Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Hasonló dokumentumok
Makroökonómia. 4. szeminárium

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Makroökonómia. 3. szeminárium

Makroökonómia. 7. szeminárium

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

Makroökonómia. 12. hét

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

Makroökonómia. 5. szeminárium

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Makroökonómia. 8. szeminárium

Makroökonómia. 9. szeminárium

Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

Makroökonómia. 7. szeminárium

Coming soon. Pénzkereslet

6. szeminárium Solow modell

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 6. szeminárium

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Makroökonómia. 11. hét

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Munkanélküliség és infláció I.

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

6. Pénz és Infláció. Infláció

A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1


Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport


Makroökonómia. 13. hét

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

Makroökonómia Kisokos

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet


Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

Makroökonómia Gyakorló feladatok

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév

1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 1. és 2. szemináriumra

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

gyszerűsített Keynes-i modell C/korm 0,8(Y-0,4Y)+100

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

4. HÁZI FELADAT NEPTUN-KÓD: ASP2OX NÉV:

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

5. szeminárium Solowl I.

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 2. szeminárium

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

Makroökonómia. 2. szeminárium

MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium

Makroökonómia. 10. hét

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás

1. feladat megoldásokkal

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás:

Makroökonómia 4. szeminárium 1

Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet olvasni!!! Rengeteg gyakorló feladat megoldásokkal!!! 2

Modell egyenletei Magatartási egyenletek Y = ak α L 1 α L D = (1 α) Y w K D = α Y r K I = I 0 a r C = MPC Y S = 1 MPC Y L S, K S konstans (most még) Piaci egyensúlyi feltételek Y = C + I L S = L D K S = K D S = I 3

4

Fiskális politika Kormányzati kiadások is megjelennek: Y = C + I + G Kormányzati kiadások fedezése (egyösszegű) adóból fogyasztótól jövedelmet vonunk el változik a fogyasztási függvény C = MPC (Y T) Megtakarítás felbomlik magán és állami megtakarításra S m = MPS Y T és S á = T G Kölcsönözhető források piacán módosul az egyensúly: S m + S á = I 5

Állami fogyasztás növekedése gazdaság felpörgetése? Adja magát a kérdés: ha Y = C + I + G, akkor miért nem növeljük G- t, hogy nőjön a GDP? Válasz: A termelés K és L függvényében adott Ha nem változik a technológia, a munkakínálat és a tőkekínálat, akkor nem változik a kibocsátás sem Fogyasztás és magán magtakarítás csak MPC-től, Y-tól és T-től függenek G nem hat rájuk G S á S t r I Teljes kiszorítási hatás G = I 6

Egy példa a közelmúltból OBAMACARE (2013. ősz) Adósságplafon költségvetésre, államadósságra Demokraták növelni szerették volna a kormányzati kiadásokat, Republikánusok ellenezték REPUBLIKÁNUSOK Ha G nő, akkor S á csökkenni fog (=T-G) Ekkor S t csökken Csökken a hitelkínálat r nő, I csökken, vagyis jövőre nem lesz annyi K GDP kisebb lesz Kiszorító hatás következik be DEMOKRATÁK Cél: munkavállalók egészségesebbek legyenek, és dolgozzanak hatékonyabban Y nő, S m értéke is nőni fog, ami kompenzálja S á csökkenését Nem lesz hitelkínálat csökkenés, kamatnövekedés és beruházás csökkenés 7

1. feladat Gazdaságunk fogyasztói a rendelkezésre álló jövedelem 65%-át kívánják fogyasztási célokra fordítani. Munkakínálatuk 6 egységnyi szinten rögzített. A beruházásokra a következő egyenlet írható fel: I = 4,012927494 40r. Ez a beruházás ahhoz elég, hogy a gazdaság tőketényezőit konstans K S = 23 egységnyi szinten tartsa. A gazdaság vállalati szektora az Y = 1,23K 0,28 L 0,72 termelési függvény segítségével transzformálja termelési tényezőit termékekké. A gazdaságban van állam, amely 2 egységnyi kiadást eszközöl és 1 egységnyi adót szed a gazdasági szereplőktől. 1) Adjuk meg a piaci egyensúlyt leíró összefüggés egyenletét az árupiacon, a munkapiacon, a tőkepiacon és a kölcsönözhető források piacán! 2) Számoljuk ki a gazdaság kibocsátásának, fogyasztásának és beruházásának nagyságát! 3) Mekkora reálbért fizet a vállalati szektor a munkavállalóknak? 4) Mekkora lesz a reálbérleti díj nagysága? 5) Határozzuk meg a magán megtakarítások és az állami megtakarítások értékét! 8

1. feladat 1.) Adja meg a piaci egyensúlyt leíró összefüggés egyenletét az alábbi piacokra vonatkozóan: a) Árupiac b) Munkapiac c) Tőkepiac d) Kölcsönözhető források piaca Y = C + I + G L D = L S K D = K S I = S t = S m + S á 9

