A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok Organikus rizsföldek többfunkciós hasznosítása halivadék neveléssel Jancsó Mihály 1, Izsó Lajos 2, Demény Ferenc 3, Buza Eszter 3, Gyalog Gergő 4, Kolozsvári Ildikó 1, Szalóki Tímea 1, Kun Ágnes 1, Szitó András 4, Váradi László 5, Rónyai András 4 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 Biocsárda Biotermék Termelő és Szolgáltató Kft., Csárdaszállás 3 Szent István Egyetem, MKK-AKI, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő 4 NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 5 Magyar Akvakultúra Szövetség, Szarvas Magyar Meteorológiai Társaság, MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság, MTA Meteorológiai Tudományos Bizottság, ICID Nemzeti Bizottság Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2015. november 30.
Rizstermesztés Magyarországon Kisújszállás Karcag Mezőtúr Szarvas Gyomaendrőd Vésztő Köröstarcsa Békés Csárdaszállás
Organikus rizstermesztés Magyarországon A hazai rizsvetésterület az utóbbi években 3000 hektár körül mozgott A teljes területen árasztásos termesztést folytatnak Magyarországon is növekszik az organikus (bio, ökológiai) feltételek között termesztett rizs iránti igény 2015-ben az ökológiai gazdálkodásban művelt rizsterület: 308 ha (a teljes agráriumban 2 % az arány) Jelenleg 85 ha átállás alatt - 2017-re tervezik az első rizsvetést Kihívás és lehetőség!
Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Édesvízi akvakultúra Tengeri akvakultúra R&D Tapasztalat Polikultúra Hal-kacsa/sertés Rizs-hal Szennyvizes halastó Vizesforgó (rizslucerna-kacsa/hal) Osztott vízterű rendszerek Akvapónia Kombinált intenzívextenzív rendszerek IMTA Partmenti tavak elfolyó vizének kezelése kagylóval Tengeri alga/kagyló termelés a ketrecek/ rekeszek körül Gazdaságosság (tápanyag hasznosítás) Környezetvédelem (tápanyag visszatartás) Társadalmi elfogadottság (erőforrás hatékonyság, élelmiszerbiztonság stb.) Váradi L. 2012. alapján
Woynárovich Elek: Pontyivadék tenyésztés rizsföldön. In: Halászat, 1947. (1. (46.) évf.), 7-8. sz., 76. p. Woynarovich Elek: Pontytenyésztés rizsföldön. 1952. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 54. p. Szalay Mihály: Rizsföldi haltenyésztésünk. - In: Halászat, ISSN 0133-1922, 1954. (1. évf.), 2. sz., 8-9. p. Szalay Mihály: A megmaradási százalék a rizsföldi haltenyésztés egyik döntő tényezője. - In: Halászat, 1954. (1. évf.), 3. sz., 8-9. p. Szalay Mihály: Miért van szükség rizsföldi kiegészítő tógazdaságokra?. - In: Halászat, ISSN 0133-1922, 1954. (1. évf.), 4. sz., 8-9. p. Szalai Mihály - Haltenyésztés az öntözéses vidékek halastavaiban és rizsföldjein (1954)
Vizesforgó a hal hal kacsa rizs termelés integrációja a váltógazdálkodás előnyeit hasznosította
Rizsföldi reneszánsz
Bio-hal és bio-rizs termelés fejlesztése GAK 2005, AZONOSÍTÓ KÓD: BHRVBJ05 VBJ Tanácsadó, Szervező Kft., Budapest Biocsárda Kft., Csárdaszállás Aranyponty Zrt., Sáregres-Rétimajor Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Rövid tenyészidőszak korlátozott lehetőségek 47 Portugal France Spain Italy Hungary Romania Greece Bulgaria 47
Rövid tenyészidőszak korlátozott lehetőségek Középhőmérsékleti átlagok és a legalacsonyabb havi minimum értékek ( C) Szarvas, 2005-2010 30,00 20,00 10,00 0,00-10,00-20,00-30,00 0,01 0,90 47 Portugal -11,20-14,58 France January -23,53 February Spain 6,07 March 12,67-0,21 April 17,15 1,58 Italy May 22,90 20,45 21,58 16,77 9,40 8,26 5,56 3,75 Hungary June Romania Greece Bulgaria July Augustus September 10,99-2,63 Oktober 47 5,94-7,02 November 1,42-16,83 December
