Bakdaruk A bakdaruknak a hídja lábakkal van alátámasztva és a lábak talajszintre épített, általában nagy fesztávú darupályán sínpályán mozognak, vagyis a bakdaru alsó megvezetésű. A daruhídon futómacska mozog. A bakdaruk futómacskái általában azonosak a futódaruéval. Mivel azonban túlnyomórészt szabadtéren üzemelnek, megkell felelniük a szabványokban előírt szélterhelések okozta igénybevételeknek, továbbá megfelelő védettséggel kell rendelkezniük az időjárás viszontagságaival szemben. Téglalap alapú teret képes kiszolgálni. Félbakdaru Használatos még a félbakdaru,. mely egyik sínszála a talajszinten, a másik a daru munka területe melletti építményre (épület, technológiai acélszerkezet stb. ) a daruhíd magasságába helyezett darupályán fut. A daruhíd e végén a futódaruéhoz hasonló kerékszekrény van kiképezve. Kialakítás szerint, melyet a helyi igények döntenek el, lehet: konzol nélküli egy oldalon konzolos, mindkét oldalon konzolos A daruhajtás hajtórendszere lehet: régebbi megoldású: a híd közepén helyezkedik el a motor és a hajtómű, melytől a vízszintes közlőműtengelyeken, kúpkerékhajtáson és a függőleges tengelyeken, jut a nyomaték a hajtott kerekekhez, újabb: kerékszekrényen vagy zsámolyon elhelyezett motorok, mindkét lábon önálló hajtás. A bakdaruhídak kialakításakor figyelembe kell venni az önsúlyokból, valamint a futómacska és a hasznos teher helyzetéből fellépő és a darusínekre átadódó szimmetrikus terhelés nagyságát, a szélterhelést stb. A hajtási rendszernek biztosítani kell a két láb pontos együttfutását, függetlenül, a lábterhelésből és a szélterhelésből adódó asszimetriától, különben a híd beékelődik, esetleg a sínből ki is ugrik: Kis támaszközű, merevebb daruk esetén a szerkezet merevsége biztosítja a két oldal együtt futását Nagyobb támaszközű daruknál: jelzőberendezést alkalmaznak az eltérések jelzésére. A korrigálás lehet: kézi, önműködő szabályozás. A síneken gördülő futókerekek száma függ a hídlábak terhelésétől, az alépítmény teherbírásától
és a daru üzemi jellemzőitől. Kis méretű és terhelésű, bakdaruk 4 kereken futnak. A kerekek két oldalon peremesek. Nagyobb terhelésnél sarokpontonként 2, 3, 4, de rendkívül nagy terhelések esetén még, több futókerék beépítése is szükséges lehet. Ezek páronként egy-egy zsámolyba vannak beépítve. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy hány kereket kell hajtani, nehogy indításkor a hajtott kerekek megcsússzanak. E vizsgálatkor figyelembe kell venni, hogy a szélnyomás nemcsak növeli a haladási ellenállást, hanem a hajtott kerekek keréknyomását is csökkenheti. Egy sarokpont alatti kerekek egyenlő terheléséről himba rendszer gondoskodik. A hajtott kerekek száma a futókerekek, és a sín közötti adhéziótól függ. Ennek kell biztosítania, hogy indításkor és fékezéskor megcsúszás ne lépjen fel. A bakdaruk többségénél a kerekek fele hajtott, a fele szabadon futó. A hajtott kerekek száma általában azonos a két darupályasínen. Bakdaruk acélszerkezetének főbb részei: hídfötartók, hídlábak, kerékszekrények, a kezelőszemélyzet elhelyezését és közlekedését szolgáló elemek. A főtartó és a lábak elrendezése szempontjából két megoldás ismeretes. Kétfixlábas rendszer: Kis fesztávok esetén használják. Igen nagy előnye, hogy a főtartók igénybevétele kedvezőbb. Egy fix- és egy ingalábas rendszer: Nagyobb fesztávok