Pénzügyi program - 7. rész Heti Kopogtatási Téma (7. hét) Vegye elő azokat a jegyzeteit, melyeket a Pénzügyi program előkészületeiben írt össze. Azokkal az eseményekkel fogunk dolgozni, amelyek azt okozták az életében, hogy kevesebb pénze lett, vagy romlani kezdett az anyagi helyzete, és azóta nem sikerül a pénzügyeket kordában tartani, stb. Ha több ilyen történet is van, egyesével foglalkozzon velük. FONTOS: Lehetőség szerint egy nap 1-et dolgozzon fel, illetve, ha áthúzódik egy másik napra is, a következő eseményre csak akkor térjen rá, amikor az előzőn már túl van. Cél, hogy a hét végére minden kellemetlen esemény érzelmi hatása semleges legyen. Gondoljon 1 konkrét eseményre. NE ÉLJE BELE MAGÁT, csak gondoljon rá. Adjon az eseménynek egy rövid, max. 3 szavas címet, ami összefoglalja az eseményt. Gondoljon úgy a történtekre, mintha egy film lenne, és adjon címet ennek a filmnek. Továbbra se élje bele magát! Amikor megvan a cím, saccolja meg, hogy ha beleélné magát, milyen erős lenne a rossz érzése 0-10-ig. Ezt a számot írja fel a film címe mellé, majd kezdje el a kopogtatást az alábbiak szerint! Kopogtatás közben előjöhetnek más érzések, más események is, amik a filmjéhez tartoznak, ezeket jegyezze fel. A negatív érzéseket a már ismert módon (Ha valami feljött közben) dolgozza fel. Addig dolgozzon egy eseménnyel, amíg már nincsen hozzá kapcsolódó érzése, és teljesen semlegesnek érzi (azaz a filmet le tudja vetíteni magában úgy, hogy nincsenek rossz érzései). Human Harmony Életmód Stúdió Minden jog fenntartva! 1132 Budapest, Visegrádi u. 60. I. emelet 6. A másolás és terjesztés semmilyen formában nem engedélyezett. Tel: 06-1/270-2281, Fax: 06-1/786-6104 info@humanharmony.hu, www.humanharmony.hu
1. Azt hiszem, hogy mióta ez történt, nincs elég pénzem A kapcsos zárójelbe tett kifejezést helyettesítse az esemény (film) címével. Annak ellenére, hogy ha *erre az eseményre+ gondolok, összeszorul a gyomrom és dühös leszek, mélységesen szeretem és teljesen elfogadom magam, és örülök, hogy végre ki mertem mondani, hogy mióta ez történt, nem tudok elég pénzt keresni. Annak ellenére, hogy nagyon dühös vagyok, mert hagytam, hogy *ez az esemény+ ennyi éven át megkeserítse az életemet, szeretem és elfogadom az akkori énemet is, hiszen azt tettem, amit a legjobbnak gondoltam. Annak ellenére, hogy bánt és elszomorít, hogy *emiatt az esemény+ miatt nem tudok elég pénzt keresni, el akarom fogadni a lehetőséget, hogy ez végre megváltozhat! emiatt jutottam ilyen mélyre ez nagyon bánt fel tudnék robbanni a dühtől! még mindig meg vagyok sértődve és szorongok de hát hogy tehették ezt velem? és én hogy tehettem ezt? haragszom magamra, hogy ez megtörténhetett kár, hogy akkor csak ennyi telt tőlem de egyszerűen nem volt más választásom sajnálom, hogy [ehhez az eseményhez] kötődik a pénztelenségem sajnálom, hogy csak most jöttem rá és sajnálom, hogy ennyire haragszom magamra, mert nem tudok eleget keresni nagy kár, hogy ennyit kellett szoronganom emiatt az is rosszul esik, hogy még mindig ilyen sértő ez a dolog bárcsak ne így történt volna jó lenne ezt az egészet kitörölni a múltamból mert ez most már nagyon zavar de sajnos megtörtént, én pedig elveszítettem a maradék önbizalmamat is jobb lett volna, ha máshogy alakult volna mert a pénztelenség miatt bűntudatom is van évek óta hordozom magamban ezt a csalódottságot és folyamatosan magamat büntettem az önmarcangolással elhanyagoltam magam és szégyellem, hogy nekünk azóta sincs elég pénzünk de akkor tényleg nem tehettem mást bárcsak meg tudnék bocsátani a történtekért bárcsak továbbléphetnék 2/7
