II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 1

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Kunadacs készülı településrendezési terve (szerkezeti és szabályozási terv, helyi építési szabályzat) teljes körő felülvizsgálatának és módosításának környezetvédelmi munkarésze az alábbi törvényekkel, rendeletekkel, megyei, kistérségi és települési tervekkel összhangban, azokhoz illeszkedve készül: 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmérıl 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról 2007. évi CXXIX. tv. a termıföld védelmérıl 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérıl 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervrıl Nemzeti Környezetvédelmi Program Kiskunsági Nemzeti Park térsége Területrendezési terve Bács-Kiskun Megye területrendezési terve Országos Hulladékgazdálkodási Terv és Országos Megelızési Program Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer pályázati anyaga és megvalósíthatósági tanulmánya Kunadacs község Kunszentmiklóssal és Szabadszállással közös környezetvédelmi programja Jelen dokumentáció a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében részletezett A környezeti értékelés általános tartalmi követelményei, valamint a véleményezésben résztvevı hatóságok elızetes szakmai véleményeinek figyelembevételével készült. Természet- és tájvédelem Kunadacs település közigazgatási területét érinti É-D i irányban a belterülettıl K re a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Peszéradacsi rétek nemzeti parki törzsterület, valamint a közigazgatási terület É i részét érinti a Felsı-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN 10001) elnevezéső Különleges madárvédelmi terület (Natura 2000 SPA), illetve a belterülettıl K re É-D i irányban a közigazgatási terület jelentıs részén a Felsı-Kiskunsági turjánvidék (HUKN 20003) kiemelt jelentıségő természet-megırzési (Natura 2000 SCI) területek, továbbá a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén a közigazgatási terület D i és É i középsı részén található ex-lege védett lápok. Ezen túlmenıen a Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában és kezelésében lévı egyéb országos jelentıségő védett természeti terület (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, ex-lege terület) nincs a közigazgatási területen. A közigazgatási területen helyi jelentıségő védett természeti terület a Hodályi-fenyves és a Gyöngyvirágos tölgyes. A közigazgatási terület DK i, DNy i és É i középsı részén találhatóak a természet védelmérıl szóló törvény értelmében védett természeti területek (természetes gyep, nádas és vizes élıhely területek). (A település teljes közigazgatási területét lefedı Dunavölgyi-síkon, illetve a Turjánvidéken található természeti területek a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet értelmében kiemelten fontos természeti területnek ÉTT minısülnek, tervezett ÉTT kijelölésrıl nincs tudomásunk.) Megegyezzük, hogy az Országos Területrendezési Tervrıl szóló módosított 2003. évi XXVI. törvény szerinti országos ökológiai hálózat (magterület, illetve ökológiai (zöld) folyosó és puffer terület) övezetébe tartoznak a település területén található védett természeti területek. A magterületek döntıen a nemzeti III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 2

parki és Natura 2000 területek, a folyosó terület döntıen az Adacsi-csatorna menti területek, míg puffer területek döntıen a természeti területek, melyek mindegyike az Országos Ökológiai Hálózat elemei. Vonatkozó fontosabb elıírások: A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 21. (1) bekezdésében foglaltak szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a gyep és nádas mővelési ág megváltoztatásához, továbbá a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A törvény 18. (3) bekezdésében foglaltak szerint: Természeti területen a jogszerően beépített, valamint vízjogi engedéllyel rendelkezı építmények kivételével tilos a természetes és természet-közeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonatától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. Továbbá az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdése, azaz a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdık és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termıföldekkel és a területekkel való takarékos bánás érdekében többek között az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejőleg a település közigazgatási területének a külön jogszabály alapján számított biológiai aktivitás értéke az átminısítés elıtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Levegıvédelem Kunadacs település közigazgatási területén a levegıterheltségi szint 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott egészségügyi határértékei az irányadók az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott területek kivételével, ahol ezen rendelet 4. mellékletében szereplı az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegıterheltségi szinteket kell alkalmazni. A térségben az uralkodó szélirány É ÉNy i. Immissziós helyzetkép: A település levegıjének minıségét tekintve a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegıjő részéhez tartozik az Országos Immissziómérı Hálózat adatai szerint, azaz az alap légszennyezettség nem számottevı. (A település a Környezetvédelmi Értesítı 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található A KAC 2001. évi pályázati felhívásai címő anyag 1. mellékletében foglaltak szerint sem a szennyezett, sem a mérsékelten szennyezett levegıminıségő települések között nincs felsorolva.) Ezen túlmenıen a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint Kunadacs közigazgatási területe olyan levegıterheltségi zónába esik, ahol a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és a benzol légszennyezı anyagok tekintetében a levegıterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a szilárd légszennyezı anyagok (PM 10 ) esetében pedig a levegıterheltségi szint a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van, míg a szilárd légszennyezı anyagok (PM 10 ) arzén, kadmium, nikkel és ólom tartalma tekintetében a levegıterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a policiklikus aromás szánhidrogének (benz(a)pirén) esetében pedig a levegıterheltségi szint a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. Ez köszönhetı a település és környéke adottságainak: kevés és jelentıs levegıterhelést nem okozó ipari üzem, nem jelentıs közúti közlekedés, viszonylag kevés parlagon hagyott mezıgazdasági terület. A településen a légszennyezı anyagok koncentrációi a 80-s évektıl napjainkig csökkenı tendenciát mutatnak a kén-dioxidra és a nitrogén-oxidokra vonatkoztatva. Ez jórészt a vezetékes gázhálózat kiépülésének és a visszaszoruló, illetve átalakuló ipari termelésnek az eredménye. (A település és közvetlen környezetének adottságai kedvezıek.) A kémiai légszennyezı komponensek tekintetében a település levegıje tisztának mondható. A szilárd légszennyezı komponensek (ülepedı- és szálló por beleértve a növényi polleneket is) aránya idınként számottevı, a növényi pollen esetében pedig jelentıs a térségben a helyenként burkolatlan útfelületeknek és a nem megfelelıen karbantartott zöldfelületeknek, az egyes helyeken elhanyagolt, parlagon hagyott mezıgazdasági területeknek, a közigazgatási terület középsı területei deflációra érzékeny III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 3

talajminıségének, valamint a csökkenı csapadék-mennyiségnek köszönhetıen. A zöldterületeken törekedni kell az allergiát okozó pollenő növények visszaszorítására. Az állattartó telepek környezetében a bőzterhelés idınként számottevı. Mindezen adottságokat együttvéve várhatóan tarthatók és tartandók is a fenti rendelet elıírásai szerinti immissziós határértékek. Emissziós helyzetkép: A települési kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredető. A kibocsátások jellemzıen 10 m alatt, néhány esetben pedig 10-20 m közötti magasságban történnek, így e terület nem játszik számottevı szerepet a nagy távolságba eljutó légszennyezés kialakításában. A település átszellızöttsége megfelelınek mondható. A közlekedésbıl adódó levegıterhelés mértéke nem számottevı, annak ellenére, hogy a helyi és az átmenı forgalom is megnövekedett kissé az utóbbi években. A főtési módok megoszlása a településen kedvezı képet mutat: a belterületen gyakorlatilag teljesen kiépített a gázhálózat és a gázzal főtı lakások aránya is magas és nem számottevı a vegyes tüzeléső kazánokban fával és egyéb szilárd tüzelıanyagokkal főtı külterületi lakások aránya. Kellemetlen szagok egyes állattartó telepek környezetében jelentenek idıszakonként problémát. Az allergiára hajlamos személyek számára gondot jelenthet a parlagon fekvı, illetve gondozatlan, gyomos, bolygatott külterületek nem elhanyagolható kiterjedése. A község belterületére ez nem jellemzı. Száraz idıszakokban jelentıs porszennyezés forrása lehet a néhány keskeny burkolatú és burkolatlan település széli út a község belterületén. Emellett mezıgazdasági munkák idején okozhat problémát a mezıgazdasági földterületekrıl származó porszennyezés. Légszennyezı anyag kibocsátás szempontjából jelentıs ipari üzemek, illetve termelı, vagy szolgáltató tevékenységet végzı létesítmények Kunadacs közigazgatási területén belül néhány kivételtıl eltekintve nem találhatóak. Ezen, illetve az egyéb kisebb levegıterhelést okozó üzemek, telephelyek a település belterületén, illetve külterületein a belterületi lakóterületek mellett és közelében, valamint távolabb lévı majorokban, gazdasági területeken üzemelnek döntıen. A település gazdasági területei az uralkodó szélirány szempontjából (néhány kivétellel) általában kedvezı elhelyezkedéssel a központi belterületi lakóterületek mellett és közelében, attól K re, továbbá a település külterületének É i részén találhatóak. Jelenleg a településen üzemelı számottevı termelı, szolgáltató üzemek, telephelyek a jelentısebb levegıterhelést* és környezeti konfliktust okozó üzemek megjelölésével a következık: A belterület K i szélén az 5211 jelő közút K i oldalán lévı gazdasági területen: lakóterület, illetve nemzeti parki terület mellett található - Épületgépészeti berendezés és eszköz raktár - Benzinkút és kapcsolódó létesítményei (dohánybolt, temetkezési iroda) - Gránit kereskedelem - Gabona közraktárak A belterület ÉNy i szélén tervezett gazdasági területen: - Paprikaszárító üzem - Gabonatisztító és gabonatároló A belterület szélétıl ÉK re mintegy 200 m-re lévı gazdasági területen (a volt Barátság Szövetkezet majorjában): nemzeti parki, illetve Natura 2000 terület mellett található - Csaba Kfr. Raklap és főrészáru gyártó üzem* szilárd Tüzép telep III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 4

