Szőri Milán: Kolloidkémia

Kolloidkémia 1. előadás Összetétel megadás és mérési alapismeretek. Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia 1

Levelezős Órarend ALKALOM ELŐADÁS ALKALOM GYAKORLAT 1. (11.09) Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Elegyösszetétel mennyiségi jellemzése. Asszociációs kolloidok. 2. (11.16) 3. (11.23) Makromolekulás oldatok. Határfelületi jelenségek I.: Gázok és gőzök adszorpciója szilárd felületen. Adszorbensek. 1. Határfelületi jelenségek II.: Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék (11.16) határfelületek. Diszperz rendszerek csoportosítása. Diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai. 2. (11.23) Kolloidstabilitás. Balesetvédelem. A CMC meghatározása elektromos vezetőképesség méréssel Híg festékoldat adszorpciója S/L határfelületen Aeroszolok, habok és emulziók. 4. (12.07.) Szolok és szuszpenziók. 3. (12.07) Részecskeméret-eloszlás mérések dinamikus fényszórás méréssel (Koherens rendszerek.) Szőri Milán: Kolloidkémia 2

Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: http://www.uni-miskolc.hu/~kemszori/ Az előadás látogatása ajánlott, beleszámít az évvégi értékelésbe Gyakorlat kötelező! Köpenyben, előkészített jegyzőkönyvvel Minden óra előtt: kérdések a korábbi tananyaggal kapcsolatban (max. 10 perc) Klasszikus szóbeli vizsga: beugró ZH (min. 8/10 kérdés) tételhúzás tételkidolgozás (max. 10 perc) tételkidolgozás után szóbeli (max. 15 perc) Szőri Milán: Kolloidkémia 3

Kolloidkémia vizsgatételek 1. Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Többkomponensű elegyek összetételének mennyiségi jellemzése. 2. Asszociációs kolloidok. 3. Makromolekulás oldatok. 4. Határfelületi jelenségek I.: Gázok és gőzök adszorpciója szilárd felületen. Adszorbensek. 5. Határfelületi jelenségek II.: Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. 6. Diszperz rendszerek csoportosítása. Diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai. 7. Kolloidstabilitás. 8. Aeroszolok, habok és emulziók. 9. Szolok és szuszpenziók. 10. Koherens rendszerek. Szőri Milán: Kolloidkémia 4

Szakirodalom Szántó F.: A kolloidkémia alapjai, Gondolat, Budapest (1987). ISBN 963 281 840 7 Patzkó Ágnes: A kolloidika alapjai, JATEPress, Szeged (2013). ISBN 978 963 315 126 6 László K. Felületek fizikai kémiája, BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Tipotex kiadó (2011) ISBN 978-963-279-471-6. Barnes G.T., Gentle I. R.: Interfacial Science, Oxford University Press, (2005). Paul C. Hiemenz, Raj Rajagopalan: Principles of Colloid and Surface Chemistry (3rd Edition), CRC Press, New York (1997). ISBN 082 479 397 8 Szőri Milán: Kolloidkémia 5

Kolloidkémia magyarországi kolloid méretű történte Friedrich Wilhelm Ostwald (1853-1932) A mol fogalmának bevezetője Ostwald-eljárás (HNO 3 ipari előállítása) Ostwald-féle hígítási törvény Egyik Honfoglaló törzsfő Herbert Max Finlay Freundlich (1880-1941) Oldatokban lejátszódó adszorpció Kolloid oldatok stabilitása Koaguláció Buzágh Aladár (1895 1962) Ostwald-Buzágh-féle üledékszabály szolstabilitás kontinuitás-elmélete adhézió mérési módszer kidolgozása Szántó Ferenc (1925-1989) agyagásványok adszorpciós és nedvesedési tulajdonságai szuszpenziók ülepedési és reológiai sajátosságok organofil agyagásványok előállítása Szőri Milán: Kolloidkémia 6 http://www.uni-miskolc.hu/~kemszori/

Áttekintés Összetétel mennyiségi jellemzése Mérési eredmények kiértékelése Kémiai kötések Szőri Milán: Kolloidkémia 7

Áttekintés Összetétel mennyiségi jellemzése Mérési eredmények kiértékelése Kémiai kötések Szőri Milán: Kolloidkémia 8

