AZ UNIÓ HELYZETE. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének beszéde szeptember 12. #SOTEU ec.europa.eu/soteu2018

AZ UNIÓ HELYZETE 2018 Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének beszéde 2018. szeptember 12. HU #SOTEU ec.europa.eu/soteu2018

Az Európai Bizottság elnöke minden év szeptemberében beszédet mond az Európai Parlament előtt az Unió helyzetéről, amelyben számba veszi az elmúlt év eredményeit, és bemutatja a következő év kiemelt feladatait. Felvázolja továbbá, miként fogja kezelni az Európai Bizottság az Európai Unió előtt álló legsürgetőbb kihívásokat. A beszédet plenáris vita követi. Ezzel megkezdődik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott párbeszéd, amelynek célja a Bizottság következő évi munkaprogramjának előkészítése. Az Unió helyzetéről szóló, a Lisszaboni Szerződéssel intézményesült beszédről az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló 2010. évi keretmegállapodás rendelkezik, amely előírja azt is, hogy az elnök szándéknyilatkozatban fordul az Európai Parlament elnökéhez és a Tanács elnökségét betöltő tagállamhoz, részletesen kifejtve, milyen jogalkotási és egyéb intézkedéseket kíván az Európai Bizottság meghozni a következő év végéig. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2018. szeptember 12-én negyedik alkalommal mondott beszédet az Unió helyzetéről. Valamennyi anyag elérhető a http://ec.europa.eu/soteu2018 internetcímen. Az idei beszédre a 2019. évi parlamenti választásokra való felkészülés és a 27 tagú Európai Unió jövőjéről zajló vita közepette kerül sor.

TARTALOM Az Unió helyzete (2018)... 5 Szándéknyilatkozat Antonio Tajani elnök és Sebastian Kurz kancellár részére...19 Előrehaladás az Európai Bizottság 10 prioritása tekintetében...31 Jelentés A szakpolitikák végrehajtásáról...53 Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására: az első év eredményei és az előttünk álló lépések...69 Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó unió számára: a 2021 2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret...77 A gazdasági helyzet alakulása....83 Az Európai Stratégiai Beruházási Alap...93 10 évvel a pénzügyi válság kezdete után erősebb, védettebb és stabilabb pénzügyi szektor....99 A reformok támogatása az uniós tagállamokban... 105 Új fejezet Görögország számára... 111 Az EU Japán gazdasági partnerségi megállapodás... 117 Az EU kulcsfontosságú partnersége Afrikával.... 123 Az Európai Szolidaritási Testület... 129 Minőségi jogalkotás..................................................... 135 Az EU ígéreteinek teljesítése: közös döntéseink hatékonyabb érvényesítése.... 139 Látogatások a nemzeti parlamenteknél... 143 Civil párbeszédek... 147 A közvélemény alakulása az EU-ban... 153 Az Unió helyzete (2018) (*)... 159 (*) előadott szöveg

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELÉRKEZETT AZ EURÓPAI SZUVERENITÁS IDEJE Az Unió helyzete (2018)

BEVEZETÉS: A CSELEKVÉS ÉS AZ ÉBERSÉG SZÜKSÉGESSÉGE Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A történelem néha mintha ólomléptekkel haladna, majd mire feleszmélünk, már el is szállt a pillanat. Ez a helyzet a Bizottsággal is: megbízatása mindössze öt évre szól, és ennyi idő alatt kell ténylegesen új irányt szabnia a dolgok menetének. A jelenlegi Bizottság történelmi távlatból kérészéletű, csak egy röpke pillanatot tölt be az Európai Unió hoszszú történetében. Az általam vezetett Bizottság végső értékelésének ideje azonban még nem érkezett el. Így tehát ma nem arról fogok mérleget vonni, hogy mi mindent sikerült megvalósítanunk az elmúlt négy évben. Épp ellenkezőleg: arról szeretnék beszélni, hogy a következő tizenkét hónapban is minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a korántsem tökéletes Uniónkat minden nap egy kicsit jobbá tegyük. Bőven akad még teendő: ezekről szeretnék ma délelőtt Önök előtt beszélni. Önelégültség és dicsekvés nélkül. Alázat és munka: ez a Bizottság jelszava, és ez lesz az elkövetkező hónapokban a programunk. A történelem a szó valódi értelmében vett történelem néha váratlanul köszönt be a nemzetek életébe, és sokáig elidőzik. Így volt ez az első világháborúval is, amely 1914-ben az egész európai kontinenst meglepetésként érte, holott 1913-ban még minden napfényes, nyugodt, békés és biztató volt. 1913-ban az európaiak meg voltak győződve arról, hogy tartósan békében fognak élni. Nem kellett hozzá egy év, és már testvérháború dúlta fel Európát. Nem azért hozom ezt az időszakot szóba, mintha azt hinném, újabb csapás áll küszöbön. Hanem azért, mert az Európai Unió a béke letéteményese. Hálával tartozunk azért, hogy a világnak olyan részén élünk, ahol béke honol, és ezt az Európai Uniónak köszönhetjük. Tisztelettel tartozunk az Európai Uniónak, nem dobálhatunk rá sarat, álljunk ki identitásunk és életmódunk védelmében. Vállaljuk hazafias érzéseinket, ám csak azokat amelyek nem mások ellen irányulnak. El kell utasítanunk azt a fajta túlzó nacionalizmust, amely a másokkal szembeni gyűlöletre és a kirekesztésre buzdít, és elpusztít mindent, ami az útjában áll. Azt a fajta nacionalizmust, amely bűnbakot keres ahelyett, hogy békés együttélésre törekedne. Égetően fontos, hogy hűek maradjunk az Európai Unió alapeszméjéhez, amely így szól: soha többé háborút! Elengedhetetlen, hogy erre éberen ügyeljünk a saját házunk táján és a szomszédságunkban. 6

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ UNIÓNK HELYZETE 2018-BAN GYÜMÖLCSÖZŐ ERŐFESZÍTÉSEK Tisztelt Képviselők! Milyen állapotban van az Európai Unió ma, 2018-ban? Tíz esztendővel a Lehman Brothers csődje után Európa javarészt maga mögött tudhatja a gazdasági és pénzügyi válságot, amely kívülről gyűrűzött be, ám nagyon súlyos károkat okozott. Az uniós gazdaság az elmúlt huszonegy negyedév alatt folyamatos növekedést ért el. Helyreállt a foglalkoztatottság, és 2014 óta csaknem 12 millió új munkahely jött létre. 12 millió munkahely: ez több, mint Belgium teljes lakossága. Európában még soha ilyen magas nem volt a foglalkoztatottak száma, mint ma: 239 millió férfinak és nőnek van munkája. Az ifjúsági munkanélküliség 14,8%. Ez még mindig magas, de 2000 óta nem volt soha ilyen alacsony. Fellendültek az európai beruházások: az egyesek által még mindig bár egyre ritkábban Juncker-tervként emlegetett Európai Stratégiai Beruházási Alap 335 milliárd euró értékű köz- és magánberuházást mozgósított. Sőt, hamarosan elérjük a 400 milliárdot. És ott van Görögország: a jó néhány fájdalmas év, a példátlanul súlyos társadalmi nehézségek, de ugyanakkor a példa nélküli szolidaritás után Görögország sikeresen teljesítette programját, és ismét talpra állt. Minden elismerésem a görög nép herkulesi erőfeszítéseinek, amelyeket sok más európai még mindig nem becsül eléggé. Jómagam mindig is megvédtem Görögországot, annak méltóságát, Európában betöltött szerepét, és síkra szálltam amellett, hogy az országnak az euróövezetben kell maradnia. Erre büszke vagyok. Európa megerősítette kereskedelmi nagyhatalmi státuszát is. Globális kereskedelmi pozíciónk kiváló bizonyíték arra, hogy meg kell osztani szuverenitásunkat. Az Európai Unió ma 70 országgal tart fenn kereskedelmi megállapodást. Együttesen a világ GDP-jének 40%-át tesszük ki. Ezek a megállapodások, melyeket sokan igazságtalanul bírálnak hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ többi részében is érvényesüljenek a magas szintű európai élelmiszer-biztonsági, munkajogi, környezetvédelmi és a fogyasztói jogi normák. Amikor júliusban nagy nemzetközi feszültségek közepette egy héten belül Pekingben, Tokióban és Washingtonban tettem látogatást, az Európai Bizottság elnökeként a világ legnagyobb egységes piacának képviseletében szólalhattam fel. Olyan Unió képviseletében, amely a világ gazdaságának egyötödéért felel. Olyan Unió képviseletében, amely kész kiállni az értékeiért és az érdekeiért. Olyan Európáról számoltam be az ottaniaknak, amely nyitott, de nem naiv kontinens. Az európai egységnek köszönhetően ezt elvben és részletesen egyaránt kifejthettem, ismertethettem az Európai Unió álláspontját, hogy ezzel konkrét eredményeket érjünk el polgáraink és vállalkozások számára. Mi, európaiak egységes Unióként olyan erővé váltunk, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amikor Washingtonban jártam, Európa nevében szólaltam fel. Egyesek nagy meglepetésként aposztrofálták azt a megállapodást, amelyet Trump elnökkel kötöttem tárgyalásaim eredményeképpen. Holott nem volt benne semmi meglepő, mindössze annyi történt, hogy Európa képes volt egységes álláspontot képviselni. Európának szükség esetén egységesen kell fellépnie. Az Európai Unió ma 70 országgal tart fenn kereskedelmi megállapodást. Együttesen a világ GDP-jének 40%-át tesszük ki. 7

GLOBÁLIS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Mindezt bebizonyítottuk, amikor következetesen kiálltunk a Párizsi Megállapodás mellett, mert mi, európaiak azt akarjuk, hogy tisztább bolygót hagyjunk örökül a következő generációkra. A 2030-ra kitűzött széndioxid-csökkentési célok tekintetében egyetérek az energiaügyi biztosunk elemzéseivel-. Nem kétséges, hogy ezek tudományos szempontból helyénvalóak és politikailag szükségesek. Az idei nyári aszályok élesen rávilágítottak arra, hogy ez a munka mennyire fontos nemcsak a mezőgazdasági termelők számára, hanem a következő európai generációk jövőjének megóvása szempontjából is. Nem mehetünk el az előttünk álló kihívások mellett. Nekünk, a Bizottságnak, és Önöknek, a Parlamentnek a jövőt kell szem előtt tartanunk. Tisztelt Képviselők! A világ nem áll meg, sőt, minden eddiginél gyorsabban változik. A kontinensünk előtt álló külső kihívások nap mint nap sokasodnak. Ezért az egységesebb Európa megteremtésére irányuló erőfeszítéseink egy pillanatra sem lankadhatnak. Európa képes arra, hogy máshol is stabilitást teremtsen, amint azt a sorozatos uniós bővítések során láthattuk és ez számomra mindig is nagy sikertörténet lesz, hiszen sikerült összhangot teremteni Európa földrajzi helyzete és történelme között. Vannak azonban még mindig teendőink. Visszavonhatatlanul ki kell alakítanunk álláspontunkat a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban. Ellenkező esetben a közvetlen szomszédságunkban mások fogják átvenni az irányítást. Nézzünk körül a szomszédságunkban is. A szíriai Idlib tartományban ezekben az órákban is zajló eseményeket mindannyiunknak mély és közvetlen aggodalommal kell kísérnünk. Nem mehetünk el szó nélkül a küszöbön álló humanitárius katasztrófa mellett, amelyre igazából számítani lehetett. A szíriai konfliktus rámutat arra, hogy egyre jobban megkérdőjeleződik az a nemzetközi világrend, amelyre az európaiak a második világháborút követően berendezkedtek. Európa ma már nem bízhat abban, hogy a tegnap adott szó ma is érvényes marad. Meglehet, aki előző nap még szövetségesnek tűnt, másnapra már nem lesz az. 8

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELÉRKEZETT AZ EURÓPAI SZUVERENITÁS IDEJE Hölgyeim és Uraim! A mai világban erős és egységes Európára van szükség. Olyan Európára, amely továbbra is a békén, a kereskedelmi megállapodásokon és a stabil monetáris kapcsolatokon munkálkodik, még ha mások a kereskedelmi és a monetáris háborúzást is választják. Nem olyan egyoldalú politikát szeretnék, amelynek során figyelmen kívül hagyjuk mások elvárásait és reményeit. Mindenképpen is a többoldalúság pártján vagyok. Ha Európa jobban számításba venné nemzetei politikai, gazdasági és katonai erejét, akkor nem kizárólag a globális fizető szerepét tölthetnénk be, noha ezt a szerepet is meg kívánjuk őrizni. Ám globális szereplőként is meg kell erősödnünk. Igen, jelenleg globális fizető felek vagyunk, de egyúttal globális szereplőnek is kell lennünk. Ezért indítottam újra 2014-ben az akkori nagy ellenkezés ellenére az Európai Védelmi Unió projektjét. És ezért fog a Bizottság a következő hónapokban is éjt nappallá téve azon dolgozni, hogy az Európai Védelmi Alap és a védelemmel kapcsolatos állandó strukturált együttműködés teljes mértékben működőképessé váljon. Ezen a helyen szeretnék pontosítani valamit, amit számomra nagyon fontos: nem arról van szó, hogy militarizálni kívánjuk az Európai Uniót. Nagyobb felelősségre és függetlenségre szeretnénk szert tenni. Mert csak egy erős és egységes Európa lesz képes megvédeni a polgárait a belső és külső fenyegetésektől, így a terrorizmustól és az éghajlatváltozás következményeitől. Csak egy erős és egységes Európa lesz képes megőrizni a munkahelyeket egy nyitott és összekapcsolt világban. Csak egy erős és egységes Európa lesz képes megbirkózni a globális digitalizáció kihívásaival. Ma a Galileo programnak köszönhetően Európa részt vesz az űrversenyben. Nincs egyetlen olyan tagállam sem, amelyik képes lett volna pályára állítani 26 műholdat, amelyet világszerte 400 millió felhasználó vehet Mi, európaiak, a világ legnagyobb egységes piacaként képesek vagyunk arra, hogy mi szabjuk meg a normákat a nagy adathalmazokra, a mesterséges intelligenciára, az automatizálásra vonatkozóan, igénybe. miközben továbbra is ragaszkodunk értékeinkhez, valamint polgáraink jogainak és identitásának megőrzéséhez de ez csak akkor lehetséges, ha egységesen lépünk fel. Az erős és egységes Európa teszi lehetővé, hogy a tagállamok nagy dolgokat valósítsanak meg. Ma a Galileo programnak köszönhetően Európa részt vesz az űrversenyben. Nincs egyetlen olyan tagállam sem, amelyik képes lett volna pályára állítani 26 műholdat, amelyet világszerte 400 millió felhasználó vehet igénybe. Nincs egyetlen olyan tagállam sem, amelyik erre egymagában képes lett volna. A Galileo mindenképpen siker, még ha nem is kizárólag európai siker. Európa nélkül a Galileo nem létezne. Erre büszkék lehetünk. Tisztelt Elnök Úr! A geopolitika arra tanít bennünket, hogy véglegesen elérkezett az európai szuverenitás ideje. Elérkezett az idő, amikor Európának saját kezébe kell vennie a sorsát. Elérkezett az ideje, hogy Európa kifejlessze azt, amit saját szavammal a Weltpolitikfähigkeit képességének nevezek az arra való alkalmasságot, hogy Unióként szerepet játsszunk a globális ügyek alakításában. Európának a nemzetközi kapcsolatok szuverénebb szereplőjévé kell válnia. Az európai szuverenitás tagállamaink nemzeti szuverenitásából táplálkozik. Nem a tagállamok saját nemzeti szuverenitását kisebbíti. A szuverenitás megosztása ott, ahol szükséges csak erősebbé teszi nemzetállamainkat. 9

Az a meggyőződés, hogy egységesen erősebbek vagyunk, az Európai Unióhoz tartozás lényege. Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul. Európának továbbra is a nyitottság és a tolerancia kontinensének kell maradnia, és az is marad. Európa nem lesz soha erődítmény, amely hátat fordít a világnak és főként a szenvedőknek. Európa nem lesz soha sziget. Európának többoldalú szervezetnek kell maradnia. Mindannyian egy Földön élünk, amely nemcsak egyesek tulajdona. Ez lesz a 2019. májusi európai parlamenti választások egyik tétje. Az európai választásokig hátralevő 250 napot arra fogjuk fordítani, hogy bebizonyítjuk polgárainknak: az Európai Unió képes együttesen eredményeket felmutatni, és teljesíteni a megbízatása kezdetén tett ígéreteit. Az európai választásokig be kell bizonyítanunk, hogy Európa képes felülkerekedni az Észak és Dél, Kelet és Nyugat, baloldal és a jobboldal közötti különbségeken. Európa túl kicsi ahhoz, hogy két vagy négy részre szakadjon. Be kell bizonyítanunk, hogy együtt képesek vagyunk lefektetni egy szuverénebb Európa alapjait. ÍGÉRETEINK TELJESÍTÉSE Tisztelt Képviselők! 2019 májusában a választásokon az európai polgárokat nem fogja érdekelni, hogy a Bizottság mire tett javaslatot. Az viszont nagyon is érdekelni fogja őket, ha az internetes óriáscégek ott fizetnek adót, ahol nyereségre tesznek szert. A választók azt akarják akárcsak tudomásom szerint Önök közül is sokan, hogy a Bizottság erre vonatkozó javaslata mielőbb hatályba lépjen. És akik ezt várják, teljes joggal teszik ezt. Amikor az európaiak 2019-ben az urnákhoz járulnak, nem az fogja őket lázba hozni, hogy a Bizottság a tengereink védelmében be szeretné tiltani az egyszer használatos műanyag termékeket. Ha el akarjuk nyerni az európaiak bizalmát, és meg akarjuk győzni őket politikánk helyességéről, akkor egy olyan elfogadott uniós jogszabályra van szükségünk, amely a Bizottság javaslatának megfelelően bebetonozza a műanyagokra vonatkozó tilalmat. Valamennyien hangoztatni szoktuk leginkább ünnepi beszédekben, hogy a nagy kérdésekben legyünk ambiciózusabbak, a kis dolgokban pedig szerényebbek. Ám az európaiak nem fognak tapsolni nekünk, ha eközben továbbra is uniós rendelet írja elő, hogy az órákat évente kétszer át kell állítanunk. A Bizottság a mai napon javaslatot tesz arra, hogy ez ne így legyen. Meg kell szüntetni az óraátállítást. A szubszidiaritás elve alapján a tagállamoknak saját maguknak kell dönteniük arról, hogy polgáraik a nyári vagy téli időszámítást kövessék-e. Elvárom, hogy ebben a Parlament és a Tanács is egyetértsen, és a belső piaccal összhangban álló megoldásokat találjunk. Sürget az idő. Valamennyiünket felszólítom, hogy a következő hónapokban szorosan működjünk együtt, hogy még az európai parlamenti választások előtt teljesítsük 2014-ben tett ígéreteinket. Megbízatásunk kezdetén együttesen ígéretet tettünk az innovatív digitális egységes piac, a mélyebb gazdasági és monetáris unió, a bankunió, a tőkepiaci unió, a méltányos egységes piac, az előretekintő éghajlatpolitikával kiegészített energiaunió, az átfogó migrációs stratégia és a biztonsági unió valóra váltására, és úgy terveztük legalábbis többségünk, hogy ezentúl nem bánunk mostohagyermekként Európa szociális dimenziójával, hanem felkészítjük a jövőre. A Bizottság a 2014-ben bejelentett összes javaslatot és kezdeményezést előterjesztette. A Parlament és a Tanács ezek felét már jóváhagyta, további 20%-uk esetében jól halad előre a munka, 30%-ukról pedig még akadozó, időnként nehézkes egyeztetések folynak. 10

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ UNIÓ HELYZETE (2018) Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Nem fogadom el, hogy minden mulasztásért amelyek nyilvánvalóan előfordultak egyedül a Bizottságot teszik felelőssé. Javaslataink ismertek, most az elfogadásukon és végrehajtásukon van a sor. A jövőben sem fogom hagyni még ha elő is fog fordulni, hogy egyedül a Bizottságot tegyék meg bűnbaknak. Mindegyik intézményben vannak bűnbakok, a legkevesebb a Bizottságban és a Parlamentben. A lehető legegységesebb vezetésre van szükség. Ez a biztonsági unió kiteljesítésére is érvényes. Az európaiak elvárják, hogy az Unió garantálja biztonságukat. Ezért a Bizottság ma új szabályokra tesz javaslatot annak biztosítására, hogy a terrorista propaganda a közzétételét követően egy órán belül lekerüljön az internetről. egy óra ugyanis az a kritikus időkeret, amely alatt ennek elérhetősége a legnagyobb károkat okozza. Továbbá javaslatot teszünk arra, hogy az újonnan létrehozott Európai Ügyészség feladatköre kiterjedjen a terrorista bűncselekmények elleni küzdelemre is. Szükség van arra, hogy a határoktól függetlenül az egész Unióban büntetőeljárás alá vonhassuk a terroristákat. A terroristák nem ismernek határokat. Nem hagyhatjuk, hogy az együttműködés elmulasztása miatt bűnrészesükké váljunk. Ezért ma olyan új intézkedéseket terjesztünk elő, amelyek lehetővé teszik, hogy határokon átnyúlóan hatékony küzdelmet folytassunk a pénzmosás ellen. Az uniós műveletek 2015 óta több mint 690 000 emberélet megmentéséhez járultak hozzá a nyílt tengeren Ugyanilyen eltökélten kell fellépnünk azért, hogy megvédjük szabad és tisztességes választásainkat. A Bizottság ezért olyan új szabályokat is javasol, amelyek megfelelőbb védelmet biztosítanak demokratikus eljárásaink számára a harmadik országok vagy akár erre is van példa a magánérdekek által vezérelt manipulációval szemben. A vezetői képességre és a kompromisszumkészségre természetesen különösen a migrációval kapcsolatos kérdésekben van sürgető szükség. Több haladást értünk el e kérdésben, mint ahogy ezt gyakran állítják. A közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló hét bizottsági javaslatból ötről megállapodás született. Erőfeszítéseink sikerrel jártak a Földközi-tenger keleti térségében 97%-kal, középső térségében pedig 80%-kal csökkent az Európába érkező menekültek száma. Az uniós műveletek 2015 óta több mint 690 000 emberélet megmentéséhez járultak hozzá a nyílt tengeren. A tagállamok ugyanakkor még nem alakították ki a megfelelő egyensúlyt a saját felségterületük iránti felelősség és az egymás iránti szükséges szolidaritás között. E szolidaritásról azonban bizonyságot kell tenniük a tagállamoknak, ha meg akarják őrizni a belső határok nélküli schengeni térséget. Ellenzem a belső határokat, és a jövőben is ellenük leszek. Ahol időközben ismét bevezették ellenőrzésüket, ott azt meg kell szüntetni. Fenntartásuk elfogadhatatlan visszalépés lenne az európaiság és az európaivá válás tekintetében. A Bizottság és a Tanács több soros elnöksége számos kompromisszumos javaslatot előterjesztett már. Felkérem a Tanács osztrák elnökségét, hogy tegye most meg a döntő lépéseket a kiegyensúlyozott migrációs reformra vonatkozó fenntartható megoldás kidolgozása érdekében. Az nem mehet tovább, hogy minden egyes új hajó érkezésekor eseti megoldásokon kezdünk el civakodni, amikor a fedélzeten lévők sorsáról van szó. Az eseti megoldások nem elégségesek. Több szolidaritásra van szükségünk most és a jövőre nézve is tartós szolidaritásra. Azért van szükségünk több szolidaritásra, mert hatékonyabbaknak kell lennünk. Érvényes ez a megerősített európai katasztrófavédelem bevezetésére is. Amikor tűz üt ki valamelyik európai országban, Európa egészét égetik lángjai. Az idei nyár soka emlegetett eseményei közé nemcsak a pusztító erdőtüzek tartoznak, hanem azok a lélekemelő pillanatok is, amikor a svéd polgárok a segítségükre siető lengyel tűzoltókat üdvözölték Ez Európa legszebb arca. 11

Térjünk vissza a migráció témájára. Ma javaslatot teszünk az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítésére. A külső határokat hatékonyabban kell védeni. Ezért javasoljuk, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott európai határőrök száma 2020-ig 10 000 főre emelkedjen. Emellett javaslatot teszünk az Unió Menekültügyi Ügynökségének továbbfejlesztésére is. A tagállamoknak erőteljesebb európai szintű támogatásra van szükségük a menedékkérők kérelmeinek feldolgozásához amelyet a genfi egyezménnyel összhangban kell végezni. Továbbá javaslatot teszünk az irreguláris migránsok visszaküldésének európai támogatással történő felgyorsítására. A Bizottság vállalja, hogy e feladatban támogatja a tagállamokat. Ismételten emlékeztetni szeretnék arra a kívánságomra, ami egyben felszólítás is, hogy meg kell teremteni az Unióba való legális bevándorlás lehetőségeit. Szükségünk van a képzett migránsokra. A Bizottság erre irányulóan is már rég előterjesztett konkrét javaslatokat. Meg kell valósítani ezeket. Tisztelt Elnök Úr! A jövőről szeretnék beszélni, így szót kell hogy ejtsek testvérkontinensünkről, Afrikáról. 2050-re Afrika népessége eléri a 2,5 milliárdot. A Föld minden negyedik lakója afrikai lesz. 2050-re Afrika népessége eléri a 2,5 milliárdot. A Föld minden negyedik lakója afrikai lesz. Több forrást kell fordítanunk e nagy és nemes kontinenssel és nemzeteivel fenntartott kapcsolataink fejlesztésére És fel kell hagynunk azzal, hogy az Afrika és Európa közötti viszonyt csak a fejlesztési segélyek donorjának szemüvegén keresztül szemléljük. Ez a megközelítés elégtelen, sőt megalázó. Afrikának nem jótékonyságra, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyra, valódi partnerségre van szüksége. És nekünk, európaiaknak éppígy szükségünk van az afrikai szomszédjainkkal való partnerségre. Beszédemre készülve afrikai barátaimmal is szót váltottam, mindenekelőtt Paul Kagamével, az Afrikai Unió elnökével. Egyetértettünk abban, hogy a jövőben kölcsönös vállalásokat kell tennünk. Új partnerséget akarunk kiépíteni Afrikával. A Bizottság ma javaslatot tesz Afrika és Európa új szövetségére egy olyan szövetségre, amely a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányul. E szövetség elképzeléseink szerint lehetővé tenné, hogy öt éven belül akár tíz millió munkahely jöjjön létre Afrikában. Olyan keretet akarunk létrehozni, amely több magánberuházást eredményez Afrikában. Nem a nulláról indulunk: a két évvel ezelőtt indított külső beruházási tervünk több mint 44 milliárd euró értékű beruházást eredményez majd az állami és a magánszektorban Afrikában. A már előkészületben lévő projektek 24 milliárd eurót mobilizálnak. Beruházásainkat a legnagyobb hatást kiváltó területekre összpontosítjuk. 2020-ig az EU az Erasmus program keretében 35 000 afrikai hallgató és kutató számára nyújt majd támogatást. 2027-re ez várhatóan 105 000 főre emelkedik. Afrika és Európa között nem elhanyagolható mértékű kereskedelem folyik. Afrika kereskedelmében az Európai Unió 36%-ot képvisel. Ám kereskedelmi kapcsolataink nem elégségesek. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió és Afrika közötti számos kereskedelmi megállapodást kontinensközi szabadkereskedelmi megállapodássá, egyenlő felek közötti gazdasági partnerséggé kellene továbbfejlesztenünk. 12

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ UNIÓ HELYZETE (2018) Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Van még egy kérdés, amelyben véleményem szerint nagy szükség van arra, hogy az Unió vezetői készségről tegyen tanúbizonyságot ez nem más, mint a brexit. Nem szeretnék itt részletekbe bocsátkozni a tárgyalásokat illetően, amelyek Michel Barnier barátom kiváló irányításával folynak. Munkáját a 27 tagállam által időről időre megerősített egyhangú álláspont alapján végzi. Mégis, engedjék meg, hogy felidézzem azt a három alapelvet, amelynek az elkövetkező hónapokban meg kell határoznia a brexittel kapcsolatos munkánkat. Mindenekelőtt tiszteletben tartjuk az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépés melletti döntését, bár ezt továbbra is igen sajnálatosnak tartjuk. Ugyanakkor arra is kérjük a brit kormányt, értse meg, hogy az Unióból kilépő ország nem lehet ugyanolyan kiváltságos helyzetben, mint egy tagállam. Ha az ország kilép az Unióból, természetes, hogy nem fogja részét alkotni egységes piacunknak, és különösen nem úgy, hogy tetszés szerint válogat elemei között. Másodszor, az Európai Bizottság, e Parlament és az összes többi 26 tagállam a jövőben is rendületlenül lojalitást és szolidaritást tanúsít majd Írország mellett az ír határ kérdésében. Ezért akarunk olyan kreatív megoldást találni, amely megakadályozza, hogy az észak-ír határon be kelljen vezetni a határellenőrzést. Ám akkor sem rejtjük véka alá véleményünket, ha a brit kormány esetleg megpróbálna kibújni a belfasti megállapodásban meghatározott kötelezettségei alól. Nem az Európai Unió miatt, hanem a brexit miatt merül fel az a kockázat, hogy az Észak-Írországtól elválasztó határ szembetűnőbbé válik. Harmadszor, 2019. március 29. után az Egyesült Királyság nem csupán egy lesz számunkra a harmadik országok sorában. Az Egyesült Királyság mindig nagyon közeli szomszédunk és partnerünk lesz politikai, gazdasági és biztonsági kérdésekben. Az elmúlt hónapokban az Egyesült Királyság mindig kiállt mellettünk, ha az Unión belül egységre volt szükség, és az összes többi európai nemzettel azonos értékek és elvek vezérelték. Ezért örömmel fogadom Theresa May miniszterelnök arra irányuló javaslatát, hogy a brexit utáni jövőre nézve hozzunk létre egy ambiciózus új partnerséget. Egyetértünk a miniszterelnök chequers-i nyilatkozatával, hogy e partnerség kiindulási pontjaként szabadkereskedelmi területet kell kialakítani az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. E három alapelvre támaszkodva a Bizottság tárgyalói készen állnak, hogy éjt nappallá téve dolgozzanak azért, hogy megállapodásra jussunk. Tartozunk polgárainknak és vállalkozásainknak azzal, hogy biztosítsuk az Egyesült Királyság rendezett kilépését és az ezt követő stabilitást. A Bizottság nem lesz ennek kerékkötője, erről biztosíthatom Önöket. 13

VONZÓ JÖVŐKÉP Tisztelt Képviselők!Az európai választásokig és a romániai Nagyszebenben, 2019. május 9-én tartandó csúcstalálkozóig még sok munka van hátra. Nagyszebenben meg kell győznünk polgártársainkat, hogy Uniónk céljait tekintve lényegében azonosak az elképzeléseink. Az európaiak nem szeretik a bizonytalanságot és a szerteágazó célokat. Egyértelmű jelzéseket várnak, viszolyognak a homályos megfogalmazásoktól és a látszatintézkedésektől. Ez európai programunk lényege azon az úton, amelynek végállomása a nagyszebeni csúcstalálkozó lesz, hat héttel a brexit után, és mindössze két héttel az európai választások előtt. Nagyszebenig ratifikálnunk kell az Európai Unió és Japán közötti partnerségi megállapodást, amit gazdasági és geopolitikai szempontok egyaránt indokolnak. A nagyszebeni csúcstalálkozóig elvi megállapodásra kell jutnunk a 2020 utáni uniós költségvetésről. Ha azt akarjuk és akarnunk kell, hogy az európai fiatalok esélyt kapjanak a több finanszírozást érdemlő Erasmus program lehetőségeinek teljes kihasználására, akkor még az európai választások előtt döntenünk kell annak költségvetéséről ahogy több más költségvetési tételről is. Ha több lehetőséget akarunk adni kutatóinknak és induló vállalkozásainknak, ha el akarjuk kerülni, hogy forráshiány miatt drasztikusan csökkenteni kelljen a kutatói állások számát, akkor még az európai választások előtt döntéseket kell hoznunk. Ha meg akarjuk húszszorozni védelmi kiadásainkat ami távolról sem jelent egyet a militarizálódással, akkor gyorsan kell döntenünk. Az euró mindössze húsz éves, de ma már az útját kísérő pesszimista hangok ellenére is gazdag múltra tekinthet vissza. Az euró a világ második leggyakrabban használt pénznemévé vált. 60 ország köti valutáját valamilyen módon az euróhoz. Ha 23%-kal több beruházást akarunk Afrika javára fordítani, akkor gyorsan kell döntenünk. Az év végéig jelentősebbé kell tennünk az euró nemzetközi szerepét is. Az euró mindössze húsz éves, de ma már az útját kísérő pesszimista hangok ellenére is gazdag múltra tekinthet vissza. Az euró a világ második leggyakrabban használt pénznemévé vált. 60 ország köti valutáját valamilyen módon az euróhoz. Többet kell viszont tennünk azért, hogy közös valutánk teljes mértékben betölthesse szerepét a nemzetközi színtéren. A közelmúlt fejleményei rávilágítottak gazdasági és monetáris uniónk elmélyítésének és a mély és likvid tőkepiacok kiépítésének a szükségességére. A Bizottság e területen előterjesztett javaslatai már csak ennek a Parlamentnek és a Tanácsnak a jóváhagyására várnak. De ennél többet lehet és kell tennünk. Nincs rendjén, hogy az évente 300 milliárd eurónyi európai energiaimport 80%-át amerikai dollárban fizetjük, miközben energiaimportunknak csupán 2%-a származik az Egyesült Államokból. Nincs rendjén, hogy az európai vállalkozások az Európában gyártott repülőgépekért dollárban fizetnek euró helyett. Ezért a Bizottság még az év vége előtt kezdeményezéseket fog előterjeszteni az euró nemzetközi szerepének erősítésére. Az eurónak az új európai szuverenitás aktív eszközévé kell válnia. Ehhez első lépésként 14

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ UNIÓ HELYZETE (2018) saját házunk táját kell rendbe tenni: meg kell erősítenünk gazdasági és monetáris uniónkat, amihez már hozzá is kezdtünk. A gazdasági és monetáris unió elmélyítése nélkül nem tudunk hitelesen érvelni az euró nemzetközi szerepének erősítése mellett. Európa és az euró megerősítéséhez ki kell teljesítenünk a gazdasági és monetáris uniót. A Nagyszebenig tartó úton szeretném továbbá, ha kézzelfogható eredményeket érnénk el külpolitikánk megerősítésében. Még inkább törekednünk kell arra, hogy közös hangon szólaljunk fel a külpolitikai kérdésekben. Nincs rendjén, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén Európa csendben marad, és nem emeli fel határozottan a szavát az emberi jogok Kína általi megsértésével szemben. Mindezt azért, mert egyetlen tagállam blokkolni tudja az ügyben a döntéshozatalt. Nincs rendjén, hogy Európa az egyhangú döntés hiányában saját túszává válik a Fehéroroszországgal szembeni fegyverembargó megújításakor, vagy a Venezuelával szembeni szankciók meghozatalakor. A Bizottság ezért ma újból azt javasolja, hogy külpolitikánk bizonyos területein térjünk át a minősített többségi szavazásra. Megismétlem tavalyi üzenetemet, miszerint bizonyos területeken át kell térnünk a minősített többségi szavazásra. Nem minden területen, de bizonyos területeken: többek között az emberi jogok és a polgári missziók területén. A Szerződés már ma is lehetővé teszi, hogy a Tanács ilyen értelmű határozatot hozzon. Úgy vélem, itt az ideje, hogy alkalmazzuk a Lisszaboni Szerződés elfeledett áthidaló klauzuláját, amely lehetőséget ad a minősített többségi döntéshozatalra. Emellett úgy gondolom, hogy bizonyos adóügyi kérdésekben is képesnek kellene lennünk arra, hogy minősített többséggel döntsünk. Tisztelt Elnök Úr! Még egy szót hadd szóljak arról, hogy egyre inkább foglalkoztat az a mód, ahogyan a nézeteltéréseinket rendezzük. A kormányok és az intézmények egyre többször szólalkoznak össze egymással. Pedig az egymásra tett, gyakran sértő megjegyzések egész biztosan nem viszik előre az európai integrációt. A politikai erők egymás közötti vitái során nem csupán a hangnem sajnálatos, hanem az a mód is, ahogyan egyesek minden vitát lezárandó a médiával és az újságírókkal bánnak. Európának olyan helynek kell maradnia, ahol nem kérdőjelezik meg a sajtószabadságot. Ma azonban sok újságírót megfélemlítenek, megtámadnak, néhányukat meg is gyilkolják. Jobban meg kell védenünk újságíróinkat, akik fontos szereplői demokráciánknak. Általánosságban újra magunkévá kell tennünk a kompromisszum erényeit. A kompromisszumok keresése nem azt jelenti, hogy fel kell áldoznunk meggyőződéseinket, a vélemények tiszteletben tartásán alapuló szabad vitát vagy értékeinket. A Bizottság minden veszélytől megvédi a jogállamiságot. Az egyes tagállamokban zajló vitákat továbbra is aggodalommal kísérjük figyelemmel. Ahol veszélyben van a jogállamiság, ott alkalmazni kell a 7. cikket. Timmermans alelnök figyelemre méltó, ám gyakran igen magányos erőfeszítéseket tesz a jogállamiság védelmében. Munkáját a Bizottság egésze és személy szerint én is határozottan támogatom. Egy valami azonban nem lehet vita tárgya: az Európai Unió Bíróságának ítéleteit tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani. Ez elengedhetetlen. Az Európai Unió jogközösség. A jogi normák és a bírósági határozatok tiszteletben tartása nem lehetőség, hanem kötelesség. 15

KÖVETKEZTETÉS Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Legutóbbi beszédem, pontosabban az Unió helyzetéről szóló legutóbbi beszédem bevezetésében a történelemről beszéltem a hivatalban lévő Bizottság kis történetéről, és a nagy történelemről, Európáéról. Mindannyian kölcsönösen felelősek vagyunk azért, hogy Európa milyen. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy Európa milyen lesz. Történelmi tény: a parlamentek és bizottságok mennek, Európa marad. Ahhoz, hogy az Európai Unió azzá váljon, aminek lennie kell, le kell vonnunk a fő tanulságokat. Nagyszebenben meg kell győznünk polgártársainkat, hogy Uniónk céljait tekintve lényegében azonosak az elképzeléseink. Szeretném, ha Európa nemcsak nézőként lenne jelen a világ színpadán. Európának többnek kell lennie puszta nézőnél, a nemzetközi események kommentátoránál. A holnap világának aktív szereplőjévé, alakítójává, építőmérnökévé kell válnia. Európa szerepvállalását az egész világ igényli. Ezen igény kielégítéséhez Európának közös hangon kell felszólalnia a nemzetközi színtéren. A nemzetek koncertjében Európa hangjának érthetőnek, értelmezhetőnek és megkülönböztethetőnek kell lennie ahhoz, hogy mindenki meghallja és megértse. Federica Mogherini nagy sikereket ért el az Európai Unió diplomáciájának egységesítésében. Ügyelnünk kell azonban arra, nehogy újra felerősödjön az egymással vetélkedő vagy átfedésben levő nemzeti diplomáciák kavalkádja. Az európai diplomáciának egységesnek kell lennie. Multilaterális szolidaritásunknak teljesnek kell lennie. Szeretném, ha mostantól minden tőlünk telhetőt megtennénk Kelet- és Nyugat-Európa közelítésére. Fejezzük be végre az elkeserítő európai megosztottságot. Kontinensünk ennél jobbat érdemel, ahogy azok is, akik véget vetettek a hidegháborúnak. Szeretném, ha az Európai Unió nagyobb figyelmet szentelne a szociális szempontoknak. Azok, akik figyelmen kívül hagyják a munkavállalók és a kisvállalkozások indokolt elvárásait, nagy kockázatnak teszik ki társadalmaink kohézióját. Öntsük ezért jogi formába a göteborgi csúcstalálkozón megfogalmazott szándékokat. Szeretném, ha a jövő évi választás nagy esemény lenne az európai demokrácia számára. Kívánom, hogy újból sor kerüljön a Spitzenkandidatenként említett elnökjelöltek kiválasztására, ami előrelépés az európai demokrácia terén. Véleményem szerint ez az előrelépés akkor lesz a leghitelesebb, ha valódi transznacionális listára szavazhatunk. Kívánom, hogy ezeket a transznacionális listákat legkésőbb a 2024-ben esedékes európai választásokra bevezessük. Szeretném mindenekelőtt, ha nemet mondanánk a kártékony nacionalizmusra, és igent mondanánk a felvilágosult patriotizmusra. Őrizzük meg azt a szellemet, amelyben a 21. századi patriotizmusnak két dimenziója van: egy nemzeti és egy európai, amelyek nem zárják ki egymást. 16

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ UNIÓ HELYZETE (2018) Ahogy Blaise Pascal francia filozófus mondja: Szeretem az összetartozó dolgokat. Ahhoz, hogy a nemzetek és az Európai Unió állva maradjanak, egyszerre kell lépniük. Aki szereti Európát, annak szeretnie kell az európai nemzeteket is; aki szereti nemzetét, annak szeretnie kell Európát is. A patriotizmus erény, a szemellenzős nacionalizmus viszont álnok hazugság és pusztító méreg. Összefoglalva: legyünk hűek önmagunkhoz. Ültessük ma el azokat a fákat, amelyek árnyékában dédunokáink jöjjenek akár keletről vagy nyugatról, délről vagy északról békében nevelkedhetnek és élhetnek. Néhány évvel ezelőtt már említettem itt Önöknek, hogy Európa életem nagy szerelme. Igen, szeretem Európát, és mindig is szeretni fogom. Jean-Claude Juncker 17

