HU HU HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.18. COM(2010) 650 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 2008. évi mentesítés nyomon követéséről (Összefoglaló) {SEC(2010) 1437} {SEC(2010) 1438} HU HU
PREAMBULUM Jelen dokumentum az Európai Bizottság az Európai Parlamentnek (EP) és a Tanácsnak címzett jelentése a 2008. pénzügyi évre vonatkozó mentesítés 1 nyomon követéséről, mely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkének (3) bekezdése, a költségvetési rendelet 147. cikke és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) pénzügyi szabályzata 119. cikkének (5) bekezdése értelmében készült. A jelentés ezen összefoglalóját a Bizottság az EU minden hivatalos nyelvén közzéteszi. A Parlament és a Tanács konkrét felkéréseire adott bizottsági válaszokat két bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza 2. Ez az összefoglaló jelentés és a munkadokumentumok a lehető legszorosabban követik az Európai Parlament és a Tanács felkéréseit tartalmazó állásfoglalások struktúráját. A bizottsági munkadokumentumokban minden egyes felkérés esetében kereszthivatkozás utal a parlamenti vagy tanácsi dokumentum vonatkozó bekezdésére. Az általános költségvetésre, az EFA-ra és az ügynökségekre vonatkozó mentesítő határozatokban a Bizottság összesen 238, a Bizottsághoz intézett EP-felkérést azonosított. Ezek közül 108 felkérés esetében a Bizottság kész megtenni a Parlament által kért intézkedést. A Bizottság megítélése szerint 120 felkérés esetében a kívánt intézkedést már megtették, vagy azok folyamatban vannak, noha egyes esetekben értékelni kell majd az eredményeket. A Bizottság 10 felkérésnek nem tehet eleget a fennálló jogi kerethez, valamint intézményi előjogaihoz kapcsolódó okok miatt 3. A Bizottság emellett 126 neki címzett tanácsi felkérést azonosított. Ezek közül 61 esetében a Bizottság kész megtenni a Tanács által kért intézkedést. A Bizottság megítélése szerint 63 felkérés esetében a kívánt intézkedést már megtették, vagy azok folyamatban vannak, noha egyes esetekben értékelni kell majd az eredményeket. Végezetül, a Bizottság 2 felkérésnek nem tehet eleget a fennálló jogi kerethez, valamint intézményi előjogaihoz kapcsolódó okok miatt 4. A Bizottság azon parlamenti és tanácsi felkérésekre adott válaszait, amelyek a Számvevőszék egyes különjelentéseit érintik, a bizottsági szolgálati munkadokumentumok tartalmazzák. Ami az ügynökségekre vonatkozó állásfoglalásokban rögzített felkéréseket illeti, a felvetett horizontális kérdések legtöbbjét az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport kezeli. A munkacsoport várhatóan 2011 végéig kidolgozza következtetéseit. A Bizottság válaszait az ügynökségekkel kapcsolatban neki címzett felkérésekre a bizottsági szolgálati munkadokumentumok tartalmazzák. 1 2 3 4 Részei: a 2008. évi általános költségvetésre vonatkozó mentesítés; 2008. évi mentesítés: Európai Fejlesztési Alap; 2008. évi mentesítés: ügynökségek. A 2008. évi mentesítő határozatok nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági jelentést kísérő bizottsági munkadokumentumok. Lásd a 12., 38., 39., 56., 66., 67., 85., 108., 109. és 198. felkérést. Lásd az 83. és 120. felkérést. HU 2 HU
