bármilyen motorral hajtott berendezésnek, vagy energiaátviteli rendszernek, berendezésnek, amelyet az intézmény vásárol, tárol és/vagy alkalmaz, a paramétereit is tartalmazó, magyar nyelvű leírással, használati és tárolási útmutatóval kell rendelkeznie. Ezek másolt példányát a személyzeti öltözőben kell elhelyezni. A pedagógus az e szabályzatban és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások alkalmazásával viheti be a foglalkozásokra az általa készített, használt eszközöket, berendezéseket, tárgyakat, amelyeknek meg kell felelniük a jogszabályok és e szabályzat előírásainak. Valamennyi foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óvodai rendezvényeken pedagógus, dajka felelős a tűz-, a baleset megelőzési és az egészségvédelmi szabályok, előírások betartatásáért, betartásáért. Az intézmény dolgozóinak feladata a gyermekbaleset esetén: A gyerekek felügyeletét ellátó pedagógusoknak a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: -A feladat ellátásában a baleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján az intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia az intézményben történt mindenféle balesetet. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 28
20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 169. (1)-(2) bekezdése értelmében A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. http://db.okm.gov.hu/baleseti Ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de légkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. A kitöltött jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. 13. Bármely rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén az SZMSZben szabályozott rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A tűzriadó terv elkészítése után kifüggesztve megtalálható az intézmény több pontján.(nevelői szoba, stb.) Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, gyermek baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munka- és baleset megelőzési, egészségvédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Bombariadó és az épület esetleges károsodásával fenyegető veszélyhelyzet esetén az épület kiürítésére, a gyermekek, felügyeletére az intézmény tűzvédelmi szabályzatának előírásait kell alkalmazni. Az intézmény tűzvédelmi, munkavédelmi- és baleset megelőzési, egészségvédelmi szabályzatainak elkészítése, valamint azok naprakész állapotban tartása, betartatása az intézményvezető kötelessége. 29
15. Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje Az óvoda Pedagógiai programját, Szervezeti Működési Szabályzatát, és Házirendjét egyegy példányban az óvodavezetői irodában kell elhelyezni. A dokumentumokat a szülők bármikor megtekinthetik. A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető időpont egyeztetéssel az intézményvezetőtől. 16. A minőségpolitika és a pedagógiai munka ellenőrzése A belső ellenőrzés A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógus munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, ill. bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzés ütemtervét az óvodai pedagógiai munkáért felelős intézményvezető és amennyiben működik a szakmai munkaközösség - javaslatai alapján az intézményvezető készíti el. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - ha működik - szakmai munkaközösség és - a szülői munkaközösség. Az intézményi önértékelés rendszere az óvodában Az intézményi önértékelés elsődleges célja, hogy a külső értékelés (PSZE) elvárásait értelmezze, majd saját intézménye számára adaptálja azokat. Ennek függvényében képes elemezni, értékelni, meghatározni, hogy az elvárásokhoz képest milyen az intézmény helyzete, állapota. A rendszer bevezetésével az intézmény ötéves időszakra előre el tudja készíteni intézkedési tervét, hasonlóan a vezetőre és pedagógusra vonatkozó önfejlesztési tervet. Az intézkedési tervben megfogalmazott célokat és feladatokat az intézményvezető az éves munkatervben határozza meg. 30