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) SZÁNDÉKNYILATKOZAT ANTONIO TAJANI ELNÖK ÉS SEBASTIAN KURZ KANCELLÁR RÉSZÉRE

Strasbourg, 2018. szeptember 12. Tisztelt Tajani Elnök Úr! Tisztelt Kurz Kancellár Úr! Az Európai Unió döntő pillanathoz érkezett. A 2019. május 23 26-i európai parlamenti választásokig Európa legjelentősebb demokratikus erőpróbájáig alig több mint 250 nap van hátra. Az elmúlt évek közös erőfeszítéseinek hála leküzdöttük a pénzügyi és gazdasági válságot. Tíz esztendővel a Lehman Brothers csődje a válság kezdete után az Európai Unió gazdasága ma már az egymást követő huszonegyedik növekedést mutató negyedévet tudhatja maga mögött, és a munkanélküliség jóllehet több tagállamban még mindig túl magas ismét a válság előtti szintekre csökkent. Bár az Európai Unió sikeresen megküzdött a válság pénzügyi és gazdasági következményeivel, a társadalmat és a demokráciát ért mély sebek máig nem gyógyultak be. Ráadásul az egyre kiszámíthatatlanabbá váló világpolitikai helyzet minden korábbinál sürgetőbbé teszi egy olyan Európai Unió kialakítását, amely képes megvédeni polgárait, lehetőségeket biztosítani nekik, valamint garantálni biztonságukat. Nem pihenhetünk meg: tovább kell folytatnunk egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megteremtését célzó erőfeszítéseinket. 2018 hátralévő részében és 2019 folyamán is keményen kell dolgoznunk a nagyszebeni ütemterv megvalósításán, amely ütemterv határozott támogatásra talált az Európai Parlamentben, és amelyet az Európai Tanács által elfogadott vezetői ütemterv is magáévá tett. Most három dologra kell összpontosítanunk: teljesítenünk kell korábbi ígéreteinket, meg kell birkóznunk az előrelépést nehezítő akadályokkal, és az EU számára előremutató jövőképet kell felvázolnunk. Mindhárom intézmény az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság legfontosabb feladata, hogy még az európai parlamenti választások előtt megegyezésre jussanak a függőben lévő jogalkotási javaslatokról. E javaslatok a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás 2014 júliusában elfogadott programjának tíz prioritását tükrözik, amelyek az Európai Tanács Az Unió stratégiai menetrendje a változások idején című, az Európai Parlament politikai csoportjaival alaposan megvitatott és folyamatosan tovább gondolt dokumentumára épülnek. A Bizottság mind a tíz prioritással kapcsolatban előterjesztette azokat a jogalkotási javaslatokat, amelyek benyújtására kötelezettséget vállalt. Ezek fele tekintetében már megszületett a megállapodás az európai intézmények között, további 20 %-uk esetében pedig előrehaladott szakaszban tartanak a tárgyalások. Az európai parlamenti választásokig teljesítenünk kell közös kötelezettségvállalásainkat, különös tekintettel az egységes piac és annak megerősített szociális dimenziója, a digitális egységes piac, az előremutató klímapolitikával kiegészülő energiaunió, a bankunió, a tőkepiaci unió és a biztonsági unió megvalósítására. A Bizottság mozgósítani fogja erőforrásait, hogy az út minden lépése során támogathassa Önöket, és minden lehetséges esetben biztosítani fogjuk, hogy a biztosok személyesen részt vegyenek a háromoldalú egyeztetéseken. Biztosítandó, hogy a Parlament és a Tanács maximális figyelmet fordíthasson a már benyújtott előterjesztésekre, a Bizottság ma csekély számú új javaslatot terjeszt csak elő. Hivatali időnk ezen utolsó javaslatai olyan területek megerősítéséről, kiegészítéséről vagy kiigazításáról szólnak, amelyekkel nem ma kezdtünk el foglalkozni. Tekintettel arra, hogy e kezdeményezések egyértelműen hozzáadott európai értékkel bírnak, meggyőződésünk, hogy megkapják majd a gyors elfogadásukhoz szükséges támogatást a Parlamentben és a Tanácsban. 20

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) SZÁNDÉKNYILATKOZAT ANTONIO TAJANI ELNÖK ÉS SEBASTIAN KURZ KANCELLÁR RÉSZÉRE Mindezeken túl számos olyan fontos és sürgető kihívással nézünk szembe, amelyek közös és határozott fellépést igényelnek. A migráció területén a nézeteltérések dacára mielőbb be kell fejeznünk a jól működő, a felelősség és a szolidaritás elvein alapuló közös európai menekültügyi rendszer kialakítását célzó munkát. Ugyancsak konkrét lépésekre van szükség gazdasági és monetáris uniónk megerősítése terén. Ennek révén ellenállóképesebbé válhatunk az Unión belül, ami az euró nemzetközi szerepének erősödéséhez vezet majd. A világkereskedelmi rendszerben mutatkozó növekvő feszültségeket oly módon kell kezelnünk, ami segít megőrizni és megerősíteni a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszert, melynek az EU továbbra is a legfőbb támasza kíván maradni. Az EU Japán gazdasági partnerségi megállapodás gyors ratifikálása e kötelezettségvállalás fölöttébb határozott jele lesz. Ezeken túl egyes tagállamokban továbbra is kihívások érik a jogállamiságot, amit kezelnünk kell. Végül, de nem utolsósorban meg kell egyeznünk az Egyesült Királysággal: biztosítanunk kell, hogy ez az ország, amely mindig is a szomszédunk és közeli szövetségesünk marad, 2019. március 29-én rendezett módon, a szoros jövőbeli partnerség egyértelmű perspektívája mellett léphessen ki az Unióból. Jövőképet kell adnunk az Európai Uniónak, és ennek érdekében alaposan elő kell készítenünk a 2019. május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozót. Erre a találkozóra hat héttel a brexit után és két héttel az európai parlamenti választások előtt kerül majd sor. Olyan döntő pillanatban tehát, amikor az Unió vezetői új lendületet adhatnak a 27 tagországot számláló közösség fejlődésének. Ebben a szellemben nyújtotta be a Bizottság májusban a 27 tagú Unió következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó modern, igazságos és kiegyensúlyozott javaslatot. Egyszerűbb, karcsúbb és rugalmasabb költségvetést javasolunk, olyat, amely tükrözi a pozsonyi ütemtervben és a Római Nyilatkozatban megfogalmazott politikai prioritásokat. Ha sikerül még az európai parlamenti választások előtt politikai megállapodást elérni az általános keretekről, az erőteljes politikai szándéknyilatkozattal érhet fel. A Bizottság az euró nemzetközi szerepének megszilárdítását, közös valutánk az eredeti tervek szerinti védelmező és egyesítő funkciójának megerősítését célzó lépésekre is javaslatot fog tenni. Ez lehetővé teszi majd, hogy a globális színtéren határozottabb és egységesebb képviseletet kapjon az euró. Ahhoz, hogy az Unió eredményesen és szuverén módon léphessen fel a nagyvilágban, megfelelő közös kül- és biztonságpolitikai döntéshozatali eszközrendszerre is szükség van. A Bizottság ezért ma javaslatot tesz a minősített többségi szavazás szélesebb körben történő bevezetésére több célzott külső tevékenységi területen. A jövőkép meghatározását célzó kezdeményezések közé tartozik éghajlat- és energiapolitikánk jövőjének kialakítása és a jogállamiság védelmére hivatott mechanizmusaink további megerősítése is minden tagállamban. Az alábbiakban egyrészt azokat a függőben lévő javaslatokat soroltuk fel, amelyeket sürgősen el kell fogadni, másrészt azokat az új és kiegészítő kezdeményezéseket, amelyeket az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszéddel egyidejűleg vagy annak nyomán terjeszt elő a Bizottság. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően mindezeket közös menetrendünk tíz prioritása szerint csoportosítottuk. *** Főbb kezdeményezések 1. prioritás: Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** Elvi megállapodás a 2019. május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozóig a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó átfogó javaslatról, illetve a lehető legnagyobb előrelépés és amennyiben lehetséges a társjogalkotók megállapodása a programok következő generációjára vonatkozó javaslatokról 21

*** A körforgásos gazdaságról szóló csomag részét képező javaslatok, azaz az egyes műanyag termékek környezeti hatásának csökkentéséről, a szennyvíz újrafelhasználásáról, és az ivóvízről szóló javaslatok társjogalkotók általi elfogadása *** A termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni akadálymentesítési követelményekről szóló javaslat (európai akadálymentesítési intézkedéscsomag) társjogalkotók általi elfogadása Új kezdeményezések Közlemény az európai beruházási tervről: eddigi eredmények és következő lépések Közlemény a 2012. évi biogazdasági stratégia aktualizálásáról 2. prioritás: Összekapcsolt digitális egységes piac Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** A digitális egységes piac megvalósítását célzó, még el nem fogadott jogalkotási javaslatok társjogalkotók általi elfogadása. Ezek közé tartoznak a következők: a szerzői jogi csomag; a kiberbiztonsági javaslatok, beleértve az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megerősítésére vonatkozó kezdeményezést; az online adatvédelemre vonatkozó javaslat; az online platformokra vonatkozó, az online gazdaságon belüli méltányos, kiszámítható, fenntartható és megbízható üzleti környezet megóvását célzó javaslat; az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződésekről és a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződésekről szóló javaslatok; az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás létrehozásáról, a közszféra információinak további felhasználásáról és a.eu felső szintű domain bevezetéséről és működéséről szóló javaslatok Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontra vonatkozó (ma benyújtott) javaslat társjogalkotók általi elfogadása Új kezdeményezések Összehangolt terv a mesterséges intelligencia fejlesztéséről Európában Cselekvési terv a félretájékoztatásról Bizottsági ajánlás az európai elektronikus egészségügyi nyilvántartások cseréjét szolgáló formátum létrehozásáról 3. prioritás: Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** Az energiaunió és az éghajlat-politika végrehajtását célzó bizottsági javaslatok, köztük az alábbiak társjogalkotók általi elfogadása: a Tiszta energia minden európainak elnevezésű csomag még el nem fogadott javaslatai; az európai gázpiacra belépő földgázvezetékekre alkalmazandó közös szabályokra vonatkozó javaslat; az Európa mozgásban csomagok; valamint a mobilitási és éghajlatváltozási csomag 22

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) SZÁNDÉKNYILATKOZAT ANTONIO TAJANI ELNÖK ÉS SEBASTIAN KURZ KANCELLÁR RÉSZÉRE Új kezdeményezések *** A Párizsi Megállapodással összhangban végrehajtandó hosszú távú uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési stratégia (a december 3. és 14. közötti katowicei éghajlatváltozási konferenciára figyelemmel) 4. jelentés az energiaunió helyzetéről Jelentés az akkumulátorokról szóló stratégiai cselekvési tervről Javaslat a 2030-as (abszolút értékben kifejezett) uniós energiahatékonysági célkitűzésekre való hivatkozások EU-27 szerinti kiigazításáról (brexitfelkészülési jogalkotás) Perspektivikus kezdeményezések Vitaanyag: Fenntartható Európa 2030-ra, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak nyomon követéséről, ideértve az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást Új energia- és éghajlat-politikai intézményi keret 2025-re: lehetőségek az Euratom-Szerződés reformjára és a minősített többségi szavazás megerősítésére 4. prioritás: Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** Az Európai Unió szociális dimenziójával foglalkozó javaslatok, köztük különösen az alábbiakra vonatkozók társjogalkotók általi elfogadása: Európai Munkaügyi Hatóság; a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok korszerűsítése; a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme (második és harmadik felülvizsgálat); a munkakörülmények átláthatóságának és jogi kiszámíthatóságának javítása (az írásbeli tájékoztatási kötelezettségről szóló irányelv felülvizsgálata); a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint a háromoldalú ügynökségek (Cedefop, Eurofound, EU-OSHA) alapító rendeleteinek módosítása *** A digitális gazdaság méltányos adóztatására; a közös konszolidált társaságiadó-alapra; és az egységes és végleges uniós héarendszer létrehozására vonatkozó javaslatok elfogadása *** A tőkepiaci unióra vonatkozó javaslatok, nevezetesen a következők társjogalkotók általi elfogadása: páneurópai nyugdíjtermék; az európai piaci infrastruktúra-rendelet módosítása; az európai felügyeleti hatóságok feladatainak, irányításának és finanszírozásának felülvizsgálata és megerősítése; a fenntartható finanszírozásra vonatkozó javaslatok; valamint az Európai Központi Bank ajánlása a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 22. cikkének módosításáról *** Az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó három rendeletet a pénzmosás elleni küzdelem vonatkozásában módosító (ma benyújtott) javaslat társjogalkotók általi elfogadása 23

Az egységes piaci stratégiával kapcsolatos, még el nem fogadott javaslatok társjogalkotók általi elfogadása, ideértve a szolgáltatásokról és az árukról szóló csomagot, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványról szóló rendeletet módosító javaslatot A vállalkozások fizetésképtelenségével, a szerkezetátalakítással és az újrakezdéssel kapcsolatos javaslat társjogalkotók általi elfogadása * Az Európai Bankhatóság és az Európai Gyógyszerügynökség székhelyéről szóló javaslatok társjogalkotók általi elfogadása (brexitfelkészülési jogalkotás) * A gépjárművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályokról szóló javaslat társjogalkotók általi elfogadása (brexitfelkészülési jogalkotás) * Az Írországot az Északi-tenger és a Földközi-tenger közötti transzeurópai közlekedési folyosó kontinentális részével összekötő új tengeri útvonal kialakításáról, továbbá a Bizottság által európai szinten elismert hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek időszakos értékelésének szponzorálását az Egyesült Királyságról az EU-27 valamely tagállamára való átruházásáról szóló javaslatok társjogalkotók általi elfogadása (brexitfelkészülési jogalkotás) Új kezdeményezések *** Egységes piaci közlemény a fennmaradt akadályok és az ezek lebontására irányuló lehetséges opciók értékelésével (2018. november) Közlemény az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keretről Perspektivikus kezdeményezések *** Hatékonyabb jogalkotás az adózás területén: azon területek meghatározása, ahol bevezetésre kerülne a minősített többségi szavazás (2019. január/február) *** Hatékonyabb jogalkotás a szociálpolitika területén: azon területek meghatározása, amelyeken bővülne a minősített többségi szavazás alkalmazási köre (2019. január/ február) 5. prioritás: Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** A bankuniót a következők tekintetében kiegészítő javaslatok társjogalkotók általi elfogadása: kockázatcsökkentés; a nemteljesítő hitelek visszaszorítására vonatkozó csomag; európai betétbiztosítási rendszer *** A gazdasági és monetáris uniós csomag keretében előterjesztett javaslatok, nevezetesen az alábbiak elfogadása: az Európai Stabilitási Mechanizmus fokozatos átalakítása Európai Valutaalappá; külön euróövezeti költségvetési tétel létrehozása az uniós költségvetésben (1) a Bizottság strukturálisreform-támogató programja alapján elfogadott strukturálisreform-támogatások, (2) a stabilizációs funkció, (3) a bankuniós védőháló és (4) az egységes valuta bevezetése felé haladó, eltéréssel rendelkező tagállamok számára előcsatlakozási támogatást biztosító konvergenciaeszköz céljaira. 24

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) SZÁNDÉKNYILATKOZAT ANTONIO TAJANI ELNÖK ÉS SEBASTIAN KURZ KANCELLÁR RÉSZÉRE Az euróövezet egységes Nemzetközi Valutaalap-beli képviseletének fokozatos létrehozásáról szóló javaslat elfogadása Perspektivikus kezdeményezések *** Közlemény az euró nemzetközi szerepének erősítéséről (az év vége előtt) 6. prioritás: Kereskedelem: kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** A Japánnal aláírt gazdasági partnerségi megállapodás jóváhagyása A Szingapúrral kötendő szabadkereskedelmi, valamint beruházásvédelmi megállapodás aláírása és jóváhagyása A Mexikóval kötendő modernizált átfogó megállapodás aláírása és jóváhagyása A Vietnammal kötendő szabadkereskedelmi, valamint beruházásvédelmi megállapodás aláírása és jóváhagyása A Mercosurral kötendő társulási megállapodás és a Chilével kötendő korszerűsített társulási megállapodás tárgyalásainak véglegesítése Gyors haladás az Ausztráliával és Új-Zélanddal folytatott tárgyalásokon *** Az EU-ban megvalósuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó javaslat és a nemzetközi közbeszerzési eszközről szóló módosított javaslat társjogalkotók általi elfogadása * Az Uniónak a WTO engedményes listájában szereplő vámkontingensei arányos felosztásáról szóló javaslat társjogalkotók általi elfogadása (brexitfelkészülési jogalkotás) 7. prioritás: A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** Az európai biztonsági stratégia végrehajtását célzó javaslatok, köztük az alábbiakra vonatkozók társjogalkotók általi elfogadása: az uniós határigazgatási, biztonsági, és migrációkezelési információs rendszerek közötti interoperabilitás; a bűnüldöző hatóságok elektronikus bizonyítékokhoz való határon átnyúló hozzáférése; a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazása és felhasználása; a bűnüldöző hatóságok pénzügyi adatokhoz való határon átnyúló hozzáférésének és ezek általuk való felhasználásának elősegítése; a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelem *** Az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről szóló (ma benyújtott) rendeletjavaslat társjogalkotók általi elfogadása 25

*** Az Európai Ügyészség hatáskörének a határon átnyúló terrorizmusra történő kiterjesztésére vonatkozó (ma benyújtott) javaslat Európai Tanács általi elfogadása Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerre (ECRIS) vonatkozó javaslatok társjogalkotók általi elfogadása A tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok uniós szintű koordinációjának és hatékony intézkedéseinek elősegítésére, valamint az állami bűnüldözési intézkedések megerősítésére és a fogyasztók jogai védelmének javítására irányuló Új megállapodás a fogyasztói érdekekért nevű csomag társjogalkotók általi elfogadása *** Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló javaslat társjogalkotók általi elfogadása *** Az európai uniós polgári védelmi mechanizmusról (RescEU) szóló javaslat társjogalkotók általi elfogadása *** A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben történő megsértésével kapcsolatos ellenőrzési eljárás tekintetében az 1141/2014/EU, Euratom rendeletet módosító rendeletre irányuló javaslat, valamint az azt kísérő, az európai parlamenti választásokkal összefüggésben a választási együttműködési hálózatokról, az online átláthatóságról és a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni védelemről szóló bizottsági ajánlás társjogalkotók általi elfogadása (mindkettő ma került benyújtásra) közlemény a szabad és tisztességes európai választásokról (ma került benyújtásra), valamint útmutató a választások összefüggésében az uniós adatvédelmi jog alkalmazásáról (ma került benyújtásra) Perspektivikus kezdeményezések *** a 2014. évi jogállamisági keret megerősítése 8. prioritás: Elmozdulás egy új migrációs politika felé Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezéseki *** A dublini rendszer reformjának és a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletnek a társjogalkotók általi elfogadása, amely lehetővé teszi az alábbi kapcsolódó dossziék lezárását (amelyekről a háromoldalú egyeztetések során politikai megállapodást sikerült elérni): új Menekültügyi Ügynökség létrehozása; az Eurodac reformja; a befogadási feltételekről szóló irányelv felülvizsgálata; kvalifikációs rendelet és uniós áttelepítési keret *** Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kapacitásainak további megerősítéséről szóló (ma benyújtott) javaslat társjogalkotók általi elfogadása, mely javaslat 2020-ig lehetővé teszi egy 10 000 fős állandó európai határőrség létrehozását, megerősíti az Ügynökség hatásköreit a visszaküldés tekintetében, és lehetővé teszi, hogy az Ügynökség az EU-n kívüli partnerországokban is tevékenykedhessen *** Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége további megerősítéséről szóló (ma benyújtott) javaslat társjogalkotók általi elfogadása *** A visszaküldési politika következetességének és hatékonyságának további megerősítését, a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek gyors visszaküldését és az 26

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) SZÁNDÉKNYILATKOZAT ANTONIO TAJANI ELNÖK ÉS SEBASTIAN KURZ KANCELLÁR RÉSZÉRE irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentését célzó (ma benyújtott) javaslat társjogalkotók általi elfogadása *** A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépéséről és tartózkodásról szóló (ma benyújtott) javaslat ( kékkártyajavaslat ) társjogalkotók általi elfogadása, figyelembe véve a migráció legális lehetőségeiről szóló közleményt is Az Uniós Vízumkódex, a Vízuminformációs Rendszer és a bevándorlási összekötő tisztviselőkről szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok társjogalkotók általi elfogadása A Schengeni határellenőrzési kódex aktualizálásával kapcsolatos javaslat társjogalkotók általi elfogadása Új kezdeményezések Közlemény a vízumkölcsönösségről * Az Egyesült Királyságnak a vízumköteles harmadik országok vagy a vízummentes harmadik országok jegyzékébe való felvételére vonatkozó javaslat (brexitfelkészülési jogalkotás) 9. prioritás: Erőteljesebb globális szerepvállalás Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** Az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Tanács reagálása a hatékonyabb uniós közös kül- és biztonságpolitikai döntéshozatal kialakítására irányuló (ma benyújtott) bizottsági kezdeményezésre *** Közlemény az Afrika és Európa közötti, fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új szövetségről (ma került benyújtásra) *** Közlemény az Európai Unión kívüli beruházások hatékonyabb struktúrájának létrehozásáról (ma került benyújtásra) Új kezdeményezések Uniós stratégia az Európa és Ázsia közötti kapcsolatokról (a közelgő Ázsia Európa-csúcsra tekintettel) 10. prioritás: A demokratikus változás Uniója Az európai parlamenti választások előtt elfogadandó kezdeményezések *** Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet reformjának társjogalkotók általi elfogadása *** A komitológiai rendelet javasolt reformjának társjogalkotók általi elfogadása *** Szubszidiaritás: A nyári időszámításról szóló rendelet reformjára irányuló javaslat társjogalkotók általi elfogadása, az órák évi kétszeri átállítására vonatkozó uniós követelmény megszüntetése, figyelembe véve a tagállamok hatáskörét időzónájuk 27

szomszédos tagállamok közötti összehangolt módon történő megválasztására (ma került benyújtásra) Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró meglévő jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok) és 291. cikkéhez (végrehajtási jogi aktusok) történő hozzáigazítására vonatkozó javaslatok társjogalkotók általi elfogadása Perspektivikus kezdeményezések Kommunikáljuk Európát (közlemény arról, hogyan járulhat hozzá a kommunikáció az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió létrejöttéhez) *** Az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszéd és a jelen szándéknyilatkozat megalapozza három intézményünk ígéreteink eltökélt végrehajtására vonatkozó közös kötelezettségvállalását. Ez a kötelezettségvállalás bizonyítja az európai polgárok számára, hogy az európai parlamenti választásokat megelőzően e döntő időszakban az Unió valóban hozzáadott értéket képvisel. A ma előterjesztett dokumentumok támaszkodnak az Európai Parlamenttől és a Tanácstól kapott észrevételekre, és kiindulópontját képezik az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás és a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás keretében zajló intézményközi párbeszédnek. Mélyen elkötelezettek vagyunk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, valamint a nemzeti parlamentekkel folytatott, fontos párbeszéd mellett. Hisszük, hogy e párbeszéd szilárd alapot biztosít majd az előttünk álló döntő évhez. Ahhoz, hogy teljesítsük kötelezettségeinket, megküzdjünk több fontos és sürgető kihívással, és uniós jövőképet vázoljunk fel az európaiak számára. A Bizottság most is és a következő időszakban is határozottan elkötelezett a minőségi jogalkotás elveinek alkalmazása mellett. A nagy dolgokban nagyok, a kicsikben kicsik akarunk lenni. Fellépéseinket a szubszidiaritás és az arányosság elve fogja vezérelni. Döntéseinket igazolt tényekre alapozzuk, és szükség esetén bármikor készek leszünk politikai döntéseket hozni. 2019 döntő fontosságú év lesz az Unió és annak mind bizonytalanabbá váló világunkban betöltött helye szempontjából. Szüntelenül bizonyítanunk kell polgáraink előtt, hogy az Európai Unió védi őket, gondoskodik biztonságukról, és eszközöket ad a kezükbe. Hogy együtt egységesebb, erősebb és demokratikusabb Uniót építhetünk. Hogy együtt átalakíthatjuk a világot, hozzájárulhatunk a stabilitás megteremtéséhez például a nyugat-balkáni régióban, és megvédhetjük a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és értékeinket. Ebben a döntő esztendőben Önök bizton számíthatnak arra, hogy a Bizottság mint a munkában élenjáró köztisztviselői gárdára támaszkodó politikai intézmény a motorja lesz e törekvéseknek. Mi pedig számítunk arra, hogy az Önök támogatásával a 2019. május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozó a kötelezettségvállalások teljesítésének jeles pillanata lesz. Jean-Claude Juncker Frans Timmermans 28

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) SZÁNDÉKNYILATKOZAT ANTONIO TAJANI ELNÖK ÉS SEBASTIAN KURZ KANCELLÁR RÉSZÉRE 29

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN

1/ Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak A Bizottság elnökeként az első prioritás számomra Európa versenyképességének megerősítése és a beruházások ösztönzése a munkahelyteremtés céljából. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. Az európai gazdaság jól teljesít: a növekedés 2017-ben 10 éves csúcsot ért el, és várhatóan továbbra is erős marad. A foglalkoztatás és a beruházások újra a válság előtti szinten vannak, és az államháztartások állapota jelentősen javult. Amikor a Juncker elnök vezette Bizottság a gazdasági válságot követően hivatalba lépett, ígéretet tett arra, hogy több munkahelyet teremt. A tagállamokkal együttműködve beváltotta ezt az ígéretet. Ma több A Juncker elnök vezette Bizottság megbízatásának kezdete óta 12 millió munkahely jött létre Nem csupán a munkahelyek száma fontos azonban, hanem azok minősége is. A demográfiai változás, az automatizálás és a digitalizáció átalakítja a munka világát, és biztosítanunk kell, hogy a munkaerőpiacok és a szociális jóléti rendszerek betöltsék rendeltetésüket. A szociális jogok európai pillérére építve a Bizottság javaslatot tett kiszámítható és átlátható munkafeltételek garantálására az atipikus foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók számára, valamint annak biztosítására, hogy minden munkavállaló, beleértve az önálló vállalkozókat is, hozzáférjen a szociális védelemhez. Az európai készségfejlesztési program és az uniós alapokból nyújtott támogatás révén a Bizottság minden korosztályt a digitális korban elengedhetetlen készségek fejlesztésére ösztönöz. Európában jelenleg a gazdaság talpra állását a gazdaság bővülése váltja fel; immár 21 negyedéven keresztül folyamatos a növekedés. Ebben az évben mind az EU, mind az euróövezet gazdasága várhatóan mintegy 2%-kal növekszik, és az összes tagállam növekedést mutat. európai áll alkalmazásban, mint eddig bármikor: jelenleg közel 239 millió embernek van munkahelye. Csaknem 12 millió új munkahely jött létre a Juncker elnök vezette Bizottság megbízatásának kezdete óta. Az ifjúsági munkanélküliség jelentősen csökkent, és 20 év óta most a legalacsonyabb. Az ifjúsági garanciarendszer minden évben több mint 3,5 millió fiatalt támogatott, akik állásajánlatokat kaptak, további oktatásban, szakmai gyakorlatban vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben részesültek. A fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése prioritás marad a következő uniós többéves pénzügyi keretben is: a Bizottság nemrégiben javaslatot tett arra, hogy azok a tagállamok, ahol magas a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok száma, rendelkezésükre álló Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forrásaik legalább 10%-át fektessék olyan intézkedésekbe, amelyek segítik a fiatalokat abban, hogy állást találjanak. A Juncker-terv 1,4 millió munkahelyet fog teremteni, és 2020-ig 1,3%-kal növeli a bruttó hazai terméket 32

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN Három évvel az elindítása után az európai beruházási terv a Juncker-terv már meghaladta eredeti, 315 milliárd eurós célkitűzését, tekintve, hogy 335 milliárd euró összegű beruházást mozgósított, amelynek kedvező hatásai a későbbiekben fognak jelentkezni. Célja 2020-ig 1,4 millió munkahely teremtése és az uniós GDP 1,3%-kal történő növelése. A bevont tőke kétharmada magánbefektetőktől származik, így a Juncker-terv kiváló példája annak, hogy a szűkös állami források hogyan használhatók fel a magánfinanszírozás mozgósítására. Az éghajlattudatos beruházások, az energiahatékonyság, a kis- és középvállalkozások és az új és innovatív technológiák erősítése mellett a Juncker-terv fontos uniós szakpolitikai célkitűzéseket támogat, például a szociális beruházások, vagy a digitális és fenntartható közlekedési infrastruktúra területén. A történet azonban itt nem ér véget. 2017 decemberében az Európai Parlament és a tagállamok egyetértettek a Juncker-terv kiterjesztésére és megerősítésére irányuló bizottsági javaslattal; a Juncker-terv így jelenleg 500 milliárd euró összegű beruházás 2020 végéig történő mozgósítását irányozza elő. A 2020 utáni időszakra vonatkozóan a Bizottság a Juncker-terv sikeres modelljének folytatását javasolja az InvestEU program keretében. A Bizottság 15,2 milliárd euró elkülönítését javasolta az InvestEU Alap számára a következő, 2021 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül. Ez lehetővé teszi az uniós költségvetés számára egy 38 milliárd euró összegű garancia nyújtását, amelyet stratégiailag fontos projektek támogatására lehet felhasználni Unió-szerte. A magán- és közszférabeli beruházások bevonásával a Bizottság várakozásai szerint az InvestEU Alap több mint 650 milliárd eurót kitevő további beruházást mobilizál az egész EU-ban a 7 éves időszak során. A gazdasági fellendülést a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaiba beépített rugalmasság alkalmazása is előmozdította. Becslések szerint az így keletkező teljes költségvetési mozgástér az elmúlt négy évben 0,8%-kal növelte az uniós GDP-t és mintegy 1,5 millió munkahelyet eredményezett. Az államadósság 2015 2018 között még így is jelentősen, 7 százalékponttal csökkent. Jóllehet az egyes országok prioritásai eltérnek egymástól, mindez jól mutatja a beruházások fellendítéséből, a reformok végrehajtásából és a felelős államháztartás megvalósításából álló bűvös háromszög gyakorlati működését. Határozott lépések történtek a tőkepiaci unió kialakításának irányába is, amely szerves részét képezi a Juncker elnök vezette Bizottság azon törekvésének, hogy fejlett és likvid tőkepiacokat fejlesszen ki, és fenntartsa a növekedést Európában. 2018 folyamán a Bizottság számos új, egymást kiegészítő javaslatot terjesztett elő a tőkepiaci unió továbbfejlesztése érdekében, beleértve a fedezett kötvények új uniós keretrendszerét, valamint a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazására vonatkozó szabályok egyszerűsítését. Európa sok tehetséggel, a világ élvonalába tartozó kutatóval és szakképzett vállalkozóval büszkélkedhet, de a A VentureEU 6,5 milliárd euró értékű új beruházást fog eredményezni az induló és a felfutóban lévő vállalkozások javára jelenleginél is eredményesebbnek kell lennünk e kiválóság maradéktalan kiaknázása és a piacteremtő innovációk terén. Erre tekintettel terjesztette elő a Bizottság 2018 májusában a megújított európai kutatási és innovációs menetrendet. A Bizottság a következő többéves pénzügyi keretből 98 milliárd euró elkülönítését javasolta a jövőbeli kutatási programok számára. A finanszírozáshoz való hozzáférés kulcsfontosságú. 2018 áprilisában a Bizottság és az Európai Beruházási Alap bejelentette a kockázatitőke-finanszírozás jelentős növelését: a VentureEU kezdeményezést. A 410 millió euró összegű uniós finanszírozással támogatott program mintegy 2,1 milliárd EUR értékű állami és magánberuházást hivatott generálni, ami Európa-szerte várhatóan mintegy 6,5 milliárd euró értékű új beruházást fog eredményezni az induló és a felfutóban lévő innovatív vállalkozások javára. Ez megduplázná az Európában jelenleg rendelkezésre álló kockázatitőke-forrásokat. Ahhoz, hogy az EU megőrizze lendületes üzleti környezetét, és hogy az európai emberek rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyek a 21. században szükségesek az elhelyezkedéshez, a tudást mindenki számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni. A Bizottság ezért felvázolta elképzeléseit az európai oktatási térség létrehozására 2025-ig, ahol a tanulásnak és a kutatásnak nem szabnak többé gátat a határok. A Bizottság emellett javasolta a következő, 2020 utáni Erasmus program költségvetésének megduplázását 30 milliárd euróra, ezzel 12 millió ember számára biztosítva tanulási és mobilitási lehetőségeket. 33

2/ Összekapcsolt digitális egységes piac Hiszem, hogy sokkal jobban ki kell használnunk a digitális technológiák kínálta lehetőségeket, amelyek nem ismernek határokat. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. A digitális technológia megkönnyíti az életünket otthon, a munkahelyen, tanulás vagy utazás közben. Naponta 370 millió európai használja az internetet. Az ebből adódó lehetőségek kiaknázásához Európának megbízható digitális egységes piacra van szüksége, hogy ezáltal könnyebbé tegyük az európai polgárok életét, évente 415 milliárd euró értékűre fokozzuk a növekedést, és több százezer új munkahelyet teremtsünk. 2015 májusa óta 29 jogalkotási kezdeményezést terjesztettünk elő a digitális egységes piac javítása és erősítése érdekében. Mostanáig 17 javaslat került elfogadásra. Miután tavaly megszűntek a barangolási díjak az EU-n belül, az európaiak nagyobb digitális szabadságot Az európaiak hamarosan bárhol az EU-ban indokolatlan megkülönböztetés nélkül vásárolhatnak az interneten élvezhetnek. 2018. április óta az európaiak az Unióban utazva bárhol hozzáférhetnek a filmekre, sportközvetítésekre, zenelejátszásra, videojátékokra és e-könyvekre vonatkozó szolgáltatás-előfizetéseikhez is. A naprakésszé tett európai audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv segítségével népszerűsíteni fogjuk az európai filmeket ezeken digitális platformokon. Továbbá, a Kreatív Európa program MEDIA ágának köszönhetően a Bizottság továbbra is támogatja az európai filmek, televíziós műsorok és videojátékok fejlesztését, forgalmazását és népszerűsítését. vagy átirányítja őket vagy hitelkártyájukat csak azért, mert más országból származnak. 2019-ben a polgárok könnyebben össze tudják majd hasonlítani a csomagkézbesítés költségeit, és kedvezőbb árakon vehetik igénybe a határokon átnyúló csomagkézbesítést. Az adatok jelentik a modern gazdaság üzemanyagát. Az akadályok lebontása hozzájárul ahhoz, hogy 2015 és 2020 között az európai adatgazdaság értéke a kétszeresére a bruttó hazai termék 1,9%-áról annak 4%-ára emelkedjen. 2020-ra várhatóan 10,4 millió embernek ad munkát az uniós adatgazdaság. A nem személyes adatok szabad áramlása hasznos lesz a vállalkozások és a polgárok számára, mivel jobb és versenyképesebb adattárolási és adatkezelési szolgáltatásokhoz jutnak. Európa-szerte egyre jobb az internetkapcsolat és a lefedettség. Az uniós távközlési szabályok naprakésszé tételére és a rádiófrekvenciás spektrum koordinációjára vonatkozó megállapodások lehetővé tették az új generációs 5G mobiltelefon-hálózatok kiépítését. Ez hasznos lesz számos olyan innovatív szolgáltatás számára, mint például a közvédelem, a személyre szabott egészségügyi ellátás, a környezetvédelem, az intelligens energiafogyasztás, a közlekedésszervezés vagy a hálózatba kapcsolt autók. A naprakésszé tett uniós távközlési szabályok a gazdaságunk és társadalmunk igényeit kielégítő, nagy sebességű és jó minőségű hálózatokba történő beruházásokat is ösztönözni fogják. Az új technológiák emellett átalakítják a fogyasztók pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének mikéntjét. A Bizottság 2018. márciusban a pénzügyi technológiára (FinTech) vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja az olyan új technológiák gyors fejlődését, mint a blokklánc, a mesterséges intelligencia és a felhő alapú szolgáltatások, ugyanakkor pedig megvédje a fogyasztókat a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben. 2018. december 3-tól az európaiak bárhol az EU-ban indokolatlan megkülönböztetés nélkül vásárolhatnak az interneten. Nem kell aggódniuk, hogy egy weboldal letiltja Az európaiaknak digitális kompetenciákra van szükségük változó munkaerőpiacunkon és társadalmunkban, ám a munkavállalók 35%-a még mindig nem rendelkezik az 34

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN alapvető digitális készségekkel. A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció tagállamokat, cégeket, szociális partnereket, nonprofit szervezeteket és oktatási szolgáltatókat ültet egy asztalhoz, akik a digitális készségek hiányával kapcsolatosan tesznek lépéseket Európában. A koalíció 2020-ig 1 millió munkanélküli fiatal számára nyújt képzést, továbbá 2020-ig legalább 6 000 határokon átnyúló digitális szakmai gyakorlatot alakít ki, hogy a fiatalok tapasztalatokat szerezzenek olyan területeken, mint a kiberbiztonság, a big data technológia, a szoftverfejlesztés és a digitális marketing. Ami a jövőt illeti, az egész Unióra kiterjedő összehangolt fellépés szilárd szakpolitikai keretének előterjesztésével megkezdtük az arra irányuló munkát, hogy valamennyi európai polgár és vállalkozás (beleértve a kis- és középvállalkozásokat is) teljes mértékben kiaknázhassa az európai polgárok szolgálatában álló mesterséges intelligencia hatalmas előnyeit. A 2018 2020-as időszakra 1,5 milliárd euróra növeljük a mesterséges intelligenciára vonatkozó kutatáshoz és innovációhoz biztosított pénzügyi támogatásunkat. Kezdeményezően lépünk fel a kapcsolódó etikai és jogi kérdések kezelése terén, építve az Unió által elfogadott alapvető jogokra és értékekre, így a megbízható adatokra, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra. Ezenfelül a szuperszámítógépek terén is világszínvonalú központi szerepet biztosítunk Európa számára, ami lehetővé teszi számunkra nagy mennyiségű adat elemzését, és segíti korunk jelentős tudományos, ipari és társadalmi kihívásainak megoldását. Mindez elősegíti majd az egészségügyi ellátás javítását, a betegségek korai felismerését, a kibertámadásokra való jobb reagálást, a termelési költségek minimálisra csökkentését vagy a megújulóenergia-parkok kialakítását, hogy csak néhány példát említsünk. A digitális egységes piac sikere az európaiak bizalmán múlik. A kiberbiztonságra vonatkozó első uniós szintű jogszabálynak köszönhetően 2018. május óta megerősödött a jog a biztonságos online környezethez. A tagállamoknak mostantól együtt kell működniük a közös kiberbiztonsági fenyegetések kezelésében. Továbbá az energia, a közlekedés, a banki és az egészségügyi ágazatok, valamint a digitális szolgáltatók kötelesek megfelelő biztonsági intézkedéseket hozni és súlyos események esetén értesíteni a nemzeti hatóságokat. A kiberfenyegetések valósak a rosszindulatú szoftverek széles körben elterjedtek, és továbbra is egyre több a kibertámadás, naponta jóval több mint 4 000 zsarolóvírus-támadás történik Európában. Ha nem tudunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, az 640 milliárd euró összegű potenciális gazdasági veszteséghez vezethet. A Bizottság 2017. évi javaslata megerősíti az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA), hogy megfelelőbben támogassa a tagállamokat a kiberbiztonsági fenyegetések és támadások elhárítása során. A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció 1 millió munkanélküli fiatal számára nyújt képzést A biztonságos és megbízható online tér kialakításának elősegítése érdekében a Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az online álhírek európai terjedésének és hatásának kezelésére, valamint az európai értékek és a demokratikus rendszerek védelmének biztosítására. Ennek része az online platformok és a reklámipar kötelezettség vállalása a négy irányadó elven alapuló gyakorlati kódex mellett: átláthatóság, inkluzivitás, hitelesség és sokféleség. A fenti kezdeményezések hosszú távú sikere csak hasonlóan ambiciózus kötelezettségvállalás, finanszírozás és beruházások révén szavatolható. Ezért javaslatot tettünk arra, hogy a következő uniós többéves pénzügyi keretben hozzunk létre első alkalommal egy 9,2 milliárd euró költségvetéssel rendelkező célzott digitális finanszírozási programot a Digitális Európa programot az EU nemzetközi versenyképességének fokozása, valamint Európa stratégiai digitális kapacitásának fejlesztése és megerősítése céljából. Ezek a kulcsfontosságú kapacitások a nagy teljesítményű számítástechnikával, a mesterséges intelligenciával, a kiberbiztonsággal, a fejlett digitális készségekkel kapcsolatosak; biztosítják azok széles körű gazdasági és társadalmi használatát és hozzáférhetőségét. 35

