Az ÉDUVIZIG folyamatban lévő beruházásai 2014-2020 KEHOP - KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja Az 1950-60-as évektől kezdődően a Dunán jelentős medersüllyedés alakult ki. Ennek következtében jelentősen csökkentek a kis- és közepes vízszintek, a Mosoni-Duna torkolatánál 2 méteres nagyságrendben. A vízszintsüllyedés eredményeként leszívó hatás érvényesül, a dunai kisvizek befoláysolják a Mosoni-Duna alsó torkolati szakaszán a vizeket, így a vízszintsüllyedés még Győrnél, sőt a Rába alsó szakaszán is érzékelhető. Ezzel párhuzamosan az árvízszintek ugyanakkor emelkednek. Elsőrendű feladat a Duna vízszintsüllyedésének hatására a Mosoni-Duna lesüllyedt kis- és közepes vízszintjeinek visszaállítása, a Duna megtámasztó hatásának megfelelő torkolati vízszint visszaállítása. A kis- és közepes vízszintek visszaállításával lehetővé válik a vizes élőhelyek rehabilitációja, a hajózás biztosítása, a győri városkép javítása, a Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja és a Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése tárgyú projektek céljainak maradéktalan teljesülése. A műtárgy megépítésével, mely árvízkapuként is funkcionál, a vízszint rehabilitáció hatásterületén az árvízvédelmi biztonság javul. A beruházás járulékos eredményeként a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő medencés kikötővé válik. A fenti összetett célkitűzések egy komplex műtárgy kialakítását igénylik. A műtárgy-együttes elemei a következőek: A vízszint rehabilitációt biztosító műtárgy egy kétnyílású vízszintszabályozó mű, benne kétirányú víznyomás felvételére alkalmas, vízszintes tengelyű, acélszerkezetű, szegmens elzárással. Ez biztosítja a Mosoni-Duna alsó szakaszán a kis- és közepes vízszintek megemelését, vízszint szabályozási lehetőséggel, továbbá biztosítja az árvízkapu funkciót. A hajózás biztosítására a vízszintszabályozó mű mellé hajózsilip létesül. A hajózsilip IV. osztályú víziútnak megfelelő, 12x90 m hasznos méretű, de III. osztálynak megfelelő küszöbmélységű (3,0 m), és a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 7. (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően szimpla kialakítású. A hajózsilip elzáró szerkezete a vízszintszabályozó műhöz hasonlóan szintén kétirányú víznyomásra kell, hogy alkalmas legyen. A Mosoni-Duna torkolat tervezett áthelyezése részben a Farkasúsztatói ágon, részben a Torda szigeten keresztül, a jelenlegi torkolat felett mintegy másfél kilométerrel feljebb vezeti a Mosoni-Duna vizét a Dunába, a jelenlegi meder pedig a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő felett áttöltésre kerül. A tervezett műtárgynál a Mosoni-Duna hosszirányú ökológiai átjárhatóságát biztosító létesítmény (hallépcső) kerül kialakításra. A tervezett jobb-, és balparti mederáttöltés ill. árvízvédelmi töltés a mértékadó árvízszintekre fog kiépülni a 74/2014. (XII. 23.) BM rendeletnek megfelelően. A vízi turisták számára a csónakok kézi átemelésének lehetőségének megteremtésére csónakátemelő rámpa, sólyák kerülnek kialakításra. Az üzemelési, fenntartási munkák elvégzését biztosítandó üzemi híd létesül a műtárgy fölött. A létesítmény együttes üzemeltetéséhez szükséges üzemviteli épület is létesül. A projektet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat kiemelt projektként nevesítette. Később a projektet a Kormány a 309/2017. (X. 27.) Korm. rendeletében, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította.
