Nemzetközi stratégia

Nemzetközi stratégia "A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Építőipari Szakgimnáziuma Szeged 2016.

K É Z I K Ö N Y V A N E M Z E T K Ö Z I M U N K A É S A K Ü L K A P C S O L A T I T E V É K E N Y S É G E K V É G Z É S É H EZ 1. Alapvetésünk: "A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány (továbbiakban Alapítvány) kiemelten támogatja a Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Építőipari Szakgimnáziuma (továbbiakban Iskola) tanulóinak és tanárainak nemzetközi színtéren történő megnyilvánulásait és munkavégzését. Ezen belül a nemzetközi tevékenység prioritásai a következők: 1) az iskola nappali tagozatos tanulói számára szervezett gyakorlati és/vagy elméleti képzés szakmai területen; 2) az iskola nappali tagozatos tanulói számára szervezett nyelvi képzés anyanyelvi környezetben; 3) az iskola nappali tagozatos tanulói számára szervezett olyan képzés, tanulmányút, amely a tanulók munkavállalói, interperszonális kompetenciáit valamint a társadalmi beilleszkedés és tolerancia fejlődését szolgálja; 4) Tanárok számára szervezett szakmai vagy módszertani jellegű tanulmányutakon való részvétel; 5) Nemzetközi partnerintézményből érkező tanulók gyakorlati és/vagy elméleti képzése. 6) nemzetközi szervezetek között létrejövő rövidtávú projektek, amelyeknek célja a tanulók egyegy koncentrált eseményre való kijuttatása (nemzetközi versenyek, szakmai kiállítások, stb.); 7) nemzetközi szervezetek között létrejövő hosszú távú projektek, amelyeknek célja a tanulók bevonásával a pedagógiai, szakmai munka fejlesztése, módszertani, tananyag fejlesztési tevékenység; 8) egyéb nemzetközi tevékenységek. 2. A nemzetközi tevékenységek, programok forrásai Az Alapítvány által végzett nemzetközi tevékenysége nem tartozik bele az iskola alaptevékenységébe. A nemzetközi tevékenységek végzéséhez szükséges forrásokat az Alapítvány pályázati úton és/vagy támogató szervezetek, vállalkozások bevonásával valósítja meg. Legfontosabb pályázati forrás a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre álló Európai Unió által meghirdetett ERASMUS+ program, amely az oktatás, képzés területén biztosít több színtéren pénzügyi forrásokat.

Ezen túl minden olyan forrás felhasználható, amely 100% támogatási intenzitású. Alacsonyabb támogatási intenzitás esetén külön döntés és engedély alapján vonhatók be források. Az egyes forrásszerző tevékenységek az Alapítvány feladatai közé tartoznak. Az Alapítvány végzi a pályázati rendszerben történő regisztrációt és végzi a teljes iskolára vonatkozó pályázatíró tevékenységet. A pályázatíró tevékenység a SZC főigazgatóság jóváhagyásával és a teljes intézményi stratégiával összhangban történik. A nemzetközi tevékenységek tervezésébe az Alapítvány és az Iskola összehangoltan dolgozik és bevonja az iskola munkatársait és az Iskolával szoros együttműködésben működő társintézmények, egyéb szervezetek (gyakorlati képzőhelyek) munkatársait is. 3. A nemzetközi projektekben résztvevő munkatársak feladatai A nemzetközi projektekben való részvétel önkéntes. A részvételre szóló megbízást a munkatárs az Iskola vezetőjétől személyre szólóan és az adott projektre vonatkozóan kapja meg. A nemzetközi projektben résztvevő kollégák minden esetben betartják a SZC és ezen belül a Tagintézmény irányelveit, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, akkor is, ha az adott projekt az Alapítványon keresztül valósul meg. Az Alapítvány által elnyert források felhasználása az Alapítvány kuratóriumának elnöke jóváhagyásával történik. Nemzetközi projektekben való részvétel esetén a SZC főigazgatója órakedvezményt adhat. Az órakedvezmény megállapítása tanévente történik. A nemzetközi tevékenységekben való részvétel nem befolyásolhatja negatív irányban a pedagógiai munkát. A nemzetközi tevékenységekben való részvétel következtében fellépő tanóra elmaradás nem lehetséges. Amennyiben a nemzetközi tevékenységben résztvevő kolléga távolléte (projektben végzett tevékenységgel igazoltan) miatt nem tartható meg tanóra, azt a kolléga, rövid időn belül pótolni köteles. Ez alól kivételt jelent az a távollét, amely során a kolléga tanulói gyakorlaton kísérőtanárként vesz rész. Ez esetben nincs, a kolléga számára plusz feladatként háruló pótlási kötelezettség.

4. A tanulói mobilitás szabályai A tanulók külföldi gyakorlatra küldésének szabályai során a hazai, törvény által is előírt szabályokat kell alkalmazni. A nemzetközi tanulói mobilitás iskolai programnak minősül, így azok teljes időtartama alatt a házirend szabályait kell betartani. Mivel a tanulók alapvető joga az, hogy az iskolában és iskolai programok során felügyeletet kapjanak, így minden nemzetközi gyakorlati tevékenység során számukra tanári felügyeletet kell biztosítani. Amennyiben egy tanulócsoport kizárólag 18 évet betöltött tanulókból áll, ott a tanári felügyelet elhagyható, vagy nem szükséges a teljes gyakorlati időszak alatt. Tanulói mobilitás minimum 4 fő, maximum 20 fő számára szervezhető. A nemzetközi tevékenység lehet elmélet és gyakorlat kombinációja vagy kizárólag gyakorlat. A külföldi tanulói mobilitás minimum 3 hetes, maximum 1 éves időtartamú lehet. A tanulócsoportot kísérő tanárral szembeni elvárás a legalább kommunikációs szintű (B2) angol, vagy a célország hivatalos nyelvének ismerete. Tanulói mobilitás szervezhető nyári időszakban vagy szorgalmi időszakban is. Célunk, hogy a tanulói mobilitások tekintetében stabil partnerkapcsolatot építsünk ki, és új partnerek bevonásával bővítsük azokat a lehetőségeket, amelyeket a tanulóink számára felajánlhatunk. Minden, tanulói mobilitási programban résztvevő tanuló a program végén köteles beszámolót készíteni, amelynek szempontjairól és követelményeiről a kiutazás előtti felkészítésen tájékoztatjuk. 5. Munkatársak mobilitása Az iskola tanárai és munkatársai számára szervezhető utak célja, hogy külföldön bevált jó gyakorlatokat, iskola, intézményi gyakorlatokat, szakmai technológiákat ismerjenek meg a kollégák és ezeket a saját munkájukba beépítsék. Tanári mobilitás célja lehet ezen felül "vendégtanári tevékenység" vagy cégeknél végzett munkavégzés is. Munkatársi mobilitási programokat a Tagintézmény minden évben legalább 1 helyszínre szervez. A programok tervezett létszáma 4-10 fő. Az egyes programokat a munkaközösségek javaslatai alapján szervezzük meg, de az azokon való részvétel minden munkatársunk számára nyitottak. Minden tanári mobilitási programban résztvevő kolléga kötelező beszámolási kötelezettséggel tartozik az iskola felé, illetve a program során megismert új módszertani, szakmai ismereteket

