7.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere A mássalhangzók képzési jegyei 1. Tüdő tevékenysége 1.1. A levegőáramlás iránya *2. A hangszalagok működése 3. Zöngekezdési idő 4. A hangindítás és -befejezés módja 5. A gégefő elmozdulása *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) pulmonikus nonpulmonikus exspirációs inspirációs gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen -VOT 0VOT +VOT leheletes lágy feszes kemény préselt ejektíva implozíva akadály (mássalhangzós) nyílás (magánhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! A mássalhangzók képzési jegyei 8. Az artikulációs tevékenység erőssége *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága feszes (fortisz) laza (lenisz) orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! 1
A mássalhangzók képzési jegyei 13. Másodlagos artikuláció 14. Ajkak működése: az ajaknyílás formája ajakcsücsörítés nazalizáció [r ][m b] [b m] labializáció [sʷ] [kʷ] [lʷ] palatalizáció [lʲ] [pʲ] [kʲ] velarizáció [sˠ] [tˠ] [dˠ] [ɫ] faringalizáció [sˁ] [tˁ] [dˁ] kerek semleges lapos csücsörített semleges szétfeszített A mássalhangzók képzési jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek 17. Az akadályképzés helyének változékonysága bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palatális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! A mássalhangzók képzési jegyei *18. A képzés időtartama ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú A *-gal jelölt képzési (fonetikai) jegyek disztinktív (megkülönböztető, fonológiai) funkciójúak is! 2
A mássalhangzók disztinktív jegyei *2. A hangszalagok működése *6. A toldalékcső hangképző tevékenysége *7. A képzésmód akusztikai hatása (zengősség) képzési jegyek gégezár csikorgás (csikorgó, modális, leheletes) zönge suttogás zöngétlen nyílás (magánhangzós) akadály (mássalhangzós) zörejhang (obstruens) zengőhang (szonoráns) zöngés zöngétlen magánhangzós mássalhangzós obstruens szonoráns A mássalhangzók disztinktív jegyei *9. A levegő útja a garatban *10. Az akadályképzés elhelyezkedése *11. Az akadályképzés módja *12. Az akadályképzés módjának változékonysága képzési jegyek orális nazoorális (nazalizált) nazális centrális laterális explozíva okkluzíva tremuláns tap/flap frikatíva approximáns nem változó változó (affrikáta) orális nazális centrális laterális explozíva frikatíva affrikáta nazális (okkluzíva) tremuláns approximáns laterális approximáns nem változó változó (affrikáta) A mássalhangzók disztinktív jegyei *15. Passzív hangképzési helyek *16. Aktív hangképzési helyek képzési jegyek bilabiális labiodentális dentális alveoláris posztalveoláris retroflex alveopalatális (pre/medio/poszt)palat ális palatoveláris veláris uvuláris faringális epiglottális glottális bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális labiális koronális (apikális, kakuminális/ retroflex, szubapikális) (pre/medio/poszt)dorzális radikális laringális 3
A mássalhangzók disztinktív jegyei 17. Az akadályképzés helyének változékonysága *18. A képzés időtartama képzési jegyek nem változó változó (kettős artikuláció [k p] [ɡ b] [ŋ m] [t ʔ]) ulrarövid rövid félhosszú hosszú ultrahosszú rövid hosszú A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja zöngés zöngétlen explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális minimális párok pók bók, dél tél, agya atya, gép kép, volt folt, zár szár, zsír sír expl. nazális: bár már, szád szán zár rés affrikáta: tél szél cél zár rés: bér vér zár laterális: de le, merre melle frikatíva laterális: zászló László A mássalhangzók disztinktív jegyei 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú minimális párok bilab. labiodent.: bak vak, pont font alv. posztalv. vel.: vád vágy vág alv. posztalv. prepal.: máza mázsa mája baba babba, rímel rímmel, lap lapp, fed fedd, ina inna, vice vicce 5. Zengősség obstruens szonoráns {zöngésségi hasonulás} 4
A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján felállított fonetikai rendszerezése 5. Zengősség 2. A képzés módja 1. A hangszalagok működése 3. Képzés helye (4. A képzés időtartama) A pech, ihlet, technika szavakban található palatoveláris zöngétlen frikatívát a magyar nyelvészetben tévesen a kapj, lökj, döfj szavakban található palatális zöngétlen frikatívával azonosítják. Ez TÉVES! 5
Nem kell megtanulni! Nem kell megtanulni! mássalhangzó > magánhangzó: Vokalizáció magyar nyelvtörténet: TA. feheruuaru rea meneh hodu utu rea [feχérβáru rëá mëneγχodu utu rëá] mëneγ > mënëý > mënöý > mënő 6
Nem kell megtanulni! a magyar hangtörténet szerint vokalizálódhatott a β, j, γ (β, γ > ², Ý; j > Ç), azaz a bilabiális/(pre)palatális/(palato)veláris spiráns [β], [ʝ], [ɣ]. Nem kell megtanulni! DE! csak szonoráns approximáns vokalizálódhat: még szóba jöhet a [ʋ] is (különösen, mert valószínűleg a magyarban nem volt bilabiális β) vagy még inkább a szemivokálisok: [j] (palatális approximáns) : Ç [w] (labioveláris approximáns) : ² [ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý a [w] nem azonos a frikatíva [β]-vel vagy az approximáns [β ]-vel A magyar sztenderd mássalhangzóinak fonológiai rendszere Kiindulás: a mássalhangzók fonetikai szempontok alapján rendszerezett állománya a alapján 7
A mássalhangzók disztinktív jegyei 1. A hangszalagok működése 2. A képzés módja 3. Képzés helye 4. A képzés időtartama 5. Zengősség zöngés zöngétlen explozíva frikatíva affrikáta nazális tremuláns approximáns laterális bilabiális labioden-tális alveoláris posztalveoláris palatális veláris glottális/laringális rövid hosszú obstruens szonoráns Szóvégi mássalhangzó + szonoráns Vö. szonoritási sorba rendezés megmaradhat, ha szonoráns + szonoráns: r/j+l: görl, fájl, l/r/j+m/n/ny: film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny (?kivétel n+l: ajánl, de ejtése inkább: ajáll) hanghelyettesítés: szonoráns + szonoráns [m/n/ny+l/r/j): sámli obstruens + szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli Ybli, Mádli, Kindli szingli 8
A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái (Siptár Péter) labiális ajakhangok alveoláris foghangok veláris hátulsók Obstruensek Explozíva Spiráns Affrikáta zöngés + zöngés + zöngés + p b f v t d sz z c dz ty gy s zs cs dzs k g h Nazális m n ny Szonoránsok Tremuláns Approximáns l j palatális szájpadláshangok r 9
gy A d rokonsági csoportja r n d z l dz t egy képzőmozzanatos eltérés két képzőmozzanatos eltérés homorgán hangok d > gy: palatalizáció gy > d: depalatalizáció d > dz: affrikálódás dz > d: dezaffrikálódás d > z: spirantizáció z > d: zárhangúsodás d > t: zöngétlenedés t > d: zöngésülés d > n: nazalizáció n > d: denazalizáció A d változásai A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása 10
A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme) A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25) A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15) 11
Gordos-körök 12