NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÉLELMISZER ÉS VEGYIPARI LABORATÓRIUM Iktatószám: NFH-EVL-01067/2014 Témafelels: Nagy Zita JELENTÉS Gyermekszabadid és sportruházati termékek vizsgálatáról 2014. november
Bevezetés A textíliák festésére használt színezékek közül egyes azoszínezékek az emberi brrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezve egészségügyi kockázatot jelenthetnek, mivel rákkelt hatású aromás aminokra bomolhatnak. Az azoszínezékek az azovegyületek iparilag legfontosabb csoportját alkotják és a világszerte elállított szintetikus színezékek 60 70 %-át teszik ki. Felhasználják textil-, br- és papírgyártásban, egyéb vegyipari termékek, így olajok, paszták, viaszok, tinták, hajfestékek, fehérítk, samponok, kondícionálók, köröm- és brvéd készítmények elállításánál, a gyógyszer- és élelmiszeriparban, valamint a laboratóriumi munkában is. Az azoszínezékek toxikus hatásának felismerésével a gyógyszer- és élelmiszeripari alkalmazásuk az utóbbi idben jelentsen visszaszorult, ugyanis az anyagcsere-folyamatok során bizonyos azoszínezékek a bélbaktériumok hatására rákkelt tulajdonságú aromás aminokká bomlanak. A rákkelt aminok azonban nemcsak az emésztrendszeren keresztül kerülhetnek az él szervezetbe, hanem a brrel hosszú távon vagy nagy gyakorisággal érintkezésbe kerülve a br nedvességtartalmának hatására végbemen bomlás után is. Ezért a veszélyes azoszínezékek használata, az ezekkel kezelt áruk forgalmazása az EU - ban 2002 óta tilos. A jogi szabályozás a legkülönbözbb, brrel érintkezésbe kerül termékköröket érinti. Például: ruházat, ágynem, törülközk, mhajak, parókák, kalapok, pelenkák és egyéb egészségügyi cikkek, hálózsákok, cipk, kesztyk, karóraszíjak, kézitáskák, pénztárcák, levéltárcák, aktatáskák, nyakban hordható tárcák, székhuzatok, textil- és brjátékok, végfelhasználók által történ felhasználásra készített cérnák, fonalak és szövetanyagok. Veszélyes azoszínezékeket Európában már nem gyártanak, de ázsiai és afrikai gyártók termékpalettájában, így az onnan importált textil- és brárukban még elfordulhatnak. 1. A laboratóriumi vizsgálatok célja A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt feladatának tekinti a gyermekek számára készített termékek folyamatos ellenrzését. Tekintettel arra, hogy ez a korosztály a legkiszolgáltatottabb, legérzékenyebb, ezért jelen vizsgálatunk célja a gyermekek által használt és a rendeltetésszer használatból fakadóan a gyermekek testével hosszabb ideig közvetlenül érintkez sport- és szabadid-ruházati termékek azoszínezék tartalmának és nyersanyag összetételének vizsgálata volt. Ezáltal ellenriztük, hogy a kérdéses termékek megfelelnek-e az elírt biztonsági követelményeknek azoszínezék-tartalom tekintetében, illetve kielégítik-e a címkén feltüntetett összetételi jellemzket. 2. A vizsgált termékkör A festett textíliák közül a brrel tartósan vagy nagy gyakorisággal érintkezk jelentenek különös kockázatot. E tekintetben a vizsgált termékek között egyaránt szerepeltek sötét szín pólók, nadrágok, pulóver, kardigán, valamint tornanadrágok is, melyek nyersanyagösszetétele a címkézés szerint 100 % pamut -ként volt jelölve. A vizsgálat azért irányult elssorban a sötét szín termékekre, mivel a korábbi vizsgálatok szerint az ilyen színnel rendelkez termékekben fordul el nagyobb eséllyel tiltott azoszínezék. 2