A belterület szélétıl É-ÉNy ra mintegy 3,5 km-re lévı gazdasági területen (Felsıadacsi major): részben Natura 2000 területen található - Gabonaraktárak alig üzemelnek - Sertéstelep 10 éve nem üzemel - Egyéb raktárak növénytermesztés, mezıgazdasági tevékenység kiszolgáló létesítményei Ezek mellett a belterületi lakóterületeken üzemel asztalos mőhely, autószerelı mőhely, kisebb állattartó létesítmények, fuvarozók, illetve kereskedelmi létesítmények. Kissé kedvezıtlen a belterületen, illetve a belterület ÉNy i és ÉK i szélén, illetve ÉK re közelében található gazdasági területek elhelyezkedésén túl az a tény, hogy a gazdasági területekre rátelepültek (telekszomszédként, vagy közlekedési terület elválasztással) több helyen a lakóterületek bármiféle védı zöldsávok megléte nélkül, melyeken jelentıs levegıterhelést okozó technológiák nem üzemelnek, amellett hogy az egyéb külterületi gazdasági terület távol található a belterülettıl. A településen található egyéb termelı, szolgáltató tevékenységek telephelyein sem jelentısebb pontforrás, sem pedig jelentısebb helyhez kötött diffúz légszennyezı forrás nincs és várhatóan nem is létesül az alábbiak szerint. A meglévı és kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató területek a belterületen meglévı gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) területeken találhatóak, illetve kerülnek kijelölésre az É i gazdasági terület esetében. Ezen túlmenıen új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kerülnek kijelölésre a belterület DNy i és ÉK i széle mellett, továbbá a belterület szélétıl ÉNy ra mintegy 2,5 km-re az 5211 jelő közút É i oldala mellett. Ezen gazdasági területek esetében a viszonylag kedvezıtlen adottságok, azaz a lakóterületek közelsége és az ÉK i terület kivételével az uralkodó szélirányban való elhelyezkedés miatt ezen területeken a szabadban végzett számottevı levegıterhelést és bőzt okozó tevékenység megtiltásával és kötelezıen alkalmazandó tüzelıanyagok (gáz) elıírásával kívánjuk a levegıminıség romlását megakadályozni. Valamint, ahol lehetıség van rá, ott védı zöldsávok, védı fasorok kialakítása tervezett ezen meglévı és új gazdasági területek és a meglévı és tervezett lakóterületek között, mely további kedvezı puffert biztosít. Helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásokkal dolgozó technológiák nem települhetnek a kereskedelmi, szolgáltató területekre. A meglévı és tervezett különleges mezıgazdasági üzemi területek és iparterületek a település fentebb nem említett gazdasági területein, majorjaiban találhatóak, ilyen üzemek, tevékenységek a késıbbiekben is ezen területeken alakíthatóak ki ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdısáv védelme mellett. A belterülettıl ÉK re mintegy 200 m-re és É-ÉNy ra mintegy 3,5 km-re lévı majorok kapnak különleges mezıgazdasági üzemi terület besorolást, míg a közmőellátó területigényes építmények kerülnek iparterületi besorolásba. Jelentısebb különleges mezıgazdasági üzemi terület, azaz major bıvülést a terv nem tartalmaz a meglévı majorok jelentıs kihasználatlan területi tartalékai miatt. Új különleges mezıgazdasági üzemi terület a külterületen nem kerül kialakításra. Ezen iparterületek és különleges mezıgazdasági üzemi területek két kivétellel a belterületi lakóterületektıl távol találhatóak, illetve kerülnek kialakításra tervezett zöldterületek védelmében. Az uralkodó szélirány és a távolságok, valamint a majorok, állattartó telepek területe és az állatlétszámok szempontjából ezen majorok elhelyezkedése általában kedvezı. Kedvezı továbbá az a tény, hogy ezen gazdasági területek általában jó átszellızéső területeken találhatóak, valamint ezen területeken belül a védendı létesítmények irányában fasorok, illetve a lakóterülettel III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 5

szomszédos ipari gazdasági területek és majorok esetében a lakóterület felıli oldalon 10-30 m széles véderdısáv telepítését, vagy ilyen szélességben ültetési kötelezettséget kívánunk elıírni, melyek némi puffert biztosítanak a levegıterhelés szempontjából, valamint hogy a település külterületén a település külterületi részeire jellemzıen csekély számú tanya található, melyek építésének a lehetısége a késıbbiekben is csak korlátozottan megengedett. A továbbiakban jelentısebb létszámú állattartó telepek mőködését a belterülettıl É-ÉNy ra lévı majorban szorgalmazzuk a kiépített létesítmények okán, valamint a belterületi lakóterülettıl mért jelentıs távolság és az uralkodó szélirány szempontjából viszonylag kedvezı elhelyezkedése miatt. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a külterületi állattartó telepek üzemelésével járó bőzterhelés a belterületi lakóterületek döntı részén gyakorlatilag nem érzékelhetı és a majorok területén belül pufferként tervezett védı fasorok, illetve véderdı megerısödésével a vonatkozó állattartási elıírások szigorú betartása mellett várhatóan a majorok közelében is tovább enyhül. Ezt segíti az a tény is, hogy a belterületi háztáji állattartás sem számottevı (néhány tehén, sertés, ló, valamint baromfik). A település helyi állattartási rendelettel nem rendelkezik, melynek megalkotására (a mezıgazdasági haszonállatok tekintetében) a továbbiakban sincs szükség, ugyanis a 2012. évi XVIII. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény 6. (6) bekezdése értelmében 2012. október 01. óta mezıgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. A település közigazgatási területén a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti alsó és felsı küszöbértékő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem, valamint kiemelten kezelendı létesítmény nem található ismereteink szerint. A településen mőködı egyik üzemben lévı veszélyes anyagok mennyisége sem éri el a rendelet elıírásai szerinti alsó, vagy felsı küszöbértéket, illetve vélhetıen az alsó küszöbérték negyedét sem, így nem kell az üzemek körül veszélyességi övezetet kialakítani. Amennyiben valamely meglévı, vagy tervezett üzem esetében szükségessé válik veszélyességi övezet kijelölése, úgy azt szerepeltetni kell a rendezési terven a Korm. rendelet 28. -ban foglaltaknak megfelelıen, valamint be kell tartani az övezetre vonatkozó elıírásokat. Szélenergia hasznosítására, azaz szélerımővek telepítésére alkalmas térség a közigazgatási terület Ny i, ÉNy i széle az egyéb szempontok figyelembe vételével adatszolgáltatás szerint. Kunadacs közigazgatási területén üzemelı tevékenységek esetében a korábbi jogszabályok szerinti védelmi övezet nem került kijelölésre ismereteink szerint. Az új, bőz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bőzterhelınek védelmi övezetet kell kialakítania a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -a szerint. Amennyiben ilyen létesítmény kerül kialakításra, akkor az alábbiakat kell figyelembe venni: A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése szerint: A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülıépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülı, illetve a már mőködı légszennyezı források mőködésével összefüggı építményt. A védelmi övezetet minden esetben az érintett tevékenység telekhatárán belül kell biztosítani, azaz védelmi övezetet a továbbiakban az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területek köré nem tervezünk kijelölni. Javasoljuk az avar és kerti hulladék ártalmatlanítására, a porképzıdés megelızésére és a bőzös anyagok kezelésére vonatkozó önkormányzati rendelkezéseket kialakítani a hatályos elıírásoknak megfelelıen. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 6

