www.melyszegenyseg.hu info@melyszegenyseg.hu ÖSSZEFOGLALÓ A 2013 JANUÁRBAN MEGTARTOTT LEHATÁROLÁS MŰHELYMUNKÁRÓL Budapest 2013. január 8.
1. A mélyszegénységben élők felzárkóztatását célzó támogatási programok területi lehatárolása Szakmai műhelybeszélgetés 2013. január 8 án került sor az Autonómia Alapítvány irodájában arra a szakmai műhelybeszélgetésre, amelynek keretében a támogatáspolitikában alkalmazott különböző területi lehatárolások, célzások eddigi tapasztalatait elemeztük. A TÁMOP 5.1.3 as projekt 2 es komponensében pályázó konzorciumok az eddigiekhez képest új területi célzással találkoztak: minden korábbinál részletesebben került meghatározásra, hogy mely települések vehetnek részt az akcióterületben (2 listáról összeválogatva meghatározott szabályok mentén). Azt igyekeztünk körbejárni, hogy ez a lehatárolás mi újat hozott az eddigi gyakorlathoz képest (pl. LHH), hogyan vált be az eredeti elképzelés és mi várható a következő támogatási időszakban (szegénységgel és kirekesztéssel sújtott területek lehatárolása, új közigazgatási egységek következményei, a hátrányos helyzetű térségek lehatárolására, terén). A szakmai műhelybeszélgetésre az MTA Regionális Kutató Központjából, az NFÜ ből, a EMMI ből, a KÖFÉ től, az OSI ból hívtunk hozzászólókat, valamint független szakértőket és a 2 es komponens egyes projektjeiben résztvevő kollégákat. A műhelybeszélgetés első előadója dr. Kovács Katalin volt az MTA RRK tól, aki az LHH kistérségek meghatározásában és a TÁMOP 5.1.3 akcióterületi célzásának kialakításában is tevékenyen részt vett. Elmondta, hogy mindkét esetben kettős cél vezette a munkájukat: egyrészről a minél pontosabb területi célzás a mélyszegénységben élőkre vonatkozóan, másrészről pedig a méltányos bővítés annak érdekében, hogy a csak kicsivel jobb helyzetű, de hasonló problémákkal küzdő közeli települések se maradjanak ki a célzásból. Azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez a módszer a homogén, és kis földrajzi kiterjedésű területek lehatárolására alkalmas. A heterogén, nagyobb közösségben élő rászorulók ebből a célzásból kimaradnak (pl. városi szegénység). A TÁMOP 5.1.3 esetén alkalmazott módszertan már az LHH s célzás tovább finomított változata a vidéki, jellemzően aprófalvas területeken mélyszegénységben élők elérésére. A következő előadást Farkas Zsombor, az Autonómia Alapítvány szociálpolitikai szakértő munkatársa tartotta. A TÁMOP 5.1.3 második komponensében megvalósuló projekteket elemezte abból a szempontból, hogy mennyire sikerült elérni a kívánt célcsoportot (a mélyszegénységben élőket). Előadásának legfontosabb megállapításai a következők voltak: Az elnyert támogatási összegek nem mutatnak összefüggést az akcióterület nagyságával és lakosságszámával. A merítési területen 8 10 es szegénységi kockázat kóddal (a legszegényebbek) rendelkező települések jelentős része bekerült a programba (vagy be akart kerülni: pályázott és nem nyert). Az akcióterületekben szereplő települések 90% a 8 10 es szegénységi kockázat kóddal rendelkezők körébe tartozik, ami sokkal jobb arány (tehát sikeresebb célzás), mint a kistérségi lehatárolás esetén tapasztaltak. 2
