Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4.
A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális bevándorló), becslések szerint 62 millió menekült Okok 1. Politikai tényezők: politikai elitváltás, a régi elitnek menekülnie kell 2. Társadalmi tényezők: etnikai-vallási konfliktusok, szabadságjogok be nem tartása; túlnépesedés 3. Gazdasági tényezők: jobb megélhetés, magasabb életszínvonal (államon belüli vándorlások pl. Kína, Egyesült Államok) 4. Környezeti/ökológiai tényezők: környezeti szűkösség (vízhiány, földhiány, elsivatagosodás), árvízveszély; környezeti degradáció; épített környezet megszűnése 2008-ban indult pénzügyi / gazdasági válság > kiélezi a társadalmi konfliktusokat Növekedett az illegális migránsok száma Növekedett a migránsok elutasítása A nagy befogadók bezárkózása > gazdasági recesszió és kivárás
A migráció kihívásai 20-21. századi Európa: Kényszerű migráció: I., II. világháború, vasfüggöny, balkáni háborúk Tervezett migráció: 60-as, 70-es évek gazdasági migránsai Trendek: eltérő kelet-európai és nyugat-európai irányok (toló és vonzó erők), gyarmatbirodalmak széthullása (50-es, 60-as évek) > nagy munkaerőkínálat 90-es évektől: új migrációs kihívások megjelenése Biztonságpolitikai vonzatok (etnikai-vallási ellentétek), muszlim kisebbségek és a többségi társadalom, bevándorló, leszakadó, elszegényedő tömbök Idegenellenesség növekedése Szektoronként eltérő munkaerő-kínálat és kereslet Kölcsönös függőség (szezonális munkavállalók, állandó letelepedők) Agyelszívás (brain drain) jelensége Embercsempészet, emberkereskedelem Új szempont megjelenése: 1. Fogyasztói csoportok és a kirekesztettek; új identitást keresők (Franciaország 2005., Egyesült Királyság 2011.) 2. Szolidaritás, empátia, politikai korrektség vs. önfeláldozás 3. Nem létezik közös bevándorlási politika (tagállamok eltérő érdekei)
A migráció kihívásai Kölcsönös függőség Európa elöregedése kritikus pontra érkezett, szükség van a fiatal munkaerőre (tervezett / irányított migráció) Vasfüggöny lebomlása, technikai-közlekedési fejlődés, új középosztályok kialakulása > van pénzük utazni A 2000-es Lisszaboni Stratégia kudarca: az EU nem lett dinamikusabb és nem lett versenyképesebb 2004-ig fejlődő tendencia bevándorlási politika szigorításai és 2004 után visszaesés tapasztalható (az Európán kívülről érkező migránsok) Az illegális migráció legálissá tétele (Spanyolország, Olaszország)
Miért fontos téma ez nálunk? Az 1980-as évek végétől Magyarország a nemzetközi népmozgásnak új módon vált részesévé, részben mint tranzitország, részben mint végleges befogadó és menedéket nyújtó ország, 2004-től EU-tagállam. Ennek része a társadalmi nyilvánosság, a kormányzati és a független szervezetek közötti párbeszéd. Hosszú távú megoldásokra, stabil szabályozásra, tervezett migrációs politika kimunkálására és érvényesítésére van szükség. A magyar demográfiai tendenciák, csökkenő lakosság mellett szükséges lehet a bevándorlás (pl.: munkaerőpiac szempontjából) Fontos a migránsok irányába tanúsított tolerancia erősítése, a társadalomba történő beintegrálások előmozdítása, a migrációs ismeretek kiszélesítése, ebben fontos szerepet kap a média és az oktatás. Sztereotípiák lebontása, média szerepe, nyelvtanulás fontossága, országimázs jelentősége.
A multikulturalizmus válsága A kilencvenes évek második felétől húzódó kérdés > miként teremthető meg a békés egymással élés növekvő migrációs nyomás mellett (Thilo Sarazzin) Egymással párhuzamos élés valósult meg > vallási, etnikai, faji elkülönülés > a migránsok nem is akarnak beilleszkedni? Első-, másod- és harmadgenerációs problémák (identitás keresése és a szélsőségek megerősödése) Asszimiláció nélkül is mehet > integráció (csak a liberális megoldás az egyetlen út?) Politikai, szociális (társadalompolitikai, kulturális) és gazdasági programok összehangolásának szükségessége Helyette: transznacionalizmus lehetősége (párhuzamos identitás megléte)
A multikulturalizmus válsága 1. Oktatásban való részvétel és hajlandóság 2. Munkaerőpiaci integráltság 3. Szociális ellátórendszertől való függőség 4. Termékenység 5. Területi szegregáció 6. Vallásosság foka és szélsőségre való hajlam 7. Bűnözés és bűnelkövetésre való hajlam Többszörös hátrány: származás, vallás, bőrszín > gazdasági hátrányok, területi elkülönülés, saját identitás, nyitottság beszűkülése > leszakadás, szegregáció, bűnözés, munkanélküliség > fogyasztói társadalomból való kiszorulás, ellenérzés, agresszió a többségi társadalommal szemben > párhuzamos társadalom kialakulása
Köszönöm a figyelmet!