Szorgalmazzuk a fentieken felül továbbá, hogy Kunadacs közigazgatási területén üzemelı, illetve a késıbbiekben ide települı tevékenységek az elérhetı legjobb technikát alkalmazzák üzemelésük során. Vonatkozó elıírások: A telepítendı üzemeknek és technológiáknak légszennyezı anyag kibocsátás szempontjából meg kell felelniük a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtására kiadott egyes rendeletek (4/2011. (I. 14.) VM rendelet, módosított 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, stb.) elıírásainak. A település egyes kommunális létesítményeinek bőz és egyéb légszennyezı anyag kibocsátása nem számottevı. A belterületi lakóterület szélétıl É ra mintegy 600 m-re lévı szilárd hulladéklerakó telep mintegy 10 éve bezárásra került és 2011-ben megtörtént a rekultivációja is, így légszennyezı anyag kibocsátása nem számottevı és egyre csökkenı mértékő. Kunadacs települési folyékony hulladékainak a leürítı helye a belterületi lakóterület szélétıl É ra mintegy 750 m-re található a bezárt szilárd hulladéklerakó telep mellett, melynek üzemeltetése során számottevı bőz nem keletkezik. A településnek kijelölt állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladék-temetıje, stb.) nincs, a településen egykor mőködött dögkút megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan levegıterheléssel nem kell számolni. Az üzemi veszélyes-, termelési- és a kommunális hulladékok tárolását, a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon. A közúti és vasúti forgalomból adódó levegıterhelés kérdéseit a zajterhelés kérdéseivel együtt a zaj- és rezgésvédelmi tervfejezet tárgyalja. A települési környezet levegıminıségét a gépjármőforgalom (ezen belül is a nehéz jármővek arányának) növekedése kedvezıtlenül, míg a gázfőtés terjedése kedvezıen befolyásolja. A belterület széli ingatlanok egy részének, valamint a külterületi majorok, illetve egyéb gazdasági területek gazdasági épületeinek főtése esetenként hagyományos tüzelıanyagokkal (vegyes tüzeléső kazánokban fa, illetve egyéb szilárd tüzelıanyag) történik. Javasoljuk ezen területeken is a vezetékes, vagy a tartályos gázfőtéses megoldások alkalmazásának szorgalmazását. A belterületi porszennyezés csökkentését a telkeken és közterületeken növénytelepítéssel, illetve az utak burkolásával lehet elérni. A gazdasági területeken belül és a mezıgazdasági területek dőlıútjai mellé védıfásítás javasolt. A növényi pollen szennyezés a gyomnövények (elsısorban a parlagfő) megfelelı irtásával és a zöldterületek karbantartásával szorítható vissza. Zaj- és rezgésvédelem A település lakóterületeit, valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területét, a temetıt és a zöldterületeket, továbbá a külterületi (beépítetlen) mezıgazdasági területeket zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias beépítéső), valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetık és a zöldterületek" területi funkcióba szükséges sorolni. A település településközponti vegyes területeit zaj- és rezgésvédelmi szempontból Vegyes terület területi funkcióba szükséges sorolni. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területeket, azaz a bel- és külterületi gazdasági területeket és majorokat zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Gazdasági terület" területi funkcióba sorolandók. Ezen besorolást a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet vonatkozó elıírásai indokolják. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 7

A fentiek szerint a vizsgált területen 3 különbözı zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkció különíthetı el, melyekhez kapcsolódó zajterhelési határértékeket a fenti rendelet tartalmazza. Megjegyezzük, hogy a már meglévı, üzemelı zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenységek, vállalkozások környezetében majdani beépítésre kerülı területek kijelölésénél, elhelyezésénél ugyancsak a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben elıírt zajterhelési határértékek teljesülését kell figyelembe venni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylı létesítmény (egészségügyi, oktatási, mővelıdési, stb.) körül kialakítható csendes övezetek, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek, azaz a zajvédelmi zónáknál megadott zajterhelési határértékeknél szigorúbb határértékekkel védett területek Kunadacs közigazgatási területén nem találhatóak, illetve kialakítását a terv sem javasolja az önkormányzat szándékaival összhangban, ugyanis az egyéb zajterhelési határértékek is elegendıen szigorúak és betartásuk jelenleg is egyes helyeken nehézséget okoz. Zajterhelés szempontjából jelentıs ipari és mezıgazdasági üzemek Kunadacs közigazgatási területén belül néhány, a gazdasági területeken lévı üzem kivételével nem találhatók (a terület üzemektıl származó zaj szempontjából nem terhelt, azaz fokozottan zajos terület nem található). A belterületi lakóterületekbe ékelıdve, valamint a lakóterületek melletti és közeli gazdasági területeken található egyes üzemek (raklap és főrészáru gyártó üzem, paprikaszárító, gabonatisztító) tevékenységük során számottevı zajkibocsátással járnak, azonban határérték feletti zajkibocsátással üzemelésük során valószínősíthetıen nem kell számolni. A tervezett és meglévı gazdasági területekre a levegıvédelmi tervfejezetben ismertetett nem zajos mezıgazdasághoz, illetve élelmiszer iparhoz kötıdı feldolgozó-ipari üzemek, valamint ezek kiszolgáló létesítményei, továbbá a jó közlekedési kapcsolat és a természeti adottságok teremtette termelı, illetve kereskedelmi, szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk. A meglévı és kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági, valamint különleges mezıgazdasági üzemi területek kerülnek kialakításra. A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági, valamint a különleges mezıgazdasági üzemi területek a belterületi lakóterületek felé 10-30 m széles ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdısáv védelmében létesülhetnek, üzemelhetnek, illetve bıvülhetnek, azonban javaslatunk szerint a rendeletek elıírásainak megfelelı zajosabb tevékenységek az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területek lakóterületektıl távolabb esı területeire települhetnek. A gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari és különleges mezıgazdasági üzemi) területek több helyütt meglévı lakóterületi és egyes különleges területi funkcióval (belterületi lakóépület, külterületi beépítetlen mezıgazdasági területek, zöldterületek) közvetlenül határosak. A két területi funkcióban megengedett zajterhelési határérték között 10 db a különbség. Ezt a különbséget a korábban részletezett belterületi lakóterületek és a tanyákkal ritkán beépített és a késıbbiekben is csak korlátozottan beépíthetı érintett külterületek miatt és ellenére a meglévı és tervezett gazdasági terület határán belül a védendı létesítmények irányában létesítendı telekhatár menti fasorok, illetve 10-30 m széles, háromszintő, örökzöld növényeket is tartalmazó véderdısávval szükséges csökkenteni. A véderdısáv méreteinek kialakításánál minden esetben akusztikai méretezés javasolt, hogy elérje a kívánt hatást. Ezen létesítmények összes célforgalma nem haladhatja meg a célforgalmat biztosító út jelenlegi forgalmát 20 % - nál nagyobb mértékben. (Ezen megállapítás minden a gazdasági területeken üzemelı létesítményre és a különleges területek üzemelésére is vonatkozik.) A gazdasági területek irányába, azok közelében a település belterületén nem tervezett lakóterület bıvítés hatásterületen belül, illetve védı zöldsáv kialakítása nélkül. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 8

