A Balaton turisztikai fejlesztési lehetőségei

Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Gyöngyös A Balaton turisztikai fejlesztési lehetőségei Készítette: Prohászka Györgyi Konzulens: Dr. Remenyik Bulcsú PhD Gyöngyös 2008

A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre. Se mérnök, se tudós, se állatbúvár azt igazán felismerni sohase lesz képes. (Eötvös Károly 1895) Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: 3 1.1. Bevezetés: 5 2.1. Balaton, Európa legnagyobb édesvizű tava 7 2.2. Balatoni turizmus jellemzői 1980-tól 9 2.2.1. Rendszerváltás 10 2.2.2. Az elmúlt néhány év jellemzői 10

3.1. SWOT analízis: Helyzetelemzés (MUE 25 projekt segítségével) 12 3.2. Strenghts: Erősségek: 12 3.2.1. Társadalmi szempontból: 12 3.2.2. Gazdasági szempontból: 12 3.2.3. Turizmus szempontjából: 13 3.2.4. Infrastruktúra szempontjából: 13 3.2.5. Környezeti szempontból: 13 3.3. Weaknesses: gyengeségek 14 3.3.1. Társadalmi szempontból: 14 3.3.2. Gazdasági szempontból: 14 3.3.3. Turizmus szempontjából: 15 3.3.4. Infrastruktúra szempontjából: 15 3.3.5. Környezeti szempontból: 15 3.4. Lehetőségek: 15 3.4.1. Társadalmi szempontból: 15 3.4.2. Gazdasági szempontból: 16 3.4.3. Turizmus szempontjából: 16 3.4.4. Infrastrukturális szempontból: 16 3.4.5. Környezeti szempontból: 17 3.5. Threats: Veszélyek 17 3.5.1. Társadalmi szempontból: 17 3.5.2. Gazdasági szempontból: 17 3.5.3. Turizmus szempontjából: 17 3.5.4. Infrastruktúra szempontjából: 18 3.5.5. Környezeti szempontból: 18 4.1. Fejlesztési tendenciák (MUE 25 projekt alapján): 19 4.2. Nemzetközi fejlesztési stratégia: 19 4.2.1. Környezetvédelmi vezetési rendszerek előnyei: 20 4.3. Kormányzati szintű fejlesztési stratégia (Balaton Fejlesztési Stratégiája alapján): 20 4.3.1. Új irányok 22 4.3.2. Szolgáltatói munkavállalói oldalt célzó fejlesztési irányok 23 4.3.3. Köz- és közlekedés biztonság (Balatoni Régió Közbiztonsági Fejlesztési Stratégia alapján): 24 4.4. Rehabilitáció: 25 4.4.1. A fő vonzerő maga a tó 25 4.4.2. Táj rehabilitáció 25 4.4.3. Oktatás, modernizálás (Balaton Fejlesztési Stratégia 2007) 26 4.4.4.Település központok rehabilitációja: 27 Füredi reformkori belváros felújítása (Prohászka Gy. 2007): 27 4.4.5. Vízpart rehabilitációja: 29 4.5. Magántőkén alapuló fejlesztések: 29 4.5.1. Ma a legnagyobb horderejű idegenforgalmi beruházás 29 4.5.2. Hotel Silver Resort Balatonfüred komplexum (Prohászka Gy 2007) 31 4.5.3. Balatonudvari-Fövenyes: Balaton Golf és Yacht Club (Prohászka Gy 2007) 32 4.5.4. Siófok Szabadi-Sóstó: Galerius Fürdő, Shiraz Hotel, Apartmanok (Prohászka Gy 2007) 33 4.5.5. Sármelléki reptér fejlesztése: 34 4.5.6. Siófok-Kiliti repülőtér fejlesztése: 36 4.5.7. További beruházások 37