A 2008. ÉVI MENTESÍTÉS SORÁN AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS FELKÉRÉSEIRE ADOTT BIZOTTSÁGI VÁLASZOK ÖSSZEFOGLALÓJA A) HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK A Bizottság összehangolt fellépése nyomán az utóbbi években csökkentek a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozatában (DAS) feltüntetett hibaarányok. Egyes területek (nevezetesen a kohéziós politika) esetében a hibaarány továbbra is túl magas. A hibaarány további csökkentése érdekében a Bizottság mindent meg fog tenni azon feltételek megteremtéséért, amelyek lehetővé teszik majd, hogy 2014-ig a költségvetés 20 %-a kaphasson zöld minősítést a Számvevőszéktől. Meg kell azonban jegyezni e tekintetben, hogy az előrelépés több tényezőtől is függ, nevezetesen a kontrollrendszer megerősítésével kapcsolatos, jelenleg folyó intézkedések hatásától, a 2007 2013. évi jogszabályi környezettől és a szakpolitikai területeknek a Számvevőszék éves jelentésében alkalmazott csoportosításától. 2010 májusában Šemeta biztos bemutatta a mentesítéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos terveit az Európai Parlament Költségvetés-ellenőrzési Bizottságának. A tervek meghatározzák a Bizottság mandátumának végéig (2014-ig) érvényes prioritásokat, melyek közül a következők emelendők ki: fellépések a jogszabályok egyszerűsítése érdekében, európai vagyonkezelői alapok létrehozása, igazgatási megbízhatósági nyilatkozatok a tagállamoktól, együttműködés a tagállami számvevőszékekkel és a nemzeti parlamentekkel, határozott fellépés a visszafizettetések és a pénzügyi korrekciók terén. A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy lehetőség szerint a kiadási programok további egyszerűsítését javasolja a hibaarány csökkentése érdekében. Tudatában van azonban annak, hogy a támogathatósági feltételek egyszerűsítése, a meghatározott célokra irányuló kiadási politika és a hibaarány 2 % alatt tartása néha egymásnak ellentmondó célokat jelentenek, amelyeket körültekintően mérlegelni kell. A Bizottság a költségvetési rendelet háromévente sorra kerülő felülvizsgálatát képező javaslatában lefektette azokat az alapokat, amelyek lehetővé teszik majd a szabályoknak a kedvezményezettek igényeihez való pontosabb hozzáigazítását, és amelyek az egyszerűsített költségelszámolás szélesebb körű alkalmazása révén nagyobb hangsúlyt helyeznek a programok ki- és bemeneti mutatóira. A mentesítésre és az ellenőrzésre vonatkozó program keretében 2010 végéig a Bizottság közleményt fogad majd el, amelyben meghatározza a 2013-at követő évekre vonatkozó jogszabályok előkészítésének általános elveit, köztük az ellenőrzési követelmények, a támogathatósági feltételek és a kockázatok közötti egyensúllyal kapcsolatos megfontolásokat, hogy megfelelő biztosítékokat nyújthasson a jogszerűség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a kiadások céloknak megfelelő felhasználása vonatkozásában. A program egyik kulcsfontosságú eleme az elfogadható hibakockázat fogalma, mivel az figyelembe veszi a jogszabályi követelmények jelentette kockázatot és a kontrollköltségeket, és költséghatékony kontrollszintekhez igazított kockázati szinteket javasol. 2010. május 26-án a Bizottság közleményt 5 fogadott el Több vagy kevesebb ellenőrzés? A megfelelő egyensúly megteremtése az ellenőrzés igazgatási költségei és a hibakockázat között címmel. A közleményben a Bizottság azt javasolta, hogy a 2 5 % közötti sáv (a sárga zóna) középső 5 COM(2010) 261. HU 3 HU
része szolgáljon elfogadható hibakockázatként mind a vidékfejlesztés, mind a kutatás, energiaügy és közlekedés területén. Jóllehet az egyszerűsítés fontos, minden már elhatározott egyszerűsítés esetében időre van szükség ahhoz, hogy annak hatása tükröződhessen a DAS-ban megállapított éves hibaarányokban. Egyes területeken ugyanakkor például a vidékfejlesztés terén az egyszerűsítés nem lesz elég a hibaarány lényegességi küszöb alá csökkentéséhez, hacsak nem a szakpolitikai célok elérésének veszélyeztetése mellett. Példaként említhető, hogy a 2013-at követő évekre vonatkozó jogszabályok kapcsán esetleg elfogadandó egyszerűsítések hatása a jelentősebb többéves programok esetében legalább 2015-ig nem jelenik majd meg az éves megbízhatósági nyilatkozatban (ez a 2017. évi mentesítést érinti majd). Következésképpen az