A halivadék-nevelés beillesztése a rizstermesztés technológiájába
A halivadék-nevelés beillesztése a rizstermesztés technológiájába Árasztóvíz biztosítása legalább 1 hónapos Halágyak, menekülő ivadékok árokrendszer kihelyezés kora kialakítása, hajnalban vízhez műtárgyak lezárása szoktatás népesítés a halfajoknak megfelelően fokozatos lecsapolás halágyak halfogó területek madárvédelme halak mielőbbi tavi elhelyezése
A rizsföld előkészítése a halivadékok nevelésére A belső árokrendszer halágyakkal kiegészítve jelentősen növeli a halak megmaradási esélyét A rizsföld felületének max. 10 %-a használható termésveszteség nélkül Védelem madarak és betelepülő halak ellen
Rizsföldi nevelésre alkalmas halfajok
Nagyüzemi körülmények között Tábla Terület (ha) Rizsfajta Telepítési sűrűség ivadék/ha Jászkeszeg Ponty Szürkeharcsa 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen 5,5 5,0 4,7 6,5 4,5 6,0 32,2 Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M Fruzsina M - 2000 500 500 - - 2000-1500 1500 - - 500 500 500 500 - -
A rizsföldi halivadék nevelés eredménye nagyüzemi körülmények között 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Átlagos visszafogás kori tömeg: 95-120 g (ponty) és 114-138 g (szürke harcsa) 1 3 4 1 3 4 1 2 3 1 2 3 Ponty Harcsa - Megmaradás (%) - átlagos tömeg (g) (Csárdaszállás, 2006)
Rizsföldi telepítésre javasolt ivadékmennyiségek különböző vegyes népesítési szerkezet esetén félüzemi és üzemi kísérletek alapján, Szarvas-Csárdaszállás, 2006-2008. 2008. Halfaj I. telepítési változat II. telepítési változat egyedszám (db/ha) Jászkeszeg 1000 500 Ponty 1000 1500 Lesőharcsa 500 500 Összesen 2500 2500
A halivadék nevelés előnyei a növényvédelemben Az általunk meghatározott népesítési szerkezetek és halsűrűségek alkalmasak a rizsvetések legveszélyesebb ízeltlábú kártevői, az aknázó rizslégy (Hydrellia griseola Fall.) és a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus Meigen) elleni hatékony biológiai védekezéshez Augusztus középső harmada jelenti a táplálék lényeges megfogyatkozását, amelynek oka egyrészt a már jelentős méretű halak étvágya, másrészt a természetes táplálékot alkotó rovarok szaporodásának ciklusossága Megfelelő népesítés esetén az emésztőcsatorna vizsgálatok alapján a megvizsgált halpéldányok nem éheztek a tenyészidőszak folyamán
A levélkárosító lárvák számának alakulása halivadék telepítés hatására 3,00 2,50 Kontroll Lárva (db) Halasított Lárva (db) 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 7. 3. 7. 7. 7. 11. 7. 15. 7. 19. 7. 23. 7. 27. 7. 31. Népesítés: 1000 db/ha ponty 500 db/ha lesőharcsa Telepítés: 2006. július 4. Galambosi Rizskísérleti Telep (halas 20-24. tábla és kontroll 14-16. tábla) Szitó 2006
Védett halfajok ivadéknevelése Halfaj kitelepítés időpontja kitelepítés egyedszáma befogás időpontja befogás egyedszáma Széles kárász 2012.07.28. 550 2012.09.11. 192 Szilveszter 2014
A rizsföldi halnevelés eredménye Eredményes védekezés a rizs legveszélyesebb ízeltlábú kártevői ellen. A technológiai lépések pontos betartásával a kihelyezett halállomány 30-50%-át lehet az árasztóvíz lecsapolásával egy időben visszafogni (nagyüzemi körülmények között is biztonsággal elérhető a 30%-os megmaradás.
A rizsföldi halivadék nevelés kritikus pontjai Menekülő utak biztostása Folyamatos és megfelelő minőségű árasztóvíz (hőmérséklet, oxigén) Vízimadarak elleni védelem (hálózás, riasztás) A beömlő és a lecsapoló műtárgyak állandó, hálós (halrács) lezárása Halak beillesztése a tavi biohal nevelési technológiába
Köszönöm a figyelmet!