Tagintézményében illetve igény esetén a teljes SZC munkavállalói közössége számára közzéteszi, bemutatja. 6. Stratégiai partnerségek Az Alapítvány az Iskolát képviselve felkérés alapján, amennyiben humán erőforrás kapacitása azt engedi, részt vesz nemzetközi partnerségi projektekben, amelyeknek célja kapcsolódik az iskola oktatási tevékenységéhez. Az Alapítvány hosszú távú célja, hogy saját projektötlettel szervező intézményként is létrehozzon partnerségi projekteket és azokat lebonyolítsa. 7. A nemzetközi tevékenységek intézményi irányítása Az Iskolai nemzetközi tevékenységekkel kapcsolatos stratégiai döntés a főigazgató jogköre. A Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Építőipari Szakgimnáziuma tagintézmény-vezetője ennek a stratégiának a mentén tervezi és irányítja a Tagintézmény nemzetközi tevékenységét rövid- és középtávon (1-3 év). Az Alapítvány által kidolgozott nemzetközi stratégia ehhez illeszkedik és nem tartalmazhat ellentétes célokat, valamint törekedni kell a párhuzamosságok elkerülésére is az Alapítvány és az Iskola által megvalósított programokban. Az Alapítvány által végzett nemzetközi tevékenység operatív menedzsmentjében részt vesznek a Kuratórium Elnökén kívül a tagintézmény-vezető, és helyettesei, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösségek vezetői is. Az általános igazgató-helyettes az Erasmus+ projektek intézményi vezetőjeként az operatív irányítási és koordináló funkciót is ellátja a nemzetközi munkában. A munkaközösség-vezetők, szakmacsoportos vezetők a gyakorlati oktatás-vezető felé jelzik a nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos eseményeket, a tagintézményi igényeket, szükségleteket.

8. "A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány önálló szervezeti egységként jogosult pályázatot benyújtani az Európai Unió ERASMUS+ keretprogramjának szakképzési, köznevelési és felnőtt tanulási célterületen meghirdetett, mobilitási célú pályázati felhívásaira. Az ehhez szükséges PIC azonosító száma: 914615232 Ez a szám a "A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány központi azonosító száma, amelyet az Európai Bizottság által működtetett Participant Portalon történt intézményi regisztrációt követően szereztünk meg. "A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány minden, EU-s pályázata során érvényes azonosító szám, amely 2014-2020. terjedő időszakban érvényes. Ennek megadása szükséges minden esetben, amikor az iskola bármilyen, Európai Bizottság által kiírt pályázati forrásért kíván pályázni, akár partnerintézményként, konzorciumi partnerként is.

E u r ó p a i F e j l e s z t é s i T e r v A "A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány által képviselt Iskola Pedagógiai Programjában rögzített célja, hogy mind pedagógia-módszertani, mind szakmai tekintetben olyan képzést biztosítson a tanulói számára, amely meghatározó módon segíti őket a jövőbeni munkavállalásban, életvitelükben, továbbtanulásban és a szakmai fejlődésüket szolgáló élethosszig tartó tanulásban. Ennek során megállapított részcélok a következők: 1) minden képzési szinten haladó pedagógiai módszerek alkalmazása, hogy a tanulók a képzés során, valós körülmények között is jól használható tudást szerezzenek; 2) olyan értékelési módszerek alkalmazása, amely pozitív, fejlesztő módon értékel, a tanulók hiányosságai helyett a megszerzett tudást emeli ki; 3) korszerű szakmai ismeretek továbbítása a tanulók felé; 4) széleskörű munkahelyi tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása a tanulók és tanárok számára is. A nemzetközi stratégia alapvetően két irányú. A fenti célok eléréséhez fejleszteni szükséges a tanárok, munkatársak kompetenciáit, másrészt a tanulókat közvetlenül is olyan helyzetbe kell helyezni, amelyik, fejleszti őket. A két fejlesztési irány szükségszerűen összekapcsolódik, hiszen a tanulói tapasztalatszerzés itthoni, normál tanrendben történő megerősítése akkor lehetséges, ha a pedagógusok, munkatársak, a tanulói tapasztalatokkal megegyező, ahhoz hasonló élményekkel gazdagodnak. Ennek megfelelően a stratégia 2 ága egymás mellett, egymással párhuzamosan került kialakításra. A stratégia abból indul ki, hogy milyen, konkrétan megfogalmazott szükségletek jelennek meg az Intézményben. Ezek definiálása vezet el a célok megfogalmazásához, amelyek mérhető, számszerűsíthető tényezők. A konkrét szükséglet és erre épülő célmeghatározást követően tudjuk megfogalmazni azokat az eszközöket, amelyek a jövőben, a nemzetközi tevékenységgel megvalósulhatnak, azaz megfogalmazzuk, hogy az adott szükséglethez kapcsolódó konkrét célt milyen mobilitási programmal tudjuk elérni. Végül konkrétan, és tervezetten határozzuk meg a megvalósítást, azaz a Ki? Hol? Mennyi ideig? és Milyen tevékenységet végez? kérdéseket válaszoljuk meg.

"A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány nemzetközi stratégiája, a Szegedi Szakképzési Centrum Vedres István Építőipari Szakgimnáziumának oktatási tevékenységét kiegészítve 2016-2020 Szükséglet Cél Eszköz Megvalósítás Ütemezés 1. Projektmódszerű oktatás arányának növelése a közismereti képzésben A tanárok lássanak olyan valós iskolai környezetben létrejövő és működő programokat, ahol az oktatás projektmódszerrel történik. Tanári mobilitási projekt, iskolalátogatások, hospitálások külföldi környezetben, szakiskolában. Dánia/Hollandia 2018/2019 2. Projektmódszerű oktatás arányának növelése a különböző szakmai elméleti képzésekben A tanárok lássanak olyan valós iskolai környezetben létrejövő és működő programokat, ahol az oktatás projektmódszerrel történik. Tanári mobilitási projekt, iskolalátogatások, hospitálások külföldi környezetben, szakiskolában. Svédország/Írország 2019/2020 3. Újszerű szakképzési modellek elemeinek ismerete, alkalmazása a mindennapos szakmai képzés gyakorlatában, kiegészítve a célország építőipari szakképzési gyakorlatának megismerésével A tanárok ismerjék meg a portfólió-értékelés gyakorlati lehetőségeit, lássanak olyan oktatásszervezési megoldásokat szakképzésben, ahol a portfólióértékelés és az egyéni haladási utak a mindennapi gyakorlat részét képezik. Tanári mobilitási projekt olyan szakképző iskolákban történő látogatás, hospitálás és módszertani képzésen való részvétel, ahol működő portfólióértékelési rendszert ismerhetnek meg működés közben a kollégák. 5 napos munkatársi mobilitás, jobshadowing, célország: Finnország (10 fő) 2017/2018 4. A szakképzésben résztvevő, hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók képzésének eredményesebbé tétele érdekében bővüljön az alkalmazott módszerek, gyakorlatok szám a mindennapos szakképzési pedagógiai munkában, kiegészítve a célország építőipari szakképzési gyakorlatának megismerésével A tanárok ismerjenek meg intézményi jó gyakorlatokat a hátrányos helyzetű tanulók reintegrálása témakörben. Ismerjenek meg olyan működő iskolákat, ahol a saját jellemző intézményi tulajdonságainkhoz hasonlóan, jelentős számú a hátrányos helyzetű tanuló. Tanári mobilitási projekt olyan szakképző intézményekben megvalósítva, ahol megismerhetőek a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos jó gyakorlatok illetve a helyi viszonyoknak megfelelő megoldások. 5 napos munkatársi mobilitás, jobshadowing, célország: Portugália (10 fő) 2017/2018 5. A tanulók szakmai tudásának piacképesebbé tétele, nemzetközi szakmai gyakorlaton keresztül korszerű technológiák megismerése az építőipari kivitelezés terén Ismerjék meg, hogy milyen munkahelyi elvárásokat támaszt a világ egyik legkorszerűbb technológiájával dolgozó országa, milyen technológiákat használ, milyen minőségszemlélet jellemzi Tanulói mobilitási projekt, szakmai gyakorlaton való részvétel 3 hetes szakmai gyakorlat Németországban, kivitelező cégeknél kísérőtanárral (5+1 fő) 2018/2019 és évente ismétlődve