elfogadható hibakockázati szinteket úgy kell meghatározni, hogy azok a jelenleg hatályos rendelkezéseket tükrözzék, és megfelelő benchmarkot képezzenek a költséghatékony ellenőrzések tekintetében (a szintek a jövőbeli egyszerűsítések fényében később még módosíthatók). Az elfogadható hibakockázat szintjére vonatkozó javaslatait a Bizottság az Igazgatási kiadások tekintetében 2010 vége előtt, a Külső támogatás, fejlesztés és bővítés tekintetében 2011 elején, a fennmaradó szakpolitika-csoportok, így a Kohézió tekintetében 2011 további hónapjaiban folyamatosan terjeszti elő. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az elfogadható hibakockázat tényleges szintjeiről a jogalkotó hatóság dönt, mivel a Bizottság mint ellenőrzött fél nem hozhat ilyen döntést. A beszámoló megbízhatósága A Bizottság folytatta a számvitel minőségének javítására irányuló projektjét, amely hozzájárult a 2009. évi beszámoló elkészítéséhez használt számviteli adatok minőségének javításához. A létező helyi pénzügyi irányítási alkalmazások már ma is validálási eljárás tárgyát képezik; ennek célja a központi számviteli rendszerrel való kompatibilitásuk biztosítása. Emellett a számvitelért felelős tisztviselő szolgálatai folyamatosan nyomon követik, hogyan alkalmazzák a főigazgatóságok az elkülönítési (cut-off) elveket. Az Európai Közösségek nyugdíjrendszerét a személyzeti szabályzat definiálja. A személyzeti szabályzat módosítására irányuló, 2003-ban benyújtott javaslatának kidolgozásakor a Bizottság mérlegelte egy nyugdíjalap létrehozásának lehetőségét (a mérlegelést egy komplex biztosításmatematikai tanulmány is segítette). Az elemzés eredményeképpen azonban végül nem támogatta ezt a módosítást a Bizottság. Az aggályok között különösen a kezdeti költségekkel és a befektetési környezetből és politikából fakadó esetleges veszteségekkel kapcsolatos megfontolások szerepeltek. A Bizottság álláspontja szerint az elemzésben alkalmazott hipotézisek és feltételek ma is változatlanok, így az elemzés következtetései továbbra is helytállóak. Költségvetési gazdálkodás A Bizottság az általa készített költségvetési tervezet benyújtásától kezdődően több ízben is fellépett a realisztikus költségvetés-tervezés érdekében: folytatta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Kohézió területén a tagállamok pontosabb kiadásbecsléseket készítsenek, és hogy javuljon az eredeti, illetve a végső előirányzatokból pénzügyikeret-fejezetenként számított végrehajtási arányokról szóló jelentések átláthatósága. A strukturális alapokról szóló rendelet a projektzárást megelőzően az EU-hozzájárulás maximum 95 %-a erejéig teszi lehetővé a költségtérítést, és az elszámolhatósági időszak HU 4 HU
végétől 15 hónapot ad a tagállamoknak arra, hogy benyújtsák a záró kifizetésre vonatkozó igényeiket. Következésképen a rendelet korlátozza a 2000 2006-os időszak vonatkozásában a fennálló kötelezettségvállalások összegét. Az erre az időszakra vonatkozó záró kifizetések várhatóan 2010-ben kezdődnek és 2011-ben folytatódnak. Ami a 2007 2013-as időszakot illeti, a Bizottság várakozásai szerint 2010 vége előtt befejeződik az igazgatási és ellenőrzési rendszerek néhány, még le nem zárult megfelelőségértékelése 6. Visszafizettetés és a kifizetések felfüggesztése A Bizottság a 2009. évi pénzügyi beszámoló megjegyzéseiben a korábbinál részletesebb tájékoztatást adott a jogosulatlan kifizetések visszafizettetéséről. A Kohézió területén jelentősen javult a 2010 első felében a Bizottsághoz eljuttatott, 2009-re vonatkozó adatok minősége. A strukturális fellépések megosztott igazgatása terén játszott felügyeleti szerepének megerősítését célzó 2008. évi cselekvési terve keretében a Bizottság 19 tagállamban ellenőrizte a források visszavonásának és