A Solvency II 2. pillére

Hasonló dokumentumok
Kockázat alapú felügyelés

Szolvencia II - áttekintés. Tatai Ágnes Január Piaci konzultáció

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

ORSA / SAKSZÉ Folyamatok Eljárások

Bankkonferencia Visegrád, november panel: Validációs és prevalidációs tapasztalatok

ORSA, Own Risk and Solvency Assessment saját kockázat és szolvencia értékelés / egyedi intézményi kör

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Van-e hatékony felügyelés?

A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei. Gaálné Kodila Diána március 20.

Az ICAAP felülvizsgálati folyamat bemutatása

Tájékoztató a Szolvencia II egységes adatszolgáltatás jogi kereteiről, a szabályozás jelenlegi helyzetéről

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete május 3. Bethlendi András

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Iránymutatások. a helyreállítási tervek részeként alkalmazandó forgatókönyvekről EBA/GL/2014/ július 18.

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt május 30.

A csoport ORSA és a hazai leánybiztosítók

A kockázatalapú felügyelés tapasztalatai

ORSA ORSA ORSA. ORSA konzultáció I. pilléres aspektusok. Tatai Ágnes 2011 november 18

QIS4 Az ING tapasztalatai

A Szolvencia II projekt kiemelt kérdéskörei és az előzetes felügyeleti válaszok Varga Csaba főigazgató-helyettes, PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 1/2010. számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról. I. Az ajánlás célja és hatálya

II projekt várható hatása a biztosítók tőkemegfelelésére

Javadalmazási politika

Vizsgálatok aktuáriusi szemmel

A magyarországi prevalidációs tapasztalatok, a bankok felkészülésének kérdései. Matusek Judit Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete május 24.

Előadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14.

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

CRD IV./CRR Adatszolgáltatás

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Iránymutatások a felügyeleti felülvizsgálatról

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Vizsgálatok MNB szemszögből

Agócs Gábor. MKVK PTT Elnök december 11. Tartalom. A külön kiegészítő jelentés javasolt szerkezete és tartalma

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA

Agócs Gábor MKVK PTT Elnök június MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

A csoportfelügyeleti pre-applikációs folyamatot kiegészítő vizsgálatok programja július

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

Stratégia Belső irányítás Belső kontroll

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Könyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai 2012

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium november Lepence-völgy

7/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL

Könyvvizsgálói különjelentések feldolgozásának tapasztalatai a évi beszámolók tükrében

Iránymutatások a saját kockázat- és szolvenciaértékelésről

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

Shadow banking Az árnyékbankrendszer

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa 1/2008. számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

Szolvencia II: Tőkekövetelmény

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

Változások a hitelintézeti adatszolgáltatásban

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla

Sodródunk vagy (minőség)irányítunk?

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

A tőkemegfelelés és szabályrendszere A BIS és a CRD

Tőkekövetelmények és azok. szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők. PSZÁF november 24.

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Volatilitási tőkepuffer a szolvencia IIes tőkekövetelmények megsértésének kivédésére

az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Iránymutatások a kapcsolt vállalkozások, köztük a részesedések kezeléséről

Szolvencia II: Az időközi mennyiségi

Magyar joganyagok - 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet - a javadalmazási politikána 2. oldal (2) Az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai G

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: május 31.

A Bankok Bázel II megfelelésének informatikai validációja

XXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia

IRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások

IRÁNYMUTATÁS AZ ÁRNYÉKBANKI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZETEKKEL SZEMBENI KITETTSÉGEK KORLÁTOZÁSÁRÓL EBA/GL/2015/20 03/06/2016.

A CRD prevalidáció informatika felügyelési vonatkozásai

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV A FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE. Utolsó felülvizsgálat: január

A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP)

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

Biztosítók belső ellenőrzése

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, szeptember 15.

PSZÁF-RTF Konferencia november 12

Groupe de Contact anyagai Matusek Judit november 12.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről

Védelmi Vonalak - Compliance

Az irányítási rendszerre vonatkozó iránymutatások BEVEZETÉS

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:

A QIS5 mennyiségi eredményei QIS5 QIS5 QIS5 QIS. Gaálné Kodila Diána Somlóiné Tusnády Paula Varga Gábor február 28.

