Mikroökonómia - 9. elıadás

Hasonló dokumentumok
Közgazdaságtan - 8. elıadás

Piaci elégtelenségek. Az externáliák és a közjavak problémája

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

Állami beavatkozás, externáliák, közjavak. Kiss Károly. Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba?

Mikroökonómia - 6. elıadás

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Debreceni Egyetem AGTC

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACI KUDARCOK. Externáliák, közjavak. 34. és 36.

Próbaérettségi január 18.

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Mikro- és makroökonómia. Externáliákés közjavak Szalai László

A piaci kudarcok A MONOPÓLIUM KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. A monopólium keletkezése

5. Előadás. Piaci kudarcok

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Bevezetés s a piacgazdaságba

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

Mikroökonómia - 5. elıadás

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTBL60019)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Közgazdaságtan - 6. elıadás

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Környezetgazdaságtan. Emlékeztető: az externália hatása. 6. előadás. A szennyezés mint piaci kudarc kezelése: a Pigou-i hagyomány és a Coase-tétel

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTB60059)

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Mikroökonómia elıadás

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mikroökonómia - 7. elıadás

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Próbaérettségi január 22.

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Termelési tényezık piaca

Az állami gazdaságszabályozás

Debreceni Egyetem AGTC

AZ ÁLLAM SZEREPE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét JÓLÉTI GAZDASÁGTAN, 1. rész

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

Miért van szükség államra?

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Ökonómiai (közgazdasági) alapok

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

1. Externáliák. - externália, - közjavak, - piaci szerkezet, - információs aszimmetria. Ezek közül nézünk meg most néhányat részletesebben.

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

KÖZGAZDASÁGTAN - MIKROÖKONÓMIA

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Átírás:

Mikroökonómia - 9. elıadás PIACI ELÉGELENSÉGEK, KÖZJAVAK, EXERNÁLIÁK, AZ ÁLLAMI BEAVAKOZÁS INOKAI 1 A piac tökéletlen mőködése P egyensúlyi ár többlet hiány egyensúlyi mennyiség S Q Gazdasági koordináció Piaci koordináció láthatatlan kéz ár: informál, szabályoz Központi szabályozás bürokratikus központi tervezés Vegyes koordináció piaci szabályozás, de állami beavatkozással Ok: piaci elégtelenségek 2 1

Piaci elégtelenségek közjavak: senkit sem kívánatos kizárni a fogyasztásból (pl. honvédelem, közoktatás) externáliák (külsı gazd-i hatások): a piaci tranzakcióban részt nem vevınél is jelentkezik költség v. haszon (pl. környezetszennyezés) méltányos elosztás: a termelési tényezık elosztása nem egyenlı: - jövedelemtermelı képesség eltérı - méltánytalan egyenlıtlenségek kormány mérsékli szociális piacgazdaság monopóliumok korlátozása egyetlen termelı a piacon: nem hatékony! 3 Külsı gazdasági hatások - EXERNÁLIÁK A piaci szereplık saját helyzetük optimalizálására törekszenek - bevétel maximalizálás és költség minimalizálás - egyéni határbevétel, határhaszon:mu, és egyéni határköltség:mc optimum: MU MC (MR = MC) Példa: vegyi üzem tisztítatlan szennyvizet enged a folyóba Ezzel a tisztítás költségeit nem fizeti ki, azaz a termelés költsége (és változó költsége) alacsonyabb, tehát MC is alacsonyabb. A piaci partnerei a termék fogyasztói, akik az alacsonyabb áron több termék vásárlásában érdekeltek (a termék iránti piaci kereslet). A folyó környékén lakók (társadalom) számára a környezet állapota romlott, azaz hasznosságérzetük romlott, akár vásárolnak az üzem termékébıl, akár nem! A környezeti kár költségét a társadalom fizeti meg! 4 2

Externáliák: külsı gazdasági hatás harmadik félnél P P S S S P0 P* P0 Q0 Q Pl. vegyszer kereslete és kínálata ermelınél externália: környezetszennyezés Állam: kötelezı szőrıberendezés költségek nınek externália megszőnik, a termelt mennyiség és a piaci ár megváltozik! Q* Q0 Q 5 ársadalmi határhaszon: MSB - egy termék v. szolgáltatás pótlólagos egységének elıállításával járó összes hasznosságváltozás artalmazza: a piacon realizált egyéni hasznosságok összességét (ΣMR), és a piac által nem mért externális hasznosságokat is, azaz ΣMR MSB ársadalmi határköltség: MSC - egy termék v. szolgáltatás pótlólagos egységének elıállítása miatt felmerülı összes pótlólagos költség. artalmazza: Fogalmak: a piacon költségként felmerült egyéni határköltségek összességét (ΣMC), és a piac által nem mért externális költségeket is, azaz ΣMC MSC 6 3

