A viselkedés evolúciója Domesztikáció Emelt szintű etológia
Domesztikáció definíciója Az (állat és/vagy növény) fajok olyan örökletes megváltozásával járó folyamat, melynek eredménye hasznos az ember szempontjából, és maga a szelekció valamely mértékben emberi befolyás alatt zajlik. Ezek szerint NEM DOMESZTIKÁCIÓ Az ember és a paraziták kapcsolata A vadállatok szelídítése A vadállatok urbanizációja
A domesztikáció mint folyamat felismerése Háziállatok mindig is voltak (?) Az írott történelemmel rendelkező emberek már örökölték ezeket a folyamat felismerése nehéz. Vad és házi statikus elkülönülése Darwin: szelekció hatására a fajok változnak (evolúció) A háziasított fajok (emberi) szelekció révén alakultak ki vad őseikből Archeológia/paleontológia Az első bizonyítékok arra, hogy nem mindig voltak háziasított fajok, majd egyszercsak megjelentek Modern biológia Konkrétabb elképzelések a domesztikáció hogyanjáról Empirikus bizonyíték KEVÉS Egy hosszú folyamatot nehéz modellezni, illetve észrevenni
Alaphelyzet A legnagyobb váltás az emberiség történetében i.e. 20.000 körül i.e. 5000 körül
Milyen egy (ideális) háziasított állat? Táplálék Növekedés, élettartam Szaporodás, szaporíthatóság (territorialitás) Agresszivitás Ijedősség Szociális tulajdonságok, (territorialitás) Társas hierarchia
Szelíd vagy domesztikált? Eltérő mechanizmusok Domesztikáció Sok generáción keresztül Szelekció a génváltozatok között Öröklődik Általában nem visszafordítható folyamat Nem feltétlenül eredményez szelíd állatot Szelídítés Egy egyed élete alatt Tanulásra épül Genetikai alapon nem öröklődik (DE! anyai hatás) Mint a tanult viselkedésformák általában, jelentős mértékben alakítható Biztosan nem vezet domesztikált állathoz
Domesztikált vs. fogságban tartott háziállat vs. házi állat Időtartam? Felhasználás sokfélesége? igazi domesztikált fajok általában régebbiek Többféle alkalmazás Van-e belőle vad? Átalakulás mértéke? Nem biztos, illetve bizonytalan Változóan erős morfológiai, jelentős viselkedésbeli
Egy tipikus példa-pár domesztikált vs. fogságban tartott Szarvasmarha Kb. 10-11 e. éve Hús, tej, (vér), bőr, szarv, trágya, munkaerő (szállítás, szántás), kultikus, viadal, hobby (kiállítás, kedvenc) Őse kihalt (XVII. sz.) Anatómia és viselkedés jelentősen átalakult Dámvad Kb. 3 e. éve Hús, agancs, bőr Azonos a természetben élő alakkal Viszonylag könnyen szelídíthető
Domesztikáció = adaptív döntés az állat részéről? Öndomesztikáció A vad populáció természetes szelekciós/evolúciós válaszút elé kerül A nem domesztikált populáció rész eltűnik/ saját evolúciós utat jár be Aktív emberi lépés A vad populációt mesterséges szelekciós hatás választja szét A nem domesztikált populáció rész eltűnik/ avagy kevéssé változik
A domesztikált fajok sikere + kb. 600 millió kutya
Domesztikáció mint adaptációs folyamat (állatok részéről) A mindenkori emberi környezet egyfajta nichenek tekinthető Ennek betöltése megfelelő adottságokat kíván Az emberi niche-hez történő alkalmazkodás felfogható klasszikus adaptációs folyamatként
Kiindulási feltételek - kit lehet majd domesztikálni? - Egyes tulajdonságok alkalmasabbá tehetnek fajokat (változatokat) arra, hogy az emberi környezethez idomuljanak, vagy az ember részévé válhasson a környezetüknek. Fejlett utódok Szociabilitás fészekhagyás szelídség (?) Növény- vagy mindenevés Hierarchia Szívósság Territórium nélküli (környezeti tolerancia) szaporodás
A következő lépés Bár a legtöbb fejtörést az első lépés okozza, és erről szól a legtöbb találgatás A második lépés talán még fontosabb (a kudarc vagy siker itt dől el) Adaptációs mechanizmusok Nem kontrollált Részben kontrollált (Ember által kontrollált) ez már a 3. lépés
Nem-kontrollált adaptációs mechanizmusok Genetikai sodródás (vagy alapító hatás) Kiindulási populáció Kevés egyed Irányító szelekció néhány tulajdonságra Random szelekció a többire Beltenyésztés (vagy palacknyak hatás) Párosodás a szűk kiinduló populáción belül Egyes tulajdonságok gyors rögzülése Irányított szelekció + addig hátrányos jellegek semlegessé, esetleg előnyössé válása
Részben kontrollált adaptációs mechanizmusok Relaxált szelekció a fogságban Védelem a ragadozóktól Védelem az időjárási viszontagságoktól * Védelem a kompetíciótól ** Védelem a táplálékhiánytól *** Természetes szelekció a fogságban Ember elviseléséhez Táplálékhoz Éghajlati feltételekhez
Szelíd ezüstrókák Szelídség definíciója? Vagy inkább a szelídség jellemzői? Domesztikált állatok szükségszerűen szelídek is? Domesztikáció = szelídségre szelektálás??? Genetikai (szelektált) és tanulásos (epigenetikus) Szocializáció szerepe Szelíd = emberhez hasonló viselkedés???