Összetétel mennyiségi jellemzése I. Tömegszázalék, m/m% [%]: 100 g oldatban (m oldat =m o.a. +m o.sz. ) lévő oldott anyag grammokban kifejezett tömege (m o.a. ), ami a tömegtört (w o.a. ) százszorosa: m m o.a. Τ m % = 100% = m o.a. 100% = w m o.a. + m o.sz m o.a. 100% oldat Térfogatszázalék, V/V% [%] 100 cm 3 oldatban (V oldat ) lévő oldott anyag térfogata (V o.a. ), ami a térfogattört ( o.a. ) százszorosa: V V % = V o.a. 100% = φ V o.a. 100% oldat Megjegyzés: a térfogatok nem összeadhatók, az oldat térfogata nem egyenlő A és B komponens térfogatának összegével! A térfogatok additívitása csak kivételesen esetekben elfogadható közelítés! Tömegkoncentráció, c T vagy o.a. [g/dm 3 ] Egy dm 3 oldatban (V oldat ) lévő oldott anyag grammokban kifejezett tömege (m o.a. ): c T = ρ o.a. = m o.a. V oldat Anyagmennyiségi koncentráció, molaritás, c [mol/dm 3 ] Egy dm 3 oldatban (V oldat ) lévő, M o.a. moláris tömegű oldott anyag mólokban kifejezett kémiai anyagmennyisége (n o.a. ): c = n o.a. = m o.a. 1 V oldat V oldat M o.a. A sűrűség nem csak a tiszta anyagok jellemzésére szolgálhat. Mivel az oldatok sűrűsége összefügg az összetétellel, így indirekt módon alkalmas lehet oldatösszetétel megadására. A sűrűség az oldat tömegének (m oldat ) és térfogatának (V oldat ) hányadosa: ρ = m oldat = m o.a. + m o.sz. V oldat V oldat Szőri Milán: Kolloidkémia 9

Összetétel mennyiségi jellemzése II. Molalitás vagy Raoult-koncentráció, ഥm o.a., [mol/kg] Egy kg oldószerben (m o.sz. ) lévő, M o.a. moláris tömegű oldott anyag mólokban kifejezett kémiai anyagmennyisége, (n o.a. ): m o.a. = n o.a. = m o.a. 1 m o.sz. m o.sz. Móltört, x o.a. [-] Az oldott anyag mólokban kifejezett kémiai anyagmennyisége (n o.a. ) hányad része az oldatban lévő mólokban kifejezett összes kémiai anyag anyagmennyiségnek (n o.a. +n o.sz. ): n o.a. m o.a. /M o.a. x o.a. = = n o.a. +n o.sz. m o.a. /M o.a. + m o.sz. /M o.sz. továbbá x o.a. +x o.sz. =1. A mólszázalék, % (n/n%) A móltört százszorosa: nτ n % = x o.a. 100% M o.a. Az oldatok sűrűsége összefügg az összetétellel, így indirekt módon alkalmas lehet oldatösszetétel megadására: Sűrűség, [g/cm 3 ] A sűrűség az oldat tömegének (m oldat ) és térfogatának (V oldat ) hányadosa: ρ = m oldat V oldat = m o.a. + m o.sz. V oldat Szőri Milán: Kolloidkémia 10

Összetétel mennyiségi jellemzése III. Ismétlésként: http://www.agr.unideb.hu/~kremper/oldatok.pdf http://cheminst.emk.nyme.hu/gyakorlat/02-koncentracio.pdf Szőri Milán: Kolloidkémia 11 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_elelmiszer-mikrobiologia/ch10.html

Áttekintés Összetétel mennyiségi jellemzése Mérési eredmények kiértékelése Kémiai kötések Szőri Milán: Kolloidkémia 13

Bevezetés Populáció Gyakoriság c mért -u 1? c valódi c mért c mért +u 2 Normál eloszlás f c = 1 2πσ 2 e Mérendő mennyiség (c) c c valódi 2 2σ 2 Minta Mérendő mennyiség (c) Δ Szisztematikus hiba w Véletlenszerű hiba mol/dm 3 Mérendő mennyiség (c) 14