1. feladat 2.) Számoljuk ki a kibocsátás, a fogyasztás és a beruházás értékét! Y = 1,23K 0,28 L 0,72 = 1,23 23 0,28 6 0,72 = 10,75122141 C = 0,65 Y T = 0,65 (10,75122141 1) = 6,338293917 I = Y C G = 10,75122141 6,338293917 2 = 2,412927493 3.) Mekkora reálbért fizet a vállalati szektor a munkavállalóknak? w = 1 α Y L = 0,72 10,75122141 6 = 1,290146569 10

1. feladat 4.) Mekkora lesz a reálbérleti díj nagysága? r K = α Y K = 0,28 10,75122141 23 = 0,130884435 5.) Határozzuk meg a magán megtakarítások és az állami megtakarítások értékét! S állami = T G = 1 2 = 1 S magán = MPS Y T = 0,35 10,75122141 1 = 3,412927494 S társadalmi = S állami + S magán = 1 + 3,412927494 = 2,412927494 11

2. feladat Az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági szereplők magatartását az alábbi függvények jellemzik: C = 0,69 Y T T = 8456 G = 9243 I = 10133,68 62r A vállalati szektor adott tőke- és munkaerő-állomány mellett Y = 43674 egységnyi termék előállítására képes. 1) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a kamat egyensúlyi értéke? 2) Mekkora a magán megtakarítás nagysága? 3) Mekkora az állami megtakarítás nagysága? 4) Számoljuk ki a társadalmi megtakarítás jelenlegi szintjét! 5) Hány százalékos a költségvetés deficitje? Ez miért probléma? 12

2. feladat 1) Mekkora a fogyasztás, a beruházás és a kamat egyensúlyi értéke? C = 0,69 Y T = 0,69 43674 8456 = 24300,42 I = Y C G = 43674 24300,42 9243 = 10130,58 10130,58 = 10133,68 62r r = 0,05 2) Mekkora a magán megtakarítás nagysága? S m = MPS Y T = 0,31 43674 8456 = 10917,58 3) Mekkora az állami megtakarítás nagysága? S á = T G = 8456 9243 = 787 13

2. feladat 4) Számoljuk ki a társadalmi megtakarítás jelenlegi szintjét! S t = S m + S á = 10917,58 787 = 10130,58 5) Hány százalékos a költségvetés deficitje? Ez miért probléma? Deficit = S á Y = 787 43674 = 0,018019875 1,8019875% A deficit finanszírozására az állam hitelt vesz fel a kölcsönözhető források piacáról, a magán megtakarítások egy része államkötvénybe vándorol, ezáltal elvonja a forrást a következő időszaki tőkepiaci beruházásoktól. 14

3. feladat Ábrázoljuk, mi történik, ha a fiskális politikai döntéshozó megnöveli az adó szintjét! 15

3. feladat T C (C + I + G) T S á S t r I r* r * Y adott K és L függvényében G adott a fiskális politikai döntéshozó részéről C csökkenését I ugyanolyan mértékű növekedése ellensúlyozza (C+I+G) visszatolódik eredeti helyzetébe 16

4. feladat Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora 110 egységnyi termék előállítására képes. A fogyasztók a rendelkezésre álló jövedelem 70%-át kívánják fogyasztásra költeni. A beruházási függvény az I = 40 400r egyenletből adódik. Az adó nagysága 10, a kormányzati kiadások értéke 20. Y = 110 MPC = 0,7 I = 40 400r T = 10 G = 20 17

4. feladat 1. Mekkora a kamat és a fogyasztás az adott feltételek mellett? 2. Hány százalékos a költségvetési deficit? 0,7(Y T) = 0,7(110 10) = 70 I = Y C G = 110 70 20 = 20 20 = 40 400r r = 0,05 Deficit = S á Y = 10 110 S á = T G = 10 20 = 10 = 0,090909091 9,0909091% 18

4. feladat 3.) Tételezzük fel, hogy a fiskális politikai döntéshozó az EU követelményeinek megfelelően 3%-os szintre kívánja hozni a deficitet. Erre 3 lehetősége van: a) Csökkenti a kiadásokat b) Növeli az adókat c) Csökkenti a kiadásokat és növeli az adókat Ha a fogyasztó érdekei elsődleges szempontot élveznek, melyiket érdemes választani? a) Megoldást kell választania, ugyanis a G nem hat C értékére, így a fogyasztás változatlan marad. 4.) Milyen hatásai lesznek a kiválasztott módszernek az endogén változókra? G S á S t r I C + I + G marad 19