A különleges területeken a Kmü kivételével üzemi zajforrások nincsenek és nem is létesülnek. Az állattartó telepeket tartalmazó major területek üzemelése nem jár jelentıs üzemi zajkibocsátással. A fasorok, valamint a véderdısávok hangcsillapító hatása, továbbá az övezeti besorolások biztosítják a gazdasági területekrıl származó zaj a lakó- és egyes különleges területekre elıírt zajterhelési határértékekre történı csillapítását. A lakóterületekbe ékelıdött gazdasági területekbe nem sorolt kisebb termelı, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeket zajvédelmi szempontból a lakóterületi funkcióba soroljuk. (Ezen létesítményeknek a lakóterületre elıírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket kell biztosítaniuk üzemelésük során.) A vegyes, illetve a lakó- és egyéb különleges területi funkció között 5 db a zajhatárérték különbség. Ezen területek esetében az üzemi és szabadidıs létesítményekben folytatott tevékenységekbıl származó zaj- és rezgésterhelési határértékek túllépése nem várható, ugyanis a lakóterületekkel szomszédos településközpont vegyes területen lévı létesítményekben zajos tevékenységek nincsenek és nem is létesülhetnek. A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylı rendezvénytıl a közterületi rendezvény kivételével és egyéb helyhez kötött külsı zajforrástól származó szabadidıs zaj terhelési határértékei a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében foglalt: az üzemi és szabadidıs létesítményekben folytatott tevékenységektıl származó zaj terhelési határértékeinek felelnek meg. Ezen túlmenıen azonban tárgyi tevékenységek megengedett üzemeltetési helyére, idejére, stb. vonatkozóan az önkormányzat helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat állapíthat meg (önkormányzati rendelet formájában) jelenleg a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. (Az Önkormányzat jelenleg erre vonatkozóan nem rendelkezik helyi szabályokkal.) Ehhez kapcsolódó probléma Kunadacs közigazgatási területén jelenleg nincsen és a késıbbiekben sem várható adatszolgáltatás szerint. A közúti forgalomból adódó levegı- és zajterhelés a település térségében nem jelentıs, azonban a forgalom növekedésével egyre növekvı mértékő. Az 5211 jelő közút az igazgatási terület középsı részét szeli át K Ny i irányban és a belterület ÉK i szélén általában közepes, illetve nagy közterület szélességő területeken vezet és az uralkodó szélirány ezen légszennyezı anyagokat a lakóterületek egy kis része felé továbbítja érzékelhetı levegıterhelést okozva ezzel. Az út belterületi szakaszainak becsült távlati forgalmából számított zajterhelés átlagos becsült értéke a belterületi lakóterületen L AM (7,5) = 62/54 dba (nappal/éjjel). A fıút ezen szakaszai mellett meglévı lakó-, településközpont vegyes és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek találhatóak az általában közepes, illetve nagy szabályozási szélesség mellett 2 10,0 m-s elıkerttel épített épületekkel. Az út ezen szakaszainak a forgalmából adódóan idınként és helyenként nem számottevı mértékő (nappal 1-2 dba, míg éjjel 3-4 dba) zajhatárérték túllépés adódik. A zajcsökkentés passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhetı el (sebességkorlátozás, a közút felıli védendı helyiségek nyílászáróinak zajvédı üvegezése, akusztikai szempontból un. csendes aszfalt burkolat az út belterületi szakaszain, stb.) Egyéb közút jelenleg nem érinti a település közigazgatási területét. Új lakó- és ipari gazdasági terület kijelölése ezen út irányában csak megfelelı szabályozási szélesség tartása mellett lehetséges az út hatásterületén kívül. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 9

A település közigazgatási területén található önkormányzati utak, illetve magán tulajdonú utak forgalma jelenleg és a késıbbiekben sem lesz jelentıs, így a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek a távlati forgalom esetén is és jelentıs levegıterhelést sem okoz a forgalom. Az Országos és a Megyei Területrendezési Tervben foglaltak szerint az önkormányzat szándékaival összhangban az M8 autópálya a közigazgatási terület DK i szélét halad keresztül ÉK Ny-DNy i irányban. A nyomvonal a belterületi lakóterületek szélétıl D re legközelebb mintegy 2,5 km-re, zaj- és levegıvédelmi szempontú hatásterületein kívül halad gyakorlatilag beépítetlen (és lakóépületekkel a késıbbiekben is csak igen korlátozottan beépíthetı) jó átszellızéső mezı- és erdıgazdasági területeken, így a távlati (jelentısebb) forgalmat is figyelembe véve számottevı zaj- és levegıterhelés növekedéssel, ezáltal zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni az úthoz közeli lakóépületek esetében az ezen nyomvonalon haladó forgalom és a jó átszellızés miatt. Kiépítése kedvezı az uralkodó szélirány szempontjából, továbbá jelentıs belterülettıl mért távolsága miatt. Hasonló forgalmú utakra készített környezeti hatástanulmányok szerint ezen út távlati forgalmára számított hatásterülete levegıvédelmi szempontból 80-100, míg zaj- és rezgésvédelmi szempontból 80-120 m közé esik, ahol már biztonsággal teljesülnek a zaj- és levegıterhelési határértékek. A fentiekbıl következıen ezen út távlati forgalmából a lakóterületek környezetében zajhatárérték túllépés nem lesz és a közlekedési forgalomból adódó levegıterhelés sem lesz érzékelhetı. A közigazgatási területet érintı 5211 jelő közút mentén a zajvédelmi funkciójuk mellett levegı- és talajvédelmi okokból is ajánlott védı zöldsávok, fasorok kialakítása és fenntartása. Egyéb utakra nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, de a forgalmuk olyan csekély, hogy határérték túllépés a fejlesztésekbıl adódó távlati forgalmukat figyelembe véve sem várható. Ezen utak (önkormányzati mellékutak és az egyéb utak) jelenleg tulajdonképpen csak célforgalmat bonyolítanak külterületen általában beépítésre nem szánt területek mellett haladnak, ennek ellenére ezen utak mellett is indokolt a levegı- és talajvédelmi szempontokon túl zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevı fasorok telepítése a tájesztétikai szempontokra is figyelemmel. A tervezett gazdasági és különleges mezıgazdasági üzemi területek kijelölése és majdani üzemelése sem okoz a korábbi feltételek alapján akkora forgalomnövekedést a település útjain, hogy ebbıl adódóan zajhatárérték túllépésre és számottevı levegıterhelés növekedésre kelljen számítani. A tervezett és meglévı belterületi önkormányzati lakóutakon a közlekedés csekély, így zajhatárérték túllépés a késıbbiekben sem várható. A vasútvonal Kunadacs közigazgatási területét nem érinti, így a vasúti közlekedésbıl származó zaj- és levegıterheléssel a településen nem kell számolni. Lakóterület bıvülés a belterület ÉNy i és D i részén és irányában, valamint a belterületen meglévı üres telkek beépítésével tervezett. A lakóterület bıvítési területek nem érintenek jelentısebb forgalmú közutat (védıfasor védelmében hatásterületen belül) és gazdasági területet sem fasor, vagy ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdı védelme nélkül (meglévı és tervezett lakó-, illetve mezıgazdasági területekkel határosak közvetlenül). (A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági, illetve a különleges mezıgazdasági üzemi területek lakófunkció felıli telekhatárán belül védı fasorok és 10-30 m széles ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdısáv kialakítását írtuk elı többek között a zajterhelési határértékek teljesíthetısége érdekében.) A fentebbi intézkedésekkel a gazdasági területek célforgalmával növelt forgalmi zajterhelés esetén is teljesülnek várhatóan a zajterhelési határértékek. Vonatkozó elıírások: III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 10

