A 314/2012.(XI.8.) Korm. Rendelet 1.sz. melléklet szerinti A módosítások sorszámokkal jelennek meg az alábbiak szerint: 1. módosítás: 082 hrsz-ú Má-2 övezeti besorolású ingatlan más általános mezőgazdasági övezetbe történő átsorolása annak érdekében, hogy ott az ökológiai mezőgazdasági művelést bemutató gazdasági, oktatási, szállás és a terület fenntartását szolgálók szolgálati lakó funkciójú épületei is elhelyezhetők legyenek. A módosítás érinti a hatályos Helyi Építési Szabályzat 23. és 25. -át aminek keretében a fenti funkciók építményei min. 10 ha-os beépíthető telken max. 0,5 %-os beépítettséget tegyenek lehetővé. (A Balaton törvényi szabályozás jelen gyepgazdálkodás esetén a min. 5 ha-os telken a max. 1%-os beépítettséget teszi lehetővé.) A módosítás a KSZA jelű szabályozási tervlapot és a HÉSZ-t érinti 2. módosítás: Az Má-2 övezeti jelű általános mezőgazdasági területeken a teleknagyságokhoz és a helyi gazdálkodási formákhoz jobban illeszkedő max. 0,2 %-os beépíthetőséget engedjen meg a beépíthető min. 10 ha-os telken gyep, gyümölcsös és szőlő gazdálkodás esetén. (A Balaton törvényi szabályozás jelen esetben nem védett területen kívül gyepgazdálkodás esetén a min. 5 ha-os telken a max. 1%-os beépítettséget teszi lehetővé, gyümölcsös művelési ág esetén 3 ha-nál nagyobb telken max. 1% beépítést tesz lehetővé, de max. 1000 m2-t.) A módosítás a HÉSZ-t érinti 3. módosítás: Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetekben a vagyon- és személyvédelem biztosítása érdekében kerítés építhető legyen. A kerítés kialakításának módját a különböző övezetekhez igazítva az illetékes államigazgatási szervekkel le kell egyeztetni. A módosítás a HÉSZ-t érinti 4. módosítás: A 382 és 383. hrsz-ú területek övezeti besorolásának (Má-3) felülvizsgálata, és módosítása, hogy az övezeten belül kisebb méretű telekingatlanok is kialakíthatók legyenek. A módosítás a HÉSZ-t érinti 5. módosítás: Az Önkormányzat a beérkezett vélemények és tulajdonosi kérések miatt a módosítást törölte. 6. módosítás: A 295 hrsz-ú zsidó temető jelenlegi közpark övezeti besorolásán belül OTÉK-tól való eltérés kérésével kegyeleti park besorolásba történő módosítása. A módosítás a BSZA jelű szabályozási tervlapot és a HÉSZ-t érinti 7. módosítás: A 382. hrsz déli oldalán feltüntetett kerékpárút és sétány nyomvonalának a 312. hrsz-ú ingatlan túloldalára (É-i oldal) történő áthelyezése, ahol valójában ma is húzódik. A módosítás a BSZA jelű szabályozási tervlapot és a Szerkezeti tervet érinti 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ (A módosítandó terv tervezési területe és feladatai által érintett pontokra.) 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok
A település a Balaton-felvidéken a Veszprémi járásban, kistérségben helyezkedik el. A Veszprém-Nagyvázsonyi-medence kistájban helyezkedik el. Meghatározó szomszédos települései északon Úrkút és Ajka, nyugaton Öcs, Pula, délen, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Vöröstó, Barnag, keleten Tótvázsony. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A település és a tervezési terület tervezett funkciója is teljesen illeszkedik mind az országos, regionális mind a megyei koncepciókhoz. 1.3.A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A tervezési terület területfelhasználása és szabályozása megfelel a hatályos Balaton törvény előírásainak és övezeti besorolásának előírásaival. Érintett övezetek: 1. sz. módosítás: Á-1, E-2 részben, K-1, M-1, SZ-1, T-1, T-2 2. sz. módosítás: nincs releváns 3. sz. módosítás: nincs releváns 4. sz. módosítás: U-1, K-1, SZ-1 5. sz. módosítás: törölve 6. sz. módosítás: K-1, SZ-1, T-2, U-1 7. sz. módosítás: K-1, SZ-1, U-1 A szabályozás módosítása után is a terv az OTrT-nek, a Balaton törvénynek és a BTSZnek megfelelő marad. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A szomszédos települések településszerkezeti tervei nem befolyásolják a tervezési területet, mivel az a település igazgatási területének közepén helyezkedik el és infrastruktúrában sem található befolyásoló tényező. 