a legkorszerűbb építőipari vállalkozásokat a kivitelezői oldalon. 6. A tanulók szakmai tudásának piacképesebbé tétele, nemzetközi szakmai gyakorlaton keresztül korszerű technológiák megismerése az építőipari kivitelezés terén Ismerjék meg, hogy milyen munkahelyi elvárásokat támaszt a világ egyik legkorszerűbb technológiájával dolgozó országa, milyen technológiákat használ, milyen minőségszemlélet jellemzi a legkorszerűbb építőipari vállalkozásokat a kivitelezői oldalon. Tanulói mobilitási projekt, szakmai gyakorlaton való részvétel 3 hetes szakmai gyakorlat Finnországban, szakképző intézményekben, kísérőtanárral (5+1 fő) 2018/2019 és évente ismétlődve 7. A tanulók szakmai tudásának piacképesebbé tétele, nemzetközi szakmai gyakorlaton keresztül korszerű technológiák megismerése az építőipari tervezés terén Ismerjék meg, hogy milyen munkahelyi elvárásokat támaszt a világ egyik legkorszerűbb technológiájával dolgozó országa, milyen technológiákat használ, milyen minőségszemlélet jellemzi a legkorszerűbb építőipari vállalkozásokat a kivitelezői oldalon. Tanulói mobilitási projekt, szakmai gyakorlaton való részvétel vállalti környezetben. 3 hetes szakmai gyakorlat Dániában, tervező cégeknél, kísérőtanárral (4+1 fő) 2019/2020 8. A tanulók szakmai tudásának piacképesebbé tétele, nemzetközi szakmai gyakorlaton keresztül korszerű technológiák megismerése az építőipari kivitelezés terén Ismerjék meg, hogy milyen munkahelyi elvárásokat támaszt egy Magyarországhoz sok szempontból hasonlító ország, milyen technológiákat használ, milyen minőségszemlélet jellemzi az ottani korszerű építőipari vállalkozásokat a kivitelezői oldalon. Tanulói mobilitási projekt, szakmai gyakorlaton való részvétel 3 hetes szakmai gyakorlat Portugáliában, kivitelező vállalatoknál, kísérőtanárral (14+1 fő) 2018/2019 és évente ismétlődve

"A Szegedi Vedres Iskola Jövőjéért" Oktatást és Intézményt támogató Alapítvány számára beazonosított konkrét szükségletek és az erre felépített, a 2017/2018. tanévben megvalósítandó nemzetközi szakmai gyakorlatok, tanulmányutak és azok munkaprogramjai A beazonosított képzési, fejlesztési igények 1. Tanulók Általános, személyes és szociális kompetenciák - társas kommunikáció - feladattudat, felelősségvállalás - önálló munkavégzés képessége - együttműködési képesség - munkavállalói kompetenciák fejlődése a jobb munkaerőpiaci esélyek érdekében. Szakmai kompetenciák - Építőipari ágazat 1. Ábrázoló geometria: Fedélidom-szerkesztés, fedélidom kiterített hálójának és térbeli modelljének elkészítése. 2. Építési ismeretek: Tetőformák és fedélszékek tanulmányozása. 3. Statika: Ferde tengelyű kéttámaszú tartók vizsgálata. 4. Szakmai informatika: Tömegek (tetőformák) modellezése. Hagyományos, de bonyolult tetők digitalizálása valamint modern formákkal való kísérletezés. 5. Egyéb szakmai kompetenciák: - kreativitás - korszerű építési technológiák megismerése - építészeti technológiai munkaszervezési gyakorlat szerzése - építészet történeti, művészettörténeti ismeretek szerzése 2. Munkatársak Pedagógiai módszertani kompetenciák - projektmódszer alkalmazása a közismereti képzésben - projektmódszer alkalmazása a szakmai képzésben - hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, reintegrálása - tanulói portfólió értékelés alkalmazása Ágazati szakmai kompetenciák - építőipari ágazat - korszerű építőipari technológiák megismerése - építőipari tervezői és kivitelezői projektmenedzsment ismeretek gyarapítása - építészet történeti, művészettörténeti ismeretek szerzése

Részletes munkaprogramok 1. A1/1 A mobilitási tevékenység célcsoportja az Iskola építőipari szakgimnáziumim képzésben részt vevő diákjai a 10-12. évfolyamon. A gyakorlaton való részvétel feltétele a szakmai gyakorlati ismeretek biztos, készségszintű alkalmazása, és a felelősségteljes munkavégzési morál. Ennek megállapítása a kiválasztás része, a gyakorlati oktatók és gyakorlati képzőhelyek értékelésén alapul. A gyakorlat során a tanulók portugál építőipari kivitelező vállalkozásoknál töltik a három hetet, ahol a különböző építőipari kivitelezési és tervezési műveleteket üzemi környezetben tapasztalhatnak meg. A gyakorlat során a diákok különböző munkahelyeken lesznek. A munkaprogram minden gyakorlati helyen azonos elvek szerint épül fel. A gyakorlat 2-3 fős csoportokban valósul meg. A program kizárólag gyakorlati tevékenységet tartalmaz. A munkatevékenység 18 év alatti tanulók esetében maximum napi 7 óra, míg 18 év feletti tanulók esetében maximum napi 8 óra, a hazai jogszabályoknak megfelelően, de a heti munkaidő nem haladhatja meg a célország munkaügyi szabályozása szerinti maximális heti munkaóra mennyiséget. Hétvégi munkavégzés csak előzetes jóváhagyás mellett, indokolt esetben történhet, és a pihenőnapot a gyakorlaton résztvevő tanulóknak minden esetben biztosítani kell. 1. nap - ismerkedés a munkahellyel és annak szabályaival. A munkakörnyezet, munkatársak, gyakorlatot vezető szakember megismerése. Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatáson való részvétel. A részletes munkaprogram megbeszélése. 2. nap a tanulók munkaprogramjának kialakítása: - a munkavégzés eszközeinek, berendezéseinek bemutatása - tanulók készségeinek felmérése - tanulók tudásának, begyakorlottságának megfelelő munkafeladatok kijelölése - értékelés módszereinek tisztázása - munkahelyi elvárások megfogalmazása - tanulási célok megfogalmazása: mit szeretne elérni a tanuló? - egyéni munkaterv felvázolása a 3 hetes program idejére 3-19. nap - gyakorlati tevékenység a munkahely aktuális munkabeosztásának, a tanuló előzetesen meghatározott munkaprogramjának, egyéni haladásának és a munkahelyi mentor jelzéseinek megfelelően. Ennek során a következő tevékenységek fordulnak elő: - műszaki tervdokumentáció értelmezése - technológiai műveleti sor megtervezése - statikai szerkezetek építése - tetőszerkezetek kivitelezésével kapcsolatos műveletek - falazással kapcsolatos műveletek - alapozással kapcsolatos műveletek - épületgépészeti rendszerek tervezésének műveletei