Piaci egyensúly és társadalmilag hatékony inputfelhasználás MSC2 MSC Árak, P ΣMC = S P2 P1 MSB P* ΣMR = Q2 Q* Q1 A társadalmilag hatékony mennyiség (Q1) és ár (P1) eltér a piaci egyensúlytól! Iparági output, Q MSC esetén a társadalmilag optimális mennyiség (Q1) nagyobb a piaci optimumnál (Q*-nál), MSC2 esetén pedig a társadalmilag optimális mennyiség (Q2) kisebb Q*-nál! 7 Az externáliák csoportosítása: Negatív: az externália forrásának tekintett termék/szolgáltatás pótlólagos költségeket okoz a hatás külsı kárvallottjára. Pozitív: az externália forrásának tekintett termék/szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat a hatás külsı kedvezményezettjére ermelıi externália: egy termelı szolgáltatás nyújtása idézi elı az extern hatást (pl: környezetszennyezés - negatív, méhészet és gyümölcsös - pozitív) Fogyasztói externália: az extern hatást valamely termék v. szolgáltatás fogyasztása idézi elı (pl. hangosan hallgatjuk a HIFI-t, és ezzel zavarjuk a szomszédot - negatív stb.) 8 4

Az externáliák problémájának megoldása Jóléti közgazdaságtani iskola szerint (A. Pigou): az externálák jelenléte jóléti veszteséget okoz az externália internalizálása: beépíteni az extern hatást a piaci értékelésbe fokozatai: önkéntes megállapodás elismertetés független szakértı véleménye alapján kényszerő kártalanítás, jogi úton való kikényszerítés adminisztratív eszközökkel: kár: költségnövelés, pl. adóval haszon elıidézése: támogatás fizetésével 9 Az externáliák problémájának megoldása- példa adók alkalmazására adminisztratív eszköz: az externália által okozott kár: költségnövelés adóval F V Sb S0: eredeti kínálat, : kereslet A S0 : adó Sb: módosult kínálat A: termelıi többlet változása, F: új fogyasztói többlet, V: jóléti veszteség 10 5

Az externáliák problémájának megoldása Jogi (tulajdonjogi) közgazdaságtani iskola szerint: A probléma oka: az erıforrások -pl. természeti erıforrások - tulajdonjoga nem tisztázott A tulajdonjogok tisztázása után a piaci mechanizmus megszünteti az externáliát Feltételei: Ha egyértelmő és érvényesíthetı a tulajdonjog A tranzakciós költségek értéke nulla tárgyalásos úton mindenkinek jó megoldás, erıforrások hatékony allokálásával 11 Közjavak Magánjavak: egyénileg fogyaszthatók, csak azok jutnak hozzá, akik megfizetik az árat. (pl: grillcsirke, személygépkocsi, túrósrétes ) Közjavak: közösen fogyaszthatók- egy személy fogyasztása nem csökkenti mások fogyasztási lehetıségeit, mindenki számára szabadon, fizetség nélkül hozzáférhetık, (pl. utcai közvilágítás, városi járdák, közutak, rádióadás, nemzetvédelem, világítótornyok ) Mivel nincs díjfizetés, nincs árbevétel sem. - a tevékenység csak pozitív externáliát okoz, piaci bevétele nincs! Ismérvek: nemfizetıt nem lehet kizárni nincs rivalizálás a fogyasztók közt Kvázi közjavak: a fenti két ismérv közül az egyik igaz, a másik nem (pl: mozi, felsıoktatás, ) 12 6

Ki gondoskodik a közjavakról? ermelésük költséggel jár, de nincs árbevétel: nincs piaci kereslet A szolgáltatás biztosítása társadalmilag kívánatos!!! A fogyasztó helyett az állam rendeli meg, ı a fizetı fogyasztó. (forrása: adók) ermelı: lehet magánvállalat is! Miért nem lehet a fogyasztóval megfizettetni? Egyéni díjfizetés - egyéni fogyasztás mérése technikailag megoldhatatlan, vagy túl drága! Kollektív fogyasztás - kollektív fizetés: mindenki kevesebbet akar fizetni és többet fogyasztani - potyautas jelenség 13 Állami beavatkozás: Méltányosság P (munka ára) : munkakereslet S: munkakínálat P P* eredeti egyensúly Q1 Q* P : új, magasabb minimálbér Q 2 : ennyien keresnek állást (munkakínálat) Q 1 : ennyi munkahely van (munkakereslet) Q2 Q (munka mennyisége) Q 2 - Q 1 : munkanélküliek Megoldás: (állami támogatás) 14 7

Monopólium P S verseny esetén Q Monopólium: Magasabb ár, kevesebb mennyiség A fogyasztó veszít! Az állam korlátozza a monopóliumok mőködését! 15 Ki viseli az adóterheket? Az externáliák és közjavak kapcsán történı adóztatás esetén A, a termelıre vetik ki az adót: S0: eredeti kínálat, : kereslet Sb : adó, Sb: módosult kínálat Pb Pn P0 S0 P0:eredeti ár Pb: új ár ( fogyasztó fizeti!) Pn: nettó ár (a termelı számára maradó rész az árból) Pb = Pn + azaz az adót a fogyasztó fizeti 16 8

Ki viseli az adóterheket? Az externáliák és közjavak kapcsán történı adóztatás esetén B, a fogyasztóra vetik ki az adót: 0: eredeti kereslet, S: kíbálat : adó, b: módosult kereslet P* P0 Pb b 0 S P0:eredeti ár Pb: új ár ( fogyasztó fizeti a termelınek!) P*: tényleges ár (a fogyasztónak ténylegesen ennyibe kerül a termék) P* = Pb + azaz az adót a fogyasztó fizeti A fogyasztónak mindkét esetben ugyanakkora a költsége, a termelınek pedig a bevétele!!! 17 9