5.1. Magyar Turizmus Zrt. Balatont népszerűsítő marketing tevékenysége és tervei. (MT Zrt. 2007) 38 6.1. Következtetések: 41 6.1.1. Borturizmus 41 6.1.2. Gasztronómia 41 6.1.3. Egészség-turizmus 42 6.1.4. Egy kardinális kérdés: hova tegyük a kutyát? 42 6.2. Eredmények 43 7.1. Összegzés: 46 7.1.1. Turizmus fejlesztés feladata 46 7.1.2. Fejlesztések tervezése 46 7.2.1. Következtetés 47 7.2.2. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 48 7.2.2.1 Szállástípusonként 2007. január-október 48 7.2.2.2. Szállástípusonként 2006. év 49 7.2.2.3. Szállástípusonként 2005. év 49 7.3. A jó munka eredménye a KSH adatokból kiolvasható. 50 Irodalomjegyzék: 51 Táblázatok, ábrák jegyzéke: 52 Mellékletek: 53 1.1. Bevezetés: A dolgozatom célja, felvázolni a Balaton jelenét és bemutatni egy lehetséges, ha minden jól megy jövőképet. Hiszem, hogy ez a gyönyörű terület még csak most áll az igazi kiteljesedése előtt. Az anyaggyűjtés közben vettem észre, hogy ez a szép vidék nagyon sok embert megbabonázott, ez alól én sem vagyok kivétel. Nem is gondoltam, hogy tudós emberek is olyan szeretettel tudnak írni, komoly tanulmányokat, mint ahogyan én ezt több ízben is tapasztaltam, a Balatonnal kapcsolatban. Zákonyi Ferenc így ír a Balatonfüred című könyvében:

Keleten a löszfalak alkotják a löszarcát, amely Balatonfűzfőnél átmegy a permi vörös homokkő arcba. Majd Balatonfürednél fehér színű mészkőarc következik. Azután felragyog előttünk a Tihanyi-félsziget kis vulkánokból, megkövült melegvíz-forrásokból álló földje. Egykor kopár, ma már kultúrtájjá alakított, de itt-ott még a felszínen látható karsztos terület Balatonakali környékén a karsztarcot mutatja, de Zánkánál már feltűnik a félig lefosztott Hegyestű, mint a bazaltarc első őrszeme. Azután a hazai tájak egyik legszebbike, a Tapolcai-medence egymás mellett, mögött sorakozó 14 vulkanikus hegyével ragadja el a szemlélőt. Majd a Keszthelyi-hegység 400m magasra felnyúló tetején közel húszezer hold erdőt hordozó dolomitból felépített tömege adja a dolomit arcot, hogy Keszthelynél átmenjen egy zöld síkba, amelyben a Kis-Balaton növekvő víztükre látható, megközelítően tízezer holdon hullámzó nádrengetegével. A déli part bemutatásánál is hasonló hangot használ, mintha egy kedves ismerősről írna: Itt kezdődik a Balaton mocsárarca, és húzódik Boglárig, magában foglalva a Nagybereknek már félig meghódított, de időnként kitörni és a régi állapotát visszaállítani törekvő arculatát. Majd a somogyi homokdombok aljában 50km hosszúságban hízódik Európa egyik legjobb fürdőhelye, bársonyos homokjával, alacsony vizével, amelyek a hullámok által kivájt kis gerendekek simogatják a rálépő talpát. Azután Világosnál véget ér a homokarc, és ismét kezdődik a magasra emelkedő partok révén a löszarc. Ez a kilenc változatos arc adja meg a Balaton-vidék sajátos, érdekes hangulatát, megunhatatlanul váltakozva egymással. Ezt látjuk, amikor partjain zarándokolunk. Hegyek, de nem kőóriások. Erdőkkel díszes üstökű, szelíd dombok inkább ezek, még ha 600m magasra fel is nyúlnak. Oldalaikon szőlőtőkék ezreivel, és a gyümölcsfák tavasszal gyönyörű színekben virító tömegével. A Tapolca környéki bazaltvilágról így ír F.S.Beudant francia földtantudós: olyan elbűvölő hatást tesz, hogy annak csodálatával nem tudhat eléggé betelni a geológus. Bocsássák meg nekem azt a szentimentalizmust, hogy odaképzeljem magam, mondjuk egy csopaki domboldalra, egy pohár könnyű fehérborral és eljátsszak a gondolattal, hogy a szemem előtt pár pillanat alatt megvalósulnak a fejlesztési, beruházási tervek, természetesen minden optimálisan alakul, és a BKÜ megszerzi az őt megillető vezető helyet az európai idegenforgalom, borászat és környezetvédelem területén.

2.1. Balaton, Európa legnagyobb édesvizű tava Balaton, Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb édesvizű tava. Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene című munkájában olvasható, hogy a Balaton medencéje a több millió évvel ezelőtt a Dunántúlt borító Pannontenger feltöltődését követő vulkanikus mozgások, valamint a kéregmozgások eredményeképp alakult ki. Az itt létrejött, lefolyás nélküli mélyedés gyűjtötte aztán egybe - kezdetben még több külön álló tóba - a csapadékvizet. Ma úgy tartják, tízezer éve a Balaton mai területén még hat elkülönült tómedence volt. A maihoz hasonló egységes vízfelületet legfeljebb 6-7 ezer évvel ezelőtt láthattak az errefelé vetődők. Persze még ez is csak előállapot" volt, hiszen a nagy vízfelületű tó szél hajtotta hullámai folyamatosan rombolták (szakszóval elhabolták) elsősorban a déli part területére benyúló dombhátakat.

