A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKNEK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.7.28. COM(2010) 402 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKNEK A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP 2009-ES PÉNZÜGYI ÉVRE SZÓLÓ VÉGELSZÁMOLÁSÁRÓL HU HU

TARTALOMJEGYZÉK MEGJEGYZÉS AZ ELSZÁMOLÁSHOZ... 3 AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS... 4 I. RÉSZ ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK... 11 1. A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI... 12 1.1 8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, PÉNZFORGALMI KIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS... 12 1.2 8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS... 16 1.3 9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS... 19 1.4 10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS... 22 1.5 MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ... 25 2. A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS... 50 2.1 ALLOKÁCIÓK... 54 2.2 ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ... 60 2.3 IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK... 67 II. RÉSZ ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI... 68 3. A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI... 69 3.1 EREDMÉNYKIMUTATÁS... 69 3.2 MÉRLEG... 70 3.3 KIMUTATÁS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRÓL... 71 3.4 PÉNZFORGALMI KIMUTATÁS... 72 3.5 MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ... 73 MELLÉKLET AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS): HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN... 95 HU 2 HU

MEGJEGYZÉS AZ ELSZÁMOLÁSHOZ Kijelentem, hogy a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap 2009. évről szóló éves beszámolója a 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának VIII. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott és igazolta azok megbízhatóságát, amelyek az Európai Fejlesztési Alapok eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámoló összeállításához szükségesek. Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi helyzetéről. (aláírás) Philippe Taverne Számvitelért felelős tisztviselő HU 3 HU

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS 1. HÁTTÉRISMERETEK Az Európai Unió számos fejlődő országgal ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célja az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági és társadalmi fejlődést, hosszú távon pedig csökkentse és enyhítse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az Unió a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az uniós fejlesztési források három helyről származnak: az Európai Unió költségvetéséből az Európai Fejlesztési Alapból és az Európai Beruházási Banktól. Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. Az 1957-es Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg annak érdekében, hogy az Unió az akkor még kolonizált és bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson. Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és különbizottság irányítja. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős, a beruházási keretet viszont az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli. Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2008 2013-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFAprogramciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusának felelnek meg. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Európai Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről. A beruházási keretet a Cotonoui Megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az Európai Beruházási Bank kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban de nem kizárólag magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCSállamokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem az Európai Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, ami a 8., 9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló 2. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. HU 4 HU

A 10. EFA a 2008-tól 2013-ig tartó időszakra szól, teljes költségvetése 22 682 millió EUR. Ebből az összegből az AKCS-országok 21 966 millió EUR-t, a TOT-ok 286 millió EUR-t, a Bizottság pedig 430 millió EUR-t kap (az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadás céljára) 1. 2. AZ EFA FINANSZÍROZÁSA Az Európai Tanács 2005. december 15 16-ai ülésén fogadta el a 2007 2013-ra szóló pénzügyi keretet. Ekkor úgy határoztak, hogy az AKCS-országokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az Európai Unió költségvetésében, hanem a 2008 2013-as időszakban továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák. Az Európai Unió költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az Európai Uniótól eltérően többéves alapon működő alapot képez. Valamennyi EFA a tagállamok közötti partnerségi megállapodás megkötésével jön létre, amelyhez egy rendszerint ötéves időszakra szóló pénzösszeget rendelnek a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a pénzt többéves alapon bocsátják rendelkezésre, az EFA teljes időszakán keresztül felhasználható. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérést jelzik a költségvetési beszámolóban, ahol az EFA végrehajtását a teljes pénzösszeghez viszonyítják. Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az Alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. Ezt követően a Bizottság kezeli a pénzösszeget. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikán kívül saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást. 2009-ben és 2008-ban a 9. EFA-ban részt vevő 15 tagállamtól hívtak le hozzájárulást. A 27 tagállamra szabott 10. EFA hozzájárulásait még nem hívták le. Bár a 10. EFA egy részét elkülönítették az előre nem látható szükségletekre, a nagyobb részét többéves indikatív keretben programozzák, elsősorban földrajzilag, de tematikailag is elkülönítve. A jelenlegi keret 2008 2013-ra szól. A Bizottság ennek megfelelően fogadja el az ország-, a regionális, illetve az AKCS-közi stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok végrehajtását évente ellenőrzik, a stratégiákat pedig az időszak felénél (2010-ben, jelenleg folyamatban), valamint az időszak végén (2012-ben) felülvizsgálják. A félidős és az időszak végi felülvizsgálat eredményeként a Bizottság az Európai Unió nevében a jelenlegi szükségletektől és az érintett AKCS-államok, illetve régiók teljesítményétől függően módosíthatja a stratégiákat és a forráselosztást. Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az Alapnak. 1 HL L 247., 2006.9.9. HU 5 HU

3. HOGYAN KEZELIK ÉS MIRE KÖLTIK AZ EFA-FORRÁSOKAT? 3.1 Operatív kiadások Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle operatív EFA-kiadás létezik. A pénzügyi szabályzattal összefüggésben a Bizottság a következő módszerek keretében használja fel az EFA-forrásokat: Decentralizált igazgatás: ebben az esetben a Bizottság a kedvezményezett helyzetétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben egyes végrehajtási feladatokat a harmadik országra bíz. Központi igazgatás: ebben az esetben a költségvetést a bizottsági szolgálatok hajtják végre közvetlenül, illetve közvetve, ha a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat európai uniós vagy nemzeti szervekre ruházza, például közszolgálati feladatokkal megbízott vagy közjogi uniós ügynökségekre. Nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatás: ennél a módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a végrehajtási feladatok egy részét. 3.2 A pénzügyi szereplők A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a teljes igazgatásért a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges feladatok meghatározásától kezdve a tevékenységek operatív és költségvetési szempontból történő kezeléséig, ideértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény monitorozását, a kifizetéseket, valamint adott esetben a visszafizettetéseket is. Az Európai Unió küldöttségének vezetője közvetít a Bizottság, valamint a nemzeti, illetve regionális AKCS/TOT-hatóságok között. A küldöttségvezető szorosan együttműködik az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselőkkel a végrehajtási stratégia és az ágazati politikák kidolgozása, valamint az EFA-programok és -projektek előkészítése, tanulmányozása és felülvizsgálata során. A fogadó ország engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselője az AKCS-állam/TOT kormánya által kinevezett magas rangú tisztviselő. Ez a tisztviselő képviseli az adott ország hatóságait az Alapból finanszírozott és a Bizottság, illetve az EBB által kezelt tevékenységekkel kapcsolatban. E funkciót a legtöbb esetben valamelyik kormánytag tölti be, általában a tervezési vagy a pénzügyminiszter. Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő végzi az EFA-programok és -projektek kezelésével kapcsolatos igazgatási, technikai és pénzügyi teendőket. A számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kibocsátott fizetési és visszafizetési utalványokat, ő a felelős a pénzgazdálkodásért, a számviteli szabályok és módszerek meghatározásáért, a számviteli rendszerek jóváhagyásáért, a számlavezetésért és az éves beszámoló összeállításáért. Emellett alá kell írnia a beszámolót, amelyben kijelenti, hogy az megbízható és valós képet ad a pénzügyi helyzetről. 3.3 Az EFA-források végrehajtása Az EFA-n keresztül az AKCS-országoknak és TOT-oknak juttatott pénzügyi hozzájárulás döntő többsége vissza nem térítendő támogatás. Az EFA végrehajtásának megkezdésekor az Európai Unió tájékoztatja az AKCS-államokat és a TOT-okat az időszak során rendelkezésükre bocsátandó támogatások összértékéről. A forrásokat az országok konkrét HU 6 HU

szükségleteinek függvényében, a fogadó ország saját politikáinak és fejlesztési erőfeszítéseinek figyelembevételével osztják szét. A kedvezményezett ország a fejlesztési partnerekkel (donorokkal) való konzultáció közben vagy azt követően együttműködési stratégiát dolgoz ki. Az EU-val közösen kidolgozott stratégia tartalmazza az ország saját középtávú fejlesztési stratégiáját, a politikai és a társadalmi-gazdasági helyzet elemzését, valamint az Európai Unió által adott értékelést. Az Európai Bizottság személyzete technikai segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak az együttműködési stratégiai dokumentumok összeállításában. Az együttműködési stratégia végrehajtásához nemzeti indikatív program (NIP) készül. A NIP határozza meg a támogatandó ágazatokat és területeket, kifejti, hogyan segíti a támogatás a célkitűzések elérését, meghatározza a végrehajtási szakaszok határidejét, és megadja, hogy adott esetben hogyan járulnak hozzá más szereplők például nemzetközi szervezetek vagy nem kormányzati szervezetek a programhoz. Az átfogó indikatív programot évente, félidőben és az EFA-időszak végén felülvizsgálják, szükség esetén pedig a végrehajtási időszak során módosítják. 3.4 Az EFA-források lekötése Semmilyen EFA-forrást nem költenek el addig, amíg a Bizottság és az EFA-pénzösszeg lehetséges kedvezményezettje nem kötött írásos megállapodást. A harmadik féllel szembeni jogi kötelezettség vállalása (például szerződés vagy támogatási megállapodás megkötése) előtt meg kell győződni arról, hogy a költségvetésben létezik olyan tétel, amelyen elegendő összeg található az adott tevékenység finanszírozásához. Ha ez a feltétel teljesült, akkor a számviteli rendszerbe bevitt költségvetési kötelezettségvállalás révén el kell különíteni a szükséges összeget a költségvetésben. Ez azonban nincs hatással az általános számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem történt kiadás, és mivel az EFA számviteli rendszere két különálló, de kapcsolt számlából áll: (a) a költségvetési számlából, amely a költségvetés végrehajtásának részletes nyilvántartására szolgál; valamint (b) az általános számlából, amelyet a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás készítéséhez használnak. A költségvetési számla mutatja a kötelezettségvállalásokat és a folyósított kifizetéseket. A számla a pénzforgalmi elv alapján készül, vagyis a kiadást vagy bevételt csak akkor rögzítik a számlán, ha készpénzt kötöttek le, fizettek ki vagy szedtek be. Ez a fajta számvitel jellemző az állami szektorra, amely történetileg a költségvetésre és annak végrehajtására összpontosít. Az eredményelszámolás elvén alapuló általános számla a pénzügyi év valamennyi kiadását és bevételét azaz a gazdasági eredményt mutatja, valamint az eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában bemutatja az EFA pénzügyi helyzetét. 3.5 A kifizetés folyamata Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hozzájárulásával megállapított költségvetési kötelezettségvállalás nélkül nem folyósítható kifizetés. Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. A HU 7 HU

pénztárkészletet, illetve az előleget vagy felhasználják a megállapodásban meghatározott határidőn belül és célra, vagy visszafizetik. Ha a kedvezményezettnél nem merül fel támogatható kiadás, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás tehát csak akkor válik tényleges kiadássá, ha teljesülnek a vonatkozó szerződéses feltételek, tehát az első kifizetés teljesítésekor eszközként rögzítik a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott támogatható költségek (amelyeket a gazdasági eredménykimutatásban kiadásként tüntetnek fel) és a visszatérített összegek. Az év végén meg kell vizsgálni az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett támogatható kiadásokat. Az elhatárolási számítások elvégzését követően a támogatható kiadások becsült összegét elhatárolt kiadásként rögzítik, a várhatóan nem támogatható kiadásokat pedig támogathatóság ellenőrzésére váró tételek megjegyzéssel külön számlán tartják nyilván. Ezeket az összegeket a rövid lejáratú kötelezettségek között tartják nyilván annak érdekében, hogy nehogy túlbecsüljék az eszközöket és a kötelezettségeket. 3.6 A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése Az EFA-ra terhelt kiadások támogathatóságát az alkalmazandó szabályokban vagy a támogatási feltételekben meghatározott igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik. A kontrollrendszerek költséghatékonyságának optimalizálása érdekében a záró kifizetés iránti kérelmekhez mellékelt igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekhez mellékelteket. Előfordulhat tehát, hogy ekkor állapítanak meg az időközi kifizetésben történt hibát, amelyet a záró kifizetés módosításával korrigálnak. A Bizottságnak ezenfelül joga van arra, hogy a finanszírozott intézkedés végrehajtása során, illetve utána a kifizetést kérelmezőnél a helyszínen ellenőrizze az igazoló dokumentumok valódiságát. A végrehajtási időszak során talált hibákat az azt követő kifizetések módosításával korrigálhatják. Az utólagosan talált hibák esetében visszafizetési utalványt bocsátanak ki. 4. IDŐSZAK VÉGI JELENTÉSTÉTEL 4.1 Éves beszámoló A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról, hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről. Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra: I. rész: Az Európai Bizottság által kezelt pénzösszegek A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kimutatásai Jelentés a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi végrehajtásáról II. rész: Az Európai Beruházási Bank által kezelt pénzösszegek A beruházási keret pénzügyi kimutatásai A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. Az éves beszámolót a következő év július 31-én fogadja el a Bizottság, átadja ellenőrzésre a Számvevőszéknek, majd mentesítés céljából a Tanácsnak és a Parlamentnek. HU 8 HU

4.2 Éves tevékenységi jelentés Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ebben a jelentésben beszámol a szakpolitikai eredményekről, és arról, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik-e azzal kapcsolatban, hogy a jelentésben szereplő tevékenységekre elkülönített forrásokat eredeti céljuk, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint használták-e fel, valamint hogy az ellenőrzési eljárások kellőképpen biztosítják-e az alapul szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségét. 5. ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS 5.1 Ellenőrzés Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EFA éves beszámolójának független külső ellenőrzését. Tevékenységei részeként a Számvevőszék: (1) éves jelentést készít, amelyben részletesen kifejti az éves beszámolóval és az alapjául szolgáló tranzakciókkal kapcsolatos észrevételeit; (2) a végzett ellenőrzések alapján, az éves jelentésben megbízhatósági nyilatkozat formájában véleményt formál i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. az alapjául szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségéről; (3) különjelentéseket készít a konkrét gazdálkodási területekre vonatkozóan végzett ellenőrzések során tett észrevételeiről. A Számvevőszéknek az ellenőrzés során jogában áll valamennyi szükséges dokumentumba betekinteni. A Számvevőszék az EFA valamennyi tevékenységi területét ellenőrzi, és megvizsgálja az egyes tranzakciók és kifizetések jog- és szabályszerűségét. Az éves beszámolót is ellenőrzi, adott esetben átnézi az egyes mérlegeket és gazdasági eredménykimutatásokat, valamint a bemutatott pénzügyi kimutatásokat. A Számvevőszék tehát nemcsak a bemutatott számokkal, hanem az alkalmazott rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban is kifejtheti a véleményét. 5.2 Mentesítés A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak. A mentesítés a pénzügyi végrehajtás külső ellenőrzésének politikai aspektusa, amelynek során a Parlament a Tanács ajánlásának megfelelően felmenti a Bizottságot az adott pénzügyi évre vonatkozó végrehajtás felelőssége alól. A mentesítési eljárás eredményeként vagy megadják vagy elhalasztják a mentesítést. A mentesítés megadásakor a Parlament hangsúlyozhatja az HU 9 HU

általa fontosnak tartott észrevételeket, amelyekhez gyakran ajánlásokat is fűz, hogy milyen intézkedéseket tegyen a Bizottság ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban. A Bizottság ezt követően nyomon követési jelentésben határozza meg az intézkedéseket és a cselekvési tervet, amelyet megküld a Parlamentnek és a Tanácsnak. HU 10 HU

I. RÉSZ ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK 2 2 A számkerekítés következtében a táblázatokban szereplő pénzügyi adatok összege nem feltétlenül azonos a táblázatban szereplő összesített összeggel. HU 11 HU

1. A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI 1.1 8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, PÉNZFORGALMI KIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS A 8., 9. ÉS 10. EFA ÖSSZEVONT MÉRLEGE Megjeg yzés millió EUR 2009.12.31. 2008.12.31. 3 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK: Hosszú lejáratú előfinanszírozás 2.1 196 268 FORGÓESZKÖZÖK: Rövid lejáratú előfinanszírozás 2.2 800 649 Rövid lejáratú követelések 2.3 66 17 Pénz- és azzal egyenértékű eszközök 2.5 523 291 ESZKÖZÖK 1 585 1 226 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK: Rövid lejáratú kötelezettségek 2.6 (860) (709) KÖTELEZETTSÉGEK (860) (709) NETTÓ ESZKÖZÖK 724 517 FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK Lehívott tőke 2.7 20 381 17 079 Egyéb tartalékok 2.8 2 252 2 252 Előző évek áthozott gazdasági eredménye (18 814) (15 784) Éves gazdasági eredmény (3 094) (3 030) NETTÓ ESZKÖZÖK 724 517 3 A 2008. évi mérlegben és gazdasági eredménykimutatásban szereplő egyes összegeket a 2009. évi beszámoló követelményeinek megfelelően más kategóriába sorolták, lásd az 1.3.4. pontot. HU 12 HU

A 8., 9. ÉS 10. EFA ÖSSZEVONT GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA Megje gyzés millió EUR 2009 2008 4 MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 3.1 49 23 MŰKÖDÉSI KIADÁSOK Működési kiadások (a társfinanszírozást beleértve) 3.2 (3 102) (3 007) Igazgatási kiadások 3.3 (90) (58) A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) (3 144) (3 043) Pénzügyi bevételek 3.4 49 13 A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ 49 13 NYERESÉG/(VESZTESÉG) ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY (3 094) (3 030) A társfinanszírozási hozzájárulások felhasználása 0 0 Az általános hozzájárulások felhasználása (3 094) (3 030) ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY (3 094) (3 030) 4 A 2008. évi mérlegben és gazdasági eredménykimutatásban szereplő egyes összegeket a 2009. évi beszámoló követelményeinek megfelelően más kategóriába sorolták, lásd az 1.3.4. pontot. HU 13 HU

A 8., 9. ÉS 10. EFA ÖSSZEVONT PÉNZFORGALMI KIMUTATÁSA millió EUR Megjegyzés 2009 2008 5 Éves gazdasági eredmény (3 094) (3 128) MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK 4.2 A tagállamok általános hozzájárulásai 3 294 3 022 A tagállamok társfinanszírozási hozzájárulásai 2 0 A követelések értékvesztési leírása (visszaírása) 0 1 Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése Egyéb forgóeszközök állományának növekedése/csökkenése Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése) 72 0 (150) 38 (45) (10) 0 4 152 (13) NETTÓ PÉNZFORGALOM 230 (87) PÉNZ- ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ ESZKÖZÖK 230 (87) NETTÓ NÖVEKEDÉSE/(CSÖKKENÉSE) Pénz- és azzal egyenértékű eszközök év eleji állománya 6 2.5 & 4.3 293 379 Pénz- és azzal egyenértékű eszközök év végi állománya 2.5 523 293 A 2008. évi gazdasági eredmény összeegyeztetése A 8., 9. és 10. EFA éves gazdasági eredménye (3 030) A 7. EFA éves gazdasági eredménye (98) 2008. ÉVI GAZDASÁGI EREDMÉNY (3 128) 5 6 A 2008. évi pénzforgalmi kimutatás a 2009. évi beszámoló követelményeinek megfelelően változott, lásd az 1.3.4. pontot. A pénzforgalmi kimutatásnál a 2008. évi pénz- és azzal egyenértékű eszközök részét képezte egy európai uniós folyószámla, amelyet a 2008. évi mérlegben a kötelezettségek között tüntettek fel. 2009- ben, az EFA pénzgazdálkodásának leválását és az ABAC/SAP rendszerre való átállást követően a folyószámla már nem használatos. HU 14 HU

A 8., 9. ÉS 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT KIMUTATÁS millió EUR Az Alap tőkéje (a) Le nem hívott források (b) Lehívott tőke (c)=(a) (b) Eredménytartalék (d) Egyéb tartalékok (e) Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2007. DECEMBER 31-I EGYENLEG 35 479 10 460 25 019-25 666 1 293 646 Tőkenövekedés általános hozzájárulások -3 000 3 000 3 000 Tőkenövekedés társfinanszírozási 2 2 hozzájárulások Átvezetés korábbi EFA-kból Éves gazdasági eredmény -3 030-3 030 A 10. EFA nyitóegyenlege 21 152 21 152 A 7. EFA záróegyenlege -10 940-10 940 9 882 959-98 2008. DECEMBER 31-I EGYENLEG 45 694 28 615 17 079-18 814 2 252 517 Hozzájárulások Tőkenövekedés általános hozzájárulások -3 300 3 300 3 300 Tőkenövekedés társfinanszírozási 68 66 2 2 hozzájárulások Átvezetés korábbi EFA-kból A társfinanszírozási hozzájárulások felhasználása Az általános hozzájárulások felhasználása -3 094-3 094 Éves gazdasági eredmény -3 094-3 094 2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG 45 761 25 381 20 381-21 909 2 252 724 HU 15 HU

1.2 8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS A 8. EFA MÉRLEGE Megjeg yzés millió EUR 2009.12.31. 2008.12.31. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK: Hosszú lejáratú előfinanszírozás 2.1 0 2 FORGÓESZKÖZÖK: Rövid lejáratú előfinanszírozás 2.2 54 92 Rövid lejáratú követelések 2.3 6 4 Átvezetési számlák 2.4 708 859 ESZKÖZÖK 768 956 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK: Rövid lejáratú kötelezettségek 2.6 (65) (94) KÖTELEZETTSÉGEK (65) (94) NETTÓ ESZKÖZÖK 703 862 FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK Lehívott tőke 2.7 12 840 12 840 Egyéb tartalékok 2.8 (2 153) (2 153) Előző évek áthozott gazdasági eredménye (9 825) (9 504) Éves gazdasági eredmény (159) (321) NETTÓ ESZKÖZÖK 703 862 HU 16 HU

A 8. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA Megje gyzés millió EUR 2009 2008 MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 3.1 20 4 MŰKÖDÉSI KIADÁSOK Működési kiadások 3.2 (180) (329) Igazgatási kiadások 3.3 0 (1) A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) (160) (325) Pénzügyi bevételek 3.4 1 4 A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ 1 4 NYERESÉG/(VESZTESÉG) ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY (159) (321) HU 17 HU

A 8. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS millió EUR Az Alap tőkéje (a) Le nem hívott források (b) Lehívott tőke (c)=(a) (b) Eredménytartalé k (d) Egyéb tartalékok (e) Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2007. DECEMBER 31-I EGYENLEG 12 840 0 12 840-9 504-2 095 1 241 Hozzájárulások Tőkenövekedés Átvezetés korábbi EFA-kból -57-57 Éves gazdasági eredmény -321-321 2008. DECEMBER 31-I EGYENLEG 12 840 0 12 840-9 825-2 153 862 Hozzájárulások Tőkenövekedés Átvezetés korábbi EFA-kból Éves gazdasági eredmény -159-159 2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG 12 840 0 12 840-9 985-2 153 703 HU 18 HU

1.3 9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS A 9. EFA MÉRLEGE Megjeg yzés millió EUR 2009.12.31. 2008.12.31. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK: Hosszú lejáratú előfinanszírozás 2.1 129 246 FORGÓESZKÖZÖK: Rövid lejáratú előfinanszírozás 2.2 507 516 Rövid lejáratú követelések 2.3 59 13 Átvezetési számlák 2.4 653 0 Pénz- és azzal egyenértékű eszközök 2.5 11 13 ESZKÖZÖK 1 359 788 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK: Rövid lejáratú kötelezettségek 2.6 (366) (374) Átvezetési számlák 2.4 0 (837) KÖTELEZETTSÉGEK (366) (1 212) NETTÓ ESZKÖZÖK 993 (424) FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK Lehívott tőke 2.7 7 539 4 239 Egyéb tartalékok 2.8 4 308 4 308 Előző évek áthozott gazdasági eredménye (8 970) (6 280) Éves gazdasági eredmény (1 884) (2 690) NETTÓ ESZKÖZÖK 993 (424) HU 19 HU

A 9. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA Megje gyzés millió EUR 2009 2008 MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 3.1 26 19 MŰKÖDÉSI KIADÁSOK Működési kiadások 3.2 (1 880) (2 652) Igazgatási kiadások 3.3 (77) (57) A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) (1 931) (2 690) Pénzügyi bevételek 3.4 47 0 A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ 47 0 NYERESÉG/(VESZTESÉG) ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY (1 884) (2 690) HU 20 HU

A 9. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS millió EUR Az Alap tőkéje (a) Le nem hívott források (b) Lehívott tőke (c)=(a) (b) Eredménytartalé k (d) Egyéb tartalékok (e) Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2007. DECEMBER 31-I EGYENLEG 11 699 10 460 1 239-6 280 4 146-895 Hozzájárulások -3 000 3 000 3 000 Tőkenövekedés Átvezetés korábbi EFA-kból 162 162 Éves gazdasági eredmény -2 690-2 690 2008. DECEMBER 31-I EGYENLEG 11 699 7 460 4 239-8 970 4 308-424 Hozzájárulások -3 300 3 300 3 300 Tőkenövekedés Átvezetés korábbi EFA-kból Éves gazdasági eredmény -1 884-1 884 2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG 11 699 4 160 7 539-10 854 4 308 993 HU 21 HU

1.4 10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS A 10. EFA MÉRLEGE Megjeg yzés millió EUR 2009.12.31. 2008.12.31. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK: Hosszú lejáratú előfinanszírozás 2.1 67 21 FORGÓESZKÖZÖK: Rövid lejáratú előfinanszírozás 2.2 239 42 Rövid lejáratú követelések 2.3 1 0 Pénz- és azzal egyenértékű eszközök 2.5 512 278 ESZKÖZÖK 819 340 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK: Rövid lejáratú kötelezettségek 2.6 (430) (240) Átvezetési számlák 2.4 (1 361) (22) KÖTELEZETTSÉGEK (1 791) (262) NETTÓ ESZKÖZÖK (971) 78 FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK Lehívott tőke 2.7 2 0 Egyéb tartalékok 2.8 97 97 Előző évek áthozott gazdasági eredménye (19) 0 Éves gazdasági eredmény (1 051) (19) NETTÓ ESZKÖZÖK 7 (971) 78 7 A 10. EFA nettó eszközértéke negatív, mivel ezen Alap esetében még nem hívtak le hozzájárulást. HU 22 HU

A 10. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA Megje gyzés millió EUR 2009 2008 MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 3.1 2 0 MŰKÖDÉSI KIADÁSOK Működési kiadások (a társfinanszírozást beleértve) 3.2 (1 042) (27) Igazgatási kiadások 3.3 (13) 0 A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) (1 053) (27) Pénzügyi bevételek 3.4 2 9 A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ 2 9 NYERESÉG/(VESZTESÉG) ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY (1 051) (19) HU 23 HU

A 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS millió EUR Az Alap tőkéje (a) Le nem hívott források (b) Lehívott tőke (c)=(a) (b) Eredménytartalé k (d) Egyéb tartalékok (e) Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e) 2007. DECEMBER 31-I EGYENLEG 21 152 21 152 0 0 0 0 Hozzájárulások Tőkenövekedés általános hozzájárulások Tőkenövekedés társfinanszírozási 2 2 hozzájárulások Átvezetés korábbi EFA-kból 97 97 A társfinanszírozási hozzájárulások felhasználása Az általános hozzájárulások felhasználása -19-19 Éves gazdasági eredmény -19-19 2008. DECEMBER 31-I EGYENLEG 21 154 21 154 0-19 97 78 Hozzájárulások Tőkenövekedés általános hozzájárulások Tőkenövekedés társfinanszírozási 68 66 2 2 hozzájárulások Átvezetés korábbi EFA-kból A társfinanszírozási hozzájárulások felhasználása Az általános hozzájárulások felhasználása -1 051-1 051 Éves gazdasági eredmény -1 051-1 051 2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG 21 222 21 221 2-1 070 97-971 HU 24 HU

1.5 MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ 1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK 1.1. JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS A PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT A pénzügyi kimutatások a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban készültek. A pénzügyi szabályzat 121. cikkének rendelkezéseivel összhangban a pénzügyi kimutatásokat az eredményelszámolás elvét tiszteletben tartva készítik. Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az EFA számviteli szabályainak és módszereinek megfelelően készítették el, amely szabályok és módszerek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS), vagy azok hiányában a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapulnak, amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB), illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsátott ki. Az EFA számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott értékelési szabályok és számviteli módszerek az EFA-források azon részére vonatkozóan kerültek alkalmazásra, melynek pénzgazdálkodásáért az Európai Bizottság felelős. Az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének a következő év március 31-ig kell benyújtania az előzetes beszámolót a Számvevőszékhez ellenőrzésre. A Számvevőszék ezt követően június 15-ig megteszi észrevételeit a Bizottság előzetes beszámolójára vonatkozóan (125. cikk). Ezen észrevételek alapján a Bizottság július 31-ig elfogadja a végleges beszámolót, és megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A beszámolót, valamint a Számvevőszéknek az EFA-források azon részét illető megbízhatósági nyilatkozatát, amelynek pénzgazdálkodásáért a Bizottság felelős, november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 1.2. SZÁMVITELI ALAPELVEK A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és pénzforgalmáról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. Az EFA-hoz hasonló, közszektorbeli gazdálkodó egységek esetében a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. Ha a pénzügyi kimutatások megbízható és valósághű képet kívánnak nyújtani, akkor azon felül, hogy lényeges adatokat tartalmaznak a gazdálkodó egység tevékenységének jellegére és hatókörére vonatkozóan, bemutatják finanszírozásának módját, és pontos információkat szolgáltatnak a működéséről ezt olyan világos és érthető módon kell tenniük, amely lehetővé teszi az egyes pénzügyi évek összehasonlítását. E dokumentum a fenti célok szellemében készült. Az EFA számviteli rendszere általános számvitelre és költségvetési számvitelre tagolódik. A költségvetési számlák részletes képet nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. E számlák vezetése a pénzforgalmi szemlélet alapján történik. Az általános számlák lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az eredményszemléletű számviteli szabályoknak megfelelően tartalmazzák a költségvetési év valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen belőlük a pénzügyi helyzet. A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 120. cikke rögzíti a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket: HU 25 HU

folyamatosság; óvatosság; a számviteli módszerek stabilitása; összehasonlíthatóság; lényegesség; bruttó elszámolás; a tartalom elsődlegessége a formával szemben; eredményelszámolás. 1.3. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA 1.3.1. Funkcionális és beszámolókészítési pénznem A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, ami az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme. 1.3.2. Az átváltás pénzneme és alapja A külföldi pénznemben lebonyolított műveleteket az adott művelet napján érvényes árfolyamon számítják át euróra. A külföldi pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint a külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az alábbi, december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra. Pénznem 2009.12.31. 2008.12.31. Pénznem 2009.12.31. 2008.12.31. BGN 1,9558 1,9558 LTL 3,4528 3,4528 CZK 26,4730 26,8750 PLN 4,1045 4,1535 DKK 7,4418 7,4506 RON 4,2363 4,0225 EEK 15,6466 15,6466 SEK 10,2520 10,8700 GBP 0,8881 0,9525 CHF 1,4836 1,4850 HUF 270,4200 266,7000 JPY 133,1600 126,1400 LVL 0,7093 0,7083 USD 1,4406 1,3917 1.3.3. Becslések alkalmazása Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan, becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket is, amelyeket a vezetőség a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): céltartalék, a fennálló követelések értékvesztése, passzív időbeli elhatárolások. A tényleges értékek eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak. HU 26 HU

1.3.4. A számviteli rendszer változása és ennek hatásai A 2008. évi EFA-beszámoló volt az utolsó, amelyet az OLAS készpénzalapú számviteli rendszerben készítettek el (az OLAS készpénzalapú mérlegeit úgy módosították, hogy az időbeli elhatárolás elvén alapuló számlákat kapjanak). 2009 februárjában az EFA valamennyi számviteli és pénzügyi adatát sikeresen átvezették az új ABAC/SAP számviteli rendszerbe. A számviteli rendszert az eredményalapú elszámolást teljes mértékben lehetővé tévő rendszerre (az Európai Unió költségvetésénél is használt rendszerre) való átállás érdekében változtatták meg. Az új számviteli rendszer bevezetését és az EFA számviteli eljárásainak az Európai Unió számviteli eljárásaival való összehangolását követően számos változtatást hajtottak végre az éves beszámolóban. A 2008. évi mérlegben, gazdasági eredménykimutatásban és pénzforgalmi kimutatásban szereplő egyes összegeket a 2009. évi beszámoló követelményeinek megfelelően más kategóriába sorolták. Az átállás a következő fő hatásokkal járt a pénzügyi kimutatásokra nézve: 2009-ben első alkalommal osztották fel az előfinanszírozást rövid és hosszú lejáratú előfinanszírozásra az éves beszámolóban. A 2008. évi mérlegben 268 millió EUR-t átsoroltak a rövidből a hosszú lejáratú finanszírozásba annak érdekében, hogy összehasonlítható számokat kapjanak. 6 millió EUR, többnyire felosztatlan készpénzbevételekből álló negatív forgóeszközt rövid lejáratú kötelezettséggé módosítottak a 2008. évi mérlegben, a 2009. évi beszámolási követelményeknek való megfelelés érdekében. A fennálló követelések értékvesztése miatt elszenvedett 4 millió EUR veszteséget a 2008. évi gazdasági eredménykimutatásban pénzügyi kiadásból működési kiadássá minősítették annak érdekében, hogy egyeztessék a 2008. évi beszámolót a 2009. évivel. Árfolyamnyereség és -veszteség: A régi, készpénzalapú számviteli rendszerben nem lehetett megállapítani és az egyéb működési eredményektől külön feltüntetni az árfolyam-átértékelés hatásait. Az új számviteli rendszer azonban lehetővé teszi az árfolyamváltozások megállapítását és feltüntetését. Ebből következően külön szerepel a 2009. évi árfolyamnyereség és -veszteség, és nem tüntetnek fel összehasonlító értékeket. 2009-ben az EFA pénzforgalmi kimutatásának összeállításánál az Európai Unió pénzforgalmi kimutatásának összeállításához használt módszert alkalmazták. Az összehasonlító egyenlegek feltüntetése a 2009. évi beszámoló követelményeinek megfelelően változott. A kimutatás részletesebben mutatja be a függő kötelezettségeket és egyéb kötelezettségvállalásokat. Az Európai Unió éves beszámolójában szereplő adatokkal való egyeztetés érdekében az éves beszámolóban összeegyeztették a költségvetési eredményt a gazdasági eredménnyel. Ez az összeegyeztetés az új ABAC/SAP számviteli rendszer segítségével vált lehetővé a 2009-es évre. Mivel a 2008-as egyedi számviteli tranzakciók adatait nem vitték át az új rendszerbe, nem tüntettünk fel összehasonlító adatokat. HU 27 HU

A 8., 9. és 10. EFA 2008. évi összevont mérlegében szereplő adatok a következőképpen változtak: millió EUR Új kategóriába sorolt (2008. 2008. évi éves beszámoló Változás december 31- én) Befektetett eszközök 0 268 268 Forgóeszközök 1 219 (262) 957 Rövid lejáratú kötelezettségek (702) (6) (709) Nettó eszközök 517 0 517 A 8., 9. és 10. EFA 2008. évi összevont gazdasági eredménykimutatásában szereplő adatok a következőképpen változtak: millió EUR Új 2008. évi éves beszámoló Változás kategóriába sorolt (2008) A működési tevékenységekből származó (3 039) (4) (3 043) nyereség/(veszteség) A pénzügyi tevékenységekből származó 9 4 13 nyereség/(veszteség) Éves gazdasági eredmény (3 030) 0 (3 030) 1.4. MÉRLEG 1.4.1 Előfinanszírozási összegek Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. A pénztárkészlet vagy az előleg visszafizetésére, illetve felhasználására (arra a célra, amelyre azt biztosították) a megállapodásban meghatározott időszakban kerül sor. Ha a kedvezményezett nem jelent le támogatható kiadást, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott támogatható költségek és a visszatérített összegek. Az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a következőkkel: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek, valamint az értékcsökkenés. Az előfinanszírozási összegek kamata a vonatkozó megállapodás értelmében beszedett nyereségnek számít. Az elhatárolt kamatból származó bevételek összegét a legmegbízhatóbb információ alapján év végén becslik meg. HU 28 HU

1.4.2 Követelések A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a követelések eredeti feltételei szerint nem szedhető be valamennyi esedékes összeg. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, amely utóbbi a jövőbeni várható pénzáramoknak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A leírás összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlevő, de egyedi leírással még nem érintett visszafizetési felszólítások esetében az értékük 20 %-át kitevő általános leírás megjelenítésére kerül sor. 1.4.3 Pénz- és azzal egyenértékű eszközök A pénz- és azzal egyenértékű eszközök rövid lejáratú pénzügyi eszközök. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések. 1.4.4 Kötelezettségek Az EFA kötelezettségeinek jelentős összege nem áru- illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a támogatások, illetve egyéb finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el, majd az ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak támogathatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és támogatható összegen történik. Az áru- és szolgáltatásbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeket a számla beérkezésekor az eredeti összegen tüntetik fel, a kapcsolódó kiadásokat pedig az adott áru vagy szolgáltatás átvételekor vezetik be a számlára. 1.4.5 Céltartalék Céltartalékot akkor képeznek, ha az EFA-nak múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelezettség forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. A céltartalék összege az adott kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege. 1.4.6 Elhatárolt és halasztott bevételek és kiadások Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi eleme, hogy az ügyleteket abban a számviteli évben számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Különösen az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett támogatható kiadásokra (elhatárolt kiadásokra) kell figyelmet fordítani. Néhány, az adott évben történt kifizetés viszont egy következő időszakhoz kapcsolódik (halasztott kiadás), így ezeket is azonosítani kell, és a következő időszak(ok)ban kell feltüntetni. Az EFA számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes operatív és gyakorlati iránymutatással összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak. HU 29 HU

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EFA már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, az összeg elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg. 2009-től kezdődően az EFA esetében ugyanazokkal az eljárásokkal és eszközökkel számolják ki az elhatárolást, mint az Európai Unió beszámolója esetében. 1.5. GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS 1.5.1 Bevételek Az Európai Fejlesztési Alapnak nincsenek bevételei. A tagállami hozzájárulásokat tőkeként kezelik. A bevételek a kiadások visszafizettetéséből és kamatbevételből tevődnek össze. Kiadások visszafizettetése A korábban az EFA által a végső kedvezményezett vagy harmadik ország felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó műveletek kapcsán visszafizetési felszólításokat bocsátanak ki, illetve a következő kifizetés terhére elszámolt levonásokat állapítanak meg és vezetnek be a könyvekbe a következők szerint: Kiadások visszafizettetése: a kibocsátott visszafizetési felszólítás alapján követelés keletkezik, amelyet az adott évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban bevételként rögzítenek; illetve Az előfinanszírozás visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeg a mérleg előfinanszírozási tételében kerül kimutatásra. Kamatbevétel A kamatbevételeket a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatbevételt a kereskedelmi bankokban tartott készpénzállomány és látra szóló betétek után és az EFA követeléseinek késedelmes befizetése után járó kamat képezi. A kamatbevételt a jóváíráskor tüntetik fel. 1.5.2 Kiadások Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. A nem áruvásárlással kapcsolatos kiadások az EFA-ra jellemző kiadások, az EFA kiadásainak többsége ezekből áll. A kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatosak, és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (pénzügyi szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható. HU 30 HU

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségigénylés érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el a támogatható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült támogatható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek. Kamatkiadások A kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatkiadások a kifizetett vagy kifizetendő kamatokból állnak, és felhalmozódáskor rögzítik őket. 1.6. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 1.6.1 Függő követelések A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés bevezetésére kerül sor akkor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető. A függő követeléseket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolni, amelyben a változásra sor kerül. A garanciák olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelések, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek minősülnek. A garancia rendeződik, ha annak tárgya már nem áll fenn. Ez akkor kristályosodik ki, amikor a kezes általi fizetés lehívásának feltételei teljesülnek. 1.6.2 Függő kötelezettségek A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy potenciális szolgáltatásra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. A függő kötelezettségeket közzéteszik, kivéve ha csekély a gazdasági hasznot megtestesítő forrás vagy szolgáltatáspotenciál kiáramlásának valószínűsége. A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlása. Ha valószínűvé válik, hogy egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, céltartalék képzésére kerül sor azon időszak pénzügyi kimutatásaiban, amelyben a valószínűség változása bekövetkezik. HU 31 HU