3. A vizsgálat idtartama A mintavételezés 2014. október 1 31. közötti idszakban történt; a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére pedig ennek megfelelen 2014. október 6. és november 10. között került sor. 4. A vizsgálat résztvevi Az ellenrzésben és a mintavételben az alábbi megyei felügyelségek vettek részt: o Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelsége, o Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelsége, o Nógrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelsége, o Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelsége, o Zala Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelsége. A kémiai vizsgálatok a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában történtek. 5. A vizsgált minták A mintavétel valamennyi esetben kiskereskedelmi egységbl történt. A témavizsgálat keretében ellenrzött 100% pamut jelöléssel ellátott 20-féle termék azonosító adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. 6. Követelmények 6.1. Követelmények nyersanyag-összetétel vonatkozásában Az Európai Parlament és Tanács 1007/2011/EU rendelete szerint a textiltermékeket a rendeletben felsorolt bizonyos kivételektl eltekintve minden esetben a szálösszetételüket feltüntet címkével vagy jelöléssel kell forgalmazni. A textiltermékek címkézésének, illetve jelölésének tartósnak, könnyen olvashatónak, láthatónak és hozzáférhetnek kell lennie, valamint címke használata esetén annak biztonságos rögzítésérl is gondoskodni kell. A vonatkozó jogi szabályozás szerint a 100 % vagy tiszta címkézés vagy jelölés kizárólag az egyféle szálasanyagból készült textiltermékekre alkalmazható. Ezek vagy hasonló kifejezések más textiltermékekre nem alkalmazhatók. 6.2. Követelmények azoszínezék tartalom vonatkozásában A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérl, engedélyezésérl és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH), XVII. melléklet 43. pontja szerint: Az emberi brrel közvetlenül és tartósan érintkez tárgyak festésére nem használhatók fel olyan azoszínezékek, amelyek esetében (a rendelet 10. függelékében felsorolt vizsgálati módszer szerinti) reduktív körülmények között a rendelet 8. függelékében felsorolt aromás aminok bármelyike kimutatható (> 30 mg/kg) koncentrációban szabadul fel. 3
7. Laboratóriumi vizsgálatok 7.1. A termékek nyersanyag-összetételének vizsgálata A ruházati termékek egyik alapvet jellemzje a nyersanyag-összetétel, hiszen részben ettl függ, hogy milyen viselési tulajdonságokat várhatunk el a ruhadarabtól. A mintavételezett termékek mindegyike 100% pamut összetételi jelöléssel volt ellátva. A pamut a gyapotnövény (Gossypium) toktermésébl származó természetes szál. Nedvszívó képessége igen jó, szakítószilárdsága nagy, rugalmassága csekély. Brbarát tulajdonságának köszönheten kellemes viseletet biztosít. A termékek tényleges nyersanyag-összetétele az MSZ 13560-2:2011 számú szabvány szerint végzett mikroszkópos vizsgálattal került megállapításra. A mikroszkópos vizsgálat els lépéseként a természetes és szintetikus szálak különböztethetek meg egymástól lúgban (nátrium-hidroxid) mutatott duzzadási képük alapján. A duzzadási képen megjelen jellegzetes forma egyúttal alkalmas a pamut azonosítására is, míg a szintetikus szálak felismerése és azonosítása megfelel vegyszerek segítségével, további, mikroszkópi szelektív oldással végezhet. Pamut és mszál keverék duzzadása nátrium-hidroxidban (mikroszkópos felvétel) 7.2. Tiltott azoszínezék tartalom vizsgálata A tiltott azoszínezékekbl származó aromás amintartalom vizsgálata az alábbi módszer által került meghatározásra az EN 14362-1:2012 számú szabványnak megfelelen. A minták elkészítése kissé eltér a kizárólag természetes szálból készült textíliák (pamut, viszkóz stb.) és a mesterséges szálból (pl. poliészter) illetve kevert szálból készült textíliák esetén. Természetes szálakból készült textíliáknál a textilmintát nátrium-ditionittal kezeljük (a festékek aminokra történ hasítása érdekében), citrát pufferes közegben 70 ºC-on, zárt edényben. Mesterséges szálakat is tartalmazó textíliák esetén a színezéket a szálakról forrásban lév klórbenzol gzterében oldjuk le. Az extraktumot bepároljuk, metil-alkoholba átvisszük, majd a természetes szálak elkészítésénél leírtak szerint folytatjuk a mintaelkészítést a citrát puffer hozzáadásának lépésétl. 4