A két bevezető előadást követő beszélgetésen elhangzott vélemények, hozzászólások az alábbi témák köré csoportosultak: Tapasztalat, hogy vannak olyan akcióterületben részt vevő települések, ahol nem folyik érdemi tevékenység ez nem volt kivédhető, bevonásukra a minimális lakosságszám (5000 fő) eléréséhez volt szükség. Főleg az aprófalvas területeken jellemző. A legrosszabb helyzetű kistérségek elérésére nem feltétlenül a pályáztatási a forma a legmegfelelőbb. Az LHH is egy lehetséges példa, vagy a normatív módszer alkalmazása is megfontolandó a jövőben. A területi célzás a TÁMOP 5.1.3 ban alapvetően jól sikerült, apró finomhangolási problémák léptek csak fel. A potenciális (területileg célzott) pályázók minél sikeresebb felkészítése az 1 es komponens feladata volt. (Ennek is voltak kudarcai: időhiány, fogadókészség hiánya). A 2014 20 as időszakra vonatkozó tervezésbe nagyon fontos lenne ennek a projektnek a tapasztalatait (főleg a célzás, projekttervezés, végrehajtás, időkeret tekintetében) visszacsatolni. Fontos tapasztalat, hogy azok a projektek működnek igazán jól, ahol már volt előzmény (szervezetek, települések közötti együttműködés). Ezt követően még két előadást hallgattunk meg, az egyik a szegénységgel sújtott térségek lehatárolására irányuló ESPON kutatásról számolt be (MTA RKK) a másik pedig az ír területi lehatárolás gyakorlatát ismertetette (Magócs Krisztina, VÁTI). Ez utóbbinak markáns üzenete a vidékfejlesztési és szociális területek szükséges szinergikus együttműködése a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása érdekében. Végül Lukács György (Autonómia Alapítvány, a TÁMOP 5.1.3 egyes komponense keretében elvégzendő hatástanulmány és kutatás vezetője) ismertette az első adatfelvétel tanulságait. A teljes kutatási beszámolót hamarosan közzétesszük a honlapon. 2. A műhelybeszélgetésen elhangzott előadások: 3
Kiindulás TÁMOP 5.1.3. A célterületi lehatárolás kérdései a tervezési iidőszakban Kovács Katalin 2013. január 8. AA Műhelymunka 1 Forráshiány: nincs elég forrás arra, hogy minden rászoruló (közösség) támogatható legyen Területi elv: a területileg koncentráltan jelentkező rászorultságot kezeli A jogosultság meghatározása a közpénzekre tekintettel: OTK 2005: a lakosság legfeljebb 10% a = az LHH 33 területén élő népesség További szempontok Szűkítések A célcsoportra közelítés az LHH 33 (majd LHH 47) települései közül a rászorulók (ahol a mélyszegénységben élők élnek) Bővítések: szakmai és méltányossági szempontok érvényesítése LHH 33 tól LHH 47 ig és tovább a környező kistérségek rászoruló települései Max. 30%: az érintett kistérségek nem rászoruló települései TÁMOP 513: Átfogó cél Az egymásba fonódó területi és társadalmi hátrányok következményeinek, a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése, továbbá a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása azzal az eszközrendszerrel, amelyet a szociális és közösségi munka valamint a részvételi alapú település és (köz)szolgáltatásfejlesztés együtt nyújthat. TÁMOP 513: A célcsoport A halmozott szociális hátránnyal jellemezhető településeken mélyszegénységben élők köre. Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: legalább lább három éve munkanélküliek, k illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezték el, elavult, nem piacképes szakképzettséggel, végzettséggel rendelkeznek, aktív korú inaktívak, kettőnél több gyermeket nevelnek. TÁMOP 513: Célterület A konstrukció célterülete a 311/2007. (IX. 17.) sz. Kormányrendeletben meghatározott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség (a továbbiakban LHH 33) és a velük szomszédos kistérségek azon településeit öleli fel, amelyekben a mélyszegénységben élők nagyarányú jelenléte valószínűsíthető. A konstrukció keretében támogatott projektek a meghatározott kritériumok szerint összeállított akcióterületeken valósulnak meg. 1
