ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda Felszín alatti vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 100271027 KTJ: -101057487 Iktatószám: 10249-16/2012. Tárgy: Előadók: dr. Horváth Cecília/ Eszes Melinda/ Herczeg Zoltán Máriahalom Gyermelyi Tojás Kft. Máriahalom 058/7 hrsz kút és vízellátó rendszer - vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Máriahalom-9. H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Gyermelyi Tojás Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhely: 2821 Gyermely, Bajnai út 1. Cégjegyzékszám: 11-09-007596) kérelmének helyt adva a Máriahalom 058/7 hrsz-ú ingatlanon 1 db 250 m tervezett talpmélységű kút fúrására és a kúthoz tartozó vízellátó rendszer kiépítésére vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: 1./ Engedélyes adatai: Teljes név: Rövid név: Gyermelyi Tojás Korlátolt Felelősségű Társaság Gyermelyi Tojás Kft. Cégjegyzékszám: 11-09-007596 Székhely: 2821 Gyermely, Bajnai út 1. Adószám: 11992426411 2./ Műszaki adatok: Vízigény: 43550 m 3 /év (állatitatás 25550 m 3 /év, hűtővíz 18000 m 3 /év) Helye: Máriahalom 058/7 hrsz. A tervezett kút műszaki adatai: EOV(X)= 254 070 EOV(Y)= 625 290 Z= 158 mbf Tervezett talpmélység: 250 m Tervezett csövezés: 0,0-15,0 m 355 x 5 mm Ø spirálvarratis hegesztett acélcső (MSZ 3741) 0,0-150,0 m 244,5 x 7,1 mm Ø acél béléscső (DIN 2448/1629) 0,0-100,0 m 168 x 4 mm Ø acél korrózióálló béléscső (EN 10028-7) 100,0-250,0 m 114 x 4 mm Ø acél korrózióálló béléscső (EN 10028-7), geofizikai mérés alapján perforált szűrőnek kiképezve
Tervezett kútakna: 2,7 x 1,55 x 2,05 m előre gyártott vasbeton kútakna. Tervezett szivattyú adatok: Q = 18 m 3 /h H = 120 m N = 9,2 kw Ivóvíz vezeték: Az új kútról D110 mm-es KPE csővezeték épül a víztoronyig, illetve a tojóházakig, ahol meglévő vezetékre köt. A vezeték hossza 218 m. Víztorony: Az új kútból búvárszivattyú által kitermelt víz HIKO 100-30/2-0 típusú acél víztoronyba kerül. A víztorony névleges térfogata 100 m 3. A víztorony a töltő-ürítő vezetékkel csatlakozik a vízhálózati rendszerhez. A tartályba érkező többletvíz elvezetését a túlfolyó vezeték a telep csapadékvíz levezető árkába vezeti. II. Az engedélyesnek a kivitelezés során az alábbi előírásokat kell betartani: 2.1 Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi előírások: 1. A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a Felügyelőséget a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal értesítenie kell. 2. Amennyiben a furat továbbmélyítése a tervezett mélység 15 %-át meghaladja, illetve ha az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe, a megvalósult kútra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni. 3. Az elkészült kutakban 12 óra tisztítókompresszorozást kell végezni a legnagyobb homokmentes vízhozamig. 4. A tisztítókompresszorozást követően a kúttalp mérést kell végezni, szükség esetén ki kell tisztítani. 5. A tisztítókompresszorozás és a szivattyúzás előtt meg kell mérni a nyugalmi szinteket. 6. A kút próbaszivattyúzását három lépcsőben kell elvégezni, a kompresszorozáskor mért maximális homokmentes vízhozam 40, 60, 80 %-val. A három szivattyúzási lépcső minimális együttes időtartama 24 óra. A próbaszivattyúzást folyamatosan kell végezni. 7. A próbaszivattyúzás befejezése után visszatöltődés mérést kell végezni a nyugalmi vízszint beállásáig. A vízszintméréseket 1., 2., 4., 8., 10, 15., 20, 30., 40, 50, 60., 90., 120. percben kell elvégezni, a méréseket 30 percenként kell ismételni, amíg három egymást követő mérés azonos értéket nem ad. 8. A kútfejet úgy kell kialakítani, hogy a mindenkori vízszint, vízhozammérés, vízmintavétel lehetősége biztosítva legyen. 9. Az eredmények értékeléséhez a kút terepszintjét és csőperemét be kell szintezni, valamint meg kell határozni az EOV (X; Y; Z) koordinátákat. 10. A felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. 11. A kútépítési munka során illetve annak befejezésekor a létesítményt olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék. 12. A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak részét képezi a külön jogszabály szerinti építési napló, tartalmaznia kell továbbá a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve a fúrási napi jelentést. A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani. 13. Valamennyi mért értéket rögzíteni kell az építési naplóban. 14. A 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet szerint el kell végezni a kút gáztartalom vizsgálatát. 15. A kivitelező köteles a kútra vonatkozó adatszolgáltatást teljesíteni a VITUKI felé, mely alapján a vízföldtani naplót elkészíttetni, melyet a vízjogi üzemeltetési engedélyhez csatolni kell. 16. A keletkező hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, majd engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kell szállítani. A veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gyűjteni és kezelni. 2
17. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 18. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 19. Amennyiben a vízkezelő (vastalanító és utófertőtlenítő) berendezések beépítése válik szükségessé, úgy a vízkezelő berendezések a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. -a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá fognak tartozni. 20. A vízkezelő berendezésekre külön eljárásban a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmi és formai követelményeinek megfelelő vízjogi engedélyes tervdokumentáció benyújtásával a létesítéshez vízjogi létesítési engedélyt kell megkérni hatóságunktól. 2.2. Szakhatósági előírások: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Dorogi, Esztergomi Kistérségi Népegészségügyi Intézete XII-R-068/02803-2/2012. számú állásfoglalásában a létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának, mint kulturális örökségvédelmi szakhatóságnak a XII-B-4/928-2/2012. számú állásfoglalásába rögzített előírása: - A kivitelezőnek a földmunkák megkezdését 8 nappal korábban a Balassa Bálint Múzeumnak (2500 Esztergom, Mindszenty tér 5. tel. 33/500-175) és a Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának írásban be kell jelenteni. III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. A kérelemhez csatolni kell a vízföldtani naplót; a tényleges EOV koordinátákat tartalmazó megvalósulási dokumentációt, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelezői nyilatkozatot; valamint a kút üzemelési szabályzatát. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a H-4964-4/2008. iktatószámú határozattal módosított H-8094-2/2006. iktatószámú vízjogi üzemeltetési engedély módosításaként kell megkérni. IV. Az engedélyest jelen vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízmennyiség 50%-a után vízkészletjárulék fizetési kötelezettség terheli. A vízkészletjárulék fizetésre kötelezett köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől a vízjogi engedély kézhezvételétől - számított 15 napon belül a vízügyi hatóságnak bejelenteni. (bejelentkezés) továbbá fizetési kötelezettségét (bevallás és befizetés) az alábbiak figyelembe vételével teljesíteni. A vízkészletjárulék kiszámításához szükséges szorzók: Lekötött vízmennyiség: 43550 m 3 /év (50%: 21775 m 3 /év) Ebből 25550 m 3 /év állattartás (50 %-a 12775 m 3 /év) 18000 m 3 /év hűtővíz (50 %-a 9000 m 3 /év) Vízkészlet jellege: karsztvíz Minősége: II. Vízhasznosítás jellege: gazdasági célú állattartó g = 3,0 gazdasági célú egyéb g = 5,0 mért vízhasználat esetén (hiteles vízmérővel) m= 1,0 vízmérőóra hiányában m=2,0 3
A vízkészletjárulékot a tárgyévet követő év január 15-éig kell befizetni a Győri Felügyelőség központosított bevételek beszedése célelszámolási, 10033001-01711899-3000003 számú forintszámlára. A hatóság a bejelentkezéshez és a bevalláshoz szükséges adatlapokat az engedélyes részére e határozatához mellékelve megküldi. V. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. VI. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Máriahalom-9. számon a vízikönyvbe bejegyzi. VII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A létesítési engedély kiadása ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 160.000.- Ft, azaz: Százhatvanezer Ft. A díjat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr MÁK 10033001-01711899-00000000 számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S A KÚTFEJ Vízkutató és Fúró Tervező Kkt. (1084 Budapest, Nagyfuvaros utca 16.) által 7972/KKT/2012 tervszámon elkészített tervdokumentáció csatolásával, valamint a szükséges műszaki kellékek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kért a Gyermelyi Tojás Kft. (2821 Gyermely, Bajnai út 1.), mint engedélyes részére a Máriahalom, 058/7. hrsz-ú telepen létesítendő kút és vízellátó rendszer vízjogi létesítési engedélye tárgyában. A hatóság felhívásának a kérelmező eleget tett, és az eljárás igazgatási szolgáltatási díját befizette. A kérelmező részére igazolást állított ki a hatóság az eljárás folytatásához, pályázat benyújtásához. Az eljáró hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja, mint kulturális örökségvédelmi szakhatóság XII-B-4/928-2/2012. számú iratában előírása betartása mellett az engedély kiadásához hozzájárult. Indokolásában megállapította az alábbiakat: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére Máriahalom, Gyermelyi Tojás Kft. máriahalmi telephely új ivóvíz kút vízjogi létesítési engedélyének ügyében szakhatósági eljárás indult Hivatalomnál. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg: A szakhatósági eljárásom során a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX.18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 11. -a értelmében a régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A rendelkező részben tett kikötésemet az alábbiak alapján tettem: 4