4. feladat r* r * 20

5. feladat Két gazdaságot vizsgálunk hosszú távon: A-t és B-t. A két gazdaság gazdasági szereplőit azonos magatartási egyenletek és egy kivételével azonos exogén változók jellemzik. Az egyetlen kivétel a kormányzati kiadások nagysága, amely az A gazdaságban nagyobb, mint a B gazdaság kormányzati kiadásainak nagysága. Az alábbi táblázatban jelöljük X-szel, hogy az adott sorban feltüntetett változó melyik gazdaságban lesz nagyobb. 21

5. feladat ENDOGÉN VÁLTOZÓ A GAZDASÁG B GAZDASÁG KIBOCSÁTÁS FOGYASZTÁS BERUHÁZÁS MEGTAKARÍTÁS MAGÁN MEGTAKARÍTÁS ÁLLAMI MEGTAKARÍTÁS REÁLKAMAT REÁLBÉR REÁLBÉRLETI DÍJ 22

5. feladat ENDOGÉN VÁLTOZÓ A GAZDASÁG B GAZDASÁG KIBOCSÁTÁS = = FOGYASZTÁS = = BERUHÁZÁS X MEGTAKARÍTÁS X MAGÁN MEGTAKARÍTÁS = = ÁLLAMI MEGTAKARÍTÁS X REÁLKAMAT X REÁLBÉR = = REÁLBÉRLETI DÍJ = = 23

6. feladat Az EU költségvetésének jelentős része fejlesztésekre megy el. Az alábbi ábrán mutassuk meg, miért éri meg az Uniónak egyre többet és többet fordítani fejlesztési kiadásokra! (Az ábra az egész Uniót, mint egy gazdaságot reprezentálja.) 24

6. feladat a Y Y S r I Y K D r K Y L D w 25

Eddig Modell Szereplők Fogyasztó Vállalatok Állam Piacok Árupiac Munkapiac Tőkepiac Kölcsönözhető források piaca Magatartási egyenletek Piaci egyensúlyi feltételek 26

és most Fiskális politika mellé új elem: monetáris politika (dióhéjban) Új piac: pénzpiac Pénzkínálat: exogén adottság, értékét a monetáris politikai döntéshozó módosíthatja, szabályozza pl. nyíltpiaci műveletek Pénzkereslet: gazdasági szereplők támasztják. Meghatározza a nominális GDP és a pénz forgási sebessége M S = M D = PY V r Mennyiségi egyenlet Y technológia és termelési tényezők határozzák meg, monetáris politika nem befolyásolja V ízlésvilág-változásra, banktechnológiára reagálhat, de a monetáris politika nem hat rá, konstans P ha megváltozik a pénzkínálat, csak az árszínvonal reagál, ráadásul arányosan 27

Mi a pénz? Tranzakciókhoz felhasznált eszközök állománya Árupénz és papíralapú pénzrendszer 3 funkció Vagyontartási: lehetővé teszi a jelenlegi vásárlóerő jövőbeni vásárlóerővé való átváltoztatását Értékmérő: árak és tartozások mérése Forgalmi: árukat és szolgáltatásokat tudunk vásárolni 28

Infláció Árak összességének emelkedése Inflációs ráta: árszínvonal százalékos változása, a pénzmennyiség növekedési üteme határozza meg, ΔM=ΔP Hiperinfláció Állam pénzkibocsátással finanszírozza a költségvetés hiányait 29

A pénz semlegessége Pénz semlegességének elve: Hosszú távon a monetáris politikai akció (nominális pénzkínálat módosítása) nem befolyásolja a reálváltozók (pl. kibocsátás, fogyasztás, beruházás, reálbér) értékét Befolyásolja viszont az árszínvonalat, mint nominális változót. Klasszikus dichotómia: hosszú távon a monetáris és a reál szektor elválasztható egymástól. M V = P Y 30

7. feladat Gazdaságunkban a termékeket és szolgáltatásokat az Y = 6,61K 0,39 L 0,61 formában jellemezhető termelési technológiával állítják elő. A rendelkezésre álló munkamennyiség 5481, tőkéből pedig 1241 egységet tud felhasználni a gazdaságunk. A gazdasági szereplők pénzkereslete a mennyiségi egyenlettel jellemezhető, amelyben a forgási sebesség értéke 54. A monetáris politikai döntéshozó a pénzmennyiséget 421 szinten rögzítette. 1. Mekkora lesz az árszínvonal? 2. Ha a monetáris döntéshozó a pénzmennyiséget 3,2%-kal növeli, milyen mértékben változik az árszínvonal? 31

7. feladat 1. Mekkora lesz az árszínvonal? Y = 6,61K 0,39 L 0,61 = 6,61 1241 0,39 5481 0,61 = 20299,10703 MV = YP 421 54 = 20299,10703P P = 1,12 2. Ha a monetáris döntéshozó a pénzmennyiséget 3,2%-kal növeli, milyen mértékben változik az árszínvonal? M = 434,472 M V = YP 434,472 54 = 20299,10703P P = 1,1558 32

Köszönöm a figyelmet! 33