1.5. A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Nagyvázsony hatályos településfejlesztési koncepciójával teljesen összhangban állnak a módosítások. A koncepció módosítását, kiegészítését nem kívánja meg a módosítás. 1.5.2. Hatályos településrendezési szerződések A jelen településrendezési eszköz módosítás az önkormányzat kezdeményezésével indult, 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök: A településfejlesztési koncepciót 2002. március 13-án fogadták el. A Településszerkezeti tervet a 111/2003.(XII.18.) sz. határozattal fogadta el és egyes pontjait legutóbb a 83/2015 (VI.29). és 4/2016 (I. 26) és 166/2016 (XII.22.)sz. határozattal módosította. Jelen terv Nagyvázsony község 12/2003.(XII.19.) sz. rendelettel került elfogadásra, majd a 8/2010.(VIII.2.)sz. és a 13/2015.(VI.30.), 3/2016 (I.28.) és 28/2016 (XII.23.) sz. rendelettel módosította. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai,(a szerkezeti terv leírásában) A Településszerkezeti tervet a 111/2003.(XII.18.) sz. határozattal fogadta el és egyes pontjait legutóbb a 83/2015 (VI.29), 4/2016 (I. 26) és 166/2016 (XII.22.) sz. határozattal módosította. A 4. sz. módosításnál az áthelyezett kerékpárút területével nő a mezőgazdasági területfelhasználású terület, míg a 7. sz. módosítással az áthelyezett kerékpárút területével csökken a településközponti és lakó-területfelhasználású terület. 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség
A település tradicionálisan a nagyparcellás mezőgazdálkodásra és a kisiparra épült korábban, melyet kiegészített a szelíd és történelmi turizmus. A településen lakók képzettsége igazodik ehhez és így a fejlesztés jelentősen hozzájárulhat a helyi életminőség javításához, munkahelyteremtéséhez. 1.7.2. Térbeli társadalmi rétegződés A társadalmi rétegződés (fizikai- és szakmunkások-mezőgazdasághoz értők) segíti a fejlesztést. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők A települési identitást erősíthetik a hagyományos épület megjelenések és a döntően kisipari vállalkozások. 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások A település még rendelkezik az alapvető humán közszolgáltatásokkal, melyek közvetve segítik a fejlesztést. 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A fejlesztés többrétű munkalehetőséget biztosít majd, mely többféle végzettségű és szakterületű munkaerőt vár. Így a végzettség és nemek terén kis nagyságrendje ellenére az esélyegyenlőséget is szolgálja. 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya Kistelepülési, védett természeti környezetben való elhelyezkedése, kissé elöregedő népessége miatt közepes gazdasági súlyt visel a térségben. A Mezőgazdasági terület kisebb HÉSZ módosításai elősegítik a mezőgazdasági terület használatát, így újabb munkahelyek létrejöttét is. A többi fejlesztés segíti a helyi gazdaság, és közvetve a lakosság és a turizmus kiszolgálását és közvetve a népesedés helyzetét is. 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Nagyvázsony elsősorban a szelíd- és kulturális turizmusra épül, melyet szerencsésen kiegészít a módosításban történő fejlesztés. A fejlesztés bevételt jelent az önkormányzatnak és a benne dolgozóknak is, e mellett turisztikai és kereskedelmi szerepe is lehet. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai a települést érintő fejlesztési elképzelésekre A gazdasági társaságok jó része a feldolgozó, kisegítő ágazatban fejleszt, mely néhány hozzá kapcsolódó turisztikai ágazattal egészül ki. Jelen fejlesztés bővíti és színesíti a kínálatot. 1.9.4. A Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A település és a fejlesztési terület is országos közútról jól megközelíthető mind a Balaton, mind Tapolca, Veszprém és akár Nyugat-Európa felől. A munkaerő képzettsége megfelelő a fejlesztés ellátásához. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok Jelenleg a település kedvező földrajzi helyzete (több városhoz való közelsége) nyugodt Balaton-felvidéki településekhez való közelsége, több történelmi és kulturális hagyománya, rendezvénye jó tájképi panorámával elfogadható ingatlanpiaci helyzetben van. 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Az önkormányzat döntő helyi bevételi forrásai éppen a gazdasági társaságok működéséből és a turisztikai bevételekből fakad. Ehhez nélkülözhetetlenek a módosítások által lehetővé tett fejlesztések, szabályozások. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások
A településen minden alapvető szolgáltatás üzemel a méretének megfelelő kapacitással. Ez segíti a fejlesztést, mert ehhez tud saját igényeivel kapcsolódni. 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok A település természeti adottságait nem befolyásolják a módosítások. 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.2.Tájhazsnálat értékelése Jelenlegi kihasználtsági mutatója nem szolgálja a táj jellegének megőrzését. 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területtel az 1. sz. módosítás érintett. Relevánsan nem érinti a tájképet, mert a terület 0,7% beépíthető és az is a tájképileg leg kevésbé érintett kijelölt építési helyen belül, a hagyományokhoz illeszkedő építészeti arculattal. A többi módosítás a tájképvédelem szempontjából gyakorlatilag nem változik. 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló (vagy tervezett) érték, emlék Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló (vagy tervezett) érték, emlék nem található a módosítások területén, kivéve az 1. sz. módosítás területén lévő ex-lege lápot, melyet azonban nem érinthet semmilyen változás, beépítés. Nem tartozik Natura 2000 alá sem. 1.12.3.3. Ökológiai hálózat A tervezési területek a Balaton törvény (BTSZ) övezeti tervlapjai szerint nem tartoznak ökológiai területekbe 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Jelenlegi tájhasználat megfelel a hagyományoknak, melynek folytatásaként, de korszerűbb és gazdaságos formában történő továbbvitelét szolgálja. A tájképet meghatározó növényállományt közvetlenül nem érinti, azt a belső zöldfelületi rendszerével kiegészíti. 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A módosítás a zöldfelületi rendszert relevánsan nem érinti. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata A módosítás a település szerkezetét nem változtatja meg. egyedül a kerékpárút nyomvonal jelölése módosul a 7.sz. módosításnak megfelelően. Egyéb területfelhasználás nem változik. A módosítások megfelelnek a felsőbbszintű terveknek. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata A telekstruktúrákat nem érintik a módosítások, mert a paraméterek a telkekre vonatkozóan érzékelhetően nem változnak. 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter A módosítások területei nem önkormányzati tulajdonúak. 1.14.4. Az épületállomány és környezetének geodéziai felmérése Az épületállomány és környezetének geodéziai felmérése a módosuló területeken megtörtént. Földhivatali alaptérképük megfelel a valós helyzetnek. 1.14.5. Az építmények vizsgálata A módosítások területén építmények jelenleg nem találhatók. Az új építmények már az új településképi arculati rendelet alapján épülhetnek. 1.14.6. Az épített környezet értékei Régészeti területet egyedül az 1. sz. módosítás tömbje érint, de a konkrét módosulás nem befolyásolja a régészeti értékeket. A területen az örökségi értékek jelölése és szabályozása megfelelően kijelölt a terven
Védett építészeti emlék nincs a közvetlenül módosuló ill. beépíthető területen csak szomszédságában. Ezekben a módosítások releváns változást nem okoznak. 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A módosítások területén (ahol a HÉSZ ezt lehetővé teszi) csak az elfogadásra kerülő településképi arculati rendelet alapján lehet. Ez biztosítja, hogy konfliktus ne alakulhasson ki. 1.15.Közlekedés A település és a tervezési terület is országos kétszámjegyű közútról (77-es sz. főút) megközelíthető, melyen több autóbuszpár közlekedik naponta Veszprém, Ajka, Tapolca és a Balaton irányába is. A kistérség kerékpáros útvonala a tervezési területet nem érinti, de belső sétány és kerékpárút igen. Ilyen a 7. sz. módosítás, mely a sétány-kerékpárút nyomvonalát módosítja, valós helyére szabályozza.. A fejlesztési terület parkolása teljesen saját telken belül lesz megoldott. 1.16. Közművesítés A fejlesztési területen a villamos energia ellátás és az ivóvíz ellátás megoldott, ill. fejleszthető. A szennyvízhálózat is kiépített, de kapacitás növelésének módját az újabb fejlesztések előtt vizsgálni kell. Az elektronikus hírközlés megoldott, a fejlesztés nem befolyásolja. 