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet elıírásai az irányadók a terület beépítésével és a technológiák üzemeltetésével kapcsolatban. Termıföld- és talajvédelem A talaj védelmét szolgáló javaslatok jelentıs része egybeesik a felszín alatti vizek védelmében tett javaslatokkal. A termıföld- és talajvédelem kiterjed a földfelszín különös tekintettel a talaj, a felszín alatti rétegek, a kızetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. A talajvédelem célja a talaj funkcióinak tartós biztosítása, vagy helyreállítása, ennek érdekében a veszélyeztetés, károsítás mérséklése és megszüntetése. A termıföld védelmérıl a 2007. évi CXXIX. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkeznek, a védett természeti területeken azonban a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. elıírásait is figyelembe kell venni a területek beépítése, illetve hasznosítása során. Kunadacs térsége a Duna menti síkság és a Duna-Tisza közi síkvidék területének határán, ezen belül a Csepel-Mohácsi-síkság ÉK i és a Kiskunsági-homokvidék ÉNy i határán, a Solti-sík ÉK i Csepelisík DNy i, valamint a Kiskunsági-homokhát ÉNy i részére esı tájegységén helyezkedik el a 93-105 mbf.-i tengerszint feletti magasságon. A terület enyhe lejtéső a belvízcsatornák felé mutató, fı lejtésviszonya K rıl Ny i irányú. Az alacsonyabb területek a közigazgatási terület Ny i részein találhatóak, míg a belterület a középmagas részen települt. Földtani szempontból a talajképzı kızet a közigazgatási terület Ny i mélyebb részén a holocén korú folyóvízi homok, kavics, ártéri iszap, agyag, mésziszap, tızeg és futóhomok, míg a közigazgatási terület egyéb területein a pleisztocén korú futóhomok. Mérnökgeológiai szempontból a közigazgatási terület D i középsı részén az ártéri infúziós lösz, míg egyéb mély fekvéső területein foltokban a mésziszap, édesvízi mészkı a jellemzı talajtípus, a közigazgatási terület egyéb területein pedig általában futóhomok található. Genetikai talajtérképek alapján a közigazgatási terület D i, ÉK i és középsı területein foltokban (döntıen a belvízcsatornák mellett) lápos réti talajok, míg a közigazgatási terület egyéb részein döntıen futóhomok talajok fordulnak elı. Fao talajtérképek szerint a közigazgatási terület középsı és Ny i részén lápos réti talaj, míg a közigazgatási terület egyéb területein futóhomok talajok fordulnak elı. Talajlepusztulás szempontjából a közigazgatási terület általában nem erodált, vagy nem jelentıs mértékben erodált terület, Ny i széle a lehordott talaj felhalmozódási területei (szedimentáció) kategóriába sorolható, míg a fennmaradó K i erdıkön kívüli területek deflációra hajlamos területek. A fentieket összefoglalva és kiegészítve az alábbi tájtípusok különíthetıek el a település közigazgatási területén: A közigazgatási terület középsı É-D i irányú sávja, valamint K i és DK i széle futóhomokos hordalékkúp-síkság, szılı-gyümölcsös és erdımozaikos kultúrsztyep, közepes és mély talajvízállással tájtípusba sorolható. Ezen belül: - A középsı és K i területek tájtípusa a Félig kötött buckás homokvidék telepített erdıkkel és homokpusztarét-maradványokkal. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 11

- A DK i terület tájtípusa: Buckaközi medencék magas talajvízállással, lápos réti, illetve szikes réti talajokkal. A közigazgatási terület ÉNy i, DNy i és ÉK i része az ártéri síkság magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúrsztyep tájtípusba sorolható. Ezen belül: - A vizsgált területek tájtípusa a Folyóhátak közé zárt (réti) szikes árterek. Környezetföldtani szempontból a térség talajai egyöntetően felszíni szennyezıdésre erısen érzékeny porózus képzıdmények. Ezt fokozzák a következı fejezetben részletezendı a talaj vízföldtani, vízgazdálkodási tulajdonságai. Ezek mellett a kunadacsi talajok szerves anyag tartalma közepes, illetve alacsony, mely kedvezıtlenül befolyásolja a talaj káros környezeti hatásokkal szembeni puffer kapacitását. A jellemzı É ÉNy i széliránynak és a helyenkénti viszonylag kedvezıtlen talajszerkezeteknek, valamint egyes helyeken a parlagon hagyott termıföldeknek köszönhetıen, továbbá az út menti védıfásítások eltőnése miatt az igazgatási terület középsı területein elıfordulnak idıszakosan deflációra érzékeny területek. Ezen területeken mezıvédı erdısávok telepítése javasolt a megfelelı területhasznosítás mellett. Az erdısávok telepítése különös figyelemmel a növénytermesztési, táj- és természetvédelmi szempontokat is szem elıtt tartva végzendı. A vizsgált területen kiemelt védettségő geológiai képzıdmény, védendı földtani érték nem található. A település közigazgatási területén nincs legális, mőködı építıipari, illetve szilárd ásványi nyersanyag lelıhely (mőködı külszíni bánya, meddıhányó, célkitermelı hely, valamint bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség, illetve bányászati célt szolgáló létesítmény készletezett megkutatott terület) sem. A település közigazgatási területét nem érinti sem kutatási terület, sem koncessziós elıkészítési terület. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága nyilvántartása szerint a közigazgatási területen nincs bányászati joggal érintett terület, továbbá a nyilvántartásban nem szerepel a települést érintı földtani veszélyforrás. Nagynyomású szénhidrogén szállítóvezeték harántolja a település közigazgatási területét, melynek biztonsági övezetében be kell tartani az ezekre vonatkozó elıírásokat. A településen esetlegesen található korábban felhagyott anyaggödröket (homok- és tızegbányákat) a területek késıbbi hasznosításának megfelelıen rekultiválni szükséges. A talaj (és talajvíz) öntisztuló képességét meghaladó mértékő szennyezéssel járó tevékenység (területhasználat) megfelelı mőszaki védelem nélkül nem végezhetı. A megtörtént és esetlegesen bekövetkezı szennyezések szakszerő ártalmatlanításáról (rekultivációjáról) gondoskodni kell. A talajszennyezések megelızésére fokozott figyelmet kell fordítani a jelentısebb és a kisebb egyéni gazdaságok mőtrágya és vegyszerhasználatának kiemelt ellenırzésével. A természeti területeken belül a vegyszerhasználat általában csak korlátozottan engedhetı meg. Errıl részletesen a terület kezelési szabályzata rendelkezik. A talajerı utánpótlásnál a szalmás szerves trágyát elınyben kell részesíteni a hígtrágyával szemben. (Jelenleg nem üzemel állattartó telep Kunadacson hígtrágyás technológiával ismereteink szerint.) A település kommunális létesítményeinek talajra és felszín alatti vízre gyakorolt hatása a bezárt szilárd hulladéklerakó telep esetében felmérésre került. Ezen létesítmény rekultivációja 2011-ben megtörtént. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban és a rekultivációs tervben, valamint az utógondozási tevékenységrıl szóló jelentésben foglaltak szerint a létesítmény üzemelési ideje alatt számottevı talaj- és III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 12

talajvízszennyezést nem okozott. Kunadacs települési folyékony hulladékainak a leürítı helye a jogszabályoknak megfelelıen a hatóságok által folyamatosan ellenırzött módon üzemel a talajvízminıséget monitoring rendszerrel ellenırizve. A településnek kijelölt állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladék-temetıje, stb.) nincs, a településen egykor mőködött dögkút megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan talaj- és talajvízszennyezéssel nem kell számolni. A fenti bezárt szilárd hulladéklerakó területe újrahasznosításának feltételei a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban, majd a rekultivációs tervben kerültek megállapításra. A felülvizsgálati dokumentációban, valamint az utógondozási tevékenységrıl szóló jelentésben foglaltak szerint a talajvízben nem tapasztalható szennyezettség, így mőszaki beavatkozás nem szükséges, illetve kármentesítési mőszaki beavatkozás sem indokolt. A lerakó közvetlen területe a késıbbiekben sem építhetı be (beépítésre nem szánt terület). (Megjegyezzük ellenkezı szándék esetén, hogy a felhagyott és lezárt létesítmények beépítése állékonysági problémák és a bomlás következtében keletkezı gázok, a talajba és esetlegesen a talajvízbe szivárgó szennyezett csurgalékvizek, stb. miatt néhány évtizedig nem javasolt és ezután is a beépítés feltételeit részletes talajmechanikai, valamint talaj- és talajvíz-szennyezettségi vizsgálatokkal kell meghatározni.) Egyéb a település területén meglévı, megmaradó létesítmények üzemeléséhez kapcsolódóan ismereteink szerint talajszennyezéssel nem kell számolni. További talajvédelmi szempontú elıírások: - A termıföld minıségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termıhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédı gazdálkodást kell folytatni. - A termıföldön történı beruházások építés engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építés engedélyezési tervdokumentációban külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. - A földmozgással járó munkavégzések során: o A felsı humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; o A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); o Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelsı rétegként elteríteni; o A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területrıl elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. - A mővelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelıen, szakaszosan kell végrehajtani és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti mővelési ágnak megfelelıen kell hasznosítani. Vízgazdálkodás és vízvédelem A Kunadacs térségi talajok vízgazdálkodási szempontból a közigazgatási terület középsı Ny i részén, valamint a K i szélén általában az igen nagy víznyeléső és vízvezetı képességő, gyenge vízraktározó képességő, igen gyengén víztartó talajok, míg a közigazgatási terület K i részén és Ny i szélén a gyenge és igen gyenge víznyeléső, igen gyenge és szélsıségesen gyenge vízvezetı képességő, erısen és igen erısen víztartó, kedvezıtlen vízgazdálkodású lápos réti talajok a jellemzıek. Vízföldtani szempontból a talajvíztároló kızetek a közigazgatási terület Ny i felén a pleisztocén és holocén kiváló vízvezetı képességő (alluviális- és terasz-) homokos kavics rétegek (a nagyobb folyók mentén a parti szőréső vízkészletek tárolói). A rétegvíztárolók a közigazgatási terület DNy i részén a pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkı, míg a közigazgatási terület egyéb részén a pleisztocén fluvioeolikus homok, kavics rétegek. A rétegvíztárolók vízföldtani határa a közigazgatási terület DNy i részén húzódik. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvényben foglaltak szerint Kunadacs közigazgatási területét Országos vízminıség-védelmi terület övezete nem érinti. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 13