3/ Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika Európa energiapolitikáját egy új európai energiaunió létrehozásával szeretném megreformálni és átszervezni. [ ] Növelnünk kell a megújuló energia részarányát Európában. [ ] 2030-ra legalább 30%-os kötelező energiahatékonyságot kell magunk elé kitűznünk ahhoz, hogy hitelesek és előrelátók legyünk. [ ] Ez nem csupán a felelős éghajlat-politika része, hanem egyben iparpolitikai szükségszerűség is. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. Az energiaunió és az éghajlatváltozás elleni küzdelem az európai ipar és gazdaság korszerűsítésének kulcsfontosságú elemei. Ezek lehetőséget biztosítanak az európai vállalkozásoknak lépéselőnyük megőrzéséhez és kihasználásához, valamint a tiszta és innovatív globális technológiai piac fejlesztéséhez, miközben olyan társadalmi haladás forrását jelentik, amelynek köszönhetően mindenki profitál az átállásból. Az energiaunió és a jövőbe tekintő éghajlat-politika révén az EU olyan ösztönző környezetet teremt, amely valamennyi kulcságazatban felgyorsítja az innovációba és a modernizációba irányuló köz- és magánberuházásokat. A korszerű és tiszta gazdaságra való átállás során figyelembe vesszük az energiaszerkezet és a gazdasági struktúrák EU-n belüli eltéréseit. Az energiaügyi és éghajlatváltozási jogszabályok aktualizálása és erősítése mellett az EU olyan intézkedéseket kíván kidolgozni, amelyek ösztönzik a beruházásokat, a munkahelyteremtést, megerősítik az innovatív iparágakat, valamint gondoskodnak arról, hogy egyetlen polgár, munkavállaló vagy régió se maradjon le e folyamat során. Ez lendületet ad majd a foglalkoztatásnak és a növekedésnek, a kutatásra és az innovációra alapozza jövőnket, valamint felkészíti az európai ipart arra, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Európa továbbra is azt az üzenetet kívánja közvetíteni a világnak, hogy vállaljuk a vezető szerepet az éghajlatügyi kérdésekben. A Párizsi Megállapodás értelmében az EU vállalta, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ez a jólétünkbe és az európai gazdaság fenntarthatóságába történő befektetést jelent, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy 1990 és 2015 között a kibocsátás 22%-kal csökkent, miközben a bruttó hazai termék 50%-kal nőtt. Uniós energetikai célok 2030-ig Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 40%-os csökkentése A megújuló energiaforrások legalább 32%-os részaránya az energiafogyasztásban 32,5%-os energiahatékonyság Az EU a világ egyetlen olyan nagy gazdasága, amely teljes mértékben jogszabályokba foglalta azokat az intézkedéseket, amelyeket a Párizsi Megállapodásban tett vállalások teljesítése érdekében hoz meg. Ebből a célból 2017-ben alapvető fontosságú jogszabályok kerültek elfogadásra a közlekedés, az épületek, a hulladék, a mezőgazdaság, a földhasználat és az erdészet terén történő kibocsátás csökkentése érdekében. E jogszabályok, a támogató eszközök és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja együttesen alkotják a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlatpolitika jogi kereteit, amelyek mostanra gyakorlatilag adottak. Az uniós jogalkotó 2018-ban négy javaslatot fogadott el a Tiszta energia minden európainak elnevezésű csomag részét képező nyolc bizottsági jogalkotási javaslatból; ennek révén az EU kialakította a tiszta energiára való áttérés korszerű és fejlett szabályozási keretét, eleget téve a Juncker elnök vezette Bizottság azon célkitűzésének, hogy globális vezető szerepet töltsön be a megújuló energiaforrások terén, és első helyre helyezze az energiahatékonyságot. Immár szilárd irányítási keret áll rendelkezésre, hogy nyomon kövesse a megfelelést, és előmozdítsa az EU 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérését vagyis az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 40%-kal történő csökkentését, az uniós energiafogyasztási szerkezeten belül a megújuló energiaforrások minimálisan 32%-os részarányát és 32,5%-os energiahatékonysági megtakarítást. 36

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN A következő évtizedben Európának mintegy évi 180 milliárd euró összegű alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó beruházást kell megvalósítania a Párizsban vállalt éghajlatpolitikai kötelezettségvállalásaink teljesítése érdekében. Ezzel összefüggésben a Bizottság a következő többéves pénzügyi keretben javaslatot tett arra, hogy minden uniós program esetében emeljék az éghajlati szempontok érvényesítésének ambíciószintjét azzal a céllal, hogy az uniós kiadások legalább 25%-a járuljon hozzá az éghajlatpolitikai célkitűzésekhez. A közpénz azonban nem elégséges a pénzügyi szektor teljes súlyát latba kell vetni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A Juncker-terv a kezdetektől támogatta az energiahatékonyságba, a fenntartható energiaforrásokba és a fenntartható mobilitásba irányuló beruházásokat. Ez lehetővé tette többek között, hogy 8,2 millió európai háztartást lássanak el megújuló energiával, és 28 millió intelligens villamosenergia- és földgáz-fogyasztásmérőt szereljenek fel. A tőkepiaci unió célja, hogy a hosszú távú, fenntartható és zöld növekedés támogatására ösztönözze a pénzügyi rendszert. 2018. márciusban a Bizottság előterjesztette a fenntartható finanszírozásról szóló legelső uniós cselekvési tervet, amely arra vonatkozó strukturált és módszeres megközelítést határoz meg, hogy a befektetési láncon belüli ösztönzők és a jelenlegi kultúra megváltoztatásával környezetbarátabb projektek felé irányítsa a magánberuházásokat. A pénzügyi szektor kulcsszerepet játszik ebben a tekintetben. 2018. májusban megszülettek az első konkrét intézkedésekre irányuló javaslatok. Ezek egyike egy harmonizált uniós szintű osztályozási rendszer úgynevezett taxonómia, amely biztosítja a közös fogalommeghatározásokat, az átláthatóságot és a kompatibilitást a szakemberek és a magánbefektetők számára. A Bizottság továbbá intézkedéseket hozott, hogy gyorsítsa a tiszta gazdaságra való áttérést más gazdasági ágazatokban, különösen a közlekedésben. Az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozó stratégiájának részeként 2017. novemberben javaslatot tett a közúti közlekedésből származó szén-dioxid (CO 2 )-kibocsátás csökkentésére azáltal, hogy új CO 2 -kibocsátási célértékeket határoz meg az új személygépkocsik és kisteherautók esetében, valamint megerősíti az EU vezető szerepét a tiszta üzemű gépjárművek tekintetében. A Bizottság 2018. májusban eleget tett a biztonságos, tiszta és összekapcsolt mobilitásra vonatkozó átfogó ütemtervének azáltal, hogy többek között előterjesztette a nehézgépjárművek CO 2 -kibocsátására vonatkozó szabványokat, továbbá megkönnyítette aerodinamikai szempontból kedvező tehergépjárművek tervezését, és javította a gumiabroncsok címkézését. Emellett a Bizottság átfogó cselekvési tervet javasol az akkumulátorokra, hogy elősegítse egy fenntartható és versenyképes európai akkumulátor-ökoszisztéma kifejlesztését. Az energetikai átállás társadalmi hatásainak kezelése érdekében a Bizottság megindította a szenet használó és nagy mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó régiókra vonatkozó kezdeményezést. Ez testre szabott megoldásokat biztosít a tiszta gazdaságra áttérő régiók számára. Ez a támogatás segítséget nyújt a munkavállalók átképzéséhez, az infrastruktúra korszerűsítéséhez és a jövőbe mutató üzleti modellekbe történő beruházásokhoz annak érdekében, hogy egyetlen régió se maradjon le. A Bizottság emellett létrehozta az Energiaszegénységi Megfigyelőközpontot az igazságos és társadalmilag méltányos energetikai átállás támogatására szolgáló intézkedésként. Az elmúlt év során az energiaszolidaritás és -biztonság terén végzett munkánkkal elértük, hogy senki ne maradjon elszigetelve, bárhol is él Európában. A 2018. júliusban tartott lisszaboni csúcstalálkozó egyértelműen kifejezésre juttatta az európai szolidaritást az energetika terén. A spanyol, francia és portugál vezetők ekkor állapodtak meg az Ibériai-félsziget belső energiapiacba való integrációjának megerősítésére irányuló lépésekről. A Bizottság rekordösszegű, 578 millió euró értékű befektetéssel támogatja a Spanyolország és Franciaország közötti, a Vizcayai-öbölt átszelő villamosenergia-vezetéket, hogy megszüntesse Európa e részének energetikai elszigeteltségét. Emellett Juncker elnök, valamint Lettország, Litvánia és Lengyelország vezetői megállapodtak e tagállamok villamosenergia-hálózatának a kontinentális európai hálózattal 2025-ig történő összehangolására vonatkozó politikai ütemtervről. A Bizottság támogatni fogja ezeket a tagállamokat, hogy véget vessen a balti-tengeri régió energetikai elszigeteltségének. Az uniós vezetők idén márciusi kérését követően a Bizottság javaslatot készít az üvegházhatásúgázkibocsátás hosszú távú csökkentésére vonatkozó uniós stratégiára. A magas szintű érdekelti konferenciával és egy nyilvános konzultáció elindításával széles körű egyeztetés kezdődött. A Bizottság azon dolgozik, hogy 2018. novemberig előterjessze javaslatait. A következő hónapban Katowicében megrendezésre kerülő COP24 ülést megelőzően mindez határozott jelzést jelent partnereink számára arra nézve, hogy az EU hosszú távon és megbízható módon tervez. 37

4/ Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac A fokozódó globalizáció idején Európa legjobb eszköze a belső piac. Azt akarom ezért, hogy a következő Bizottság az egységes piac erejére építsen, és teljes körűen, minden szempontból kihasználja annak potenciálját. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. Idén ünnepli létrejöttének 25. évfordulóját az egységes piac, Európa legjobb eszköze a gazdasági növekedés fokozására, és az európai vállalkozások abban való támogatására, hogy prosperáljanak a globális piacokon. A Juncker elnök vezette Bizottság ezért egy valódi uniós iparpolitika segítségével igyekszik kiaknázni az egységes piacban rejlő lehetőségeket, és új lehetőségeket teremteni az emberek és a vállalatok számára. Ez szorosan összekapcsolódik az európai iparágak megerősítésére, a munkahelyteremtésre, a tiszta technológiák terén való beruházások és innováció fellendítésére és egy olyan méltányos egységes piac biztosítására irányuló erőfeszítésekkel, amelynek előnyeiből mindenki részesül. A Juncker elnök vezette Bizottság lehetővé teszi az európai szakemberek és a kisvállalkozások számára, hogy teljes körűen élhessenek a jól működő egységes piac előnyeivel. Egy új uniós jogszabály alapján a tagállamoknak a szükségtelen akadályok A Bizottság azon dolgozik, hogy a szülői és gondozói szabadság javítására irányuló javaslatok révén a munka és a magánélet között jobb egyensúlyt lehessen biztosítani megszüntetése érdekében egy arányossági teszt elvégzésével alaposan meg kell vizsgálniuk a szellemi szabadfoglalkozások tervezett jogi szabályozásának költségeit és hasznát. Az egységes digitális ügyfélkapu könnyen hozzáférhető belépési pont lesz az emberek és a vállalkozások számára, ahol az egységes piaci jogaikhoz kapcsolódó információkat, adminisztratív eljárásokat és segítséget találhatnak majd. Segítségével a vállalkozások több mint 11 milliárd eurót takaríthatnak meg évente. A Juncker elnök vezette Bizottság ezzel egyidejűleg Európa szociális dimenzióját is elmélyíti. 2017 novemberében, a 20 év óta első európai szociális csúcstalálkozón kihirdetésre került a szociális jogok európai pillére, amely a jövőben erős szociális dimenziót biztosít. A munkavállalói mobilitás ösztönzi a gazdasági növekedést, de méltányos módon kell megszervezni, és egy magasabb szintre történő felzárkózáshoz kell vezetnie. A munkavállalók kiküldetéséről szóló megállapodás, amely biztosítja az azonos helyen végzett azonos munkáért azonos díjazás elvét, az ebbe az irányba tett jelentős lépés. Emellett a Bizottság mérföldkőnek számító javaslatokat terjesztett elő a szociális biztonsági rendszerek tagállamok közötti koordinációjának javítása, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása érdekében. Az egységes piacon a fogyatékossággal élők számára hozzáférhető termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó szabályokkal, valamint a szülői és gondozói szabadság javítására irányuló javaslatok révén a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly biztosításával kapcsolatos munka jól halad. A Bizottság létrehoz egy támogató keretet, amely lehetőséget ad Európa innovatív vállalkozói számára a terjeszkedésre és a növekedésre. A tőkepiaci unió keretében a Bizottság intézkedéseket terjesztett elő a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása céljából, mindenekelőtt a bürokrácia csökkentésével, hogy a kisebb vállalkozások számára is könnyebb legyen a nyilvános piacokhoz való hozzáférés. A zöld és fenntartható befektetések ösztönzésére és a pénzügyi innováció előmozdítására irányuló stratégiák előterjesztése szintén megtörtént. A közösségi finanszírozási platformok európai címkéje révén a Bizottság olyan új rendszert javasolt, amely lehetővé teszi az ilyen platformok számára, hogy az EU egész területén könnyedén működjenek. Az EU pénzügyi felügyeleti struktúrájának reformjára irányuló bizottsági javaslatokban szereplő terveknek köszönhetően az európai fogyasztók, befektetők és vállalkozások erősebb és integráltabb pénzügyi piacok előnyeit élvezhetik majd. A jól működő egységes piac méltányos és hatékony adózási szabályokat is megkövetel. A Juncker elnök vezette Bizottság e célt szem előtt tartva ezért 2014 novembere óta nem kevesebb, mint 22 javaslatot terjesztett elő az adózás területén. A Bizottság emellett a csalások jobb kezelése érdekében javasolta a hozzáadottértékadó-rendszer jelentős átalakítását, meghatározva az egységes uniós hozzáadottértékadó-övezet sarokköveit. Már megállapodás született uniós szinten olyan új szabályokról, amelyek az árukat online értékesítő vállalkozások ezrei számára csökkentik a hozzáadottérték-adóval összefüggő bürokráciát. Napirenden vannak a kisvállalkozások 38

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN életének megkönnyítésére és a hozzáadottértékadó-kulcsok rendszerének korszerűsítésére irányuló bizottsági javaslatok többek között a kedvezményes hozzáadottértékadó-kulcsok meghatározásának módjára vonatkozóan. Egy méltányos egységes piac megköveteli, hogy a vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek ne pedig az európai adófizetők kárára. A Juncker elnök vezette Bizottság széles körű stratégiát követ annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi vállalat, nagy és kicsi, ott teljesítse az adókötelezettségek méltányosan rá eső részét, ahol nyeresége keletkezik. A bizottsági javaslatok alapján az EU óriási lépéseket tett a társasági adózási keret reformjában, a régi joghézagok megszüntetésére irányuló új szabályokkal. A közös adózási keretre a közös összevont társaságiadó-alapra és a digitális gazdaság méltányos adóztatására irányuló javaslataink további előrelépést jelentenének. Fokozatosan hatályba lépnek az olyan új kötelező erejű átláthatósági szabályok, amelyek kötelezik a tagállamokat arra, hogy automatikusan cseréljenek egymás között különféle adóinformációkat. Ezzel párhuzamosan a Bizottság folytatta az uniós állami támogatási szabályok érvényesítését, megakadályozva a tagállamokat abban, hogy tisztességtelen előnyöket nyújtsanak kiválasztott vállalkozásoknak. Annak érdekében, hogy folytatódhasson a tagállamok közötti létfontosságú együttműködés a hozzáadottértékadó-csalás és az adókikerülés elleni küzdelem terén, idén a Bizottság 270 millió eurós megemelt költségvetést is javasolt. Változó világunkban iparunknak alkalmazkodnia és igazodnia kell e lépéselőny megtartásához. Az Unió helyzetéről szóló, 2017. szeptemberi beszédében Juncker elnök azt a célt hangoztatta, hogy az EU-nak és iparának világelsővé kell válnia az innováció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén. A körforgásos gazdaságra való áttérés a megbízatás egésze során prioritás volt. A Juncker elnök vezette Bizottság ezen megközelítése azáltal, hogy innovatív és erőforrás-hatékony módon biztosít szolgáltatásokat és termékeket, új üzleti lehetőségeket szabadít majd fel. A Bizottság ambiciózus, de reális célkitűzésekre tett javaslatot a hulladék mennyiségének csökkentése, valamint az újrafeldolgozás és a fenntartható tervezés fellendítése tekintetében. Ezekről megállapodás született, és folyamatban van nemzeti szintű végrehajtásuk. Sőt, meghatároztuk a világ első átfogó, műanyagokra vonatkozó stratégiáját, és előterjesztettünk egy, a piacon található egyszer használatos műanyag termékek fenntartható alternatívákkal való felváltására irányuló jogalkotási javaslatot. Az európai közlekedési rendszer korszerűsítése szintén kiemelt terület volt. 2017 szeptembere óta megbízhatóbb és szigorúbb gépjármű-kibocsátási vizsgálatokat kell alkalmazni. Az alapjaiban átalakított típusjóváhagyási keret 2019 szeptemberétől válik alkalmazandóvá. A Bizottság emellett új kötelező biztonsági elemeket is javasolt, mint például a fejlett vészfékező rendszer személygépkocsik esetében, illetve a holttérfigyelő és a veszélyeztetett úthasználókat felismerő rendszerek a tehergépkocsik esetében. A Bizottság ezzel egyidejűleg lefekteti az összekapcsolt és automatizált járművezetés és a jövőorientált mobilitás alapjait. A kibocsátásmentes járművekre való zökkenőmentes átállás elősegítése érdekében a Bizottság egy cselekvési terv révén támogatja az erős európai akkumulátorágazat létrehozását, többek között az új generációs elektromos akkumulátorok kifejlesztésére és előállítására szánt 200 millió euró értékű beruházásokkal. Az űrágazat stratégiai szektor, amely javíthatja az emberek életét, és fokozhatja a gazdasági növekedést. Az EU által végrehajtott jelentős beruházások fontos előrelépést tettek lehetővé a Föld-megfigyelési program (Kopernikusz) és a navigációs műholdrendszer (Galileo) kapcsán. A Galileo 2016 decembere óta kiemelkedő teljesítménnyel és földrajzi lefedettséggel nyújt kezdeti szolgáltatásokat. 2018 júliusában további négy műholdat lőtt fel sikeresen. A Galileo a 26 műholdat tartalmazó konstellációval pontosabb jelet fog biztosítani egy sor fontos szolgáltatás számára. A Kopernikusz a Föld-megfigyelési adatok legnagyobb szolgáltatója a világon, és olyan különböző kihívások kezelésében segít, mint a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás. Az európai űrstratégia részeként további prioritások kerültek megfogalmazásra, és egyre több vállalkozás és innovatív induló vállalkozás használ már űradatokat és -szolgáltatásokat. A biztonságos műholdas kommunikáció hozzájárul az EU biztonsági és védelmi szerepvállalásához. A 2021 2027-es időszakra szóló következő uniós többéves pénzügyi keret kapcsán a Bizottság 16 milliárd euró elkülönítését javasolja annak elősegítésére, hogy az EU megtartsa és megerősítse vezető helyét a világűr területén. Az új megállapodás a fogyasztói érdekekért létrehozza a kollektív jogorvoslathoz való jogot arra az esetre, ha fogyasztók egész csoportjait éri kár A Bizottság lépéseket tett az EU 500 millió fogyasztójának védelmére és helyzetük megerősítésére. Bár a fogyasztóvédelmi szabályaink között már most is több olyan van, amely világszinten a legszigorúbbak közé tartozik, az elmúlt időszak esetei pl. a dízelbotrány rávilágítottak, hogy nem mindig könnyű ezeket érvényesíteni. A Bizottság ezért javasolta az új megállapodást a fogyasztói érdekekért, hogy létrejöjjön a kollektív jogorvoslathoz való jog Európában arra az esetre, ha fogyasztók egész csoportjait éri kár. A nem biztonságos vagy hamisított termékek értékesítésének megakadályozása érdekében a Bizottság a nemzeti hatóságok és vámtisztviselők által végzett ellenőrzések megerősítésére is javaslatot tett. Az egységes piac európai polgárokra gyakorolt pozitív hatásának növelése érdekében a Bizottság új, 4 milliárd eurós célzott programot javasol a 2020 utáni időszakra. A program célja a fogyasztók védelme és helyzetük megerősítése, illetve az, hogy az európai kis- és középvállalkozások teljes körűen élhessenek a jól működő egységes piac előnyeivel. 39

5/ Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió A következő öt évben közös valutánk stabilitásának megóvása érdekében, illetve a közös valutát bevezetett tagállamok gazdaság-, fiskális és munkaerőpiaci politikái közötti konvergencia fokozása céljából folytatni akarom a gazdasági és monetáris unió reformját. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. 2019. január 1-jén ünnepeljük közös valutánk bevezetésének 20. évfordulóját. Az euró ez idő alatt hosszú utat járt be; valódi európai sikertörténet lett. 340 millió európai használja az eurót minden nap 19 tagállamunkban. Az euróövezet hamarosan az egész Európai Unió teljes bruttó hazai termékének 85%-át képviseli majd. Mára világszerte az euró a második leggyakrabban használt tartalékvaluta, 60 ország köti pénznemét valamilyen módon az euróhoz. Egy olyan, fiatal pénznem számára, amely nem köthető egyetlen államhoz, ez nem kis teljesítmény. Ugyanakkor az euró globális pénzügyi piacokon fennálló pozíciója tovább erősíthető, annak jeleként is, hogy Európa saját kezébe veszi a sorsát. A válság óta és különösen az öt elnök 2015. júniusi jelentése óta sokat tettünk az európai gazdasági és monetáris unió megerősítéséért, szerkezete így most szilárdabb, mint valaha. A Görögországot támogató stabilitási program sikeres lezárása újabb bizonyítéka az elmúlt években elért eredményeknek. A Bizottság az euró lehetőségeinek maradéktalan kiaknázása érdekében 2017 decemberében átfogó ütemtervet és konkrét javaslatokat terjesztett elő a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére, valamint 2018 májusában az EU következő költségvetési keretével összefüggésben is. A 2018. júniusi euróövezeti csúcstalálkozó lehetőséget biztosított e javaslatok megvitatására és a szilárdabb gazdasági és monetáris unió irányába tett újabb lépésre. Fontos továbbá, hogy az uniós vezetők megállapodtak a bankunió prioritást élvező kiteljesítésében. A vezetők mindenekelőtt megállapodtak abban, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus biztosítja majd a közös védőhálót az Egységes Szanálási Alap számára. Bankszanálás esetén utolsó biztosítékként kerülne sor az aktiválására, és megerősítené a bankrendszer iránti bizalmat. Az európai betétbiztosítási rendszer idővel történő bevezetéséről is megkezdődnek a politikai megbeszélések. A Bizottság e témával kapcsolatos javaslatát már 2015-ben előterjesztette. A közös betétvédelem fontos része a valutauniónak, és alapvető a bankrendszer iránti fokozott bizalom és annak ellenálló képessége szempontjából. A vezetők megállapodtak az Európai Stabilitási Mechanizmus további megerősítésének folyamatáról és ütemezéséről is. Mindezen kérdésekre 2018 decemberében visszatérnek. Az ellenállóképes euróövezethez ellenállóképes tagállamokra és megújított gazdasági és társadalmi konvergenciára van szükség. A Juncker elnök vezette Bizottság hivatalba lépése óta megerősítettük és egyszerűsítettük gazdaságpolitikai koordinációs keretünket, az európai szemesztert. A tagállamok reformtörekvéseinek segítése érdekében a Bizottság a reformokhoz technikai segítséget nyújtó strukturálisreformtámogató programra tett javaslatot, amelyet az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyott. A program javasolt teljes költségvetése a 2017 2020 közötti időszakban 222,8 millió euró. A program lehetővé teszi majd az EU számára, hogy kielégítse a növekedésösztönző reformok előkészítésének, kidolgozásának és végrehajtásának támogatása iránti jelentős tagállami igényeket. Az elmúlt években 25 uniós ország kapott az igényeire szabott támogatást több mint 500 reformprojekt kapcsán. A Strukturálisreform-támogató Szolgálat 25 uniós országban 500 reformprojektet hajt végre A reformok további ösztönzése érdekében a Bizottság a 2021 2027 közötti időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keret kapcsán új reformtámogató programra tett javaslatot, amely 25 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik pénzügyi és technikai támogatás nyújtására, valamint javaslatot tett egy célzott konvergenciatámogató eszközre az euróövezethez csatlakozni kívánó országok számára. A gazdasági és monetáris unió alapvető részét képezi az erőteljes szociális dimenzió. A szociális jogok európai pillére meghatározza a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek legfontosabb alapelveit. A tagállamokkal, a szociális partnerekkel és egyéb érdekeltekkel együtt a Bizottság azon dolgozik, hogy ezek az elvek a gyakorlatban is megvalósuljanak. 40

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN Az egységes valuta jó működéséhez stabil államháztartásokra, kedvező gazdasági időszakokban költségvetési tartalékok képzésére, gazdasági sokkok esetén pedig a gyors kilábalás képességének kialakítására van szükség. Az EU költségvetési helyzete jelentősen javult: a tagállamok átlagos államháztartási hiánya a 2009. évi 6,6%-ról 2018-ban várhatóan 0,8%-ra csökken, az államadósság pedig csökkenő pályára állt. Jelenleg már csak egyetlen tagállam Spanyolország áll a túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt, a 2011. tavaszi 24-hez képest. A csökkenés ellenére a magas államadósságszintek néhány tagállamban visszafogják a növekedést, sebezhetővé teszik az országokat a gazdasági visszaesésekkel szemben, és korlátozzák a jövőbeli jelentős kihívások kezelésére irányuló képességüket. Az előrehaladásnak tehát folytatódnia kell. A tagállamok költségvetési tartalékainak kiegészítése, az állami beruházási szintek stabilizálásának elősegítése és a jövőbeli nagy aszimmetrikus sokkok esetén a gyors gazdasági fellendülés megkönnyítése érdekében a Bizottság a következő többéves pénzügyi keretben javaslatot tett egy európai beruházásstabilizáló funkcióra, amely képes akár 30 milliárd eurót kitevő hitelt mobilizálni az érintett tagállamokban. A pénzügyi stabilitás jelentősen megerősödött az euróövezetben és az EU egészében is. A bankok például ma sokkal jobban tőkésítettek, a nemteljesítő hitelek aránya pedig 2014 óta majdnem felével csökkent, és továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A bankszektorbeli kockázatok csökkentése terén eddig elért jelentős eredményekre építve a Bizottság a kockázatok további csökkentése érdekében egy sor intézkedést javasolt, többek között egy átfogó banki csomagot is, amelyről az Európai Parlament és a Tanács várhatóan rövidesen megállapodik. 2018 márciusában a Bizottság jogszabályokat terjesztett elő a nemteljesítő hitelek fennmaradó állományának kezelésére és a jövőbeli lehetséges felhalmozódásuk megelőzésére. a magánszektor kockázatmegosztásához, fokozzák a gazdasági stabilitást, növelik a gazdasági konvergenciát és az európai gazdasági szuverenitást, és segítenek a jövőbeli sokkhatások tompításában. Az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének fényében a tőkepiaci unió megvalósítását kiemelt feladatként fel kell gyorsítani. A Bizottság e cél elérése érdekében intézkedések széles körét javasolta, beleértve a páneurópai magánnyugdíjtermékekre vonatkozó Az államháztartási hiányok a 2009. évi 6,6%-ról 2018-ban 0,8%-ra csökkentek új szabályokat, hogy a fogyasztók számára több választási lehetőséget biztosítson nyugellátásukkal kapcsolatban. Új szabályokat terjesztett elő a fenntartható finanszírozás és a pénzügyi technológia terén betöltött uniós vezető szerep megszilárdítása, valamint az EU felügyeleti struktúrájának reformja érdekében. Az eredményesség érdekében az európai gazdasági és monetáris unió intézményi keretének hatékonynak, legitimnek és elszámoltathatónak kell lennie. E célból a Bizottság 2017 decemberében egy olyan Európai Valutaalap létrehozására irányuló javaslatot terjesztett elő, amely az uniós jogi keretbe illeszkedik, és amely az Európai Stabilitási Mechanizmus már meglévő szerkezetére épülne. A Bizottság továbbá közleményt tett közzé az európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges feladatköréről. A miniszter a Bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke lenne, ahogy ennek lehetőségét a jelenlegi EU-Szerződések biztosítják. A tőkepiaci unió a bankunió alapvető fontosságú kiegészítője. A mély és jól integrált tőkepiacok hozzájárulnak 41

6/ Nyitott és tisztességes kereskedelem egy szabályokon alapuló globális rendszerben Az európai kereskedelempolitika eszközt jelent ahhoz, hogy hasonló gondolkodású partnerekkel világszerte a lehető legtöbbet hozzuk ki a lehetőségekből. Egyben eszközt jelent a szabályokon alapuló globális rendszer oly módon történő fejlesztéséhez és formálásához is, hogy az továbbra is a béke, a jólét és a fejlődés célját szolgálja. Jean-Claude Juncker, A transzatlanti kapcsolatok válaszúthoz érkeztek vitaindító beszéd, 2018. július 25. Minden 1 milliárd euró értékű exportbevétel 14 000 munkahelyet támogat az EU egészében. A Juncker elnök vezette Bizottság ezért törekszik egy olyan jól működő, szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszer fenntartására, amelyben a szabad és tisztességes kereskedelem egyaránt előnyös az EU és partnereink számára. A Bizottság azon munkálkodik, hogy az európai polgárok előnyére fordítsa a globalizációt az európai gazdasági növekedést és munkahelyteremtést fellendítő, kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodások, valamint a visszaélésekkel szemben védelmet nyújtó piacvédelmi eszközök révén. Az EU vezető szerepet tölt be a Kereskedelmi Világszervezet köré épülő, szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer előmozdítása terén. Nemzetközi partnereinkkel közösen olyan egyértelmű szabályrendszert alakítottunk ki az elmúlt évtizedek alatt, amely a vállalkozások számára kiszámíthatóságot, gazdaságaink számára pedig stabilitást teremt. Emellett a Bizottság partnereinkkel együtt a Kereskedelmi Világszervezet reformjához szükséges terep előkészítésén munkálkodik. A jelenleg érvényben lévő multilaterális szabályokat aktualizálni kell a rendszer hatékony működése és korunk olyan kihívásainak kezelése érdekében, mint például a szellemi tulajdon elbitorlása, a kikényszerített technológiatranszfer, az ipari szubvenciók, az állami tulajdonban lévő vállalatok által előidézett torzulások és a kapacitásfelesleg. Az EU e célból háromoldalú együttműködési mechanizmust alakított ki az Egyesült Államokkal és Japánnal ezeken a területeken. A Kereskedelmi Világszervezet reformját a július 25-i EU Egyesült Államok közös nyilatkozat is fontos feladatként azonosította. Emellett a 2018. júliusi EU Kína csúcstalálkozó alkalmával közös munkacsoport alakult a témában az EU és Kína részvételével. Az Amerikai Egyesült Államok kormányával indított megbeszélésekkel a kereskedelemről Juncker és Trump elnök 2018. július 25-én új szakaszt indított a Fehér Házban az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokban. A két fél megállapodott abban, hogy az érvényben lévő összes ipari vámtarifa eltörlését szem előtt tartva nem vetnek ki új vámokat, és hogy számos ágazat esetében beleértve az energiát és a szabályozási kérdéseket javítják az együttműködést. Az ez alkalommal létrehozott EU Egyesült Államok főtisztviselői munkacsoport már dolgozik a közös nyilatkozat végrehajtásán. A Kanadával és Japánnal kötött uniós megállapodások révén az uniós cégek évente 590 millió eurót és 1 milliárd euró összegű vámot takaríthatnak majd meg Az Európai Bizottság számára egyértelmű, hogy a protekcionizmus nem védelmet jelent. Az egyoldalú intézkedések ahelyett, hogy megoldást jelentenének a rendszerszintű problémákra, a globális kereskedelmi kapcsolatok megszakításával fenyegetnek, és olyan eszkalációhoz vezetnek, amelynek nem nyertesei, csak vesztesei lehetnek. A Bizottság továbbra is azon dolgozik, hogy a hasonló gondolkodású partnerekkel kötött kiegyensúlyozott, progresszív kereskedelmi megállapodások révén lehetőségeket teremtsen az uniós polgárok és vállalkozások számára. Az uniós kereskedelmi megállapodások úgy formálják a globális kereskedelmet, hogy biztosítják, hogy az tisztességes legyen, továbbá értékeken és elveken alapuljon. Az összes új uniós kereskedelmi megállapodás megerősíti mindkét fél szabályozáshoz való jogát, valamint a szociális és környezetvédelmi normákat követő és előmozdító fenntartható fejlődésre vonatkozó, érdemi fejezetet foglal magában. 42

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN A Juncker elnök vezette Bizottság eddig 12 országgal köztük Kanadával, Ukrajnával és több afrikai nemzettel kötött, hét megfelelően kalibrált kereskedelmi megállapodást véglegesített és indított a végrehajtás útjára, így jelenleg összesen világszerte 39 uniós kereskedelmi megállapodás van érvényben 69 partnerrel. Juncker elnök 2018 júliusában gazdasági partnerségi megállapodást írt alá Japánnal, amely az Európai Unió által valaha tárgyalt legnagyobb horderejű megállapodás. A megállapodás olyan nyitott kereskedelmi övezetet hoz létre, amely több mint 600 millió embert érint és a globális GDP közel egyharmadát fedi le. Eltörli az uniós exportőrök által fizetett, évi 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét, és megszünteti a régóta fennálló szabályozási akadályokat. Továbbá ez az első olyan megállapodás, amely magában foglalja az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalást. A Bizottság politikai megállapodásra jutott Mexikóval az EU és Mexikó közötti szinte teljes árukereskedelem vámmentessé tételéről, többek között a mezőgazdasági ágazatban is. Az egyszerűbb vámeljárások az európai ipar számára is előnyökkel járnak. Délebbre tekintve: végső szakaszába értünk a Mercosur országaival folytatott tárgyalásoknak, és hét új tárgyalást indítottunk többek között Ausztráliával, Chilével és Új-Zélanddal. E tárgyalások mindegyikét alátámasztja az egy inkluzívabb és átláthatóbb kereskedelempolitika iránti elkötelezettség. A Juncker elnök vezette Bizottság közzéteszi az új tárgyalási irányelvekre irányuló összes javaslatot, továbbá a tárgyalási fordulókra vonatkozó uniós javaslatokat és jelentéseket. A Bizottság emellett létrehozott egy kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó tanácsadó csoportot, amely lehetővé teszi a Bizottság együttműködését az érdekelt felek széles körű és kiegyensúlyozott összetételű csoportjával, valamint a különböző nézőpontok és vélemények összegyűjtését a szakszervezetek, a munkáltatók, a fogyasztói csoportok és az egyéb nem kormányzati szervezetek részéről. Jóllehet kiáll a nyitott, tisztességes és szabályokon alapuló kereskedelem, valamint a protekcionizmus elleni küzdelem mellett, az EU nem a szabadkereskedelem naiv híve. A meglévő multilaterális szabályok határain belül a Bizottság megtesz mindent annak érdekében, hogy megvédje az európai gyártókat és dolgozókat a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A kereskedelem csak akkor lehet nyitott, ha tisztességesen és egyenlő versenyfeltételek mellett folytatják. A Bizottság 2017 szeptemberében jogalkotási javaslatot terjesztett elő a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló európai keret kialakítására vonatkozóan. A keret európai parlamenti és tagállami elfogadását követően lehetővé fogja tenni Európa számára alapvető érdekeinek védelmét, miközben az EU a világ egyik legnyitottabb befektetési rendszere maradna. Az EU az elmúlt évben egyértelműen bebizonyította, hogy a meglévő multilaterális szabályokat betartva gyorsan és hatékonyan fel tud lépni az uniós érdekek védelmében. Az Egyesült Államok által az acélra és az alumíniumra kivetett vámokra válaszul a Bizottság jogi eljárást indított a Kereskedelmi Világszervezetnél, ellensúlyozó intézkedéseket vezetett be, és védintézkedések elfogadása révén megóvta az uniós gyártókat attól, hogy az exportőrök a behozatalt az uniós piacra irányítsák át. Ezek az intézkedések hatályban maradnak mindaddig, amíg a Bizottság azon munkálkodik, hogy egyértelmű megoldást találjon a kérdésre az Egyesült Államokkal. Emellett a Juncker elnök által vezetett Bizottság az európai érdekek védelmét szolgáló eszközök megerősítésére két jelentős reformot is véglegesített az elmúlt évben az uniós piacvédelmi eszközökre vonatkozóan. A reformok az állami beavatkozás által torzított piacokról történő behozatalra kivetett dömpingellenes vámok új számítási módszerét és a dömpingellenes és szubvencióellenes eljárások korszerűsítését foglalták magukba. A kapcsolódó változások 2017 decembere, illetőleg 2018 júniusa óta hatályosak. Mindennek köszönhetően az EU a korábbiaknál jobban fel van vértezve arra, hogy kiálljon az uniós vállalkozások mellett. Az Az EU piacvédelmi eszközei 360 000 európai munkahely védelmét szolgálják eljárások gyorsabbak, szociális és környezetvédelmi normákra támaszkodnak, és egyes esetekben lehetővé teszik azt, hogy az EU magasabb vámokat vessen ki. A rendelkezésre álló piacvédelmi eszközök teljes körű kihasználása révén a Juncker elnök vezette Bizottság 143-ra növelte a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések számát. Ezek az intézkedések 360 000 munkahely védelmét szolgálják. 2014 novembere óta az EU kilenc vitarendezési eljárást nyert meg a Kereskedelmi Világszervezetben; ezek eredményeképpen diszkriminatív adókat, illegális vámokat és exportkorlátozó intézkedéseket töröltek olyan kulcsfontosságú piacokon, mint például Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Dél-Amerika. Ezek az ügyek együttesen legalább 10 milliárd euró/év értékű uniós exportot érintettek. Az EU emellett sikeresen megszüntetett több mint 80 exportakadályt a világ különböző országaiban, aminek révén jobb exportlehetőségeket teremtett az európai cégek számára olyan ágazatokban, mint például az agrár-élelmiszeripar, a gépjárműipar, a repüléstechnika, az információs és kommunikációs technológiák, az elektronika, a gyógyszerek és kozmetikumok. 43

7/ A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége Európai Uniónk több, mint egy nagy közös piac. Azon közös értékek Uniója is, amelyeket a Szerződések és az Alapjogi Charta rögzít. A polgárok elvárják, hogy kormányaik a jog érvényesülését, a védelmet és a méltányosságot az alapvető emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásával biztosítsák. Ehhez európai fellépésre is szükség van, közös értékeink alapján. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. A Juncker elnök vezette Bizottság prioritásként kezeli, hogy olyan Európát építsünk ki, amely gondoskodik polgárainak védelméről. Ezért lépéseket tettünk az alapvető jogok védelme, a bűnüldöző hatóságok együttműködésének javítása, valamint polgáraink biztonságának fokozása érdekében. A jog érvényesülésén és az alapvető jogokon alapuló európai térség a közös értékekre és a jogállamiságra épül, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző hatóságok együttműködését az egész EU-ban. A bűnözés nem ismer határokat, így csak együttműködéssel és a szabályok valamennyi tagállamra kiterjedő egységes alkalmazásának és érvényesítésének garantálásával biztosíthatunk hatékony védelmet az európai polgárok számára a bűnözéssel és a terrorizmussal szemben. a közös felelősségvállalásra. Erőfeszítéseinkkel továbbra is biztosítjuk az EU jogrendjének és alapvető értékeinek tiszteletét, minden egyes európai polgár javára, legyen szó Lengyelországról vagy más tagállamról. Polgáraink azt is elvárják tőlünk, hogy az adófizetők pénzét kellő gondossággal kezeljük, és biztosítsuk, hogy az uniós források esetében ne merüljön fel a hűtlen kezelés vagy a korrupció kockázata. Ezért javasoltuk, hogy az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának felügyelete során jelentőségének megfelelő figyelmet kapjon a jogállamiság és a bírói függetlenség. Az uniós adófizetők pénzének védelméről is gondoskodó európai főügyész hivatalának létrehozásában jelenleg 22 tagállam vesz részt. Emellett kezdeményezzük, hogy az európai főügyész megbízatása kiterjedjen a határokon átnyúló terrorista bűncselekmények büntetőeljárás alá vonására is. Az EU és Japán létrehozta a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét Uniónk jogrendje a tagállamok közötti kölcsönös bizalom és tisztelet elvén alapul. A nemzeti bíróságok a közös jogrendünk részét képező európai bíróságok, ezért meg kell felelniük a pártatlanság és a függetlenség magas szintű normáinak. A jogállamiságot érintő fenyegetések esetén a Bizottság a Szerződések őreként megteszi a szerepéből adódóan szükséges lépéseket. Intenzív párbeszédet folytattunk a lengyel hatóságokkal igazságügyi reformjaikról, és 2017 decemberében megindítottuk a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást, felszólítva a tagállamokat is 2018. május 25-én hatályba lépett az általános adatvédelmi rendelet, miközben a Facebookkal, illetve a Cambridge Analyticával kapcsolatos botrány megerősítette, hogy feltétlenül biztosítani kell a védelmet az európaiak alapvető jogai számára a digitális korszakban. A Bizottság 2018 júliusában lezárta a kölcsönös adatvédelmi megfelelőségről szóló megbeszéléseket Japánnal, létrehozva ezáltal a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét. Hasonló tárgyalások folynak Dél-Koreával, és más kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekkel is sor kerülhet ilyen megbeszélésekre. Áprilisban a Bizottság javaslatot tett az uniós jog megsértéseit bejelentő személyek védelmének javítására. E javaslatban új, az egész EU-ra kiterjedő normákat határozott meg. Különböző botrányok pl. a Dieselgatebotrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk tanúsítják, hogy a visszaélést 44