1.17. Környezetvédelem A fejlesztési területeken talaj kötött agyagos, köves. Felszíni és felszín közeli víz nem található. A levegő tisztaságát a gazdasági területek veszélyeztethetik. A lakóterületek védelmét azonban a felsőbbszintű jogszabályok segítik. Zaj, rezgés, sugárzás nincs, nem is várható. A kommunális hulladék gyűjtése és szállítása megoldott. Fennálló környezeti konfliktus nincs. 1.18. Katasztrófavédelem A tervezési területeken semmilyen veszélyeztető tényező nincs és nem is várható. A talaj és talajvíz szennyeződése pedig a csatornarendszer megléte révén nem várható. Az esetleges árvíz csak a 4. sz. módosítás területét érintheti, ami azonban be nem építhető általános mezőgazdasági terület marad. Így a veszélyhelyzet minimális. 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely A tervezési területen és közelében nincs. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Az 1. sz. módosítással elősegíthető az ökológiai gazdálkodás bemutatása, oktatása. A koncentrál helyű építési lehetőség zavarja leg kevésbé a tájképet és lehetővé teszi a gazdaságos üzemeltetést is. Így e módosítás összességében kedvezőbb helyzetet eredményez a mainál. A többi módosítás releváns változást nem okoz. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A felsőbb szintű jogszabályok, a terület adottsága, hagyományai mind lehetővé teszik a tervezett fejlesztéseket, szabályozásokat. Kedvezőbb utcakép, településkép, beépítés, új funkciók alakulnak ki, mely a település további fejlődését elősegít.
A meglévő növényállomány és a szabályozás előírásai szerinti zöldfelület kialakításával pedig biztosítható a tájképvédelem is, azzal együtt, hogy a tervezett épületállomány megjelenésében is kedvezőbb lehet, mint a jelenlegi. A terület gazdaságilag is optimálisan lesz kihasználva, biztosítva a fenntartható gazdálkodást és a turizmust. Új munkahelyek és települési bevétel keletkezik. Egyéb alátámasztó munkarész módosítása nem szükséges. A 314/2012.(XI.8.) Korm. Rendelet 3.sz. melléklet szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZLÁSI RENDSZER 1.1.1.1. A beépítésre nem szánt különleges megújuló energiapark területi elhelyezkedése változik minimálisan. Területe nem változik. Új beépítésre szánt terület nem alakul ki. 1.1.1.2. Érdemi területfelhasználási változás nem történik. 1.1.1.3. Szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek nem változnak. 1.1.1.4. A védelmi elemek, védőtávolságok, táj- és természeti elemek, kulturális örökségvédelmi elemek és azok védelmi előírásai nem változnak. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása A 4. és 7. sz. módosítás a kijelölt és meglévő sétány-kerékpárút nyomvonalát cseréli a valós állapotnak megfelelőre. Egyéb területfelhasználás nem változik. A módosítások megfelel a felsőbbszintű terveknek. 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása. A településszerkezeti változás a felsőbb szintű tervekkel teljes összhangban van A módosítások által érintett övezetek: 1. sz. módosítás: Á-1, E-2 részben, K-1, M-1, SZ-1, T-1, T-2 2. sz. módosítás: nincs releváns 3. sz. módosítás: nincs releváns 4. sz. módosítás: U-1, K-1, SZ-1 5. sz. módosítás: törölve 6. sz. módosítás: K-1, SZ-1, T-2, U-1 7. sz. módosítás: K-1, SZ-1, U-1 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása. A változások semmiben nem érintik a hatályos településfejlesztési koncepcióban lévő jövőképet, kisebb korrekciók történnek a szabályozásban. 2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A módosításokkal a tájhasználat nem változik, a tájszerkezet változatlan marad. 2.1.2. Természetvédelmi javaslat
