Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Hasonló dokumentumok
A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Erdei élőhelyek kezelése

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

Erdei élőhelyek kezelése

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Soproni Egyetem. Doktori (PhD) értekezés tézisei

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

ERDÉSZET Erdőtelepítés

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016.

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

M E G H Í V Ó. V. Kari Tudományos Konferencia

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 149/2012. (IX. 21.) számú KÖZLEMÉNYE

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

5f!J. számú előterjesztés

MECSEKI BÜKKÖSÖK LÉKVÁGÁSAINAK TÖBBSZEMPONTÚ ALJNÖVÉNYZETI TÉRKÉPEZÉSE

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE


A magyarországi erdők természetességének vizsgálata

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

A. versenyszám: Összetett szakmai írásbeli feladatsor

Erdei élőhelyek kezelése

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A támogatás célja. Értelmezõ rendelkezések

Természetvédelem erdőterületeken

Vadkár-megelőzés és -becslés X. előadás

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet

ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, Varga Béla

A 2014-ES JÉGTÖRÉS OKAINAK ÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE A BÖRZSÖNY ERDEIBEN

SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI

124/2009. (IX. 24.) FVM

SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

A vidékfejlesztési miniszter. /2011. ( ) VM rendelete

HAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS. Bevezetés

Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

8904 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 53. szám

/2009. ( ) FVM rendelet

A Holládi erdő (HUDD20061)

A támogatás célja. Értelmező rendelkezések

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Natura 2000 erdei élőhelytípusok szerkezet és funkció monitorozási módszere a Pannon életföldrajzi régióban

Átírás:

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012. június 8.

Hagyományos vágásos erdőgazdálkodás Természetközeli erdőgazdálkodás Átalakító üzemmód

http://ipolyerdo.hu/ http://www.mecsekerdo.hu/

Célkitűzések Nagyszámú lék extenzív felmérése Átfogó kép az erdészet által kialakított mesterséges lékekben zajló folyamatokról

Kérdések 1. A felmért lékek leíró jellemzése: Mekkora a vizsgált lékek mérete a tervezetthez képest? A gazdálkodó eltérő lékméretet használ-e az eltérő főfafajú állományok esetén? A területen folytatott beavatkozások során mennyire sérül a maradó állomány és a már jelen lévő újulat? 2. A fásszárú újulat borításviszonyainak felmérése: A gazdasági szempontból fontos fafajok milyen mennyiségben vannak jelen a lékekben? Hogyan alakul az egyes magassági kategóriákban a főfafaj és az elegyfajok aránya?

Kérdések 3. Mi jellemző a természetes felújulást lassító fajok borításviszonyaira? 4. Az átalakítás folyamatának egyik legnagyobb gátját jelentő vadhatás vizsgálata: Az erdei nagyvad fajok milyen hatással vannak a fásszárú újulatra? Ez hogyan függ a csemeték méretétől, illetve a lékekben kínálatként megjelenő elegy- és cserjefajok tömegességétől?

Anyag és módszer

Anyag és módszer

A mintavétel menete 2. 3. 8. 9. 1. 5. 4. 7. 6.

A lékek mérete Esetszám (db) 25 1.2 20 15 10 H:D arány 1.0 0.8 0.6 0.4 5 0.2 0 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 H:D arány 0.0 Bükkös Kevert Tölgyes Állománytípus

A beavatkozások kíméletessége Újulati kár jelenléte 17% A törzskár előfordulása 13% Talajkár előfordulása 8% 49% 83% 38% Nincs Van Nincs Van 5%-nál nagyobb Nincs 92% Van

Átlagos borítás (%) Átlagos borítás (%) A fásszárú újulat borításviszonyai A főfafajok borításértékei 4 Az elegyfafajok borításértékei 10 3 8 6 2 4 1 2 0 0-20 20-150 150 < 0 0-20 20-150 150 < Magasságkategória (cm) Magasságkategória (cm)

Elegyarány (átlag ± szórás) Elegyarány (átlag ± szórás) A fásszárú újulat borításviszonyai Tölgyes lékek Bükkös lékek Környező állomány Lék Környező állomány Lék 100 100 90 90 80 80 70 70 60 60 50 50 40 40 30 30 20 20 10 10 0 KTT CS B MJ 0 B KTT MK HJ Fafajok Fafajok

A bükk relatív borítása (%) A fásszárú újulat borításviszonyai - a Fagus sylvatica és a Fraxinus excelsior dominanciaváltozása a méretkategória növekedésével - 100 80 60 40 20 Szignifikáns különbség p<0,001 mellett Lehetséges hatótényezők: a bükk és a kőris eltérő életmenetstratégiája eredetileg jelen lévő bükk-újulat a vadhatás Chalara fraxinea 0 0-20 20-150 150< Magasságkategória (cm)

A borításértékek a lékpozíció függvényében

Rágottság; átlag+/-se (%) A rágottság 100 Főfafajok Elegyfafajok 80 60 40 20 0 0-20 cm 20-150 cm 150 cm < Méretkategória

A rágottság

Összegzés információ a tervezéshez és kialakításhoz további célzottabb vizsgálatok szükségessége hosszú távú mintavétel lehetősége rögzített pontok

További célkitűzések A szeder és a vad kapcsolatának vizsgálata A sarjak és az állomány kora közötti összefüggés A vizsgálatok kiterjesztése a maradó állományrészekre Az erdészet számára is hasznos és alkalmazható geoadatbázis kiépítése

Köszönöm a figyelmet! Köszönettel tartozom Standovár Tibornak és Kelemen Kristófnak, Ruff Jánosnak, Barton Zsoltnak, Tímár Gábornak, Papp Károlynak, Dobay Gábornak és Pataki Zsoltnak, valamint Csikós Eszternek, Pató Zsuzsannának, Tihanyi Borbálának és Vass Norbertnek.

Borítás (%) A fásszárú újulat borításviszonyai 12 Bükkös Kevert Tölgyes 10 8 6 4 2 0 Fő 0-20 Fő 20-150 Fő 150+ Elegy 0-20 Elegy 20-150 Elegy 150+

A rágottság