Szelídség jellemzői Lecsökkent menekülési távolság Közeledés esetén nagyobb érdeklődés/ kisebb elhúzódás Kisebb egyedek közti távolság Gyengébb agonisztikus reakció (támadó és védekező egyaránt) Csökkent aktivitás Rugalmasabb viselkedés Új környezet gyorsabb megszokása Új ingerekre gyengébb reakció Belső kontroll csökkent szerepe Emberi jelekre, kommunikációra való érzékenyítés
Szelídségre szelektálás Szelídségtesztek 4 hetes kortól féléves korig ismétlődnek Kézben tartott élelemmel közelítés Simogatás megkísérlése Embertől legkevésbé félő, legkevésbé agresszív egyedek kiválogatása Kontroll (nem szelektált vonal) továbbvitele Induló állomány 10% enyhe érdeklődés 30% erős agresszió 20% erős félelem 40% félelem/agresszió keveréke
Szelídségi reakció pontozása Passzív elkerülés/ élelem felkínálásakor enyhe érdeklődés 0,5-1 pont Simogatás passzív tűrése 1,5-2 pont Barátságos reakció emberre, farkcsóválás, nyüszítés 2,5-3 pont Emberhez törekvés, nyalakodás, nyüszögés 3,5-4 pont
Szelídülés generációk mentén Kiindulás: -1 pont 2. generáció: 1,5 pont!! 10. generáció: 2 pont 18. generáció: 2,5 pont Beltenyésztett törzs: 3,5 pont A beltenyésztést egyébként több tenyészvonal létrehozásával kerülni igyekeztek
Genetikai háttér Nagyon gyors kezdeti változás (2. generáció!) Alapvető genetikai variabilitás benne van az állományban NEM beltenyésztéses homozigócia Lassú fokozódás viszonylag sok generáción keresztül Több gén és több allél befolyásolhat Főkomponens analízis sok viselkedésre Szelídség és bátorság Genotípusos asszociáció a 12. kromoszómán
Változás a korai ontogenezisben Szelídségre szelektált vs. kontroll (nem szelektált) Szelídek Hamarabb nyíló szemek Hangokra hamarabb reagálnak 30 napos korban ugyanannyit mozognak nyílttér tesztben 35 napos kortól aktívabbak és többet mennek nyílt terepre Kevesebbet morognak és fenyegetik az embert Érdeklődésük és nyitottságuk 65 napos korig fennmarad (majdnem annyi ideig, mint a kutyánál)
Ontogenezis, érzékeny periódus jelentősége Korai érzékeny periódus ( szocializációs szakasz ) Fajtárs-felismerés, esetleg rokonok megtanulása A periódus lezárulásakor Félelmi reakció új szociális és környezeti ingerekre SZELÍDSÉGRE szelektált egyedekben Gyengébb fajtárs-preferencia 4 hetes teszt/szelekciós állomás kedvez a kevésbé elkötelezett, ám élelem iránt jobban motivált egyedeknek A nyitva maradó érzékeny periódus során az emberhez való vonzódás tanulás révén (szocializáció) felerősödik
Domesztikáció felgyorsítva? Beljajev: destabilizáló szelekció Alternatív hipotézis: belső kontroll csökkenése, nagyobb lehetőség külső (tanulás- / környezet-vezérelt) befolyásolásra Nem csak az agresszivitás szintjének csökkenése Meghosszabbított érzékeny periódus az emberről való tanulásra ( érdeklődés )