Módszerek: a célterület (=merítési terület) azonosítása Időszak Célterületi javaslat Lehatárolás módja 2008. május LHH 33 kör 60 leghátrányosabb helyzetű mikrotérsége Központi szakértői közreműködéssel (értsd: kk + barátai) az LHH 33 kistérség tervező bizottságainak kijelölt tagjai g települések meghatározása (merítési bázis) ha 3 indikátorból 2 határérték feletti 2009. LHH 33 és a környező nem LHH 33 A szociális támogatásra szoruló április kistérségekből a tömbösíthető szociális támogatásra szoruló települések 2009. június 2010. április LHH 47 és a környező nem LHH kistérségekből a szociális támogatásra szoruló települések Minimum 70%: LHH 47 és a környező nem LHH kistérségekből a szociális támogatásra szoruló települések Maximum 30%: kiegészítők u.a. u.a. A szociális támogatásra szoruló települések kiválasztása Megrendelés: a besorolás legyen egyszerű, érthető, ellenőrizhető Indikátorok A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak a 18 éven aluliak arányában (%) Az önkormányzat által szociális támogatásra kifizetett támogatások egy lakosra jutó összege (FT) A regisztrált munkanélküliek (álláskeresők) 18 59 évesek számához viszonyított aránya (%) Elfogadott határértékek A vidéki átlag duplája Merítési kör meghatározása: 2 indikátor a 3 ból határérték feletti Korábbi, szigorúbb változatok: mindhárom változó határérték feletti vagy/és a határérték magasabb (250%) Variációk az LHH 33 as települési körben Merítési bázis javaslat 2009. áprilisából: LHH 33 + szomszédok tömbösítve Teljesítendő kritériumok Települések száma Állandó népesség 2007 Egy kritérium sem éri el a küszöbértéket 97 280 700 1 kritérium éri el a küszöbértéket 92 198 578 Egyszerre két kritérium éri el a küszöbértéket 154 162 482 Egyszerre három kritérium éri el a küszöbértéket (ajánlott) 374 352 268 Legalább két kritérium éri el a küszöbértéket 528 514 750 Összesen 717 994 028 LHH illeszkedés települési szinten LHH illeszkedés kistérségi szinten Kiesők: Rétsági, Kalocsai, Mohácsi, Pécsváradi 2
Egy másik besorolás (komplex mutató): szegénységi kockázati kód 2005 Módszertan (bonyolult) TSTAR 2005 ös adatokból, illetve külön vásárolt 2005 ös adatokból: 100 idősre jutó fiatal (0 14 éves, illetve 60 x éves) 2005 ben (Tstar) Nettó jövedelem és nyugdíj egy lakosra jutó értéke 2005 (APEH+TB) Nettó havi jövedelem egy állandó lakosra jutó értéke, 2005 (APEH) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek aránya, 2005 (TEIR SZOCÁIR részéből van) Munkanélküli ráta 2005, (TSTAR) Nem korbetöltött ö nyugdíjasok aránya, 2005 (TB) Népszámlálás 2001 adatai alapján: középfokú végzettségűek aránya, 2001 (NSZ, 2001) foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001(NSZ, 2001) Pontozás Egyszer a változókat külön külön viszonyítja a vidéki átlaghoz, aztán