- építészeti díszítőmunkák elvégzése - kivitelezői tevékenységhez kapcsolódó dokumentáció vezetése - berendezések napi tervszerű, megelőző karbantartása - ellenőrző, nagy pontosságú geometria mérések elvégzése - egyszerűbb, kézi és műszeres anyagvizsgálat 20. nap - a gyakorlati tevékenység lezárása, a tanuló gyakorlaton nyújtott teljesítményének értékelése a tanuló, a gyakorlatot vezető szakember és a kísérőtanár véleményével összhangban. A gyakorlat során a tanulók szakmai kompetenciái mellett várhatóan fejlődnek az alábbi kompetenciák: - Állóképesség - Kézügyesség - Önállóság - Környezet tisztántartás - Elkötelezettség - Monotónia tűrés - Megbízhatóság - Gyakorlatias feladatértelmezés - Felelősség tudat - Következtetési képesség - Logikus gondolkodás - Kooperációs képesség - Kreativitás A gyakorlati munkatevékenység után fennmaradó délutáni és hétvégi időszakban szabadidős és kulturális programokon vesznek részt a tanulók, amelyet a fogadó fél és a kísérőtanár közösen szerveznek a tanulók érdeklődési köre és igényei alapján. A tanulók a mobilitási időszak alatt szállodában kerülnek elhelyezésre. A szálláshelyen mosási és főzési lehetőség adott. A program során teljes ellátást, napi 3-szori étkezést és szabadidős programokat is kapnak a tanulók. A kísérőtanár minden nap találkozik a tanulókkal, illetve minden nap a gyakorlati időtartam alatt valamelyik gyakorlati helyszínen tartózkodik és megfigyeli, segíti a tanulókat, elsősorban a nyelvi nehézségek áthidalásában. A hétköznap délutáni időszakban javasolt 1 órás tanulási időszak, amikor a tanulók a szobáikban, vagy közösségi tereken (pl. könyvtár) a munkanaplóikat készítik el és tanári segítséggel csoportosan átbeszélik a tapasztalataikat. Ekkor történik a tanulók egyéni mentorálása is, amelynek során a kísérőtanárok minden tanulóval legalább hetente két alkalommal fél órában megbeszélik az adott időszak eseményeit és segítik a tanulókat a személyes, és társas problémáik megoldásában. A gyakorlat során a tanulók a munkanaplóikat portfólióként kötelesek vezetni, azaz az elvégzett tevékenységeket részletesen dokumentálni szükséges. Ezt megtehetik digitális eszköz segítségével is.

2. A2/1 Szükséglet: A szakképzésben résztvevő, hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók képzésének eredményesebbé tétele érdekében bővüljön az alkalmazott módszerek, gyakorlatok száma a mindennapos szakképzési pedagógiai munkában Cél: A tanárok ismerjenek meg intézményi jó gyakorlatokat a hátrányos helyzetű tanulók reintegrálása és az egyéni bánásmód témakörben. Ismerjenek meg olyan működő iskolákat, ahol a saját jellemző intézményi tulajdonságainkhoz hasonlóan, jelentős számú a hátrányos helyzetű tanuló. Ismerjék meg a fogadó ország, Portugália szakképzési rendszerét, az intézményrendszert és a szakképzés és a munka világának összekapcsolódását. Megvalósítandó program: Tanári mobilitási projekt olyan szakképző intézményekben megvalósítva, ahol megismerhetőek a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos jó gyakorlatok, illetve a helyi viszonyoknak megfelelő megoldások. o célország: Portugália o partnerintézmény: BragaMob o időtartam: 5 munkanap o utazási napok száma: 2 o létszám: 10 fő o résztvevői kör: az Intézmény pedagógusai, szakmai képzésben résztvevő szaktanárok, közismereti szakos pedagógusok, szakoktatók, intézményvezetők, -helyettesek, munkaközösség-vezetők Munkaprogram: A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék a portugál szakképzési rendszer működését, a gyakorlati és elméleti képzési szakaszok összehangolását, valamint a gyakorlati képzőhelyeken folyó termelési és képzési munkát. A továbbképzés során 5 munkanap áll a résztvevők rendelkezésére. A továbbképzés során a résztvevők megismerkednek a régió szakképzési rendszerével és az iskolák működésével, valamint a képzési rendszer gazdálkodói oldalának szereplőivel, a külső gyakorlati képzőhelyekkel. A továbbképzés tartalmaz előadás, konzultáció, üzemlátogatás, tréning és egyéni megfigyelési és interjú elemeket is. A részletes, angol nyelvű munkaprogram mellékelve.

3. A2/2 Szükséglet: Újszerű szakképzési modellek elemeinek ismerete, alkalmazása a mindennapos szakmai képzés gyakorlatában Cél: A tanárok ismerjék meg a portfólió-értékelés gyakorlati lehetőségeit, lássanak olyan oktatásszervezési megoldásokat szakképzésben, ahol a portfólió-értékelés és az egyéni haladási utak a mindennapi gyakorlat részét képezik. Tanári mobilitási projekt olyan szakképző iskolákban történő látogatás, hospitálás és módszertani képzésen való részvétel, ahol működő portfólió-értékelési rendszert ismerhetnek meg működés közben a kollégák. Megvalósítandó program: Tanári mobilitási projekt olyan szakképző iskolákban történő látogatás, hospitálás és módszertani képzésen való részvétel, ahol működő portfólió-értékelési rendszert ismerhetnek meg működés közben a kollégák. o célország: Finnország o partnerintézmény: SEDU o időtartam: 5 munkanap o utazási napok száma: 2 o létszám: 10 fő o résztvevői kör: az Intézmény pedagógusai, szakmai képzésben résztvevő szaktanárok, közismereti szakos pedagógusok, szakoktatók, intézményvezetők, -helyettesek, munkaközösség-vezetők Munkaprogram: A továbbképzés célja, hogy a pedagógusok megvalósulás közben lássák és tapasztalják meg a hagyományos értékelési módszerektől eltérő, haladó, a tanuló munkáját elismerő, fejlesztő értékelési módszereket, különös tekintettel a tanulói portfólió alkalmazását a gyakorlati képzés értékelésében. Ez a módszer szerepel az Intézmény Pedagógiai Programjában, de tapasztalatok hiányában, sajnos egyik kolléga sem alkalmazza azt. Ennek megváltoztatása a célja a továbbképzésnek. A továbbképzés a fogadó fél SEDU tagintézményeiben valósul meg. A továbbképzésen 5 munkanap áll a résztvevők rendelkezésére. A továbbképzés munkanyelve az angol. A 10 résztvevő pedagógus minden nap azonos 5 fős kiscsoportokba szerveződve vesz részt a programban. A napi program felépítése és az egyes helyszíneken megvalósuló programelemek a következők intézményvezetői, részlegvezetői tájékoztatás az iskola profiljáról, a képzési szerkezetről és rendszerről, a pedagógiai szabályozásról és dokumentumokról. A teljes csoport számára szervezett programelem. - 30 perc konzultáció a portfólió-értékelést alkalmazó pedagógusokkal a módszer gyakorlati kérdéseiről. Kiscsoportban megvalósuló tevékenység. - 30 perc (egymással párhuzamosan az adott napi fogadó intézményben 2 db 4 fős csoport van jelen)

Gyakorlati foglalkozások látogatása és a tanulók portfólió készítő tevékenységének megfigyelése, a tanár értékelő munkájának tanulmányozása és elemzése. Konkrét tanulói portfólió tanulmányozása és ez alapján értékelés elkészítése az adott gyakorlati tevékenységről. Itt nyílik lehetőség szabad konzultációra az értékelő pedagógussal és amennyiben a tanulók hajlandóságot mutatnak rá, akkor a tanulókkal is elbeszélgethetnek a résztvevők a portfólió-értékelésről, annak tanulói szemmel nézett hasznosságáról. 30-60 perc A teljes csoport értékeli a napot és a kiscsoportok beszámolnak az aznap látott, tapasztalt dolgokról. Ekkor kerül feldolgozásra az aznapi munka és közösen meghatározzák azokat az elemeket, amelyeket a hazai, saját munkájukban alkalmazni tudnak és szándékoznak. - 90 perc A résztvevők a napi tevékenységükről munkanaplót vezetnek, amely a beszámoló alapját képezi. A délutáni, esti időtartam szabadidős és kulturális programokra fordítható, amelyet a csoport résztvevői a fogadó fél segítségével szerveznek maguknak. A szállás a fogadó fél hotel épületében kerül megszervezésre, ugyanitt a reggeli ellátás is igénybe vehető. A napközbeni és esti étkezések a napi program helyszíne és alakulása szerint szerveződik.

