Adóigazgatás másodfok ügymenetleírás

Adóigazgatás másodfok ügymenetleírás Hatáskörrel rendelkező szerv: a fővárosi/megyei kormányhivatal. Illetékesség: Tolna megyében a megye illetékességi területére kiterjedően a Tolna Megyei Kormányhivatal jár el másodfokon a települési önkormányzatok jegyzőinek helyi adó és gépjárműadó ügyekben hozott döntései (eljárásai) elleni jogorvoslati kérelmek kapcsán. 7100 Szekszárd, Augusz I. u. 7. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja, helye, ideje: Az elsőfokú döntést hozó hatósághoz kell a fellebbezést benyújtani a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül. Amennyiben a fellebbezést közvetlenül a kormányhivatalhoz nyújtják be, úgy a kormányhivatal 8 napon belül megküldi a fellebbezést az elsőfokú adóhatóságnak. Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) A helyi adókat megállapító önkormányzati rendeletek Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. (Itv.) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) Adóigazgatási ügyekben elsősorban az Art.-ot kell alkalmazni eljárási jogszabályként, a Ket. másodlagosan, háttérjogszabályként alkalmazandó. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: az elsőfokú eljárás iratai. Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása: Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet ide nem értve az egyéni vállalkozót által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Végzés elleni fellebbezésért ha e törvény másként nem rendelkezik 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. 1

A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint. Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre. A gazdálkodó szervezet ide nem értve az egyéni vállalkozót által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. (Itv. 29. (2)-(8)) Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya. (Art. 120. (6)) Az eljárás egyéb költségeinek megelőlegezése, viselése: Ha törvény másként nem rendelkezik, az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az állam, illetve az önkormányzat viseli, kivéve a lefoglalt dolog elszállításának és megőrzésének és a végrehajtás költségeit. Az adózó költségeit az adózó viseli. (Art. 179. (1)-(3)) Az ügyintézéshez használt formanyomtatvány nincs. Az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő): Adóügyekben ha e törvény eltérően nem rendelkezik az ügyintézési határidő 30 nap. A határozat meghozatalára nyitvaálló határidő utólagos adómegállapítás esetén 60 nap. (Art. 5/A. (1); 128. (1)) Alapvető eljárási szabályok: Az adózó az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést e törvény megengedi. Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott, a) az eljárást felfüggesztő, b) az eljárást megszüntető, c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító, e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő, f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító, g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott, h) a végrehajtási kifogást elbíráló, i) az eljárási bírságot kiszabó, j) az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító, valamint k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. 2

Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az első fokon döntést hozó adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (Art. 136. (1)-(6)) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. (137. ) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. (138. ) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A fellebbezés alapján a hivatal határozat elleni fellebbezés esetén határozattal, végzés elleni fellebbezés esetén végzéssel dönt. (139. ) Felügyeleti intézkedés: A felettes adóhatóság kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adóhatóság a felettes adóhatóság erre irányuló felhívásától számított 15 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezését követő naptól számított 60 nap, kivéve, ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról és a felügyeleti 3

intézkedés mellőzéséről a felettes adóhatóság az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti. A felettes adóhatóság a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz. Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Ha a felettes adóhatóság megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, akkor a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el. (141. ) A felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Végrehajtási kifogás: A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetve az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást a külön jogszabályban meghatározottak szerint a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbíróság bírálja el. Ha az adózó a végrehajtási kifogást olyan kötelezettség végrehajtása érdekében foganatosított végrehajtási cselekménnyel szemben terjeszti elő, amely kötelezettséget az állami adó- és vámhatóság a 43. (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tart nyilván, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi a határozatot hozó hatóságot a jogerős határozat megküldése érdekében. A határozatot hozó hatóság a megkeresést a beérkezésétől számított 8 napon teljesíti. Ebben az esetben a végrehajtási kifogás elbírálásának határideje a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat beérkezésétől kezdődik. A végrehajtási kifogásnak az ismételt, illetőleg az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét nem vitató végrehajtási kifogás kivételével a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezéséről a végrehajtót az adóhatóság haladéktalanul értesíti. (Art. 159. ) 4