Kunadacs közigazgatási területének szennyezıdésérzékenységi besorolása: Érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területek a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletében foglaltak szerint (a felszín alatti víz védelme szempontjából). A vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló módosított 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 2013. szeptember 1.-én hatályba lépett módosítása értelmében Kunadacs közigazgatási területén több fizikai blokk került nitrát-érzékeny besorolásba. A fenti rendelet 5. (1) bekezdés be) pontja értelmében a település belterülete nitrátérzékeny területnek minısül kivéve ha a felszín alatti víz nitrát tartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket és ahol a településrendezési terv alapján állattartás folytatható. A nitrát-érzékeny területeken mezıgazdasági tevékenységet folytatóknak mezıgazdasági tevékenységeit a rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezıgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott elıírásai szerint kell végeznie. Megjegyezzük, hogy 2013. augusztus 31.-ig ezen rendelet mellékletének B) RÉSZ-ében szerepelt Kunadacs, így közigazgatási területe nitrát-érzékeny területnek minısült. A vizsgált térség a felszíni vizek tekintetében a csatornák (nem állandó vízfolyások) a 3. idıszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak a hatályos többször módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet elıírásai szerint a szennyvizek befogadóba való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan. A 2004. augusztus 5. - tıl hatályos "A felszíni vizek minısége védelmének szabályairól" szóló módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai szerinti technológiai és országos vízminıség-védelmi területi kibocsátási határértékeket, valamint a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezı anyag tartalmának küszöbértékeit a 28/2004. (XII. 25.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák. A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtı területek kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint Kunadacs közigazgatási területe nem tartozik az érzékeny felszíni vízfolyások vízgyőjtı területéhez. A terület felszíni vizeinek mennyiségét döntıen a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg. A felszíni vizek minıségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a mőködı ipar befolyásolja. Hatással van a vízminıségre a mezıgazdasági mővelés alatt álló területekrıl bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. A vízrendezés és vízhasznosítás kérdéseit külön munkarész tárgyalja részletesen. A felszín alatti vizek minıségi szempontból veszélyeztetettek. Kunadacs közigazgatási területén különbözı vízháztartású talajok találhatóak: - A közigazgatási terület Ny i részén és K i szélén fekvı területek a szélsıséges vízháztartás típusába tartoznak. - A közigazgatási terület középsı É-D i sávjában a felfelé irányuló vízmozgás a jellemzı. - A közigazgatási terület D i szélén egy folt a rendszeres vízborítás típusába tartozik. A talajvízkészletek a település közigazgatási területén általában 20-30 m közötti mélységben, a holocén és pleisztocén korú laza összletben (dunai hordalékban) találhatóak, mely alatt a pleisztocén, majd a Felsı - pannóniai és a Levantei agyagos - homokos - kavicsos üledéksor következik. A terület vízföldtani adottságai a kinyerhetı víz mennyisége szempontjából elsısorban a pleisztocén üledékekben kedvezıek. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 14

A talajvízszintek az utóbbi idıszakban kezdetben kissé emelkedtek, majd csökkentek, a legutóbbi idıben pedig emelkednek. A település területén lévı a rekultivált szilárd hulladéklerakó telephez annak ingatlanán létesített 3 db általunk ismert talajvíz-megfigyelı kút adatai alapján a talajvízszintek a belterületi lakóterületek szélétıl É ra mintegy 600 m-re 2012 nyarán -2,7-5,5 m mélységben alakultak. A talajvíz-tükör terep alatti becsült átlagos mélysége más források (a településen korábban végzett talajmechanikai fúrások során, továbbá az ásott kutakban észlelt vízszintek alapján a magasabb területeken -4,00 - -7,00 m, míg a mélyebb területeken -1,50 - -3,00 m (nyugalmi talajvízszint). A rendelkezésre álló adatok, információk alapján megállapítható tehát, hogy a térségben az átlagos talajvízszint a magasabb területeken viszonylag mélyen, míg a mélyebb területeken viszonylag magasan helyezkedik el. A talajvízjárásra jellemzı, hogy a vízszint sokéves ingadozása közepes, általában 1-3 m közötti. Ezen kb. 20-30 m mélységig kitermelhetı talajvizek minısége a térségben többek között magas ammónia-, vas- és mangántartalma miatt kifogásolható. A térségben a talajvizek áramlásának fı iránya ismereteink szerint K rıl Ny i irányba mutató. A rétegvizek Kunadacs közigazgatási területén a 20-30 m alatt kezdıdı mintegy 80-100 m vastag pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkı rétegekben (a közigazgatási terület DNy i részén), illetve a pleisztocén és felsı pliocén fluvioeolikus homok, kavics rétegekben (a közigazgatási terület egyéb részein) találhatóak. A rétegvíztárolók vízvezetı képessége a közigazgatási terület DNy i részén jó, míg egyéb területein igen jó. A kitermelhetı rétegvizek (minısége) vas-, mangán-, ammónia- és egyes helyeken metántartalma haladja meg általában a rendeletben elıírt értékeket (II. osztályú). A térségben a rétegvizek áramlásának fı iránya K rıl Ny felé mutat. A felszín alatti vizek szennyezı forrásai a felszíni vizeknél ismertetetteken túl a házi szennyvizek és az állati trágya helytelen győjtése, az üzemelı és bezárt települési kommunális létesítmények megfelelı mőszaki védelem nélküli kialakítása, a palástcementezés nélkül létesített csıkutak, stb. A vízellátás (települési vezetékes és egyedi kutas), vízbázis-védelem, valamint a szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés kérdéseit külön munkarész tárgyalja részletesen. A vízvédelem érdekében tett további javaslatok: A települési csatornahálózat kiépüléséig a csatornahálózattal a késıbbiekben érintett területeken (a központi belterületi lakó- és a belterülettel szomszédos gazdasági területeken) a házi jellegő kommunális szennyvizek, valamint a technológiai szennyvizek győjtését megfelelı közmőpótló berendezéssel szükséges megoldani. A csatornahálózat kiépítésénél a szennyvízcsatornával ellátandó település(rész) ellátási körzete lehatárolásának feltételei: - az 1,0 km vezetékhosszra történı rácsatlakozás érje el a 120 fıt, vagy a 45 lakást (helyi statisztikai adatok figyelembe vételével átlagosan 2,7 fı/lakás), a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötıvezetékek nem számítandók be; - 1000 fı után elvezetendı szennyvízmennyiség q max = 4-5 l/s; - a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fı; III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 15

- a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fınél kisebb lehet. Ezen szennyvízcsatorna-ellátási körzetek lehatárolása során a fenti országos jogszabályokban foglalt szempontokat, valamint a helyi sajátosságokat is szem elıtt kell tartani. (A szennyvízelvezetési agglomeráció kiterjesztésénél a jelenleg hatályos, a többször módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglalt összehasonlító gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni a mőszaki szempontokon, követelményeken kívül.) Javaslatunk szerint a település csatornával mindenképpen ellátandó területei a belterületi térségek (lakóterületek), illetve a belterület bıvítési területei, valamint a belterület mellett található és bıvítendı gazdasági területek. A szennyvizek (nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz) győjtése javaslatunk szerint a fenti területeken kizárólag zárt győjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben, azaz egyedi zárt szennyvíztárolókban) valósítandó meg, annak ellenére hogy az OTÉK 47. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen a prioritási sorrendben élen álló szakszerő szikkasztáshoz általában a belterület bizonyos magasabban fekvı részein a talaj kedvezı talajszerkezeti adottságai mellett kedvezıek a talajvízszint adatok is. A fentieket az alábbiak indokolják: - A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekbıl keletkezı háztartási szennyvizek szakszerő szikkasztása az MSz 15287/2000. számú (Településekrıl származó szennyvizek tisztítótelepei. Szennyvíztisztító kismőtárgyak és kisberendezések címő) szabvány elıírásai szerint, vagy ezzel egyenértékő mőszaki megoldással kell, hogy történjen. A szabvány elıírásainak megfelelı szakszerő szikkasztók kialakítása rendkívül költséges és megfelelı szakértelmet igényel. - Az elızıektıl eltérı termelıktıl származó, vagy a háztartási igényeket meghaladó mennyiségő és minıségő szennyvizek szikkasztása: A felszín alatti vizek védelmérıl szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai szerint történhet. A rendelet elıírásainak megfelelı szikkasztó megtervezése, létesítése és üzemeltetése még az elıbbiekben leírtaktól is jóval költségesebb és komolyabb szakértelmet igényel. Figyelemre érdemes továbbá, hogy nem megfelelı üzemeltetéssel ezen technológiák potenciális szennyezı források. (A belterületek alatti talajvizek legkomolyabb szennyezı forrásai a szakszerőtlenül kialakított szennyvízgyőjtı, -elhelyezı létesítmények.) A víziközmő-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és ezen törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján kötelezhetıek a szennyvíz törzshálózata mentén lévı ingatlanok a hálózatba való bekötésre. A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep üzemeltetıjének törekvése a megfelelı minıségő szennyvíz összegyőjtése és egy központi helyen történı tisztítása, mely a környezetvédelem elveivel is összhangban lévı törekvés. - Egyedi szennyvízelhelyezésre nem jelölhetı ki olyan terület, ahol az ingatlan csatornahálózatra bekötött, vagy ahol az ingatlan csatornahálózatra történı bekötésére a fentebbiekben részletezettek szerint megvan a lehetıség. - A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben foglaltak pedig gazdasági szabályozókkal ösztönzik a meglévı csatornahálózatra történı szennyvízbekötést. A fentieket összevetve véleményünk szerint indokolt a csatornahálózattal késıbbiekben érintett területeken a zárt győjtık (egyedi zárt szennyvíztárolók) elıírásai az átmeneti idıszakra, ugyanis akit belekényszerítünk az elıírások szerinti szikkasztók kialakításába- az elıbbiekben vázolt hátrányokon túl sokkal nehezebben tudjuk rávenni néhány éven belül, hogy egy újabb beruházással csatlakozzon a III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 16

szennyvízcsatorna hálózatra. Továbbá ezen területeken az egyedi szennyvíz elhelyezési megoldások alkalmazásának tiltását szakmai ajánlások is tartalmazzák. A fentieken túl kizárólag zárt győjtık (egyedi zárt szennyvíztárolók) kialakítását tartjuk szükségesnek a csatornahálózattól függetlenül (a csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben belterülettıl távoli külterületi majorok, gazdasági területek és egyéb külterületi tanyákkal ritkán beépített térségek végleges megoldásként) az alábbi területeken a következı indokokkal: - A Kunadacs községi vízmő lehatárolandó és kijelölendı belsı hidrogeológiai A védıterületén a jelenleg hatályos 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint a kijelölı határozat elıírásainak a figyelembe vételével, a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében. - Azokon a területeken, ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m 2 -t. - Ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendı talaj elszivárogtatásra alkalmatlan. A talajvíz évi maximális szintjének és a talaj szennyvíz elszivárogtatásra való alkalmatlanságának, illetve alkalmasságának bizonyítása a beruházó feladata. A bizonyítás arra jogosult szakember által elkészített talajmechanikai szakvéleménnyel történhet. A fentieket tovább erısíti az a tény, hogy Kunadacs térségének mélyen fekvı Ny i részei közepes, egyes helyeken és idınként magas talajvíz-állású területek. (Egy terület több fentebb vázolt szempont alapján is beletartozik az egyedi zárt szennyvíztárolók kötelezı alkalmazását indokló területek közé.) A zárt mőtárgyak vízzáróságát javaslatunk szerint üzembe helyezés elıtt szabványos víztartási próbával kell ellenırizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges. A közigazgatási terület egyéb (magasan fekvı) részein, melyek nem érintenek a fenti pontokban megjelölt területeket, és ahol a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok megfelelıek a szikkasztáshoz (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,0 m s távolság) ez a közigazgatási terület magasabban fekvı részein általában biztosított, és a telekméretek is megfelelıek szakszerő egyedi szennyvízkezelı berendezésekkel kell a szennyvizek egyedi győjtésérıl, tisztításáról és ártalommentes elhelyezésérıl gondoskodni. Az egyedi szennyvízkezelı berendezések (az egyedi zárt szennyvíztárolók kivételével) az alábbiak lehetnek: - egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények elemei a hagyományos mechanikai elıtisztító (ülepítı) berendezések (oldómedencék, oldóaknák), valamint a kavics/homokszőrık (szikkasztó akna, szikkasztó alagcsıhálózat, stb.), mint szennyvíz elhelyezı létesítmények (a szennyezıanyag lebontás energia bevitel nélkül történik) - egyedi szennyvíztisztító kisberendezések egyenértékő környezetvédelmi megoldást biztosít a közmőves szennyvízelvezetéssel és tisztítással (a szennyezıanyag lebontás energia bevitel segítségével történik) A szakszerő egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények tervezését, kialakítását és üzemeltetését a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vonatkozó hatósági elıírások és az MSZ 15287/2000. számú szabvány elıírásai szerint kell végezni, vagy ezzel egyenértékő hatásfokot biztosító technológiai megoldást kell biztosítani. (A módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekre.) A fentieken túl a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai az irányadók a háztartási szennyvizeken kívül az egyéb szennyezı anyagok elhelyezésére, földtani közegbe történı közvetlen, valamint felszín alatti vízbe történı közvetlen, illetve közvetett bevezetése esetén is (pl.: szennyezett elıkezelt csapadékvizek elszikkasztása, stb.) III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 17

Ezen tevékenységek végzése az ATI-KTF, illetve az ADU-VH által kiadott engedély, illetve szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés c., pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetnek kedvezıtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. Ezen határértékek külön rendeletben kerültek maghatározásra.) Mezıgazdasági területen történı szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb szennyezı anyagok (nem veszélyes hulladékok) elhelyezéséhez a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Mezıgazdasági Szakigazgatási Szerve Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság engedélye szükséges a módosított 27/2006. (II. 7.) és a módosított 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletek elıírásai szerint. (A szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya kihelyezéssel érintett erdı mővelési ágú területeket ki kell vonni mővelés alól.) Az állattartó telepeken elınyben kell részesíteni az almos tartási módot a hígtrágyás megoldásokkal szemben. Állattartó telep csak úgy üzemeltethetı, hogy tevékenységével a felszíni és felszín alatti vizeket ne veszélyeztesse, illetve ne veszélyeztethesse. Az elkészült izsáki regionális szilárdhulladék lerakó telep kapcsán az Izsáki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer települési szilárdhulladék-lerakóinak térségi szintő rekultivációs programja megvalósítására létrejött Izsák és Térsége Rekultivációs Önkormányzati Társulás irányításával a különbözı hulladékkezelı és -elhelyezı létesítmények megvalósulásával párhuzamosan a program ütemezése szerint rekultiválásra kerültek a Társuláshoz kapcsolódó települések rendezetlen hulladéklerakói, így Kunadacs szilárd hulladék lerakó telepe is, mely magába foglalja a törmeléklerakót is. A létesítmények talajra és talajvízre gyakorolt hatásai a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban, majd az azt követı rekultivációs tervben kerültek feltárásra, mely dokumentációkban foglaltak szerint a talajvízben gyakorlatilag nem volt tapasztalható egy komponens esetében sem határérték túllépés, így mőszaki beavatkozás nem szükséges, kármentesítés nem indokolt. A talajvíz minıségének észlelésére monitoring rendszer került kiépítésre. A község települési folyékony hulladékainak a leürítı helye a jogszabályoknak megfelelıen a hatóságok által folyamatosan ellenırzött módon üzemel a talajvízminıséget monitoring rendszerrel ellenırizve. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követıen vélhetıen megszüntetésre kerül. A településnek kijelölt állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladéktemetıje, stb.) nincs, a településen egykor mőködött dögkút megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan felszín alatti vízszennyezéssel nem kell számolni. A gazdasági területekre elsısorban víztakarékos technológiák telepítendık. Az üzemek technológiai szennyvizei ha szükséges elıtisztítás után a (tervezett) csatornahálózatba köthetık és a tervezett szennyvíztisztító telepre vezetendık, vagy az üzemeltetı fogadónyilatkozata birtokában szállítással a nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz fogadó helyre (jelen esetben a tervezett szennyvíztisztító telep fogadó mőtárgya) kerülhet. A közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezıanyag tartalmának küszöbértékeit a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza, valamint a rendelet elıírásait kell alkalmazni a szennyvízcsatornába bocsátott szennyvizek kibocsátóinak az egyéb rendelkezések figyelembe vételével. (Ezen rendelet csatorna befogadó esetén idıszakos vízfolyás és egyéb befogadó közt tesz különbséget.) Csapadékvíz és szennyvíz felszíni vízbe vezetésének minıségi kritériumait 2004. augusztus 5. - tıl a módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet elıírásai III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 18