M e l l é k l e t e k 1. A résztvevők kiválasztásának módja 2. A résztvevők felkészítése 3. Ütemterv 4. Hatástanulmány 5. Disszeminációs terv 6. Folyamatba ágyazott és utólagos értékelési terv

A R É S Z T V E V Ő K K I V Á L A S Z T Á S Á N A K M Ó D J A 1. A program ismertetése, a célcsoportok tájékoztatása Teljes iskola szintjén a mobilitási projekt lényegének, előnyeinek, hasznosulásának bemutatása Tevékenységenként a célcsoport direkt megkeresésével, a konkrét mobilitási tevékenység bemutatásával. A jelentkezés módjának, határidejének közzététele a tájékoztatókon, az iskola rendszeresen megjelenő hírlevelében, a faliújságokon, az iskola és annak közösségeinek facebook oldalán, hírlevélben, email-levelezőlistán keresztül, és az osztályfőnökök által osztályfőnöki órákon, tagintézmény-vezető által nevelőtestületi értekezleteken. o A határidőket az ütemterv tevékenységenként tartalmazza. o A jelentkezés módja tanulók esetében motivációs levél írása és leadása az osztályfőnöknél, aki továbbítja azt a projekt vezetőjéhez. A motivációs levélnek azt kell tartalmaznia, hogy a tanulói miért szeretne részt venni az adott mobilitási tevékenységben és milyen szakmai tervei vannak a későbbiekben? o A jelentkezés módja munkatársak esetében: e-mailen keresztül, közvetlenül a projekt vezetőjénél, röviden megindokolva, milyen hasznosulást és fejlődést vár a kolléga a mobilitástól. 2. Jelentkezések összegyűjtése és a kiválasztás A csoportok felelőseinek meghatározása, kijelölése a jelentkezések beérkezése után történik. A tanulócsoportok felelősei a kísérőtanárok, akik olyan szaktanárok vagy nyelvtanárok, akik a tevékenység szakmai teljesülését, szakértelmüknél fogva képesek támogatni és monitoringozni, majd értékelni a mobilitási tevékenységet és a tanulói teljesítményeket. A munkatársi csoportok vezetőit a projektvezető jelöli ki a mobilitásokra jelentkező kollégák közül. A csoportfelelős ettől kezdve a résztvevők között van, neki a további kiválasztási lépcsőkön nem kell átesnie. A munkatársi csoportok vezetőjét a projektvezető a nemzetközi tapasztalatuk, nyelvtudásuk, szakmai tapasztalatuk, attitűdjük alapján választja ki. A munkatársi csoport kiválasztását a projektvezető, az Iskola igazgatója és a csoportfelelős közösen végzi az alábbi szempontok alapján: o szakterületi relevancia o továbbképzéseken való részvételi aktivitás, a kötelező továbbképzési kvóta teljesítésének állapota o nyelvtudás o attitűd, nyitottság A munkatársakat a projektvezető értesíti az eredményről. A tanulói csoportok résztvevőinek kiválasztása 2 lépcsőben történik.

o o o o a motivációs levelek és a szaktanárok, osztályfőnök véleménye, ajánlása alapján meghatározásra kerül a személyes meghallgatásra behívott tanulók köre. Itt a létszám a jelentkezők számától függ, de optimális esetben a csoportlétszám másfélszerese. A következő körben a projektvezető, a projekt vezetője és a csoportfelelős személyesen beszélgetnek el a jelentkező tanulókkal. A beszélgetések során 1-10-ig pontozzák a jelentkezőket az alábbi szempontok alapján: szakmai felkészültség nyelvismeret magatartás, viselkedés, gyakorlatokon mutatott munkastílus és hozzáállás motiváció Emellett az esélyegyenlőség biztosítása érdekében fontos szempont a tanuló családi helyzete, esetleges hátrányos helyzete, sajátos nevelési igénye. Így az értékelés eredményeiből kialakul egy lista, amelyen a csoportlétszámnak megfelelő számú legtöbb pontszámot elérő tanuló kerül a csoportba. Minden kiválasztáskor 1 fő (esetleg 2 fő) tanuló tartalék utazóként szerepel, arra az esetre, ha a kiutazást megelőzően bármilyen okból egy csoporttag nem tud vagy nem akar kiutazni. A tanulókat és törvényes képviselőiket e-mailen, telefonon, és hivatalosan levélben is értesíti a projekt vezetője a kiválasztás eredményéről. Mind a tanulói, mind a munkatársi kiválasztásnál figyelembe vesszük az egyenlő hozzáférés elvét és az esélyegyenlőséget. Ennek megfelelően azonos témakörű mobilitási tevékenységben egy kolléga csak egy alkalommal vehet részt az Erasmus+ program keretében.

A r é s z t v e v ő k f e l k é s z í t é s e A tanulói felkészítés menete és tartalma Az 1. blokk a tájékoztató felkészítő szakasz, ahol a mobilitási tevékenységgel kapcsolatos orientációs foglalkozások, tájékoztató rendezvények kapnak helyet. Ez a szakasz a kiválasztási szakaszhoz kapcsolódik, megelőzve azt. Tartalma: - Tájékoztató bemutató tartása a nemzetközi mobilitásokról, és a mobilitások előnyeinek bemutatása, az EUROPASS előnyei - 2x1 órában a heti KÖZÖS INFORMÁCIÓS foglalkozás keretében, szervezi és lebonyolítja a projekt vezetőjével közreműködve a tagintézmény vezetősége. - Tájékoztató előadások tartása a tevékenység célcsoportjába tartozó tanulóknak, tevékenységenként külön-külön szervezett, adott szakma tanulói számára tartott tájékoztatás, amely a konkrét mobilitás részleteit mutatja be. Ennek során általában osztályfőnöki órán vagy szakmai órán a projekt vezetője és a csoport-felelős bemutatja a programot, a helyszínt, az országot, a fogadó intézményt, a munkaprogramot és a lebonyolítást. - mobilitásonként 1x1 óra A 2. blokk azoknak a tanulóknak szól, akik jelentkeztek és kiválasztásra kerültek a mobilitási programban való részvételre. Ennek során már célirányosan történik a felkészítés, és a következő részeket tartalmazza. - Kulturális felkészítés (1x4 óra), a csoportfelelős tanár tartja, a foglalkozás tréning jellegű, interaktív módon a csoport tagjai közösen fedezik fel a fogadó ország és a szűkebb régió, település kulturális, természeti, történelmi sajátosságait, ismerkednek a nyelvvel, szokásokkal. - Szakmai felkészítés (2x8 óra) a csoportfelelő tanár és szakmai tanár tartják, a fogadó gyakorlati hely szakmai profiljának megfelelően tárgyalva, felelevenítve a szakmai technológiai, munkavédelmi, egészségvédelmi, higiéniai ismereteket. A felkészítés ezen része szorosan kapcsolódik a munkaprogramhoz, elméleti és gyakorlati részeket 50-50 %-ban tartalmaz. - Nyelvi felkészítés a program minden résztvevője számára elérhető az iskola által szervezett belső nyelvtanfolyam keretében. Ennek során a kiutazás előtt lehetőség van tanulók számára heti 2 alkalommal délutáni elfoglaltság keretében kiscsoportos nyelvi foglalkozáson részt venni. A mobilitási tevékenységek angol munkanyelven kerülnek megvalósításra, kivételt jelent ez alól a németországi tevékenység, ahol a munkanyelv a német. OLS: Kötelező az Európai Bizottság által működtetett online nyelvi szintfelmérő elvégzése az összes mobilitási tevékenységben résztvevő tanulónak, akik angol vagy német munkanyelvű gyakorlaton vesznek részt hosszabb időtartamban. Számukra a nyelvi online nyelvi felkészítő kurzushoz való hozzáféréssel biztosított a nyelvi felkészítés.