2 A projekt előkészítése hazai forrásból finanszírozott, amelyre vonatkozó Támogatási Szerződés (azonosítója: NFH-TRA-9/2005) még 2005-ben jött létre. A projekt előkészítése keretében elkészült a Natura2000 hatásbecslés és a környezeti hatásvizsgálat, amely alapján a projekt környezetvédelmi engedélyt kapott. 2016. évben elkészültek az engedélyezési tervek, melyek eredményeként a műtárgy-együttes a szükséges építési, közlekedési, és vízjogi létesítési engedélyeket megkapta. A kivitelezői közbeszerzési eljárás lefolytatására 2017 évben került sor. Az eljárás eredményeként, az OVF a nyertes ajánlattevő Mosoni-Duna 2017 Konzorciummal (konzorciumvezető: Mészáros és Mészáros Kft., tag: Kötiviép B Kft.) kötött vállalkozási szerződést, amelyet követően a munkaterület átadására 2017.12.18- án került sor, amely építés-előkészítési munkák (geodéziai felmérés, geotechnikai feltárás, lőszermentesítés, tervezési feladatok) végzésére jogosítja a Vállalkozót. Az előkészítési munkák (fakitermelési, tuskókiszedési, lőszermentesítési) elvégzésre kerültek. A szállítási útvonal kialakítási munkák, ahhoz kapcsolódó geodéziai, műtárgyállékonyság vizsgálati mérések folyamatban vannak. A műtárgy részlettervezése és a kiviteli tervek készítése folyamatban van, és megkezdődtek a villamos, és hírközlő kábel kiépítésével kapcsolatos tervezői egyeztetések is. Az építési munkák a munkakezdési engedély kiadása után, várhatóan 2019 első felében a munkatér körülhatárolását biztosító résfal építésével kezdődnek majd meg. Felső-dunai mellékág rendszerek árvízvédelme és vízpótlása I. ütem Szigetköz igazi szépségét a Dunával párhuzamosan húzódó szövevényes mellékágrendszer adja. A mellékágrendszerekkel behálózott hullámtéri területeken gyönyörű szigetvilág alakult ki, rendkívül értékes növény- és állatvilággal. A Duna folyam hullámtere jelentős szerepet tölt be a folyó árvízi vízszállításában. A Felső-dunai mellékág-rendszerek árvízvédelme és vízpótlása című projekt európai uniós támogatás igénybevételével valósul meg a KEHOP 1.3.0. konstrukció keretében. A projekt beruházója az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban OVF) és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban ÉDUVIZIG) által alkotott konzorcium. A fejlesztés célja a Felső-Duna (1850-1809 fkm) árvízlevezető képességének és a meglévő ökológiai állapotok további javítása. A Szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszer alapvetően jól működik. A tárgyi projekt lehetővé teszi a szigetközi hullámtéren már kiépített létesítmények árvízlevezető-képességének a fejlesztését, és a főmeder és a mellékágrendszerek ökológiai kapcsolatának javítását. A fejlesztés során az árvízlevezetés feltételeinek a javítása érdekében mellékágkotrások, a mellékágrendszerek műveinek, a műtárgyainak az átalakítása, vizes élőhelyek rehabilitációja, vízrajzi állomások fejlesztése fog megvalósulni. A tervezett beavatkozások 7 települést, Rajkát, Dunakilitit, Dunaszigetet, Kisbodakot, Dunaremetét, Lipótot és Ásványrárót fogják érinteni külterületen. Ezeken a településeken összesen 9313 fő él. A támogatás összege: 1.905.854.535 HUF. A projekt befejezése: 2020.12.31. A projekt keretében megvalósítandó beavatkozások: - Mellékágkotrások, 34 db helyszínen. - A mellékágrendszer műtárgyainak átalakítása, 33 db A beavatkozások között szerepel többek között a cikolaszigeti ún. Kőhíd és kisbodaki Szent Kristóf híd nevű vízszintszabályzó műtárgyak pályaszerkezetének a megemelése, a doborgazszigeti Schiszler áteresz, és az ásványrárói Szilfási áteresz híddá történő átépítése. Jelenleg a kiviteli tervek készítése folyik. A tervezettek szerint 2018 novemberében a földmunkákkal kezdődnek meg a kiviteli munkák.