tartalmazzák. Egyes technológiákra technológiai, míg a technológiai határértékekkel nem szabályozottakra országos vízminıség-védelmi területi kibocsátási határértékek vonatkoznak. Felszíni víz befogadóba elıtisztítás nélkül kizárólag tiszta csapadékvíz vezethetı. A szikkasztásra kerülı csapadékvizek esetében a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai az irányadóak minıségi szempontból. Esetleges szennyezésnek nagy valószínőséggel kitett csapadékvizek elıtisztítás nélkül nem szikkaszthatók el. Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethetı élıvízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, illetve felhagyott kutakba. További vonatkozó elıírások: A közmőves ivóvízellátás és a közmőves szennyvízelvezetés tekintetében a víziközmő-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és ezen törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet elıírásait kell figyelembe venni a korábbiakon túl. Vízvédelem tekintetében a fentieken túl be kell tartani a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. számú törvény, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló rendeletek elıírásait is. Hulladékkezelés és elhelyezés Kunadacs közigazgatási területén keletkezı települési (kommunális) szilárd hulladékok mennyisége átlagosan 1300-1500 m 3 /év (260-300 t/év). A hulladék térfogata évrıl évre kismértékben növekszik, míg a súlya nem változik. Kunadacs közigazgatási területén keletkezı települési (kommunális) szilárd hulladékok az izsáki regionális rendezett szilárd hulladéklerakóra kerülnek 2003 óta a kunadacsi lerakó bezárása óta. Az izsáki hulladéklerakó az Izsák-Kom Kft. tulajdonában van, amelynek tulajdonosa a lerakóhoz kapcsolódó települések által létrehozott önkormányzati társulás, így az érintett települések gyakorlatilag résztulajdonosai a hulladéklerakónak. A hulladékok szállítását az Izsák-Kom Kft. végzi, mely cég ugyancsak az önkormányzati társulás tulajdonában van. A település (2003-ban bezárt) szilárd hulladék lerakója a belterületi lakóterület szélétıl É ra mintegy 600 m-re található az elıírt 1000 m-s védıtávolságon belül tanyákkal ritkán beépített mezıgazdasági és erdı területek mellett. A lerakó felszíni szennyezıdésre erısen érzékeny területen található, a 052/31 hrsz. alatti ingatlan mintegy 2 ha területő részén került kialakításra 1980-s években, a helykijelölést kivéve bármiféle hatósági engedélyek és mőszaki védelem nélkül (potenciális talaj- és talajvízszennyezı forrás). A lerakóra adatszolgáltatás szerint döntıen kommunális és némi ipari nem veszélyes termelési hulladék az építési és bontási hulladékokat is beleértve került gyakorlatilag kizárólag Kunadacs közigazgatási területérıl. Az elkészült izsáki regionális szilárdhulladék lerakó telep kapcsán az Izsáki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer települési szilárdhulladék-lerakóinak térségi szintő rekultivációs programja megvalósítására létrejött Izsák és Térsége Rekultivációs Önkormányzati Társulás irányításával a különbözı hulladékkezelı és -elhelyezı létesítmények megvalósulásával párhuzamosan a program ütemezése szerint rekultiválásra kerültek a Társuláshoz kapcsolódó települések rendezetlen hulladéklerakói, így Kunadacs szilárd hulladék lerakó telepe is, mely magába foglalja a törmeléklerakót is. Ezen un. Izsáki Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer a társulást alkotó települések komplex hulladékgazdálkodási problémáját kezeli. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 19

Elsı lépésként elkészült a település szilárd hulladék lerakó környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja, majd ezt követıen a rekultivációs terve. Ez alapján a kunadacsi lerakó rekultivációs munkálatai 2011 év közepéig befejezıdtek. Ennek keretében a hulladék tömeg összegyőjtése és depóniába rendezése megtörtént, az átmeneti lezáráshoz elıírt rétegrendet kialakították, a növénytelepítést elvégezték, majd elkészült a monitoring rendszer is. Végül pedig a rekultiváció megvalósulásáról záró dokumentáció készült. A létesítmény 2011 második félévében utógondozásra visszakerült az önkormányzathoz. A lerakó közvetlen területe a késıbbiekben sem építhetı be (beépítésre nem szánt terület). "A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl" szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben foglaltak szerint kell a hulladéklerakót lezárni és az utógondozást folytatni. A rekultivációt követı utógondozást 2020. december 31.-ig kell folytatni a határozatban foglaltak szerint. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban és a rekultivációs tervben, valamint az utógondozási tevékenységrıl szóló jelentésben foglaltak szerint a létesítmény üzemelési ideje alatt számottevı talaj- és talajvízszennyezést nem okozott, így kármentesítés nem volt indokolt a lerakó területén. A 2003-ban bezárt települési hulladéklerakót az izsáki regionális szilárdhulladék lerakó telep váltotta ki, az izsák térségi hulladékkezelı programban foglaltak szerint, ahová azóta szállítják a település területérıl a szilárd hulladékot. A hulladéklerakó a vonatkozó jogszabályoknak megfelelı mőszaki védelemmel került kialakításra. Kunadacs közigazgatási területén keletkezı települési (kommunális) folyékony hulladékok mennyisége átlagosan 5000 m 3 /év. Kunadacs települési folyékony hulladékainak a leürítı helye a belterületi lakóterület szélétıl É ra mintegy 750 m-re található a bezárt szilárd hulladéklerakó telep mellett. A leürítı hely a 052/31 hrsz.-ú ingatlan k) alrészletének mintegy 700 m 2 -s részén található aljzatszigetelés nélküli földmedence, mely az 1980-s évek közepétıl mőködik kiépített mőszaki védelem nélkül. A települési folyékony hulladékot (nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvizet) zárt tartálykocsival szállítják a telepre, majd gravitációsan ürítik a medencébe, ahol elszikkad és elpárolog. A talajvíz minıségét 3 db a szilárd hulladéklerakó rekultivációja során kialakított, de a szennyvízleürítı megfigyelésére is alkalmas talajvíz-megfigyelı kúttal ellenırzik. A leürítést és a hulladékkezelést a Papp László környezetvédelmi szakértı által készített és a hatóság által jóváhagyott engedélykérelmi dokumentációjában és Üzemeltetési Tervben, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján kell végezni. A szennyvízleürítı hely vízjogi üzemeltetési engedélyét az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 52594-2-5/2013. számú határozatával adta ki. Az engedély 2015. december 31.-ig érvényes. A település építési törmeléklerakója a bezárt, rekultivált szilárd hulladéklerakó telep területén volt található, gyakorlatilag építési törmelékkel fedték a hulladékrétegeket idıszakonként a keletkezı nem jelentıs mennyiségő törmelékek beszállítását követıen azonnal. A lerakó rekultivációjával ezen tevékenységeket is megszüntették a korábbiak szerint. A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet értelmében az építési-bontási hulladékok elhelyezésével az építtetınek kell elszámolnia. Az ilyen típusú hulladékokat engedéllyel rendelkezı kezelınek kell átadni és ezt a használatbavétel során igazolni kell. Ilyen építési-bontási hulladékkezelı (aprító, stb.) technológia ismereteink szerint Kecskeméten üzemel a térségben. III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 20