Annak ellenére, hogy annyira zavarba jöttem attól, ami akkor történt, mégis mélységen és teljesen elfogadom magam. Annak ellenére, hogy teljesen megzavart, ami történt, zavart, hogy nem volt elég pénzünk, mélységesen szeretem és teljesen elfogadom magam. Annak ellenére, hogy annyira zavaró volt, ami akkor történt, annyira nyilvánvalóvá vált, hogy szegények vagyunk, mégis elfogadom magam és az érzéseimet. ez a zavar, hogy nincs elég pénz, még mindig bennem van még mindig szégyellem, hogy nem volt elég még mindig szégyellem, hogy nem volt elég ez a szégyen a pénz miatt ez a zavar, amit akkor éreztem megalázó volt annyira zavart annyira szégyelltem magam és annyira világossá vált mindenki előtt, hogy nekünk nincs elég ez a szégyen, ami akkor történt ez a szégyen, az akkori eset miatt annyira szégyelltem és annyira zavart az összes szégyen a pénz miatt szégyellem és zavart annyira zavart, ami történt nyilvánvaló lett, hogy nekünk nincs elég és ezt az érzést azóta is érzem azóta se tudok szabadulni tőle ez igaz volt akkor nekünk nem volt elég nagyon zavart nekünk nem volt elég ez akkor volt nem volt elég ez akkor volt amikor még nem volt elég nekünk nem volt elég de most lehet elég de hiszen soha nem volt elég most többet akarok növelni akarom a gazdagság tudatomat azt akarom, hogy legyen elég, és azt érezzem, hogy mindig lesz elég akkor nem jutott elég és ez nagyon zavart de most már más vagyok 3/7
és juthat elég és jut is elég Annak ellenére, hogy a családom mindig azt mondta, hogy mi szegények vagyunk / mi csórók vagyunk / mi prolik vagyunk, mélységesen szeretem és teljesen elfogadom magam. a szüleim agyon hajszolták magukat rengeteget dolgoztak, de sosem vitték semmire mindig szegények voltunk de amink volt, azt becsületesen szereztük meg én sem érdemlek jobbat, mint ami annak idején nekik jutott ki akarok törni ebből az ördögi körből, ki akarok törni a proliból mert nagyon rossz érzés, hogy évek óta ugyanabba vagyok beleragadva ugyanazokat a köröket futom hiába próbálkozom, mégsem tudok kitörni Annak ellenére, hogy mi sosem engedhettük meg magunknak azt, amit az osztálytársaim, barátaim szülei, mélységesen szeretem és teljesen elfogadom magam. 4/7 gyerekként mindig irigykedtem másokra, hogy nekik mennyivel jobban megy a dolguk ez még ma is így van a barátaim egy csomó dolgot megkaptak, amit én nem az ő szüleik megengedhették maguknak mi meg nem haragudtam a szüleimre, amiért mi nem engedhettük meg magunknak haragudtam a barátaimra, amiért ők megengedhették maguknak és haragudtam a barátaim szüleire, amiért ők nem voltak olyan csórók, mint mi tele vagyok elfojtott haraggal és szégyennel azt választom, hogy egyre inkább elengedem a pénzzel kapcsolatos szégyenemet tudom, hogy ők szégyellték a pénzt, magukat, a helyzetüket, de nekem már nem szükséges én elengedhetem a pénzzel kapcsolatos rossz érzéseket, és a szégyent azt választom, hogy ezeket a régi, rossz érzéseket jó érzésekkel helyettesítem felismerem, hogy a pénz csak az energiaáramlás egy eszköze, mindig elég van belőle és még nekem is juthat belőle bőségesen bárcsak így lenne!