A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint. Jogorvoslat: A határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással annak bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A keresetlevelet a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (7100 Szekszárd, Augusz Imre utca 1-3.) címezve, az elsőfokú hatósághoz kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, az elsőfokú döntést hozó hatóság honlapján található, K01 űrlap használatával köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemben valószínűsíteni kell azt, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot már nem állítható helyre, vagy, hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. Az ezeket alátámasztó bizonyítékokat a keresetlevélhez csatolni kell. E kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve hivatalból elutasítja. (Pp. 330. (2); 340/B. (2); 338. (1); 332. (2a)) Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak (Art. 143. ) 5

Anyakönyvi ügyintézés A Kormányhivatal mind elsőfokú, mind másodfokú hatáskörben folytat eljárásokat. Ezek során anyagi jogszabályként, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.), a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.), valamint eljárási jogszabályként, az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V.19.) KIM rendelete (a továbbiakban: Ar) kell alkalmazni. Kapcsolódó jogszabály még, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a (továbbiakban: Itv.). Külföldi állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés Kérelemre induló eljárás. Az Ar. 13. (3a) bekezdése szerint, amennyiben az anyakönyvi szerv megállapítja a külföldi okiratok megfelelőségét, döntése alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja kitűzhető. Ellenkező esetben az anyakönyvvezető - a fővárosi és megyei kormányhivatal döntése alapján - hiánypótlási felhívást bocsát ki a kormányhivatal megállapítása alapján. Amennyiben a felek a hiánypótlási felhívásban előírtakat legkésőbb a házassági jegyzőkönyv érvényességi idejének lejártát megelőző hatvanadik napig nem teljesítik, az anyakönyvvezető az eljárást megszünteti. Az anyakönyvi szervek kijelöléséről és az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 17/2017. (VI.30.) Korm. rendelet 2. -a szerint a Kormány e rendelet eltérő rendelkezése hiányában anyakönyvi szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. A nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötés esetén igazolni köteles, hogy házasságkötésének személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a házasságkötés helye szerint illetékes kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat. Nem kell felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye. (ilyen például: Románia, Szlovákia, Kanada és Izrael.) A felmentés megadását az együttesen megjelenő házasulók a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérhetik. A kérelemnek tartalmaznia kell - a kérelmező arra irányuló nyilatkozatát, hogy a tervezett házasságnak legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya, valamint - azt az indokot, amelyre hivatkozva a kérelmező az igazolás benyújtása alól felmentését kéri. Az anyakönyvvezető a felmentés iránti kérelmet a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvvel és az iratokkal öt napon belül felterjeszti a kormányhivatalhoz. A felmentésről a kormányhivatal dönt.

Amennyiben a kérelmező által megjelölt felmentési indok nem alapos, a kormányhivatal a kérelmet határozatban elutasítja. A felmentés a kiállítás napjától számított hat hónapig érvényes. Az tanúsítvány bemutatása alóli felmentés illetékköteles, melynek összege 5000,- Ft. A kormányhivatal a kérelmet a beérkezést követő naptól számított 21 napon belül bírálja el és a határozatot közli a kérelmezővel. Jogorvoslat: Az anyakönyvi szerv döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek. A határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással - annak bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A keresetlevelet a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (7100 Szekszárd, Augusz Imre utca 1-3.) címezve a kormányhivatalnál kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu honlapon keresztül köteles benyújtani a keresetlevelet. A házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadása Hivatalból induló eljárás. A külföldi állampolgár és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező hontalan tanúsítványnyal igazolja, hogy házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el. Az anyakönyvvezető a házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat öt napon belül felterjeszti a kormányhivatalhoz annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e. Külön kérelmet nem kell benyújtani a külföldi okiratok elbírálása iránt. Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani. Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti. A külföldön kiállított okirat ha nemzetközi szerződésből, illetve a viszonossági gyakorlatból más nem következik a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyel-

ven kiállított okirat ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Hiteles fordítást, hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot ha jogszabály eltérően nem rendelkezik csak az országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet (24/1986. (V. 26.) MT rendelet 5. ). A kormányhivatal dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról. Az eljárás illetékmentes. A kormányhivatal az anyakönyvvezető által felterjesztett külföldi okiratok vizsgálatát követően, az iratok beérkezését követő naptól számított 21 napon belül hoz határozatot és intézkedik annak közlése iránt. (Ket.33. (1) bekezdés) Amennyiben az anyakönyvi szerv megállapítja a külföldi okiratok megfelelőségét, döntése alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja kitűzhető. Ellenkező esetben az anyakönyvvezető - az anyakönyvi szerv döntése alapján - hiánypótlási felhívást bocsát ki az anyakönyvi szerv megállapítása alapján. Amennyiben a felek a hiánypótlási felhívásban előírtakat legkésőbb a házassági jegyzőkönyv érvényességi idejének lejártát megelőző hatvanadik napig nem teljesítik, az anyakönyvvezető az eljárást megszünteti. Jogorvoslat: Az anyakönyvi szerv döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek. A határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással - annak bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A keresetlevelet a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (7100 Szekszárd, Augusz Imre utca 1-3.) címezve a kormányhivatalnál kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu honlapon keresztül köteles benyújtani a keresetlevelet.

