Szervezettan2 gyakorlati zh I. Szövettípusok: 1. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 2. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 3. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 4. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: Kollagén és elasztikus rost alkothatja sejtközötti állományát, hízósejt, zsírsejt, makrofág lehet benne. 5. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: Mezenchimából alakul ki, limfocita, granulocita, hízósejt lehet benne. 6. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: legelterjedtebb, legváltozatosabb szövettípus, szervek közötti teret tölti ki, sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll. 7. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: Embrionális formája a mezenchima, egyik sejttípusa a fibroblaszt, szervek közötti teret tölti ki. 8. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: Egyik idetartozó szövettípus feladat a raktározás, szigetelés, kipárnázás, jellemző sejttípusai közt vannak az immunrendszer sejtjei. 9. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: szilárd de egyben rugalmas vázelemeket képeznek, dezmoszómák előfordulhatnak bennük, 10. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: speciális kötőszövetek, alapállománya lehet chondroitin-szulfát, kálcium-foszfát / apatit 11. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sokmagvú rostokból állhat egyik típusa, kötőszöveti elemekkel szoros kapcsolatban állnak, mikrofilamentumok párhuzamos lefutásúak bennük.
12. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: ektodermális eredetű, egyik sejttípusa a Schwan sejt, gap junction/rés kapcsolat előfordulhat sejtjei között. 13. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: eketodermális eredetű sejtjei között egyetlen mezodermális eredetű, bevándorló sejttípus található, sejtjei szinapszisokkal kapcsolódhatnak egymáshoz. 14. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: ektodermális eredetű, egyik sejttípusa az ependima sejt, fehér és szürkeállományra tagolódik. II. Rost és sejttípusok: 15. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? A szervezet leggyakoribb proteinjéből épül fel, kötő- és támasztószövetben is előfordul, 12 típusa van. 16. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? I típusa a leggyakoribb, II típusa a hialin és a rugalmas porc alkotórésze, vékony szálakat alkot. 17. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Fibroblasztok, oszteoblasztok simaizomsejtek, retikuláris sejtek is képesek szintetizálni. 12 típusa van. 18. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? A szervezetben egyedül itt fordul elő hidroxiprolin és hidroxilizin. 19. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Vastag, vékony szálakat alkothat illetve a lamina bazalisban amorf jellegű. Eozinnal rózsaszínüre festhető. 20. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? A fő fehérje típusa az elasztin, ami glicint, prolint valint, dezmozint és izodezmozint tartalmaz. 21. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Vékony fonalakat alkot amelyek csak speciális festési eljárással tehetők láthatóvá. Minden kötőszövetben előfordul, különösen ott ahol a szervek működés közben alakjukat változtatják.
22. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Feladata a strukturális támasztás. Extracelluláris mátrixot termelik. 23. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Ovális sejtek nagy kerek sejtmaggal, rengeteg féle immunoreaktív anyag van bennük: hisztamin, szerotonin, heparin. Immunrendszer részei, a fehérvérsejt típusokkal együtt. 24. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Hasonló a neuronokhoz, csak sokkal kisebb, és nincs axonja. Homeosztatikus funkció t lát el. 25. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Sérüléskor ez a sejttípus alkotja a hegget. Ektodermális eredetű sejt. 26. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Vér-agy gátat alkotja 27. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Akciós potenciál kialakítására képes sejttípus 28. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Bipoláris, unipoláris multipoláris és piramis alakú is lehet. 29. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Oligodendrociták termelik a szigetelő burkát. Központi idegrendszerben futó axonokat nevezzük így 30. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Akár 60 szomszédos neuron axonját is ellátja szigeteléssel. B12 vitamin hiány, egyes virális fertőzések esetén sérül funkciója. 31. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Környéki idegrendszer axonjainak sejtes szigeteléssel ellátott nyúlványait nevezzük így. 32. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Környéki idegrendszerben alakítja ki az axonok szigetelő burkát. Maga a sejt tekeredik fel az axonokra. 33. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Nyugalmi állapotban asztrocitákhoz hasonló nyúlványos sejtek. Aktiválódásukkor nyúlványok visszafejlődnek, és fagocitózisra képes.
34. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Legkisebb gliasejtek. Mezodermális eredetűek. Immunrendszer részét képezik az idegrendszerben 35. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Transzmitter/ingerületátvivő anyaga alapján gátló, serkentő és monoaminerg típusokat különböztetünk meg. 36. Q: Idegszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Rövidebb és egy hosszabb nyúlvánnyal rendelkezik.a hosszabb nyúlvány/axon gyakrabban távolabbi, ritkábban ugyanabban a struktúrában végződik mint ahol az idegsejt sejtteste van. III. Kötő- támasztó és izomszövet típusok 37. Q: Kötőszövetben előforduló melyik rost/-sejttípusra igaz? Embrionálisan előfordul nyúlványos sejtek. Minden kötőszöveti sejt ebből alakul ki. 38. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Sejtjeiben nagy internális zsírcsepp található emiatt a vékony citoplazma réteg a sejthártyához tapadt, a lapos mag sejt szélén található. Raktározásra szakosodott szövettípus. 39. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Sejtközötti állománya gélszerű, kollagén rostokat is tartalmaz. Embrionálisan bőrben, születéskor köldökzsinórban található. 40. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Sejtközötti állománya gélszerű, kollagén rostokat is tartalmaz. Embrionálisan bőrben, születéskor köldökzsinórban található. 41. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Nyúlványos sejtek találhatóak benne. A sejtek felszínén rosthálózat. Lépben, nyirokcsomókban található. 42. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Nyúlványos sejtek találhatóak benne. Szilárd hálózat alakul ki a sejtekből és a rostokból. Csontvelőben, hajszálerekben, izom és idegrostok környékén található. 43. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Rostjainak lefutása nem irányított, laza hálózatot alkotnak. Szervek közötti tér kitöltése: védelem
és támasztás, a bőr és alatta levő szövet kapcsolása is feladatai közé tartozik. 44. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Lágy, hajlékony szövet. Rostjai laza hálózatot alkotnak. Vérerek körül, szervek közötti térben ez a szövettípus fordul elő. 45. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Sok rostot tartalmaz szorosan egymás mellett. Kevés sejt, kevés sejtközötti állomány van benne. Erezettsége kismértékű. 46. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Egyik típusa az ín, sok párhuzamosan futó kollagén rosttal. Kevés sejt, kevés sejtközötti állomány van benne. 47. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Egyik típusa izületi szalagokban van, párhuzamosan futó sok rugalmas rostot tartalmaz. Kevés sejt, kevés sejtközötti állomány van benne. 48. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Sejtjeiben sok apró zsírcsepp, mag közép tájon, sok mitokondrium található. Feladata a hőtermelés. 49. Q: Melyik kötőszövet típusra jellemző? Gazdag érhálózat a van. Két lapockacsont között, hónaljárokban, nyaktájékon, mellkasi nagyerek mentén, vesék körül található. Téli álmot alvó emlősökben, emberi újszülöttekben sok található belőle. 50. Q: Melyik támasztószövetre jellemző? Jellemző sejttípusában egy vagy több vakuolum van, egymáshoz dezmoszómákkal kapcsolódnak. Gerinchúrt alkotja 51. Q: Melyik támasztószövetre jellemző? Áttetsző, kissé kékes árnyalatú porc, embrionálisan a teljes vázrendszert alkotja, felnőtt korban az ízületi porcokat, bordák és légcső porcát. 52. Q: Melyik támasztószövetre jellemző? Áttetsző, kissé kékes árnyalatú porc. Kollagén rostjai hondroitin szulfáttal vannak átitatva: nem festődnek. Vérerek nincsenek benne. 53. Q: Melyik támasztószövetre jellemző? Nagy tömegű rost, fénymikroszkópban is látszik. Rugalmas változata a fülkagyló ban kollagén rostban gazdag változata a csigolyák között található.