3 Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója Az Európai Unió támogatásával 2014-2020 közötti ciklusban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósul meg a Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója (KEHOP-1.4.0-15-2015-00002) tárgyú árvízvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházás. A bruttó 13,171 milliárd Ft összköltségvetésű projekt fő célja az érintett nagyműtárgyak átfogó rekonstrukciója, mely révén biztosítható biztonságos, károkozás-mentes és üzemszerű működésük és fenntartásuk, valamint a vízgazdálkodási rendszer hatékonyabb és gazdaságosabb működtetése. Az állami kezelésben lévő, területileg illetékes vízügyi igazgatóságok által üzemeltetett vízépítési nagyműtárgyak költségvetési forrásokból és EU forrásokból épültek, jelentős térségi szerepük miatt az állam vállalta működtetésüket, így szavatolnia kell biztonságos üzemeltetésüket és fenntartásukat. Ezen műtárgyak jelentős részénél elengedhetetlenné vált a rendszeres felülvizsgálatok alapján meghatározott rekonstrukciós beruházások megkezdése, melyre a Széchenyi 2020 program keretében kerül sor. A megvalósuló projekt melynek kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és 6 területi vízügyi igazgatóság hét, kezelésükben lévő műtárgy felújítását tűzte ki célul: Deák Ferenc- zsilip (ADUVIZIG), Dunakiliti Duzzasztómű és Fenékküszöb és Nicki Duzzasztómű (ÉDUVIZIG), Kvassay Hajózsilip (KDVVIZIG), Kiskörei vízlépcső (KÖTIVIZIG), Góri tározó (NYUDUVIZIG), Nyugatifőcsatorna beeresztőzsilip (TIVIZIG). A kivitelezési munkálatokat az MBH-HÍD Konzorcium végzi az alábbi helyszíneken: Baja, Dunakiliti, Nick, Budapest, Kisköre, Gór, Tiszavasvári. A felújítandó művek alapvetően befolyásolják Magyarország vízgazdálkodását, így az állapotuk megőrzéséhez szükséges rekonstrukciós munkálatok időszerű teljesítése is kiemelkedő jelentőségű. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén két nagylétesítmény rekonstrukciójára kerül sor. A Dunakiliti duzzasztómű és fenékküszöb a Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótló rendszer kulcsműtárgyai, emellett árapasztó és jégleeresztő szerepük is van. Szerepük azért kiemelt jelentőségű, mert segítségükkel szabályozható módon felduzzasztható a Duna folyam vize, melyből így a 3 töltőbukón keresztül, gravitációs kivezetésekkel elegendő víz vezethető a hullámtéri mellékágrendszerekbe. A projekt keretében felújítják a duzzasztómű vasbeton- és acélszerkezeteit, az elektromos, az irányítástechnikai, a hidraulikus és a gépészeti berendezéseit. A projekt keretében a Dunakiliti és Rajka között húzódó szivárgó csatornán lévő 6 db vízszintszabályozó zsilip rekonstrukciója is megtörténik. Ennek következtében biztonságosabbá válik a Mosoni-Duna, és a mentett oldali vízpótló-rendszer felső vízpótlása is. 2018 év második felében felgyorsultak a Dunakiliti létesítmények kivitelezési munkái a KEHOP Nagyműtárgyak rekonstrukciója keretében. A generálkivitelező az MBH-HÍD Konzorcium. 2018. október 03.-ára befejeződött a Dunakiliti duzzasztóműnél található 2 db 40/5 t-ás KÜNZ típusú bakdaru felújítása. A bakdaruk felújítását alvállalkozóként a Reál- Gép Kft végezte. A daruk fővállalkozó által történő üzemeltetése, a nehéz fémszerkezetek és eszközök daruzása most már e daruk segítségével korlátozott mozgástérrel történhet. A darupálya sínszerkezetével kapcsolatos munkák - a mai napig - a jobb parti 2-es számú pillértől a 4. számú pillérig készültek el. A főműtárgy 6-os és 5-ös nyílásának víztelenítése megtörtént. A felvízi oldalra a nagyméretű betétpallók, a két nyílásban az alvízre Schön bakos elzárás épült. A Schön bakos ideiglenes elzáró elemek egyik készletét a munkák gyorsabb végrehajthatósága miatt - a fővállalkozó most gyártatta. Elkészült a betonfelületek nagy nyomással történő mosása is. A 6.-os és az 5.-ös nyílásban homokfúvással, és alapozó mázolással megkezdődtek a korrózióvédelmi munkák. A felvízi oldali darusín festése megtörtént.