A hatályos természetvédelmi előírások érvényben maradnak, módosításukat a változás jellege nem kívánja meg. 2.1.3. Tájvédelmi, tájképvédelmi javaslat A tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat a helyi építési szabályzat tartalmazza. (Építési paraméterek és anyagok, zöldfelületi arány, hely és intenzitás előírása.) 2.1.4. Biológiai aktivitás érték számítás: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ú.n. biológiai aktivitás érték (továbbiakban: BAÉ) nem csökkenhet (8. (2) bekezdés b) pont). Az egyes területek BAÉ számítására vonatkozó előírásokat a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet határozza meg. A módosítással érintett területen újonnan beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, így az igazolást nem kell elvégezni. 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata A zöldfelületi rendszer relevánsan változatlan marad, bár a 6. sz. módosítás pontosítja a kegyeleti park szabályozását, mely ezzel együtt gyakorlatilag változatlan marad. Egyéb zöldterületet és zöldfelületet nem érintenek a módosítások. 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A zöldfelületi ellátottság a felsőbbszintű jogszabályi előírásoknak megfelelő lesz. 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok A zöldfelületek ökológiai szerepe megegyezik a nagyvázsonyi mezőgazdasági területek hagyományaival és a közelmúltéval is. 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok a hatályos szabályozási és szerkezeti tervnek megfelelően megoldottak ill. a szabályozási vonalakon belül fejleszthetők. 3.2. Főbb közlekedési csomópontokat nem érint a változás. 3.3. Belső úthálózatot relevánsam nem érinti a változás. 3.4. Közösségi közlekedést nem érint a módosítás. 3.5. Kerékpáros közlekedést gyakorlatilag nem érinti, csak szabályozási szinten, mivel a valós helyére helyezi át a sétány-kerékpárút egy szakaszát. 3.6. Gyalogos közlekedés rendszerét a fentihez hasonlóan érinti. 3.7.Gépjármű elhelyezés, parkolás eddig is telken belül volt megoldható, mely továbbra is megmarad. 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK A fejlesztési területen a villamos energia ellátás és az ivóvíz ellátás megoldható. A szennyvízhálózat is kiépült. Az 1. sz. módosítás területén pedig megvizsgálandó a fejlesztés elindítása előtt a kapacitás kiépíthetősége. Az elektronikus hírközlés megoldott, a fejlesztés nem befolyásolja. 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A módosítási javaslatok nem okoznak változást a környezeti hatásokban, környezeti feltételekben a föld, felszíni és felszín alatti vizek, levegőtisztaság-védelem, zaj- és rezgésterhelés, hulladékkezelés vonatkozásában sem, mivel a területek funkciója, területfelhasználása jellegében nem változik. Az esetleges kedvezőtlen környezeti
hatások csökkentését szolgálják a felsőbbszintű előírásokon túl a kötelező intenzív növénytelepítési előírások. 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A módosítások érzékelhető térszerkezeti változást nem okoznak. A fejlesztés a BTSZ övezeti rendszerébe is illeszkedik. 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A módosítások a HÉSZ-ben az 1., 2., 3. és 6. sz. módosítás területén érintik a bel- és külterületi szabályozást. Döntően az általános mezőgazdasáégi övezetek szabályozási paramétereit módosítja, pontosítja, de jelentős válzotást nem okoznak a mai szabályozáshoz képest. Tized százalékokkal nő két övezetben a beépítési % és 10 hara csökken a beépíthető ingatlan nagysága. Ez még így is jelentősen szigorúbb a Balaton törvényi előírásoktól. A többi módosításnál az adott övezet előírásai nem változnak, csak a szabályozási terven történik kisebb korrekció, míg a 7. módosítással a valós helyére kerül a sétány-kerékpárút egy szakasza. 8. BEÉPÍTÉSI TERV A legtöbb módosítás területén relevánsan nem változik a beépítés jellege, nagysága, valamint sűrűsége. Az 1. és 2. sz. módosítás eredményez néhány %-os beépíthetőség növekedést, viszont az 1. sz. módosításnál rögzíti az építési helyet, ezzel csökkentve az épületek megjelenési helyét a tájképben is. Összességében kedvezőbb szabályozás alakul ki a jelenlegihez képest, mely elősegíti a gazdálkodást, az ökológiai bemutatást, oktatást, az energia termelést és a kegyeleti park megújítását. A szabályozás a település jellegéhez való igazodást, alkalmazkodást segíti elő. 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A módosítás egyeztető szervezetek véleményei alapján nem környezeti értékelés köteles, kivéve az 1. sz. módosítást, melyre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága kért vizsgálatot..