azt választom, hogy megbocsátom a szüleimnek, amiért nem ismerték fel a pénz áramlásának igazi természetét hiszen én is csak most tanulom még ők hogyan ismerhették volna azt választom, hogy megbocsátom a barátaimnak, amiért néha jobb helyzetbe kerültek anyagilag, mint én azt választom, hogy megbocsátom a barátaim szüleinek, hogy ők egy kicsivel jobban ismerték, hogyan áramlik a pénz és egy kicsivel többet engedtek meg maguknak, mint az én szüleim azt választom, hogy elengedem ezt a sok-sok felgyülemlett haragot annak érdekében, hogy tovább ne állhassa útját a pénz szabad áramlásának az életemben megadok a pénz energiájának minden tőlem telhető segítséget, hogy az én éltemben is áramolhasson 2. Hogyan tudnék mégis megbocsátani a történtek miatt? Annak ellenére, hogy még mindig hatással vannak rám a történtek, ennyi idő távlatából talán elkezdhetném másképpen szemlélni. Annak ellenére, hogy ez az emlék cseppet sem halványult az évek során, szeretem és elfogadom magam, és megbocsátok magamnak azért, mert ezt a dühöt folyamatosan életben tartottam. Annak ellenére, hogy különösen rosszul érint, hogy újra rá kell gondolnom, elfogadom a lehetőségét annak, hogy esetleg tényleg eljött az idő az elengedésre és a megbocsátásra. 5/7 bárcsak olyan könnyű lenne megbocsátani de egyedül maradtam ezzel a sok teherrel és bűntudattal és engem még mindig ugyanúgy dühít, hogy ez történt akkor de most már legalább tudom, hogy ennek is köszönhetem, hogy ilyen szörnyű anyagi helyzetben vagyok igazságtalan, hogy egyedül én nem tudtam továbblépni legalábbis mostanáig mert most végre elég erőm van, hogy ezektől a rossz emlékektől megszabaduljak jó, hogy végre megengedhetem, hogy enyhüljön a fájdalom, még akkor is, ha összetört(ék) a szívem már nagyon régóta szeretném másképp érezni magam, amikor erre gondolok tudom, hogy nem könnyű megváltozni főleg úgy, hogy meg vagyok sértve, és szerintem nem is nekem kellene megváltoznom de mi lenne, ha nem mások kedvéért, hanem saját magam miatt tennék lépéseket?
lehetséges lenne elengedni ezt a haragot? tényleg elengedhetem? olyan régóta szeretném ezt az emléket másképp látni elgondolkodom rajta, hogy megbocsátok neki(k) és magamnak, akkor is, ha az, amit tettek, megbocsáthatatlan megbocsátok, amint késznek érzem magam erre mert ha ez megtörténik, biztosan megkönnyebbülök csakis magamért teszem meg azért, hogy megkönnyebbüljek, és jobban érezzem magam annyira régóta haragszom már emiatt [az esemény] miatt, hogy már belefáradtam azt akarom, hogy ez az érzésem megváltozzon most már rálátok [erre az eseményre], és tudom, hogy itt az ideje továbblépni megengedhetem magamnak, hogy elengedjem a bűntudatot ha ez kell ahhoz, hogy a pénz energiája áramolni tudjon az életemben, érdemes elengedni azt választom, hogy a megbocsátás biztonságos azt választom, hogy megteszem a kellő lépéseket az elengedéshez 3. Megérdemlem, hogy a lelki sebeim meggyógyuljanak Annak ellenére, hogy korábban eszembe se jutott volna megbocsátani, úgy döntök, hogy fényt és szeretetet küldök az akkori önmagamnak, és megbocsátok magamnak és mindenki másnak is, akik *ennek az eseménynek+ a szereplői voltak. Annak