4 A Mosoni-Dunán lévő Rajkai 1-es számú vízbeeresztő zsilipnél már megtörtént a jobb parti nyílásban az ideiglenes elzárás, a főelzárást biztosító zsiliptáblák kiemelése, valamint az acél és betonfelületek tisztítása megtörtént. A hidraulika rendszer dugattyúi is kiemelésre kerültek, melyeket az alvállalkozó a Bosch-Rexroth Kft felülvizsgálatra, és nagyjavításra a saját üzemébe elszállított. A főelzárást biztosító zsiliptáblák korrózióvédelmi munkái jelenleg is folynak. A Nicki duzzasztómű 1932-ben épült, alapfeladata, hogy a Rába folyó duzzasztásával a felvizéből kiágazó Kis-Rábán keresztül biztosítsa a Kis-Rába- Hanság vízrendszerének ökológiai célú, gravitációs vízpótlását. Ezen keresztül kapnak vízpótlást Hansági csatornák Kapuvár és Csorna térségében, és ez adja a Rábca folyó felső vízpótlását is, és olyan különösen értékes természetvédelmi területek vízellátásában is szerepet játszik, mint a Rábca melletti Nyirkai-Hany. A Nicki duzzasztóműnek biztosítani kell a Rába folyón érkező az árvizek, a hordalék és a jég levezetését. A duzzasztómű három duzzasztónyílásába beépített vízfeltöltésű tömlős gát esetében a tömlők cseréje történik meg, emellett ezekhez a nyílásokhoz új rendszerű ideiglenes elzárási lehetőséget biztosító táblák is készülnek. A korszerű berendezés segítségével az eddig előforduló több napos duzzasztási üzemszünetek 2-3 órára csökkennek. A rekonstrukció után a létesítmény elsődleges funkcióin túl kedvezőbbek lesznek a feltételek a halászati vízfelület kezelésére. 2018. július vége óta folynak a munkálatok. Első beavatkozásként elkészült a létesítmény 2. és 3. nyílásának a víztelenítése. Ehhez a kivitelező, az MBH-HÍD Konzorcium (Strabag Zrt. és a Hídépítő Zrt.) a duzzasztómű felvízi oldalán 8,0 m, ill. 6,0 m hosszúságú Larssen lemezeket vert le. A víztelenített munkaterületen visszabontották a nyílásba korábban beépített két tömlős gátszerkezetet. 2018 októberében zajlik a munkaterület előkészítése az új típusú tömlős gát beépítéséhez. A tömlős szerkezet beépítése még 2018 évben, várhatóan október utolsó és november első hetében megtörténik. Esztergom árvízvédelmi fejlesztése I. ütem A Projekt a Duna jobb parti 01.14 Tát-Esztergomi árvízvédelmi öblözetben található 01.01 Tát-Esztergomi árvízvédelmi szakasz Esztergom Város árvízvédelmét ellátó védműrendszerének (Esztergomi gátőrjárás) újragondolását és a meghatározott irányok mentén történő fejlesztését tűzi ki célul. Esztergom árvízvédelmének biztosítása új nyomvonalon képzelhető el az alábbi indokok miatt: Esztergomot védő elsőrendű árvízvédelmi védvonal nem felel meg a jogszabályban meghatározott előírásoknak, így az árvízvédelmi biztonság nem megfelelő, árvízvédelmi lokalizációra nincs lehetőség. A meglévő védvonal jelenlegi nyomvonalán fejlesztési lehetőségei korlátozottak a sűrű városi beépítés miatt. A fejlesztés emiatt itt nehézségekbe ütközik, több problémát is felvett. A nyílt ártér, hullámtér egyes részeit a város fejlődése során beépítették, mely településrészek védettsége jelenleg nem biztosított. A jelenlegi hullámtéri területek egy része (pl. Prímás-sziget) kulturális-gazdasági, turisztikai potenciálja miatt a város gyorsan fejlődő része, amelyek bevédése indokolt. Az árvízek által fenyegetett főúthálózat mentesítése is kívánatos Fent felsorolt indokok alapján az öblözet árvízvédelmének stratégiai átgondolása, az