A természet pontosságáról Pontosság természetéről x valódi Bizonyos fizikai mennyiség párok nem határozhatók meg egyszerre tetszőleges pontossággal (Heisenberg-féle bizonytalansági reláció). Ez nem a méréstechnikai korlát, hanem az anyag egyik alapvető tulajdonsága! m x v x hely-impulzus bizonytalanság: h 4 x i p Részecske tömege i h 4 ismerem a helyét Δx bizonytalansággal 1kg 1 μm 10-28 m/s energia-idő bizonytalanság: E t a sebességének bizonytalansága Δv x h 4 9,11 10-31 kg (1 e - ) 1 μm 110 m/s (395 km/h) 15 http://hirmondo.szabadszallas.hu/traffipax-17/

Mérési eredményekről Középérték számítás, szóródás jellemzése (Hogyan jellemezzem a mérési eredményeimet?) Átlag Medián Módusz Terjedelem Standard deviáció Kerekítés Kiugró mérési eredmények meghatározása (Melyiket hagyjam el?) Dixon-féle Q-próba (Grubbs-féle teszt) Mérési eredmények megadása (Hogyan adjam meg a végeredményt?) Hibaterjedés (Hogyan számoljak tovább a szóródással?) (Megfelelő mintaszám meghatározása (Hány mérést kell csinálnom?)) 16

Pontosság Rendszeres hiba kimutatására szolgál Megfelelő és megbízható referenciaanyag szükséges Pontosság: Abszolút eltéréssel jellemezhető = c i c ref Torzítatlanság jellemzésére szolgál a visszanyerési tényező (recovery): c R = c i ref 100% 17

Precizitás Véletlen hiba mérőszáma Véletlen hiba nem korrigálható teljesen, de a mérések számának növelésével rendszerint csökkenhető Standard deviáció (szórás): s = SD = Relatív standard deviáció: σ i j=1( xҧ x j ) 2 i 1 RSD% = SD xҧ 100% 18

Középérték számítás & szóródás megadása Várható érték becslése (Mennyi is a mérési eredményem?) Hogyan jellemezzem a mérési eredményeimet? Mennyiségek: j x j (cm 3 ) x j = (തx x j (cm 3 ) x j 2 (cm 6 ) 1 12.8 0.5750 0.3306 2 12.3 0.0750 0.0056 3 12.3 0.0750 0.0056 4 11.5 0.7250 0.5256 x(cm ҧ 3 )= 12.2 s = σ 4 j=1 x 2 j = 0.5 4 1 Medián? Módusz? 12.3 cm 3 19

Dixon-féle Q teszt Kiugró érték szűrése (Melyik mérési eredményt hagyjam ki?) Input: Megbízhatósági szint megadása (pl. 1-2α = 95%) Mérési adatok (pl. fogyások:12.3cm 3, 12.8cm 3, 11.5cm 3, 12.3cm 3 ) Mérési adatok száma (pl. i = 4) Eljárás: Rendezzük növekvő sorrendbe az i db mérési adatot (x 1,, x i )! Számítsuk ki a terjedelmet (w): w = x i x 1 Alkalmazzuk a következő képleteket: d i 1 = x i x i 1 Q i 1 = d i 1 /w d 1 = x 2 x 1 Q 1 = d 1 /w Ha Q > Q kritikus, akkor elhagyandó az adott extrémum (x 1 vagy x i ) Ha Q Q kritikus, akkor megtartandó az adott extrémum (x 1 vagy x i ) Wilfrid Joseph Dixon Megbízhatósági szint Mérések száma 90% 95% 99% i Q kritikus 3 0.941 0.970 0.994 4 0.765 0.829 0.926 5 0.642 0.710 0.821 6 0.560 0.625 0.740 7 0.507 0.568 0.680 8 0.468 0.526 0.634 9 0.437 0.493 0.598 10 0.412 0.466 0.568 20

Dixon-féle Q teszt (Feladat) Kiugró érték szűrése (Melyik mérési eredményt hagyjam ki?) Input: Megbízhatósági szint megadása (pl. 1-2α = 95%) Mérési adatok (pl. fogyások:12.3cm 3, 12.8cm 3, 11.5cm 3, 12.3cm 3 ) Mérési adatok száma (pl. i = 4) Eljárás: Rendezés: x 1 = 11.5cm 3 ; x 2 = 12.3cm 3 ; x 3 = 12.3cm 3 ; x 4 = 12.8cm 3 Terjedelem: w = 12.8cm 3 11.5cm 3 = 1.3cm 3 Alkalmazzuk a következő képleteket: d i 1 = 12.8cm 3 12.3cm 3 =0.5cm 3 Q i 1 = 0.5cm3 1.3cm 3 d 1 = 12.3cm 3 11.5cm 3 =0.8cm 3 Q 1 = 0.7cm3 1.3cm 3 Q Q kritikus, minden mérési eredmény megtartandó. Wilfrid Joseph Dixon Megbízhatósági szint Mérések száma 90% 95% 99% i Q kritikus 3 0.941 0.970 0.994 4 0.765 0.829 0.926 5 0.642 0.710 0.821 6 0.560 0.625 0.740 7 0.507 0.568 0.680 8 0.468 0.526 0.634 9 0.437 0.493 0.598 10 0.412 0.466 0.568 21