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/935 HATÁROZATA

Gyöngy Judit december 11.

2. Vizsgálati tapasztalatok Előadó: Major Antal főosztályvezető Pénzpiaci vizsgálati főosztály

AZ UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT ÉVRE VONATKOZÓ KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉSE

Átírás:

A Solvency II 2. pillére szándékok, hangsúlyok, hasonlóságok Varga Csaba főigazgató helyettes Biztosítói konferencia 2007. május 16-17, Siófok

A CEIOPS feladatai és azok menetrendje 2007. július a keretdirektíva tervezet benyújtása a Tanács (EC), illetőleg a Parlament (EP) elé 2007. szeptember beszámoló készítése a 3. hatástanulmány eredményeiről 2007. október konzultációs anyag készítése a sztenderd SZTSZ és az MTSZ formulához a 3. hatástanulmány eredményei alapján 2008. január a konzultációs szakasz lezárása 2008 első félév a CEIOPS végleges javaslata a sztenderd SZTSZ formulára 2008 / 2009 további mennyiségi hatástanulmányok, kalibrálás 2009 egyeztetési folyamat a CEIOPS munkacsoportok és a szakma, illetőleg külső szakértők közötti a végrehajtási utasításokról 2010 / 2012 A keretdirektíva nemzeti szabályokba való átültetése - implementáció 2

A 2. pillér Cél: kockázatalapú felügyelés megvalósítása annak folyamatos értékelése, hogy a biztosítók a kockázatok figyelemmel kísérését és kezelését beépítik a napi tevékenységükbe azokhoz biztosítják a megfelelő pénzügyi forrásokat üzleti tevékenységüket prudens módon végzik Eszköz: folyamatos felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory Review Process SRP) - alapvetően minőségi értékelés Beavatkozási formák: kötelezés a vállalatirányításban, a belső ellenőrzésben, a kockázatkezelésben, az üzleti folyamatok, rendszerek, ellenőrzési funkciók, vagy a stratégia területén megállapított hiányosságok, tökéletlenségek kijavítására kötelezés az adott kockázatnak való kitettség csökkentésére kötelezés részleges belső modell kidolgozására az adott kockázat kezeléséhez kötelezés a teljes belső modell kidolgozására és használatára kötelezés tőke kiegészítésre: kiegészítő tőkeszükséglet (capital add-on) 3

A 2. pillérhez kapcsolódó legújabb szövegmódosítások a keretdirektíva tervezetében/1 az SZTSZ és az MTSZ követelmények megsértéséhez kapcsolódó felügyeleti intézkedésnek arányosnak kell lenniük a meg nem felelés szintjével és időbeli folyamatosságával a kiegészítő tőkeszükséglet célja az, hogy az intézmény újra elérje a 99,5%-os biztonsági szintet, nem pedig az, hogy azt meghaladja a kiegészítő tőkeszükséglet szükségességét évente felülvizsgálják és csak akkor maradhatnak érvényben, ha a kockázati profilhoz nem megfelelő a várható SZTSZ a fit and proper követelmények kiterjednek a külső tanácsadókra is 4

A 2. pillérhez kapcsolódó legújabb szövegmódosítások a keretdirektíva tervezetében /2 A biztosító vezető testületére (Board of Directors) vonatkozó felügyeleti elvárások még transzparensebb meghatározása, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a biztosító megfelelő működésének és a kapcsolódó kockázatok kezelésének felelőssége ezé a testületé A 2. pillér és a 3. pillér közti kapcsolat erősebbé tétele: A biztosítók és a viszontbiztosítók kötelesek tájékoztatni a felügyeleti hatóságokat a tőkemegfelelésről és a pénzügyi helyzetükről készült jelentésük részeként az általuk elvégzett belső (tőkekövetelmény) mérési folyamat (ORSA) eredményéről és értékeléséről. azaz tájékoztatási kötelezettség az intézmények részéről a felügyeletek felé, amely tájékoztatás információtartalmának egy részét nyilvánosságra is kell hozni 5

A 2. pilléres munka következő kulcspontja: az egyedi és csoport felügyelés egyensúlya a csoportszintű felügyelés és a több szektort is érintő (cross-sectoral) kérdések tisztázása egyre sürgetőbb kérdés a biztosítócsoportok, illetve a pénzügyi konglomerátumok esetében a vezető csoportfelügyelő szerepét, felelősségét és hatáskörét szükséges a keretdirektíva szintjén meghatározni a csoportszintű SZTSZ struktúra pontos kialakítása 6