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében és így polgáraink és társadalmaink jólétében. A biztonságérzet magától értetődő alapvető jog. A Juncker elnök vezette Bizottság kiemelt prioritásként kezeli a biztonságot, és számos nagy horderejű kezdeményezést indított az elmúlt években annak érdekében, hogy megteremtse a védelmet nyújtó Európa hatékony és valódi biztonsági uniójának szilárd alapjait. Ez kapcsolódik a polgári védelem megerősítésére irányuló tervekhez is, amelyek célja, hogy az EU gyorsabban és hatékonyabban tudjon segítséget nyújtani a természeti katasztrófák áldozatainak. Sikeres lépéseket tettünk, hogy megfosszuk a terroristákat eszközeiktől. A Bizottság a 2018 júliusában hatályba lépett ötödik pénzmosási irányelvvel szigorított szabályain, és szoros figyelmemmel kíséri ennek tagállami végrehajtását. A Bizottság arra is javaslatot tett, hogy a rendőrség és a bűnüldöző szervek a súlyos bűncselekményekre vonatkozó nyomozások esetében gyorsabban hozzáférhessenek a pénzügyi információkhoz. Emellett a véglegesítés fázisához közeledik több más prioritásként kezelt javaslat, így a vagyoni eszközök befagyasztása, a nagy összegű pénzforgalom ellenőrzése és a vagyonelkobzás, valamint a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények megítélésének harmonizálása. A Bizottság az okmányokkal való visszaélés elleni küzdelem érdekében jogalkotási javaslatot tett valamennyi uniós személyazonosító igazolvány biztonsági elemeinek javítására. Támogatjuk a tagállamokat a nyilvános terek például stadionok és piacterek védelmében, és felgyorsítjuk a házilag készített robbanóanyagokkal és hasonló fenyegetésekkel szembeni fellépésre irányuló munkát. Intézkedéseket tettünk a jogellenes online tartalmakkal különösen a terrorista propagandával szembeni fellépés érdekében. A jogellenes online tartalom megfelelőbb kezelésére és a terrorista tartalomnak az eltávolításra vonatkozó utasítás kézhezvételétől számított egy órán belül történő törlésére vonatkozóan a vállalkozások számára kiadott ajánlásokat követően új jogszabályokat terjesztünk elő. A Bizottság emellett továbbra is figyelemmel kíséri a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex alkalmazását: a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek 70%-ában 24 órán belül sor kerül az ilyen tartalmak eltávolítására. Különböző adatbázisaink révén minden korábbinál nagyobb mértékben osztottunk meg egymással információkat. A tagállamok 2017-ben több mint 5 milliárd alkalommal kérdeztek le adatokat a Schengeni Információs Rendszerben ez közel 40 000 letartóztatást és 200 000 veszélyes bűnöző nyomon követését segítette elő. A megerősített Schengeni Információs Rendszer a terrorizmussal gyanúsított személyekre és a bűncselekményekkel összefüggésben keresett személyekre vonatkozó új figyelmeztető jelzéseknek köszönhetően még hatékonyabban segíti majd a potenciális bűnözők és terroristák azonosítását, az egyének alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Lépéseket tettünk az információs hézagok felszámolása felé az uniós rendszerek intelligensebb és hatékonyabb együttműködésének megvalósítása révén. A Bizottság előterjesztette mindazon jogszabályokat, amelyek az uniós adatbázisok interoperabilitásának biztosításához szükségesek, és most azon van a sor, hogy ezeket az Európai Parlament és a Tanács mielőbb véglegesítse. Az új Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) A Schengeni Információs Rendszer 2017-ben közel 40 000 letartóztatást és 200 000 veszélyes bűnöző nyomon követését segítette elő révén megfelelőbben nyomon követhető lesz, hogy kik lépik át az EU határait, és a rendszer segít azonosítani a kockázatot jelentő személyeket még mielőtt az EU-ba érkeznének. A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-lisa) megerősítése biztosítja majd az új és továbbfejlesztett informatikai rendszerek bevezetését. Május óta az utasnyilvántartási adatállományra vonatkozó új szabályok nyújtanak segítséget a bűnüldöző szervek tagjai számára a bűnszervezetek és az azokra jellemző utazási szokások hatékonyabb nyomon követésében. A 2021 2027-es időszakra vonatkozóan javaslatot tettünk a biztonság céljára jelenleg rendelkezésre álló finanszírozás jelentős emelésére 3,5 milliárd euró helyett 4 milliárd euró szolgálná azt, hogy a jövőbeli biztonsági kihívásokkal szemben ellenállóképesebb és a szükséghelyzetek kezeléséhez megfelelőbb eszközökkel felvértezett Uniót építsünk ki. 45

8/ Elmozdulás egy új migrációs politika felé A Földközi-tengeri térségben a közelmúltban lezajlott borzalmas események rámutattak, hogy Európának minden szempontból hatékonyabban kell kezelnie a migráció kérdését. Ez mindenekelőtt humanitárius kötelességünk. Meggyőződésem, hogy a szolidaritás szellemében szorosan együtt kell működnünk egymással. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. 46 A szabálytalanul érkezők száma 2017-ben 60%-kal esett vissza, 2018 első felében pedig tovább csökkent; Európa már nem válságüzemmódban működik. Egyértelmű azonban, hogy a migráció a jövőben is fontos kihívás lesz. Most a gyors problémamegoldás helyett hosszú távú megoldásokat lehetővé tevő módszerekre van szükségünk, hogy Európát felvértezhessük a felelős és méltányos migrációkezelés időtálló eszközeivel. Az elmúlt három év során a Juncker elnök vezette Bizottság által 2015 májusában előterjesztett európai migrációs stratégia határozta meg az azonnali kihívásokra való reagáláshoz szükséges lépéseket. Itt az ideje annak, hogy e munkát fenntartható, hosszú távú migrációs politika kialakításával egészítsük ki. Sophia művelet: Javítottuk határaink biztonságát az integrált határigazgatás megközelítése terén elért komoly váltásnak köszönhetően: szisztematikus ellenőrzéseket vezettünk be a határainkat átlépő összes személyre vonatkozóan, valamint fejlesztettük informatikai rendszereinket a tagállamok közötti valós idejű információcsere lehetővé tétele érdekében. A nemzeti határőrségek kapacitásainak megerősítése céljából jelenleg az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség több mint 1 600 tisztviselője teljesít járőrszolgálatot az Unió külső határain, például Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, és Spanyolországban. Az Ügynökség további bővítésére irányuló javaslatunkkal most valódi Európai Határ- és Parti Őrséget kívánunk kialakítani, 10 000 uniós határőrrel és a visszaküldések végrehajtása tekintetében megerősített megbízatással. Az elmúlt három évben folytattuk az életmentést és a migránscsempészés több mint 151 emberkereskedelemmel és embercsempészéssel gyanúsított személyt tartóztatott fel több mint 551 hajót semlegesített elleni küzdelmet. Az uniós műveletek több mint 690 000 emberélet megmentéséhez járultak hozzá, és új műveleteket indítottunk a tagállami hatóságok támogatására. A Földközi-tenger középső térségében indított Themis művelet Olaszországnak nyújt segítséget továbbra is főként a kutatás-mentés terén, ugyanakkor több erőt összpontosítva a migránscsempészés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre. Amikor Spanyolország a Földközi-tenger nyugati részén fokozódó migrációs nyomással szembesült, kibővítettük az Indalo műveletet, hogy az egész évben rendelkezésre álljon. A Sophia művelet folytatta a bűnszövetkezetek elleni küzdelmet a nyílt tengeren; több mint 151 emberkereskedelemmel és embercsempészéssel gyanúsított személyt tartóztatott fel, és több mint 551 olyan hajót semlegesített, amely illegálisan működött a Földközi-tengeren. Annak érdekében, hogy fokozza a kiszámíthatóságot a kutatási és mentési műveletekkel kapcsolatos kérdésekben, valamint biztonságos és gyors partra szállást biztosítson a Földközitengeren megmentett emberek számára, a Bizottság a tagállamokkal, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel együttműködésben jelenleg vizsgálja, hogy milyen lehetőségek vannak a partra szállásra vonatkozó regionális megállapodásokra. Visszaszorítottuk az irreguláris migrációt, az érkezések száma a válságot megelőző szintre esett vissza. Az EU Törökország nyilatkozatnak köszönhetően a Földközi-tenger keleti térségében 97%-kal csökkent az érkezők száma a megállapodás hatálybalépésének idejéhez képest. Az Olaszországgal, valamint Líbiával, Nigerrel és más szubszaharai országokkal végzett közös munkánk eredményeként a Földközi-tenger középső térségében a tavalyi évhez képest 80%-kal esett vissza az érkezők száma. Fokozzuk a Spanyolországgal, valamint Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség több mint 1 600 tisztviselője teljesít járőrszolgálatot a külső határokon

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN Marokkóval és más származási, illetve tranzitországokkal folytatott erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy megoldást találjunk a Földközi-tenger nyugati térségében jelentkező fokozódó migrációs nyomásra. Míg Spanyolország déli partvidékén idén az előző évekhez képest nőtt az érkezők száma, az adatok továbbra is alacsonyak a 2015-ös migrációs válság csúcspontjához képest, amikor Görögországban egyetlen nap alatt 10 000 érkezést regisztáltak. Arra törekszünk, hogy biztonságos és legális lehetőségeket kínáljunk a nemzetközi védelemre szorulóknak, ami kulcsfontosságú módszert jelent a csempészhálózatok által szervezett veszélyes szabálytalan utazások megelőzéséhez. Sikeres uniós áttelepítési programjaink 2015 óta a A Földközi-tenger keleti térségében 97%-kal, középső térségében pedig 80%-kal csökkent az érkezések száma legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők közül több mint 32 000, a világ különböző részeiről származó személynek segítettek menedéket találni az EU-ban. Tavaly a tagállamok a Juncker elnök által javasolt új uniós áttelepítési program keretében az EU történelmének eddigi legjelentősebb kollektív kötelezettségvállalását tették az áttelepítéssel kapcsolatban. 2019 végéig legalább 50 000 fő áttelepítésére kerül sor. Hatékonyabb uniós visszatérési politika kialakításán dolgozunk. Míg Európa továbbra is szolidaritást fog tanúsítani a valóban védelemre szorulók iránt, az európai polgárok biztonságának garantálása és határaink védelme miatt elengedhetetlen, hogy visszaküldjük azokat, akik nem háború vagy üldöztetés elől menekülnek, és nincsen joguk Európában tartózkodni. Új intézkedésekről való megegyezések révén előrelépések történtek az Európán kívüli országokkal folytatott együttműködés terén, és támogatást nyújtottunk a tagállamoknak támogatott önkéntes visszatérési és reintegrációs programok kialakításához. Az Európán kívüli országokkal folytatott szoros együttműködés révén megoldást keresünk az irreguláris migráció kiváltó okaira. Az embereket migrációra késztető alapvető okokat szeretnénk megoldani, és esélyt nyújtani arra, hogy a potenciális migránsok az Európába irányuló, gyakran halálos kimenetelű utazás helyett otthonukhoz közelebb találják meg a boldogulást. Együttműködésünk megerősítése érdekében testreszabott migrációs partnerségeket alakítunk ki kulcsfontosságú származási és tranzitországokkal. Elsőként olyan országokkal jött létre ilyen partnerség, mint Niger és Etiópia, és e sikeres indítást követően más kulcsfontosságú afrikai és ázsiai országokkal is megkezdődött az együttműködés. A közös kihívás kezelése érdekében szorosan együttműködünk közvetlen szomszédainkkal, például közreműködünk a Törökország által elhelyezett menekülteknek való segítségnyújtásban, illetve fejlesztjük együttműködésünket olyan országokkal, mint Marokkó. Itthon is szolidaritásunkról tanúskodtunk a különösen nagy nyomásnak kitett tagállamok irányában, és a 2015-ben indult áthelyezési program sikeresen lezárult, miután minden arra jogosult személyt sikerült áthelyezni Olaszországból és Görögországból. Az EU eddig soha nem látott mértékben mozgósított pénzügyi eszközöket a migrációs nyomásnak kitett tagállamok támogatására. Görögország 1,6 milliárd euró összegű uniós finanszírozásban részesült a migrációs kihívások kezelése érdekében. Olaszország közel 872 millió eurós, Spanyolország közel 725 millió eurós támogatást kapott. A 2021 2027 közötti időszakra vonatkozóan közel háromszoros finanszírozást javasoltunk a migrációkezelés és határigazgatás céljára, a jelenlegi 13 milliárd euróról 33 milliárd euróra növelve az összeget. A megnövelt finanszírozás biztosítani fogja az EU külső határainak hatékony védelmét, és erőteljes, realista és méltányos migrációs politikát tesz lehetővé. Az európai menekültügyi rendszer korrigálására irányuló hét bizottsági jogalkotási javaslat közül öt esetében hamarosan lezárul az eljárás. A többi javaslat esetében jól halad a munka, ideértve az egyes menedékjog iránti kérelmek elbírálásáért felelős tagállamot meghatározó szabályokról szóló dublini rendelet reformját és a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletet. Várhatóan az év végéig megállapodás születik a megerősített közös európai menekültügyi rendszer valamennyi eleméről, beleértve az új európai Menekültügyi Ügynökség műveleti képességeinek további megerősítését is. Az EU-n kívül is segítséget nyújtunk a menekültek számára. Az EU a törökországi menekülteket támogató eszköz révén innovatív finanszírozási megoldásokat hozott létre, hogy segítséget nyújtson a szír menekültek számára ahhoz, hogy méltóságban élhessenek, és kialakíthassák új életüket. Mobilizáltuk és teljes mértékben lekötöttük az eszköz 2016 2017-re előirányzott első, 3 milliárd eurós részletét, továbbá 2018 júniusában az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy egy második 3 milliárdos részlet nyújtásával amelyből az első 400 millió eurót már mobilizálták a jövőben is biztosítják e létfontosságú támogatást. Emellett a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap keretében 1,5 milliárd eurót mobilizáltunk annak érdekében, hogy megszilárdítsuk az uniós segítségnyújtást és kezeljük a menekültek és befogadó közösségeik hosszabb távú szükségleteit; 46 projekt működik Iránban, Jordániában, Libanonban és Törökországban, amelyek oktatást, védelmet, egészségügyi szolgáltatásokat és társadalmi-gazdasági támogatást nyújtanak több mint kétmillió szíriai számára. A 4,09 milliárd eurós kerettel rendelkező Szükséghelyzeti Alap Afrikáért az EU egyik leghatékonyabb eszköze a migrációval kapcsolatos projektek finanszírozására és a migráció kiváltó okainak kezelésére; eddig 165 program kapott szabad utat; ezek a gazdasági fejlődésre, a kormányzásra, az élelmezésbiztonságra, az egészségügyre és a migrációra összpontosítanak, többek között célzott életmentő segítséget nyújtva a védelemre szorulóknak, és támogatva a migránsok önkéntes visszatérését hazájukba. Most arra van szükség, hogy a Szükséghelyzeti Alap forrásainak feltöltésével fenntartsuk ezt a támogatást. 47

9/ Erősebb globális szereplő Szeretném, ha Uniónk erősebb globális szereplővé válna [ ]. Én pedig szeretném, ha a védelmi kérdésekben további erőfeszítéseket tennénk. Jean-Claude Juncker elnök 2017. szeptember 13-i beszéde az Unió helyzetéről 48 Az Európai Unió szilárdan támogatja a többoldalú geopolitikai rendszert és a szabályokon alapuló globális rendet. Megbízható és kiszámítható partner, amely a béke, a biztonság és a stabilitás érdekében tevékenykedik, miközben támogatja a demokráciát, védi az emberi jogokat és elősegíti a jogállamiságot. Az Európai Unió által betöltött globális szerepkör megerősítése érdekében a Bizottság a 2021 2027 közötti időszakra a külső tevékenység költségvetésének 123 milliárd euróra történő emelését javasolta. Ez 30%-os növekedést jelent a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó 94,5 milliárd euróhoz képest. A költségvetés ugyanakkor rugalmasabbá és hatékonyabbá válik napjaink globális kihívásainak kezelése érdekében. Az EU szakpolitikai megközelítését is megszilárdította. Az Európai Bizottság az elmúlt évben jelentősen megerősítette regionális szerepvállalását, a legközvetlenebb szomszédsággal, a Nyugat-Balkánnal kezdve. Markáns nyugat-balkáni stratégiát javasolt, az uniós vezetők pedig ezt követően 2018. májusban, Szófiában 15 év óta először tartottak közös csúcstalálkozót a régióban hivatalban lévő kollégáikkal. Az említett, fokozott szerepvállalás szavatolja a biztonság, a stabilitás és a jólét erősítését, továbbá kapcsolatokat és összeköttetéseket alakít ki a gazdaságok és az emberek között. Az elért előrehaladást a Bizottság e megközelítése tette lehetővé. Szkopje és Athén történelmi megállapodást ért el a névkérdésben. Megerősítették a Koszovó és Montenegró közötti határkijelölési megállapodást. A Bizottság javaslatot tett a Tanácsnak az Albániával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Szerbiával és Montenegróval jó ütemben haladtak a tárgyalások, Bosznia-Hercegovina pedig csekély, de fontos lépéseket tett a helyes irányba, különösen az uniós tagfelvételi kérelmére vonatkozó kérdőív megválaszolásával, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy folytassa a munkát. Emellett a Bizottság 2018-ban megerősítette a Koszovóra vonatkozó rövid tartózkodásra jogosító vízumkötelezettség feloldására vonatkozó ajánlást. Az EU Törökországgal is folytatta az együttműködést: bár a jelenlegi körülmények között a csatlakozási pálya terén nem lehetséges előrelépés, a kommunikációs csatornák nyitva maradnak, és folytatódik az együttműködés a stratégiai jelentőségű területeken, többek között az energia, a migráció és a biztonságpolitika terén. A keleti határokon az EU továbbfejlesztette a szoros kapcsolatokat mind a hat keleti partnerségi országgal. A 2017. novemberi csúcstalálkozó a 2020-ig megvalósítandó 20 konkrét célkitűzésre összpontosított, amelyek erősíteni fogják a partneri kapcsolatokat és a gazdaságot, a kormányzást, az összekapcsoltságot és a társadalmat. Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova és Ukrajna folyamatos haladást ért el, noha további jelentős reformokra van szükség, különösen a korrupció elleni küzdelem terén. Ami Oroszországot illeti, az EU megerősítette a kapcsolatokra vonatkozó öt irányadó elvét, beleértve a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló minszki megállapodások teljes körű végrehajtását célzó munkát, és az uniós érdekű területeken való szelektív kapcsolattartást. Délen továbbra is Szíria állt a diplomáciai erőfeszítések homlokterében. Az EU messze a legnagyobb nemzetközi Az EU a legnagyobb nemzetközi donor a szíriai válság tekintetében, 11 milliárd eurót meghaladó értékű hozzájárulással donor a szíriai válság tekintetében, és több mint 11 milliárd euró humanitárius, fejlesztési, gazdasági és stabilizációs segítségnyújtást mozgósított. Emellett mi támogatjuk a legkitartóbban a konfliktus békés megoldása érdekében tett ENSZ-erőfeszítéseket. Az EU csak akkor fog segítséget nyújtani Szíria újjáépítéséhez, ha egyértelműen elindult egy átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata. Az EU támogatja a jemeni háború politikai megoldására és Líbia stabilizálására irányuló ENSZ-erőfeszítéseket. Példa nélkül álló uniós szerepvállalásra került sor továbbá Tunéziában a pénzügyi támogatás, a biztonsági ágazatot érintő közigazgatási reform és a mezőgazdaság támogatása tekintetében. Az izraeli palesztin konfliktusban az EU a kihívást jelentő helyzet ellenére továbbra is teljes mértékben támogatja a kétállami megoldást, amely szerint Izrael Állam, valamint a demokratikus, független és életképes palesztin állam békében és biztonságban él egymás szomszédságában, Jeruzsálem pedig mindkét állam közös fővárosa.

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN Az amerikai felmondást követően az EU továbbra is támogatja az iráni nukleáris megállapodás az átfogó közös cselekvési terv teljes és hatékony végrehajtását, amíg Irán tiszteletben tartja nukleáris vonatkozású kötelezettségvállalásait. Az EU augusztus 7-én, több mint 20 évvel a harmadik országok intézkedései elleni védelemről szóló rendelet eredeti elfogadását követően, első alkalommal kezdte meg a naprakésszé tett rendelet alkalmazását, hogy enyhítse az újra bevezetett amerikai szankciók hatását az Iránban jogszerű üzleti tevékenységet folytató uniós vállalatokra. Az EU elkötelezett az iránt, hogy előmozdítsa a biztonságot és a nonproliferációt az Európán kívüli fellépések során, kezdve a Koreai-félsziget teljes és ellenőrizhető nukleáris leszerelésének támogatásával. Az EU Ázsiában a Kínával és Japánnal fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzésén is dolgozik, utóbbi országgal korábban példa nélkül álló kereskedelmi és partnerségi megállapodásokat írt alá, miközben Afganisztántól és Mianmar/Burmáig kontinensszerte támogatja a demokráciát, a békét és a stabilitást. Latin-Amerikában az EU kiáll Kolumbia mellett az országon belüli békemegállapodás végrehajtása során, és támogatja a kubai demokratikus átmenetet. Az EU arra is készen áll, hogy politikai megoldást kínáljon a jelenlegi venezuelai válságra, ahol a diplomáciai eszközök teljes tárházát latba veti a korlátozó intézkedésektől a humanitárius segítségnyújtásig. Az EU tagállamaival együtt továbbra is a világ legnagyobb fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási donora. 2017-ben a hivatalos fejlesztési támogatás teljes összege 75,7 milliárd eurót tett ki, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,5%-át jelenti. Az EU 2017-ben 57%-kal járult hozzá a hivatalos fejlesztési támogatás globális összegéhez. E támogatás legnagyobb részét Afrikában költik el, ahol az EU ösztönzi a gazdaságot, és lehetőséget biztosít a fiataloknak arra, hogy saját hazájukban építsék a jövőjüket. Az afrikai partnerországoknak jelentős beruházásokra van szükségük ahhoz, hogy stabilabb üzleti környezetet, fenntartható infrastruktúrát, munkahelyeket, gazdasági növekedést hozzanak létre, és kezeljék az irreguláris migráció kiváltó okait. E tekintetben különösen fontos a fiatalok és a női vállalkozók támogatása. A beruházási hiány megszüntetéséhez a magánszektor hozzájárulására is szükség van. Ezért jött létre az EU külső beruházási terve, amely 4,1 milliárd euró összeget fordít arra, hogy 2020-ig 44 milliárd euró fenntartható beruházást mozgósítson. 2017-ben az EU megállapodott arról, hogy a külső beruházási terv keretében 1,3 milliárd eurót ruház be 52 támogatáskombinációs projektbe (amelyek támogatásokat és kölcsönöket ötvöznek); ezek közül 30 Afrikában, 22 pedig az európai szomszédságban valósul meg. Humanitárius téren a Bizottság a világ összes jelentős válságzónájában segélyeket nyújt. A mintegy 1 milliárd euró éves költségvetéssel rendelkező uniós humanitárius segítségnyújtás évente több mint 120 millió emberhez jut el. Ezenfelül, ha természeti vagy ember okozta katasztrófák történnek a világ bármely országában, az ENSZ és a nemzetközi szervezetek kérhetik az uniós polgári védelmi mechanizmus támogatását. 2017-ben 24 repülőgépet, több mint 360 tűzoltót, 60 járművet és több mint 150 műholdas térképet küldtek az Unión belül az erdőtüzek által sújtott országokba. EU-n kívüli országok is aktiválták a mechanizmust olyan pusztító eseményekre reagálva, mint például a perui árvizek, a mexikói földrengés, a chilei erdőtüzek és a karibi trópusi ciklonok. A Bizottság támogatja továbbá a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló tevékenységeket az azok által leginkább veszélyeztetett országokban. A Bizottság fokozta elkötelezettségét a válság által érintett gyermekek oktatása iránt; 2018-ban humanitárius finanszírozásának 8%-át fordította erre a területre, a 2015-ös mindössze 1%-kal vagy a 3%-os globális átlaggal szemben. Az EU többoldalú megközelítéséhez híven továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be a G7- és a G20-csoportokban, és szoros kapcsolatokat épít a partnerországaival világszerte, nem csupán kétoldalú alapon, hanem más nemzetközi szervezetekkel is, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Afrikai Unióval és a NATO-val. A NATO-hoz fűződő kapcsolatok új szintet értek el, amikor Juncker és Tusk elnökök, valamint Stoltenberg, a NATO főtitkára 2018. júliusban egy második közös nyilatkozatot írtak alá. Az EU emellett erősíti biztonság- és védelemszolgáltatói szerepét, és fokozza az európai védelmi unió kiépítését. A 28 tagállam közül 25 részvételével indították el az állandó strukturált együttműködést (PESCO) az európai biztonság és védelem megerősítése érdekében. Létrejött és megkezdte működését az Európai Védelmi Alap, megindultak az első projektek, amelyek célja a korszerű és teljes mértékben interoperábilis védelmi technológiákba és berendezésekbe történő határokon átnyúló beruházások ösztönzése olyan területeken, mint a titkosított szoftverek és a dróntechnológia. A külső beruházási terv 2017-ben 1,3 milliárd eurót fektetett 52 projektbe E kezdeti lépésekre építve a Bizottság a 2021 2027 közötti időszakra 13 milliárd euró összegű Európai Védelmi Alap létrehozását javasolta, hogy növelje az EU stratégiai autonómiáját, fokozza az EU képességét polgárainak védelmére, és erősebb globális szereplővé tegye az Uniót. Az Alap kiegészít más uniós programokat, különösen a 2020 utáni időszakra a katonai mobilitás céljára elkülönített 6,5 milliárd euró összegű költségvetési keretet, amely azt hivatott lehetővé tenni, hogy a katonai felszerelések és személyzet könnyebben jusson el az Európai Unió egyik részéről a másikba. Ezenfelül a 10,5 milliárd euró összegű új Európai Békekeret az EU hosszú távú költségvetésén kívüli mechanizmus elősegíti majd az EU-nak a konfliktusok megelőzésére, a béketeremtésre és a belső biztonság garantálására való képességét. 49

10/ A demokratikus változás Uniója Vezetésem alatt az Európai Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy az Európai Parlamenttel való [...] különös partnerséget új lendülettel tölti meg. [...] Továbbá a fokozott átláthatóság elkötelezett híve vagyok az érdekelt felekkel és lobbistákkal való kapcsolattartás során. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. A Juncker elnök vezette Bizottság az első naptól kezdve az EU demokratikusabbá tételén munkálkodott azáltal, hogy a politikai döntéshozatali folyamatot megnyitotta a polgárok részvétele előtt, fokozta az átláthatóságot, valamint a Bizottság működésének szerves részévé tette a minőségi jogalkotást. A polgárok elvárásainak teljesítése érdekében más általános megközelítést alkalmaztunk a munkánkat illetően, és az elmúlt évben új elképzeléseket vázoltunk és új szabályokat fogadtunk el az Unió még demokratikusabb jövője érdekében. Az Európai Parlament és a Tanács 2018 áprilisában megállapodásra jutott az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló javaslatokról, amelyeket Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő tavalyi beszédében terjesztett elő. A már alkalmazásban lévő új szabályok növelik az átláthatóságot az európai politikai pártok és tagpártjaik közötti kapcsolatok terén, és ezáltal elősegítik, hogy az emberek tudják, kire szavaznak az európai választásokon. A szabályok a finanszírozásnak a választópolgárok preferenciáihoz való szorosabb hozzárendelése révén növelik a demokratikus legitimációt, valamint a közpénzeket érintő visszaélések felderítése és a források esetleges visszafizettetése érdekében szigorítják a végrehajtást. A Bizottság februárban gyakorlati intézkedéseket terjesztett az uniós vezetők elé a polgárokkal való kapcsolat következő európai választások során történő javítására, illetve az EU működésének hatékonyabbá tételére vonatkozóan. A Bizottság elkötelezte magát a civil párbeszédek gyakoribbá tétele mellett, és kifejtette véleményét a Spitzenkandidaten-eljárással, a jövőbeni Európai Parlament és Bizottság összetételével, valamint a Bizottság és az Európai Tanács élén kettős tisztséget betöltő elnök tevékenységével kapcsolatban. A Bizottság továbbá új magatartási kódexet fogadott el a bizottsági tagokra vonatkozóan, amelyben a legmagasabb szintű és legátfogóbb etikai normákat írja elő a tisztségviselőkre nézve Európában és azon kívül. Ez év februárja óta a Bizottság részletes információkat tesz közzé a biztosok utazási költségeiről. Tehát az átláthatóságot érintő kérdésekben a Bizottságnak nincs párja. A Bizottság a 2019. évi európai parlamenti választások európai jellegének és hatékony lebonyolításának elősegítéséről szóló ajánlásában meghatározta, miként lehetne javítani a választási eljárást a hatályos Szerződések alapján, és egyúttal tiszteletben tartani az uniós intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyt. A Bizottság azt ajánlotta, hogy még a választások előtt induljanak viták az uniós polgárokkal, hogy fel lehessen hívni figyelmüket az uniós szinten eldöntendő kérdésekre, valamint arra, hogy az európai politikai pártok miként kívánják kezelni ezeket a kérdéseket a következő jogalkotási ciklus során. Javasolta továbbá a Spitzenkandidaten-eljárás fenntartását, illetve a nemzeti és az európai pártok közötti kapcsolat láthatóbbá tételét. Az európai polgári kezdeményezés keretében két jogalkotási javaslat született több mint kétmillió embernek köszönhetően Az európai polgári kezdeményezések változatlanul fontos elemét képezik a Bizottság munkájának, és a biztosi testület minden egyes nyilvántartásba vétel iránti kérelmet megvitat, mielőtt döntene annak jóváhagyhatóságáról. A mostani Bizottság politikai kötelezettségvállalásának köszönhetően, miszerint meghallgatja a polgárok véleményét, a javasolt kezdeményezések több mint 90%-át nyilvántartásba vették 2015 áprilisa óta, szemben az előző Bizottsággal, amely esetében a nyilvántartásba vétel aránya 60% volt. A Juncker elnök vezette Bizottság a szervezők és a támogatók számára is eredményekkel szolgált: idén két olyan jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelynek alapjait A víz közjó, nem árucikk! (Right2Water) és a Tiltsák be a glifozátot! (Ban Glyphosate) elnevezésű sikeres polgári kezdeményezések jelentik. Az európai polgári kezdeményezés reformjára irányuló javaslatok amelyeket Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő tavalyi beszédében jelentett be még inkább felhasználóbaráttá teszik majd ezt az értékes eszközt. Ezeket a javaslatokat nemrég kezdte meg tárgyalni az Európai Parlament és a Tanács, szem előtt tartva az év vége előtti lezárást, hogy a polgárok a lehető leghamarabb élvezhessék a módosításokból fakadó előnyöket. A jogalkotás minőségének javítására szolgáló, a Juncker elnök vezette Bizottság által létrehozott új eszközök stabil 50

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ELŐREHALADÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10 PRIORITÁSA TEKINTETÉBEN alapot biztosítanak az időszerű és megalapozott szakpolitikai döntésekhez. Az új javaslatok és a hatályos jogszabályok szorosabb ellenőrzését eredményezte a nyilvánossággal való szélesebb körű kapcsolattartás, az értékelés rendszeres használata, a kiváló minőségű hatásvizsgálatok és a szabályozás célravezetőségi vizsgálatának hangsúlyosabb szerepe. A polgárok egyre gyakrabban élnek az uniós politikai döntéshozatalhoz való hozzájárulás növekvő lehetőségével. Ezt a fokozottabb szerepvállalást jelzi, hogy a nyári időszámításról szóló irányelv felülvizsgálatáról a Bizottság által nemrégiben kezdeményezett nyilvános konzultációra 4,6 millió válasz érkezett. Ez a megközelítés egyben arra is kényszeríti a politikai döntéshozókat és az érdekelt feleket, hogy tényadatokra támaszkodva és a várható hatások tükrében fejtsék ki érveiket. Mindezt kiegészíti a végrehajtásra vonatkozó új megközelítés is, amely az elfogadott jogszabályoknak való gyors és hatékony megfelelést biztosítja. A kevesebbet hatékonyabban módszerrel foglalkozó munkacsoport már átadta Juncker elnöknek zárójelentését. A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a szubszidiaritás és az arányosság terén olyan új munkamódszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az Unió hatékonyabban használhassa fel forrásait, és a helyi és regionális önkormányzatok hatékonyabban bekapcsolódjanak a politikai döntéshozatalba. Ez magában foglalná egy új értékelési táblázat igénybevételét a szubszidiaritás és az arányosság teljes jogalkotási eljárás alatti értékeléséhez, valamint a nemzeti parlamenteknek a jogszabálytervezetek véleményezésére meghatározott határidő rugalmas értelmezését. Jóllehet a munkacsoport nem azonosított olyan területet, ahol az uniós fellépés ne jelentene hozzáadott értéket, és amelyet vissza lehetne utalni a tagállamok hatáskörébe, számos érdekelt féltől kapott észrevételeket olyan hatályos jogszabályokról, amelyeket a szubszidiaritás és az arányosság szempontjából felül lehetne vizsgálni. Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen eleget tegyünk az előző négy évben tett javaslatoknak és ígéreteknek, a Bizottság szorosan nyomon követi a tárgyalás alatt álló jogalkotási dossziékat, különösen azokat, amelyeket prioritásként határoztak meg a három intézmény elnökei által elfogadott, a jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatok. A nyilatkozatok 2016-ra és 2017-re vonatkozóan 89 olyan kezdeményezést emeltek ki, amelynek prioritást kell biztosítani a jogalkotási folyamat során. Az Európai Bizottság az együttes nyilatkozatokban bejelentett mind a 89 javaslatot elfogadta, közülük 43-ról már megállapodás született az Európai Parlament és a Tanács között. A Bizottság 2019. évi munkaprogramja értelemszerűen csak nagyon korlátozott számú új kezdeményezést fog tartalmazni annak érdekében, hogy az összes intézmény eleget tehessen közös jogalkotási menetrendünknek, és az eredményekre és végrehajtásra összpontosíthasson. Az uniós intézmények szakpolitikai munkáját befolyásolni próbáló személyek kilétével kapcsolatos átláthatóság javítása céljából folytatódnak a tárgyalások a Parlamenttel és a Tanáccsal a közös átláthatósági nyilvántartásról szóló bizottsági javaslatról. Ezen a területen továbbra is a Bizottságé a vezető szerep, nagyratörő javaslatai pedig még mindig a többi intézmény támogatására várnak. Mi magunk már 2014 novembere óta magas szintű normákat alkalmazunk a külvilággal folytatott kapcsolatainkban, így a nyilvántartás de facto kötelezettséget jelent mindenki számára, aki a Bizottság legmagasabb szintű döntéshozóival kíván találkozni. Ennek eredményeként már csaknem 12 000 szervezet és magánszemély szerepel az átláthatósági nyilvántartásban, míg a Juncker elnök vezette Bizottság hivatalba lépésekor ez a szám alig haladta meg a 7 000-et. Emellett az átláthatóság növelésére is javaslatot tettünk olyan meghatározott területeken, mint például az élelmiszerbiztonság. Az átláthatóság növelését szolgálja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tavaly év végén létrehozott nyilvántartása is. Ez az eszköz teljes áttekintést nyújt a másodlagos joganyagok életciklusáról a tervezéstől egészen a Hivatalos Lapban Közel 1 000 civil párbeszéd gazdagította az Európa jövőjéről szóló vitát történő közzétételig. A mostani Bizottság a hivatalban töltött utolsó napjáig prioritásként fogja kezelni a nemzeti parlamentekkel, az Európai Parlamenttel és a polgárokkal kialakított különleges partnerségét. A biztosi testület tagjai eddig közel 1 000 civil párbeszéden vettek részt, és ezeken a lakossági fórumokon keresztül polgárok százezreit szólíthatták meg személyesen és online, szabad és nyílt vitát biztosítva Európáról, szakpolitikáiról és jövőjéről. A Juncker elnök vezette Bizottság hivatalba lépése óta az elnök és az első alelnök összesen 169 vitán, az alelnökök és a biztosok pedig további 1 711 vitán vettek részt az Európai Parlamentben. Emellett 837 látogatás és találkozó zajlott le a biztosok és a nemzeti parlamentek között. A jelenlegi Bizottság elkötelezte magát a legmagasabb szintű adminisztratív normák mellett, és bizonyított eredményeket tud felmutatni. 2017-ben az európai ombudsman által kiadott összes határozat és ajánlás majdnem 95%-a hivatali visszásság megállapítása nélkül zárult le. 51

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Jogalkotási prioritások: a jelenlegi helyzet Sebastian Kurz osztrák kancellár, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy strasbourgi sajtókonferencián, 2018 júliusában Az európai polgárok kézzelfogható változásokat várnak az Európai Uniótól. Ahhoz, hogy a legszükségesebb pontokon eredményeket érjünk el, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság szoros együttműködésére van szükség, különösen az uniós jogalkotási eljárás során. Az Európai Bizottság most előterjesztette az összes olyan javaslatot, amelyre a 10 prioritás vonatkozásában kötelezettséget vállalt, és ezek 50%-a esetében az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság együttesen már lezárta az eljárást.. A fennmaradó javaslatok 20%-a tekintetében jelentős előrelépések láthatók, 30%-uk esetében pedig további politikai erőfeszítésekre van szükség. 2016-ban és 2017-ben az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság egy-egy együttes nyilatkozatban állapodott meg az EU jogalkotási prioritásairól. E két nyilatkozatban 89 olyan kezdeményezést emeltek ki, amelynek prioritást kell biztosítani a jogalkotási folyamat során. Mindez a három intézmény arra vonatkozó közös elkötelezettségéről tanúskodik, hogy jelentős előrelépést tegyen, és amennyiben lehetséges, a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt megvalósítsa e kezdeményezéseket. 2018. június 14-ig az Európai Bizottság az együttes nyilatkozatokban bejelentett összes javaslatot elfogadta. A 89 bizottsági javaslatból 43-ról már megállapodásra jutott az Európai Parlament és a Tanács. A még egyeztetések tárgyát képező javaslatok közül 18 jó úton halad afelé, hogy 2019 májusáig megszülessen a megállapodás. A fennmaradó 28 javaslat esetében a társjogalkotók határozott politikai szándéka szükséges ahhoz, hogy még 2019 májusáig megállapodás szülessen. Ezek közé tartozik a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatcsomag, amely bár az együttes nyilatkozatban egy tételt képez 51 jogalkotási javaslatot foglal magában. Ahhoz, hogy valamennyi javaslat teljesíthető legyen a jelenlegi európai parlamenti ciklus végéig, az összes uniós intézmény vezető politikai szereplőinek teljes körű szerepvállalása szükséges. A Bizottság készen áll támogatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot annak érdekében, hogy a vállalásaink megvalósuljanak. 43 Előterjesztve és elfogadva 18 Gyors megállapodás lehetséges a szokásos eljárásokat követve 28 Az összes uniós intézmény határozott politikai elkötelezettsége esetén lehetséges a megállapodás 54

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL POLGÁRAINK BIZTONSÁGÁNAK JOBB VÉDELMEZÉSE. annak biztosítása, hogy a tagállami hatóságok tudjanak arról, hogy kik lépik át közös külső határainkat;. interoperábilis uniós információs rendszerek kialakítása a biztonság, a bűnügyi nyilvántartás, a határigazgatás és a migrációkezelés területén;. a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó eszközök megerősítése;. az Unió védelmi ipara versenyképességének és innovatív képességének fokozása az Európai Védelmi Alap segítségével. A JUNCKER ELNÖK VEZETTE BIZOTTSÁG ÁLTAL ELŐTERJESZTETT JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 15 11 2 2 ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA GYORS MEGÁLLAPODÁS LEHETSÉGES A SZOKÁSOS ELJÁRÁSOKAT KÖVETVE AZ ÖSSZES UNIÓS INTÉZMÉNY HATÁROZOTT POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGE ESETÉN LEHETSÉGES A MEGÁLLAPODÁS SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer Előterjesztés: 2016. november; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség Előterjesztés: 2017. június; megállapodás a társjogalkotók között: 2018. május; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) alkalmazása a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén A Schengeni Információs Rendszer (SIS) alkalmazása a határforgalom-ellenőrzés terén Előterjesztés: 2016. december; megállapodás a társjogalkotók között: 2018. június; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) alkalmazása a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése terén Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása Előterjesztés: 2016. július; megállapodás a társjogalkotók között: 2017. december; hivatalos elfogadás: 2018. május. Európai védelmi ipari fejlesztési program Előterjesztés: 2017. június; megállapodás a társjogalkotók között: 2018. május; hivatalos elfogadás: 2018. július. 55

SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Határregisztrációs rendszer Határregisztrációs rendszer (Schengeni határellenőrzési kódex) Előterjesztés: 2016. április; hivatalos elfogadás: 2017. november. A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzése Előterjesztés: 2015. november; hivatalos elfogadás: 2017. május. A terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv Előterjesztés: 2015. december; hivatalos elfogadás: 2017. március. Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer Erről a 2016. januári javaslatról, amely a nem uniós állampolgárok bűnügyi nyilvántartási információinak hatékonyabb cseréjére irányul, folyamatban vannak a háromoldalú egyeztetések, és jók a kilátások arra, hogy még az idén megállapodás születik. Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás (határok és vízumügy) Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció) Ezek a 2017 végén a biztonsági unió részeként előterjesztett javaslatok arra irányulnak, hogy a biztonsági, határigazgatási és migrációkezelési információs rendszerek továbbfejlesztése, valamint a rendszerek intelligensebb és hatékonyabb együttműködésének biztosítása révén megszüntessék az információs hézagokat. A Tanács elfogadta a tárgyalási megbízatását, a Parlament pedig ezt őszre tervezi ezt követően elindulhatnak a háromoldalú egyeztetések. A bűnüldöző hatóságok elektronikus bizonyítékokhoz való határon átnyúló hozzáférése A bűnüldöző hatóságok pénzügyi adatokhoz való határon átnyúló hozzáférése és ezek általuk való felhasználása Az Európai Bizottság 2018 áprilisában terjesztette elő e javaslatokat, amelyek szintén a biztonsági unió részét képezik. A Parlament és a Tanács még nem fogadta el tárgyalási álláspontját. 56

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL MIGRÁCIÓS POLITIKÁNK REFORMJA ÉS FEJLESZTÉSE A FELELŐSSÉG ÉS SZOLIDARITÁS SZELLEMÉBEN ideértve a közös európai menekültügyi rendszer, ezen belül pedig a dublini mechanizmus és a legális migrációra vonatkozó csomag reformját is. A JUNCKER ELNÖK VEZETTE BIZOTTSÁG ÁLTAL ELŐTERJESZTETT JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 11 3 8 ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA AZ ÖSSZES UNIÓS INTÉZMÉNY HATÁROZOTT POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGE ESETÉN LEHETSÉGES A MEGÁLLAPODÁS SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Menekültügy: dublini rendszer Menekültügy: Eurodac Menekültügyi eljárás Menekültügyi Ügynökség Befogadási feltételek A közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló hét javaslatot a kapcsolódó intézkedésekkel együtt a Bizottság 2016 közepén terjesztette elő, és ezek a javaslatok számos módon kapcsolódnak egymáshoz. Öt javaslat esetében jelentős előrelépés történt (a társjogalkotók a háromoldalú egyeztetések során 2018 júniusáig megállapodásra jutottak a befogadási feltételek, a menekültként való elismerés, az Eurodac és az áttelepítés tekintetében, a Menekültügyi Ügynökségről pedig részleges megállapodás született). A háromoldalú egyeztetéseken elért ideiglenes megállapodást azonban még jóvá kell hagynia a társjogalkotóknak, mivel az a csomag egészére vonatkozó általános megállapodáshoz kapcsolódik. Menekültként való elismerés Uniós áttelepítési keret Ugyanakkor a dublini rendszer tekintetében, amely meghatározza, hogy melyik tagállam bírálja el az egyes menedékjog iránti kérelmeket, politikai megállapodás szükséges annak biztosításához, hogy valamennyi jogszabály elfogadásra kerüljön. Ebben az ügyben a Parlament 2017 novemberében fogadta el az intézményközi tárgyalások megkezdésére vonatkozó megbízatást, a Tanács pedig jelenleg dolgozik a tárgyalási megbízatáson. Júniusban az Európai Tanács arra szólított fel, hogy az egész csomagról megállapodásra kell jutni, és októberben fogja tárgyalni az erre vonatkozó eredményjelentést. A menekültügyi eljárásról szóló javaslat szorosan kapcsolódik a dublini rendszerre vonatkozó javaslathoz; várhatóan ezek tekintetében párhuzamosan kerül sor továbblépésre. Az Európai Beruházási Bank külső hitelezési megbízatása Európai Beruházási Bank: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2018. március. Külső beruházási terv/ Európai Fenntartható Fejlődési Alap Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2017. szeptember. A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépése és tartózkodása A jogszerű migrációra vagy más néven kékkártyarendszerre vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság 2016 közepén terjesztette elő. A háromoldalú egyeztetések 2017 végén kezdődtek, ám a folyamat lelassult, és idén nem került sor több háromoldalú egyeztetésre. 57

ANNAK ELŐSEGÍTÉSE, HOGY ÚJ LENDÜLETET KAPJON A FOGLALKOZTATÁS, A NÖVEKEDÉS ÉS A BERUHÁZÁSOK. az uniós piacvédelmi eszközök korszerűsítése és előrelépés az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítása terén;. a hulladékgazdálkodás javítása a körforgásos gazdaság keretében;. a gazdasági és monetáris uniónk elmélyítésére irányuló erőfeszítések fokozása, valamint a bankuniónk kiteljesítése olyan módon, hogy az biztosítsa a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés közötti egyensúlyt. A JUNCKER ELNÖK VEZETTE BIZOTTSÁG ÁLTAL ELŐTERJESZTETT JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 21 10 5 6 ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA GYORS MEGÁLLAPODÁS LEHETSÉGES A SZOKÁSOS ELJÁRÁSOKAT KÖVETVE AZ ÖSSZES UNIÓS INTÉZMÉNY HATÁROZOTT POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGE ESETÉN LEHETSÉGES A MEGÁLLAPODÁS SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Stratégiai Beruházási Alap 2.0 Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2017. december. A piacvédelmi eszközök korszerűsítése Előterjesztés: 2013. április; hivatalos elfogadás: 2018. május. Körkörös gazdaság: hulladékelemek és -akkumulátorok Körkörös gazdaság: hulladék Körkörös gazdaság: hulladéklerakók Előterjesztés: 2015. december; hivatalos elfogadás: 2018. május. Körkörös gazdaság: csomagolás és csomagolási hulladék A fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a kielégítési sorrendben elfoglalt helye Előterjesztés: 2016. november; hivatalos elfogadás: 2017. december. Tőkepiaci unió Értékpapírosítás Előterjesztés: 2015. szeptember; hivatalos elfogadás: 2017. december. Tőkepiaci unió Kibocsátási tájékoztató Előterjesztés: 2015. november; hivatalos elfogadás: 2017. június. A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata, ideértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés rendelkezésére álló forrásokat Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2017. június. 58

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Átfogó javaslat a 2020 utáni jövőbeni többéves pénzügyi keretre, beleértve a programok új generációjára vonatkozó javaslatokat is 1 A közvetlen külföldi befektetések átvilágítása A gazdasági és monetáris unió elmélyítése Európai betétbiztosítási rendszer A tőkekövetelményekről szóló rendelet reformja Veszteségviselő és feltőkésítési képesség rendelet Veszteségviselő és feltőkésítési képesség irányelv A hitelintézetek és befektetési vállalkozások felügyelete: mentességet élvező szervezetek, pénzügyi holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok, javadalmazás, felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint tőkefenntartási intézkedések A csomag részét képező 51 jogalkotási javaslat előterjesztésére 2018. május 2. és 2018. június 14. között került sor. A Parlament és a Tanács mindegyik esetében megkezdte a munkát. Az európai parlamenti választások előtti elfogadás lehetővé tenné a következő uniós kiadási időszak zökkenőmentes indulását, és kiküszöbölné a fennakadásokat az uniós finanszírozásra támaszkodó összes tevékenység esetében. Az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszéd alkalmával előterjesztett javaslat tekintetében a Parlament és a Tanács 2018 júniusában fogadta el tárgyalási álláspontját. A háromoldalú egyeztetések 2018 júliusában kezdődtek. E négy javaslatból álló csomag előterjesztésére 2017 végén került sor. A strukturálisreform-támogató programról a háromoldalú egyeztetések során júliusban megállapodás született, és a hivatalos elfogadás őszre várható. Az Európai Valutaalap, a közös rendelkezésekről szóló rendelet, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés tekintetében azonban sem a Parlament, sem a Tanács nem fogadott még el tárgyalási álláspontot. Az európai bankunió megvalósításának kulcsfontosságú elemét jelentő javaslatot az Európai Bizottság 2015 novemberében nyújtotta be. Eddig mindkét társjogalkotó számára nehézségekbe ütközött a főbb politikai rendelkezésekre vonatkozó belső konszenzus kialakítása. 2018 júniusában az euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői felszólították a pénzügyminisztereket, hogy dolgozzanak ki ütemtervet a javaslattal kapcsolatos politikai tárgyalások megkezdésére vonatkozóan. A Parlament az év vége felé készül elfogadni a tárgyalási megbízatását. A 2016 novemberében előterjesztett javaslatot kettébontották, hogy lehetővé váljon az uniós számviteli szabályoknak az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standardhoz való hozzáigazítása és a jelentős pénzügyi kitettségek kezelése egyeztetésének felgyorsítása, mely elemekről megállapodás született, és 2017 decemberében hivatalosan elfogadták a jogszabályt. A javaslat fennmaradó részéről 2018 júliusában kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések, és lehetségesnek tűnik, hogy 2018 végéig megállapodás születik. Ezekről az egymáshoz kapcsolódó, 2016 novemberében előterjesztett javaslatokról 2018 júliusában kezdődtek meg a háromoldalú egyeztetések, és lehetségesnek tűnik, hogy 2018 végéig megállapodás születik. A bankunióról szóló, 2016. novemberi csomag részét képező javaslatról mindkét társjogalkotó elfogadta tárgyalási megbízatását. A háromoldalú egyeztetések 2018 júliusában kezdődtek, és lehetőség van az év végéig megállapodásra. 1 A 39. oldalon található táblázat részletesen bemutatja a csomag részét képező összes javaslatot. 59

SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa A központi szerződő felek helyreállítása és szanálása E 2016. novemberi javaslatról a Parlament 2018 februárjában fogadta el tárgyalási álláspontját, míg a Tanács még nem fogadott el álláspontot. A nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlesztése E javaslatot 2018 márciusában terjesztette elő az Európai Bizottság, a bankunió részét képező kockázatcsökkentési intézkedések részeként. A megbeszélések a Parlamentben és a Tanácsban még csak kezdeti szakaszukban járnak. Az uniós államkötvényfedezetű értékpapírok kidolgozását elősegítő keret Az Európai Bizottság 2018 májusában terjesztette elő ezt a javaslatot, amely a kockázatcsökkentésre irányul a gazdasági és monetáris unió erősebbé és ellenállóbbá tételének biztosítása érdekében. A megbeszélések a Parlamentben és a Tanácsban még csak kezdeti szakaszukban járnak. AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJÁNAK TEMATIZÁLÁSA. törekvés a szociális biztonsági rendszerek koordinációjának javítására;. a munkavállalók munkahelyi egészségi kockázatokkal szembeni védelme;. mindenki számára méltányos elbánás biztosítása a munkaerőpiacokon a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok korszerűsítése révén, valamint a szabályok határokon átnyúló betartatásának javítása. A JUNCKER ELNÖK VEZETTE BIZOTTSÁG ÁLTAL ELŐTERJESZTETT JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 5 2 2 1 ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA GYORS MEGÁLLAPODÁS LEHETSÉGES A SZOKÁSOS ELJÁRÁSOKAT KÖVETVE AZ ÖSSZES UNIÓS INTÉZMÉNY HATÁROZOTT POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGE ESETÉN LEHETSÉGES A MEGÁLLAPODÁS SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése Előterjesztés: 2016. március; hivatalos elfogadás: 2018. június. Európai Szolidaritási Testület Előterjesztés: 2017. május; megállapodás a társjogalkotók között: 2018. június; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. A szociális biztonsági rendszerek koordinációja E 2016 decemberében előterjesztett javaslat tekintetében a Tanács 2018 júniusában hagyta jóvá a tárgyalási megbízatást, míg a Parlament ezt őszre tervezi, ami lehetővé tenné, hogy még 2018 folyamán megkezdődjenek a háromoldalú egyeztetések. A munkavállalók rákkeltő anyagoktól és mutagénektől való védelme E javaslat 2017 januárjában született. A háromoldalú egyeztetések 2018 májusában kezdődtek, és az év második felében folytatódnak, jó kilátásokkal arra, hogy év végéig megállapodás jön létre. A termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményei Erről a javaslatról, amelyet 2015-ben terjesztett elő az Európai Bizottság, 2017 vége óta folynak a háromoldalú egyeztetések. Elképzelhető, hogy az év vége előtt megállapodás jön létre. 60

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL AZ ÖSSZEKAPCSOLT DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSUNK TELJESÍTÉSE. az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó szabályok korszerűsítésének végrehajtása;. szigorúbb fogyasztóvédelmi előírások meghatározása mind a digitális, mind pedig a fizikai áruk internetes és távértékesítése területén;. a kiberbiztonság erősítése. A JUNCKER ELNÖK VEZETTE BIZOTTSÁG ÁLTAL ELŐTERJESZTETT JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 15 8 3 4 ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA GYORS MEGÁLLAPODÁS LEHETSÉGES A SZOKÁSOS ELJÁRÁSOKAT KÖVETVE AZ ÖSSZES UNIÓS INTÉZMÉNY HATÁROZOTT POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGE ESETÉN LEHETSÉGES A MEGÁLLAPODÁS SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (+WiFi4EU) Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. E javaslattal párhuzamosan a Bizottság nyomon követi az előrehaladást a WiFi4EU javaslat terén is, amely, bár nem tartozik a közös nyilatkozatban megnevezett prioritásokhoz, kapcsolódik azokhoz: előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2017. október. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. Audiovizuális médiaszolgáltatások Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. Marrákesi szerződés: a szerzői jog reformja a vak és látássérült személyek érdekében Marrákesi szerződés: hozzáférhető formátumú példányok Előterjesztés: 2016. szeptember; hivatalos elfogadás: 2017. szeptember. A 470 790 MHz frekvenciasáv Unión belüli használata Előterjesztés: 2016. február; hivatalos elfogadás: 2017. május. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megakadályozása Előterjesztés: 2016. május; hivatalos elfogadás: 2018. február. A nem személyes adatok szabad áramlása Előterjesztés: 2017. szeptember; megállapodás: 2018. június; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. Kiberbiztonság A 2017 szeptemberében az Unió helyzetéről szóló tavalyi beszéddel egyidejűleg előterjesztett javaslattal a Bizottság célja az volt, hogy megerősítse az Európai Uniós Hálózatés Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) jogkörét, és szabályozza a kiberbiztonsági tanúsítást. A Tanács 2018 júniusában fogadta el tárgyalási megbízatását, a Parlament pedig valószínűleg 2018 szeptemberében fogja. Ez lehetővé tenné, hogy ez év utolsó negyedévében megkezdődjenek a háromoldalú egyeztetések. 61

SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa A digitálistartalomszolgáltatásra irányuló szerződések A 2015. decemberi javaslatról 2017 decembere óta folynak a háromoldalú egyeztetések, amelyek ősszel folytatódnak. A társjogalkotók azonban a lezárást attól tették függővé, hogy milyen előrehaladás valósul meg a fizikai áruk távértékesítéséről szóló, kapcsolódó javaslat tekintetében (lásd alább), amely esetében lassabban haladnak előre a megbeszélések. Az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések E 2015-ben előterjesztett, 2017 októberében módosított javaslat tekintetében a Parlament 2018 márciusában elfogadta tárgyalási megbízatását, a Tanács azonban még nem tette meg ezt, és lassú az előrehaladás. A platformok és a vállalkozások közötti viszonyok méltányossága Ez a javaslat az Európai Bizottság által utoljára előterjesztett prioritások között volt, 2018 áprilisában került rá sor. Célja az online platformok átláthatóságának fokozása. A megbeszélések a Parlamentben és a Tanácsban kezdeti szakaszukban járnak. Szerzői jogok a digitális egységes piacon E 2016. szeptemberi javaslatról a Tanács 2018 májusában fogadott el tárgyalási megbízatást, míg a Parlament arra törekszik, hogy szeptemberben állapodjon meg a tárgyalási megbízatásról. Amennyiben ez sikerül, a háromoldalú egyeztetések már 2018 őszén megkezdődhetnek. Műsorszolgáltató szervezetek online közvetítései ( CAB-SAT ) E 2016. szeptemberi javaslatról még folynak a háromoldalú egyeztetések. Jó kilátások vannak arra nézve, hogy idén ősszel megállapodás jöjjön létre. Elektronikus hírközlési adatvédelem Az EU belső adatvédelmi szabályai hozzáigazítás az általános adatvédelmi rendelethez A 2017 januárjában előterjesztett két javaslat közül az EU belső adatvédelmi szabályairól szólóról 2018 májusában megállapodás született, és hivatalos elfogadására ősszel kerül sor. Ugyanakkor az elektronikus hírközlési adatvédelem tekintetében a Tanács még nem fogadta el tárgyalási megbízatását, holott a Parlament 2017 októberében már elfogadta tárgyalási álláspontját. AZ AMBICIÓZUS ENERGIAUNIÓRA ÉS AZ ELŐRETEKINTŐ ÉGHAJLAT- POLITIKÁRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEINK TELJESÍTÉSE. a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret végrehajtása;. a Párizsi Megállapodást követő további intézkedések, többek között a minden európai számára biztosítandó tiszta energiával, illetve a tiszta mobilitással kapcsolatos jogszabályok. A JUNCKER ELNÖK VEZETTE BIZOTTSÁG ÁLTAL ELŐTERJESZTETT JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 20 8 5 7 ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA GYORS MEGÁLLAPODÁS LEHETSÉGES A SZOKÁSOS ELJÁRÁSOKAT KÖVETVE AZ ÖSSZES UNIÓS INTÉZMÉNY HATÁROZOTT POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGE ESETÉN LEHETSÉGES A MEGÁLLAPODÁS 62

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa A kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv Előterjesztés: 2015. július; hivatalos elfogadás: 2018. március. A közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet Előterjesztés: 2016. július; hivatalos elfogadás: 2018. május. A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés Előterjesztés: 2016. július; hivatalos elfogadás: 2018. május. Az épületek energiahatékonysága Előterjesztés: 2016. november; hivatalos elfogadás: 2018. május. Megújuló forrásokból előállított energia Előterjesztés: 2016. november; megállapodás a társjogalkotók között: 2018. június; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. A gépjárművek piaci felügyelete Előterjesztés: 2016. január; hivatalos elfogadás: 2018. május. Energiahatékonyság Előterjesztés: 2016. november; megállapodás a társjogalkotók között: 2018. június; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. Az energiaunió irányítása Előterjesztés: 2016. november; megállapodás a társjogalkotók között: 2018. június; hivatalos elfogadás: 2018 ősze. A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályok (irányelv) A villamos energia belső piaca (rendelet) Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége A villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülés A nehéz tehergépjárművekre kivetett díjak A gépjárművezető nélkül bérelt járművek használata Az elektronikus útdíjszedési rendszerek közötti átjárhatóság A közúti fuvarozói szakma gyakorlása és a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés A villamos energiára vonatkozóan 2016 novemberében előterjesztett javaslatokról folytatódni fognak a háromoldalú egyeztetések (a piaci szabályok esetében), illetve 2018 szeptemberében kezdődnek majd (az ügynökség és a kockázatokra való felkészülés esetében), ami lehetővé teszi az idei megállapodást. Az Európa mozgásban csomag részét képező, 2017 májusában előterjesztett két javaslat tekintetében a Parlament 2018 júniusában jóváhagyta tárgyalási megbízatását, ám a Tanács még nem, így a háromoldalú egyeztetések egyelőre nincsenek kilátásban. 2018 júliusában megkezdődtek a háromoldalú egyeztetések erről a 2017. májusi javaslatról, amely szintén az Európa mozgásban csomag részét képezi. A 2017. májusi Európa mozgásban csomag ezen eleméről a társjogalkotók egyike sem fogadott még el tárgyalási megbízatást. A Parlament esetében a plenáris ülés 2018 júliusában elutasította a megbízatástervezetet, és a dokumentumot átszövegezés céljából visszaküldte a Közlekedési Bizottságnak. Ez azt jelenti, hogy különösen határozott politikai elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy a javaslatot mégis el lehessen fogadni az európai parlamenti választások előtt. 63

SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Tiszta és energiatakarékos közúti járművek A tagállamok közötti kombinált árufuvarozás Az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piaca Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási előírások E javaslatokról, amelyek a második, 2017 novemberében elfogadott Európa mozgásban csomag részét képezik, még sem a Parlament, sem a Tanács nem fogadott el tárgyalási álláspontot. Erre valószínűleg ősszel kerül sor, ami lehetővé teszi a háromoldalú egyeztetések megkezdését az év vége előtt. A DEMOKRATIKUS LEGITIMÁCÓ TOVÁBBI ERŐSÍTÉSE UNIÓS SZINTEN az európai polgári kezdeményezés működésének javítása, valamint a politikai pártok finanszírozásával kapcsolatos átláthatóság javítása. A JUNCKER ELNÖK VEZETTE BIZOTTSÁG ÁLTAL ELŐTERJESZTETT JOGALKOTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 2 1 1 ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA GYORS MEGÁLLAPODÁS LEHETSÉGES A SZOKÁSOS ELJÁRÁSOKAT KÖVETVE SZAKPOLITIKA LEÍRÁS Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállása és finanszírozása Előterjesztés: 2017. szeptember; hivatalos elfogadás: 2018. május. Európai polgári kezdeményezések Az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszéddel egyidejűleg előterjesztett javaslat tekintetében a Parlament és a Tanács is elfogadta tárgyalási megbízatását, így 2018 szeptemberében megkezdődhetnek a háromoldalú egyeztetések. 64

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Átfogó javaslat a 2020 utáni jövőbeni többéves pénzügyi keretre, beleértve a programok új generációjára vonatkozó javaslatokat is A Bizottság 2018 májusában és júniusában előterjesztett egy olyan előretekintő, a 2020 utáni évekre szóló új pénzügyi keretet, amely támogatja az Unió céljait, továbbá megfelelő egyensúlyt biztosít az uniós politikák és a polgárok érdekei között. Az Európai Tanács júniusi ülésén felszólította az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy átfogóan és a lehető legrövidebb időn belül vizsgálják meg ezeket a javaslatokat. A társjogalkotók a csomagban szereplő 51 jogalkotási javaslat (az általános keretre vonatkozó javaslatok és 37 program) mindegyike tekintetében megkezdték a munkát. SZAKPOLITIKA ÁLTALÁNOS KERET Általános keret (többéves pénzügyi keret a 2021 2027-es időszakra és intézményközi megállapodás) Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa A jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendelet Saját források határozat és kapcsolódó jogi aktusok A közös rendelkezésekről szóló rendelet EGYSÉGES PIAC, INNOVÁCIÓ ÉS DIGITÁLIS GAZDASÁG Horizont Európa Euratom kutatási és képzési program ITER Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor InvestEU Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Digitális Európa program Egységes piac program Csalás elleni uniós program FISCALIS Adóügyi együttműködés VÁM Vámügyi együttműködés Európai űrprogram KOHÉZIÓ ÉS ÉRTÉKEK Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap Támogatás a ciprusi török közösségnek Reformtámogató program 65

SZAKPOLITIKA Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa A gazdasági és monetáris unió európai beruházásstabilizáló funkciója PERIKLÉSZ Az euró pénzhamisítás elleni védelme Európai Szociális Alap+ Erasmus+ Európai Szolidaritási Testület Jogérvényesülés, jogok és értékek Kreatív Európa TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS KÖRNYEZET Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap/nemzetközi halászati megállapodás LIFE Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program MIGRÁCIÓ ÉS HATÁRIGAZGATÁS Menekültügyi és Migrációs Alap Integrált Határigazgatási Alap BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM Belső Biztonsági Alap Nukleáris létesítmények leszerelése Litvániában Nukleáris biztonság és leszerelés Európai Védelmi Alap resceu Uniós polgári védelmi mechanizmus SZOMSZÉDSÁG ÉS A VILÁG Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz Humanitárius segítségnyújtás Közös kül- és biztonságpolitika Együttműködés a tengerentúli országokkal és területekkel (Grönlandot is beleértve) Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 66

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) JELENTÉS A SZAKPOLITIKÁK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZAKPOLITIKA A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FELSŐ HATÁRAIN KÍVÜLI ESZKÖZÖK Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Európai Bizottság Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Költségvetésen kívüli eszköz Európai Békekeret ELŐTERJESZTVE ÉS ELFOGADVA GYORS MEGÁLLAPODÁS LEHETSÉGES A SZOKÁSOS ELJÁRÁSOKAT KÖVETVE AZ ÖSSZES UNIÓS INTÉZMÉNY HATÁROZOTT POLITIKAI ELKÖTELEZETTSÉGE ESETÉN LEHETSÉGES A MEGÁLLAPODÁS 67

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ÜTEMTERV EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA: AZ ELSŐ ÉV EREDMÉNYEI ÉS AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ LÉPÉSEK

Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására: Az első év eredményei és az előttünk álló lépések A NAGYSZEBENI TALÁLKOZÓ FELÉ VEZETŐ ÚT Az Európai Unió 2016. évi helyzetéről szóló beszédében Juncker elnök eredményközpontú programot jelentett be egy olyan Európa létrehozására, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot. A beszéd elindított egy gondolkodási folyamatot Európa, és a 27 tagú EU jövőjéről. Az azt követő hónapokban az EU27-ek állam- illetve kormányfői két fontos nyilatkozatot fogadtak el az előttünk álló útról: 2016 szeptemberében a Pozsonyi, 2017 márciusában pedig a Római Nyilatkozatot. A reformfolyamat irányítása és a vita ösztönzése érdekében Juncker elnök az Európai Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében javaslatot tett egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására. Erre építve az EU vezetői az Európai Tanács 2017. októberi ülésén megállapodtak egy vezetői ütemtervről a munkaprogram célja az Európai Unió legégetőbb kérdéseire, kihívásaira és prioritásaira irányuló megoldások keresése. Sokat haladtunk már az elhatározottak végrehajtásában. Az Európai Bizottság az összes olyan javaslatot elfogadta, amelyekről Pozsonyban és Rómában megállapodás született, és ambiciózus javaslatokat nyújtott be a migráció, a gazdasági és monetáris unió, az intézményi kérdések, a digitális gazdaság adóztatása, a digitális kérdések, a kutatás és innováció, valamint az oktatás és a kultúra területén. Ugyanakkor még sok a tennivaló. Az uniós vezetők 2018 szeptemberében a belső biztonsággal, októberben a kereskedelemmel, decemberben az egységes piaccal, 2019 márciusában pedig a gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos kérdésekről fognak tárgyalni. Az uniós vezetők jövőre a romániai Nagyszebenben találkoznak majd, hogy lezárják ezeket a megbeszéléseket. A nagyszebeni csúcstalálkozóig, az európai parlamenti választások előtt az Uniónak meg kell mutatnia a polgárai, de a világ számára is, hogy képes a 27 tagú Európai Unióra szabott eredményközpontú program megvalósítására. Addigra gyors előrelépésnek kell történnie a 2021 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében 5 is. Az új, korszerű uniós költségvetésre vonatkozó gyors politikai megállapodás nélkülözhetetlen 1 annak bizonyításához, hogy az Unió eredményesen működik. Az uniós vezetőknek most kell bemutatniuk elképzeléseiket egy modernebb, releváns, és az uniós polgárok számára vonzó Európai Unióról. A NAGYSZEBENI CSÚCSTALÁLKOZÓ 2 4 2019. május 9-én, a nagyszebeni csúcstalálkozón a vezetők várhatóan eszmecserét folytatnak majd egy új stratégiai menetrendről, amely meghatározza az elkövetkező öt év prioritásait, és irányt szab az Európai Unió munkájának. 3 Ezt követően, 2019. május 23-án pedig sor kerül az európai parlamenti választásokra, amikor a polgárok eldöntik, kik képviseljék őket a 2019 2024 közötti időszakban, és milyen politikai irányt kívánnak Európa számára. 1 A nagyszebeni főtér (Piaţa Mare) látképe. 2 Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2016-ban beszédet mond az Unió helyzetéről. 3 A 27 állam-, illetve kormányfő 2016. szeptember 16-i nem hivatalos pozsonyi találkozója. 4 A Nagyszebenbe vezető utat mutató útjelző. 5 A Római Szerződések 60. évfordulója Római csúcstalálkozó 70

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ÜTEMTERV EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA: AZ ELSŐ ÉV EREDMÉNYEI ÉS AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ LÉPÉSEK VEZETŐI ÜTEMTERV AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HOZZÁJÁRULÁSA 2017. szeptember 13. (Strasbourg, Franciaország) Jean-Claude Juncker elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására 2017. szeptember 28 29. (Tallinn, Észtország) Az EU jövője Az uniós vezetők nem hivatalos munkavacsorája Az Unió helyzetéről szóló beszéd, és ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására Európa jövőjéről folytatott viták a parlamentekben, városokban és régiókban Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv által elindított vitát követően, valamint azután, hogy Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében felvázolta az előttünk álló utat, a tallinni digitális csúcstalálkozót megelőző vacsorán az uniós vezetők megbeszéléseik során az EU jövőjére összpontosítottak. A vezetők egyetértettek abban, hogy az Európa jövőjéről szóló vitát folytatni kell. Kiberbiztonság A tallinni digitális csúcstalálkozó Ellenálló képesség, elrettentés és védelem erős kiberbiztonság kialakítása az EU-ban című közlemény Az ENISA-ról, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló rendeletre ( kiberbiztonsági jogszabály ) irányuló javaslat A nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásról szóló ajánlás A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv nyújtotta lehetőségek kiaknázása című közlemény A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélés és azok hamisítása elleni küzdelemről szóló irányelvre vonatkozó javaslat Jelentés annak értékeléséről, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013/40/EU irányelvben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket Igazságos és hatékony adórendszer az Európai Unióban a digitális egységes piac számára című közlemény A vezetők megbeszéléseinek fő témája a digitális gazdaság és társadalom volt. Megvitatták az Európai Bizottság által az EU kiberbiztonságának erősítése és a digitális gazdaság méltányos adóztatása érdekében hozott intézkedések meghatározására irányuló (szeptember 13. és szeptember 28. között) előterjesztett javaslatokat. A vezetők egyetértettek abban, hogy a digitális innováció szükséges ahhoz, hogy Európa továbbra is a technológiai fejlődés élvonalában maradjon, és az elkövetkező években a globalizált világ éllovasává válhasson a digitális megoldások terén. 2017. október 19 20. (Brüsszel, Belgium) Vezetői ütemterv A tallinni digitális csúcstalálkozót követően az uniós vezetők politikai eszmecserét folytattak az európai parlamenti választásokig hátra lévő következő 18 hónapra vonatkozóan Tusk elnök által javasolt vezetői ütemtervről. A vezetői ütemterv átvette az Európai Unió Tanácsa elnökségét betöltő tagállamokban informális tematikus csúcstalálkozók szervezésének gondolatát Juncker elnök egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló ütemtervéből. A vezetők olyan új munkamódszerekről is megállapodtak, amelyek használata elősegíthetné, hogy az informális találkozók során azonnali döntést nem igénylő aktuális kérdésekben konszenzusra jussanak. A konkrét eredményeket pedig a soron következő hivatalos Európai Tanács következtetései tükröznék. 71

2017. november 17. (Göteborg, Svédország) Szociális csúcstalálkozó a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről A szociális jogok európai pillérének kihirdetése Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozón ünnepélyesen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér létrehozását Juncker elnök első ízben az Európai Unió helyzetét értékelő 2015. évi beszédében jelentette be, majd a Bizottság 2017 áprilisában előterjesztette a vonatkozó javaslatot. Oktatás és kultúra Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén című közlemény Európa jövőjéről folytatott viták a parlamentekben, városokban és régiókban Az Erasmus program létrehozásának 30. évfordulóján az uniós vezetők az európai oktatási térségre vonatkozó elképzeléseik felvázolásával megragadták a lehetőséget, hogy az oktatás és a kultúra révén erősítsék az európai identitást. A következő hónapban formálisan is meghatározták a mobilitás fokozását, az Erasmus-csereprogramok számának növelését, a nyelvtanulás ösztönzését, valamint a felsőoktatási diplomák és iskolai végbizonyítványok kölcsönös elismerésének előmozdítását célzó prioritásokat. 2017. december 14 15. (Brüsszel, Belgium) Az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása: A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető további lépések ütemterve című közlemény Az uniós jogi keretbe beágyazott Európai Valutaalap létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés lényegi elemeinek az uniós jogi keretbe történő beemeléséről szóló irányelvre vonatkozó javaslat Az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökről című közlemény A közös rendelkezésekről szóló rendelet célzott módosítása a nemzeti reformok támogatására szolgáló források mozgósítása céljából A strukturálisreform-támogató program megerősítéséről szóló rendeletre irányuló javaslat Az európai gazdasági és pénzügyminiszterről című közlemény Az EU27-ek állam-, illetve kormányfői Tusk elnök feljegyzése alapján és az Európai Bizottság e területeken tett javaslatai fényében nyílt vitát folytattak a gazdasági és monetáris unióról és a bankunióról. A javuló gazdasági helyzet lehetőséget biztosított a vezetők számára, hogy megvitassák az előttünk álló kihívásokat és a jövőbeli válságok kezelésének módjait. Migráció A Bizottság hozzájárulása az uniós vezetők tematikus vitájához a migrációs politika belső és külső dimenziójával kapcsolatos előrelépésről című közlemény 2018 A vezetők egyetértettek abban, hogy a migrációkezelése közös felelősség, és az arra vonatkozó átfogó megközelítés az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzését intenzívebb külső tevékenységgel és belső szempontokkal kell hogy ötvözze a kölcsönös bizalom és szolidaritás érdekében. 2017 decemberében a vezetők lépéseket tettek annak érdekében, hogy az eseti megközelítést felváltsuk egy stabil és időtálló menekültügyi kerettel, amely egy teljes mértékben integrált uniós migrációs politika részét képezi. 2018. február 23. (Brüsszel, Belgium) 72 Intézményi kérdések Eredményesen működő Európa: Intézményi lehetőségek az Európai Unió munkájának hatékonyabbá tételére című közlemény - - A 2019. évi európai parlamenti választások európai jellegének és hatékony lebonyolításának elősegítésére irányuló ajánlás

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ÜTEMTERV EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA: AZ ELSŐ ÉV EREDMÉNYEI ÉS AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ LÉPÉSEK Számos, az EU jobb működését célzó gyakorlati lépés megvitatására került sor. A vezetők megvitatták az európai parlamenti választásokon induló listavezető jelöltek kérdését, a Parlament és a Bizottság 2019 2024 közötti időszakra vonatkozó összetételét, valamint a nyilvános vita és szerepvállalás előmozdításának lehetőségeit. Juncker elnök ismertette elképzeléseit az Európai Tanács és a Bizottság kettős tisztséget betöltő, közös elnöki posztjának létrehozásáról. Többéves pénzügyi keret Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában című közlemény Európa jövőjéről folytatott viták a parlamentekben, városokban és régiókban A vezetők megvitatták a 2021 2027 közötti időszakra vonatkozó következő hosszú távú uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret prioritásait. Ez a vita képezte egy új, modern és eredményközpontú hosszú távú költségvetésre irányuló javaslatok alapját, amelyeket az Európai Bizottság később a tavasz folyamán nyújtott be. 2018. március 22. (Brüsszel, Belgium) A digitális gazdaságban tevékenykedő szereplők bevételének megadóztatása Elérkezett az idő a digitális gazdaságra vonatkozó modern, méltányos és hatékony adóztatási keret létrehozására című közlemény A jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat Az Egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat A jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóra vonatkozó ajánlás A vezetők megvitatták a digitális gazdaságban tevékenykedő szereplők bevételei megadóztatásának kérdését. Céljuk a modern globális gazdaság és a digitális kor igényeinek megfelelő adózási szabályok kialakítása volt. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesztett elő e feladat teljesítése érdekében. 2018. május 16 17. (Szófia, Bulgária) Digitális kihívások, kutatás és innováció Uniós vezetők nem hivatalos munkavacsorája A mindenki javát szolgáló, elfogadott digitális egységes piac megvalósítása című közlemény Megújított európai kutatási és innovációs menetrend Esély Európának a jövője alakítására című közlemény A vezetők 2018 májusában találkoztak a digitális kihívások, a kutatás és az innováció kérdéseinek megvitatása céljából. A találkozó során különös hangsúlyt helyeztek az európaiak számára igen fontos adatvédelem és digitális egységes piac témakörére. Foglalkoztak a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az 5G kapcsolat és a nagy teljesítményű számítástechnika problémakörével. A vezetők a kutatási és innovációs beruházások maximalizálásának lehetőségeit vizsgálták, és megállapodtak egy Európai Innovációs Tanács létrehozásában. EU Nyugat-Balkán EU Nyugat-Balkán csúcstalálkozó Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal című közlemény Az Európai Unió és a nyugat-balkáni partnerországok vezetői szófiai csúcstalálkozójukon megerősítették a térség európai integrációs perspektíváját, továbbá számos konkrét intézkedést határoztak meg az összeköttetések, a biztonság és a jogállamiság területén folytatott együttműködés megerősítése érdekében. A szófiai csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat és a Bizottság nyugat-balkáni stratégiája végrehajtásának támogatása érdekében Juncker elnök olyan intézkedéscsomagot jelentett be, melynek célja a térségen belüli és az EU-val való összeköttetések jelentős javítása. 73

2018. június 28. (Brüsszel, Belgium) Európa jövőjéről folytatott viták a parlamentekben, városokban és régiókban Többéves pénzügyi keret Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára A 2021 2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret című közlemény A 2021 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre irányuló javaslat Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslat A jogállamiság tekintetében fennálló tagállami hiányosságok esetén az uniós költségvetés védelméről szóló rendeletre irányuló javaslat Az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó határozatra irányuló javaslat A közös konszolidált társaságiadó-alapon, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén és az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásokról, valamint a készpénzigények kielégítéséről szóló rendelet Az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslat A hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló rendelet felülvizsgálata Az Európai Bizottság által 2018. május 29. és 2018. június 14. között előterjesztett, a jövőbeli költségvetést alátámasztó ágazatspecifikus javaslatok Az Európai Bizottság Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára (A 2021 2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) című feljegyzése a 2018. júniusi Európai Tanács előtt A vezetők megvitatták az Európai Bizottság által az előző két hónapban előterjesztett konkrét javaslatokat, valamint az elfogadásuk ütemtervét. Amikor a vezetők 2019. május 9-én Nagyszeben találkoznak, a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben addig az időpontig elért döntő előrelépés megmutatná, hogy az Unió képes áthidalni a politikai prioritások kitűzése és kézzelfogható eredmények felmutatása közötti távolságot. Gazdasági és monetáris unió Az Európai Bizottság Az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése című feljegyzése a 2018. júniusi Európai Tanács előtt A Bizottság által decemberben előterjesztett, az európai gazdasági és monetáris unió egységességének, hatékonyságának és demokratikus elszámoltathatóságának 2025-ig történő fokozására irányuló ütemtervet követően a vezetők megvitatták a következő lépéseket. Megállapodtak abban, hogy befejezik a bankszektorra vonatkozó javaslatcsomaggal kapcsolatos munkát, felgyorsítják az európai betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatos munkát, és továbbfejlesztik az Európai Stabilitási Mechanizmust. Migráció Az Európai Bizottság A migráció minden vetületére kiterjedő kezelése című feljegyzése a 2018. júniusi Európai Tanács előtt A migrációval kapcsolatos uniós fellépésnek már mutatkoznak az eredményei a Görögországba és Olaszországba érkezők számának jelentősen visszaesésében. A vezetők a visszatérés és a visszafogadás, a menedékkérelmek elbírálására szolgáló regionális központok és az ellenőrzött központok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal megerősítése, az afrikai országokkal való együttműködés, és az EU-Törökország nyilatkozat végrehajtásának kérdéseiről tanácskoztak. 74

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ÜTEMTERV EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁRA: AZ ELSŐ ÉV EREDMÉNYEI ÉS AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ LÉPÉSEK 2018. szeptember 12. (Strasbourg, Franciaország) Jean-Claude Juncker elnök értékelő beszéde az Unió helyzetéről Európa jövőjéről folytatott viták a parlamentekben, városokban és régiókban 2019 2018. szeptember 20. (Salzburg, Ausztria) Az Európai Tanács belső biztonsággal és migrációval foglalkozó informális ülése(*) 2018. október 18 19. Az Európai Tanács belső biztonsággal, migrációval és kereskedelemmel foglalkozó ülése 2018. november 15 16. (Bregenz, Ausztria) Az osztrák elnökség által szervezett konferencia a szubszidiaritásról 2018. december 13 14. Az Európai Tanács többéves pénzügyi kerettel és az egységes piaccal foglalkozó ülése(*) 2019. március 21 22. Az Európai Tanács gazdasági és monetáris unióval és kereskedelemmel foglalkozó ülése(*) 2019. március 29. Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból 2019. május 9. (Nagyszeben, Románia) Nagyszebeni csúcstalálkozó és Nagyszebeni Nyilatkozat Az uniós vezetők első ízben találkoznak az Egyesült Királyság kilépését követően, és utoljára az európai parlamenti választások előtt 2019. május 23 26. Európai parlamenti választások 2019. június 20 21. Európai Tanács: A 2019 és 2024 közötti időszakra szóló stratégiai menetrend elfogadása valamint magas szintű kinevezések 2019. október Európai Tanács 2019. december Európai Tanács (*) A vezetői ütemtervben meghatározott témakörök. 75

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) MODERN KÖLTSÉGVETÉS A POLGÁRAINAK VÉDELMET, BIZTONSÁGOT ÉS LEHETŐSÉGEKET NYÚJTÓ UNIÓ SZÁMÁRA: A 2021 2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára: a 2021 2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret Az uniós költségvetés egyedülálló: a nagyrészt közszolgáltatásokat és szociális biztonsági rendszereket finanszírozó nemzeti költségvetésekkel ellentétben az uniós költségvetés középpontjában a beruházások állnak. A hét évre szóló többéves pénzügyi keret biztosítja a beruházásokhoz szükséges hosszabb távú horizontot és stabilitást. Az uniós költségvetés pénzügyi formába önti a politikai prioritásokat. Segíti az Európai Uniót közös politikáinak végrehajtásában, valamint az Európában vagy a világ más részén jelentkező kihívások széles körének kezelésében. Az uniós költségvetés a tagállamok közkiadásainak csupán egy kis részét mintegy 2%-át, a 28 jelenlegi tagállam összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) pedig mintegy 1%-át teszi ki. A Bizottság 2018. május 2-án előterjesztette a 2021 2027-es időszakra vonatkozó, modern hosszú távú költségvetésre irányuló javaslatait, amelyek az európai uniós vezetők pozsonyi találkozóján elfogadott és a Római Nyilatkozatban szereplő politikai prioritásokra épülnek. A Bizottság javaslatai reális választ jelentenek e rendkívül kihívásokkal teli környezetben: a technológiai és demográfiai változásokat, a migrációt, az éghajlatváltozást és az erőforrások szűkösségét, a munkanélküliséget és a biztonsági fenyegetéseket tovább súlyosbítja a geopolitikai instabilitás. Ezenkívül az Egyesült Királyság Unióból való kilépése jelentős következményekkel jár majd az uniós költségvetésre nézve. A 2021 2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret Az EU-27 allokációi 2020-ban (a 2014 2020. évi teljes keret tekintetében hetes szorzóval számítva) 2021 2027 (milliárd euróban) %-os változás a 2020-ra vonatkozó uniós juttatásokhoz képest Horizont Európa 81 98 +20% Kohéziós politika 397 373-6% Közös agrárpolitika 383 365-5% Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 27 31 +15% Beruházások InvestEU Alap 15 tárgytalan(*) Digitális gazdaság 15 27 +81% Világűr 13 16 +24% GMU Reformtámogató program 0,5 25 +4757% Erasmus+ 19 30 +62% Európai Szolidaritási Testület 1 1 +23% Migráció és határigazgatás 13 33 +147% Biztonság 2 4 +76% Védelem 2 20 +992% Külpolitika 101 123 +22% (*) Nem lehetséges az összehasonlítás mert az Európai Stratégiai Beruházási Alap csak a 2014-2020-as programozási időszak közepe óta létezik A Bizottság következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatának jobban össze kell hangolnia a rendelkezésre álló forrásokat politikai prioritásainkkal. Arra kell építenie, ami ma jól működik, de a jövőbeli kihívásokra is fel kell készülnie. A Római Nyilatkozattal összhangban a költségvetésnek lehetővé kell tennie, hogy Európa biztonságos, virágzó, fenntartható és szociális, illetve a globális színtéren erősebb legyen. A Bizottság május 2-a óta gyors lépéseket tett annak érdekében, hogy a politikai prioritásainkat végrehajtó és támogató 37 programra( 1 ) irányuló jogalkotási javaslatokat is előterjessze. 2011-ben a jelenlegi pénzügyi keretre vonatkozó javaslatcsomag előkészítése több mint hat hónapot vett igénybe; ezúttal mindössze hat hetet. 78 ( 1 ) Jogi okokból néhány program egynél több jogi aktuson alapul.