esetén kell alkalmazni, mert kevésbé érzékeny a darupálya-fesztáv névleges értékétől való eltéréseire. A főtartók terhelése kedvezőtlenebb, mint a két fixlábas daru esetén, mivel ott a fixlábak bekötésekor ébredő reakciónyomatékok csökkentik a maximális hajlítónyomaték értékét. A korszerű bakdaruk főtartói és lábai hegesztett lemezszerkezetek, rendszerint zárt szekrény tartók. A bakdaruk vezérlése történhet: zárt kezelő fülkéből, o Keskeny rakfelület áthidalása esetén kapcsolódhat a fótartóhoz vagy az egyik lábhoz. o Szélesebb terület kiszolgálása esetén a kezelőfülke a futómacskához kapcsolódik és azzal együtt mozog a főtartó hosszában. alsóvezérlésse1:kis teljesítményű bakdaruknál használatos. Ebben az esetben a kezelő a talajszintről kormányozza a darut függő kapcsolóval. Áramellátása lehet: görgős vagy csúszósarus áramszedőkkel: Hosszú pályán nagyobb sebességgel mozgó
daruk esetén alkalmazott. Ezen vezetékek lehetnek oszlopokon vagy az épületen magasan rögzítve, továbbá zárt aknába elhelyezve olyan mélyen, hogy a közlekedést ne zavarják. flexibilis gumitömlőkábellel megoldott. Rövidebb pályahosszak, kisebb haladási sebességek esetében alkalmazott megoldás. FORGÓDARUK Forgódaru: Ha a daru a terhet függőleges irányú főmozgáson kívül egy függőleges tengely körül körív mentén is szállítja. Gém: A forgórész kinyúló tartója, amelyre a teher felfüggeszthető. Kialakítása szerint lehet: merev gémes, merev gémes futómacskával, billenőgémes. A körív sugara a forgódaru kinyúlása. Ezen típusú daru legfőbbképp szabadtéren nyert alkalmazást. A forgástengely mozgási lehetőségei szerint megkülönböztethetők: helyhez kötött forgódarut, melynél a forgástengely nem végez mozgást, helyváltoztató forgódarut, melynél a forgórész megfelelő szerkezetre szerelve változtatja a helyét. A forgórész megtámasztása szerint lehet: osz1opos: álló vagy forgó osz1opú, tárcsás: királycsapágyban vezetve, golyós- vagy görgőskoszorús forgódaru. OSZLOPOS Forgó oszlopú forgó daru A gém a forgó oszloppal van egybeépítve. Az oszlop felső és alsó vége csapágyazott. Mivel a csapágyakat általában a falon helyezik el, Így a terhelhetőség kisebb. Korlátozott elforgatású, általában kézi működtetésű. A kézi forgatást a horog vontatásával vagy a teher tolásával végzik. Öntödékben alkalmaznak változtatható kinyúlású fali forgódarut. A gémen mozgatható futómacskán található az emelőmű. Működési területe a futómacska két véghelyzete közötti távolsággal meghatározott körszegmens. Álló oszlopú forgódaru Teljesen, akadály nélkül körbeforgatható. Az álló oszlop lehorgonyzott, ezen található a forgórész két csapággyal kapcsolódik. Az álló oszlop hajlításának csökkentésére ellensúlyt alkalmaznak a forgórészen. Az álló oszlop lehet:
kovácsolt, acéllemeztartó, rácsos szerkezet. TÁRCSÁS Alátámasztasára könnyen gördülő perem nélküli futókerekeket alkalmaznak. Központos forgását a királycsap biztosítja. A forgórész 4 ponton van alátámasztva, a gém, ill. ellensúly irányába eső 2-2 futókerék tengelye általában kb.: 50 -ot zár be. Részei: gém, gémház, (emelő- és forgatómű), királycsap, futókerekek, ellensúly. A darut úgy építik, hogy a forgórészre ható erők eredője az alátámasztáson belül maradjon. A királycsap úgy van kialakítva, hogy megakadályozhassa a forgórész felborulását. Minél nagyobb a terhelőnyomaték és minél kisebb