Eredmények megadása - numerikusan μ = x ҧ ± t α, n s n Gyakoriság Mérés eredménye: c mért -u 1 95% c valódi c = c = 1. 123 ± 0.010 mol dm 3 c = 1. 123(10) mol dm 3 +0.010 c = 1.123 mol 0.010 dm 3 1.123 c mért c mért +u 2 1.113 1.133 c ҧ ± t α, n s n Mérendő mennyiség (c) mol/dm 3 1-2α 90.00% 95.00% 98.00% 99.00% 99.80% α 0.05 0.025 0.01 0.005 0.001 Mérések száma 2α 0.1 0.05 0.02 0.01 0.002 i=n+1 szabadsági fok (n) Student-féle t értékek 2 1 6.314 12.706 31.821 63.657 318.309 3 2 2.920 4.303 6.965 9.925 22.327 4 3 2.353 3.182 4.541 5.841 10.215 5 4 2.132 2.776 3.747 4.604 7.173 6 5 2.015 2.571 3.365 4.032 5.893 7 6 1.943 2.447 3.143 3.707 5.208 8 7 1.895 2.365 2.998 3.499 4.785 9 8 1.860 2.306 2.896 3.355 4.501 10 9 1.833 2.262 2.821 3.250 4.297 11 10 1.812 2.228 2.764 3.169 4.144 12 11 1.796 2.201 2.718 3.106 4.025 13 12 1.782 2.179 2.681 3.055 3.930 14 13 1.771 2.160 2.650 3.012 3.852 15 14 1.761 2.145 2.624 2.977 3.787 16 15 1.753 2.131 2.602 2.947 3.733 17 16 1.746 2.120 2.583 2.921 3.686 18 17 1.740 2.110 2.567 2.898 3.646 19 18 1.734 2.101 2.552 2.878 3.610 20 19 1.729 2.093 2.539 2.861 3.579 inf 10000 1.645 1.960 2.327 2.576 3.091 22

Konfidenciasáv megadása μ = x ҧ ± t α, n s n 1-2α 90.00% 95.00% 98.00% 99.00% 99.80% α 0.05 0.025 0.01 0.005 0.001 Mérések száma 2α 0.1 0.05 0.02 0.01 0.002 j x j (cm 3 ) x j = (തx x j (cm 3 ) x j 2 (cm 6 ) 1 12.8 0.5750 0.3306 2 12.3 0.0750 0.0056 3 12.3 0.0750 0.0056 4 11.5 0.7250 0.5256 x(cm ҧ 3 )= 12.2 s(cm 3 ) = σ 4 j=1 x2 j = 0.5377 4 1 μ = 12.2cm 3 ± 3.182 0.5377cm3 4 V = 12.2cm 3 ± 3.182 0.5377cm3 4 = 12.2 ± 0.9 cm 3 = 12.2 ± 0.9 cm 3 i=n+1 szabadsági fok (n) Student-féle t értékek 2 1 6.314 12.706 31.821 63.657 318.309 3 2 2.920 4.303 6.965 9.925 22.327 4 3 2.353 3.182 4.541 5.841 10.215 5 4 2.132 2.776 3.747 4.604 7.173 6 5 2.015 2.571 3.365 4.032 5.893 7 6 1.943 2.447 3.143 3.707 5.208 8 7 1.895 2.365 2.998 3.499 4.785 9 8 1.860 2.306 2.896 3.355 4.501 10 9 1.833 2.262 2.821 3.250 4.297 11 10 1.812 2.228 2.764 3.169 4.144 12 11 1.796 2.201 2.718 3.106 4.025 13 12 1.782 2.179 2.681 3.055 3.930 14 13 1.771 2.160 2.650 3.012 3.852 15 14 1.761 2.145 2.624 2.977 3.787 16 15 1.753 2.131 2.602 2.947 3.733 17 16 1.746 2.120 2.583 2.921 3.686 18 17 1.740 2.110 2.567 2.898 3.646 19 18 1.734 2.101 2.552 2.878 3.610 20 19 1.729 2.093 2.539 2.861 3.579 inf 10000 1.645 1.960 2.327 2.576 3.091 23