árvízektől védendő területek, létesítmények körének felülvizsgálata és ennek megfelelően új árvízvédelmi töltésrendszer kialakítása a projekt céltevékenysége. Ez a cél alapvetően illeszkedik az EU Árvízi Irányelvének alapvető célkitűzéséhez, az árvízi veszélyeztetés és kockázatok alapján történő árvízvédelem megvalósításához és a jó árvízvédelmi gyakorlat megteremtéséhez. Megvalósítja az Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem: Esztergom város árvízi biztonságának növelése a meglévő védvonal fejlesztése révén című ÁKK-s intézkedést a meglévő
5 esztergomi védvonal új nyomvonalú fejlesztésével. A Prímás-sziget árvízvédelmének kiépítésénél számolni kell a MAHART kikötő átalakításával a nyomvonali érintettség miatt. A tervezett átalakítás kapcsolódik a Duna 1719-1719 fkm között Esztergom MAHART kikötő elbontása intézkedéshez, amely által a jelenlegi lefolyási akadály megszüntethető. A projekt előkészítő tervezése során ennek és más intézkedéseknek végrehajtása, elsősorban a Duna 1721-1719 fkm között Prímás sziget felső részén beerdősülés tisztítása, visszakotrás intézkedés is vizsgálható. Ez utóbbi két intézkedés a nagyvízi mederkezelési tervek intézkedéseként is nevesítésre került, mint a lefolyási viszonyokat növelő beavatkozások, amelyek előnyösek az NMT szempontjából. A Prímás-sziget bevédését is tartalmazó projekt célkitűzés érdekében szabályozó műtárgyakat kell létesíteni a prímás szigeti mellékágon. A célkitűzések valós szükségleteket jelenítenek meg, hiszen hiányukban lakott területek, emberi életek vannak veszélyben. Ezt a tényt bizonyítják az elmúlt évek árvízvédekezési erőfeszítései. Összességében megállapítható, hogy a projekt megvalósításával komplex módon kezelhetők a különböző stratégiákban, tervekben meghatározott célkitűzések és előirányzott intézkedések összehangolt megvalósítására nyílik lehetőség. A projekt eredménye által nagymértékben nő az árvíztől védett területen a fenntartható fejlődés, fejlesztés lehetősége Esztergom város számára. A térség, az öblözet és a tágabban vizsgált területek az utóbbi időben fejlődésnek indultak. Műszakilag, gazdaságilag az esélyegyenlőség fenntartása miatt elengedhetetlen az árvízi fejlesztés megvalósítása. A városfejlesztési célkitűzések megvalósulásához az árvízvédelmi beruházás szükséges. A beavatkozások tervezett eredményeit a lakosság minden rétege élvezi, illetve élvezheti. Ezzel valósul meg az esélyegyenlőség. Az árvízvédelmi biztonság megléte kedvez a turisztika, a természeti értékek megismerése iránti igények kielégítésének. A részletes vizsgálatok alapján kiválasztott változat a már említett mederbeavatkozások mellett az alábbiak megvalósulását tartalmazza: Összesen 7,3 km-nyi új árvízvédelmi fővédvonal építése a Duna jobbparton és Kenyérmezei patak jobbparton. Ebből 1,4 km hosszú összetett szerkezetű árvízvédelmi falat, mobilfalat tartalmazó belterületi szakasz létesül. A Prímás szigeti Duna mellékág keresztezést két szegmenstáblás árvízkapu fogja keresztezni, a mellékág és kapcsolódó vízrendszer belvízszint szabályozására szivattyútelep létesül. A gátőrtelep szükséges mértékben átalakításra kerül a megnövekedő feladatok ellátása érdekében. Az esztergomi törzshálózati vízmérce áthelyezésre kerül. A projekt megvalósításához szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a területszerzés folyamatban van. A megvalósítás