Felsőoktatás-fejlesztés a K+F és az innováció tükrében ELTE Innovációs nap, 2012 Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály
Általános helyzet a hazai tudománypolitikában Magasabb állami ráfordítás a költségvetésben, 2020-ig a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a GDP 1,8 %-ára nő. A kutatás-fejlesztési kapacitások javítását segítő nemzetközi megaprojektek becsatornázása a hazai K+F+I rendszerbe. Korszerű menedzsment eszközök alkalmazási keretfeltételeinek támogatása (pl. AVIR). A jogszabályokban alkalmazott terminológia egységesítése, jogharmonizáció, egységes indikátorrendszer. Elsődlegesen a kiválóság erősítése, nem a lemaradó K+F+I intézmények felzárkóztatása. Legnagyobb kihívás a társadalmi-gazdasági megfelelés és a nemzetközi versenyképesség megteremtése a minőségi fejlesztéssel.
A K+F+I tevékenység elemei Az alapkutatás (felfedező kutatás), az alkalmazott (célzott) tudományos kutatás és a fejlesztés mind a szereplők, mind pedig a finanszírozási források tekintetében markánsan elkülönülnek egymástól. * Alapkutatási tudományos eredmények: nyilvános hozzáférésű publikáció. Alkalmazott tudományos eredmények: szabadalom, a know-how, a gyakorlatban igényelt hasznos információ, de lehet publikáció is. Fejlesztési eredmények: meg kell, hogy jelenjenek a bevételben. Az alapkutatással foglalkozó az árbockosárban ülő matrózhoz hasonlít, aki kiált, ha föld vagy jéghegy jelenik meg a látóhatáron. Ha leparancsolják az evezőhöz, a hajó bizonyára gyorsabban halad. Csak azt nem tudni, hogy merre. ** * Forrás: MTA ** Lovas István fizikus
Magyarország tudományos és innovációs profilja Négy területen áll jól Magyarország a K+F+I terén az OECD országok átlagához viszonyítva: A bruttó hazai kiadáshoz viszonyított külföldi finanszírozás terén A külföldi társfelhasználóval közösen bejegyzett szabadalmak száma terén Az összes foglalkoztatotthoz viszonyított tudományos humánerőforrás foglalkoztatásának terén A vállalati K+F együttműködések aránya vonatkozásában
Market Pull piaci igényeken, vevői keresleten alapuló innováció Szerződések a felsőoktatási intézmények és a vállalatok, vállalkozások között Tudomány Piac Spin-off vállalkozások Szabadalmi engedélyeztetés Technology Push technológiai, kutatási eredményekből kiinduló innováció Kutatás Fejlesztés Innováció A kutatóegyetemekre egy részére a technológiai, kutatási eredményekből kiinduló innováció Technology Push típusú innováció és technológia transzfer tevékenységek jellemzőek (annak ellenére, hogy van vállalkozókészség, kiforrott menedzsment ismeretekkel rendelkeznek). Oka lehet a magas tranzakciós költségek, bürokrácia, az állami, vállalkozói megrendelések visszafogottsága, lassú pályáztatás stb.. Azonban a csökkenő állami finanszírozás, állandó alkalmazkodási kényszer, a versenyhelyzet egyre inkább kikényszeríti a kutatóegyetemektől a piaci igényeken, vevői keresleten alapuló innovációt és technológia transzfert (a saját vállalkozásoknak, szellemi jogvédelemnek, know-how disszeminációnak stb. kitüntetett szerepe van). Különös jelentősége lesz a hosszú távú több vállalkozással kialakított együttműködésnek.
A magyar felsőoktatás innovációs teljesítménye és korlátai Magyarország a mérsékelt innovátorok és technológia transzfer implementátorok egyike, az átlagos teljesítményszinttől elmaradó teljesítménnyel. A magyar felsőoktatási kutatók többségére nem jellemző a tudományos vállalkozói tevékenység, azonban azt általában véve elfogadja. A tudományos vállalkozói attitűddel rendelkező kutatók aktívabbak a technológia transzferben, mégis az attitűd és az aktivitás kapcsolata gyenge. A tudományos vállalkozói tevékenységet egyetemi és kormányzati szinten is támogatják, mégis annak a hagyományos egyetemi funkciók közé történő integrálása minden szinten nehézségbe ütközik. Egy FOI átfogó vállalkozói transzformációjára főként csak akkor van esély, ha az túlnyomó részben alkalmazott kutatás és fejlesztés orientált tudományterületeket ölel fel (pl. biotechnológia). A vállalkozásban is dolgozó egyetemi kutatók kevésbé osztják meg szellemi termékeiket és az abból származó bevételeket az egyetemmel, mint a nem vállalkozó társaik (alacsony technológia transzfer színt). Ugyanis magasabbnak ítélik az egyetemen belüli tranzakciós költségeket a piaci tranzakciós költségeknél.
Köszönöm a figyelmet! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály E-mail: bela.kardon@nefmi.gov.hu Iroda: Szalay u. 10-14. 6. szint 638. Telefon: +36 (1) 7954096 Fax: +36 (1) 7950256