A nagy területfoglalás végét a szakértők 2 ezer évvel ezelőttre teszik. Nagyjából ekkor állt be a vízfelszín 104-107méter közötti tengerszint feletti magassága is. Ez aztán csak a honfoglalás idején, nagyjából 150-200 éven át volt sokkal magasabb - olykor elérve a 110 métert -, majd a 14. században kezdődött egy hosszú bő vizű szakasz, melynek során a vízfelület tengerszint feletti magassága egyes szakértők szerint néha megközelítette még a 118 métert is. Ekkoriban a Balaton mai déli partvidéke jórészt víz alatt állt, illetve a területet nagy kiterjedésű mocsarak borították. Ma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Somogy, Veszprém, Zala megye területének, 3780km2-nyi részén, 164 települést foglal magában. Balaton felülete 600km2, partvonalának hossza 235km, víztömege 2milliárd m3, vízgyűjtő területe 5775km2, fő tápláló folyója a Zala (BFNP 2000). 1.sz.ábra: táblázat A Balaton vízháztartási tényezőinek az 1921-2005 közötti időszakra vonatkozó átlag- és szélsőértékei (BFNP 2000) A tó hosszúsága ÉK-DNY irányban 78km. Szélessége 12-15km átlagos mélysége 3m. Legkisebb szélessége Tihanynál 2km, legmélyebb pontja a Tihanyi kútnál 11m. Vize télen általában befagy, a nyári hőmérséklete 20-25Celsius fok. Balaton régió, a főváros középpontjához legközelebb eső pontja 80km, legtávolabb 182km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, 3 megye (Veszprém, Zala, Somogy) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép, Nyugat Dunántúl) részét képezi. Balaton partján 39 települést találunk, ebből 10 város. (BFTK 2007). Levegő tisztaság szempontjából előnyt élvez az ország többi tájegységéhez képest, mivel nagy erdős területekkel és kevés szennyező ipari létesítménnyel rendelkezik. Domborzata változatos, ez meghatározza a területhasználatot. Felváltva találni szántó, legelő, gyümölcsös, szőlős területeket. Balaton környezete nagyon nagyszámú és változatos védett növényzetnek és állatfajnak ad otthont. Nagy területek állnak a Balatoni Nemzeti Park védelme alatt. A part menti településeken élő lakosság száma jóval magasabb /átlagosan 1200/, mint a háttérterületeké /696/. Ez adódhat a megélhetési lehetőségek koncentrációjából és az infrastrukturális fejlettség különbségeiből. A 2001. évi népszámlálási adatok (KSH 2001) alapján: 251 490 fő él a Balatoni Régióban. Körülbelül még ugyanennyi a nyaraló tulajdonosok száma, akik nyáron tartózkodnak a régióban. Fő megélhetési forrást a területen élőknek a turizmus biztosít. A turizmus területén fellendülőben van a konferencia, gyógy és aktív turizmus.

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2.sz. ábra: A Balaton települései (BKÜ 2006) 2.2. Balatoni turizmus jellemzői 1980-tól Az 1980-as évek elején a Balaton forgalma megközelítette az 5 millió főt, ebből a külföldiek részaránya 50-60% volt. 1982-ben az ország turisztikai bevételének közel egyharmada származott a Balaton üdülőkörzetből.(rátz T 1999). A régió erős szezonális tulajdonsága miatt, nagy zsúfoltság alakult ki és az infrastrukturális fejlettség szűk keresztmetszete miatt akadozott az ellátás. Az osztrák és német turisták jellemezték a keresletet (politikai okok miatt). A magyar vendégek a magas árak és a zsúfoltság miatt, lassan elszoktak a területről. A rendszerváltást követően a Balatoni régió idegenforgalma mélyrepülésbe kezdett. Ennek okai többek között a következők:

1 Már a németek találkozhattak a rokonaikkal máshol is. 2 A terület drága volt, de fejletlen, így a vonzereje igencsak megcsappant. 3 A vállalati üdültetések megszűntek, a magyar lakosság számára kinyílt a világ. 4 Ugyanazon összegért, amennyiért a Balaton parton nyaralhattak, már más desztinációt is választhattak. 5 Inkább elindult a magyar turista a tengerpartokra és más, még nem ismert területek felé. 1993-ig a kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma, 7,2 millióról, 3,2millióra esett vissza. A magánfizető vendéglátás forgalma pedig, 40%-al csökkent. (Rátz T 1999). 2.2.1. Rendszerváltás A Balatoni idegenforgalmi piac átalakult keresletiből, kínálativá és cseppet sem volt versenyképes a nemzetközi piacon. A rendszerváltás együtt járt a tulajdonosi struktúraváltással, ami szemléletváltást is eredményezett. A kilencvenes években átalakult a magyar lakosság életmódja, fogyasztási szokásai és szabadidő felhasználási módja is. A legfontosabb turisztikai trendek közé tartozik a minőség, a biztonság és a személyre szabottság iránti igény növekedése, az egészségtudatosság, a környezet iránti felelősség és az aktivitás erősödése, a több és rövidebb utazás elterjedése, valamint az információtechnológia használata. (Spiegler Patrícia) Hazánkban a regionális rendszer a 90-es évek végére alakult és szilárdult meg. 1993-ban elkészült a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója. Ebben célként szerepelt, hogy a Balatoni régiót tudatos tervezéssel és fejlesztéssel olyan környezetbarát turizmust kell kialakítani, amely biztosítja a térség fejlődését és a lakosság biztos megélhetését. 2.2.2. Az elmúlt néhány év jellemzői A turisztikai régiók határai 2000-ben alakultak ki. Ekkortól a tervezés és a fejlesztések specifikusak, az adott régió adottságainak megfelelően zajlanak. Ennek köszönhetően a Balatoni Régióban ismét érezhető a folyamatos fellendülés. A turizmus 2005-től minden évben újabb sikereket ér el. A magyar lakosság kezd a Balaton partjára visszaszokni. Ma már elérhető árak és általánosan jó színvonal, jó vízminőség, színes kulturális, sport, gasztronómiai programok jellemzik ezt a területet.

vendégéjszakák száma vendégéjszaka/ezer 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 vendégéjszakák száma 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006szeptemberig év

3. sz. ábra: vendégéjszakák 1990.-2006. szeptemberig (KSH 2006) 3.1. SWOT analízis: Helyzetelemzés (MUE 25 projekt segítségével) Ha szeretnénk tudni, hogy a Balaton milyen szerepet tölt be ma és milyen szerepet tölthet be a jövőben, Hazánk vagy Európa idegenforgalmában, tudnunk kell, hogy hol is helyezkedik el. Ismerni kell az erősségeket és lehetőségeket, amelyekre a fejlesztést alapozni lehet. Tisztában kell lenni a gyengeségekkel és veszélyekkel, amelyek problémát okozhatnak, és amelyekre nagy figyelmet kell szentelni. 3.2. Strenghts: Erősségek: 3.2.1. Társadalmi szempontból: 1 aránylag magas idegennyelv-ismeret 2 erős regionális identitás tudat 3 jelentős vállalkozói aktivitás és nagy mennyiségű felgyülemlett vállalkozói tapasztalat 4 pozitív migrációs trend az utóbbi 15 évben 5 területfejlesztést szolgáló, régióra specializálódott kutatások 3.2.2. Gazdasági szempontból: 1 térség erős kapcsolódása a széleskörű lehetőségeket nyújtó turizmushoz

2 magas vállalkozói sűrűség és aktivitás 3 kiépült idegenforgalmi struktúra és kapacitás 4 nagyarányú idegennyelv-ismeret és európai helyismeret 5 jelentős gyógy és termál vízforrások 6 gazdag építészeti és kulturális örökség 7 nemzetközileg elismert borvidékek, magas színvonalú borászat, szőlészet, gasztronómia 8 a régió gazdaság szerkezet nem akadályozza a turisztikai adottságok kihasználását 9 Balaton üdülésre kiválóan alkalmas vize 10 vízisport adottságok 11 háttérterületekben rejlő lehetőségek: vadászterületek, túra útvonalak, nemzeti-park, lovaglási, kerékpározási lehetőség 3.2.3. Turizmus szempontjából: táj szépsége 1 tó vízének jó állapota, fürdési és sportolási lehetőség 2 a régió változatos kulturális és természeti vonzerői, háttérterületek hagyományőrző, eredeti szépsége 3 egész évben működő gyógy és termálfürdők, források 4 Nemzeti Park ökoturizmus jó lehetőségei 5 szőlő és bortermelés feléledése, borkultúra újbóli divatja 6 természeti és kulturális értékek védelme 7 lakosság vendégszeretete 8 még bővíthető vitorlás és szörf-forgalom 9 nemzetközi repülőtér működése Sármelléken 10 M7-es autópálya megépülése a déli parton 11 kerékpárút fejlettsége 12 regionális tervezés szabályozás megindulása, tudományos élet, kutatások fellendülése 13 visszahúzódó nehézipar és a fejlődő mezőgazdaság csökkenő környezeti terhelése 14 Balaton kártya, üdülési csekk megjelenése 15 fellendülő befektetési kedv 16 alulról való építkezés megindulása 3.2.4. Infrastruktúra szempontjából: 1 jó megközelíthetőség 2 vízi és légi közlekedés alap infrastruktúrája jelentős 3 kiépült kerékpárút 4 hétvégi és üdülőházak nagy száma 5 megújuló energiafelhasználás szempontjából hasznos termálvíz és geotermikus energia nagy mennyisége