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) MODERN KÖLTSÉGVETÉS A POLGÁRAINAK VÉDELMET, BIZTONSÁGOT ÉS LEHETŐSÉGEKET NYÚJTÓ UNIÓ SZÁMÁRA: A 2021 2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET A Bizottság példa nélküli átláthatóságot biztosított javaslatainak pénzügyi vonatkozásai tekintetében. Mindez nagyon jó alapot teremtett az Európai Parlament és a Tanács munkájához. A munka technikai szinten gyors ütemben halad előre, ugyanerre van szükség politikai szinten is. A szükséges politikai akarattal gyors megállapodásra lehet jutni egy észszerű és méltányos uniós költségvetésről. Az új, modern uniós költségvetésre vonatkozó gyors politikai megállapodás nélkülözhetetlen annak bizonyításához, hogy az Unió kész eredményeket elérni. Ez egyértelművé tenné, hogy a 27 tagú Unió egységes, valamint tisztában van távlati céljaival és a követendő irányvonallal. A megállapodás nyomán az új programok az ütemtervnek megfelelően jó eséllyel megkezdődhetnének 2021. január 1-jén, és biztosított lenne, hogy a politikai célkitűzések minél előbb konkrét eredményekben nyilvánuljanak meg a gyakorlatban. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó 2019. évi megállapodás nemcsak a 27 tagú Unió erejének és egységességének egyértelmű jele lenne, hanem azt is igazolná, hogy az Unió eltökélt célkitűzéseinek megvalósításában, valamint kiszámíthatóságot és folyamatosságot tud biztosítani a növekvő bizonytalanság világában. MIT JAVASOLT A BIZOTTSÁG? Új költségvetés, amely hatékonyan valósítja meg azokat a kulcsfontosságú prioritásokat, amelyeknél az uniós hozzáadott érték különösen erős A Bizottság a finanszírozás növelését javasolja azokon a területeken, amelyeken az Unió a leghatékonyabban tud hozzájárulni az európai uniós vezetők által Pozsonyban és Rómában meghatározott, új és megerősített prioritásokhoz. Ez úgy valósul meg, hogy bővítik és modernizálják a bizonyítottan eredményes meglévő programokat, valamint új testreszabott programokat hoznak létre olyan területeken, ahol új megközelítésre van szükség az Unió ambícióinak megvalósításához. Például: z beruházás az innovációba és a digitális gazdaságba; z képzési és foglalkoztatási lehetőségek teremtése a fiatalok számára; z a migráció és a határigazgatás átfogó megközelítésére irányuló munkánk folytatása; z az Unió biztonsági és védelmi kapacitásának kiépítése; z az EU külső tevékenységének megerősítése; z beruházás az éghajlat-politikába és a környezetvédelembe; z a gazdasági és monetáris unió megerősítése az uniós kereten belül. Új és megerősített prioritások a 27 tagú Unió számára Kutatás, innováció és digitális gazdaság Ifjúság LIFE Környezetvédelem és éghajlat-politika Migráció és határok Biztonság Külügyi tevékenység Éghajlat-politikai szempontok érvényesítése az éghajlat-politikai célkitűzésekhez való hozzájárulás a többéves pénzügyi keret 20%-a 2014 2020, EU-28 = 206 milliárd euró Emelés az új hosszú távú uniós költségvetés keretében x1,6 x2,2 x1,7 x2,6 x1,8 x1,3 x1,6 a többéves pénzügyi keret 25%-a 2021 2027, EU-27 = 320 milliárd euró Összes emelés = + 109 milliárd euró Összes emelés = + 114 milliárd euró 79

E változtatások eredménye egy modern, célirányosabb és egyszerűbb hosszú távú költségvetés lesz. Most először a költségvetés hozzávetőleg egyharmadát olyan új kiemelt területekre fordítjuk majd, amelyeken az uniós költségvetés szemben a tisztán tagállami megközelítéssel minden európai számára eredményeket hozhat. 60% A fő szakpolitikai területek alakulása az uniós költségvetésben 50% Közös agrárpolitika és halászat 40% Gazdasági, társadalmi és területi kohézió 30% 20% Egyéb programok 10% Európai közigazgatás 0% 1988 1992 1993 1999 1995 1999(*) 2000 2006 2007 2013 2014 2020 2021 2027 Forrás: Európai Bizottság (*) Az 1995. évi bővítéssel kiigazítva. A hagyományos szakpolitikák modern megközelítése A jövőbeli hosszú távú költségvetésben továbbra is a kohéziós politika és a közös agrárpolitika lesz a két legnagyobb összetevő. A Bizottság mindkét szakpolitika átfogó reformját és modernizálását javasolta. Így mindkét szakpolitika meg tudja valósítani a Szerződésben foglalt célkitűzéseit, és jelentősen hozzá tud járulni az új prioritásokhoz és a gazdasági reformhoz. A két szakpolitika tekintetében javasolt 6%-os, illetve 5%-os megtakarítás (amely folyó árakon, a 2020-as szinthez viszonyítva értendő, és nem tartalmazza az Egyesült Királyság allokációját) a kiegyensúlyozott költségvetés elengedhetetlen része. Egyszerűbb, észszerűbb és rugalmasabb költségvetés Az uniós költségvetés túl bonyolulttá vált, szükségtelenül megnehezítette a potenciális kedvezményezettek életét, és homályossá tette az uniós finanszírozás céljait. A Bizottság a következőket javasolta: z a programok számának csökkentését a jelenlegi keretben lévő 58-ról 37-re; z az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályok jelentős egyszerűsítését, így csökkentve a bürokráciát és egyszerűbbé téve a pályázást; z a meglévő rugalmassági eszközök és válságkezelési eszközök igénybevételét, hogy az uniós költségvetés gyorsabban tudjon reagálni a gyorsan változó világban. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogállamiság A Bizottság olyan új mechanizmus bevezetésével erősítette meg a pénzügyi szabálykönyvet, amely megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban esetenként a jogállamiság tekintetében jelentkező, általános jellegű hiányosságokkal szemben, amelyek súlyos következményekkel járhatnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra, valamint az uniós finanszírozás hatékonyságára nézve. Az új költségvetési kontrollmechanizmus objektív, átlátható és mindenkire alkalmazandó lesz. A mechanizmus szigorúan elkülönül az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében foglalt mechanizmustól. A javaslat úgy lett kialakítva, hogy az egyéni kedvezményezettek ne szenvedjenek abban az esetben, ha intézkedést kell hozni. 80

Az uniós költségvetés finanszírozásának új és méltányos megközelítése AZ UNIÓ HELYZETE (2018) MODERN KÖLTSÉGVETÉS A POLGÁRAINAK VÉDELMET, BIZTONSÁGOT ÉS LEHETŐSÉGEKET NYÚJTÓ UNIÓ SZÁMÁRA: A 2021 2027-ES IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET A Bizottság a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez, a közös összevont társaságiadó-alaphoz és az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájáruláshoz kapcsolódó új források csomagjára tett javaslatot. Ez segít szorosabb kapcsolatot kialakítani a közös szakpolitikák által például a körforgásos gazdaság és az egységes piac területén nyújtott előnyök, valamint az e szakpolitikákat támogató költségvetés finanszírozása között. A Bizottság javaslata továbbá öt év alatt fokozatosan megszüntetné a visszatérítések jelenlegi bonyolult rendszerét; ezalatt a nemzeti hozzájárulások a visszatérítésben nem részesülő többi tagállamhoz hasonló, méltányos szintet érnének el. E fokozatos megközelítés révén elkerülhető a nemzeti hozzájárulások e változás miatti éles és hirtelen emelkedése. Észszerű és felelős csomag a 27 tagú Unió számára A Bizottság (folyó árakon) 1 279 milliárd euró összegű kötelezettségvállalást tartalmazó javaslata a 27 tagú Unió bruttó nemzeti jövedelme hozzávetőleg 1,11%-ával egyenlő. Ez az arány a 27 tagú Unió esetében jelenleg 1,16%, ha figyelembe vesszük az Európai Fejlesztési Alapot, amely most első alkalommal lesz része az uniós költségvetésnek. Az uniós költségvetés továbbra is az európai gazdaság és az összes közkiadás viszonylag kis részét teszi ki. Az uniós költségvetés mérete a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) százalékos arányában 0,03% 0,02% 0,03% 0,03% 0,03% 1,25% 1,09% 1,12% 1,00% 1,13% 1,11% 0,03% A kötelezettségvállalások felső határa az EU bruttó nemzeti jövedelmének %-ában Európai Fejlesztési Alap (*) 2014 2020, becsült kötelezettségvállalások (brit kiadások nélkül), az EU-27 bruttó nemzeti jövedelemének %-ában. (**) Az Európai Fejlesztési Alappal együtt. Forrás: Európai Bizottság. 1993 1999 közötti átlag 2000 2006 közötti átlag 2007 2013 közötti átlag 2014 2020 közötti átlag 2014 2020 2021 2027(**) közötti átlag EU-27(*) HOGYAN TOVÁBB? A Bizottság modern költségvetést javasol egy olyan Unió számára, amely védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújt polgárainak. A Bizottság javaslatai méltányosak és kiegyensúlyozottak, amelyek a kiegészítő pénzügyi erőfeszítéseket mélyreható modernizációval, valamint a hatékonyságra és a költségvetési szigorra helyezett erős hangsúllyal párosítják. Az Unió így együttesen tud majd előrehaladni, hogy magabiztosan hajtsa végre közös menetrendünket. Ideje gyorsan cselekedni. A 27 tagú Uniónak meg kell mutatnia polgárai és a világ számára, hogy eredményeket tud elérni a vezetők által Pozsonyban és Rómában meghatározott prioritások terén. Az e pragmatikus javaslat által finanszírozott prioritások köztük a migráció, az innováció, a biztonság és a gazdasági növekedés mindannyiunk prioritásai. Menetrendünk ambiciózus, de megvalósítható és szükséges az Unió számára e döntő fontosságú pillanatban. Az európai polgárok egy olyan erős Uniót szeretnének, amely képes kezelni a jövőbeli kihívásokat, továbbá egy olyan uniós költségvetést, amely eredményeket tud hozni számukra. 81

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA

A gazdasági helyzet alakulása Az Unió gazdaságának állapota szilárd. A növekedés 10 éves csúcsot döntött, és a Juncker-Bizottság hivatalba lépése óta 12 millió munkahely jött létre. A munkanélküliség folyamatosan csökken, az ifjúsági munkanélküliség 20 év óta a legalacsonyabb. A bankok ellenállóbbak, a beruházások erőre kaptak, és az államháztartások is egyre jobb helyzetben vannak. Az EU és a tagállamok határozott fellépése kifizetődött, de vannak még kihívások. A globális bizonytalanságok közepette a Bizottság programja továbbra is a munkahelyteremtésre, a növekedésre és a társadalmi méltányosságra összpontosít. SZILÁRD NÖVEKEDÉS ÉS NÖVEKVŐ BERUHÁZÁSOK Európa gazdasága az elmúlt években élénkülésről expanzióra váltott. Az EU és az euróövezet 2017-ben várakozáson felül teljesített, a növekedés mindkét térségben 2,4% volt, az elmúlt évtizedben a leggyorsabb ütemű. 2017-ben minden tagállam növekedést produkált. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS az EU-ban és az euróövezetben Az EU és az euróövezet növekedése 21 negyedéve töretlen A növekedés 2018-ban és 2019-ben várhatóan mintegy 2% lesz az EU-ban és az euróövezetben is A bruttó hazai termék (GDP) stabilan bővül a reál-gdp %-os változása 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 EU-28 Euróövezet A Juncker-Bizottság hivatalba lépése előrejelzés 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2,4 2,4 2,1 2,1 2,0 2,0 Megjegyzés: a 2018. és 2019. évi adatok előrejelzések. Forrás: Európai Bizottság. 84

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A GAZDASÁGI HELYZET Az európaiak a gazdasági és pénzügyi válság 2007. évi kezdete óta első alkalommal kedvező véleménnyel vannak az európai gazdaság aktuális helyzetéről. 50% 37% kedvezőtlen 13% nem tudja Forrás: Eurobarométer, 2018. tavasz. Példátlanul magas szinten a gazdasági hangulatindex 120 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése 100 80 60 EU-28 Euróövezet 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: Európai Bizottság. A beruházások visszatértek a válság előtti szintre és stabilan növekednek Fellendülő beruházások a beruházási szint %-os változása 2008-hoz képest Az európai beruházási terv várható hatása: 335 Mrd EUR többletberuházás Európa-szerte 1,4 millió munkahely jött létre 2020-ig 1,3%-os növekedés az EU GDP-jében 2020-ig 5 0 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése előrejelzés 5 10 15 20 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 EU-28 Euróövezet Forrás: Európai Bizottság. 85

TÖBB ÉS JOBB MUNKAHELY A gazdasági növekedés nem cél, hanem eszköz. A szilárd növekedés segíti Európa szociálisabbá válását. Európában rekordmagas a foglalkoztatás 239 millió ember dolgozik Unió-szerte 12 millió munkahely A Juncker-Bizottság indulása óta jött létre az EU-ban 75 70 65 A foglalkoztatási ráta emelkedik a munkaképes korú népesség %-ában 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése EU-28 Euróövezet Forrás: Európai Bizottság és OECD. Folytatódik a munkahelyteremtő fellendülés A munkahelyek számának alakulása (millió) 10 8 6 4 2 0 2 4 6 8 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 EU-28 Euróövezet Forrás: Európai Bizottság. 12 millió munkahely jött létre A Juncker-Bizottság hivatalba lépése Csökken a munkanélküliség a gazdaságilag aktív népesség %-a 12 Bár egyes tagállamokban még mindig túl magas, a munkanélküliség 2008 óta EUszerte a legalacsonyabb szinten van, és csökken Nőnek a jövedelmek A háztartások rendelkezésre álló egy főre eső bruttó jövedelme (euró) 23,000 A háztartások jövedelme a válság okozta sokk után meghaladja a válság előtti szintet 22,500 10 22,000 21,500 21,000 8 20,500 20,000 19,500 6 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése EU-28 Euróövezet Forrás: Európai Bizottság. 19,000 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése EU-28 Euróövezet Forrás: Európai Bizottság. 86

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A GAZDASÁGI HELYZET RENDEZETT ÁLLAMHÁZTARTÁS Jelentős előrelépés történt azon cél felé, hogy Európa államháztartásai rendezettek, fenntarthatók és a jövőbeli sokkokkal szemben ellenállók legyenek. Az államháztartási hiány EU-ban előre jelzett csökkenése: 6,6% 0,8% 2009 2018 2018 az első olyan év, amelyben várhatóan minden euróövezeti tagállam betartja a Szerződésben rögzített 3% -os deficithatárt Az államháztartási hiány csökken az uniós országokban GDP % 9 6 3 0 6,6 6,3 EU-28 Euróövezet A Juncker-Bizottság hivatalba lépése előrejelzés 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 0,8 0,7 Forrás: Európai Bizottság. Csökkenő pályán az államadósság GDP % 100 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése előrejelzés A GDP-arányos államadósság csökkenése: 88,3% 2014 81,2% 2018 90 80 70 60 50 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 EU-28 Euróövezet Forrás: Európai Bizottság. 1 tagállam áll továbbra is a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti túlzotthiány-eljárás alatt, szemben a 2011. évi 24-gyel 2011 2018 Túlzotthiányeljárás A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályain belüli rugalmasság használatával megfelelő egyensúlyt lehetett teremteni a megbízható költségvetési politikák végrehajtása és a növekedés reformokkal és beruházásokkal való támogatása között. Forrás: Európai Bizottság. 87

JAVULÓ PÉNZÜGYI STABILITÁS A pénzügyi válság után egy évtizeddel az európai bankok erősebbek, védettebbek és biztonságosabbak....jobban tőkésítettek 20 % átlagos tőkemegfelelési mutató: az uniós bankok új rekordja (2017 IV.) AZ EURÓPAI BANKOK...likviditási pufferük nőtt 2014 óta a likvid eszközök állománya 782 Mrd EUR-val nőtt...és ezért jobban képesek a reálgazdaság finanszírozására és a gazdasági sokkoknak való ellenállásra Banki teljes tőkemegfelelési mutatók, %-ban 22 20 18 16 14 12 10 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017(*) EU-28 Euróövezet (*) előzetes adatok. A Juncker-Bizottság hivatalba lépése Forrás: Európai Bizottság. Bruttó nemteljesítő hitelek és előlegek tagállamonként a bruttó hitelek és előlegek összességének %-ában 50 40 30 20 10 14,3%( 3 ) 20,1% 23,1% Az uniós bankok nemteljesítő hiteleinek aránya csaknem felével csökkent 2014 óta, 2014 utolsó negyedéve óta ez a legalacsonyabb szint 33,2% 54,6% 41,3% 34,5% 64,2% 61,3% 2,4% 33,6% 71,2% 44,5% 46,1% 22,6% Bruttó nemteljesítő hitelek és előlegek a bruttó hitelek és előlegek összességének %-ában 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 44,3% 50,4% 58,0% A Juncker-Bizottság hivatalba lépése 26,2% 48,9% 40,9% 47,3% EU-28 2014IV. 2015I. 2015II. 2015III. 2015IV. 2016I. 2016II. 2016III. 2016IV. 2017I. 2017II. 2017III. 2017IV. 2018I. Forrás: Európai Központi Bank. 34,9% 39,4% 57,1% 58,5% 0,0% 26,9% 48,6% 0 EL CY PT 2014 IV. IT IE BG 2018 I. HR SI HU PL LV RO Euróövezet ES SK EU LT AT FR MT DK BE CZ EE NL DE UK SE FI LU Forrás: Európai Központi Bank. ( 3 ) A 2016. III. negyedévében elért 47,4%-os csúcsértéket követően a görögországi nemteljesítő hitelek aránya 2018 I. negyedévében 45,4 %-ra esett. Ez a fokozatos javulás 4,2%-os csökkenést jelent. 88

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A GAZDASÁGI HELYZET AZ EURÓ SZEREPE Az euró stabilitást és kézzelfogható előnyöket biztosít. Globális szerepe növekszik. Az euró támogatottsága az euróövezet polgárai között, % Az euróövezet polgárainak 74% -a támogatja az egységes valutát. Ez az arány még sosem volt ilyen magas. 75 70 65 60 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: Eurobarométer, 2018. tavasz. az EU-ban 19 uniós tagállamban használatos 340 millió ember fizetőeszköze AZ EURÓ bizonyítottan elősegíti az árstabilitást kiszámítható üzleti környezetet teremt a világon 60 EU-n kívüli ország és terület pénznemének közvetlen vagy közvetett horgonydevizája 2. leggyakrabban használt pénznem 175 millió ember által használt deviza Az euró aránya a globális pénzforgalomban % Az euró révén az európaiak számára sokkal könnyebbé vált a vállalkozás és a mindennapi élet: 100 árstabilitás: átlagosan 2% alatti infláció 80 60 átláthatóbb és versengőbb piacok: könnyen összehasonlítható árak 40 alacsonyabb utazási költségek: már nincsenek valutaváltási költségek 20 0 29,4 31,3 35,7 2015 2016 2017 Euró USA-dollár Egyéb több külföldi vásárlás: már nincsenek árfolyamköltségek csökkennek a tagállamok kamatkiadásai: mintegy 50 milliárd euró megtakarítás Forrás: Európai Bizottság. 89

AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK FŐ GAZDASÁGI ADATAI GDP-növekedés (éves %-os változás) ( 5 ) Gazdasági hangulatindex (index) ( 6 ) Beruházások (a GDP %-a) Foglalkoztatottak száma (millió fő) ( 7 ) Munkanélküliségi ráta (%) ( 8 ) 2018 II. Átlag (2014 III. 2018 II.) 2018. augusztus Változás 2014. július óta (százalékpont) 2017 Változás 2014 óta (százalékpont) 2018 I. Változás 2014 III. óta (százalékpont) 2018 II. Változás 2014 III. óta (százalékpont) EU-28 2,1 2,2 112,3 7,1 20,1 0,7 238,9 5,1 6,9 3,2 EA-19 2,1 2,0 111,6 9,5 20,5 0,9 158,0 5,3 8,3 3,2 BE 1,4 1,5 107,2 5,9 23,3 0,3 4,8 4,8 6,0 2,5 BG 3,4 3,5 110,0 9,2 19,2 1,9 3,5 2,7 4,9 6,6 CZ 2,4 3,9 107,3 6,7 24,7 0,4 5,4 6,2 2,3 3,6 DK 0,6 1,7 108,6 10,2 20,5 1,3 3,0 6,1 5,1 1,4 DE 1,9 2,0 112,7 6,8 20,3 0,3 44,8 4,9 3,4 1,6 EE 3,7 3,4 104,2 6,9 24,4 1,2 0,7 7,3 5,0 2,7 IE 10,0(**) 11,7 n/a (*) n/a (*) 23,5 2,8 2,2(**) 12,3 5,8 5,9 EL 1,8 0,6 105,2 0,8 12,6 1,1 4,2 4,3 20,5(**) 5,7 ES 2,7 3,1 107,0 4,6 20,5 1,2 19,9 9,8 15,4 8,8 FR 1,7 1,5 108,2 13,1 22,5 0,7 28,1 2,9 9,1 1,2 HR 2,8 2,6 114,5 15,8 20,1 0,9 1,7(**) 4,4 9,0 8,0 IT 1,2 1,0 108,2 5,2 17,5 0,8 25,3 3,8 11(**) 1,6 CY 3,9 2,7 109,9 11,7 21,1 9,4 0,4(**) 14,3 9,4(**) 6,9 LV 4,4 3,1 106,9 2,5 19,9 2,7 0,9 3,1 7,7 3,0 LT 3,8 2,9 114,0 15,4 18,8 0,1 1,4 2,1 5,9 4,3 LU 5,1(**) 3,5 107,7 15,9 17,0 2,0 0,4(**) 11,5 5,2 0,8 HU 4,6 3,5 119,7 10,0 21,5 0,7 4,6 8,6 3,6 3,9 MT 5,7 7,1 120,7 14,4 21,1 3,8 0,2 18,4 4,0 2,3 NL 2,8 2,3 109,4 8,2 20,5 2,9 9,3 6,5 3,9 3,3 AT 3,0 1,9 112,7 17,7 23,5 0,9 4,5 5,3 5,0(**) 0,6 PL 5,0 3,9 108,9 12,1 17,7 2,0 16,5 4,2 3,7 4,9 PT 2,3 1,9 113,2 9,2 16,2 1,2 4,9 7,3 7,0 6,6 RO 4,2 4,8 101,4 2,6 22,6 1,7 8,7 0,6 4,2 2,6 SI 4,3 3,5 111,2 6,8 18,5 0,9 1,0 8,8 5,6 4,0 SK 3,9 3,5 97,7 5,9 21,2 0,5 2,4 8,6 6,9 6,1 FI 2,5 1,6 109,9 15,5 22,1 1,5 2,6 4,1 7,6 1,2 SE 3,3 3,2 112,0 6,7 24,9 1,8 5,1 6,5 6,2 1,6 UK 1,3 2,0 110,0 5,7 17,2 0,6 32,4 5,0 4,2(**) 1,8 90 Megjegyzések: (*) Írország tekintetében 2008 májusa óta ideiglenesen szünetelnek az üzleti felmérések ( 5 ) Negyedéves GDP-növekedés (év/év) szezonálisan és naptári napok szerint kiigazított adatok, Szlovákia kivételével, ahol az adatokat csak szezonálisan igazították ki. A GDP-re vonatkozó 2018. II. negyedévi adatok Írország, Luxemburg és Málta esetében nem állnak rendelkezésre. Ezért ezeknél az országoknál a 2014. III. és 2018. II. negyedév közötti átlagos növekedési rátát e negyedév figyelmen kívül hagyásával számítottuk. ( 6 ) Szezonálisan kiigazítva. ( 7 ) Szezonálisan és naptári napok szerint kiigazított adatok, CZ, EL, FR, MT, PL, PT és SK kivételével, ahol az adatokat csak szezonálisan igazították ki; a nemzeti számlák adatai alapján hazai szemlélet szerint. ( 8 ) Szezonálisan kiigazítva. (**) 2018. I. negyedévi adatok.

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A GAZDASÁGI HELYZET Foglalkoztatási ráta (a 20 64 évesek %-ában) Államháztartási egyenleg (a GDP %-a) Államadósság (% of GDP) Banki teljes tőkemegfelelési mutatók ( 9 ) Nemteljesítő hitelek aránya ( 10 ) 2018 I. Változás 2014. július óta százalékpontban 2017 Változás 2014 óta százalékpontban 2017 Változás 2014 óta százalékpontban 2017 Változás 2014 óta százalékpontban 2018 I. Változás 2014 III. negyedéve óta százalékpontban EU-28 72,3 2,8 1,0 1,9 81,6 0,0 19,7(***) 2,7 3,7 3,0 EA-19 71,0 2,6 0,9 1,6 86,7 5,2 18,9(***) 2,3 4,5 3,6 BE 69,3 1,7 1,0 2,1 103,1 3,9 19,0 1,4 2,5 1,8 BG 71,1 5,6 0,9 6,4 25,4 1,6 22,1 0,1 9,4 6,6 CZ 79,2 4,9 1,6 3,7 34,6 7,6 18,1 1,1 2,3 n/a (****) DK 77,3 0,9 1,0 0,1 36,4 7,9 21,7 3,5 2,7 2,4 DE 79,5 1,6 1,3 0,8 64,1 10,6 19,4 1,4 1,7 2,2 EE 78,2 2,9 0,3 1,0 9,0 1,7 29,2 6,4 2,1 1,1 IE 73,5 4,3 0,3 3,3 68,0 36,5 25,3 2,7 9,8 11,8 EL 57,7 4,3 0,8 4,4 178,6 0,3 17,0 3,0 45,4 5,7 ES 65,7 4,9 3,1 2,9 98,3 2,1 15,5 1,9 4,4 3,7 FR 70,7 1,6 2,6 1,3 97,0 2,1 18,9 2,6 3,1 1,1 HR 63,6 4,8 0,8 5,9 78,0 6,0 23,2 1,4 8,9 4,7 IT 62,0 1,8 2,3 0,7 131,8 0,0 16,7 2,4 11,0 5,5 CY 71,5 3,1 1,8 10,8 97,5 10,0 16,4 1,1 30,8 7,8 LV 75,9 5,1 0,5 1,0 40,1 0,8 20,6 0,9 6,4 3,2 LT 76,1 3,8 0,5 1,1 39,7 0,8 19,1 2,2 3,4 3,4 LU 72,4 0,6 1,5 0,2 23,0 0,3 25,9 5,7 0,7 0,7 HU 73,8 6,3 2,0 0,6 73,6 3,0 16,4 0,5 7,5 11,9 MT 71,7 5,7 3,9 5,7 50,8 13,0 16,8 2,1 3,1 2,9 NL 78,5 2,5 1,1 3,4 56,7 11,3 22,0 4,1 2,0 1,3 AT 75,2 1,1 0,7 2,0 78,4 5,6 18,2 2,0 3,2 4,4 PL 71,3 3,9 1,7 1,9 50,6 0,3 18,1 3,4 7,4 0,2 PT 74,5 6,5 3,0 4,2 125,7 4,9 15,2 2,9 12,7 3,8 RO 68,0 2,6 2,9 1,6 35,0 4,1 19,7(***) 2,1 6,0 14,7 SI 73,9 6,0 0,0 5,5 73,6 6,7 18,2 0,1 8,2 14,6 SK 71,9 5,3 1,0 1,7 50,9 2,6 18,8 1,5 4,0 1,2 FI 74,6 2,2 0,6 2,6 61,4 1,2 21,4 4,1 1,2 0,4 SE 81,4 1,7 1,3 2,9 40,6 4,9 26,4 3,9 1,3 0,0 UK 78,6 2,1 1,9 3,5 87,7 0,3 20,8(***) 3,5 1,4 1,9 Forrás: Európai Bizottság (Eurostat), Európai Központi Bank, Macrobond. Megjegyzések: ( 9 ) Belföldi bankcsoportok és önálló bankok. ( 10 ) Belföldi bankcsoportok és önálló bankok, külföldi (uniós és nem uniós) ellenőrzött leányvállalatok és külföldi (uniós és nem uniós) ellenőrzött fióktelepek. (***) előzetes adatok (****) 2014 IV. negyedévére nem állnak rendelkezésre adatok 91

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP

Az európai beruházási terv: merész és sikeres innovatív ötlet Az európai beruházási tervnek köszönhetően a 15 millióval több uniós háztartás rendelkezik széles sávú internet-hozzáféréssel, 500 000-rel nőtt a megfizethető lakások száma, és 700 000 kisvállalkozás kapott támogatást. 750 000 munkahelyet támogattunk, és 0,6%-kal növeltük az EU bruttó hazai termékét. Jean-Claude Juncker, Sajtókonferencia, Brüsszel, 2018. július 18. A pénzügyi és gazdasági válság következtében az egész Európai Unióban jelentősen csökkent mind a magán-, mind a közberuházások szintje. A gazdaságélénkítés támogatása érdekében, valamint a munkahelyteremtés és a növekedés feltételeinek megteremtése céljából a Juncker elnök vezette Bizottság 2014-ben elindította az európai beruházási tervet, más néven Juncker-tervet. A terv a beruházási akadályok elmozdításával, a beruházási projektek láthatóságának és technikai támogatásának növelésével, valamint a szűkös közfinanszírozási források hatékonyabb felhasználásával kívánta visszafordítani a negatív beruházási tendenciákat. INTELLIGENS FINANSZÍROZÁS: AZ EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP Az európai beruházási terv központi eleme az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), amelyet az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB csoport) hozott létre. Az ESBA az EBB csoportnak nyújtott uniós költségvetési garancia; e csoportot az Európai Beruházási Bank és a kis- és középvállalkozások finanszírozására szakosodott leányvállalata, az Európai Beruházási Alap alkotja. Az ESBA célja többek között: rendkívül innovatív projektek támogatása, például az orvosi kutatás vagy az energiahatékonyság területén; az EBB Csoport szokásos tevékenységeinél kockázatosabb projektek finanszírozása, ahol a kockázatok mögött például új technológiák alkalmazása állhat; kisvállalkozások nagy volumenű finanszírozása. EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP: ÁGAZATOK Biogazdaság Környezet és erőforrás-hatékonyság Kutatás-fejlesztés és innováció Digitális gazdaság Energia Szociális ágazat Közlekedés Regionális fejlesztés Kisebb vállalatok TÖBBET KEVESEBBŐL 94 Az európai beruházási terv keretében az uniós költségvetés 16 milliárd euró összegű garanciát nyújt az EBB saját forrásaiból nyújtott 5 milliárd eurón túl. Ez az összesen 21 milliárd euró összegű kockázatviselési képesség lehetővé teszi az EBB csoport számára a piaci hitelek katalizálását, továbbá a magán- és a közszektorbeli társbefektetők bevonását. Az eredeti célkitűzés szerint ily módon három év alatt 315 milliárd eurónyi új beruházást kellett mozgósítani. Sikerrel jártunk. Az európai beruházási terv beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP Az európai beruházási terv eddig az eredeti célkitűzést túlteljesítve 335 milliárd eurót mozgósított. Emellett egyértelmű hatást gyakorolt az uniós gazdaságra, és forradalmasította az innováció európai finanszírozásának módját. GAZDASÁGI ELŐNYÖK A POLGÁROK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Az európai beruházási terv segítségével megvalósult beruházások eddig 750 000 munkahelyet teremtettek, ezzel együtt 2020-ig várhatóan 1,4 millió munkahely jön létre. A terv már eddig is 0,6%-kal növelte az EU bruttó hazai termékét, de a várakozások szerint az uniós GDP 2020-ig 1,3%-kal nő. Az eddig mozgósított 335 milliárd euró kétharmada magánforrásokból származik, vagyis az ESBA a magánberuházások mobilizálására irányuló célját is teljesítette. Az európai beruházási terv segítségével az EBB új ügyfelekhez jutott el: az ESBA-fedezet kedvezményezettjeinek háromnegyede új ügyfél, vagyis az új beruházások ténylegesen többletberuházások, azok másképp nem valósultak volna meg. Az innovatív kutatás és az új technológiák finanszírozása mellett az európai beruházási terv sok más uniós célkitűzést is támogatott többek között az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a szociálpolitika, valamint a digitális és a közlekedési infrastruktúra területén; erre néhány példa: Több mint 500 000 szociális és megfizethető lakás épült fel vagy került felújításra 7,5 millió háztartás elégíti ki energiaszükségletét megújuló energiaforrásból 30 millió európai polgár részesül jobb egészségügyi ellátásban Évente 95 millió utas vehet igénybe jobb vasúti és városi infrastruktúrát 15 millió további háztartás fér hozzá a nagy sebességű széles sávú rendszerhez A MOZGÓSÍTOTT 335 MILLIÁRD EURÓ KÉTHARMADA MAGÁNBEFEKTETÉSEKBŐL SZÁRMAZIK Környezet és erőforrás-hatékonyság Szociális infrastruktúra Digitális gazdaság Közlekedés 11% 8% 4% 4% 31% Kisebb vállalatok 500 Mrd EUR 2020-ig 315 Mrd EUR 2018 közepéig Kutatás-fejlesztés és innováció 21% 21% Energia 335 Mrd EUR TANÁCSADÁS ÉS ONLINE TALÁLKOZÓHELY Az európai beruházási terv további fontos célja, hogy segítsen a projektek elindításában. Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform technikai segítséget és tanácsadást nyújt a korai szakaszban lévő projektekhez. 2015. évi elindítása óta a Tanácsadó Platformhoz az EU összes tagállamából több mint 770 megkeresés érkezett a különböző projektgazdáktól. A Platform által kezelt projektek közül több mint 50 került be az ESBA-portfólióba. Ezek egyike volt a lengyel Poznań városában kidolgozott szociális lakásprojekt. A projekt, amely 42 millió euró összegű, ESBA-fedezetű kölcsönben részesült, mintegy 3 000 ember számára teszi lehetővé lakások építését és felújítását. 95

Emellett 2018 júliusáig több mint 700 projektet nyújtottak be a Beruházási Projektek Európai Portáljához, amely a projektgazdák és befektetők online találkozóhelye. E projektek közül csaknem 335-at tettek eddig közzé, több mint 25 nagy gazdasági potenciállal rendelkező ágazatot érintve. A projektportálon aktív projektgazdák körében 2017- ben végzett felmérés szerint a portálon közzétett projektek 80%-a felkeltette a befektetők érdeklődését, ilyen volt például az ausztriai Ecodununa mikroalga-innovátor, a spanyolországi PLD Space űrtechnológiai vállalkozás és a németországi Acellere szoftverfejlesztő. A KÖVETKEZŐ CÉL: 500 MILLIÁRD EURÓ 2020-IG Az ESBA által EU-szerte a beruházások mobilizálása terén elért sikerre tekintettel a Bizottság javasolta az alap időtartamának és kapacitásának kibővítését, hogy tovább élénkítse a beruházásokat. Az úgynevezett ESBA 2.0 2017. december 30-án lépett hatályba. Az ESBA 2.0: 2018 közepétől 2020 végéig meghosszabbítja a garancia élettartamát; a beruházási célt 315 milliárd EUR-ról legalább 500 milliárd euróra növeli; még jobban összpontosít a kisvállalkozások finanszírozására; még nagyobb hangsúlyt helyez a zöld és fenntartható projektekre és ágazatokra; fokozott tanácsadói támogatást nyújt helyi szinten. PILLANTÁS A JÖVŐBE: 2020 UTÁN Az európai beruházási terv rendkívül kedvező tapasztalatainak és jelentős gazdasági hatásainak figyelembevételével a Bizottság 2018. június 6-án javaslatot terjesztett elő a terv 2020 utáni, következő költségvetési időszakra vonatkozó utódjáról: az InvestEU programról. Az InvestEU pénzügyi eszközök felhasználásával és az európai beruházási terv sikeres modelljének kibővítésével egyetlen programba fogja integrálni a meglévő programokat. A Bizottság az InvestEU révén tovább fogja ösztönözni a munkahelyteremtést, a beruházásokat és az innovációt célja, hogy hét év alatt 650 milliárd euró összegű többletberuházást mozgósítson négy szakpolitikai területen, különösen a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, innováció és digitalizálás, továbbá a kkv-k területén. A negyedik szakpolitikai terület a szociális beruházásokra és a készségfejlesztésre irányul. Uniós költségvetési garancia 38 Mrd EUR 11,5 Mrd EUR Uniós költségvetés 15,2 Mrd EUR 11,25 Mrd EUR 4 Mrd EUR 11,25 Mrd EUR Becsült teljes garancia 47,5 Mrd EUR Pénzügyi partnerek becsült forrásai 9,5 Mrd EUR x 13,7 Magán- és közberuházások katalizálása 650 Mrd EUR Teljes beruházás Fenntartható infrastruktúra Kutatás és innováció Kis- és középvállalkozások; Szociális beruházások és készségfejlesztés 96

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP 97

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) 10 ÉVVEL A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KEZDETE UTÁN ERŐSEBB, VÉDETTEBB ÉS STABILABB PÉNZÜGYI SZEKTOR

