De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!) milyen írásformát használjanak? nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is! mi legyen a kultúrához kötött kifejezésekkel? asztalhoz ültek/hevertek/telepedtek? mi legyen az átvitt értelmű kifejezésekkel? mi legyen a hiányzó szókinccsel? kölcsönzés a latinból, majd tükörfordítások De mindezek mögött volt egy általánosabb kérdés is:
Van-e ezeknek a nyelveknek egyáltalán nyelvtana? a nyelvtan a középkor óta a latint jelentette nyelvtan nélkül a nyelvek illékonyak, labilisak (Dante) lingua regulata elementáris igény annak bizonyítására, hogy a népnyelveknek is van nyelvtana paradox módon ezek a leírások eleinte nagyon hasonlítanak a latinra
Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539) Sylvester János (Krakkóban, Wittenbergben tanult, majd Sárvár, végül Bécs) A GH egy latin nyelvtan latinul, de sok összehasonlítást tesz a magyarral, a példákat és a definíciókat lefordítja, hosszas kitérőket is tesz Célja elvileg a latintanulás segítése Az első nyelvtani munka a magyarról Sárváron nyomtatta ki 1539-ben (Nádasdy T.) Teljesen eltűnt, egyetlen példány bukkan fel a 18. század végén Debrecenben
Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539) A szó jelentéssel rendelkező tagolt nyelvi forma, amelyből mondat szerkeszthető, és amelyre a mondat lebontható. (Diomedes)
Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539) A mondat olyan beszéd, amely szavakból áll. (forrás?)
Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539) Ezek a nyelvtan részei: ortográfia, prozódia, etimológia (~szófajtan, alaktan), szintaxis
Sylvester János: Grammatica hungarolatina (1539) Sylvester két kedvence: a határozott névelő a főnévi és igei toldalékok párhuzamai házam, házad, háza... = láttam, láttad, látta... pronomen affixum (vs. separatum) Mert ezekben hasonlít a magyar a héberre!
A 17. századtól általánosabb (~elméletibb) kérdések felé fordulnak: mesterséges nyelvek természetes nyelvek absztrakt elemzései a nyelv eredetének a kérdése a nyelvek osztályozása, nyelvtipológia
mesterséges nyelvek: pl. John Wilkins real character-e (1668)
mesterséges nyelvek: pl. John Wilkins real character-e (1668)
alapföltevés: a valóság és tudásunk egésze elrendezhető egy jól megalkotott hierarchikus rendszerbe (taxonómia) a nyelv ideálisan pontosan leképezné a valóságot (de csak ideálisan, ezért van szükség mesterséges nyelvekre)
a természetes nyelvek absztrakt elemzései pl. Port Royal grammatika (Arnault Lancelot: Grammaire générale et raisonnée, 1660) kategóriák és mondatszerkezetek sajátos levezetései pl. minden határozószó tkp. elöljárószó+főnév: sapienter = cum sapientia ('bölcsen') minden ige létige + valami más vivit = est vivens ('él')
a természetes nyelvek absztrakt elemzései pl. Port Royal grammatika (Arnault Lancelot: Grammaire générale et raisonnée, 1660) kategóriák és mondatszerkezetek sajátos levezetései A láthatatlan Isten teremtette a látható világot. Isten láthatatlan a világ látható Isten teremtette a világot
a természetes nyelvek absztrakt elemzései a gyök fogalma is nagyon felkapottá válik, morfológiai és etimológiai elemzés, időnként abszurd (Philipp von Zesen 17. sz., Friedrich Karl Fulda, A. G. Mäzke 18. sz.: minden szó levezethető négy db mássalhangzó és négy db magánhangzó CV-kombinációjából) (vö. még Geleji Katona István a jedzés ~ jegyzés írásmódokról)
Georg Philipp Harsdörffer: Deliciae mathematicae et physicae, 1677