Bányaszolgalmi jog alapítása ügymenetleírás Elsőfokú eljárás Hatáskörrel rendelkező szerv: a fővárosi/megyei kormányhivatal. Illetékesség: A bányaszolgalmi jog alapítására irányuló eljárást az ingatlan fekvése szerinti megyei kormányhivatal folytatja le a kisajátítási eljárás szabályai szerint. Tolna megyében a megye illetékességi területére kiterjedően a Tolna Megyei Kormányhivatal illetékes. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja, helye: Tolna Megyei Kormányhivatal 7100 Szekszárd, Augusz I. u. 7. A bányaszolgalmi jog alapítására irányuló eljárás illetékköteles: ingatlanonként 3.000 Ft-os, általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni. (Itv. 29. (1)) Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet (Vhr.) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get.) a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) A szolgalmi jog más ingatlanán fennálló korlátozás, amelyért az ingatlan tulajdonosának kártalanítás jár. A szolgalmi jog alapján a bányavállalkozó (és a földtani kutatásra jogosult szervezet) jogosult a tevékenysége végzéséhez szükséges mértékben a más tulajdonában (használatában, kezelésében) álló ingatlan igénybevételére. A bányavállalkozó bányászati létesítményeket, szállítóvezetékeket, kutatási műveletekhez szükséges berendezéseket helyezhet el, kutatást végezhet; ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza. A szolgalom addig áll fenn, amíg az ingatlan használatára a bányavállalkozónak tevékenysége végzéséhez szüksége van. Az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatvány nincs. Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: A bányavállalkozó kérelmet nyújt be, amelyhez csatolni kell: a szolgalmi jogi tervet; a kérelmező bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv, szolgalmi jogi terv elkészítését követően megváltoztak; a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. 1

A bányavállalkozónak a kérelem benyújtása előtt meg kell kísérelnie a megegyezést az ingatlan tulajdonosaival a szolgalom alapításáról és az ezért fizetendő kártalanítási összegről. A kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha a megegyezés nem jött létre. A mellékletnek tartalmaznia kell azokat az iratokat is (kártalanítási ajánlat, tértivevény), amellyel a kérelmező bizonyítja, hogy megegyezés alapján nem tudott szolgalmi jogot alapítani. A bányaszolgalmi jog alapítására irányuló eljárás ügyintézési határideje 60 nap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. (3) bekezdésében meghatározott időtartamok: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a 70. (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap. A bányaszolgalmi jog alapítása iránti eljárásban ügyfél: a bányaszolgalommal érintett ingatlanok tulajdonosai, azok, akiknek az ingatlanokon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. (pl. haszonélvező, használó, bérlő, vagyonkezelő), a széljegyzetként már feltüntetett jogszerző, továbbá mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a bányaszolgalmi jog alapítása érinti. Ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a hivatal, az eseti gondnokot a hivatal megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás ügyintézési ideje 15 nap. (Kstv. 23. (2)) A hivatal a kérelmező által benyújtott mellékletek alapján megvizsgálja, hogy a bányaszolgalom alapításának törvényi feltételei fennállnak-e. 2