a kivitelező közbeszerzési eljárás lezárása után kezdődhet meg. Rába-völgy projekt, a térség árvízvédelmének kiépítése A projekt célja a Rába völgyi komplex vízgazdálkodási fejlesztéseknek egy összehangolt, elfogadott fejlesztési koncepciójának a kidolgozása, amely illeszkedik a Víz Keretirányelvvel, az Árvízi irányelvvel és a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal. A tervezett fejlesztések meghatározása során figyelembe vettük a fentieken túl a Rába Folyógazdálkodási Tervet is, amely széleskörű társadalmi egyeztetéssel készült el. Az árvízi kockázat mérséklése érdekében a tervezett beavatkozások elősegítik a meglévő árvízvédelmi rendszer egyenszilárdságának megteremtését, a műtárgyak fejlesztését, a medrek vízlevezető képességének javítását, az ökológiai szempontokat figyelembe véve.
6 Sárvár alatti folyószakasz árvízvédelmi fejlesztése I. ütem (ÉDUVIZIG projektelem) A tervezett fejlesztés célul tűzi ki a Rába folyó Sárvár-Győr közötti szakaszának egyes helyszínein az árvízi levezető képesség lokális javítását, amely által az adott folyószakasz árvízvédelmi töltéseinek terhelése, így a térség árvízi veszélyeztetettsége is csökkenthető. A másik fontos cél a kijelölt Rába jobbparti szükségtározó területén elhelyezkedő települések árvízvédelmének fejlesztése, a lakott területeket védő települési körtöltések illetve védekezésre alkalmas magasparti szakaszok kiépítése. A projekt során megvalósítandó célok az ÉDUVIZIG kezelésében lévő Rába szakaszon: Lokális hullámtéri beavatkozások a nagyvízi levezető képesség javítása érdekében: o Árvízlevezető vápák és gyepes nagyvízi levezető sávok kialakítása. o Pápoci holtág visszakapcsolása a Rábai árvízi hozamok levezetésébe Mentett oldali beavatkozások az árvízi biztonság javítása érdekében: o Rába jobb parti szükségtározó I. ütemének kiépítése a települési másodrendű védvonalak kiépítésével. o A mentett oldali vízlevezetés feltételeinek javítása a Rába jobbparti szükségtározó esetleges igénybevétele esetén, a Pápoci szűkület megfelelő átalakításával. A Marcaltői védelmi központ korszerűsítése a szolgálatot teljesítő védekező személyzet kiszolgálása, a hatékony árvízvédekezés feltételeinek megteremtése érdekében. A projekt jelenlegi előrehaladása: A vízjogi létesítési engedély 2018. július 9-én kiadásra került. A projekt megvalósíthatósági tanulmánya (MT) elkészült, a minőségbiztosítási egyeztetések megtörténtek az MT elfogadásra került az Irányító Hatóságnál. A projekthez kapcsolódóan elkészültek a kisajátítási változási vázrajzok. Az ingatlanszerzéshez kapcsolódóan az értékbecslő és jogi szakértő kiválasztása és a szerződéskötések megtörténtek, a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyek rendelkezésre állnak, az erdőterületekhez kapcsolódó hatósági feladatok előrehaladása folyamatban van. Jelenleg zajlik az értékbecslés, amely várhatóan október végéig elkészül minden érintett ingatlanra, ezt követően keresi fel a tulajdonosokat a vételi ajánlattal a jogi szakértő. A megvalósítást végző kivitelező vállalkozó kiválasztása és a szerződéskötés megtörtént, a kiviteli tervek készítése és az előkészítő munkák folyamatban vannak. Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója Kepés-Lesvári főcsatorna rekonstrukciója A több VIZIG belvízvédelmi létesítményeit érintő projekt projektelemének vízjogi létesítési engedélyezési terv és tenderterv tervezési feladatait a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft végezte, amelynek keretében a két tervdokumentáció mellékleteként az alábbi tervek készültek: - Környezetvédelmi Hatásvizsgálati Tervdokumentáció, - Megvalósíthatósági Tanulmány, - Terület igénybevételi tervek (Változási, megosztási vázrajz), - Talajvédelmi terv, Humuszos talaj elhelyezési, humuszgazdálkodási terv, Mederrendezés anyagának mezőgazdasági területen elhelyezés talajvédelmi terve, - Előzetes régészeti dokumentáció, - Tűzszerészeti szakvélemény, - Közműegyeztetések, - Tervezői költségbecslés. Az elkészített dokumentációk TJB ülésen jóváhagyásra kerültek. A Környezetvédelmi Hatásvizsgálati Tervdokumentáció alapján a Környezetvédelmi Hatóság a környezetvédelmi engedélyt adott, amelyet fellebbezés miatt másodfokú eljárásban véglegesítettek.
7 A vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján a vízügyi hatóság a tervezett munkákra vízjogi létesítési engedélyt adott. Engedélyes az OVF. Az OVF kiválasztotta a közbeszerzések lebonyolítását, közbeszerzési tanácsadást ellátó PRTOVITAL Fejlesztési Tanácsadó Zrt-t. A terület igénybevételi tervek alapján az ÉDUVIZIG közbeszerzési eljárást indított az igénybevételre tervezett idegen tulajdonú ingatlanok megszerzéséhez az ingatlanforgalmi értékbecslő és jogi szakértő megbízására. A közbeszerzési eljárást sikertelennek minősítették. A projektelem törlése után felfüggesztésre került. Az OVF a tenderterv dokumentáció alapján projekt csoportonként közbeszerzési eljárást indított. A pályázó Vállalkozók magas árai miatt az OVF tájékoztatása szerint az ÉDUVIZIG projektelemét törölték. Belvízvédelmi szivattyútelepek rekonstrukciója Árpási szivattyútelep mozgógereb csere A több VIZIG belvízvédelmi szivattyútelepét érintő projektben az OVF az Eupro Projektmenedzsment Kft. által készített Ajánlati tervdokumentáció alapján a konzorciumban tervezett munkákat 3 csoportban közbeszereztette, amelyek közül csak az ÉDUVIZIG által érintett csoportra érkezett a rendelkezésre álló pénzkeret által biztosítható ajánlat. A projekt többlet forrás biztosítása miatt a kivitelezési fázis kezdése csúszik. AZ OVF a LOT 1 (Dunántúl és Csepel sziget) projektcsoport megvalósítására 2017. október 30-án kötött vállalkozási szerződést a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt-vel. A Vállalkozó feladata az Árpási szivattyútelep mozgógereb tekintetében a régi tervdokumentáció aktualizálása, illetve vízjogi létesítési engedélyezési terv készítése és az engedély beszerzése is. Az OVF a FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri feladatokra a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt-vel kötött szerződést. A projekt kivitelezése tekintetében érdemi előrelépés nem történt, mivel a Vállalkozó a tervezői kapacitás problémájára hivatkozva folyamatosan módosította az eredetileg 2018. április végére ütemezett engedélyezési tervdokumentáció elkészítését. A szeptember végén megküldött aktuális ütemterv szerint az ÉDUVIZIG a tervdokumentáció 2018. október végére tervjóváhagyásra benyújtásra kerül. A kivitelezés megkezdését 2019. márciusra tervezik. A Projekt PR feladatainak ellátására a megbízott összefogó ÉMVIZIG kötött szerződést a Rosvig Kft-vel, aki a szerződésben vállalt feladatok teljesítését végzi. A projektnyitó rendezvény Miskolcon került megrendezésre.