- Pszichológiai felkészítést a kiutazás előtt kapnak a résztvevők, ahol a már kialakult csoport számára tréning-jellegű foglalkozást tart a csoportfelelős és az iskola-pszichológus. Időtartama 2x6 óra, tematikája a csoportkohéziót támogató, szabálykövetést erősítő, és motivációs részeket tartalmaz. A munkatársak felkészítése ugyancsak két blokkban történik. - Az 1. blokkban orientációs és tájékoztató előadás tartása történik, amelyet a projekt vezetője tart 1 órában, nevelőtestületi értekezlet formájában. Itt a mobilitási programok előnyeiről, a nemzetközi környezetben megszerzett tapasztalatok és ismeretek, kompetenciák szükségességéről és ezek oktatásra gyakorolt hatásairól hallanak a munkatársak. Az előadásban helyet kapnak olyan kollégák beszámolói, akik korábban vettek részt valamilyen nemzetközi programban. Szervezi és lebonyolítja a tagintézmények vezetőségével és a szervező titkárral együttműködve a projekt szakmai vezetője. - Ugyanebben a blokkban, a kiválasztással összekapcsolódva történik meg a tevékenységenkénti tájékoztatók megtartása, amely a tevékenység célcsoportja számára kerül megszervezésre, tevékenységenként 2 alkalommal, alkalmanként 1 órában. Itt a mobilitási tevékenység részletes ismertetése, a fogadó fél és ország bemutatása, a tevékenység által megszerezhető kompetenciák ismertetése és a program által elérhető előnyök bemutatása történik. A tájékoztatókat a projekt vezetője a csoportfelelőssel együttműködve tartja. A 2. felkészítési blokk a már kialakult csoportok számára kerül megszervezésre és pszichológiai és nyelvi felkészítést tartalmaz, illetve irányított szakmai önfejlesztést. - A pszichológiai felkészítést az iskolapszichológus tartja és 1x6 órás időtartamban. A felkészítés csoportképző tréning, ahol a csoportot alkotó résztvevők megismerik egymást és kialakul közöttük a személyes és szakmai kapcsolat és együttműködési igény. A pszichológiai felkészítés ideje a kiutazást megelőző 1 hónap. - A nyelvi felkészítést az iskola belső képzéssel valósítja meg, az adott idegen nyelvet tanító kollégák a kötelező iskolában töltött munkaidejükben heti 2 alkalommal tartanak nyelvi felkészítést a kollégáknak. Ez a pályázati projekttől független rendszer, de a projektben résztvevő kollégák számára az így biztosított nyelvi felkészítésen a részvétel ajánlott. A nyelvi felkészítés általános kommunikációs témaköröket tartalmaz, illetve a szaknyelvi kifejezések használatára és szakmai kommunikációs helyzetekre készít fel. - A munkatársi résztvevők a részletes munkaprogram megismerését követően önképzéssel elmélyednek a fogadó ország szakképzési, oktatási rendszerében, valamit az adott szakterület, módszertani terület szakirodalmán keresztül ismereteket szereznek a program konkrét témakörét illetően is. Ez a felkészülés a csoportfelelős és a szakmai vezető részéről is támogatott, irányított folyamat, és a csoporttagok egymással együttműködve, műhelymunka keretében való felkészülését is támogatjuk.

H a t á s t a n u l m á n y ( I m p a c t + m ó d s z e r r e l ) 1. A projekt hatása a szervezetre A projekt szervezetre gyakorolt hatásai rövidtávon és hosszú távon érvényesülnek, és végső soron a szervezet teljes egészére hatást gyakorolnak, minden szervezeti rész érintetté válik a projekt által. A szervezet mely területét érinti a projekt hatása? A hatás kifejtése. 1. Struktúra A szervezet struktúrája a projekt lebonyolítása által olyan - eddig nem létező - elemekkel, kapcsolatokkal bővül, amely a projekten kívüli munkatevékenységekre is hatással lesz. A mindennapos iskolai működés során az egyes szakmacsoportok munkatársai csak ritkán kerültek kapcsolatba egymással és ezek az esetleges kapcsolatok nem mutattak túl az adott tevékenységen. A projekt révén olyan intenzív, szakmaközi munkakapcsolatok, információs csatornák, együttműködések valósulnak meg, amelyek pont az intenzív megélés miatt várhatóan maradandó kapcsolatokká válnak. Ez növeli az iskolai oktató-nevelő munka és a szakmai munka hatékonyságát, de hozzájárul a nyitottabb, együttműködőbb munkahelyi légkör fejlődéséhez is. Az iskola szakmai egységei közötti integráció ezzel elmélyül. Ez a hatás a tanulói és a munkatársi tevékenységekből is fakad és érinti a teljes iskolai szervezetet, a munkatársi és tanulói közösségeket is. hatás erőssége 4 2. Szervezeti kultúra A szervezet kultúrája, azaz az a mód, ahogyan a szervezet tagjai a munkájukat végzik a szervezetben, ott viselkednek, a szervezet tradícióitól, szokásaitól és a szervezetet ért tapasztalatokból, külső hatásokból tevődik össze. Megváltoztatása csak ezeknek a befolyásoló tényezőknek az alakításával lehetséges, és hosszú távú folyamat.

A szervezeti kultúra az oktatási intézményekben nehezen megváltoztatható jelleg, hiszen az új kollégák a munkahelyi szocializáció révén a régi szervezeti kultúra elemeket sajátítják el, és ez erősebb hatás, mint az új belépők által hordozott újító szellem és munkakultúra. A projekt egyik legnagyobb hozadéka, hogy a munkatársak által megtapasztalt, saját szervezetüktől jelentősen eltérő szervezeti kultúra elemeit csoportosan hozzák haza, és ezzel az erős hatással az iskola kultúrájába épülhetnek be korszerű, hasznos elemek. Várhatóan a szervezeti kultúrában megjelenik az új dolgok iránti nyitottság, a változási, változtatási igény, az együttműködő munkatársi kapcsolatok, a team-munka és az innovatív szemlélet. hatás erőssége 3 3. Kapcsolatrendszer Mind az egyes résztvevő személyek, mind a szervezet szintjén megjelenik a kapcsolatrendszerek bővülése, új szakmai és személyes kapcsolatok jönnek létre, amelyek a projekt lezárását követően is megmaradnak és szervezeti szinten új projektek, további fejlesztések alapjait képezik. Fontos hatás lehet az intézményhálózat kialakulása, amely során egy intézményi kör tagjai intenzív és állandó kapcsolatot tartanak fent egymással és ezzel támogató hátteret nyújtanak egymásnak. hatás erőssége 5 4. Tanulói motiváltság és munkakultúra A szakképző iskolákban a tanuló közösségek jellemző motiváltsági szintje a hagyományos módszerekkel nem emelhető, sőt az egyre alacsonyabb szintet képvisel. A tanulók is részesei a szervezeti kultúrának, és az oktatási-szakképzési folyamatban való részvételük, a motiváltságuk erősen meghatározza azt. A nemzetközi környezetben tapasztalt munkahelyi munkakultúra illetve a külföldi oktatási intézményekben megtapasztalt tanulói munkakultúra szervezeti szinten is érezteti a hatását. A mobilitási projektben való részvétel tanulói oldalról bizonyos feltételekhez kötött, és a kiválasztás fontos tényezője a tanuló hozzáállása, gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítménye és motiváltsága. Így a