10 évvel a pénzügyi válság kezdete után erősebb, védettebb és stabilabb pénzügyi szektor Továbbra is prioritás lesz bankszektorunk problémáinak megoldása és a magánbefektetések szerepének növelése. Határozottan kiálltam a bankok szigorúbb kontrollja mellett, támogattam az egységes felügyeleti mechanizmus és a fokozatosan feltöltendő egységes szanálási alappal megerősített, egységes szanálási mechanizmus kialakítását. Az általam vezetett Bizottság aktívan és éberen biztosítani fogja, hogy teljes körűen végrehajtsuk az új felügyeleti és szanálási szabályokat, ezáltal megszilárdítva az európai bankokat, amelyek így visszatérhetnek a reálgazdaságnak történő hitelezéshez. Jean-Claude Juncker politikai iránymutatása, 2014. július 15. Az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacok 2007. évi válsága és a Lehman Brothers befektetési bank ezt követő összeomlása elindította a világ piacain a globális pénzügyi válság első sokkhullámát. A válság ugyan nem Európából indult, de az európai pénzügyi szektort és az európai gazdaság egészét is súlyosan érintette. Többek között napvilágra hozta a bankok és más pénzügyi intézmények helyreállítására és szanálására vonatkozó keretszabályozás, illetve a felügyeleti struktúrák komoly hiányosságait. Az európai bankok és székhely szerinti országaik közötti erős kapcsolatok miatt a pénzügyi válság több euróövezeti tagállamban adósságválságba torkollott (mivel az említett bankok jelentős értékben birtokolják a székhely szerinti országaik államkötvényeit). Egyértelművé vált, hogy az EU és különösen az euróövezet tekintetében a bankrendszer mélyebb integrációjára van szükség. Egyre világosabbá vált továbbá, hogy a tőke- és likviditási követelmények szigorításán túl strukturális és intézményi változásokra is szükség van amelyeknek a bankunió adhat formát, és az uniós vállalkozások számára sokrétűbbé kell tenni a tőkéhez és finanszírozáshoz való jutás módozatait. A BANKUNIÓHOZ VEZETŐ ÚT A globális pénzügyi válság kezdete után több mint egy évtizeddel az uniós gazdaság újból növekvő pályára állt, és ellenállóképesebb, mint valaha. Az EU pénzügyi szektora ma a korábbiaknál sokkal jobban tőkésített, szigorúbb felügyelet alá tartozik, és jobban fel van készülve a gazdasági sokkok elviselésére. Az uniós fellépés az elmúlt 10 évben erősebbé, védettebbé és stabilabbá tette az európai bankokat. A Juncker elnök vezette Bizottság kezdettől fogva arra törekedett, hogy a jövő generációk érdekében még szilárdabb alapokra helyezze az uniós bankszektort, hogy annak erős bankjai betöltsék fontos szerepüket a gazdaság finanszírozásában és a növekedés támogatásában. E területen az egyik legsürgetőbb lépés a bankunió vagyis az uniós szabályok alapján működő uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer kiteljesítése, valamint a tőkepiaci unióval kapcsolatos munka folytatása az uniós tőkepiacok további elmélyítése és fejlesztése érdekében. Ezzel összefüggésben különösen fontos az uniós bankszektor fennmaradó kockázatainak folytatódó csökkentése különösen a nemteljesítő bankhitelek szintjének további leszorításával, ezáltal megfelelő környezetet teremtve a kockázatmegosztási elemek rendszerbe való bevezetéséhez.. A bankunió mindenekelőtt azt jelenti, hogy többé nem az adófizetőknek kell elsőként helytállniuk a bajban lévő bankok megmentésekor, és az uniós polgárok bankbetétjei lakóhelytől és a banki probléma jellegétől függetlenül 100 000 euróig biztosítva vannak. Az uniós polgárok betétjei 100 000 euróig biztosítva vannak, még a bank nehézségei esetén is. 100

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) BANKUNIÓ BANKUNIÓ Egységes felügyeleti mechanizmus Egységes Szanálási Mechanizmus Egységes Szanálási Alap Közös védőháló Európai betétbiztosítási rendszer Egységes szabálykönyv Az uniós pénzügyi jogszabályok teljes átalakításával már jelentős előrelépés történt. Az új keretszabályozás és intézményi struktúra már működik, és hatásosan kezeli a rendszer kockázatait. A szóban forgó intézkedések, például a bankszektor jobb felvigyázása és felügyelete, a bajban lévő bankok szanálásának új eszközei és a szigorúbb banki tőkekövetelmények jelentősen javították a bankok tőke- és likviditási helyzetét, és lehetővé teszik a bankok állapotának jobb ellenőrzését. Az új keretben már megfelelő módon kezelhetők a nehézségekkel küzdő bankok, a minimálisra szorítva az adófizetők pénzének felhasználását, ha egyáltalán szükség van arra. AZ UNIÓS PÉNZÜGYI STABILITÁSI ESZKÖZTÁR BŐVÍTÉSE Ami az állami támogatásokat illeti, a pénzügyi válság idején legutóbb 2013-ban számos új szabályt vezettek be azért, hogy egyrészt a piacok stabilizálása érdekében lehetővé tegyék az állam gyors beavatkozását, másrészt biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket és azt, hogy a közpénzek felhasználása előtt a befektetők viseljék a költségek egy részét. A bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó új jogszabályok fokozatosan, a hatályos állami támogatási keretet kiegészítve léptek hatályba. Emellett a tagállamok nemzeti szabályai közötti eltérések megszüntetése érdekében a bankunió első két pillére két központi hatóságot hozott létre az euróövezet tekintetében a bankok felügyelete és szanálása céljából: a bankunió hatálya alá tartozó bankok felügyeletét 2014 novembere óta az egységes felügyeleti mechanizmus látja el; a csődhelyzetben lévő vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló bankok szanálását pedig az Egységes Szanálási Mechanizmus végezheti el, amely 2016 januárja óta teljes mértékben működőképes, és már számos esetben fellépett. Az említett struktúrák közös megközelítést kínálnak a bankok szanálására, illetve eszközeikkel biztosítják, hogy a bankok helyreállításának pénzügyi terhét a bankok tulajdonosai és hitelezői viseljék. A bankok befizetéseiből képzett Egységes Szanálási Alap különleges körülmények fennállásakor nyújthat segítséget. Az alap összege 2023 végére eléri a mintegy 55 milliárd eurót. Az EU már jelentős előrelépést tett a bankszektor kockázatainak csökkentése terén, például a banki szabályok további módosításával, amelyben a pénzügyminiszterek 2018 májusában állapodtak meg: e módosítás az európai bankok ellenállóképességének, stabilitásának és hitelezési kapacitásának növelésével jelentősen hozzájárul a kockázatcsökkentéshez. A szóban forgó javaslatcsomag már elfogadott részei alapján az európai bankoknak megfelelő tartalékokat kell képezniük a veszteségek elnyelésére képes tőkeinstrumentumokból, ezzel elősegítve a bankok jövőbeli potenciális szanálását vagy felszámolását. 101

AZ EGÉSZ EU-RA KITERJEDŐ TŐKEÁRAMLÁS JAVÍTÁSA A sokrétű finanszírozási forrásokat kínáló mély és likvid piacok léte kedvez a beruházásoknak és a vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak és az induló innovatív vállalkozásoknak, de nélkülözhetetlen a pénzügyi stabilitáshoz és a tőkepiacokon keresztül történő vagyis az állami kockázatvállalást csökkentő kockázatmegosztáshoz is. A Bizottság ezen okból a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv révén tevékeny szerepet vállalt az olyan alternatív finanszírozási források kialakításában, amelyek kiegészíthetik a banki finanszírozást, és mérsékelhetik a bankszektor potenciális problémáinak reálgazdasági hatását. A jól működő tőkepiaci unióhoz az egységes piacon a felügyelet szigorítására és a felügyeleti gyakorlatok egységesítésére van szükség. A tőkepiaci unióval több finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre, például a kockázati tőke és a közösségi finanszírozás. A tőkepiaci unió emellett nagy hangsúlyt helyez a fenntartható és zöld finanszírozásra: a pénzügyi szektorbeli gyakorlatok igazodása elősegíti, hogy a fenntarthatóságtudatos befektetők megfelelő projektekbe és vállalkozásokba fektethessenek. A Bizottság határozott szándéka, hogy az erre irányuló globális munkában vezető szerepet vállaljon. Továbbá, a kilátás miszerint, Európa legnagyobb pénzügyi központja elhagyja az egységes piacot, még sürgősebb megkettőzni azon erőfeszítéseinket, amelyek a 27 tagú EU-ban a működőképes tőkepiaci unió kiépítésére irányulnak, és biztosítják az említett piacok hatékony és eredményes működésének felügyeletéhez szükséges kapacitásokat. A JÖVŐ TERVEI Az elmúlt évtizedben figyelemre méltó előrelépés történt, de a bankszektorban vannak még fennmaradó kérdések: A nemteljesítő hitelek szintje vagyis az olyan helyzetek gyakorisága, amikor a hitelfelvevő nem képes vagy nem hajlandó visszafizetni banki hitelét az elmúlt évek jelentős javulása ellenére az uniós bankszektor egyes részeiben még mindig túl magas. A Bizottság üdvözli az ilyen hitelek csökkenő szintjének jelenlegi tendenciáját, ennek ellenére új intézkedéseket terjesztett elő annak érdekében, hogy segítse a bankokat az ilyen hitelek meglévő állományainak kezelésében és az ilyen állományok jövőbeli felhalmozódásának megakadályozásában. Az uniós bankoknak ezenfelül továbbra is diverzifikálniuk kell mérlegüket, és gyengíteniük kell a kormányokkal való kapcsolatot, vagyis a bankok és az államok közötti visszacsatolási spirált. A Bizottság ezzel összefüggésben az alacsony kockázatú értékpapírok egy új kategóriájának, az úgynevezett államkötvény-fedezetű értékpapíroknak (SBSS) a bevezetését javasolta, ami diverzifikáltabbá tenné a bankok portfólióit, és az euróövezetet ellenállóképesebbé tenné a sokkokkal szemben. A kockázatmegosztás tekintetében a Bizottság a következőkre tett javaslatot: az Egységes Szanálási Alap mellé kifeszített közös védőháló, amely a pénzügyi támogatás végső eszközeként szolgálna az Egységes Szanálási Mechanizmus számára, ha az Egységes Szanálási Alap nem lenne elégséges egy jelentős szanálási helyzet kezelésére; az európai betétbiztosítási rendszer, amely a betétet tartó banktól vagy euróövezeti országtól függetlenül biztosítani fogja a betétek egységes védelmét. A betétek egységes védelme minden valutaunió fontos része, és elengedhetetlen a bankrendszerbe vetett bizalom fokozásához és a bankrendszer ellenállóképességének növeléséhez. A nemteljesítő hitelek az összes hitel %-ában az egyes országokban 2017 I. 2018 I. %-os változás Írország 11,5 9,8-14,9% Görögország 46,6 45,4-2,6% Spanyolország 5,4 4,4-19,5% Olaszország 14,8 11,0-25,2% Ciprus 34,1 30,8-9,8% Portugália 16,4 12,7-22,2% Szlovénia 11,5 8,2-29,1% Forrás: Európai Központi Bank. 102 További adatokért lásd a fejezetet: A gazdasági helyzet alakulása

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) BANKUNIÓ A kockázatcsökkentési és a kockázatmegosztási eszközök együttesen jelentősen erősítenék az euróövezetet, tovább növelnék a pénzügyi rendszer ellenállóképességét, és védenék az adófizetőket. 2018. JÚNIUS: A 28 UNIÓS VEZETŐ ÍGÉRETET TETT A BANKUNIÓ ELŐMOZDÍTÁSÁRA Az uniós vezetők a 2018. június 28-án tartott ülésükön megállapodtak a bankunió prioritásként való kiteljesítésében. Megállapodtak abban is, hogy az Egységes Szanálási Alap közös védőhálóját az Európai Stabilitási Mechanizmus fogja biztosítani, és ennek módozatairól 2018 decemberéig megállapodás születik. Emellett politikai megbeszéléseket kezdenek a Bizottság által már 2015-ben előterjesztett európai betétbiztosítási rendszer valamikori hatályba helyezéséről. A Juncker elnök vezette Bizottság arra ösztönzi az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy tegyenek gyors előrelépést a bankunió szerkezetének valamennyi elemével kapcsolatban. Az uniós vezetők 2018 decemberében vissza fognak térni ezekre a témákra. Mivel az Európai Unió és az uniós gazdaság szemmel láthatóan visszanyeri erejét, az EU-nak továbbra is ki kell használnia ezt a lendületet a gazdasági és monetáris unió (GMU) megerősítésére, valamint a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésére. A közös felügyelet, válságkezelés és betétbiztosítás a mélyebb tőkepiacokkal együtt lehetővé fogja tenni a pénzügyi integráció elmélyítését, amihez a bankunióban részt vevő tagállamok (és általában az uniós tagállamok) stabil pénzügyi rendszere szolgál támasztékul. Az Unióban a tovább stabilizálódó bankszektor és a zökkenőmentesebbé váló pénzforgalom az összes méretkategóriában javítani fogja az uniós vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, valamint több munkahelyet és növekedést biztosít az uniós polgároknak. 103

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A REFORMOK TÁMOGATÁSA AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKBAN

A reformok támogatása az uniós tagállamokban Előmozdítani és támogatni kívánom tagállamaink strukturális reformjait, támaszkodva a Strukturálisreform-támogató Szolgálatunk segítségével 2015 óta folytatott bizottsági erőfeszítésekre. Jean-Claude Juncker elnök 2017. szeptember 13-i beszéde az Unió helyzetéről A Strukturálisreform-támogató Szolgálat támogatásából eddig részesült tagállamok Gazdasági és monetáris uniónk sikere tagállamaink gazdaságának erejétől és ellenálló képességétől függ. A gyorsan változó világban a tagállamoknak maximalizálniuk kell szakpolitikáik és intézményeik hatékonyságát ahhoz, hogy tartós jólétet biztosítsanak állampolgáraik számára. Ez például a következőket jelenti: az oktatási és egészségügyi rendszerek reformja, felelős költségvetési és adópolitika, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, vállalkozásbarát környezet megteremtése a forráshoz jutás javítása révén. Ezeket a prioritásokat uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztereként ismert folyamat során tárgyalják meg. A szóban forgó reformerőfeszítések támogatására a Juncker elnök vezette Bizottság 2015-ben létrehozta a Strukturálisreform-támogató Szolgálatot. A Strukturálisreform-támogató Szolgálat a reformok előkészítésében, kidolgozásában és végrehajtásában segíti az uniós országokat. A támogatás kizárólag az igényeken alapul, és a kedvezményezett tagállam sajátosságaihoz van szabva. A technikai támogatás szakértők által nyújtott stratégiai vagy jogi tanácsadás, tanulmányok, képzés és országlátogatás formáját öltheti. Az egész reformciklusra kiterjed az igények azonosításától a végrehajtáson át a nyomon követésig és az eredmények értékeléséig. A Szolgálat 2015-ös elindulása óta a tagállamok támogatás iránti igénye jóval meghaladta a várakozásokat. A Szolgálat a strukturálisreform-támogató program és más források révén eddig csaknem 500 technikai támogatási projektet kezelt 25 uniós országban. A szakértők más tagállamokból, nemzetközi szervezetektől, a magánszektorból és a bizottsági szolgálatoktól jönnek. A STRUKTURÁLISREFORM-TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT SZAKISMERETI TERÜLETEI KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS Kormányzás Központi és helyi közigazgatás E-kormányzat Emberierőforrás-menedzsment Minőségi jogalkotás Korrupció- és csalásellenes stratégiák Pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó stratégiák Az igazságszolgáltatás reformja ADÓIGAZGATÁS ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS Adóigazgatás A kiadások felülvizsgálata A költségvetés megállapítása Költségvetési stratégia és adópolitika Legfőbb ellenőrző intézmények és független költségvetési intézmények NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET Külföldi befektetések és kereskedelempolitika Kkv- és versenypolitika Kutatás, innováció és digitális gazdaság Engedélyezés, ellenőrzés és minőségi jogalkotás Befektetéskezelés és köz-magán társulások Az állami tulajdonban lévő vállalatok irányítása Energiaunió Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás Közlekedés, turizmus, mezőgazdaság stb. 106

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A REFORMOK TÁMOGATÁSA AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKBAN MUNKAERŐPIAC, OKTATÁS, EGÉSZSÉG ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM Munkaerőpiac Oktatás és szakképzés Egészségügy és tartós ápolásgondozás Szociális jóléti rendszer Nyugdíjrendszer PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS A FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖKHÖZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS Tőkepiaci fejlemények Fizetésképtelenség A pénzügyi szektor felügyelete Válságkezelés Pénzügyi jártasság Biztosítók A STRUKTURÁLISREFORM-TÁMOGATÓ PROGRAM 2017 májusa óta a Strukturálisreform-támogató Szolgálat tevékenységeit egy sikeres új program a strukturálisreformtámogató program támogatja, amely a 2017 2020 közötti időszakban 142,8 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. Az országok a következők végrehajtására igényelhetnek segítséget a programból: a Bizottság által javasolt reformok, például az éves gazdaságpolitikai ajánlások (az európai szemeszter) keretében; uniós jog vagy prioritás végrehajtásához szükséges intézkedések; a pénzügyi válságok leküzdését segítő csomagok ( gazdasági kiigazítási programok ); saját kezdeményezésre indított reformok. A Strukturálisreform-támogató Szolgálat által támogatott projektek példák A HORVÁT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A Szolgálat segítségével francia, holland és szlovén bírók oszthatták meg hazai bevált módszereiket a horvát hatóságokkal. A projekt a bíróságok igazgatására, a bírók egyedi értékelésére, továbbá a bíróságnál szakértőként, tolmácsként és értékbecslőként foglalkoztatott szakemberek tanúsítására összpontosított. A támogatásnak köszönhetően e három területen több törvényjavaslatot is kidolgoztak. Ezeket jelenleg a horvát igazságügyi minisztérium véglegesíti. A LENGYEL BELVÍZI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE A Szolgálat a tengergazdasági és belvízi hajózási minisztériumot segíti a belvízi útvonalak fejlesztésében és a fő uniós közlekedési folyosókkal való összeköttetésük javításában. A projekt növeli a lengyel hatóságok képességét a megfelelő projektek megfogalmazására, kidolgozására és végrehajtására. A projekt kiterjed továbbá egy olyan kommunikációs stratégia kidolgozására is, amelynek célja, hogy a hatóságok a lengyel vízi közlekedési reformban érdekeltek széles körének bevonásával megkapják a belvízi hajózás közlekedési ágazaton belüli szerepének növeléséhez szükséges nyilvános figyelmet és támogatást. A SZLOVÁK EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER JAVÍTÁSA A Szolgálat technikai támogatást nyújt az egészségügyi minisztérium és az egészségügy-politikai intézet számára az egészségügyi rendszer hatékonyságát és eredményességét növelő reformok útnak indításához. A támogatás három fő területre összpontosul: i. a kórházi létesítmények értékelése és az országos ellátás optimalizálására szolgáló módszerek kidolgozása; ii. a háziorvosok szerepének erősítése, valamint új szerepekkel és hatáskörökkel való felruházásuk és iii. az orvostechnikai eszközök és berendezések tisztességes és nyílt közbeszerzése érdekében iránymutatások megszövegezése és a szakismeretek összegzése. Ezt a projektet az egyéb uniós országok kulcsszereplőitől származó bevált gyakorlatok cseréje segítette. 107

A KAPACITÁSOKAT MEGHALADÓ IGÉNYEK: A JÖVŐBELI BŐVÍTÉS SZÜKSÉGESSÉGE 2017-ben a tagállamok által benyújtott igények értéke négyszeresen meghaladta a 2017-es költségvetést; 2018-ban az igények ötször nagyobbak voltak a rendelkezésre álló költségvetésnél. Az első két év sikere után és a tagállamok növekvő igényeit látva a Bizottság 2017. december 6-án a strukturálisreform-támogató program 2019. és 2020. évi forrásainak megkettőzésére tett javaslatot. STRUKTURÁLISREFORM-TÁMOGATÓ PROGRAM IGÉNYELT PROJEKTEK 2017 2018 24 millió eurós költségvetés 16 tagállam 271 igénylés (83 millió euró összegben) 32 millió eurós költségvetés 24 tagállam 444 igénylés (152 millió euró összegben) STRUKTURÁLISREFORM-TÁMOGATÓ PROGRAM KIVÁLASZTOTT PROJEKTEK 2017 2018 159 projekt 16 tagállamban 146 projekt 24 tagállamban REFORMTÁMOGATÓ PROGRAM 2020 UTÁN A Bizottság 2018. május 31-én, az európai gazdasági és monetáris unió megerősítését szolgáló pénzügyi eszközökre vonatkozó javaslatai részeként azt javasolta, hogy 2020 után a Strukturálisreform-támogató Szolgálat tevékenységét egy új reformtámogató program keretében 25 milliárd eurós, lényegesen megnövelt költségvetéssel hosszabbítsák meg a 2021 2027 közötti időszakra. A javasolt programnak három ága lenne: Reformösztönző eszköz 22 milliárd euró Pénzügyi támogatás a kormányzatok számára az európai szemeszter keretében azonosított fő prioritások végrehajtásához. Technikai támogatási eszköz csaknem 1 milliárd euró Folytatódó támogatás a kormányzatok számára a reformok kidolgozásához és végrehajtásához és közigazgatási kapacitásuk optimalizálásához. Konvergenciatámogató eszköz több mint 2 milliárd euró Pénzügyi és technikai támogatás azoknak az országoknak, amelyek bizonyítható lépéseket tettek az euróövezethez való csatlakozás irányába. 108

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A REFORMOK TÁMOGATÁSA AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKBAN 109

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ÚJ FEJEZET GÖRÖGORSZÁG SZÁMÁRA

Új fejezet Görögország számára A nehéz idők alatt mindig ragaszkodtam ahhoz, hogy szakpolitikáinkat szociális szempontból is folyamatosan fejlesszük, nem csak Görögországban, hanem az összes uniós országban. / / Az az igazság, hogy nincs más olyan tagállam, amely olyan gyors és mély reformokat hajtott volna végre, mint Görögország. / / Mindig törekedtünk arra, különösen e nehéz nyolc év második felében, hogy szoros figyelemmel kísérjük a kiigazítási program szociális hatásait. Görögország nem tesz mást, mint gyermekei jövőjét építi. Jean-Claude Juncker, a görög parlament előtt tartott beszéd, Athén, 2018. április 26. 2018 augusztusában Görögország lezárta hároméves gazdasági kiigazítási programját és az egyéb pénzügyi támogatási programok nyolc éve tartó időszakát. Az Európai Stabilitási Mechanizmus nevében az Európai Bizottság által 2015 augusztusában aláírt gazdasági kiigazítási program összesen 61,9 milliárd euró összegű hitellel járult hozzá az ország átfogó és példa nélküli reformprogramjának végrehajtásához. A program összehangolt megközelítéssel kezelte azon régóta fennálló, mélyen gyökerező strukturális problémákat, amelyek hozzájárultak Görögország példa nélküli gazdasági válságának kialakulásához. A reformcsomag kialakításakor gondosan ügyeltek a társadalmi méltányosság növelésére, és példátlan intézkedéseket hoztak a társadalmilag legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelme érdekében. Ezek az átalakító erejű reformok együttesen fektették le a fenntartható fellendülés alapjait, megteremtve a fenntartható növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a rendezett államháztartáshoz szükséges alapvető feltételeket az elkövetkező években. A program lezárásával véget ért egy fejezet, és egy újabb fejezet kezdődik Görögország számára. Továbbra is arra kell összpontosítani, hogy az ország maradéktalanul kezelje a válság éveinek társadalmi és gazdasági következményeit. Ehhez az szükséges, hogy a görög hatóságok fenntartsák a reformok iránti elkötelezettséget, és biztosítsák azok tartós végrehajtását az eurócsoport 2018. június 22-i ülésén vállalt kötelezettségeik szerint. Ez kulcsfontosságú a piac bizalmának visszanyeréséhez és Görögország folyamatban lévő gazdasági fellendülésének erősítéséhez. VISSZATÉRT A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A gazdasági kiigazítási program keretében végrehajtott növekedésösztönző reformok révén Görögország pénzügyileg és társadalmilag fenntartható módon tért vissza a növekedéshez. A gazdasági növekedés a 2010-es 5,5%-ról 2017-ben 1,4%-ra emelkedett, 2018-ban és 2019-ben pedig várhatóan 2% körül marad. 4% A reál bruttó hazai termék változása, 2010 2019 A Juncker-Bizottság hivatalba lépése Előrejelzés 2% 0% -2% 0,7 0,3 0,2 1,4 1,9 2,3-4% 3,2-6% 5,5-8% 9,1 7,3-10% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Forrás: Európai Bizottság 112

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ÚJ FEJEZET GÖRÖGORSZÁG SZÁMÁRA FOLYAMATOSAN JAVULNAK A MUNKAERŐPIACI FELTÉTELEK Noha a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, a munkaerőpiaci feltételek folyamatosan javulnak. A gazdasági kiigazítási program 2015. évi kezdete óta több mint 100 000 új munkahely jött létre. A munkanélküliség a 2013. júliusi 27,9%-os csúcsértékről mára jelentősen csökkent. A Görög Statisztikai Hivatal által nemrég közzétett adatok szerint a munkanélküliségi ráta 2018 májusában 19,5%-ra esett vissza, vagyis 2011 szeptembere óta első alkalommal csökkent 20% alá. Munkanélküliségi ráta (2010 2019) 30% A Juncker-Bizottság hivatalba lépése Előrejelzés 25% 27,5 26,5 24,5 24,9 23,6 20% 21,5 20,1 17,9 18,4 15% 10% 12,7 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Görögország rendezte államháztartását és visszaállt a fenntartható pályára. E folyamat során következetesen túlteljesítette a gazdasági kiigazítási program keretében tett fiskális kötelezettségvállalásait. Az államháztartás egyenlege a 2010. évi 11,2%-os hiányról 2017-ben már 0,8%-os többletre javult (amely a program szerint 4,2%-os elsődleges többletnek felel meg). E reformintézkedések és a konszolidációs erőfeszítések hatása idővel felhalmozódik, így azok jóval a program lezárását követően is pozitív hatást fognak gyakorolni az államháztartás fenntarthatóságára. Az államháztartás egyenlege a bruttó hazai termék %-ában 3% A Juncker-Bizottság hivatalba lépése Előrejelzés 0% -3% 0,6 0,8 0,4 0,2-6% -3,6-5,7-9% -12% -11,2-10,3-8,9-15% 2010 2011 2012-13,2 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Forrás: Európai Bizottság 113

A LEGKISZOLGÁLTATOTTABB HELYZETBEN LÉVŐK VÉDELME A társadalmilag legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelme érdekében a Bizottság Juncker elnök politikai iránymutatásainak megfelelően kiemelt figyelmet fordított az új gazdasági kiigazítási program társadalmi méltányosságára. A program társadalmi hatásairól közzétett bizottsági értékelés megállapította, hogy a program intézkedései teljes körű és időben történő végrehajtásuk esetén segíteni fogják Görögországot a stabilitás és a növekedés társadalmilag fenntartható módon történő helyreállításában, és egyúttal kezelni fogják a legégetőbb társadalmi szükségleteket és kihívásokat. 2017 februárjától országos szinten bevezették a szegénység kockázatának kitett háztartások érdemi védőhálójának szánt új szociális szolidaritási jövedelem rendszerét. Ezzel Görögország első ízben alkalmaz alapvető általános szociális védőhálót. A rendszerben már mintegy 600 000-en vesznek részt. A várakozások szerint a jogosultak végleges száma 750 000 fő lesz, a görög lakosság mintegy 7%-a. A bevezetett nyugdíjreformok lehetővé tették, hogy a szociális kiadásokat a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő társadalmi csoportokhoz irányítsák át. A Bizottság technikai segítségnyújtással lehetővé tette, hogy a görög hatóságok társadalmilag fenntartható módon, a hatások egyenletes elosztásával hajtsák végre a szakpolitikai reformokat. AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK MAXIMALIZÁLÁSA A gazdasági kiigazítási programmal párhuzamosan a Bizottság 2015 júliusában elindította az Új fejezet a görögországi munkahelyteremtésben és növekedésben elnevezésű tervet, hogy a gazdaság stabilizálása, valamint a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítése érdekében segítse Görögországot az uniós források felhasználásának maximalizálásában. A terv keretében elfogadott rendkívüli intézkedések eredményeként Görögország most már a legtöbb uniós forrásban részesülő tagállamok egyike. A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozóan az ország már csaknem 16 milliárd eurót kapott különböző uniós alapokból. Ez Görögország 2017-es éves bruttó hazai termékének több mint 9%-át teszi ki. A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSE AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI TERVVEL A bruttó hazai termékhez viszonyítva Görögország az európai beruházási terv fő kedvezményezettje. Az európai beruházási terv középpontjában álló Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) a jelenlegi tervek szerint 10 milliárd euró összegű beruházást katalizál és csaknem 20 000 kis- és középvállalkozást támogat Görögországban. Az európai beruházási terv segítségével finanszírozott projektek közé tartozik például: 150 millió eurós hitel a Cosmote távközlési szolgáltatónak a nagy sebességű szélessávú hálózatok görögországi kiépítéséhez; 24 millió eurós hitel a Terna Energy csoportnak három új viotiai szélerőműpark megépítéséhez; a Görög Nemzeti Bank hitele a Mani Foods görög kkv-nak a kalamatai olívaolaj-üzem gépparkjának és létszámának bővítéséhez. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Az elmúlt években a Bizottság Strukturálisreform-támogató Szolgálata segítséget nyújtott a görög hatóságoknak a növekedésösztönző reformok kidolgozásához és végrehajtásához. Ezzel összefüggésben meghatározza a szükséges támogatást, és biztosítja annak végrehajtását, felügyeletét, ellenőrzését és értékelését. Eddigi tevékenységével segítette például az új, független bevételbeszedő hivatal létrehozását és a számos görög nyugdíjalap egységes társadalombiztosítási alapba (EFKA) való integrációját, továbbá javította a közszektor emberierőforrás-menedzsmentjének hatékonyságát. 114

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) ÚJ FEJEZET GÖRÖGORSZÁG SZÁMÁRA FOLYÓSÍTÁSOK Görögország 2010 óta összesen 288,7 milliárd euró összegű pénzügyi támogatásban részesült. Ebből 256,6 milliárd eurót az európai partnerek, további 32,1 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalap(IMF) bocsátott rendelkezésre. Program Dátum Uniós szerv Első pénzügyi támogatási program Második pénzügyi támogatási program EU-összeg (milliárd euróban) IMF-összeg (milliárd euróban) Összesen 2010 Görög hitelkeret 52,9 20,1 73 2012 Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz 141,8 12 153,8 Gazdasági kiigazítási program 2015 Európai Stabilitási Mechanizmus 61,9 61,9 Összesen 2018. augusztus 256,6 32,1 288,7 115

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU JAPÁN GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

Lehetőségek teremtése kiegyensúlyozott és előremutató kereskedelmi megállapodások útján. Az EU Japán gazdasági partnerségi megállapodás A gazdasági partnerségi megállapodás hatása messze túlmutat saját territóriumunkon. Együttesen állást foglalunk a szabad és méltányos kereskedelem jövőjéről. Bebizonyítjuk, hogy egymással együttműködve erősebbek és hatékonyabbak vagyunk, és a jó példával elöl járva megmutatjuk, hogy a kereskedelem nemcsak a vámokról és a korlátokról szól, hanem az értékekről, az elvekről és mindenki számára előnyös megoldások megtalálásáról is. A mi felfogásunk szerint a protekcionizmus nem nyújt védelmet és nem lehet ott egység, ahol unilateralizmus uralkodik. Jean-Claude Juncker, sajtókonferencia, Tokió, 2018. július 17. 2018 júliusában az EU és Japán gazdasági partnerségi megállapodást írt alá. Japán az EU egyik legszorosabb partnere. Együttműködésünk hosszú múltra tekint vissza, és hasonlóan vélekedünk a társadalmaink védelmében szükséges szabályokról. Az EU Japán gazdasági partnerségi megállapodás az EU által eddig tárgyalt legnagyobb kereskedelmi megállapodás. Az EU és Japán együtt a világ GDP-jének közel egyharmadát állítja elő, és a megállapodás több mint 600 millió emberre kiterjedő nyitott kereskedelmi övezetet fog létrehozni. Abe Sindzó japán miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az EU Japán csúcstalálkozón Tokióban, 2018. július 17-én Japán hatalmas gazdasági potenciált tartogat Európa számára. Japán máris az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában, és az EU-ban több mint 600 000 munkahely kötődik a Japánba irányuló exporthoz. Az uniós vállalkozások által Japánba exportált áruk értéke már jelenleg is évente több mint 60 milliárd euró, az exportált szolgáltatásoké pedig 31 milliárd euró. LEHETŐSÉGEK Az EU Japán gazdasági partnerségi megállapodás új lehetőségeket teremt majd arra, hogy európai árukat és szolgáltatásokat értékesítsünk a világ negyedik legnagyobb, 127 millió potenciális fogyasztót felölelő gazdaságába. A megállapodás 13,2%-kal növelheti a Japánba irányuló éves uniós exportot, ami 13,5 milliárd euró értéket képvisel. Bizonyos ágazatokban ez a növekedés akár ennél jelentősebb is lehet. A megállapodástól a következőket várjuk: az Európából Japánba irányuló tejtermék-, illetve textiltermékexport megháromszorozódása; jelentős új lehetőségek megteremtése a feldolgozott élelmiszerek, a vegyipari termékek, a gépek, az autók és az üzleti szolgáltatások számára. A vámok lebontásával az uniós vállalkozások évente akár 1 milliárd euró vámköltséget is megtakaríthatnak a jelenlegi vámfizetésekből. Az uniós exportőrök jelenleg évente átlagosan: 118 134 millió euró vámot fizetnek a borok után; 174 millió eurót a bőripari és lábbeli termékek után; 50 millió eurót az erdészeti termékek után.

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU JAPÁN GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS A gazdasági partnerségi megállapodás javítja a szellemitulajdon-jogok védelmét Japánban, valamint biztosítja 205 minőségi európai mezőgazdasági termék, az úgynevezett földrajzi árujelzők oltalmát (ilyen például a Feta, a Tiroler Speck, a Roquefort és a Bayerisches Bier). A megállapodás megnyitja a szolgáltatások piacát, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, a telekommunikációra és a közlekedésre. Garantálja továbbá, hogy a japán népesség mintegy 15%-át kitevő 48 nagyváros közbeszerzési piacain aktív uniós vállalkozások megkülönböztetésmentes elbánásban részesülnek, valamint lebontja a vasúti ágazati közbeszerzésekkel kapcsolatban meglévő akadályokat. Masaltos Boleslawiec Az uniós vállalkozások a megerősített nemzetközi szabványok előnyeit i s élvezhetik majd, amelyeket például az autók, valamint az élelmiszer- és boradalékanyagok esetében fognak alkalmazni. Herno KIEGYENSÚLYOZOTT, ELŐREMUTATÓ SZABÁLYOK Számos új üzleti lehetőség megnyitása mellett a megállapodás tiszteletben fogja tartani az EU és Japán számára érzékeny kérdéseket egyaránt. A megállapodás: a következők útján védi az érzékeny ágazatokat: a vámok eltörlése hosszabb átmeneti időszakon keresztül történik; a vámokat mennyiségi korlátok mellett törlik el; védzáradékok; biztosítja, hogy a közigazgatási szervek saját kívánságuk szerint válasszák meg, szervezzék és üzemeltessék a közszolgáltatásokat; teljes mértékben megőrzi a közigazgatási szervek legitim közpolitikai célkitűzések érdekében történő szabályozási jogát; fenntartja az EU élelmiszer-biztonsági szabványait( 1 ), biztonsággal kapcsolatos szabályait és más jogszabályait, továbbá kifejezetten hivatkozik az elővigyázatosság elvére; szigorú kötelezettségeket vállal a környezetvédelem, a munkaügy és a fenntartható fejlődés terén, és az első olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodás, amely külön kötelezettséget vállal a Párizsi Megállapodás végrehajtása iránt. 2018. július 16-án az EU és Japán lezárta az adatvédelem terén a kölcsönös megfelelőségről szóló tárgyalásokat is; az erről szóló megállapodás kiegészíti majd a gazdasági partnerségi megállapodást. Az EU és Japán megállapodtak arról, hogy egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek ismerik el. Ez biztosítja majd a közöttük zajló adatáramlás biztonságosságát, és a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét teremti meg. A JELENLEGI HELYZET ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK Miután az uniós tagállamok a Tanács keretében jóváhagyták a megállapodást, és azt az Unió és Japán vezetői a 2018. július 17-i EU Japán csúcstalálkozón aláírták, az Európai Parlament és a japán országgyűlés várhatóan hamarosan szavazni fog róla. Amint lezárulnak a szükséges eljárások az EU szintjén és Japánban, a megállapodás 2019 elején hatályba fog lépni. ( 1 ) Ez azt jelenti, hogy amennyiben észszerűen indokolt aggályok merülnek fel a környezet, illetve az emberek, állatok vagy növények egészsége szempontjából potenciálisan veszélyes hatásokkal kapcsolatban, és amennyiben a tudományos bizonyítékok nem egyértelműek, az EU akkor is intézkedéseket hozhat a potenciális kockázatok minimalizálása vagy elkerülése érdekében. 119

AZ EU JAPÁN GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS EXPORTŐRÖK AZ ÖN VÁROSÁBAN Jelenleg is majdnem 74 000 uniós vállalkozás exportál Japánba. 78 %-uk kisebb cég. Ezek a cégek a keksztől a kandallókig rendkívül sokféle terméket értékesítenek Japánban, és több mint 600 000 európai számára biztosítanak munkahelyet. Számos ilyen vállalkozás van szerte Európában. A lengyel Bolesławiec Manufaktura világhírű kerámiákat gyárt. A vállalkozás az uniós kereskedelmi megállapodások segítségével fénysebességű növekedésnek indult, megtöbbszörözte bevételeit, és a növekvő nemzetközi keresletre válaszul jelentősen bővítette dolgozóinak számát. A japánok szívesen vásárolják a Manufaktura termékeit és biztos vagyok benne, hogy az EU és Japán között kötendő gazdasági partnerségi megállapodás növelni fogja értékesítéseinket, ahogyan a Dél-Koreával kötött megállapodás is tette. A Japánba exportáló uniós vállalkozások száma Paweł Zwierz vezérigazgató, Manufaktura Sp. J. A Katlenburger gyümölcsborászat termelésének 10%-át 17 országba exportálja a világ minden tájára, többek között Japánba. A kisvállalkozások különösen függnek az exporttól, mivel a belföldi piac egyre nagyobb kihívásokat támaszt, hiszen ott a nagyobb, a hirdetésekre jelentős összegeket áldozó cégek dominálnak. Klaus Demuth vezérigazgató, Katlenburger Kellerei GmbH & Co. KG FR 7 925 DK 1 504 IE 499 NL UK 2 804 8 408 DE 12 480 BE 1 989 LU 124 Franciaország (Lyon): fagyasztott péksütemények sífelszerelés törülközők PT 898 ES 6 246 Forrás: Az Eurostat vállalkozásjellemzők szerinti adatkészlete.. Portugália (Porto): 120 csempék építőanyagok törülközők A sevillai székhelyű Masaltos spanyol cipőgyár bevételének megközelítőleg kétharmadát tengerentúli értékesítéseinek köszönheti, amelyből Japán 4%-ot tesz ki.