ellenére, hogy *ez az esemény+ mély sebeket ejtett rajtam, megengedem bölcs, gyógyító szellememnek, hogy ezeknek a sebeknek a begyógyításán munkálkodjon, mert most már kész vagyok a változásra. Annak ellenére, hogy eddig minden porcikám tiltakozott az ellen, hogy *ez az esemény+ meggyógyulhasson bennem, belátom, hogy talán tényleg azt tettük mindannyian, amit a legjobbnak gondoltunk, még akkor is, ha ezzel fájdalmat okoztunk egymásnak. Megengedem a bennem lévő bölcsességnek és szeretetnek, hogy gyógyító fényt küldjön erre az eseményre, és annak minden résztvevőjére. 6/7 nagyon nehezemre esik megbocsátani és mégis úgy döntök, hogy a megbocsátás könnyű és biztonságos nem akarom, hogy újra fájjon tudatosítom magamban, hogy ez nem most történik, mert most már bölcs vagyok, és meg tudom védeni magam de ha elmúlna, akkor többé semmi sem bizonyítaná, hogy ez történt velem ennek ellenére is biztos vagyok abban, hogy elindultam a változás útján
egy részem még tiltakozik az elengedés és megbocsátás ellen ez a részem azt érzi, hogy a megbocsátás igazságtalan lenne és most mégis megkérem ezt a részemet, hogy engedje el ezt az ellenállást az én érdekemben lehet, hogy ez egy soha vissza nem térő alkalom végre elengedhetek egy keveset ezekből a rossz érzésekből tudom és érzem, hogy valami meg fog változni bennem megengedem magamnak, hogy csak annyira változzak meg, amennyire biztonságos biztonságban akarom érezni magam olyan régóta szeretném ezeket az érzéseket elengedni ezért most szeretetet és fényt küldök a múltamnak erre a pontjára szeretetet és fényt küldök ennek az eseménynek minden résztvevőjére most már megtehetem, hogy továbblépek (3x) bárhogy is volt, már elmúlt az én döntésem, hogy folyton újrajátszom az eseményt, vagy inkább továbblépek én döntöm el, hogy jól akarom-e érezni magam a bőrömben csakis én döntöm el, hogyan akarom érezni magam ezután tudom, hogy ez egy nagy döntés mégis segítek az elhatározásommal az egész lényemnek, hogy a gyógyító folyamatok most azonnal beindulhassanak ezért most ellazulok és ezt a lazaságot fenntartom egész nap szeretem és elfogadom a változást és továbblépek (3x) VEGYEN EGY MÉLY LÉLEGZETET, TEGYE A KEZÉT A SZÍVÉRE, ÉS MONDJA EL A KÖVETKEZŐKET: Megköszönöm lényem minden egyes részének, hogy együttes erővel azon dolgoznak, hogy ezt a fájdalmas emléket meggyógyítsák! Szeretetet és fényt küldök minden sérült részemnek és az összetört szívemnek, és megengedem, hogy a lehető leggyorsabban meggyógyuljanak. Megbocsátok magamnak minden döntésemért, ami eddig megakadályozta a pénz áramlását az életemben, mert most már tudom, hogy akkor is a legjobbat tettem, amit tehettem, mint ahogy MOST is! Köszönöm, hogy a változás könnyű és biztonságos! Minden belégzéssel erőt és aktivitást szívok magamba, és minden kilégzéssel egyre lazább és lazább és lazább vagyok. VEGYEN EGY MÉLY LÉLEGZETET és állapítsa meg, hogy milyen erős az esemény címével kapcsolatos negatív érzésének az intenzitása 0-10-ig! Viszonyítási alapnak megtalálja a korábbiakban felírt számot. Addig folyassa a felbukkanó érzelmek feldolgozását, ameddig az esemény, amire gondolt, már semmilyen hatással nincs Önre! 7/7