projektben való részvétel lehetősége a tanulók számára személyes motivátor, amely a szervezet szintjén az egész szervezet motiváltságát és ezzel munkakultúráját növeli. hatás erőssége 5 5. Szervezeti tudás A projektben résztvevő munkatársak és tanulók mindannyian plusz ismeretekkel, tapasztalatokkal, bizonyos kompetenciáikban megerősödve térnek haza a projekttevékenységekből. Ez az egyéni fejlődés mellett szervezeti szinten a szervezeti tudás jelentős emelését is magával hozza. Az új ismereteket a résztvevők tudatos, szervezett formában és informálisan, nem szervezett formában is átadják, multiplikálják. hatás erőssége 3 2. A projekt hatása a célcsoportra A célcsoportra gyakorolt hatás. 1. Tanári módszertani kultúra fejlődése, bővülése. A hatás kifejtése. Várhatóan a célcsoport módszertani eszköztára az alábbi eszközökkel bővül majd: hatás erőssége 4 2. Szakmai kompetenciák fejlődése. - projektmódszer alkalmazása az alapkészségek és kompetenciák fejlesztése területén a közismereti oktatásban; - projektmódszer alkalmazása a szakmai elméleti és gyakorlati képzésben; - egyéni fejlesztő értékelés és portfólió-értékelés alkalmazása a szakmai gyakorlati képzésben. Mind a tanulói, mind a munkatársi célcsoportokban várható az egyének szakterületi kompetenciáinak fejlődése. Rálátást kapnak és jártasságot szerezhetnek bizonyos szakmai megoldások, technológiák, módszerek alkalmazásában, így ezt hazai környezetben hasznosíthatják.

hatás erőssége 2 3. Szociális, személyes és módszerkompetenciák fejlődése. hatás erőssége 4 A tanulók számára a szakmai kompetenciák fejlődése a munkaerő-piaci esélyeiket növeli, hozzájárul a szakmai továbbképzések és az önképzések hatékonyságához. A kollégák szakmai kompetenciáinak fejlődése az oktatási tevékenységükön keresztül érvényesíti a hatásait, hiszen a projekt során megtapasztalt, alkalmazott, elsajátított technikák, technológiák a tanári munka révén a tanulók felé átadásra kerül. A célcsoport minden tagját olyan hatások érik, amelyek a teljes, komplex személyiségre is hatást gyakorolnak és fejlesztik a résztvevők számos személyes, szociális és módszerkompetenciáját. Ezek a résztvevők személyiségén, viselkedésén keresztül a hazai munkavégzés, tanulás során is érvényesülnek, ezzel javítják a hatékonyságot. 3. A projekt hatása az intézmény környezetére 1. Az intézmény közvetlen társadalmi környezetét érintő hatások A projekttevékenységekről szóló tájékoztatásokat a projekt során több alkalommal is közzétesszük az iskola helyi szintű környezetében. Ennek eredményeként az iskoláról alkotott kép változik. hatás erőssége 2 2. Az intézmény szakmai környezetét érő projekthatások (regionális és országos hatások) Emellett az intézmény környezetében élők alkotják az iskola elsődleges beiskolázási körzeteit, így a célcsoport tanulói az iskola környezetében élő családok gyermekei, és az őket érő hatások (hozzáállás, attitűd, motiváció, szakmai ismeretek) közvetetten a közösségre is hatást gyakorolnak. Az Iskola a Szegedi Szakképzési Centrum tagintézménye és ezen a körön belül szoros szakmai és pedagógiai kapcsolatot ápol a SZC többi tagintézményével. Ennek következtében azok a projekthatások, amelyek az intézmény szervezetére illetve célcsoportjaira hatnak, a folyamatos és szoros SZC által koordinált beszámoltatási és koordinálási, megosztási tevékenységen keresztül a SZC teljes tagintézményi hálózatára is hatással vannak. Az iskola számos, gyakorlati képzését segítő, abban együttműködő partnerrel rendelkezik. A magyarországi

hatás erőssége 2 3. Az intézmény társadalmi megítélését befolyásoló hatások, amelyek közvetetten a szakképzés rendszerének társadalmi megítélését is javítják hatás erőssége 1 szakképzés-irányítási és szabályozási rendszerből adódóan, az iskola a gyakorlati képzőhelyekkel, együttműködő partnerekkel folyamatos és intenzív kapcsolatot ápol, és szakmai és pedagógiai tekintetben is konzultációs partnere ezeknek a vállalkozásoknak, szervezeteknek. A tanulói és munkatársi kompetenciák fejlődése a közös munka révén, a gyakorlati képzés tartalmi és módszertani elemeibe is beépül, és ez kihat a gyakorlati képzést végző vállalkozások, szervezetek napi szintű munkavégzésére is. Mivel az iskola a Szegedi Tudományegyetem tanárképzésének gyakorlati helyeként is funkcionál, a projekt során fejlődő pedagógiai módszertani és szakmódszertani kompetenciák a tanárjelöltekkel való foglalkozáson és az egyetem tanszékeivel folytatott módszertani konzultációkon keresztül hatással vannak a jövő pedagógusi generációinak módszertani kultúrájára és attitűdjére is. Fontos projekthatás az iskoláról alkotott kép, a szakképzéssel szemben megjelenő téves előítéletek és a szakképzésben résztvevő tanulókra vonatkozó skatulyázások pozitív irányú megváltozása. A projekt révén azt az üzenetet tudjuk a társadalom felé továbbítani, hogy a szakképzésben modern, korszerű ismereteket, nemzetközi tapasztalatszerzést és korszerű, a tanulók igényeihez illeszkedő pedagógiai módszereket biztosítunk. Az eddigi tapasztalatok alapján a nemzetközi mobilitási tevékenységeket, elsősorban a tanulói tevékenységeket a diákok, szüleik és a tágabb társadalmi környezet is vonzónak találja és a minőségi oktatás megvalósulásának zálogát látják ezekben a tevékenységekben. Azok a munkatársak pedig, akik valamilyen nemzetközi tanulmányúton, gyakorlaton vesznek részt, a tanulók és szüleik felől is nagyobb megbecsülést, és elfogadottságot kapnak, és őket hitelesebbnek értékelik mind a diákok, mind a szülők.

D I S S Z E M I N Á C I Ó S T E R V A projekt disszeminációja során a projekttel kapcsolatos információkat, a projekt egyes szakaszairól szóló, a projekt eredményeit bemutató, terjesztő tevékenységet végzünk. A disszeminációval szemben támasztott intézményi követelmények: minden érintett célcsoportot érjen el a tájékoztatás és számukra a releváns eredmények legyenek bemutatva; minden, a célcsoport szempontjából fontos szakasz információi (termékei) kerüljenek megosztásra felesleges, a projekt szempontjából irreleváns disszeminációs tevékenység ne terhelje a projektet, azaz a tevékenység legyen hatékony. Disszeminációs terv 1. Mit? A projekt mobilitási tevékenységeket tartalmaz, eredménye tehát a mobilitási tevékenységeken keresztül megtörténő fejlődés, amely a résztvevők kompetenciáinak fejlődését, szakmai ismereteinek, tudásának bővülését jelenti. A disszemináció tárgya, mobilitási tevékenységenként, a tevékenység részletes bemutatása, a résztvevők által élményszerűen közvetített tapasztalatok, beszámolók és a mobilitási tevékenység során elsajátított kompetenciák, ismeretek gyakorlati bemutatása. - részletes csoportbeszámoló (írásban) - rövid, informatív csoportbeszámoló (írásban) - összefoglaló élményszerű prezentáció (ppt. vagy prezi és szóbeli bemutatása) - a tanulási, képzési eredményeket prezentáló bemutató gyakorlat / munkatevékenység / bemutató óra 2. Milyen célból? A tanulói tevékenységek disszeminációjának célja az iskola azon tanulóinak a tájékoztatása, akik nem vettek részt a projekt vonatkozó tevékenységében, illetve célja a projektértékelés támogatása és a visszacsatolás révén a jövőbeni projektek lebonyolításának jobbá, hatékonyabbá tétele, az esetleges problémák, hibák kiküszöbölése, megoldása.