6 közművekkel való magas szintű ellátottság 3.2.5. Környezeti szempontból: 1 európai jelentőségű vizes élőhely 2 gazdag természeti értékek 3 napos órák magas száma, tóparti légmozgás, alacsony UV sugárzás, nagy vízfelület jó párolgási és por megkötési tulajdonságai 4 Balaton, Európa legnagyobb édesvízü tava, ebből következően a leginkább kutatott tó Európában 5 képzett szakembergárda a tó bemutatására és az értékek védelmére 6 domborzati sokszínűség 7 nehézipar minimális jelenléte 8 háttérterületek érintetlensége 3.3. Weaknesses: gyengeségek 3.3.1. Társadalmi szempontból: 1 a népesség magas szintű öregedési folyamata, csökkenő gyermeklétszám, fiatalok elvándorlása 2 szezonon kívüli magas munkanélküliség 3 nemzetközi versenyképességhez szükséges fejlesztésekhez való források hiánya 4 átlagosnál magasabb fekete és szürke foglalkoztatottság 5 szezonban jelentősen leterhelt egészségügyi apparátus 6 nagy gazdasági és társadalmi eltérések a partmenti és a háttérterületek között 7 régió határai eltérnek a kistérségek határaitól 8 nincs a KSH által gyűjtött és rendszeresen publikált BKÜ-re vonatkozó adatsor 9 üdülőkörzetnek nincsenek térségi szinten koncentrálódó saját forrásai 10 a régió jelenlegi területfejlesztési státusza nem ad lehetőséget az uniós támogatások alanyi jogú megszerzéséhez 11 szezonális ingadozásnak kitett piaci szektor 12 szezonális ingadozásból következő eredő anomáliák pl.: vízdíj, tömegközlekedés, 13 területi ágazati fejlesztések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban ezt elősegítő szervezetek nincsenek jelen a régióban, a meglévő szervezetek között nincs meg az együttműködési hajlandóság 3.3.2. Gazdasági szempontból: 1 jelentős térségen belüli, mikroregionális eltérések tapasztalhatók ellátottság és életminőség vonatkozásában 2 vállalkozói együttműködési rendszerek hiánya 3 tőkeszegény vállalkozások

4 fejletlen szakmai információs rendszerek 5 gyenge európai piaci pozíció a turizmusban 6 turisztikai kínálat erősen szezonális jellegű, egyoldalú, területileg koncentrált 7 elégtelen marketing tevékenység 8 korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra 9 termelői és értékesítési együttműködések hiánya, termelési lehetőségek kihasználatlansága 10 elégtelen mértékű központi fejlesztési források 3.3.3. Turizmus szempontjából: 1 tó vízminőségének sérülékenysége 2 spontán fejlődés és tulajdonosi szemlélet hiánya 3 főszezonra koncentrálódó forgalom 4 kínálat lassú korszerűsítése 5 komplex, sajátos turisztikai termékek hiánya 6 szolgáltatások változó színvonala 7 tőkehiány, desztinációs marketing és e-marketing hiánya 3.3.4. Infrastruktúra szempontjából: 1 szétnyíló közmű olló, hulladékgazdálkodási problémák 2 csapadékvíz elvezetés megoldatlansága 3 hiányzik a régió komplex információs rendszere 4 rossz minőségű régióba vezető utak, településeken átmenő nagy forgalom és a velejáró lég- és zajszennyezés 5 hiányos akadálymentesítés 6 hiányos infó-kommunikációs infrastruktúra 3.3.5. Környezeti szempontból: 1 természeti és táji elemek nem megfelelő prioritást élveznek a fejlesztésekkel szemben 2 erős évközi ingadozás, összességében csökkenő tendenciát mutató csapadék mennyiség 3 sérülékeny, labilis vízminőség 4 Balaton vízpartja sűrűn beépített 5 talaj és légszennyezés 6 erózióveszélyes magaspart 7 hatékony hatósági intézkedések hiány az engedély nélküli feltöltések szankcionálására 3.4. Lehetőségek: 3.4.1. Társadalmi szempontból: 1 kiemelten fontos fejlesztési régió, a döntéshozók számára 2 speciális szakmai érdekképviseletek szerveződésének elindulása