ezt bekódolja 1 8 ig (bizonyos %os értékek közöttt) Aztán az 1 8 kódolt változókat összevonja egyszerű átlagot számítva ebből lesz az átlagpontérték, aztán ezt még egyszer kategóriába sorolja (1 10 ig, vagy 1 5 ig) Problémák, kérdések Bármelyik módszer csak közelít, sejtet, minél nagyobb és heterogénebb egy település, annál pontatlanabbul A naív(a) tervező amikor az önkéntességre, alulról építkezésre, elszánt, inklúzív kezdeményezésekre számít (vagyis nem paranoiás), akkor könnyen felülírhatja a szakmai szerveződéseket a nem szakmai érdekeltségek gazdag hálózata. Több paranoia / óvatosság kell? vagy éppen még több mozgástért kell adni? túl sok múlott a helyi döntéshozókon? Lett volna inkább felülről irányított? 3
Lehatárolás szakmai műhely 2013. január 8. Farkas Zsombor (Autonómia Alapítvány) Készítette: Sain Mátyás Potenciális célterület 801 elsődleges/másodlagos jogosultságú település 473 kiegészítő listás település össz.: 1247 jogosult település Készítette: Sain Mátyás Az akcióterületek száma lakosságszám szerint 25 nyertes program, helyi megvalósító 25 akcióterület 299 település (célterületbe tartozó települések közel negyede) 35 érintett kistérség (20 db. 33 LHH, 5 db. 47 LHH, 10 db. nem LHH) Az akcióterületek néhány yjellemzője j 279 falu, 20 város min. 5 max. 24 település/akcióterület átl. településszám: 11,3 lakosságszám: 5 500 37 000 fő (átl. 14 700) Lakosságszám, fő Akcióterületek száma, db 5-10 ezer fő 9 10-15 ezer fő 4 15-20 ezer fő 6 20-25 ezer fő 3 25 ezer fő felett 3 1
A települések száma, megoszlása a kistérség fejlettségi típusa szerint A települések száma, megoszlása lakosságszám szerint 250 218 200 150 100 50 0 73 49 32 11 16 33 LHH 47 LHH nem LHH települések száma, db megoszlása,% A falvak és a városok száma és megoszlása a kistérség fejlettségi típusa szerint A települések száma, megoszlása szegénységi kockázat (MTA RKK) szerint Kistérség fejlettségi típusa Településtípus 33 LHH 47 LHH nem LHH Összesen száma, db 203 28 48 279 Falvak megoszlása, % 72,8 10,0 17,2 100 száma, db 15,0 4,0 1,0 20 Városok megoszlása, % 75,0 20,0 5,0 100 160 140 120 100 80 60 40 20 0 123 135 41 45 25 8 12 4 3 1 legmagasabb (10) magas (8-9) átlagot meghaladó (7) ötös-hatos kockázat ötös alatti kockázat települések száma, db települések megoszlása, % Települések száma kistérség és szegénységi kockázat szerint, db Városok az akcióterületen telepules Szegénységi kockázati kód Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent Valid Abádszalók 1 5,0 5,0 5,0 Kistérség fejlettsége legmagas abb (10) magas (8-9) átlagot meghaladó (7) ötös-hatos kockázat ötös alatti kockázat összes en Bácsalmás Battonya Berettyóújfalu Edelény 1 5,0 5,0 10,0 1 5,0 5,0 15,0 1 5,0 5,0 20,0 1 5,0 5,0 25,0 Gönc 1 5,0 5,0 30,0 33 LHH 94 94 19 9 1 217 Kisköre Mezőhegyes 1 5,0 5,0 35,0 1 5,0 5,0 40,0 Mezőkovácsháza 1 5,0 5,0 45,0 Nagyecsed 1 5,0 5,0 50,0 47 LHH 4 21 3 2 2 32 Nagyhalász Nyírlugos 1 5,0 5,0 55,0 1 5,0 5,0 60,0 Rakamaz 1 5,0 5,0 65,0 Rudabánya 1 5,0 5,0 70,0 nem LHH 25 20 3 1 0 49 Sellye Szendrő 1 5,0 5,0 75,0 1 5,0 5,0 80,0 Szigetvár 1 5,0 5,0 85,0 összesen 123 135 25 12 3 298 Szikszó Tab Vámospércs 1 5,0 5,0 90,0 1 5,0 5,0 95,0 1 5,0 5,0 100,0 Total 20 100,0 100,0 2
Köszönöm a figyelmet! www.melyszegenyseg.hu 3