A tanulói tevékenységek disszeminációjának másik célja az iskolán kívüli tanulók, leendő tanulók megismertetése a projekttevékenységekkel. A munkatársi mobilitási tevékenységek disszeminációjának a célja az iskola és a tágabb pedagógusi kör, illetve a pedagógusképzésben résztvevő felsőoktatási intézmények elérése. 3. Kiknek? és Hogyan? KINEK? HOGYAN? Tanulói tevékenységek disszeminációja az iskola tanulóinak; Iskolai bemutató óra keretében tartott prezentáció, az iskola hírlevelében közzétett informális beszámoló (élményalapú) az adott tevékenységben résztvevő tanulók szüleinek; A tevékenységet követő záró szülői értekezleten, az iskola nyilvános hírlevelén keresztül az iskola munkatársainak; Tanári értekezlet keretében tartott bemutató, az iskola hírlevelében közzétett informális beszámoló, Írásban elérhető részletes beszámoló az iskola belső hálózatán az iskola leendő, potenciális tanulóinak és szüleiknek szól. beiskolázási rendezvényeken tartott bemutató, az iskola honlapján közzétett informális beszámoló

Munkatársi tevékenységek disszeminációja az iskola munkatársainak; prezentáció nevelőtestületi értekezleten, belső hírlevélben megjelenő írásos beszámoló, bemutató óra tartása az adott szakterületen az iskolával együttműködő és potenciális együttműködő gazdasági szereplőinek az iskola által szervezett szakmai találkozó, fórum során prezentáció, és írásos dokumentum email-en keresztüli eljuttatása SZC más tagintézményei munkatársainak; SZC által szervezett szakmai fórumon tartott előadás, NGM szakképzési hírlevelén keresztül írásos beszámoló eljuttatása, bemutató óra tartása A fenntartó NGM és a MKIK és az Építészkamara megyei szervezete felé részletes írásos beszámoló megküldése a fenntartó felé, prezentáció bemutatása és beszámoló megküldése az MKIK és az Építészkamara számára, igény esetén előadás megtartása 4. Mikor? Mobilitási tevékenységenként a tevékenység befejezését követő 4-6 héten belül, illetve az iskola előre meghatározott eseményeihez kötődve: két havonta megrendezésre kerülő nevelőtestületi értekezlet, beiskolázási nyílt napok októberben, novemberben és februárban. Záró disszemináció és beszámoló a tanévzáró értekezleten. 5. Ki? A disszeminációs tevékenységek minden esetben az adott tevékenységben résztvevő tanulók vagy munkatársak bevonásával történik. A disszemináció tárgyát képező dokumentumokat a résztvevők készítik el a csoportfelelős segítségével és a projekt szakmai vezetőjének koordinálásával.

A disszemináció tárgyát képező bemutatókat a résztvevők tervezik meg, állítják össze és prezentálják a csoportfelelős segítségével és a projekt szakmai vezetőjének koordinálásával. 6. Nemzetközi disszemináció A projekt minden tevékenysége legalább egy külföldi partner bevonásával és aktív együttműködésével valósul meg, így a disszemináció célcsoportjába az adott tevékenység megvalósításában szerepet játszó partner is beletartozik. A nemzetközi partnerek felé tervezett disszeminációval közzétett eredményeket tartalmazó anyag az adott tevékenység munkanyelvén kerül elkészítésre. Ebben a projekt szakmai vezetője működik közre magyar nyelvű beszámoló és prezentációs anyagok felhasználásával. A nemzetközi disszeminációs tevékenység írásban kerül továbbításra, illetve az internet adta lehetőségeket kihasználva online megosztó felületeken keresztül. (youtube video, facebook csoport, instagram profil, twitter csatorna, stb.) A disszeminációs tevékenység során a következő médiumokat kívánjuk használni. - Szegedi Napló - Szegedi VTV - Délmagyarország - delmagyar.hu - Szegedma.hu - Szegedi Tükör

É R T É K E L É S I É S E L L E N Ő R Z É S I T E R V A projekt ellenőrzése 2 elkülöníthető, de összefüggő célterületen valósul meg. Egyrészt folyamatosan értékelni kell a projektcélok szakmai teljesülését és az ütemtervben meghatározott tevékenységek haladását, másrészt szigorú, folyamatos pénzügyi kontrolling szükséges a projekt gazdasági teljesülése és megvalósíthatósága érdekében. Az ellenőrzési tevékenységet a projektvezető, az Alapítvány Kuratóriumának Elnöke és az Iskola igazgatója végzi. A projekt munkaszervezetét ábrázolja az 1. ábra. 1. ábra Alapítvány Kuratóriumának Elnöke Projektvezető Iskolaigazgató Csoportfelelősök Felkészítést végzők Koordinátorok A projekt vezetője a tagintézmény igazgató-helyettese, folyamatos ellenőrző tevékenységet végez a projekt minden fázisában, és az egyes projektszakaszokat követően összefoglaló ellenőrzést végez és beszámol a Iskolaigazgató és a Kuratóriumi Elnök felé. A projekt pénzügyi kontrollját a Kuratórium Elnöke és technikai szempontból az Alapítvány Könyvelője adja, aki a kifizetések folyamatos ütemezése és kontrollja következtében szintén állandó ellenőrző szerepben van a projekt pénzügyi teljesítése tekintetében, amely ügyben a Kuratóriumi Elnökkel és a projektvezetővel rendszeres egyeztetéseket tart és az egyes projekttevékenységekre vonatkozóan havi kimutatást készít a költségvetés alakulásáról. Az Iskolaigazgató része a projekt vezetési szervezetének, de mint az Iskola képviselője folyik bele a konkrét megvalósításba, nem pedig az Alapítvány részeként. A megvalósítás tekintetében a tevékenységekkel kapcsolatos tervezési és az iskola normál működését érintő kérdésekben van szerepe.

Az ellenőrzés történhet szóbeli vagy írásbeli beszámoló kérésével, de minden esetben írásban kell rögzíteni az értékelés tényét, tárgyát és eredményét. Az egyes projektszakaszok, azok felelősei a szervezetben és a szakaszok ellenőrzése a 2. folyamatábrán látható. Az ellenőrzési rendszer általános elve az, hogy az ellenőrzés szakaszon belül is folyamatos, illetve a projekt szakmai vezető a szakmai megvalósulást, a projekt pénzügyi vezető a gazdasági teljesülés és a költségvetési irányszámok betartását ellenőrzi, míg a projektvezető mind a szakmai, mind a pénzügyi ellenőrzési területet érinti.

2. ábra Előkészítés, tervezés felelős: projektvezető ellenőrzi: Iskolaigazgató és Kuratóriumi Elnök Célcsoport felkészítése, információs szakasz felelős: projektvezető ellenőrzi: Iskolaigazgató és Kuratóriumi Elnök Kiválasztás felelős: projektvezető és a csoportfelelősök ellenőrzi: Iskolaigazgató és Kuratóriumi Elnök Kiutazók felkészítése felelős: csoportfelelősök, nyelvi, szakmai és pszichológiai felkészítők ellenőrzi: projektvezető Szervezés felelős: projekt koordinátorok ellenőrzi: a projektvezető Tevékenység lebonyolítása felelős: csoportfelelősök ellenőrzi: projektvezető Beszámoló felelős: tevékenységenként a csoportfelelős, a teljes projektre nézve a projektvezető ellenőrzi: tevékenységenként a projektvezető, a teljes projektre nézve a Kuratórium Elnöke Disszeminálás felelős: projektkoordinátorok, csoportfelelősök, projektvezető ellenőrzi: Kuratórium Elnöke