visszafizettetésének nemzeti rendszereit. A többi tagállamban 2010-ben kerül sor az ellenőrzésre. A 2007 2013-as időszakban szabványeljárás révén, adott számítógépes rendszerben kell benyújtani a visszafizettetési nyilatkozatokat, ami javítani fogja az információk minőségét. A tagállamoknak ezenkívül különbséget kell tenniük a saját ellenőrzésből és az uniós ellenőrzésből következő korrekciók között. Az említett cselekvési tervben a Bizottság felülvizsgálta belső szabályait és operatív eljárásait, és meggyorsította a kifizetések felfüggesztését és a pénzügyi korrekciós eljárásokat azokban az esetekben, amikor a programok végrehajtását illetően súlyos szabálytalanságokra és rendszerszintű hiányosságokra derült fény. Amint az a cselekvési terv hatásait elemző, 2010. február 17-én elfogadott jelentésből 7 kiderül, a Bizottság 2008-ban 10, 2009-ben 7 felfüggesztési határozatot hozott. Emellett a Bizottság szükség esetén bátran nyúl a 2007 2013-as szabályozási keret által biztosított azon új lehetőséghez, amely alapján rendszerszintű hiányosságok esetén azonnal, még a felfüggesztési eljárás megkezdése előtt megszakíthat egyedi kifizetéseket. A pénzügyi korrekciók teljes összege e területeken 2008 2009-ben elérte a 3,8 milliárd EUR-t, szemben a 2000 2007-es időszak 3,6 milliárd EUR-s összegével. A mezőgazdaság tekintetében már ma is hozzáférhetők a végső kedvezményezettekkel visszafizettetett összegekre és a tagállamokra kiszabott pénzügyi korrekciókra vonatkozó részletes adatok. Éves összefoglalók és nemzeti igazgatási nyilatkozatok A költségvetési rendelet három évente esedékes felülvizsgálatát képező javaslatában a Bizottság megerősítette az éves összefoglalók jogalapját azáltal, hogy független ellenőri vélemény által kísért éves igazgatósági megbízhatósági nyilatkozatok bekérését javasolta a tagállamokban akkreditált, igazgatást végző szervektől minden olyan területen, ahol uniós forrásokat megosztott módon igazgatnak (ezt az eljárást a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén már ma is alkalmazza a Bizottság). A független ellenőri vélemény beszerzésének szükségessége várhatóan hozzájárul majd a benyújtott adatok minőségének javításához. Ezzel 6 7 A 2010. október 1-jei állapot szerint 5 az Európai Regionális Fejlesztési Alapot érintő, és 1 az Európai Szociális Alapot érintő megfelelőségértékelés nem fejeződött még be. COM(2010) 52. HU 5 HU
párhuzamosan a Bizottság három évvel az éves összefoglalók bevezetését követően 2010 végéig elvégzi ezen összefoglalók értékelését. A Bizottság véleménye szerint a költségvetési rendelet felülvizsgálatában javasolt igazgatási nyilatkozatok megfelelőbb eszközét jelentik a tagállamok biztosítéknyújtásának, mint a politikai szinten aláírt nemzeti nyilatkozatok. A Bizottság mindazonáltal továbbra is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy készítsenek önkéntes politikai megbízhatósági nyilatkozatokat, amelyekben minden számukra biztosított uniós forrás tekintetében dokumentálják az ellenőrzéseket, és mérlegelik igazgatási és kontrollrendszereik eredményességét. A Bizottság emellett 2010 végéig elemzést tesz közzé az önkéntes nemzeti nyilatkozatok hasznosságáról. A Bizottság belső ellenőrzési rendszere A Bizottság lépéseket tett az éves tevékenységi jelentések minőségének további javítása és különösen az azokban adott megbízhatósági nyilatkozatot alátámasztó érvek és bizonyítékok minőségének javítása érdekében. Jelentősen továbbfejlesztette a 2009. évi éves tevékenységi nyilatkozatokra vonatkozó útmutatásokat, speciális helpdesk-szolgáltatást indított, és több vonatkozó képzést biztosított. A Bizottság kisebb módosításokat eszközölt a szolgálatokat a feltárt hiányosságok hatékony kezelésére ösztönző, társszakértői értékelésekre alapuló felülvizsgálati rendszerén. A 2009-es éves tevékenységi jelentések minősége a Bizottság egészét tekintve érezhető javulást mutat mind a megbízhatósági nyilatkozatokat alátámasztó bizonyítékok, mind a jelentések olvashatósága szempontjából. A Bizottság szolgálatai már ma is világos tájékoztatást adnak jelentéseikben saját és végrehajtási partnereik belső ellenőrzési rendszereinek eredményességéről, valamint a feltárt hiányosságokról és az azokat orvosolni hivatott, folyamatban lévő intézkedésekről. A bizottsági szolgálatok azt az utasítást kapták, hogy tegyenek lépéseket az éves tevékenységi jelentésükben megfogalmazott fenntartások okának megszüntetésére, és rendszeresen kövessék nyomon az elért haladást. A Bizottság igazgatási eredményeinek összefoglalásáról szóló jelentés áttekinti az éves tevékenységi jelentésekben felmerült igazgatási problémákat, és meghatározza az ezek kapcsán követendő irányvonalat. A jelentés emellett beszámol a legfontosabb horizontális igazgatási problémák megoldásában elért fejleményekről, és áttekinti az elmúlt 5 évben megfogalmazott fenntartásokat. A Bizottság úgy véli, hogy a létrehozott rendszer érett fázisba lépett, és összességében világos képet ad a Bizottság és a többi intézmény számára a bizottsági belsőkontroll-rendszerek eredményességéről. Intézményközi vita a mentesítés jelenlegi rendszeréről A Bizottság egyetért az érintett felek közötti széles körű találkozó szervezésére irányuló felvetéssel, és reméli, hogy a költségvetési hatóság 2011-ben megteremti majd ennek költségvetési feltételeit. A konferencián, melyre előreláthatólag 2011. áprilisában kerülhet sor, lehetőség nyílna új partnerség kialakítására és az egyes résztvevők szerepének és feladatainak meghatározására, a megbízhatósági nyilatkozatban adott értékelés további javítását biztosító feltételek kialakítása érdekében. Politikai és adminisztratív felelősség a Bizottságnál HU 6 HU
A Bizottság elnöke politikai iránymutatásában előirányozta a biztosok magatartási kódexének felülvizsgálatát. Ami az uniós források kedvezményezetteinek közzétételét illeti, az erre vonatkozó információkat a Bizottság és a tagállamok már ma is biztosítják a közvélemény számára. 2010-ben a Bizottság tovább tökéletesítette a központi igazgatás alá tartozó uniós források kedvezményezettjeiről információt szolgáltató weboldalát 8 annak érdekében, hogy azon az igazgatási költségvetésből finanszírozott közbeszerzések nyertesei is feltüntetésre kerüljenek. A Bizottság továbbá tájékoztatást nyújt a szakértői csoportok bizottsági jegyzékében szereplő szakértői csoportok tagjairól, és biztosítja, hogy az EUROPA weboldalon elérhető legyen szaktanácsadóinak listája és a szaktanácsadók szakmai önéletrajza. Ami a nem kormányzati szervezeteket illeti, a Bizottság többlépcsős projektet indított, melynek célja a szervezetek nyereségérdekelt, illetve nonprofit kategóriákba történő besorolása a Bizottság jogi személyekre vonatkozó központi adatbázisában. Az első fázisban a projekt a nyilvántartásban szereplő szervezetek döntő többségét kitevő tagállami jogi személyiségekre összpontosít. A Bizottság e célt 2011-től kezdődően tervezi végrehajtani. Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) A Bizottság az OLAF reformja tekintetében azt reméli, hogy az intézményközi párbeszéd eredményei nyomán 2010 végéig módosított javaslatot nyújthat be, és a jogalkotási folyamat 2011 végéig lezárulhat. Ami az új főigazgató kinevezését illeti, a pályázat kihirdetése megtörtént, és a Bizottság már elfogadta az alkalmas jelöltek szűkített listáját. Az 1073/1999 rendelet szerint a szűkített lista jóváhagyásához még a felügyelőbizottság kedvező véleményére is szükség van. Ezt követően a listát a Bizottság konzultációra továbbította az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság teljes mértékben elkötelezett az 1073/1999 rendelet a főigazgató kinevezésére vonatkozó 12. cikke rendelkezéseinek betartása mellett, és már az eljárás korai szakaszában be kívánja vonni a folyamatba az Európai Parlamentet és a Tanácsot. B) ÁGAZATI KÉRDÉSEK Saját források A hagyományos saját forrásokat illetően a Bizottság továbbra is ellenőrizni fogja, hogy a tagállamok megfelelően kezelik-e az elkülönített B számlákat. Az esetleges hiányosságokat a Bizottság megvitatja az adott tagállammal, és szükség esetén útmutatást ad azok kezeléséhez. Szükség esetén a Bizottság intézkedik egyes saját források vagy esedékes kamatok beszedéséről. Ami a héa-alapú saját forrásokat illeti, a Bizottság nemrégiben vezetői találkozókat kezdeményezett a különleges figyelmet érdemlő fenntartások hatékony és eredményes kezelésére. A hosszú ideje megoldatlan fenntartások száma 35-ről 12-re csökkent. Ezzel egy időben a Bizottság fellépett a fenntartások életkori profiljának javítása érdekében is; e fellépések eredményeként ma már a még rendezetlen fenntartások 63 %-a 2008-ból vagy az azt követő évekből származik. 8 Lásd: http://ec.europa.eu/beneficiaries/fts/index_en.htm. HU 7 HU
Ami a GNI-alapú saját forrásokat illeti, a Bizottság átfogó közös keretet hozott létre és alkalmaz a GNI validálására, mely keret a tagállamok által GNI-adataik számítása során használt statisztikai források és módszertan ellenőrzésén és továbbfejlesztésén alapul. Emellett a Bizottság 2007-ben megkezdte a közvetlen ellenőrzéseket is (mely eszközzel máig csaknem minden tagállamban élt), valamint a GNI-bizottság által jóváhagyott specifikus szabályokat hozott létre. A Bizottság a GNI-bizottsággal együttműködve folytatja a nemzeti számlák nemzeti felügyeleti és ellenőrzési rendszerei kérdésében megkezdett munkát. Ami Görögországot illeti, a saját források és az azok után fizetett hozzájárulás számításához használt bruttó nemzeti jövedelmi adatok (GNI) jelenlegi szintje, ideértve a 2008-ban és 2009-ben benyújtott adatokat is, összhangban van a Bizottság által 2007-ben elvégzett alapos ellenőrzés eredményeivel. A görög költségvetésihiány- és államadósság-statisztikáról szóló jelentésben (COM(2010) 1) feltárt problémák lehetséges hatásainak részletes elemzése továbbá nem tárt fel a GDP-re vagy a GNI-re gyakorolt jelentős hatást. Mezőgazdaság és természeti erőforrások A megosztott igazgatás alá tartozó mezőgazdasági kiadások kontrollja terén a tagállamokkal szemben támasztott követelmények figyelembe veszik az eredményesség, ekvivalencia, lojális együttműködés és arányosság uniós jogi alapelveit. Ez utóbbira példa a tagállamok által elbírálandó közvetlen támogatás iránti kérelmek aránya, amely a kezdeti 5 %-os mintában mutatkozó magas hibaarány esetén megnő. Azokban az esetekben, amikor a múltban jelentős hiányosságokra derült fény, a Bizottság arra kérte az érintett tagállamokat, hogy vele szoros együttműködésben részletes cselekvési tervet dolgozzanak ki. E cselekvési tervek végrehajtását például Bulgária és Románia 2009-ben elfogadott, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszereik hiányosságait orvosolni hivatott cselekvési tervét a Bizottság szigorúan nyomon követi. Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségének folyamatos javulását alátámasztják a Bizottság által az elmúlt években a tagállamokban végzett megfelelőségi ellenőrzések eredményei, valamint a tagállamoktól a Bizottsághoz eljuttatott és döntően az igazoló testületek által ellenőrzött és validált ellenőrzésekről készült statisztikák, amelyek alacsony hibaarányról tanúskodnak. A Bizottság valamennyi feltárt hiányosságot megvizsgálja a szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében, amely biztosítja az uniós költségvetést érintő kockázatok megfelelő kezelését. Ami a vidékfejlesztést és különösen az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket illeti, a Bizottság számos lépést tett a szabályok egyszerűsítése és a kontrollszabályok eredményes és hatékony végrehajtása érdekében. A Bizottság a közelmúltban fokozta e terület ellenőrzését, és munkacsoportot hozott létre az egyes tagállamokban a vidékfejlesztés 2. tengelye vonatkozásában 2009-ben tapasztalt magas hibaarány vizsgálatára. 2010 során egyes szabályok további egyszerűsítése és pontosítása érdekében átdolgozásra kerül az 1975/2006/EK bizottsági rendelet. Kohézió, foglalkoztatás és szociális ügyek A Számvevőszék 2008. évi éves jelentése a 2000 és 2006 közötti kiadásokból vett minta elemzésén alapul. Következésképpen nem meglepő, hogy a Számvevőszék a korábbi éves jelentésekben bemutatotthoz hasonló helyzetet talált. 2000 2006 vonatkozásában a Bizottság orvosolni fogja a végrehajtás során feltárt hiányosságokat, és a programok zárása során szigorúan jár majd el. HU 8 HU
A 2007 2013 közötti programok tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy a megerősített jogi keret elősegítette az irányítási és ellenőrzési rendszerek javítását. A 2008 2009 során elfogadott egyszerűsítési intézkedések eredményeként várhatóan csökken majd az időközi kifizetések hibaaránya. A kontrollrendszer megerősítésének első eredményei a Bizottság reményei szerint 2010 végétől lesznek láthatóak részben az uniós ellenőrzések eredményeiből, részben a 2007 2013-as programokhoz tartozó kiadásokból vett éves statisztikai minták tagállami ellenőrző hatóságok által elvégzett 2009. évi ellenőrzésének eredményéből, amelyet 2010 decemberében (majd azt követően minden év decemberében) nyújtanak be a tagállamok. A kontrollrendszer megerősítésének eredményességét jelzi az a vizsgálat is, amelyet a Bizottság a Számvevőszék módszereihez hasonló módszertan alkalmazásával végzett a 2007 2013-as projektek egy körén. Amint azt a Bizottság felügyeleti szerepének megerősítését célzó 2008. évi cselekvési terv hatásait elemző, 2010. február 17-én elfogadott jelentésből 9 kiderül, e vizsgálat első előzetes eredményei szerint (amelyek a 2009 májusáig eszközölt kifizetéseken alapulnak) egyértelműen csökkent a becsült hibaarány. Ez az intézkedések megfelelő mivoltát jelzi. Mindazonáltal ezt az eredményt kellő óvatossággal kell kezelnünk, mivel csupán 15 tagállam adatain alapul, és nem terjed ki azokra a tagállamokra köztük a múltban jelentős hibaarányt mutató országokra, amelyek a vizsgálat időpontjáig nem nyújtottak be kifizetési kérelmeket. Belső politikák, kutatás A kutatás területén végzett kontroll, a vonatkozó ellenőrzési stratégia, a stratégia következetes végrehajtása és a rendszeresen elkövetett hibák nem ellenőrzött szerződések esetében történő korrigálása (extrapoláció) lehetővé teszik a kifizetési kérelmek szigorú ellenőrzését. Ez az évek során a hibaarány csökkenését eredményezte. A Bizottság emellett elkötelezetten biztosítani kívánja a szabályok és eljárások egységes értelmezését és alkalmazását. Annak érdekében, hogy vitát kezdeményezzen arról, hogyan lehetne csökkenteni a szabályok gyakori hibaforrást jelentő bonyolultságát, a Bizottság közleményt 10 fogadott el a kutatási keretprogramok egyszerűsítéséről. A Bizottság reményei szerint egy ilyen eszmecsere konkrét javaslatokhoz vezethet, amelyeket azután a 8. keretprogramban végre lehet majd hajtani. Az oktatás területén a Bizottság 2009 decemberében frissített iránymutatást küldött a nemzeti hatóságoknak a másodlagos ellenőrzések végrehajtásáról. Emellett megerősítette a helyszíni ellenőrzéseket, amelyek a tagállamok által bejelentett irányítási eljárások és ellenőrzések meglétére és végrehajtására összpontosítanak. A belső politikák más meghatározott területeivel kapcsolatos felkérésekre adott részletes bizottsági válaszokat a szolgálati munkadokumentumok tartalmazzák. Külső fellépések, Európai Fejlesztési Alap, bővítés A Bizottság ezen a területen is folytatja felügyeleti és kontrollrendszereinek, köztük ellenőrzési stratégiájának és az ellenőrzés tervezésének fejlesztését. A EuropeAid jelentős mértékben javította ellenőrzési módszereit és az ellenőrzések informatikai hátterét (CRIS). 9 10 COM(2010) 52. COM(2010) 187. HU 9 HU
A Bizottság maradéktalanul támogatja a szükséges igazoló dokumentumok ENSZszervezetektől való bekérésére vonatkozó számvevőszéki javaslatot. Ezt az elvet a pénzügyi és igazgatási keretegyezmény is egyértelműen rögzíti. Az ellenőrző látogatások egységes feltételeit meghatározó, 2009 áprilisában elfogadott dokumentum javította az ENSZügynökségek és az EU közötti együttműködést, és elősegítette az ENSZ és a Számvevőszék közötti hatékonyabb kooperációt. A Bizottság folytatja a rendszer továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, és 2010 áprilisában megegyezett az ENSZ-szel arról, hogy kérésre további információk, köztük belső és külső ellenőrzési jelentések kivonatainak átadására kerülhet sor. A költségvetési rendelet háromévente esedékes felülvizsgálata keretében a Bizottság javasolta, hogy vészhelyzeti és vészhelyzetet követő válságműveleti külső fellépéseket vagy tematikus külső fellépéseket szolgáló vagyonkezelői alapokat állíthasson fel és igazgathasson. A Bizottság jelenleg vizsgálja felül a költségvetési támogatásra vonatkozó iránymutatást; ez a munka 2010 végére fejeződik be. A felülvizsgálat keretében kiemelt figyelmet fordít a felügyeleti és ellenőrzési rendszerekre. Emellett a Bizottság a támogathatósági feltételeknek való megfelelés nyomon követését és az erről szóló jelentéstétel rendjét is megerősíti. A költségvetési támogatás keretében folyó kapacitásbővítési projektek ugyanazon felügyeleti és ellenőrzési rendszerek hatálya alá tartoznak, mint bármely más projekt. Ez az ellenőrzésekre is vonatkozik. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó ezen és más felkérésekkel kapcsolatos részletesebb információkat a bizottsági szolgálati munkadokumentumok tartalmazzák. A nem kormányzati szervezetekre vonatkozó információk elérhetőségének javítása érdekében hozott intézkedéseket a horizontális kérdésekkel foglalkozó részben tárgyaltuk. Az előcsatlakozási támogatások irányítását illetően több fejlesztés is folyamatban van. Ezek célja a pénzügyi segítség eredményességének és hatásának növelése és a pénzügyi támogatások szorosabb összekapcsolása a politikai prioritásokkal. Románia és Bulgária tekintetében 11 az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Bizottság rendszeresen beszámol az igazságügyi reform, a korrupció elleni harc és Bulgária esetében a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén tapasztalt előrelépésről. A legutóbbi ilyen jelentéseket 2010. július 20-án fogadta el a Bizottság. Igazgatási kiadások Az Egyéni Jogok Információs Rendszere (IRIS) tekintetében a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal (PMO) már megkezdte az egyéni juttatások kezelését végző, újonnan fejlesztett modulok tesztelését. A kiterjedt tesztprogram figyelembe veszi az eddigi tapasztalatokból levont következtetéseket is. A PMO megerősítette belső ellenőrzési eljárásait is annak érdekében, hogy felszámolja a szerzett nyugdíjjogosultságok átvitele területén a Számvevőszék által megállapított hiányosságokat. * * * 11 Az Európai Parlament állásfoglalásában a Romániával és Bulgáriával kapcsolatos észrevételek a Külső fellépések című részben szerepelnek (249 257. bekezdés). HU 10 HU