A kérelem hiányainak pótlására a kérelmező csak egy alkalommal hívható fel, és az ennek során meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a hivatal a hiányok ezt követő pótlásáig terjedő időt, de legfeljebb 30 nap időtartamot alapul véve a kérelmezőt ha mulasztását nem igazolta eljárási bírsággal sújtja. Az eljárási bírság mértéke naponta 10 000 forint. Az eljárási bírság kiszabását követően a hivatal ha a hiányok pótlása megtörtént folytatja az eljárást, ellenkező esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint megszüntetheti az eljárást vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (Kstv. 24/A. (1)) Az eljárás egyéb költségeinek megelőlegezése, viselése: A bányaszolgalmi jog alapítása iránti eljárásnak a Ket. szerinti egyéb eljárási költségeit ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is a kérelmező viseli. A bányaszolgalmi jog alapítása iránti eljárás során a hivatalból indított eljárások hivatal által megfizetendő költségeit a kérelmező a hivatal részére megtéríti. E bekezdés rendelkezései a végrehajtási költségre nem vonatkoznak. (Kstv. 22. (3)) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget ha jogszabály másként nem rendelkezik a kérelmező ügyfél előlegezi meg. Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek eltérő megállapodásuk hiányában egyetemlegesen felelősek az egyéb eljárási költség előlegezéséért. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál. (Ket. 155. (1)) A hivatal a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíti az ügyfeleket az eljárás megindulásáról. (Ket. 29. (3)) Bányaszolgalmi jog alapítási tárgyalás és szakértő kirendelése: Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a hivatal a 26. -ban foglalt kivételekkel tárgyalást tűz ki. A hivatal ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik a szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. Ha a hivatal a szükséges szakértelem rendelkezésre állása folytán nem rendel ki szakértőt, a kártalanítás meghatározása érdekében az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében a hivatal az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni. (Kstv. 25. (2), (4)) A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a hivatal részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a hivatal gondoskodik. A szakértői véleménynek a hivatal részére történő megküldése és a tárgyalás között legalább 5, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie. A szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket az ügyfelek legkésőbb a tárgyaláson tehetik meg. Az ügyfelek részvétele a tárgyaláson nem kötelező. Ha a kérdések és észrevételek olyan időben érkeznek meg, hogy azok szakértő általi megismerése még a tárgyalás előtt lehetségesnek mutatkozik, a beérkezett kérdéseket és észrevételeket a hivatal továbbítja a szakértő részére. Mellőzhető a tárgyalás kitűzése, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a hivatal arra a következtetésre jut, hogy a bányaszolgalmi jog alapításának jogalapja nem áll fenn. 3

Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kérelmező csatolja a kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a hivatal jogszerűnek tartja. (Kstv. 26. ) A tárgyaláson ismertetni kell a szakértői véleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a szolgalmi jogi tervre, továbbá a szakértői véleményre előzetesen, valamint a tárgyaláson tett észrevételeket. A hivatal és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését. (Kstv. 27. (1)) Szakértői díj megállapítása: A szakértő a szakértői díjra, a szakkonzultáns és a segédszemélyzet pedig a munkadíjra vonatkozó igényét külön-külön díjjegyzékkel a szakvélemény beterjesztésekor, legkésőbb azonban a szakértő működésének befejezésétől számított tizenöt napon belül köteles a kirendelő szervnél érvényesíteni. (IM r. 1. ) A hivatal az eljárást megszüntetheti a hiánypótlás elmulasztása esetén a határidő leteltét követően. A hivatal az eljárást megszünteti a kérelem visszavonása esetén az érdemi döntés jogerőre emelkedéséig. A bányaszolgalmi jog alapításáról hozott határozat és kártalanítás: A hivatal határozatban rendelkezik a bányaszolgalom alapításáról és a kártalanítás összegének megállapításáról. A bányaszolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a bányavállalkozónak kell kérnie az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivataltól a bányaszolgalom alapításáról hozott jogerős határozat, illetve a tulajdonosokkal kötött szerződések csatolásával. Jogorvoslat: A bányaszolgalmi jog alapításáról hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata során a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit a Kstv. 32. - ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (Kstv. 31. ) A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. (Pp. 330. (2)) A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet ha nem ügyvédi képviselettel jár el az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia. (Pp. 340/B. (2)) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A (2) bekezdés szerint a tárgyalás tartását az ügyfél a (8) bekezdés b) pontját ide nem értve a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra 4

vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (Pp. 338. (1)) A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A kérelemben valószínűsíteni kell a (3) bekezdés utolsó mondata szerinti feltételeket, és az ezt alátámasztó bizonyítékokat a keresetlevélhez csatolni kell. E kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve hivatalból elutasítja. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. (Pp. 332. (2a) bekezdés) 5