54. Q: Melyik támasztószövetre jellemző? Szerves állományához tartoznak a szövettípus speciális sejtjei, mukopoliszacharid jellegű sejtközötti állomány kollagén rostok. Szervetlen alapállományába sók rakódnak le. 55. Q: Melyik támasztószövetre jellemző? Havers csatornákat és Havers lemezeket találhatunk bennük. Havers csatornákat vérerek töltik ki, míg a lemezek között kollagén rostok vannak. 56. Q: Melyik támasztószövetre jellemző? Havers csatornákat és Havers lemezeket találhatunk bennük. Helyenként a Havers csatornákat rájuk merőleges Volkmann csatornák kötik össze. A lemezrendszerek hematoxilinnel erősen festődnek. 57. Q: Melyik izomszövetre jellemző? Az izomsejtek kötegeket, rétegeket vagy lemezeket alkotnak. A sejtmag megnyúlt pálcika alakú. A sejt hossztengelyével párhuzamosan futnak a miofibrillumok. 58. Q: Melyik izomszövetre jellemző? Az izomsejtek sejtmagja a sejt közepén helyezkedik el, megnyúlt pálcika alakú. Szoros kapcsolatban állhatnak a kötőszöveti elemekkel (rugalmas, kollagén rostok), hajszálerekkel vagy idegrostokkal. 59. Q: Melyik izomszövetre jellemző? Sokmagvú sejtekből áll. Sejtmag ovális, szarkolemmával szomszédos perifériás magot tartalmaz. 60. Q: Melyik izomszövetre jellemző? A vékony és vastag filamentumok szabályos váltakozása adja a szövet jellegzetes rajzolatát az Ebert vonalakat. Az izomrostok keresztmetszetben egyenletesen oszlanak szét vagy Cohnheim - féle mezőt alkotnak. 61. Q: Melyik izomszövetre jellemző? Kevésbé rendezett szövet a villásan elágazó kötegei miatt. A sejtmagokat szarkoplazmában dús udvarok vehetik körül. 62. Q: Melyik izomszövetre jellemző? Kevésbé rendezett szövet a sejtek között húzódó jelentős kötőszövet miatt. Ebert vonalak ritkán láthatóak. Sejtmag centrális elhelyezkedésű. IV. Neuron típusok
63. Nagy multipoláris neuron, amely a gerincvelőben van és az izomrostokat idegzi be. 64. Retinában a csapokat összekötő neuron típus. 65. Felfedezőjéről elnevezett sejt, kisagy projekciós neuronjai 66. Kérgi területek leggyakoribb neuron típusa. Nevét alakjáról kapta, apikális és bazális dendritekkel rendelkezik 67. Túlingerléstől védő kérgi interneuron típus. Felfedezőjéről kapta a nevét. V. Agyterületek Melyik agyterület egyik rétegére jellemző? 68. Kisagy sejtekben legszegényebb rétege, dendriteken és rostokon kívül csillag és kosársejtek fordulnak elő benne. Itt végződnek a kúszórostok. 69. Kisagy kimenetét adó sejtek rétege. 70. Kisagyban kis gömb alakú sejtek alkotta réteg. Itt végződnek a moharostok. 71. A hippocampus Cornu Ammonis részének fő- /projekciós sejtjeinek a rétege 72. Hippocampus Cornu Ammonis részében a molekuláris réteg neve. Interneuronok találhatóak benne. 73. Gyrus dentatus fősejtjeinek a rétege 74. A Cornu Ammonis polimorf sejteket és rostokat tartalmazó sejtek rétege. 75. Neocortex külső rétege. Főleg rostokat és kisméretű interneuronokat tartalmaz. 76. Kis gömb alakú sejteket tartalmazó réteg a neocortexben. Felszínhez közel eső réteg. 77. Piramissejteket tartalmazó réteg. Piramissejtek axonja általában másik kéregrészbe megy. 78. Kis gömb alakú sejtek, csillagsejtek alkotják. Talamikus rostok ebben a rétegben végződnek.
79. Piramissejteket tartalmazó réteg. Piramissejtek axonja általában subkortikális régiók felé megy. 80. Különböző méretű és alakú neuronok alkotják. Neocortex legbelső rétege.