A 2. pillér feladatkörébe tartozó egyes szintű témakörök Az egyes szintű témakörök a keretirányelvhez kapcsolódnak A kockázatkezelés és a belső ellenőrzés ALM funkció stressz tesztek alkalmazása befektetési szabályok A felügyelés végterméke felügyeleti hatáskörök, kiemelten a tőkeszükséglethez kötődő intézkedések meghatározása 7

A kockázatkezelés főbb elemei/1 A kockázatkezelésnek a kockázatok jellemzőinek (pl. okok, hatások és valószínűség) és nagyságrendjének beazonosítására kell irányulnia, úgy, hogy a biztosító vezető testületének a felelőssége ezen kockázatok szintjéről, elfogadásáról és kezeléséről dönteni A kockázatkezelésnek folyamatosnak kell lennie, amely folyamatban a biztosító vezető testületének, a vezető munkatársaknak és az alkalmazottaknak is megvan a feladat és hatáskörük A kockázatkezelésnek arra kell irányulnia, hogy aktívan befolyásolja a biztosító kockázati profilját a kockázat beazonosításától, mértékének megmérésétől majd kezelésétől függően A kockázatkezelési stratégiákat, politikákat és folyamatokat az összes lényeges kockázatra vonatkozóan ki kell dolgozni, majd rendszeresen felülvizsgálni 8

A kockázatkezelés főbb elemei/2 A biztosítóknak rendelkezniük kell az SZTSZ, illetve az összes lényeges kockázat kezelésére, valamint az utóbbiak csökkentésre vonatkozó stratégiákkal A biztosító köteles tevékenysége jellegének, nagyságrendjének és összetettségének megfelelő kockázatkezelési funkciót kialakítani A kockázatkezelési funkciónak elkülönültnek kell lennie az üzleti (operational) funkciótól, annak tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és megfelelő időközönként értékelnie A kockázatok rendszeres beazonosításához beleértendő azok időben történő felismerése, priorizálása, valamint rendszeres és strukturált nyilvántartása A kockázatkezelésnek előretekintőnek kell lennie, szükséges elemei a stressz tesztek és vészforgatókönyvek elvégzése 9

A belső ellenőrzés főbb elemei A belső ellenőrzésnek a biztosító vezető testületére, vezető munkatársaira és alkalmazottaira is vonatkozó folyamatok rendszerének kell lennie, amely biztosítja azt, hogy a stratégiák, politikák és eljárások megvannak, azokat hatékonyan és hatásosan használják a pénzügyi és nem pénzügyi információk megbízhatóak megfelelnek a szabályozási környezetnek A vezető testület a végső felelős azért, hogy biztosítsa a megfelelő és hatékony belső ellenőrzési rendszer kialakítását, folyamatos működését, az intézményen belüli elfogadtatását A belső ellenőrzésnek le kell fednie az intézmény összes szintjét, ideértve az outsourcing-ot is Az ellenőrzési funkciót kompetens, szervezetileg független és megfelelően képzett munkatársaknak kell ellátniuk 10

A 2. pillér feladatkörébe tartozó második szintű témakörök A második szintű témakörök a végrehajtási utasításokhoz kapcsolódnak A SRP (supervisory review process) részei: a kockázatok felismerése, azonosítása, mérése, elemzése, intézkedések A SRP kellékei: early warning illetve kockázatértékelő rendszer működtetése ORSA (own risk and solvency assessment) elsősorban a biztosító belső (tőkekövetelmény) mérésre alkalmas folyamat másodsorban meg kell felelnie, vagyis megfelelő bázist kell biztosítania a felügyelet ellenőrzéséhez 11