A 058/7 hrsz- ú ingatlanon található a KÖH 2375 egyedi azonosítószámú régészeti lelőhely. A beruházás közvetlenül nem érinti a nyilvántartott régészeti lelőhely kiterjedését. A bejelentési kötelezettséget A muzeuális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. (4) bekezdés alapján írtam elő. Szakhatósági állásfoglalásom a Kr. 8. -án, a 2. (1) bekezdésén, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdés c.) pontján, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdésén alapul. Amennyiben a kivitelezés során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő a munkákat azonnal abba kell hagyni, az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a Balassa Bálint Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A földmunkák során előkerülő régészeti leletek védelméről, valamint intézkedéséről a Kötv. 24. -a rendelkezik. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete XII-R 068/02803-2/2012. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult. Indokolása szerint az Intézet a megküldött dokumentumok és a helyszín ismerete alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44. és az 1991. évi XI. tv. 4. (1) b.) pontja alapján hozta meg. Az intézet szakhatóságként a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32./E. (3) bek. b.) pontja, és 5. számú melléklete nevesíti, az Intézes hatáskörét a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 11 -a, illetékességét ugyanezen rendelet 3. számú melléklete állapítja meg. A hatóság felhívására a dokumentáció műszaki szempontból kiegészítésre került a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlappal a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatáról, illetve további műszaki adatokkal. A beküldött kérelem és tervdokumentáció alapján megállapítható, hogy: A tervezett tevékenység a környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenységek körébe tartozik, mivel a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 4. pontjában szerepel. A benyújtott adatlap áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a tevékenység végzésével kapcsolatban vízminőségvédelmi- és vízgazdálkodási, levegőtisztaság- védelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi szempontból kizáró ok nem áll fenn, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. A kivitelezéssel érintett ingatlan: Máriahalom 058/7 hrsz, mely művelés alól kivett, gazdasági épület, udvar elnevezésű ingatlan. Az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadban a Gyermelyi Tojás Kft. tulajdonát képezi. A kérelem és a tervdokumentáció megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. A beruházással érintett ingatlan nem része a Natura 2000 hálózatnak és a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. Az kút fúrás és vízellátó rendszer kiépítése táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. A tervezett kút 1 km-es körzetében más karsztkút nem található, ezért egymásra hatás vizsgálat elvégzése nem volt szükséges. A kitermelt víz a meglevő összekötő vezetéken jut át a Binder-pusztai telepre. A hűtővíz igény a meglevő baromfitelep tényleges hűtővíz fogyasztása alapján került meghatározásra. A hűtés párologatókkal történik, a teljes hűtővíz mennyiség elpárolog, elvezetéséről nem kell gondoskodni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kút megvalósítása vízgazdálkodási érdeket nem sért, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.. (1) és 29. (1) bekezdései és 30. (1) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 5. (1) bekezdése és 11. alapján. A kivitelezéssel kapcsolatos előírásokat a hatóság a felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 4.-8. -aiban (továbbiakban: KvVM rend.) foglaltak alapján írta elő. A vízföldtani napló készítési kötelezettséget a hatóság a KvVM rend. 8. (1) bekezdés b.) pontja alapján írja elő. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet, a hulladékkal kapcsolatos előírást a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet alapján írta elő a hatóság. Az engedélyben lekötött, vízfelhasználás tekintetében az engedélyes vízkészletjárulék fizetésére köteles a Vgtv. 15/A. (1) bekezdése alapján. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII.26.) KHVM rendelet 4. alapján a vízjogi létesítési engedélyben lekötött az engedélyben vízigényként megjelölt vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni. 5
A 15/C. (5) bekezdés szerint a vízkészletjárulék fizetésre kötelezett köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől - számított 15 napon belül az illetékes hatóságnak bejelenteni. (bejelentkezés.) Továbbá a Vgtv. 15./E. szerint a bejelentkezésen és befizetésen túl köteles a hatóság részére nyilatkozatot adni a vízigénybevételéről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán. A bejelentkezéshez szükséges adatlapot a hatóság a határozattal egyidejűleg megküldi. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2012. december 14. dr. Buday Zsolt s.k. igazgató 6