3 megújított fejlesztési koncepció program elfogadása, megvalósítása 4 plusz források megszerzése fejlesztési-statisztikai régiókon keresztül 5 decentralizáció következtében megnőtt mozgástér jobb kihasználása 6 interregionális együttműködés megteremtése a Dunántúl területpolitika szereplőivel, tervezés, programozás, monitoring terén 7 nemzeti és EU erőforrások régióban való aktivizálása 8 területileg összehangolt turisztikai fejlesztések 9 alulról történő régió-építés, szükségletek szerinti intézményesülés, a lehető legnagyobb önállóság elérése 3.4.2. Gazdasági szempontból: 1 Európai Uniós támogatások növekedése 2 európai piaci térnyerés 3 területileg differenciált fejlesztések tervezése, kivitelezése a mikroregionális különbségek ismeretében 4 Budapest fejlődésének kisugárzása 5 Balaton vonzerejét értékelő turizmusformák fellendülése 6 balatoni turizmus új fellendülési szakaszának beindítása 7 erősödő belföldi turizmus 8 a térségbe rekreációs céllal utazó, vagy ide beköltöző idősebb generáció új keresleti piacot teremthet 9 turizmus elismertsége, támogatottsága növekszik 3.4.3. Turizmus szempontjából: 1 infrastrukturális fejlesztések gyorsulása a régióban 2 a turizmus intézményrendszere korszerűsödik, 3 BKÜ, mint exkluzív nyaraló és lakótér kiemelten fontossá válik, kialakul, elterjed a Balaton, mint márkakép 4 belső turizmus erősödése, lakosság jövedelemszintjének, életszínvonalának emelkedése 5 a már kiépített turizmus számára megszerzett területek megóvása, fenntartása 6 javul a turisztikai szakma érdekérvényesítő képessége és elismertsége 7 új turizmusformák kialakulása 8 professzionalizmus és igényesség terjedése 3.4.4. Infrastrukturális szempontból: 1 területfejlesztési források ésszerű felhasználása, természet és tájvédelem összehangolásával 2 megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei 3 az új autópályák megépítése M7, M8

4 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá való átszervezése 3.4.5. Környezeti szempontból: 1 vizes élőhelyek bemutatásához kapcsolódó fejlesztések környezettudatos nevelésben való hasznosítása 2 tájrehabilitáció támogatottsága magas kormányzati szinten 3 négyrégiós együttműködés a környezetvédelem érdekében 4 megépülő tehermentesítő utak segítségével zaj és környezetterhelés csökkentése. 3.5. Threats: Veszélyek 3.5.1. Társadalmi szempontból: 1 rossz interregionális koordinációs tevékenység következtében a források elégtelen kihasználása 2 fekete szürke-gazdaság erősödése 3 romló közbiztonság 4 a vendégforgalom erős szezonalitása 5 nem teremtődnek a megszűnt munkahelyek pótlására újabbak 6 tovább csökkenhet, öregedhet a népesség a régióban 3.5.2. Gazdasági szempontból: 1 vízminőség romlása 2 feketegazdaság erősödése 3 idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt 4 versenytársak előnybe jutása 5 tartós recesszió a világgazdaságban 6 tartós forráshiány 7 a régió egy lábon állásából következő kiszolgáltatottság 8 tőkehozamok csökkenése 9 ingatlanok értékének stagnálása 3.5.3. Turizmus szempontjából: 1 csökkenő, romló vízminőség 2 elmaradnak az infrastrukturális fejlesztések 3 külső befektetők elmaradnak 4 tartós recesszió a világban 5 feketegazdaság erősödik, szolgáltatási minőség romlik 6 közbiztonság romlik 7 nem valósul meg az összefogás és együttműködés a régiók között 8 BKÜ rendezetlen státuszban marad

3.5.4. Infrastruktúra szempontjából: 1 az elkerülő utak fejlesztésének elmaradása, szezonális túlzsúfoltság megbéníthatja a térséget 2 indokolt fejlesztések elmaradása környezeti károkat okozhat 3 az infrasrtuktúrális fejlesztések elmaradása rontja a versenyképességet 3.5.5. Környezeti szempontból: 1 kiszámíthatatlan bizonytalan források a stratégia megvalósításához 2 térség gazdaságát befolyásoló víz minőségének romlása 3 ipari, mezőgazdasági szennyezés 4 rehabilitáció késlekedése, elmaradása 4.1. Fejlesztési tendenciák (MUE 25 projekt alapján): Turisztikai fejlesztések tervezésekor kiemelten fontos szem előtt tartani a fenntarthatóság szemléletét. Az idegenforgalmi beruházások, ha nem kellő körültekintéssel történnek, olyan környezeti hatásokat hoznak létre, melyek ronthatják a környezet állapotát és ezzel együtt az idegenforgalmi piacképességet. Így tehát a turisztikai fejlesztéseknek minden esetben infrasrtuktúrális fejlesztésekkel együtt kell

történnie. Foglalkozni kell a közlekedés által okozott lég- és zajszennyezéssel, keletkező hulladék, szennyvíz többlettel, vízminőségi problémákkal. A régió egy rendkívül összetett vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterület. Első számú vonzerő maga a tó. Ezt egészíti ki a természeti környezet, földrajzi adottságok, kellemes éghajlat, gyógyvíz. Kulturális vonzerő: történelmi római kori, államalapítás kori, reformkori épített emlékek. Ma már megemlíthetjük a sokszínű kulturális rendezvényeket is. Legkedveltebb turizmus típusok a régióban: 1 Vízi turizmus 2 Egészség turizmus 2 Gyógyturizmus 3 Konferencia turizmus 4 Bor, gasztronómia turizmus 5 Aktív turizmus, (túra, kiránduló) 6 Kultúra iránt érdeklődők turizmusa 4.2. Nemzetközi fejlesztési stratégia: MUE25: 2005-ben indult a Balti Városok Szövetsége által koordinált európai városfejlesztési projekt. Teljes költségvetése: 2,9 millió Euró. A projekt témája: környezetvédelmi irányítási rendszerek megvalósítása a helyi közigazgatási egységeknél. Projekt célja: a régió önkormányzatainak tevékenységében, illetve tulajdonában lévő, vagy általuk működtetett közszolgáltatásokban a környezetközpontú irányítási rendszerek segítsék a preventív környezetvédelmi stratégia megvalósítását. A projektben résztvevő városok a balatoni régióban: Balatonfüred, Siófok. Környezetvédelmi átvilágítás feltárja a kritikus területeket, melyek ismeretében célokat, programokat lehet kidolgozni és ezekhez forrásokat rendelni. Cél, hogy a környezetvédelem integrálódjon az egész szervezeti egységbe. 4.2.1. Környezetvédelmi vezetési rendszerek előnyei: 1. A megvalósított környezetvédelmi terveknek és programoknak a hatására, szervezetek környezeti tevékenysége hatékonyabbá válik működésük javulni fog. 2. A környezetvédelmi vezetési rendszerek feltárják azon területeket, ahol lehetséges a hatékonyság javítása. Ezt nem csak a rendszerek bevezetésekor, hanem a működtetés későbbi fázisaiban is megkövetelik. 3. Elvárják, hogy növekedjen a szervezeti tagok (vezetés és alkalmazottak) környezeti tudatossága, az alkalmazottak szervezet iránti elkötelezettsége. 4. Segítik a szervezetet a környezetvédelmi előírások betartásában, a

megfelelés folyamatos figyelemmel kísérésében. 5. A védjegy által megkövetelt környezetvédelmi nyilatkozat segít a szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének az érdekelt felek felé történő kommunikálásában. Környezetvédelmi Program az önkormányzatok számára is teljesítendő feladatokat és kötelezettségeket ír elő, ezért a környezeti menedzsment rendszerek által elvárt rendszeres jogi megfelelés értékelése segít a hiányosságok feltárásában, valamint a környezeti teljesítmény, értékelésben. A hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer, számos pozitív tulajdonsággal bír: 1. A környezetvédelmi vezetési rendszerek elősegíthetik a hatóságok és a szervezetek közötti kapcsolat, kedvező alakulását. 2. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság - a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül - javítja a hitelesített szervezet és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek viszonyát. 4.3. Kormányzati szintű fejlesztési stratégia (Balaton Fejlesztési Stratégiája alapján): Fő célkitűzés: az életminőség javítása a régióban, amely célt, a következő feladatok megvalósításával lehet elérni. A meglévő vállalkozások versenyképességének javítása, új vállalkozások beindításának ösztönzése, melyhez elengedhetetlen a gazdaság diverzifikálása, turizmus fejlesztése, humán erőforrás fejlesztése, közlekedési és informatikai infrastruktúra fejlesztése. Fontos továbbá, a mikroregionális különbségek csökkentése a háttérterületeknek fel kell zárkózni a partmenti települések színvonalára. Háttérterületek fejlesztése a mezőgazdaság modernizálásával és a mezőgazdasági vállalkozások támogatásával lehetséges. Elődleges feltétel a hatékony fejlesztés érdekében az önálló, decentralizált végrehajtási intézményrendszer kialakítása, a térség településeinek és a három nagy statisztikai régió (Közép - Nyugat és Dél-Dunántúl) összehangolt, egymást segítő együttműködése. BKÜ országos szinten kiemelt fejlesztésű térség. Prioritásban első helyen a turisztikai, környezetvédelmi, természetvédelmi fejlesztések állnak. Célok:

Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása Turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságain alapuló sokszínű turisztikai kínálat kialakításával Tó, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai állapotának, és a víz minőségének megóvása Balaton térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése Közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; A nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiai hidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása. Állandó és ideiglenes lakói számára európai viszonylatban is kiemelt életminőséget nyújtson Magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezzen Határozott azonosságtudattal bírjon Táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő, ( Balaton márka ) versenyképes gazdasággal rendelkezzen Környezeti értékek fenntarthatósága mellett, jelentős hazai és külföldi idegenforgalom legyen A lakosság minden rétege számára teremtse meg az esélyt, a munkavállalásra; A régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek csökkenjenek, szűnjenek meg Jöjjön létre egy regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység. 4.3.1. Új irányok A térség elöregedése és a kereslet megváltozása egy új fejlesztési irányt nyit meg. A gyógyvizek jobb kihasználása, egészség és gyógyturizmus fellendítése jó minőségű szállások kiépítése új lendületet adhat és a szezonon kívüli idegenforgalmi bevételeket is növeli.

Ha szeretnénk idecsalogatni azokat a nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkező, egészségtudatos, magasabb igényekkel rendelkező vendégeket, akik kívánatos célpiaci csoportot jelentenek a jövő balatoni turizmusának megteremtéséhez, javítani kell a megközelíthetőséget. Nagy hangsúlyt kell fektetni a légiközlekedés fejlesztésére, az autóutak modernizálására, szélesítésére és a partmenti településeket elkerülő gyorsabb közlekedést lehetővé tevő főutak építésére. A déli-parton nagy előrelépésnek tekinthető és remélhetőleg nagy fejlődést is von maga után az M7-es autópálya átadása. Az északi parton fejlesztésre szorul a vasúti közlekedés, ma még dízelvontatással ellátott, tagolt a vonal. Érdekes és hasznos lenne a vízi közlekedési lehetőségek bővítése is, mégpedig a Sió csatornán való hajózási lehetőség a Duna és a Balaton között. Rá lehetne venni a folyami hajózást kedvelőket, ennek az új útvonalnak a kipróbálására. Nemcsak új színt vinne a turizmus palettájára, de talán a Sió csatorna mentén is kialakulhatnának idegenforgalmi vállalkozások. Régóta dédelgetett álom még egy Balatoni komp megépítése, Fonyód és Szigliget között (Hídvégi József fonyódi polgármester). A terv megvalósítása segítene a nyáron igen túlterhelt tihanyi átkelő tehermentesítésében. 4.3.2. Szolgáltatói munkavállalói oldalt célzó fejlesztési irányok A turizmus fejlesztése, egy magasabb szolgáltatási színvonalat elváró réteg területre vonzása érdekében, elkerülhetetlen a humán erőforrás fejlesztés. A német nyelvismeret mellett, hangsúlyt kell az angol nyelv oktatására fektetni, hasznos lenne előkeresni az orosz nyelvkönyveket is. A lakosság minél szélesebb körében kell elérni a használható idegen-nyelv tudást. A szakmai képzéseknek figyelembe kell venni, és követni kell a piaci elvárásokat, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A vállalkozói kedv fokozásához inkubátorházakat kell létrehozni, hogy a kellő adminisztratív segítséget és kellő gazdasági és jogi háttér-információkat a vállalkozók megkaphassák, a működésükhöz. Abban az esetben, ha biztonságosabb a vállalkozói légkör, van kire számítani az adózási, jogi esetleg gazdasági kérdésekben, hatékonyabb vállalkozói szféra képes megerősödni. Ösztönözni kell a környezetkímélő, azonban a munkavállalóknak egész éven át munkát biztosító beruházásokat. Az ipar csekély jelenléte, teret engedhet a mezőgazdaság fejlődésének, a biotermékek előállítása lehetőséget jelentene a területnek. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelésére és a mezőgazdasági technológia modernizálására, a feldolgozó üzemek korszerűsítésére, raktárak, logisztikai központok kiépítésére kell törekedni.