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU JAPÁN GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS Dánia (Aalborg): lekvárok párnák kagylókivonat Finnország (Helsinki): mosdókagylók levélszekrények kandallók Észtország (Tallinn): tőzeg szardínia műtrágya FI 1 110 Cseh Köztársaság (Prága): kutyaeledel maláta padlólap játszótéri eszközök üvegáru SE 2 784 AT 1 363 SI 210 IT 14 921 PL 1 306 CZ 969 SK 201 HU 483 HR 100 LT 181 RO 272 BG 258 EL 497 EE 122 LV 133 CY NA A Karintia tartományban lévő villachi székhelyű mikroelektronikai cég, az Infineon Austria, az ország egyik vezető vállalkozása. A megállapodás a fogyasztók számára is olcsóbbá tenné a termékeket, valamint segítséget nyújt abban is, hogy világszinten is versenyképesek legyünk, a mikroelektronika terén is. Sabine Herlitschka vezérigazgató, Infineon Technologies Austria AG A Herno olasz ruházati cég már korábban megvetette a lábát Japánban. Első üzletét 1971- ben nyitotta meg Oszakában. A japán piac a Herno értékesítéseinek több mint 15%-át teszi ki. MT 44 Bulgária (Szófia, Várna): csiga és tengeri csiga bor keksz Az új EU Japán gazdasági partnerségi megállapodás jó hír az olyan vállalatok számára, mint a Herno. A vámok csökkentése és a szabványok egyszerűsítése hozzájárul ahhoz, hogy időt, forrásokat és pénzt spóroljunk meg, valamint eredményesebb beruházásokat valósíthassunk meg. Claudio Morenzi vezérigazgató, Herno S.p.A. 121

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU KULCSFONTOSSÁGÚ PARTNERSÉGE AFRIKÁVAL

Az EU kulcsfontosságú partnersége Afrikával Európának fontos, hogy mi történik Afrikában, és Afrikának fontos, hogy mi történik Európában. Partnerségünk közös jövőnkbe való befektetés. Egyenlő felek partnerségéről van szó, amelyben támogatjuk, segítjük egymást annak érdekében, hogy jólétben élhessünk, valamint a világot biztonságosabb, stabilabb és fenntarthatóbb lakóhellyé tegyük. Jean-Claude Juncker, Afrikai Unió Európai Unió csúcstalálkozó, Abidjan, 2017. november 27. AZ EU ÉS AFRIKA KULCSFONTOSSÁGÚ PARTNEREK Az EU Afrika legfontosabb partnere. Számos területen együttműködünk a közös kihívások leküzdése céljából: az ifjúságba való befektetéstől kezdve, a fenntartható fejlődés előmozdításán, valamint a béke és a biztonság megerősítésén át az afrikai kontinensre irányuló beruházások fellendítéséig, a jó kormányzásig és a hatékonyabb migrációkezelésig. Juncker elnök vezetése alatt a Bizottság új innovatív eszközökkel egészítette ki hagyományos együttműködési eszközeit, így új szintre emelte az Afrikával folytatott uniós együttműködést. A 2017. novemberi Afrikai Unió Európai Unió csúcstalálkozón az EU és Afrika megállapodtak abban, hogy tovább erősítik régóta fennálló partnerségüket és együttműködésüket. Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke AZ EU: AFRIKA LEGJELENTŐSEBB NEMZETKÖZI PARTNERE AZ EMBEREKBE VALÓ BEFEKTETÉS TERÉN 31 milliárd euró hivatalos fejlesztési támogatás 2014 és 2020 között (az EU költségvetése és az Európai Fejlesztési Alap) 680 millió euró támogatás az Afrika és EU közötti kereskedelem ösztönzésére (2014 2016) 18,2 millió személy energiaellátása az uniós támogatásnak köszönhetően Az EU a világ legnagyobb donora a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás terén. Az uniós segítség az emberekbe és kölcsönös érdekeinkbe való konkrét beruházásról szól. 2014 és 2020 között az EU 31 milliárd euró hivatalos fejlesztési támogatást nyújt az afrikai országoknak. A támogatás az afrikai gazdaság fejlesztését, a fiatalok munkához jutását, az élelmezésbiztonság javítását, az energiához való hozzáférést, valamint a jó kormányzás megvalósítását és az emberi jogok tiszteletben tartását segíti elő. Afrikának nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás 55% 22,7 milliárd euró 29% 11,76 milliárd euró 7% 2,71 milliárd euró 3% 2% MÁSOK 4% 124 Forrás: OECD Fejlesztési Támogatási Bizottság, 2016, folyó árakon. Az USD EUR-átváltás a hivatalos OECD-árfolyamon történt. 1,42 milliárd euró 0,9 milliárd euró 1,61 milliárd euró

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU KULCSFONTOSSÁGÚ PARTNERSÉGE AFRIKÁVAL UNIÓS SZÜKSÉGHELYZETI ALAP AFRIKÁÉRT Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2015. évi beszédében jelentette be az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért elindítását, amelynek célja, hogy a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek, a biztonság és a fejlesztés előmozdítása révén kezelje az instabilitás és az irreguláris migráció kiváltó okait. Az alap értéke jelenleg 4,09 milliárd euró, és konkrét projektekbe eszközöl beruházásokat szerte az afrikai kontinensen. Ugyanakkor még ennél többet is lehet tenni: Juncker elnök felkérte a tagállamokat, hogy az azonosított szükségletekre való reagálás érdekében járuljanak hozzá az alaphoz. mintegy 11% az uniós tagállamoktól és más donoroktól A Bizottság hozzájárulása: 3,653 milliárd euró A tagállamok és más donorok hozzájárulása: 439 millió euró a hozzájárulás 89%-a származik az EU-tól TUDTA-E? Az Uniós Szükséghelyzeti Alapnak köszönhetően... több mint 4,8 millió leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő ember részesült alapvető szolgáltatásokból, élelmezésbiztonsági és táplálkozási programokból; 540 000 ember fér majd hozzá egészségügyi ellátáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz egy Burkina Fasó-i projektnek köszönhetően; mintegy 238 000 munkahelyet hoznak létre szerte a kontinensen, különösen a Száhel-övezetben és Afrika szarván; 85 000 migráns kapott segítséget, például orvosi segítséget és pszichoszociális támogatást, továbbá a származási országba való önkéntes visszatérésüket és visszailleszkedésüket is segítették. AZ EURÓPAI KÜLSŐ BERUHÁZÁSI TERV A külső beruházási terv korszerű keretet biztosít az Afrikába és szomszédságpolitikai partnerországokba irányuló beruházások fejlesztéséhez. Innovatív pénzügyi eszközöket, például európai garanciákat támogat a magánberuházás fellendítése céljából. Az EU-ból származó 4,1 milliárd euró értékű forrással a terv 44 milliárd euró magánberuházás mozgósítását teszi majd lehetővé 2020-ig a Szubszaharai-Afrikában és az európai szomszédságpolitika partnerországaiban. A külső beruházási terv és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap olyan prioritási területekre helyezi a hangsúlyt, mint például: a tiszta és megújuló energia és a konnektivitás; a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása; a mezőgazdaság, a vidéki vállalkozók és az agráripar; a fenntartható városok; valamint az inkluzív fejlesztés érdekében történő digitalizáció. A terv tavaly szeptemberi indulása óta az EU mintegy 800 millió euró értékű garanciát és 1,6 milliárd értékű támogatásötvözést tartalmazó pénzügyigarancia-programcsomag számára adott zöld utat, ami összességében 24 milliárd euró közszektorbeli és magánszektorbeli beruházásban ölt majd testet. 125

KERESKEDELEM ÉS BERUHÁZÁS: GYORS SZÁMADATOK Afrika árukereskedelme(*) 2017-ben, partnerenként EU Kína USA Japán Forrás: IMF 6% 36% 243,5 milliárd euró 16% 44,2 milliárd euró 2% 15,1 milliárd euró (*) Teljes kereskedelem: export és import 107 milliárd euró Az Afrikába irányuló közvetlen külföldi befektetések Az EU és tagállamai 40% 291 milliárd euró USA Kína Japán 7% 51,528 milliárd euró 5% 36,16 milliárd euró 1% 8,95 milliárd euró Forrás: Eurostat, UNCTAD World Investment Report 2016, Japán külkereskedelmi szervezete. az EU Afrika legjelentősebb, beruházásokat végző partnere: a tagállamok 2016-ban 291 milliárd euró értékű befektetési állománnyal rendelkeztek. az EU-val bonyolódott a teljes afrikai import 34,7%-a és az afrikai export 37,1%-a 2017-ben. Afrika kereskedelmének 35,7%-a az EU-val bonyolódik (import és export). az Európai Beruházási Bank több mint 25 milliárd euró beruházással támogatott több mint 1 200 afrikai köz- és magánszektorbeli projektet. a tiszta és megújuló energia tekintetében a Szubszaharai-Afrika részére beruházott 2,7 milliárd euróval az EU Afrika legnagyobb partnere (2014 2020). az EU és a tagállamok a fejlődő országok éghajlattal kapcsolatos finanszírozásának legnagyobb hozzájárulói, csak 2016-ban 20,2 milliárd euró összegű hozzájárulást biztosítottak. Ennek jelentős részéből afrikai partnerek részesülnek, hogy teljesíthessék a Párizsi Megállapodás kötelezettségvállalásait. az EU és tagállamai állnak a világ kereskedelemösztönző támogatásnyújtóinak élén, 13,2 milliárd euró kötelezettségvállalással, amelyből továbbra is Afrika kapja a legnagyobb részt 36%-kal. AZ IFJÚSÁG, A KÉPZÉS ÉS A KÉSZSÉGEK TÁMOGATÁSA Az EU 1,34 milliárd euróval támogatja a műszaki és szakoktatást, -képzést Afrikában (2014 2020). Az uniós programoknak köszönhetően (2016-ban és 2017-ben) 2,4 millió gyermek kezdte meg alapfokú tanulmányait a Szubszaharai-Afrikában. Közel 750 000 afrikai vehet részt műszaki és szakoktatásban, -képzésben, készségfejlesztésben és egyéb aktív munkaerőpiaci programokban 2014 és 2020 között az EU által finanszírozott kezdeményezéseknek köszönhetően. 3 200 tanárt képeztek uniós finanszírozású szubszaharai-afrikai kezdeményezések keretében (2016 2017). A KORMÁNYZÁS ÉS A JOGÁLLAMISÁG MEGERŐSÍTÉSE 2000 óta 129 uniós választási megfigyelő missziót és választási szakértői missziót hajtottak végre Afrikában. Az elmúlt években nyolc uniós választási megfigyelő misszióra kerül sor Gabonban, Gambiában, Ghánában, Kenyában, Libériában, Ugandában, Zambiában és Zimbabwében, valamint egy választási szakértői misszióra Szomáliában. 2016 és 2017 között 2 600 emberijog-védő részesült uniós támogatásban a Szubszaharai-Afrikában. 218 400 afrikai részesült közvetlenül uniós támogatású jogi segítségnyújtási programokban 2016 közepétől 2017 közepéig. 126

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU KULCSFONTOSSÁGÚ PARTNERSÉGE AFRIKÁVAL BERUHÁZÁS A BÉKÉBE ÉS A BIZTONSÁGBA jelenleg nyolc uniós közös biztonság- és védelempolitikai misszió és művelet folyik az afrikai kontinensen; NAVFOR Atalanta katonai missziója révén az EU segített jelentősen csökkenteni az Afrika szarva régióban folytatott kalóztevékenységet; az EU Afrikában végrehajtott missziói során 30 000 katonai, rendőrségi és igazságügyi személyzeti tagot képeztek ki; 719 000 szubszaharai-afrikai személy részesült az EU által támogatott, a konfliktust követő polgári békeépítést és a konfliktusmegelőzést célzó programokból (2016 és 2017 között); az EU az első számú támogatója a Száhel-övezet G5 országai azon erőfeszítéseinek, hogy javítsák a biztonságot és a határon átnyúló együttműködést a régióban; az EU az Európai Fejlesztési Alapon keresztül több mint 2,7 milliárd euró kötelezettségvállalást tett az Afrikai Békekeret részére annak 2004. évi létrehozása óta; 1,6 milliárd euróval az EU járul hozzá a legnagyobb mértékben az Afrikai Unió szomáliai békefenntartó missziójához, amely az ország nagyobb biztonságának és stabilitásának megteremtésén dolgozik. Uniós katonai és polgári missziók és műveletek Afrikában Senegal Mali Közép-afrikai Köztársaság Niger Nigeria Ethiopia Atalanta Szomália EUCAP Szomália EUCAP Száhel Mali EUCAP Száhel Niger EU NAVFOR Atalanta EUTM Szomália EUTM Mali EUTM Közép-afrikai Köztársaság 127

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET

Az Európai Szolidaritási Testület: szilárd alapokon az elkövetkező években is Azért vállaltam önkéntes munkát a testület tagjaként, mert szeretném jobban megismerni a világot, fejleszteni személyes készségeimet, és gyarapítani munkatapasztalataimat. Önkéntesként dolgozom egy menekültközpontban. Rekreációs foglalkozásokat szervezek a központbeli nők számára. A központ munkatársai és lakói közötti kapcsolatépítés fontos része ez. Laura, az Európai Szolidaritási Testület önkéntese, Vöröskereszt, Eupen, Belgium Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszédében bejelentette, hogy az EU létrehozza az Európai Szolidaritási Testületet, amely lehetőségeket kínál majd a 18 30 éves fiataloknak arra, hogy szolidaritási tevékenységek széles körében vegyenek részt szerte az Európai Unióban. Az Európai Szolidaritási Testület kezdettől fogva többre hivatott egyszerű önkéntes munkalehetőségnél. Fontos célja az is, hogy munka- vagy gyakornoki lehetőségek biztosítása révén módot teremtsen a fiataloknak készségeik fejlesztésére és jövőbeli munkaerőpiaci kilátásaik javítására. 2019 márciusáig akár 7 000 fiatal juthat így szolidaritásalapú munkához vagy gyakornoki helyhez. Az Európai Szolidaritási Testület 2016. december 7-i megalakulása óta: Az Európai Parlament és a Tanács 2018 júniusában politikai megállapodásra jutott a Bizottság azon javaslatáról, mely az Európai Szolidaritási Testület számára 375,6 millió euró költségvetést biztosít. Ennek köszönhetően: 76 000 9 000 fiatal regisztrálta magát az adatbázisban valamennyi tagállamból fiatal több mint 4 400 szervezetben vesz részt szolidaritási tevékenységekben 2020 végére 100 000 fiatal számára elérhetővé tesszük ezeket a lehetőségeket Kiterjesztjük a tevékenységi köröket: az önkéntesség, valamint a szolidaritási célú szakmai gyakorlatok és állások mellett a fiatalok csapatban is vállalhatnak önkéntes munkát, vagy akár megszervezhetik saját szolidaritási projektjeiket A fiatalok saját országukon belüli tevékenységeket is folytathatnak más uniós országokban végzett tevékenységek mellett 130

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET AKCIÓBAN: HATÁROKON ÁTNYÚLÓ NAGYPROJEKTEKTŐL A KISEBB LÉPTÉKŰ HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEKIG Az Európai Szolidaritási Testület célja kifejezni a szolidaritást azokkal, akiknek a legnagyobb szükségük van segítségre egy-egy drámai esemény, például természeti katasztrófa után, vagy mert a társadalom legsebezhetőbb rétegeibe tartoznak. A tevékenységek kiterjedhetnek a kulturális örökség megóvására 2017 augusztusában az Európai Szolidaritási Testület 16 önkéntese érkezett az olaszországi Norcia városába, amelyet különösen súlyosan érintett a 2016 augusztusa és 2017 januárja között bekövetkezett földrengéssorozat. 2018 nyarán az önkéntesek csoportjai ismét segítették a kulturális örökséget ért kár javítását és a helyi közösség számára nyújtott szociális szolgáltatások helyreállítását célzó erőfeszítéseket. 2020-ig összesen 230 fiatal önkéntes nyújt segítséget a földrengés sújtotta olasz régiókban. a távoli vagy a közeli környezet megóvására A görög Ellie és Anax a hazájukban Aegionban dolgoznak egy kutatási projekten, melynek célja a tengerészeti ipar által a közeli tengeri területeken okozott szén-dioxid-kibocsátás csökkentése módjainak megtalálása. Emellett adatbázist hoznak létre az energiahatékonyság és a fenntartható fejlődés területén bevált gyakorlatokról és projektekről. vagy fogyatékossággal élő személyek gondozására A spanyol Ruben Máltán önkénteskedik, ahol fogyatékossággal élő személyeknek szervez különböző tevékenységeket, pl. kerámiakészítést, terápiás célú lovaglást, művészeti és kézműves tevékenységeket, úszásfoglalkozásokat és állatparkok látogatását. és további területekre! A francia Géraldine jogászként és kulturális közvetítőként kezdte meg szakmai gyakorlatát az Euroform RFS-nél, ahol menedékkérőknek nyújt jogi segítséget. Az Euroform RFS egy olasz képzési ügynökség, amelynek célja, hogy az álláskeresők különösen az EU-n kívülről érkezők közelebb kerüljenek a munkaerőpiachoz. 131

A SZOLIDARITÁSI TESTÜLET DÁTUMOKBAN 2016. szeptember 14.: Jean-Claude Juncker elnök bejelenti az Európai Szolidaritási Testület létrehozását 2016. december 7.: Az Európai Szolidaritási Testület megkezdi működését 2017. március 20.: Az Európai Szolidaritási Testület első önkéntese megkezdi tevékenységét 2018. június 27.: Az Európai Parlament és a Tanács politikai megegyezésre jut a Bizottság azon javaslatáról, amely az Európai Szolidaritási Testület számára 2020-ig saját költségvetést és jogi keretet biztosít 2018. augusztus 10.: Első pályázati felhívás az Európai Szolidaritási Testület új és továbbfejlesztett programja keretében 2018 ősze: Várható a Bizottság azon javaslatának Európai Parlament és Tanács általi formális elfogadása, amely az Európai Szolidaritási Testület számára 2020-ig saját költségvetést és jogi keretet biztosít 2018 2019: Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti tárgyalások megkezdése a következő hosszú távú költségvetésről, beleértve az Európai Szolidaritási Testületet AZ EU KÖVETKEZŐ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERETÉRE VONATKOZÓAN Az EU következő, 2021 2027 közötti költségvetési időszakára vonatkozóan a Bizottság a következőket javasolta: az Európai Szolidaritási Testület költségvetésének emelése 1,26 milliárd euróra legalább 350 ezer fiatal részvételének lehetővé tétele céljából, a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes tevékenységek (a jelenlegi EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés) bevonása az Európai Szolidaritási Testület égisze alá. Ezen a címen regisztrálhat: https://europa.eu/youth/solidarity_hu 132

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET 133

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) MINŐSÉGI JOGALKOTÁS

Minőségi jogalkotás Juncker elnök 2014. évi kampányában amellett szállt síkra, hogy az Európai Bizottság a nagyobb dolgok tekintetében nagyobb szerepet vállaljon, míg azon kisebb dolgok tekintetében, amelyeknél az uniós fellépés nem biztosít többletértéket, kisebbet. A Juncker elnök vezette Bizottság az első naptól fogva ezt a megközelítést vallja, és a bizottsági munkamódszer módosítása érdekében átfogó minőségi jogalkotási programot léptetett életbe. Első lépésként tíz politikai prioritást tűzött ki, amelyek gyakorlati átültetését minden évben a korlátozott számú prioritási kezdeményezést tartalmazó célzott bizottsági munkaprogram biztosítja. A Bizottság hivatali idejének utolsó évében ugyanez a megközelítés lesz érvényes: mindenekelőtt a már előterjesztett javaslatokról kell megállapodásra jutni, különös tekintettel arra a 46 kezdeményezésre, amelyek kiemelt kezeléséről a Bizottság a jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatok keretében az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal megállapodott. A Bizottság leszögezte, hogy a végrehajtás érdekében csak 2018 májusáig lehet új javaslatokat előterjeszteni annak érdekében, hogy e jogi aktusok elfogadása még a 2019. májusi európai választások előtt megtörténhessen. E határidőt követően már csak kivételes politikai jelentőségű javaslatok elfogadására kerülhet sor. A minőségi jogalkotás magában foglalja a hatályos uniós joganyag folyamatos karbantartását, célravezetőségi vizsgálatok elvégzését, az uniós jogszabályokkal napi szinten találkozó, leginkább érintett felek visszajelzéseinek megfelelő figyelembevételét, valamint szükség esetén a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és egyszerűsítését is. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik a REFIT-platform, amely eddig 83 jogszabályról fogadott el véleményt. A bizottsági hatásvizsgálatokat és a fontos értékeléseket független Szabályozói Ellenőrzési Testület vizsgálja. A minőségi jogalkotás azt jelenti, hogy a szakpolitikák kidolgozása nyitott módon történik. A Bizottság a politikai döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában aktívan részt vesz, a kezdeti elképzeléseinkre vonatkozó észrevételektől a jogalkotási javaslatainkkal kapcsolatos visszajelzésekig. A biztosi testület a korábban technikai szinten hozott kezdeményezésekért is teljes mértékben politikai felelősséget vállal, a fontosabb kérdéseket pedig a heti ülésein tárgyalja. Ez jelentős eltérést jelent a korábbi Bizottságokhoz képest. A Juncker elnök vezette Bizottság mandátuma alatt a döntéseket nem különböző bizottságok hozzák meg, hanem maguk a politikusok, akik azokért el is számoltathatók. MINŐSÉGI JOGALKOTÁS SZÁMOKBAN, 2015 2018 Kiemelt kezdeményezések 100 2014 A Juncker elnök vezette Bizottság kezdete óta 23 23 21 26 2015 2016 2017 2018 Visszavonandó javaslatok 124 2015-2018 Hatályon kívül helyezett jogszabályok 77 2015-2018 A szabályozás egyszerűsítésére irányuló kezdeményezések 152 2015-2018 A szakpolitikai ciklus egésze folyamán meghallgatjuk a polgárok és az érdekelt felek véleményét nyilvános konzultációk, a célravezető szabályozás fóruma, azaz a REFIT-platform, az Enyhítsünk a terheken internetes portál, valamint 958 civil párbeszéd keretében. A bizottsági javaslatokat általában hatásvizsgálatok kísérik. 2015 eleje óta 216 ilyen hatásvizsgálat készült. A hatásvizsgálatokkal kapcsolatos munka minőségét független Szabályozói Ellenőrzési Testület biztosítja, amely értékeli a jogalkotás színvonalát. A nemzeti parlamentekkel való konzultáció kiterjesztésével hatékonyabban érvényesül a szubszidiaritás elve. A Bizottság tagjai több mint 837 alkalommal látogattak el a nemzeti parlamentekhez, és tartottak találkozókat képviselőikkel. 136

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) MINŐSÉGI JOGALKOTÁS A SZUBSZIDIARITÁSSAL, AZ ARÁNYOSSÁGGAL ÉS A KEVESEBBET HATÉKONYABBAN MEGKÖZELÍTÉSSEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében bejelentette, hogy Frans Timmermans első al elnök elnökletével létre fogja hozni a szubszidiaritással, az arányossággal és a kevesebbet hatékonyabban megközelítéssel foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoportban részt vett a Régiók Bizottságának három tagja, valamint az osztrák, bolgár és észt nemzeti parlament három tagja. A munkacsoport számos átfogó következtetést vont le, és kilenc ajánlást terjesztett elő, valamint konkrét intézkedéseket címzett a nemzeti parlamentekhez, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokhoz, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Régiók Bizottságához és az Európai Bizottsághoz. A munkacsoport következtetései Az Uniónak választ kell adnia az olyan felmerülő fontos kihívásokra, mint a biztonság, a védelem és a migráció, miközben fel kell erősítenie tevékenységeit más olyan területeken is, mint például az éghajlatváltozás és az innováció. Ehhez egyértelműen szükség van a tevékenységek európai szintű rangsorolására és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználására. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Régiók Bizottsága, valamint a nemzeti és regionális parlamentek részvételével zajló döntéshozatali folyamat során következetesebben lehessen értékelni a szubszidiaritást és az arányosságot, olyan követelménytáblát kell bevezetni, amely egyfajta ellenőrző listaként szolgál a jogalkotási folyamat résztvevői számára. A jelenlegi politikai döntéshozatali folyamatok tökéletesítése érdekében új munkamódszert kell bevezetni. Ez lehetővé teszi, hogy a helyi és regionális hatóságok és a nemzeti parlamentek hatékonyabban járuljanak hozzá a politikai döntéshozatalhoz és az új jogszabályok kialakításához. A Bizottság például rugalmasan fogja értelmezni a nemzeti parlamentek nyolchetes jogszabálytervezet-észrevételezési határidejét. Ez a fajta aktív szubszidiaritás várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi kormányzati szint nagyobb felelősséget érezzen az Unió tevékenységéért. Ezen új munkamódszer bevezetéséhez a szubszidiaritás és az arányosság közös értelmezésére van szükség. Az új munkamódszer azon a sajátos szerepen alapszik, amelyet a nemzeti, helyi és regionális hatóságok az uniós jogszabályok gyakorlati végrehajtásában betöltenek. Az új megközelítést a már hatályos uniós jogszabályoknál és az új politikai kezdeményezéseknél egyaránt alkalmazni kell. A munkacsoport felhívta a figyelmet számos érdekelt fél hozzászólására, amelyek alapján elindítható lenne egy célirányosabb vizsgálat arra vonatkozóan, hogy mely jogszabályok esetében lehet jelentősége a szubszidiaritást, az arányosságot, a helyi és regionális önkormányzatok szerepét, valamint a jogszabályok részletezettségét figyelembe vevő értékelésnek. Adott esetben ezt követően kerülhetne sor a jogszabályok felülvizsgálatára vagy hatályon kívül helyezésére. Juncker elnök három feladatot bízott a munkacsoportra: 1. Annak megállapítása, miként lehet hatékonyabban alkalmazni a szubszidiaritás és az arányosság elvét az uniós intézmények munkájában, különösen az uniós jogszabályok és szakpolitikák előkészítése és végrehajtása tekintetében. 2. Azon szakpolitikai területek körvonalazása, ahol a döntéshozatal és/vagy a végrehajtás idővel teljes mértékben vagy részben vagy véglegesen visszaadható a tagállamoknak. 3. Az arra vonatkozó lehetőségek azonosítása, hogy hogyan lehetne jobban bevonni a regionális és helyi önkormányzatokat az uniós szakpolitikák előkészítésébe és nyomon követésébe. Értékelés Aktív szubszidiaritás: új munkamódszer Végrehajtás Új kezdeményezés Nemzeti parlamentek, helyi és regionális hatóságok Jogalkotási eljárás Hatásvizsgálat Nemzeti Javaslat + parlamentek indokolás 137

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU ÍGÉRETEINEK TELJESÍTÉSE: KÖZÖS DÖNTÉSEINK HATÉKONYABB ÉRVÉNYESÍTÉSE

Az EU ígéreteinek teljesítése: közös döntéseink hatékonyabb érvényesítése Csak az európai uniós jog hatékony alkalmazásával garantálható, hogy a polgárok és a vállalkozások élhessenek az e jog által nyújtott előnyökkel. Hiszen bármilyen gondosan készítenek is elő és alkotnak meg egy jogszabályt, annak hatékonysága a végrehajtástól függ. A Bizottság ezért fordít legalább akkora figyelmet a jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítására, mint amekkora körültekintéssel eleve kidolgozza őket. A Szerződéseknek megfelelően a Bizottság felel annak biztosításáért, hogy az uniós jogot minden tagállam helyesen alkalmazza. Ha egy uniós tagállam nem alkalmazza hatékonyan az uniós jogot, a Bizottság hivatalos kötelezettségszegési eljárást indíthat, és az ügyet szükség esetén az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. A Bizottság 2016-ban egyértelmű prioritásokat határozott meg a kötelezettségszegési ügyekkel kapcsolatos munkájára nézve, és jogérvényesítési erőfeszítéseit azóta az uniós jog megsértésének legsúlyosabb eseteire összpontosította, amelyeknél az uniós fellépés valódi hozzáadott értéket jelenthet. 2018 szeptemberében 1 474 kötelezettségszegési ügy van folyamatban. Ez csökkenést jelent az előző évekhez képest. Kötelezettségszegési ügyek 2014 vége és 2018. szeptember 1-je között A bírósági szakasz előtt lezárt kötelezettségszegési ügyek 1 800 800 700 600 699 657 646 772 1 600 1 400 1 200 1 100 1 347 1 368 1 657 1 559 1 474 2014 2015 2016 2017 2018. szeptember 1. A Juncker elnök vezette Bizottság megbízatásának kezdete (2014. november) 500 400 300 200 100 0 477 2014 2015 2016 2017 2018 (2018. szeptember A Juncker elnök vezette Bizottság 1-jei állapot) megbízatásának kezdete (2014. november) A tagállamokkal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően számos kötelezettségszegési eljárást sikerül lezárni még azelőtt, hogy azok kapcsán a Bizottság a Bírósághoz fordulna. Kötelezettségszegési eljáráshoz végső eszközként lehet csak folyamodni. Az uniós jog hatékony végrehajtásának záloga a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés és egyeztetés. A Bizottság célja a tagállamokkal kialakított partnerség javítása és az uniós jog helyes és időben történő alkalmazásának közös biztosítása. Az időben és helyesen történő jog átültetés megkönnyítése érdekében a Bizottság továbbra is támogatást nyújt a tagállamoknak: végrehajtási terveket, honlapokat és iránymutatásokat bocsát rendelkezésre, valamint lehetővé teszi a bevált módszerek szakértői megbeszélések keretében történő megosztását. Például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 2018. május 25-től kezdődő közvetlen alkalmazására készülve a Bizottság 2018 januárjában részletes iránymutatást tett közzé, hogy ily módon segítse a tagállamokat az új szabályok időben történő alkalmazásában. 140

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) AZ EU ÍGÉRETEINEK TELJESÍTÉSE: KÖZÖS DÖNTÉSEINK HATÉKONYABB ÉRVÉNYESÍTÉSE A Bizottság szerepe kettős: egyrészről segítséget nyújt a tagállamoknak az uniós jog végrehajtásában, másrészről pedig határozottan fellép az uniós jog súlyos megszegése esetén. Ez a két szerep szorosan összefonódik. A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Lengyelországot a Białowieża-erdőben, Európa egyik utolsó őserdejében és védett Natura 2000 területen zajló fokozott fakitermelés miatt. A területen olyan fajok és élőhelyek találhatók, amelyek túlélése az őserdők fennmaradásától függ, ezen belül is attól, hogy vannak-e elpusztult fák. E fajok némelyike esetében Lengyelországban a Białowieża-erdő a legfontosabb és az utolsó fennmaradó terület. Mivel a megindult fakitermelés jelentős méreteket öltött, ezért a Bizottság arra is kérte a Bíróságot, hogy ideiglenes intézkedésekkel utasítsa Lengyelországot a munkálatok azonnali felfüggesztésére. A Bíróság eleget tett a Bizottság kérelmének, és kötelezte Lengyelországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a folyamatban lévő erdőgazdálkodási tevékenységeit a Białowieża-erdőben, azon kivételes esetektől eltekintve, amikor ezekre a közvédelem miatt van szükség. A Bíróság emellett először erősítette meg, hogy Lengyelország pénzbüntetésben részesülhet, ha nem tesz eleget ennek a határozatnak. Az uniós jog helyes alkalmazásának minden egyes elmulasztása azzal jár, hogy az európaiak elesnek az őket megillető jogoktól és előnyöktől. A Bizottság határozott törekvése az uniós szabályok végrehajtásának ellenőrzésével garantálni, hogy az európaiak nap mint nap profitálhassanak abból, hogy szabadon választhatják meg, hol kívánnak élni, dolgozni, vásárolni, illetve kereskedelmi tevékenységet folytatni az Európai Unióban. 1 474 folyamatban lévő kötelezettségszegési ügy 2018. szeptember 1-jén 100 86 80 60 40 20 0 25 11 14 28 18 10 28 12 16 30 10 20 33 14 19 34 18 16 42 11 31 43 21 22 44 23 21 45 26 19 49 32 17 50 21 29 51 30 21 52 37 15 52 25 27 54 24 30 54 36 18 59 37 22 60 26 34 60 34 26 64 57 7 67 33 34 67 37 30 68 35 33 69 38 31 73 51 22 77 46 31 50 36 EE DK LT FI LV MT LU HR SE NL SK SI IE HU RO BG UK FR CY PT IT AT PL CZ BE DE EL ES Kötelezettségszegések összesen Az uniós jogszabályok helytelen átültetésével és/vagy helytelen alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségszegések Késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegések 141

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) LÁTOGATÁSOK A NEMZETI PARLAMENTEKNÉL

A Bizottság tagjai és a nemzeti parlamentek között lezajlott látogatások és találkozók a megbízatás kezdete óta 2014. november 1. 2018. szeptember 12. 144

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) LÁTOGATÁSOK A NEMZETI PARLAMENTEKNÉL A bizottsági tagok látogatásainak teljes száma a nemzeti parlamentekben a megbízatás kezdete óta 837 Chambre des représentants Kamer van volksvertegenwoordigers Sénat de Belgique Belgische Senaat 9 Eduskunta 18 Riksdag 27 Riigikogu Saeima Folketinget 25 12 26 Seimas Houses of the Oireachtas 12 20 Tweede Kamer 19 Eerste Kamer 3 House of Commons House of Lords 25 Bundestag Bundesrat 86 6 Sejm Senat 32 16 3 16 42 Chambre des députés Assemblée nationale 34 Sénat 16 12 29 16 Nationalrat Bundesrat Poslanecká sněmovna Senát 23 Národná rada Assembleia da República 26 14 Országgyűlés 16 Državni zbor Hrvatski sabor Congreso de los Diputados Senado 27 27 23 Camera dei Deputati 23 Senato della Repubblica 23 26 Camera Deputaților Senat 23 25 Народно събрание 10 (Narodno sabranie) Βουλή των Ελλήνων 16 (Vouli ton Ellinon) Kamra tad-deputati 15 16 Βουλή των Αντιπροσώπων (Vouli ton Antiprosopon) 145

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) CIVIL PÁRBESZÉDEK

Civil párbeszédek Európa-szerte 2015-2018 között összesen 2018-ban összesen Belgium 42 21 Bulgária 35 17 Cseh Köztársaság 17 9 Dánia 25 15 Németország 61 31 Észtország 25 14 Írország 17 9 Görögország 13 8 Spanyolország 43 23 Franciaország 82 40 Horvátország 16 7 Olaszország 42 25 Ciprus 15 8 Lettország 22 10 Litvánia 53 40 Luxemburg 15 8 Magyarország 31 14 Málta 17 12 Hollandia 21 6 Ausztria 43 31 Lengyelország 84 64 Portugália 43 23 Románia 26 4 Szlovénia 18 7 Szlovákia 55 31 Finnország 33 15 CIVIL PÁRBESZÉDEK A jelenlegi Bizottság kiemelt feladatának tekinti az EU demokratikus működésének elmélyítését. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a biztosoknak küldött megbízólevelében mind tagállami szinten, mind a polgári párbeszédek keretében tevékeny politikai szerepvállalásra szólította fel a Bizottság valamennyi tagját. A Juncker elnök vezette Bizottság megbízatásának kezdete óta az alelnökök és a biztosok, valamint bizottsági tisztviselők csaknem 1 000 civil párbeszédben vettek részt szerte az Európai Unióban. 2019. március végéig pedig további több, mint 300 civil párbeszéd kerül még megrendezésre. VITÁK EURÓPA JÖVŐJÉRŐL: 2017 márciusában, amikor Juncker elnök előterjesztette az Európa jövőjéről szóló bizottsági fehér könyvet, felkérte az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy az Európai Bizottsággal közösen szervezzenek vitasorozatot Európa jövőjéről Európaszerte a nemzeti parlamentekben, városokban és régiókban. Ez Unió-szerte egyre több vitára inspirált. ONLINE KONZULTÁCIÓ Emmanuel Macron francia elnök és más vezetők kezdeményezéseit követően a tagállamok 2018 áprilisában közös keretet fogadtak el a polgárokkal folytatandó konzultációk megszervezésére, amely az Európai Bizottság tapasztalataira épít. 2018. május 9-én a Bizottság nyilvános online konzultációt indított valamennyi európai polgár számára arról, hogy miként képzelik el az Európai Unió jövőjét. A kérdéseket egy 96 fős, az európai polgárok sokféleségét tükröző testület dolgozta ki. Eddig már több mint 40 000 hozzászólás érkezett. Ez az online konzultáció párhuzamosan zajlik az Európai Bizottság és a tagállamok által szervezett civil párbeszédekkel. Az alábbi linkre kattintva Ön is részt vehet a civil párbeszédekben vagy az Európa jövőjéről szóló online konzultációban: https://ec.europa.eu/commission/future-europe_hu TRANSZNACIONÁLIS PÁRBESZÉDEK A Europe Direct Tájékoztató Központok szervezésében az országhatárok mentén fekvő városokban két vagy három tagállam állampolgárai közötti transznacionális párbeszédek zajlanak. Svédország 44 13 148

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) CIVIL PÁRBESZÉDEK Civil párbeszédek számokban (beleértve a Facebook-on zajló 20 élő civil párbeszédet is) Teljes részvétel 2015 óta Résztvevők száma évente 50 800 60 000 (**) 48 000 (*) 958 párbeszéd 345 városban Összesen 146 800 fő vett részt 17 400 18 600 2015 2016 2017 2018 2015- ben 53 2016- ban 73 2017- ben 317 2018- ban 515 (Az Unió helyzetét 2018-ban értékelő beszéd elhangzásáig) A közösségi média több mint 35 millió elérése 1 millió néző kapcsolódott be internetes közvetítés révén 200 millió embert tudtunk potenciálisan elérni a médián keresztül (*) A résztvevők becsült száma 2018. szeptember 12-ig. (**) A résztvevők becsült száma 2018 végéig. Civil párbeszédek a Juncker elnök vezette Bizottság hivatalba lépése óta 149

A Juncker elnök vezette Bizottság AZ EURÓPAI UNIÓ NEVÉBEN FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ A civil párbeszédekben nem csupán a Bizottság vesz részt, hanem a többi uniós intézmény is csatlakozott. Mára már az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága is közvetlen kapcsolatot ápol az európai polgárokkal. A tagállamok követték a példát, és önálló vagy a Bizottsággal közös kezdeményezéseket indítottak. Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Európai Bizottsága 150

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) CIVIL PÁRBESZÉDEK REFLEKTORFÉNYBEN A CIVIL PÁRBESZÉDEK 2018 áprilisában az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös civil párbeszédet szervezett a szlovéniai Bled-ben. Az intézményeket az Európai Parlament tagjai, Franc Bogovič és Szanyi Tibor, valamint Violeta Bulc és Phil Hogan biztosok képviselték. A közönség ötletekkel szolgált a vidéki területek és az intelligens falvak fejlesztésére vonatkozóan, ahol a hagyományos és új szolgáltatások fejlesztése digitális technológiák és innovációk, valamint a tudás jobb felhasználása révén történik. A vita során kulcsfontosságú téma volt az összekapcsoltság és a közös agrárpolitika. European Union European Union European Union Milyen pénzügyi eszközök lesznek elérhetők a jövőben a kisvállalkozások, valamint a kutatás és az innováció támogatására? A szlovéniai Bled-ben szervezett civil párbeszéd egyik résztvevője Most döntünk a közös agrárpolitika jövőjéről, és gondoskodnunk kell arról, hogy az alkalmazkodjon a jövő kihívásaihoz, például az éghajlatváltozáshoz és a digitalizációhoz. A jövőben a mezőgazdasági termelők nemcsak traktort, hanem okostelefont és táblagépet is fognak használni. Segítséget kell nyújtanunk számukra a tanuláshoz és fejlődéshez, valamint ahhoz, hogy felkészüljenek ezekre a kihívásokra. A szlovéniai Bled-ben szervezett civil párbeszéd egyik résztvevője European Union Jean-Claude Juncker betartotta a német ajkú közösség napján a belgiumi St Vith-ben (2016. november 15-én) tartott civil párbeszéd során tett ígéretét, mely szerint 2017-ben ugyanezen a napon visszatér egy újabb civil párbeszédre. Az elnök élénk párbeszédet folytatott a közönséggel, amelyben Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának elnöke, Oliver Paasch, a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöke, valamint Pascal Arimont, az Európai Parlament tagja is részt vett. European Union European Union Élénk eszmecsere alakult ki 700 résztvevővel, akik számos nemcsak regionális és helyi szintű, de nemzetközi problémákkal is kapcsolatos témához szóltak hozzá. European Union Miért nem gyakorlat az újrahasznosítás mindenhol Európában? Nem határozhatunk meg olyan közös szabályokat, amelyeket minden tagállamnak be kell tartania? A belgiumi St Vith-ben szervezett civil párbeszéd egyik résztvevője Miért fizetnek többet a vidéki térségekben élő emberek a határokon átnyúló tömegközlekedésért? A belgiumi St Vith-ben szervezett civil párbeszéd egyik résztvevője EURÓPA JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ VITÁK AZ EURÓPAI PARLAMENT SZERVEZÉSÉBEN Az Európai Parlament Európa jövőjéről szóló, a teljes 2018-as éven át tartó magas szintű vitasorozatot indított és otthont adott ezeknek a vitáknak. Míg a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam állam-, illetve kormányfője ebben az évben Bojko Boriszov, Bulgária miniszterelnöke és Sebastian Kurz osztrák kancellár a plenáris üléseken rendszeresen folytatnak vitákat az európai parlamenti képviselőkkel, a többi tagállam vezetőinek most nyílik közvetlen lehetőségük arra, hogy a plenáris üléseken, a közvetlenül választott európai intézménnyel folytatott párbeszéd keretében nyilvánosan fejtsék ki Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket. Az Európai Parlament, elnöke, Antonio Tajani meghívására, eddig nyolc tagállam vezetőjét, Leo Varadkar ír miniszterelnököt (Taoiseach), Andrej Plenković horvát miniszterelnököt, António Costa portugál miniszterelnököt, Charles Michel belga miniszterelnököt, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnököt, Mark Rutte holland miniszterelnököt, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, és Emmanuel Macron francia miniszterelnököt fogadta az Európa jövője vitasorozat keretében. 151

AZ UNIÓ HELYZETE (2018) A KÖZVÉLEMÉNY ALAKULÁSA AZ EU-BAN

A közvélemény alakulása az EU-ban istock istock Photographer : Jonathan Mast Photographer : Bart Van Geffen 2017-hez képest az EU-ban a közvélemény bizakodóbb. Az Európai Unióban az emberek 58%-a optimistán ítéli meg a jövőjét. A gazdasági és pénzügyi válság 2007. évi kezdete óta az emberek most először vannak kedvező véleménnyel az európai gazdaság jelenlegi helyzetéről. A gazdasági és monetáris unió támogatottsága továbbra is nagyon erős (az euróövezetben 74%). Photographer : Didier Weemoels Az uniós intézményekbe vetett bizalom a 2017 őszén tapasztalt helyzethez képest növekszik. 2004 óta most, az európai választások előtt egy évvel a legmagasabb a lakosság azon részének aránya, amely úgy érzi, hogy számít a véleménye az Európai Unióban (45%), 70%-uk pedig már uniós polgárnak érzi magát. Forrás: Standard Eurobarométer felmérés, 2018. tavasza OPTIMIZMUS AZ EU JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATBAN Ön nagyon optimista, viszonylag optimista, viszonylag pesszimista vagy nagyon pesszimista az Európai Unió jövőjét illetően? TELJES MÉRTÉKBEN OPTIMISTA NEM TUDOM TELJES MÉRTÉKBEN PESSZIMISTA 70% 69 60% 50% 66 63 64 66 57 59 58 48 49 50 49 51 56 58 56 56 53 50 50 57 58% 40% 30% 20% 24 26 28 29 27 37 34 36 46 46 45 46 43 38 37 36 41 44 44 38 37 36% 10% 0% 7 8 9 7 7 6 7 6 6 6 6 7 6 7 6 6 6 6 5 5 5 6% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 154