Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn



Hasonló dokumentumok
BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

Vizeink állapota 2015

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

VGT intézkedések végrehajtása

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

és s felszín n alatti vizek

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Víz az élet gondozzuk közösen

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

FELSZÍNALATTI VIZEK A 2. VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVBEN A VGT2 FELSZÍN ALATTI VIZEKET ÉRINTŐ LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEI

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

"A A Dunántúli-középhegységi

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Környezet és Energia Operatív Program

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

A VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról

A víziközmű szektor helyzete a Világ Bank, Danube Water Program -jának helyzetértékelő jelentése alapján. WB DWP - State of the Water Sector Report

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

Vízgyőjtı gazdálkodási tervek

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A Víz Keretirányelv végrehajtása

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A felszín alatti vizeket érintő terhelések, intézkedések a 2-15 Berettyó tervezési alegységen a VGT2 alapján

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdasági, szabályozási, finanszírozási háttér. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor

Vízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, FÓRUMAINK EREDMÉNYEI

Átírás:

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton-részvízgyűjtőn A Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-0007 projekt Tahy Ágnes

Balaton részvízgyűjtő 5 765 km 2 (a teljes részvízgyűjtő Magyarországon) 350 ezer lakos 270-300 ezer üdülő 298 település, ebből 5 nagy város (Siófok nem) - a kiemelt üdülőkörzet: 179 település 4 megye, 3 régió 2 tervezési alegység 3 vízügyi igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) Hajtóerők 1.: turizmus és településfejlesztés Hajtóerők 2.: mezőgazdaság (szőlő, hal) és éghajlatváltozás Hajtóerők 3.: ipar és bányászat

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tartalma 1. Vízgyűjtők jellemzése 2. Védett területek 3. Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások 4. Monitoring hálózatok és programok 5. Vízhasználatok gazdasági elemzése 6. A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása 7. Környezeti célkitűzések 8. Intézkedési program 9. Kapcsolódó programok és tervek 10. A közvélemény tájékoztatása

VÍZTESTEK STATISZTIKÁI 92 (1078-ból) felszíni víztest 82 (889) vízfolyás víztest (1013 km) ebből: 29 (381) erősen módosított 22 (139) mesterséges 10 (189) állóvíz (677 km 2, ebből Balaton 594 km 2, Kis-Balaton 71 km 2 ) ebből: 6 (124) erősen módosított 3 (32) mesterséges 15 (185-ből) felszín alatti víztest 8 porózus (5 sekély + 3 rétegvíz) 4 hegyvidéki (2 sekély + 2 hasadékos) 3 karszt (1 hideg + 2 termál) Kiemelt víztestek: Zala, Kis-Balaton, Balaton, Dunántúli-középhegység karszt

FELSZÍNI VÍZTESTEK KATEGÓRIÁI Balaton RVG a legtermészetesebb részvízgyűjtő

Védett területek Ivóvízkivételek védőterületei: 120 db (1952-ből) 7 felszíni és 113 felszín alatti vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m 3 /nap; min 50 fő ellátása), 75% sérülékeny, de csak 37 db védőterületi határozat van kiadva! Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: a Balaton rvgy 100%-a (ország területének 70%-a) (240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet) Természetes fürdőhelyek: 182 db (309-ből) a Balaton parton 174 db, és Hévizi-tó is fürdőhely (78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása) Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) Natura2000 területek: 67 db (522) (élőhely és madárvédelmi) Egyéb természetvédelmi vizes területek: 37 db (399) (NP,TK, TT, Ramsari, ex lege)

EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Morfológiai beavatkozások (keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartások) Vízjárást módosító beavatkozások (víz visszatartás, vízátvezetés, vízszint szabályozás, vízkivétel, vízbevezetés) Egyéb terhelések (közlekedés, rekreáció)

Veszélyes anyagok emisszió leltára

Veszélyes üzemek, balesetszerű szennyezések, szennyezett területek Balaton rvgy: a diffúz és a légköri kiülepedés mellett két jelentős ipari gócpont, de csak 1 db rossz kémia: kadmium és vegyületei FEV kémiai állapot Veszélyes üzem: 9+9 db (345) Szennyezett terület:45 db (696)

Hidromorfológiai terhelések Kisvízfolyások: hosszirányú átjárhatóság korlátozása, meder és parti sáv fenntartása Tározók: kategória váltás, túlzott vízvisszatartás Balaton: vízjárás módosítása, meder és parti sáv fenntartása (kikötők, fürdőhelyek!)