A fellebbezési eljárás építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekben Hatáskörrel rendelkező szerv: Tolna Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal). A hatáskörrel rendelkező Kormánymegbízott nevében a Hatósági Főosztály Hatósági, Építésügyi és Oktatási Osztálya jár el. 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Illetékességi terület: Tolna megye, illetve Baranya megye, azokban az építésügyi hatóság eljárásokban, melyekben a Baranya Megyei Kormányhivatal az elsőfokú építésügyi hatóság eljárásában részt vett. Fellebbezésre jogosultak: Ügyfél: aki az eljárás során meghozott határozatról vagy végzésről értesült, jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja. Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a Ket. 98. (3) és (4) bekezdésben szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. Képviselet: Az ügyfél nem köteles személyesen benyújtani fellebbezését, illetve személyesen eljárni, helyette meghatalmazottja is eljárhat, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. A meghatalmazást jegyzőkönyvbe kell mondani, ill. közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Önálló fellebbezésnek van helye: az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés, az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító végzés, a 33/A. -ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos végzés,

az eljárási bírságot kiszabó végzés, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés, az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés és a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen. Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. Nincs helye fellebbezésnek: a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja, az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben, ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta, törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az elsőfokú döntést központi államigazgatási szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozta, a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen, a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen, a Ket. 98. (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. Nincs helye fellebbezésnek a másodfokú eljárásban hozott: a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárást megszüntető, az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/A. -ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos, az irat betekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen. A Ket. 100. (1) bekezdés a), c) h) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye. Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében. A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges,

a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna, a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő. Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és a Ket. 98. (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést. Fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő: A fellebbezést ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Aki a fellebbezési határidőt önhibáján kívül elmulasztja igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, tehát be kell nyújtani a fellebbezést is. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság, a keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha az ügyfél költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, a határidő a döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó hatósághoz érkezésével kezdődik. Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta, a hatóság erről tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Fellebbezés benyújtásának helye:

Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be. Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak a megjelölt dokumentumokhoz. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Fellebbezés benyújtásának formái: írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), szóban, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) Szóban csak természetes személy nyújthatja így be, erről a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel Fellebbezés tartalmi elemei: A fellebbezésnek tartalmazni kell: az ügyfélnek és képviselőjének a nevét (megnevezését) lakcímét (székhelyét, telephelyét) eljárási illetéket Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni. Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja. Illetékfizetési kötelezettség: A fellebbezés benyújtásakor le kell róni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott jogorvoslati eljárás illetékét. Intézkedések a fellebbezés kapcsán: A másodfokú hatóság a fellebbezési eljárás megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal papír alapon vagy elektronikus úton értesíteni kell az eljárás megindulásáról a fellebbezőt, építtetőt, valamint a már ismert ügyfelet. A másodfokú építésügyi hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében. A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, kikéri a területi építészeti-műszaki

tervtanács, vagy érinti a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri a központi építészeti tervtanács véleményét, aki, illetve amely azt tizenöt napon belül köteles megadni. A másodfokú építésügyi hatóság a szakmai véleményt az eljárásában bizonyítékként veszi figyelembe. Ha a döntés meghozatalához szükséges adat nem áll rendelkezésre, a másodfokú hatóság legfeljebb nyolcnapos teljesítési határidő kitűzésével, egy alkalommal az eljárás megindulásától számított öt napon belül hiánypótlásra hívja fel a fellebbezőt. Az első fokú hatóság a fellebbezés elektronikus felterjesztése előtt, ha a határozatát nem vonja vissza, nem változtatja meg vagy érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, akkor a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben a másodfokú hatósághoz felterjeszti, és erről a fellebbezőt értesíti. A másodfokú hatóságnál a fellebbezési eljárás a felterjesztést követő első munkanapon indul. Fellebbezés jogi hatása jogok gyakorlására és a végrehajtásra: A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak. Ügyintézési határidő a fellebbezési eljárásban: A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését a Ket. 33. (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg. Az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok: hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a Ket. 70. (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

A fellebbezési eljárás Hatáskörrel rendelkező szerv Tolna Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) Hatósági Főosztály 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Illetékességi terület Tolna megye Fellebbezésre jogosultak: Ügyfél: aki az eljárás során meghozott határozatról vagy végzésről értesült, jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a Ket. 98. (3) és (4) bekezdésben szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. Képviselet: Az ügyfél nem köteles személyesen benyújtani fellebbezését, illetve személyesen eljárni, helyette meghatalmazottja is eljárhat, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. A meghatalmazást jegyzőkönyvbe kell mondani, ill. közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Önálló fellebbezésnek van helye: az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés, az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító végzés, a 33/A. -ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos végzés, az eljárási bírságot kiszabó végzés, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzés, az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés és a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen. Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. Nincs helye fellebbezésnek: