Belügyi rendészeti ismeretek emelt szint 1612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 24. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Általános tudnivalók Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A szaktanár csak a megoldási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől eltérés elfogadhatóságára a részletes megoldási útmutatóban utalás található. Az itt feltüntetett pontozási előírásokat is pontosan be kell tartani! Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pont nem vonható le. A kiváló megoldások esetében sem lehet a megjelölt maximális pontnál többet adni. írásbeli vizsga 1612 2 / 12 2016. október 24.
I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 6 pont szolgálati igazolványát, azonosító jelvényét szolgálaton kívül, szolgálatban lévő feljelentést tesz, szabálysértési eljárásról szóló 2. Elérhető pontszám 3 pont személyi hatály, időbeli hatály, területi hatály 3. Elérhető pontszám 4 pont vízirendészeti szolgálat, légirendészeti szolgálat, tűzszerész szolgálat, ügyeleti szolgálat 4. Elérhető pontszám 3 pont c) önvédelmi fogásokat is használhat. d) de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni. b) az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje. 5. Elérhető pontszám 6 pont szakmai tevékenységi terület betűjel Polgári védelem A Iparbiztonság C Tűzvédelem D Megjegyzés:a szakmai tevékenységi területek helyes felsorolásáért 1-1 pont jár, továbbá a helyesen párosított betűjelért is 1-1 pont jár. 6. Elérhető pontszám 4 pont c) eredetben rögzítés b) helyszíni kihallgatás a) gyanúsított c) ártatlanság vélelme írásbeli vizsga 1612 3 / 12 2016. október 24.
7. Elérhető pontszám 5 pont A előállítás, B elfogás, C előállítás, D elfogás, E előállítás 8. Elérhető pontszám 5 pont - motívum, célzat; - eredmény, - speciális alany, - ok-okozati összefüggés, - elkövetési tárgy, passzív alany Megjegyzés: ha a vizsgázó a felsoroltakon kívűl más válaszelemet is megjelölt, akkor az elért pontszámából le kell vonni a rossz válaszok számát. A feladatra 0-nál kevesebb pont nem adható. 9. Elérhető pontszám 9 pont Tájoló Térkép Irány- és távolságmérés a) szelence c) kisebbítés b) T=k/h*5 f) mágnestű d) topográfiai g) azimut h) irányzórés l) méretarány j) irányszög 10. Elérhető pontszám 3 pont - elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak, - a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi, - a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tesz. Megjegyzés: a fenti megfogalmazás helyett minden olyan válasz elfogadható, mely tartalmában a leírtakkal megegyező. 11. Elérhető pontszám 5 pont Igaz, Igaz, Hamis, Hamis, Hamis írásbeli vizsga 1612 4 / 12 2016. október 24.
12. Elérhető pontszám 4 pont - centralizált és militarizált szervezet - közvetlen pártirányítás - zárt, izolált rendszerek - a rendőri vezetők politikai megbízhatósága - titkosszolgálati módszerek alkalmazása Megjegyzés: a felsoroltakon kívüli egyéb helyes válaszelemek esetén is megadható a pont. 13. Elérhető pontszám 3 pont könnyű testi sértés harminc napon belül büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadálya írásbeli vizsga 1612 5 / 12 2016. október 24.
II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9 10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. Komplex feladatok 14 16 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. írásbeli vizsga 1612 6 / 12 2016. október 24.
6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3 5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 9 13 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5 8 pont akkor adható, ha a részkérdések, és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. Komplex feladatok 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3 5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre vagy azokat körülírja. 1 2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. írásbeli vizsga 1612 7 / 12 2016. október 24.
3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók! írásbeli vizsga 1612 8 / 12 2016. október 24.
14. Elérhető pontszám 20 pont A 2012. évi C. törvény rendelkezése alapján bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekménynek minősül minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, amely egyenes szándékként minősül, míg az elkövető a cselekménye következményébe belenyugszik, az eshetőleges szándékára utal. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, amelyet tudatos gondatlanságnak tekintünk, ezzel szemben akkor, ha az elkövető a cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja, azt hanyag gondatlanságként lehet értékelni. A büntető jogszabály a bűncselekményeket bűntettként vagy vétségként csoportosítja. Bűntettként értékeli a jogalkotó azt a szándékosan elkövetett bűncselekményt, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Mindebből arra következtetésre kell jutni, hogy minden más bűncselekmény vétség. A valóságban ez azt jelenti, hogy az összes gondatlanságból elkövetett bűncselekmény vétség, úgyszintén az olyan szándékosan elkövetett bűncselekmények is annak minősülnek, amelyekre kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabásáról rendelkezik. Természetesen a szabadságvesztésnél kizárólag enyhébb, lehetséges büntetőjogi szankciókat tartalmazó bűncselekmények is az előbbi elvből vétségnek minősülnek. A mellékelt ábra a Magyarországon 2011. és 2012. évben elkövetett bűncselekmények számának, egyes bűncselekményfajtáknak az egészhez viszonyított számarányát tartalmazza. Látható, hogy minkét vizsgált évben a vagyon elleni, és a közrend elleni bűncselekmények száma a legjelentősebb, azonban míg 2011. évben 57% volt az összbűncselekményhez képest a vagyon elleni cselekmények száma, úgy 2012. évben már csak 55%. Itt csökkenő tendencia mutatkozik. A legnagyobb emelkedést, összesen 4%-ot az előző évhez képest, a közrend elleni bűncselekmények emelkedtek. Ide sorolható tipikusan a garázdaság, rendbontás, önbíráskodás, de akár az okirat-hamisítás vagy a kábítószerrel összefüggésben elkövetett bűncselekmények is. írásbeli vizsga 1612 9 / 12 2016. október 24.
15. Elérhető pontszám 30 pont A rendőr szolgálati tevékenysége során a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendeletben foglalt jogi normák alapján alkalmazhat kényszerítő eszközöket. A legfontosabb jogi előírás, hogy a rendőr bilincset csak személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személlyel szemben alkalmazhat. Az alkalmazás feltételét a törvény oly módon szabályozza, hogy az eszközt az intézkedés alá vont személy önkárosításának megakadályozására, támadásának megakadályozására, szökésének megakadályozására, valamint ellenszegülésének megtörésére lehet felhasználni. A rendőrnek az intézkedése során mindvégig figyelemmel kell lennie arra, hogy az eredményes intézkedés érdekében feltétlen kell-e alkalmaznia bilincset, avagy enyhébb kényszerítő eszközzel is elérhető az intézkedés célja, az biztonságossá tehető. Passzív ellenszegülést tanúsító személlyel szemben nem feltétlenül szükséges bilincs alkalmazása, amely egyben a jogszerűtlen intézkedés lehetőségét is felveti. Aktív ellenszegülést tanúsító személlyel, vagy olyannal szemben, aki a rendőrt megtámadja, a jogszabály alapján bilincs alkalmazásának nincsen akadálya. Úgyszintén nincs helye az ellenszegülés megtörése céljából alkalmazott bilincsnek, ha az ellenszegülés megtört és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. Tilos a bilincs oly módon történő alkalmazása, amely indokolatlan fájdalmat, sérülést okoz, vagy jellegénél fogva megalázó. A bilincs, mint kényszerítő eszköz, a kényszerítő eszközök alkalmazásának tilalmára vonatkozó általános szabályoktól eltérően és a törvényes feltételek fennállása esetén alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben is. Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, sérülést okozó eszközt alkalmazni és úgyszintén tilos a tárgyhoz bilincselést járműben történő szállítás közben alkalmazni. A bilincselés módjait tekintve végrehajtható két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselésével, kezek előre vagy hátra bilincselésével, indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselésével és indokolt esetben tárgyhoz bilincseléssel. A rendőr az intézkedés alá vont személyt fekvő helyzetben, falnak vagy más tárgynak nyomva is megbilincselheti, ha azt a személy aktív ellenszegülése, támadása, erőszakos magatartása vagy ezek kialakulásának megelőzése szükségessé teszi. A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a rendőr jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell, hogy hol, mikor, kivel szemben került sor bilincs használatára, keletkezett-e sérülés a személye, meddig tartott a kényszerítő eszköz használata. Amennyiben a bilincs használata sérülést okozott azt el kell látni, vagy orvosi ellátást kell biztosítani. írásbeli vizsga 1612 10 / 12 2016. október 24.
A bilincs használatát követően az eszköz használatának a jogszerűségét a rendőr elöljárója kivizsgálja, mely során kitér a szükségesség, arányosság, jogszerűség követelményeinek a megtartására. 16. Elérhető pontszám 30 pont A rendvédelmi szervek csak akkor tudnak rendeltetésüknek eleget tenni, ha a jogi normákban részletesen meghatározott szolgálati rend és fegyelem érvényesül. Ennek alapja a fegyveres szerveknél hierarchikus rend érvényesül, amely egyfajta rangsort jelent. A rendőrségi szolgálatban hierarchikusan megjelenő személyek elöljárók vagy alárendeltek lehetnek. Szolgálati elöljáró jogszabály alapján az a személy, aki magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult. Ezzel szemben alárendelt az, aki valamely szolgálati elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva. Ehhez képest feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll szolgálati elöljárói viszonyban. Az elöljárónak jogában áll, hogy az alárendeltnek parancsot adjon, ezzel szemben pedig az alárendeltnek kötelessége, hogy a kapott parancsot végrehajtsa. Az elöljáró és az alárendelt közötti ilyen függő viszonynak a kifejezése a függelem. A szolgálati rendből fakad, hogy a szolgálati felsőbbséggel szemben engedelmességet kell tanúsítani és a szolgálati tekintélyt tiszteletben kell tartani. Ennek betartása nélkül a fegyveres szervek nem lennének képesek alapvető feladataikat teljesítésére. A parancsok, utasítások kiadása felelősséggel járó feladat, hiszen azokban egyszerre kell megjeleníteni az emberi jogokat általában, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a hivatásos állomány tagját megillető emberi jogokra is. Általánosságban megállapítható, hogy a törvényi előírások mentén a hivatásos állomány tagja köteles végrehajtani az elöljárótól kapott parancsokat, utasításokat. Az utasítást adó felel az utasítás törvényességéért, az utasított pedig az utasítás teljesítéséért és a végrehajtás során tett intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényességéért. Az elöljáró indokolt esetben meg kell, hogy győződjön arról, hogy az alárendelt megértette az utasítást, szüksége esetén vissza kell kérdeznie. Az utasítás tartalmára vonatkozó követelmények szerint az legyen rövid, csak az adott ügyre szóljon, világos, amely első hallásra is megérthető és végrehajtható, valamint határozott. Legyen érthető és egyértelmű, de legfőképpen végrehajtható. Az utasítás adása történhet írásban, szóban, de technikai eszközökkel, akár telefaxon, rádión, telefonon, számítógépen keresztül. Ritkábban lehet jelekkel - kéz, zászló, fényjelek segítségével. írásbeli vizsga 1612 11 / 12 2016. október 24.
A rendőr az utasítás megértését az Értettem!"szóval köteles jelenteni. A kapott utasítást az alárendelt ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint köteles végrehajtani. Az alárendelt szolgálati elöljárójának szóban jelenti a szolgálati feladat, az utasítás végrehajtását, valamint az azt akadályozó körülményeket és intézkedéseit. Személyi szabadságot korlátozó intézkedésről vagy kényszerítő eszköz alkalmazásáról a jelentést írásban kell megtenni. Ezen túl a rendőr az intézkedésével összefüggő rendkívüli eseményről szintén írásban tesz jelentést, amelyet a szolgálati elöljáró köteles kivizsgálni. Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, köteles az előző parancsot teljesíteni; ha az elöljáró ennek ellenére utasítást ad a parancsa végrehajtására, azt teljesíteni kell, majd az utóbbi parancs teljesítését követően az első parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell. A parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell. A parancs, utasítás végrehajtásának kötelezettsége azonban nem feltétlen és nem korlátlan, hiszen meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha a parancs teljesítésével a végrehajtó bűncselekményt valósítana meg. írásbeli vizsga 1612 12 / 12 2016. október 24.