A SRP főbb elemei/1 A felügyeletnek folyamatosan értékelnie kell a biztosítók kockázati profilját, pénzügyi forrásainak megfelelőségét és prudens irányítását A SRP-nek foglalkoznia kell mennyiségi és minőségi tényezőkkel, és mind helyszíni, mind nem-helyszíni vizsgálat formában végzendő A felügyelőnek rendelkeznie kell megfelelő információval arról, hatékonyan tudja figyelemmel kísérni és értékelni mind a az egyes biztosítók, mind a biztosítási piac működését, de nem szabad duplikálnia a vállalatvezetés vagy a belső ellenőrzés funkcióit A felügyelőknek megfelelő monitoring eszközöket ideértve az értesítési követelményeket is- kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy azonosítani tudják a pénzügyi helyzetükben meg nem felelő biztosítókat és intézkedni tudjanak A felügyeleti intézkedéseknek időben kell történniük, világos feltételrendszer alapján, és megfelelőnek kell lenniük arra, hogy elérjék a biztosítási piac szabályozási céljait 12

A SRP főbb elemei/2 A SRP folyamán vizsgálandó kockázat típusok Általános követelmények Biztosítási kockázat Piaci kockázat, ideértve ALM Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat Likviditási kockázat Működési kockázat Stratégiai kockázat Reputációs kockázat Own Risk and Solvency Assessment (ORSA) Célja: 1. Belső mérésre alkalmas folyamat 2. Felügyeleti ellenőrzéshez alkalmas adatrendszer (kapcsolat ORSA és SRP között) Részei: 1. Követelmények a biztosító felé: kockázatkezelés, csoporton belüli koncentrációk diverzifikációs hatások kockázatcsökkentési technikák, eszközök 2. Követelmények a felügyelet felé 13

Párhuzamok a Solvency II és CRD között/1 Mindkét esetben kettős funkciót kell betölteniük: 1. Belső (tőkekövetelmény) mérésre alkalmas folyamat 2. Felügyeleti ellenőrzési célokra alkalmas adatrendszer ORSA (Solvency 2) 1.Belső ellenőrzés 2. Kockázatkezelés 3. Tőkekövetelmény számítási módszer, amely kockázatalapú, jól kidolgozott és dokumentált 4. Az intézmény irányítási és döntéshozói folyamatának integrált része 5. Az intézménynek (évente) felülvizsgálati kötelezettsége van ICAAP (CRD) 1.Belső eljárás, beleértve a belső ellenőrzést és a kockázatkezelést 2. - 3. Tőkekövetelmény számítási módszer, amely kockázatalapú, jól kidolgozott és dokumentált 4. Az intézmény irányítási és döntéshozói folyamatának integrált része 5. Az intézménynek (évente) felülvizsgálati kötelezettsége van 14

Párhuzamok a Solvency II és CRD között/2 Mindkét esetben kettős funkciót kell betölteniük: 1. Belső (tőkekövetelmény) mérésre alkalmas folyamat 2. Felügyeleti ellenőrzési célokra alkalmas adatrendszer A SRP elemei (S2) 1. Az SRP maga a felügyelés folyamata 2. Alapelv, hogy az ORSA a SRP részét képezi 3. Minden intézményre kiterjed (solo-based approach) 4. A folyamatnak előretekintőnek kell lennie 5. Potenciális problémák és kulcskockázatok feltárása, a számított tőkeszükséglet megbízhatóságának vizsgálata 6. Felügyeleti intézkedések, melyek indoklását ismertetni kell az intézménnyel 7. A felügyelet vizsgálata, az MCR és SCR évenkénti vizsgálata A SREP elemei (CRD) 1. Az általános kockázatalapú felügyelési módszertan integrált része 2. Alapelv, hogy az ICAAP a SREP részét képezi 3. Minden csoporttagra kiterjed 4. A folyamatnak előretekintőnek kell lennie 5. Potenciális problémák és kulcskockázatok feltárása, a számított tőkeszükséglet megbízhatóságának vizsgálata 6. Felügyeleti intézkedések, melyek indoklását ismertetni kell az intézménnyel 7. A felügyelet vizsgálata évente kötelező 15

A 2. pillér feladatkörébe tartozó harmadik szintű témakörök A harmadik szintű témakörök a felügyeleti ajánlásokhoz, útmutatókhoz kapcsolódnak stressz tesztek fit and proper (személyi alkalmassági) követelmények ellenőrzése adatszolgáltatások teljesítésének formája különböző felügyeleti eljárások (pl. modellek validációs folyamata) új mandátum és ennek megfelelő felkérések alapján 16

Köszönöm a figyelmet! 17