Hibaterjedés Művelet R = ka R = A + B R = A B Hiba terjedés s R = ks A s R = s 2 2 A + s B s R = s 2 2 A + s B R = AB R = A B s R R = s R R = s A A s A A 2 2 + s B B + s B B 2 2 A képletek létezéséről tudj, de magát a képletet NE tanuld meg! R = lg(a) R = 10 A s R = s A A s R R = (ln10)s A 24

Feladat NaOH-oldat 20,00 cm 3 -os részleteire 12,8 cm 3 ; 12,3 cm 3 ; 12,3 cm 3 11,6 cm 3 0,09856 mol/dm 3 koncentrációjú HCl-oldat fogyott. Mekkora a NaOH pontos anyagmennyiségi koncentrációja 95%-os konfidenciasávval? (egyéb hibát nem tekintünk) V HCl = 12.2cm 3 ± 3.182 0.5277cm3 4 = 12.2 ± 0.9 cm 3 n HCl = c HCl V HCl = 0.09856mol/dm 3 (12.2 ± 0.9) cm 3 = 0.09856mmol/cm 3 (12.2 ± 0.9) cm 3 = 1.202 ± 0. 089 mmol NaOH + HCl = NaCl + H 2 O n HCl = n NaOH c NaOH = n NaOH /V NaOH = 1.202 ± 0.089 mmol/10.00 cm 3 = 0.120 ± 0.009mmol/cm 3 = 0.120 ± 0.009 mol/dm 3 25

Áttekintés Összetétel mennyiségi jellemzése Mérési eredmények kiértékelése Kémiai kötések Szőri Milán: Kolloidkémia 26

A kémia alapmodellje az elektrosztatika Vonzás: (fil)??? Taszítás: (fób) Szőri Milán: Kolloidkémia 27

Elsőrendű kémiai kötések Szőri Milán: Kolloidkémia 28

Ionos kötés - NaCl Na (g) + Cl (g) = NaCl Na (g) + Cl (g) = Na + (g) + Cl - (g) Elektrosztatika tartja össze Nagy EN különbség Kis EN-ból kation Nagy EN-ból anion Szőri Milán: Kolloidkémia 29

Potenciális energia Kovalens kötés H 2 H. H H-H távolság Nagy EN és kicsi EN különbség Elektronok eloszlási valószínűsége megnő a két atommag között. Két magányos hidrogénatomnál energetikailag kedvezőbb a hidrogénmolekula http://www.chem.ufl.edu/~chm2040/index.html Szőri Milán: Kolloidkémia 30

Kovalens kötés EN Polaritás H 2 0 apoláris HI ~0,5 gyengén poláris HBr ~0,7 poláris HCl ~0,9 erősen poláris HF ~1,9 igen erősen poláris NaCl ~2,1 ionos Elektronsűrűsödés a két atom közt Kis elektronsűrűsödés a két atom közt Kis elektronsűrűség a két atom közt Szőri Milán: Kolloidkémia Apoláris Poláris Ionos ΔEN 31

Kovalens kötés és molekula polarizáltsága Kötés polaritás Molekulapolaritás első közelítésben kötéspolaritások vektoriális összege Állandó elektromos dipólusmomentum vektor (μ) és annak nagysága ( μ ) A molekulát egy töltést leíró vektorral helyettesítjük (jól jön az intermolekuláris kölcsönhatások leírásakor) μ Elektronban gazdag H-H apoláris nem dipólusos molekula H-F poláris dipólusos molekula μ Elektronban szegény μ =1,82D Szerves kémiában e - -eltolódás Molekula μ (D) HF 1,82 LiH 5,88 LiF 6,33 H 2 O 1,85 H 2 S 0,97 Li-H poláris Li-F ionos NH 3 1,47 Szőri Milán: Kolloidkémia 32

