PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009.

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009.

Környezetvédelmi jelentés 2009. évről Paks, 2010 1

A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött: A Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi jelentése a 2009. évről Baranyi Krisztián Demeter Károly Feil Ferenc Fink Gábor Fodor Zoltán Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: Kováts Gergely Nagy Zoltán Pécsi Zsolt dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető Pécsi Zsolt környezetvédelmi osztályvezető Ranga Tibor Kiadja a Paksi Atomerőmű Zrt. Felelős vezető: Süli János vezérigazgató Sallai Orsolya Feil Ferenc radioaktív hulladékkezelési osztályvezető Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető Szerkesztette: Sallai Orsolya vezető mérnök Fotó: Kováts Gergely Sallai Orsolya Schubert Grafikai Stúdió Radnóti István biztonsági igazgató Jóváhagyta: Demeter Károly üzemviteli osztályvezető Tipográfia, grafika, nyomdai előkészítés: Schubert Grafikai Stúdió Nyomtatás: Páskum Nyomda Szekszárd Felelős vezető: Farkas János ISO 14001 Süli János vezérigazgató 2 3

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1. Bevezetés 5 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 6 3. Nukleáris környezetvédelem 9 3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása 9 3.2. Környezet-ellenőrzés 11 4. Radioaktív hulladékok kezelése 15 4.1. Radioaktív hulladékok kezelése 15 4.2. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 15 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 17 4.4. Folyékony radioaktív hulladékok 17 4.5. Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 18 4.6. Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 19 4.7. Hulladékkiszállítások 19 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 21 5.1. Vízminőség-védelem 21 5.1.1. Felszíni vizek védelme 21 5.1.2. Felszín alatti vizek védelme 24 5.2. Levegőtisztaság-védelem 24 5.3. Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 25 5.3.1. Veszélyes hulladékok 25 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok 26 5.4. Vegyi anyagok kezelése 28 5.4.1. REACH 28 5.4.2. Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása 28 6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben 30 6.1. A teljesítménynövelés megvalósítása 2009-ben 30 6.2. A teljesítménynövelés hatása a felszíni vizekre 30 7. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása (ÜH) 32 7.1. Az üzemidő hosszabbítás 2009. évi eredményei, várható feladatok 32 7.2. A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei 32 8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 34 8.1. A Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 34 8.2. Környezetközpontú célok, programok 35 Rövidítések és fogalmak magyarázata 40 A Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A paksi atomerőmű célul tűzte ki, hogy az erőműben a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001. óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről. 4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5

2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben a Paksi Atomerőmű Zrt. 15.427,2 GWh (1 GWh = 1.000.000 kwh) villamos energiát termelt. A tárgyévi termelési eredménnyel a PA Zrt. a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 43,0%-t adta. A termelési eredményhez az 1. blokk 4.027, a 2. blokk 4.063, a 3. blokk 3.470, a 4. blokk 3.867 GWh-s termeléssel járult hozzá. A termelési értéket tekintve a 2009. év kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A kimagasló termelési érték eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt években végrehajtott hatásfok-javítási, valamint a blokkokon végrehajtott teljesítménynövelési tevékenységek. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban a 2. helyet a 2008. év, 14.818 GWh-s, a 3. helyet a 2007. év foglalja el, 14.677 GWh-s termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2009 végére meghaladta a 335,3 TWh-t. 2009-ben a blokkok teljesítménykihasználási tényezői az alábbiak voltak: Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 15 427,2 GWh Kiadott villamos energia: 14 570,5 GWh Önfogyasztás: 856,7 GWh (5,56 %) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1666,0 MW Főjavítások időtartama: 176,2 nap A teljesítménykihasználási tényezők átlaga erőmű szinten 89,30 %. Az atomerőmű villamosenergia-termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. 1. ábra Az atomerőmű villamosenergia-termelése 6 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 7

Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. Országos adatok Bruttó hazai felhasználás: 41 407,7 GWh ( 5,5%) Az import mennyisége: 5 512,1 GWh (+40,8%) Bruttó hazai termelés: 35 895,7 GWh ( 9,7%) Az import részaránya a hazai felhasználásból: 13,31% (+4,38%) PA Zrt. részaránya a bruttó hazai termelésből: 42,97% (+ 5,77%) PA Zrt. részaránya a bruttó hazai felhasználásból: 37,26% (+ 3,43%) 3. Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2009-ben is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos és lehetőség szerint reprezentatív mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul. 2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor A primerköri hurkok száma 6 Hőteljesítmény 1485 MW Turbinák száma 2 Blokkok névleges villamos teljesítménye: 1. blokk: 500 MW 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW 4. blokk: 500 MW Az aktív zóna töltete 42 tonna urándioxid 1. táblázat A paksi atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai 3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériumok. Összességében elmondható, hogy a PA Zrt. 2009. évben 0,22%-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kritérium: 2,2 10 3), ebből 0,14%-kal a folyékony, míg 0,08%-kal a légnemű kibocsátások részesedtek. A 4. táblázat bemutatja az egységnyi villamosenergia-termelésre normált paksi kibocsátási értékeket a hasonló típusú külföldi atomerőművek kibocsátásának nemzetközi átlagához viszonyítva. Az összevetésből kitűnik, hogy a 2009. évi paksi légköri kibocsátások adatai közül három alatta van a PWR típusú reaktorok 1995 97. közötti világátlagának (sajnos újabb adatok, az UNSCEAR újabb kiadása, a jelentésírás időszakában még nem került kiadásra). Az összevetésből kitűnik a korróziós és hasadási termékek adatainak látszólagos növekedése. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg, a nem mért izotópokat pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. 2009-ben a paksi atomerőmű radioaktív nemesgáz kibocsátásai megnőttek a 2008. évhez képest, az I. kiépítésen a növekményt a pótvíz és a gáztisztító rendszerrel kapcsolatos problémák okozták, míg a II. kiépítésen a 4. blokk inhermetikus szabályzó (ARK) kazettával történt üzemelése okozta. A légnemű radiokarbon kibocsátása kissé növekedett a tavaly évihez képest és csak kis mértékben magasabb a 1995-1997. éves világ átlagnál, amely már túl régi adat a reális összehasonlításhoz. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat. 8 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 3. Nukleáris környezetvédelem 3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása 9

Izotóp-csoportok Összes kibocsátás [Bq] Kibocsátási határérték kritérium Légnemű kibocsátások Korróziós hasadási termékek 8,76 10⁸ 7,51 10 ⁵ Radioaktív nemesgázok 3,04 10¹³ 4,15 10 ⁴ Radiojódok 1,34 10⁸ 1,00 10 ⁴ Trícium 3,47 10¹² 2,01 10 ⁵ Radiokarbon 5,23 10¹¹ 1,87 10 ⁴ Összes: 7,98 10 ⁴ Folyékony kibocsátások Korróziós hasadási termékek 1,16 10⁹ 5,68 10 ⁴ Trícium 2,42 10¹³ 8,35 10 ⁴ Alfa-sugárzók 2,26 10⁵ 3,13 10 ⁷ Összes: 1,40 10 ³ 2. táblázat A 2009. évi kibocsátások összefoglaló adatai Radionuklid Légnemű kibocsátás Paks [GBqGW ē1 év -1 ] PWR [GBqGW ē1 év -1 ] 2009 1983 2009 1995 1997 Korróziós és hasadási termékek aeroszolban 5,3 10 ¹ 6,0 10 ¹ 1,3 10 ¹ 131I egyenérték 7,5 10 ² 1,1 10 ¹ 1,7 10 ¹ Összes nemesgáz 1,8 10⁴ 1,2 10⁵ 1,3 10⁴ Összes trícium 2,1 10³ 2,1 10³* 2,4 10³ Összes radiokarbon 3,1 10² 5,5 10²** 2,2 10²*** Folyékony kibocsátás Korróziós és hasadási termékek 7,0 10 ¹ 1,5 10⁰ 8,1 10⁰ Trícium 1,6 10⁴ 1,1 10⁴ 1,9 10⁴ 4. táblázat A paksi atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Megjegyzés a 2. táblázathoz: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000); * 1985 2009 átlaga; ** 1988 2009 átlaga; *** 1991 1995 átlaga. Radionuklid/ izotóp-csoportok 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Légnemű kibocsátás [GBqGW ē1 év -1 ] Összes aeroszol 0,14 4,4 0,97 0,73 0,53 0,47 0,52 0,53 131I egyenérték 0,054 260 0,14 0,18 0,023 0,023 0,028 0,075 Összes nemesgáz 35 000 310 000 25 000 9 400 13 000 10 400 15 000 18 000 Összes trícium 3 900 5 000 2 400 1 300 2 100 1 750 1 800 2 100 Összes radiokarbon 460 430 510 410 420 356 270 310 Korróziós és hasadási termékek Folyékony kibocsátás [GBqGW ē1 év -1 ] 0,78 0,58 1,2 1,0 0,8 0,98 0,79 0,70 Trícium 14 000 10 000 12 000 12 000 16 000 13 000 17 000 16 000 3. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásai 2002 2009 között 3.2. Környezet-ellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A paksi atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. 2009-ben is az előző évekhez hasonlóan a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A- és G-típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C-típusú állomások 30 km-es 10 3. Nukleáris környezetvédelem 3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása 3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés 11

körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C-típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al2O3 pelletet tartalmazó POR TL környezeti dózismérő, a G-típusú állomásokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1-A9 és B24-es állomáson POR TLD és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Az A1-A9 és B24 állomáson a két detektor egymás mellé, azonos pozícióban van felfüggesztve. Mind a két rendszer a terresztriális és a kozmikus komponenst egyaránt tartalmazó mérési eredményt környezeti dózisegyenértékben adja meg, s a jobb összehasonlíthatóság érdekében mindegyiküknél meghatároztuk a havi átlagos dózisteljesítményt. Az átlagszámítások során valamennyi mérési adatot figyelembe vettük. Megállapítható, hogy a 2009. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITTszondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú idejű havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok, vagy csak nagyon kicsi koncentrációban, esetenként voltak mérhetők. Így a földfelszíni levegőmintákban az erőműtől 1 2 km távolságra két esetben 110 m Ag-t és egy esetben 58Co-t tudtunk kimutatni 4,6 35 μbq/m3 aktivitáskoncentráció tartományban egy-egy A-típusú állomáson. 131I-t két időszakban mértünk, február hónapban minden levegőmintavételi állomáson homogén eloszlást mutatva átlagosan 50 μbq/m3 t. Az esetet megvizsgálva bebizonyosodott, hogy nem erőműi eredetű, ezt erősítették meg más magyarországi szervezetek mérései is. A másik időszak május hónapban volt, amikor a 4-es blokk karbantartása során az ARK kazetta inhermetikusságból adódóan az uralkodó szélirányba eső állomásainkon tudtunk kimérni a környezetből 131I-et 7,0 9,3 μbq/m3 aktivitáskoncentráció tartományban, ami összhangban van a kémény kibocsátási adatokkal. A radiokarbon 0,1 1 mbq/m3 nagyságrendben, a trícium pedig 10 mbq/m3 nagyságrendben becsülhető, és bár ezt közvetlenül nem mérjük 100 mbq/m3 nagyságrendben becsülhető a radioaktív nemesgázok aktivitáskoncentrációja ugyanitt. Az év során a fall-out (kihullás) mintákban nem lehetett kimutatni erőműi eredetű radioaktív izotópot. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidot, két esetben 60Co-t 1,18 és 0,34 Bq/kg és egy esetben 110 m Ag-t 0,40 Bq/kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások környezetében vett talajminták közül két helyen (A2 és A7 állomásokon) találtunk igen kis aktivitáskoncentrációban az erőműtől származó radionuklidot, 60Co-t 2,09 és 2,27 Bq/kg értékkel. A fűminták közül egyetlen egy esetben sem volt kimutatható erőműi eredetű radioaktív izotóp. A halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehetett kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq/dm3-nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. A radioaktív nemesgázok, illetve a kiülepedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehetett kimutatni, mivel az a terjedési számításokból becsülhetően 3 4 nagyságrenddel a természetes eredetű sugárzási szint alatt maradt. A mérések alapján a trícium és radiokarbon mellett egyéb atomerőműi eredetű radioaktív izotópot a talajvízből nem tudtunk kimutatni. A tríciummérésekből készített eloszlási térképek azt mutatják, hogy a tríciummal terhelt talajvíz kiterjedése az előző évekhez képest alapvetően nem változott, a mozgása a Duna vízállásával összhangban változik. Koordináták G-tip X(m) Y(m) G1 391 1447 G2 1153 669 G3 1287 223 G4 1710 930 G5 357 791 G6 241 831 G7 154 811 G8 760 441 G9 1623 456 G10 1105 1138 G11 456 1692 Koordináták A-tip X(m) Y(m A1 81 1857 A2 782 1345 A3 1426 926 A4 493 719 A5-907 982 A6 1360 213 A7 869 1009 A8 1302 164 A9 43 867 3. ábra Az A, G és a V típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében 12 3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés 3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés 13

A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. Besugárzási útvonal Légköri kibocsátások Folyékony kibocsátások Effektív dózisegyenérték [μsv/év] Hatósági korlát [μsv/év] Effektív dózisegyenérték [μsv/év] 1996 1997 1998 1999 2000-2000 2000-2001 2002 2003* 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0,135 0,056 0,032 0,068 0,023 306 0,075 0,032 0,270 0,027 0,028 0,023 0,024 0,023 0,157 0,017 0,018 0,024 0,028 0,047 154 0,028 0,019 0,031 0,027 0,025 0,029 0,028 0,035 0,024 Összes 0,152 0,074 0,056 0,096 0,080 460 90 0,103 0,051 0,301 0,054 0,053 0,052 0,052 0,058 0,181 5. táblázat A PA Zrt. radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése * Megjegyzés: A 2003. évi 2. blokki kazetták tisztítással bekövetkezett üzemzavari kibocsátásokkal terhelt. Állomásk száma 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2009-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TLD-vel, valamint BITT-szondával mérve Összegezve a nukleáris környezet-ellenőrzés 2009. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. 2009-ben az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke mindössze 151 nsv, illetve 157 nsv a csámpai felnőtt, illetve gyerek populációra számítva (ezek az eredmények tartalmazzák a radiokarbontól és a tríciumtól származó belső sugárterhelés járulékot is). A folyékony kibocsátásból adódó sugárterhelés járulék a legexponáltabb felnőtt és gyermek népcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva 28,2 nsv, illetve 24,4 nsv lekötött effektív dózisnak adódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése 2009-ben 181 nsv volt, amely kis mértékben nagyobb az előző év többlet sugárterhelésénél és ami a meteorológiai paraméterek változásának köszönhető. Az 5. táblázat 1996- tól összefoglalja az atomerőmű tevékenységéből fakadó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések adatait, folyékony és légnemű kibocsátások bontásában. 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1. Radioaktív hulladékok kezelése A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Radioaktív hulladék minden olyan anyag, amely valamilyen tervezett nukleáris tevékenység során keletkezik, és további felhasználására már nincs igény, ugyanakkor a benne lévő radioizotópok koncentrációja meghaladja a környezetbe történő, és biztonságosnak tekintett kibocsátás, vagy kihelyezés (deponálás) határértékeit. A következő fejezetben ismertetésre kerülnek az atomerőműben képződő radioaktív hulladékok típusai, jellemzői és a 2009-ben keletkezett hulladékmennyiségek. 4.2. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Az atomerőmű 2009. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: Elhasználódott és felaktiválódott, vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések stb. Átalakításokból származó építési anyagok (betontörmelék, faanyag, üveg stb.), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek stb. Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. puha hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák stb.). 14 3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1. Radioaktív hulladékok kezelése 15

A radioaktív hulladék összetétele és mennyisége időben változó volt, mert a karbantartási periódusok a normál üzemvitelhez képest mennyiségi csúcsokat és összetétel-eltolódásokat eredményeztek. A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, melyekből 2009- ben is a megelőző évekhez hasonló mennyiség került felhasználásra. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szenynyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. 2009-ben 820 darab kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 60 hordóval kevesebb az előző évinél. A 2009. december 31-i állapot szerint 8433 darab hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladékmenynyiségeket mutatja be az 5. ábra. 5. ábra Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása A 820 darab hordóból 575 darab kis aktivitásúnak, míg 245 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján. 4.3. Nagy aktivitású szilárd hulladékok A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállásától 2009. december 31-ig nettó 42,785 m3 (bruttó 92,445 m3) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 2,296 m3 (bruttó 4,233 m3) keletkezett 2009-ben. A 2008. évihez képest nettó 1,958 m3-rel több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A növekedés oka az elnyelő kazetták blokkokon végrehajtott cseréje. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogatát jelenti. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tároló csövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat ideiglenes jelleggel az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni. 4.4. Folyékony radioaktív hulladékok A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: bepárlási maradékok (sűrítmények), evaporátor savazó oldat, elhasznált primerköri ioncserélő gyanták, dekontamináló oldatok, aktív iszapok, aktív oldószerkeverékek, elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. A folyékony hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása a segédépületi tartályparkokban történik, az itt tárolt folyékony hulladékok mennyiségét a 2009. december 31-i állapot szerint a 6. ábra mutatja be. 2009. év végén a tartályszintek lézeres távolságmérővel ellenőrzésre kerültek. A bepárlási maradékot tartalmazó tartályoknál a mérések alapján számolt hulladéktérfogatok a korábbi évekhez képest kisebb értékeket eredményeztek. Az evaporátor savazó oldat esetén a korábbi évekhez képest 60 m3 rel kisebb értéket kaptunk. Elhasznált primerköri ioncserélő gyantákból a 2008. évi mennyiséghez képest több keletkezett (6,5 m3), azonban a 2007. évihez képest jelentős csökkenés mutatkozott. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m 3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az 16 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.2. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.3. Nagy aktivitású szilárd hulladékok 17

erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 156,06 m3 van). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2009-ben 0,8 m 3 keletkezett). A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2009. december 31-ig 7 hordó olajos gyöngykovaföld-hulladék keletkezett. A primerköri rendszerekben meghatározott technológiai rendeltetéssel több ezer köbméter különböző koncentrációjú bórsavoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk üzemi ultraszűrővel történik. 2009-ben a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfaés gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatok a különböző primerköri rendszerekben ismételten felhasználásra kerültek. Az összes megszűrt mennyiség 23 148,3 m3. 6. ábra A folyékony hulladékot tároló tartályok töltöttsége a 2009. december 31-i állapot szerint 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása A radioaktív kis és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2009- ben képződött kezelt hulladék a VK302/I-1 helyiségben került elhelyezésre, illetve a hulladékátvételi követelményeknek minden szempontból megfelelő, tömörített hulladékot tartalmazó hordók egy része kiszállításra került a bátaapáti végleges tárolóba. Az előző évekből áthozott mennyiséggel együtt 2009. december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 8433 darab 200 literes, kezelt hulladékot tartalmazó hordó. Tartályok megnevezése 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 2009-ben a Paksi Atomerőmű területén 820 darab 200 liter térfogatú, hordóba tömörített, illetve tömörítetlen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 820 darab hordó hulladék típusonkénti eloszlása a következőképpen alakult: 518 hordó (63%) tömörített hulladék, 193 hordó (24%) nem tömörített hulladék, 109 hordó (13%) víztelenített iszap. A 820 darab hordó közül 3 darab hordó (3 darab nem tömörített) a 2. blokki helyreállítás segédrendszereinek bontásából származik. A felületi szennyezettség alapján történő minősítések értékeléséből megállapítható, hogy a hordókon nem fixált felületi szennyezettség a hordók minősítésének idején nem volt. A 820 darab hordóból 533 darab hordón (65%) végeztük el az aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítést. A minősített hordók hulladéktípusonként az alábbi eloszlást mutatják: 499 hordó (93,6%) tömörített hulladék, 33 hordó (6,2%) nem tömörített hulladék, 1 hordó (0,2%) víztelenített iszap. A fentieken kívül további 259 darab tömörített hordón végeztük el a minősítést. 4.7. Hulladékkiszállítások 2008. december 2-án hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe. A kiszállítások megkezdése előtt a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozásra kerültek a hulladékátvételi követelmények, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. A hulladékátvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgozva, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok mennyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primerkörben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. A hulladékátvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetésre került egy minőségbiztosítási rendszer, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítás alapvető célja, hogy az ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatásokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék megfelel az átvételi kritériumoknak. A minőségbiztosítási program részeként kidolgozásra került a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag specifikáció, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó, minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azo 18 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 19

nosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítést végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozás került kiadásra, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredménye külön erre a célra készített adatlapon kerül rögzítésre. A hulladékcsomagok adatai elektronikus formában is rögzítésre kerülnek. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely a Paksi Atomerőmű és az RHK Kft. képviselői által kerül aláírásra a kiszállításokat közvetlenül megelőzően. Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyek az erőműben is használt hordkeretekbe kerültek elhelyezésre (hordkeretenként négy hordó). 2008-ban 80, míg 2009-ben 1584 hordó kiszállítása történt meg, így összesen 1664 hordót tárolnak a végleges tároló felszíni létesítményében. A továbbiakban ezek a hordók kilencesével egy betonkonténerbe becementezésre kerülnek, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tároló kamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzői hatósági előírás alapján egy elektronikus adatbázisban is rögzítésre kerülnek. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozásra kerülnek a hulladékátvételi követelmények. 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem A Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; technológiai pótvízellátás; szociális vízellátás; tűzivíz ellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvízigényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipari- és tűzivízrendszer vízellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják. 5.1.1. Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvízhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2009-ben 2,912 milliárd m3 volt. Az erőmű hűtővízfelhasználását 1998 2009 között a 7. ábra mutatja be. 7. ábra Hűtővízfelhasználás 1998 2009 között 20 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.7. Hulladékkiszállítások 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem 21

A hűtővízrendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrés) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik vissza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna vízhőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2009-ben is betartotta az atomerőmű. 8. ábra Fajlagos hűtővízfelhasználás (m3/kwh) A 7. és 8. ábrából látható, hogy míg az erőmű hűtővízfelhasználása a blokkok teljesítménynövelése miatt növekedett 2009-ben, addig a fajlagos hűtővízfelhasználás, vagyis az 1 kwh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A változás nagyban függ a visszakeverhető vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. A hőcsóva felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer, amely az erőmű és a Sió-torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális partiszűrésű vízbázisokra. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. Az 1870 m 3 /nap kapacitású műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. A 2009-ben keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: 201 039 m3. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvíz átemelőn és csatornahálózaton keresztül a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz-előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a 10 000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A 2009-ben keletkező vegyszeres hulladékvíz mennyisége 11 600 m3 volt, amely a speciális Hylam Hypalon fólia bevonattal ellátott vegyszeres hulladékvíz-medencébe kerül, majd onnan kémiai és ökotoxikológiai mintavételt követően, ellenőrzött körülmények között kerül kibocsátásra a Dunába. A melegvíz-csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll mintavétel biztosítására, amely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. A kibocsátás-ellenőrzés eredményeit a 6. táblázat mutatja be. Komponens/mintavétel időpontja éves maximum átlag határérték ph 8,5 8,2 6 9,5 Összes szerves oldószer extrakt (mg/l) 2 0,73 10 Biokémiai oxigén igény (mg/l) 4,97 2,55 50 KOI cr (mg/l) 11,24 9,28 150 Összes lebegő anyag tartalom (mg/l) 178,33 57,5 200 Ammónium-N (mg/l) 0,11 0,09 20 Összes N tartalom (mg/l) 4,11 2,95 55 Összes P tartalom (mg/l) 0,14 0,10 10 Összes Fe tartalom (mg/l) 1,63 0,67 20 Összes Mn tartalom (mg/l) 0,14 0,06 5 Összes Cu tartalom (µg/l) < 7 <7 2000 Összes Zn tartalom (µg/l) 26,12 14,97 5000 Összes Pb tartalom (µg/l) < 7 <7 200 Összes Ni tartalom (µg/l) < 5 <5 1000 Összes Cr tartalom (µg/l) < 6 <6 1000 Összes Ag tartalom (µg/l) < 1,5 <1,5 100 Összes Cd tartalom (µg/l) < 2 <2 50 Összes Hg tartalom (µg/l) < 8 <8 10 6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely) A környezetvédelmi hatóság által elfogadott monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. A monitoring eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk. A Paksi Atomerőmű Zrt. 1996 óta a Paks Faddi főcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2009-ben a hűtőgépházi klímaberendezések hűtővizéből 10,23 millió m 3 víz került átadásra a Faddi holtágba. 22 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem 23

A felhasznált kondenzátorhűtő víz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvíz ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezen időszakban azt a halastavak Duna-vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer biztosítja. 5.1.2. Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szenynyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 16 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. Ezen monitoring rendszerrel vizsgáljuk a talajvíz trícium- és esetleges más radioaktív izotóp tartalmát is. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük: veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, ipari zagytér, föld alatti olajtartályok, kommunális hulladékvízrendszer. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. A Paksi Atomerőmű Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvízkutakból biztosított szociális jellegű ivóvízkitermelés 232.828 m3 volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. A festőműhely 2009-ben nem üzemelt. Az előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2009-ben is betartottuk. 5.3. Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1. Veszélyes hulladékok 2009-ben 216 tonna veszélyes hulladék keletkezett az atomerőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek pl. festékes, vegyszeres, olajos göngyölegek, elektronikai hulladék, selejtezett technológiai vegyszerek, fénycsövek). Ezen felül 2009 elején 44 tonna veszélyes hulladékot tároltunk. 2009-ben engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva 270 tonna veszélyes hulladék hasznosításáról, ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk. A 2009-ben keletkezett veszélyes hulladékokat a 9. ábra szemlélteti. fénycső 5,62 ioncserélő gyanta 0,58 kommunális szennyvíz iszap 3,58 rendelői vizsg. any. 0,03 lejárt sz. gyógysz. 0,16 vesz. anyag tart. bontási hull. 1,56 árnyékolás hull. 1,97 azbeszt tart. szigetelőanyag 4,24 bontott tetőszigetelés 4,45 szárazelem hulladék 0,26 Hg tart. foly. hulladék 0,35 nyomdai hulladék 0,75 selejt szerelőanyagok 0,14 irodatechnikai hulladék 0,01 fúróemulzió 0,58 fáradt olaj 18,16 trafóolaj 0,87 olajos iszap (kocsimosó) 5,40 5.2. Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója. A Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén három hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); dízelhajtású tűzivízszivattyú (2 darab pontforrás); festés technológia (2 darab pontforrás). A fenti technológiák üzemeltetésére a Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik. A tűzivízszivattyúk üzemideje 24 óra, gázolajfogyasztása 605 kg volt. A biztonsági dízelgenerátorok éves szinten mindössze 178 órát üzemeltek, gázolajfogyasztásuk összesen 70166 kg a rövid próbaüzemekből adódóan. A rövid üzemidő igen kicsi kibocsátást jelentett, amely az emissziót alig befolyásolja. akkumulátor (savas, lúgos, zselés 21,27 selejt techn. vegyszer 0,35 finomvegyszerek 0,19 elektronikai hull. 4,17 9. ábra A 2009-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtái és keletkezési arányai 24 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.2. Levegőtisztaság-védelem 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.3. Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 25 olajos rongy 10,46 levegőszűrő betét (textil) 1,25 vegyszerfelitató 0,48 selejt hűtőgépek 0,33 vizes mosófolyadék 1,34 aktívszén 2,43 vizes fáradtolaj 1,91 olajos fém göngyöleg 0,58 olajos műanyag flakon 0,42 vegyszeres göngyöleg 0,81 festékes göngyöleg 4,89 sprays flakon hulladék 0,42

A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását a Paksi Atomerőmű Zrt. a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2009. december 31-én mintegy 24 tonna veszélyes hulladékot tároltunk. Az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a ~ 95 tonna kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a technológiában, a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. A kommunális szennyvíziszap elszállítása minden évben folyamatosan történik. A következő ábrából jól látható, hogy a veszélyes hulladékok mennyiségének 2004-2005. évi emelkedését követően a hulladékok mennyisége a 2006 2009. években jelentősen csökkent. 2009-ben több olyan veszélyes hulladékfajta is keletkezett, amelyeknek keletkezett mennyisége hulladékfajtánként néhány 10 vagy 100 kg (pl. veszélyes anyag tartalmú bontási hulladék, lejárt szavatosságú gyógyszerek, szárazelem-hulladék, vegyszeres/olajos műanyag göngyölegek, szárazelem, akkumulátor, gyantamaradék, selejt szerelőanyagok, irodatechnikai hulladékok, lejárt szavatosságú festék, Rockwell-olaj). A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. jén 65 tonna ipari hulladékot tároltunk). A Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra 485 tonna nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 870 tonna nem hasznosítható hulladékot ártalmatlanított, amelyből 203 tonnát (kevert települési és biológiailag lebomló zöldhulladék) Paks város hulladéklerakójában, 480 tonna nem veszélyes hulladékot (főként beton, építési vegyes hulladék, föld, kő) más ipari hulladéklerakóban helyezett el. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, melyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb ipari hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, kábel, üveg, műanyag, textil, gumi. Az ipari hulladékok keletkezését a 11. ábra, az ipari hulladékok elhelyezését a 12. ábra szemlélteti. 10. ábra 1996 2009. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 5.3.2. Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2009. év végén a Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 32 tonna volt. Tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1322 tonna nem veszélyes ipari hulladék keletkezett (ezen felül 2009. év ele 11. ábra Keletkezett ipari hulladékok 2009-ben 26 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.3.2. Ipari, termelési hulladékok 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.3.2. Ipari, termelési hulladékok 27

A pótvíz-előkészítés hulladékvizei (regenerátumok, mésziszap, öblítővizek) a semlegesítő, és ülepítő feladatot ellátó zagymedencékbe kerülnek. A zagymedencéből elvezetett, lebegő anyagoktól megtisztított víz magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l), amely a melegvíz-csatornában bekövetkező, kb. 1200-szoros hígítás után kerül a Dunába. Ezzel a Duna alap sóterhelését mindössze 1%-kal emeli meg. 2009. évben 125 ezer m3 hulladékvíz keletkezett, ez a korábbi évek adataihoz képest csökkenést jelent. 5.4. Vegyi anyagok kezelése 5.4.1. REACH 12. ábra Ipari hulladékok elhelyezése 2009-ben A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. A Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. A Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2009-ben regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. A vegyi anyagok továbbfelhasználójaként az elkövetkező időkben szorosan együtt kell működnünk azokkal a cégekkel, akiktől a REACH hatálya alá tartozó anyagokat vásárolunk. Ennek teljesíthetősége érdekében kijelöltük REACH kapcsolattartónkat, aki a következőkben a partnercégekkel tartani fogja a kapcsolatot a kölcsönös, gyors, együttműködő információcsere érdekében. 2009-ben több partnerünk akitől vásárolunk keresett meg minket azzal, hogy adjuk meg az általunk vásárolt vegyi anyagok és árucikkek pontos felhasználási körét, mivel tevékenységre szabott biztonsági adatlapot csak ebben az esetben tudnak számunkra biztosítani. 5.4.2. Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrim-hidroxidot, vas-szulfátot, kénsavat, kálcium-oxidot, és konyhasóoldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, illetve a Dunavíz, mint nyersvíz sótartalma. A vegyszerek 2009. évben felhasznált mennyiségét a 13. ábra mutatja. 13. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2009-ben [kg] A 13. ábrán szereplő további vegyszereket a primer- és szekunderköri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzerváláshoz (ecetsav, rofamin*) ill. a primer- és szekunderköri ioncserélő gyanták regenerálásához (salétromsav) használtuk fel. Ez utóbbi, szekunderkörben végrehajtott művelet hulladékvize ugyancsak a zagymedencékbe kerül, ebből adódóan a Dunát nitrát formájában csekély növényi tápanyagterhelés éri. A konzerválások hulladékvizeinek fogadására egy speciális gumival, un. Hypalom fóliával bevont medence szolgál. A hulladékvíz a megfelelő tartózkodási idő utáni kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett kerül kibocsátásra. 2009. évben 11600 m3 hulladékvíz keletkezett, ez nagyságrendjében megfelel a korábbi években keletkezett mennyiségnek. * rofamin= okta-decil-amin 28 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.4. Vegyi anyagok kezelése 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.4. Vegyi anyagok kezelése 29

6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben 6.1. A teljesítménynövelés megvalósítása 2009-ben A teljesítménynövelés megvalósításának programja az aktuálisan jóváhagyott terveknek megfelelően befejeződött. A 8%-os teljesítménynövelés a projekt ütemtervének megfelelően a 4., 1. és 2. blokki korábbi sikeres befejezést követően 2009-ben a 3. blokkon került megvalósításra. A 3. blokk 2009. évi főjavítása alatt többek között elvégzésre kerültek az 5. és 6. turbinák teljesítménynöveléshez szükséges átalakításai, illetve befejezésre kerültek a még hátralévő egyedi műszaki beavatkozások. Az ellenőrző mérések megfelelő eredményei alapján és az előírt folyamatos vizsgálatok mellett megtörtént a blokk először 104%-os, majd a vonatkozó üzemviteli program és ütemterv szerinti 108%-os teljesítményre történő felterhelése. A blokk üzeme stabil. A hatóság részére a megnövelt teljesítményre vonatkozó üzemeltetési engedély kérelem rövidesen beadványozásra kerül. Az erőmű minden blokkján műszakilag sikeresen és jelentős gazdasági eredményt biztosítva valósult meg az egyenként 500 MW-os beépített villamos teljesítmény elérése. 2009-ben a 4. blokkon került betöltésre a teljesítménynövelt üzemhez szükséges optimalizált üzemanyag-kazetták hatóság által engedélyezett tesztmennyisége. A teszt program végrehajtása, illetve az üzemeltetési eredmények értékelése folyamatban van. A blokkokon megvalósított teljesítménynövelés még az ún. átmeneti üzemanyag-kazetták felhasználásával történt, 2010-től megkezdődik a rendelkezésre álló elvi hatósági engedéllyel beszerzésre kerülő új típusú, optimalizált kazetták üzemszerű betöltése a blokkokba. hőteljesítménynek is nagyobbnak kell lennie. Ez vagy a hőlépcső, vagy a hűtővíz térfogatáramának növelésével biztosítható. A hőlépcső maximális értékét hatósági engedély rögzíti, e tekintetben nincs mozgástér, emiatt a felhasznált hűtővíz mennyiségét kellett növelni. A 14. ábrán látható 1 kwh-ra jutó fajlagos vízfelhasználás a korábbi éveknek megfelelően alakult. Ennek változása nagyban függ a visszakeverhető vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. Az erőmű további vízellátó, úgymint az ivóvíz, tűzivíz és póttápvíz rendszereinek nincsen közvetlen hatása a teljesítménynövelés megvalósulásával, ehhez kapcsolódó vízigény-növekmény nem jelentkezett. Az erőmű vízgazdálkodási rendszerének másik ágát, a szennyvízkezelést sem érintette a teljesítménynövelés. A keletkezett szennyvizek mind mennyiségi, mind minőségi jellemzői a korábbi éveknek megfelelően alakultak, az évenkénti fluktuációjuk egyéb körülményeknek tudható be. 6.2. A teljesítménynövelés hatása a felszíni vizekre A 2009. évben lezárult teljesítménynövelés után a blokkok névleges villamos teljesítménye a 470 MW-ról 500 MWra növekedett. Vízfelhasználást tekintve a hűtővízigény növekménye egyértelműen kimutatható. Amennyiben az erőmű hatásfokát (~34%) a teljesítménynövelés hatására változatlannak tételezzük fel nagyobb primer- és szekunderköri hőteljesítmény, illetve villamos teljesítmény esetén a kondenzátorok által elvont, és a Dunába jutó 14. ábra 1 kwh-ra jutó fajlagos vízfelhasználás 30 6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben 6.1. A teljesítménynövelés megvalósítása 2009-ben 6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben 6.2. A teljesítménynövelés hatása a felszíni vizekre 31