HIDROMÓRFOLÓGIAI ÁLLAPOT Hidromorfológiai állapotértékelés: 5 osztályos + erősen módosított és mesterséges besorolás Hidromorfológiai állapotértékelés az ökológiai állapotértékelésben csak a kiválót jóra ronthatja Ha jónál rosszabb lenne az ökológiai állapot, akkor erősen módosított besorolás

A régi gyakorlat módosítása, a jó gyakorlat ösztönzése rekonstrukció előtt és után projekt célkitüzése: A parti sáv rendezése a meder fenntartás feltételeinek javítása, és a rendezett környezet kialakítása VGT2 új cél a jó nádgazdálkodási gyakorlat, vagy a jó meder fenntartási gyakorlat meghatározása

Felszíni vízkivételek a vízhasználat célja szerint Országos: Felszíni vízkivételek: 5,4 km 3 /év = 171,4 m 3 /s Q aug80 = 2184 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 45,7 m 3 /s 55% ökológia, 45% hasznosítható Vízkivételek a vízhasználat célja szerinti megoszlá Balaton rvgy: Felszíni vízkivételek: 0,024 km 3 /év = 0,759 m 3 /s Q aug80 = 1,84 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 1,84 m 3 /s

HIDROLÓGIAI ÁLLAPOT ÉS VÍZKIVÉTELEK 1 jelentős és 1 fontos vízkivétel a vízmérleghez viszonyítva Ivóvízkivétel önmagában jelentős, de víztest szinten elhanyagolható

Felszín alatti porózus víztestek állapota kémiai állapot mennyiségi állapot

Felszín alatti karszt víztestek kémiai állapota Vízbázisok veszélyeztetése és állapota Diffúz nitrát és vízbázis szennyezettség miatt nem jó állapot

MÉRT KARSZTVÍZSZINT IDŐSOROK A BALATON-FELVIDÉK TERÜLETÉN Csepregi András (Hydrosys Kft.)

NY-DUNÁNTÚLI TERMÁLKARSZT VÍZSZINT- ÉS A HÉVÍZI-TÓ VÍZHOZAM VÁLTOZÁSA Csepregi András (Hydrosys Kft.)

Mért karsztvízszint emelkedés a főkarsztban Csepregi András (Hydrosys Kft.) 2014 2003 KARSZTVÍZSZINTEMELKEDÉS

FORRÁSHOZAMOK AZ 50-ES ÉVEKBEN ÉS 2013-14-BEN Csepregi András (Hydrosys Kft.)

VÍZMÉRLEG EGYENLEG A SZÁMÍTOTT ÁTSZIVÁRGÁS ÉS FORRÁSHOZAMOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Csepregi András (Hydrosys Kft.)

MÉRT KARSZTVÍZKIVÉTELEK A DUNÁNTÚLI- KÖZÉPHEGYSÉGBEN Csepregi András (Hydrosys Kft.)

VÍZKIVÉTELEK, SZÁMÍTOTT FORRÁSHOZAMOK ÉS ÁTSZIVÁRGÁS ÖSSZEGE Csepregi András (Hydrosys Kft.)

A VGT2 az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata Az intézkedési program tartalma lényegében nem változott, de a hangsúlyok eltolódtak Intézkedések részletesebb kidolgozása, több útmutató, több szabályozási koncepció, több háttérinformáció A VKI célkitűzések megvalósításához mindenkinek hozzá kell járulnia (minden vizes projektben kell lennie VGT elemnek) Intézkedések forrása biztosított kell legyen DPSIR model alkalmazása az intézkedések tervezéséhez

Intézkedések tervezése a DPSIR alapján Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók, határértékek, oktatás, képességfejlesztés) Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése, tápanyag-gazdálkodás) Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából)

INTÉZKEDÉSEK I. 1. Pontszerű szennyezések Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása 2. Diffúz terhelések Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Talajerózióból származó terhelés csökkentése Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése 3. Hidromorfológiai elváltozások enyhítése A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése

INTÉZKEDÉSEK II. 4. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme 5. Ivóvízellátás biztonsága Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések 6. Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása 7. Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra

INTÉZKEDÉSEK III. 8. Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében Felügyelet, igazgatás megerősítése, a VKJ rendszer átalakításával A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás 9. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás,árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása

VGT1 végrehajtása specialis Balaton részvízgyűjtő intézkedések ROP-ok természetes fürdőhely (strand) fejlesztések: 17 db projekt - Σ1,2 milliárd Ft KEOP-2.2.1 Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása 8,2 milliárd Ft KEOP-3.1.2 - Élőhelyvédelem és rekonstrukció a Hévízi-tónál 230 millió Ft NYDOP - Zalakarosi Gránit Gyógy- és Élményfürdőben fejlesztések 2,8 milliárd Ft BÉKAVÁR - Vizes élőhely bemutató park és ökoturisztikai oktatóközpont kialakítása a Keszthelyi kistérségben, a védett hévízi láp területén 360 millió Ft KEOP-2.4.0 Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése 200 millió Ft SI-HU ETE T-JAM - Geotermikus hasznosítások számbavétele, a hévízadók értékelése és a közös hévízgazdálkodási terv előkészítése a Mura-Zala medencében 150 millió Ft CE ETE TRANSENERGY Közös geotermikus információs rendszer létrehozása négy közép-európai országban (AT, HU, SI, SK)

Belvíz-gazdálkodás és csapadékvíz-gazdálkodás, titsztított szennyvíz újrahasznosítás VGT2 háttéranyag: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató Ingatlan települési rendszer belterület és külterületi vízrendezés kapcsolata

VGT2 Intézkedések csoportjai 1. Hajtóerőre ható (D) vízárpolitikai eszközök, gazdaságszabályozási eszközök tanácsadó szolgáltatás a mezőgazdaság részére, más szektor részére kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 31

VGT2 Intézkedések csoportjai 2. Terheléscsökkentő intézkedések (P) Állapotjavító intézkedések (S) Hatáscsökkentő intézkedések (I) Szabályozási intézkedések Gazdasági ösztönzők Egyéb nem szerkezeti intézkedések Műszaki intézkedések A VGT2 intézkedései között jelentős szerepe lesz a szabályozási, és a puhább intézkedéseknek (jó gyakorlatok, gazdasági ösztönzők, tanácsadás, képzés).

Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 1. Célok Az állami vízvagyon igazgatási és hatósági alapfeladatainak (szolgáltatásainak) kiszámítható finanszírozása, A jelenleg VKJ-t nem fizető vízhasználatok közül az öntözés, a halgazdaság és rizstermelés VKJ fizetésének visszaállítása.

Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 2. Megvalósítás A VKJ (és a VTD) szolgál a vízgyűjtőgazdálkodás-felügyeleti feladatainak forrásaként A Vízkészlet járulék g szorzó számítás víztest típusonkénti alkategóriáinak egyszerűsítése és víztestenkénti megfeleltetése a VKI szerinti jó, vagy a nem jó állapot minősítésének, túlhasználati szorzó bevezetése

Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 3. Megfizethetőségi elemzés Az egyes ágazatok által fizetett járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított aránya Az öntözés, halgazdaság, rizstermelés célkódok esetében a járulék újra bevezetésének problémájára az ágazati járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított magas aránya mutat rá (alacsony a hozzáadott érték mértéke, ezért alacsony a fizetőképesség). Alacsonyabb szorzó a javaslat.

Víziközmű-szolgáltatás Cél: A költségfedező és egyben megfizethető díjszabályozás Az ágazati különadók, különösen a közműadó kivezetése a szektorból A rezsicsökkentés jelenlegi gyakorlata helyett az ágazati ÁFA csökkentése megfontolandó A vezetékes vízellátáson és közműves szennyvízelvezetésen kívüli feladatok, szolgáltatások költségeinek elkülönített nyilvántartása és költségeinek megfizetése annak érdekében, hogy azok ne terheljék a vízdíjakat (ilyen szolgáltatások a tűzivíz biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés) Progresszív díjrendszer (esetleg egy bizonyos fogyasztási szintig ingyenes vízfogyasztás) Rekonstrukció finanszírozási stratégia (nem lehet mindent díjból)

Vízelvezetés árazása Közérdekű funkciók lehatárolása-vízelvezetés esetén: a belterületek vízkárokkal (belvíz, aszály) szembeni biztonságához szükséges vízrendszerek működtetése (belterület önkormányzat, külterület vízügyi igazgatóság), állami tulajdonú külterületi, pl. vonalas létesítményekhez kapcsolódó vízelvezetés befogadása A vízelvezető infrastruktúrával a közérdeken felül nyújtott szolgáltatások esetén, a vízrendszer minden elemére ki kell alakítani az igénybevétellel arányos hozzájárulás finanszírozási mechanizmusát a működtetési és fenntartási költségek tekintetében egyaránt. (Az igénybevétel mértéke a vízmennyiség) A finanszírozási szisztéma az igénybe-nem-vétel opciójának felajánlásával kezelheti a differenciált költség elosztás igényét

Települési csapadékvíz-gazdálkodás A cél a települési csapadékvíz-gazdálkodás kialakítását előmozdító szabályozási, szervezeti és, gazdasági ösztönző rendszer elindítása. A Vg. Tv 4. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás. Települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadék hasznosítását/hasznosulását célzó rendszerek tervezése, kiépítése és üzemeltetése úgy, hogy a károk elkerülése és/vagy csökkentése is megvalósul. A települési csapadékvíz-gazdálkodás ellátására szolgáltató szervezet kijelölése szükséges. A vízvisszatartást és hasznosítást ösztönző díjképzési/helyi adó rendszer bevezetése, melyre egységes díjképzési jogszabály kidolgozása szükséges

A VGT2 TÁRSADALMASÍTÁSA www.vizeink.hu honlapon a Balaton RVGT2 tervezetek, vitaanyagok publikálása - 6 hónapos véleményezési időszak: Vitaanyag I. (2015. szeptember 30-ig) Vitaanyag II. (2015. október- november, december 9-ig) Fórumok rendezése (június-szeptember) Területi fórumok 3 db (balatoni VIZIG-ek) Balaton Részvízgyűjtő fóruma: 1 db Területi specifikus egy-egy helyi kiemelt témakörben: Dunántúliközéphegység karsztvíz Országos szakmai tematikus (egy-egy ágazat) számára tartott fórum 18 db A fórumokon elhangzottak és az e-mailben: vgt2@vizeink.hu címre, vagy postán megküldött vélemények folyamatosan feldolgozásra kerülnek. VGT2 10. fejezet mellékletben a vélemények és válaszok közlése. KÉRJÜK KÜLDJE MEG VÉLEMÉNYÉT A VITAANYAGOKRÓL!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!