Molekulák polarizálhatósága külső tér (pl. elektromos mező, ion, dipólusos molekula) által megváltozik a molekula elektronsűrűsége Polarizáció Példák polarizációra: Állandó dipólus Állandó dipólus Apoláris molekula Pillanatnyi dipólus Szőri Milán: Kolloidkémia 33

Fémes kötés - Fe Kis elektronegativitású elemek Jó hő- és elektromos vezetők Fémionok (atomtörzsek) Szőri Milán: Kolloidkémia Kiterjedt, delokalizált elektronfelhő 34

Másodrendű kémiai kötések Szőri Milán: Kolloidkémia 35

A kémia alapmodellje az elektrosztatika ion ion dipól indukált dipól apoláris Szőri Milán: Kolloidkémia 36

Ion-dipól, dipól-dipól kölcsönhatás ion-dipól dipól-dipól pl. sók vizes oldata pl. éter (foly. áll.) Szőri Milán: Kolloidkémia 37

Indukált dipól-indukált dipól kölcsönhatás A molekulán belül kovalens kötés apoláris molekula fluktuáció Molekulák közt gyenge kölcsönhatás (Pillanatnyi) indukált dipólus (Pillanatnyi) indukált dipólus dipólus keletkezik másik apoláris molekula Indukált dipól-indukált dipól kölcsönhatás Szőri Milán: Kolloidkémia 38

H 2 O molekula dipólusmomentuma A poláris kötés (és elrendeződésük) következménye: a nagy állandó elektromos dipólusmomentum (polaritás) Dipólusos molekulákat jól oldja (dipól-dipól kölcsönhatás) Szőri Milán: Kolloidkémia 39

További következmények Ionokat jól oldja (ion dipól kölcsönhatás) Folyékony halmazállapot (hidrogénhidas kölcsönhatás) Szőri Milán: Kolloidkémia 40

Kötéstípusok, kötéserősségek Rendű Kötéstípusok Kölcsönhatások Első- Másod- Kölcsönhatási energia (kj/mol) Példák Ionos Kation-anion 400-4000 Erős Na+Cl-(sz) Kovalens Elektronpárok 150-1100 Erős F 2 (g), CH 4 (g) Fémes Kationok és a vegyértékhéj elektronok 75-1000 Erős Na(s), Mg(s) Ion-dipól Töltés és a permanens dipól 40-600 Erős Na + -H 2 O Hidrogénkötés Poláris hidrogén és a nemkötő elektronpár 10-40 Közepes H 2 O-H 2 O H 2 O-CH 3 OH Dipól-dipól Állandó dipólusok közt 5-25 Közepes HCl-HCl Ion-indukált dipól Dipól-indukált dipól Indukált dipól-indukált dipól Ion és az általa keltett dipólus közt Állandó dipólus és az általa keltett dipólus közt Pillanatnyilag kialakult dipólusok közt 3-15 Gyenge Fe 2+ -O 2 2-10 0,05-40 Gyenge Gyenge HCl-Cl 2 Ar(g)-Ar(g) C 6 H 14 -C 6 H 14 Szőri Milán: Kolloidkémia 41 https://switkes.chemistry.ucsc.edu/teaching/chem1b/handouts/intermolecularforces.pdf

A kémia alapmodellje az elektrosztatika ion ion Töltések közt: E r = 1 q 1 q 2 4πε 0 r Semleges részecskék közt: dipól E r = 4ε σ r 12 σ r 6 indukált dipól apoláris Szőri Milán: Kolloidkémia 42

Kölcsönhatások távolságfüggése Töltések közt: E r = 1 q 1 q 2 4πε 0 r Semleges részecskék közt: E r = 4ε σ r 12 σ r 6 Szőri Milán: Kolloidkémia 43

Példák kémiai kötéstípusokra Szőri Milán: Kolloidkémia 44 http://www.science.uwaterloo.ca/~cchieh/cact/c123/intermol.html

Következmények Inhomogén molekuláris elektromos töltéseloszlás Különböző erősségű intramolekuláris kölcsönhatások (preferált orientációk, részecskepárok) Nagyobb molekulák térkitöltése Térbeli diszkontinuitások kialakulása (függhet a részecske koncentrációtól) KOLLOID RENSZEREK KIALAKULÁSA Szőri Milán: Kolloidkémia 45

Szőri Milán: Kolloidkémia 46