a forgórész önsúlya, annál nagyobb körsínt kell alkalmazni. Lehet aljkocsira építeni az egész szerkezetet (sínpályán mozgatható lesz). Hajók, vasúti kocsik rakodásánál alkalmazzák. Ez által nyert munkaterület a vágány közepétől mindkét oldalon a gémkinyúlásnak megfelelő széles területsávra terjed ki. BILLENŐGÉMES DARUK Ha a gémet csuklóval kötjük a forgódaruvázhoz, akkor a gém billentésévei a gémkinyúlás változtatható. A legkisebb és legnagyobb kinyúlással határolt körgyűrű minden pontja a gém billentésévei és a daru fordításával elérhető. A gém billentése csavarorsóval vagy kötélcsigasorral történik. A gém kibillenés alatti vízszintes teher mozgását többféle kialakítással lehet elérni: egygémes billenőrendszer: a gémbillenés alatti vízszintes tehermozgást a gémcsúcs (1) és a váz felett (2) beépített kötélkorongok közöttt a teherelemelő visszavezetésével alkotott kötélhurok biztosítja. A gém emelésekor a kötélhurok rövidüléséből felszabaduló kötélhossz a gémkötélkorong emelését kiegyenlíti. A gémkötélsúly kiegyenlítése gémellensúllyal (3) történik. kétgémes bil1enőrendszer: ezen konstrukció esetén a két karra, az alsó gémre (1) és felső vonókarra (2) támaszkodik a csúcs- vagy felső gém (3). A felső gém végén elhelyezett kötélkorong (4) a csuklórendszer mozgatásakor görbe pályán mozog. A billenőgém önsúlyának a kiegyenlítése az alsó gémmel összekötött lengő ellensúllyal történik. vonóköteles kétgémes billenőrendszer. Egyes gémrendszerek csavarorsóval, mechanizmussal, billenthetők. fogasléccel
vagy forgattyús VASUTI SINEN MOZGÓ DARUK Azok a daruszerkezetek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek vasúti sínen vontatható, vagy önjáró vasúti járműre építettek. Főbb szerkezeti részei: emelőmű, gém az esetleges billenővel, a gépház az esetleges forgatóművel, villamos berendezések és műszerek, járműalváz a kapcsoló-, vonó- és ütközőberendezésekkel, kitámasztó- és rögzítőszerkezetek, futóművek, önjáró járművek A felsorolt szerkezeti részek közül egy- egy vasúti járműves darun csak a feladatának megfelelő található. SÍNPÁLYÁHOZ NEM KÖTÖTT JÁMŰVES DARUK A különféle emelési ill. szállítási feladatok elvégzésére a szállítandó anyag és helyszíni adottság szerint az alaptípusoktól eltérően is készülnek daruk. Rakodótéri daruk Rendszerint anyagtároló helyek felett ömlesztett anyagok lerakására vagy átrakására szolgái. Hídszerkezetük a bakdarukéhoz hasonló, azonban nagyobb fesztávú, rendszerint mindkét oldalon konzolos kiképezésű, és az egyik oldalon merev, a másik oldalon csuklós lábakkal van alátámasztva. A nagy önsúlyból adódó nagy keréknyomások miatt, 1-1 oldalon csuklós zsámolyokban több (2,4,8,) futókerék van beépítve. A híd főtartóin alul- vagy felülfutó macskát alkalmaznak. Építőipari toronydaruk Kis teherbírás, nagy emelési magasság, nagy gémkinyúlás, továbbá könnyű és gyors összeszerelhetőség jellemző. A billenés alatt a teher vízszintes pályán mozog. Más munkahelyre való áttelepítés esetén az egész szerkezet alá kerekeket szerelnek, és vonatóval továbbítják. Autódaru Nagyobb teherbírású, gumikerekes önjáró alvázra szerelt gémes daru, amely üzemszerűen részt vehet közúti forgalomban. Sorozatban gyártott tehergépkocsi alvázra építik, de nagy teherbírású esetekben speciálisan erre a célra épített vázakat alkalmaznak. A gém a korlátozott önsúly miatt nincs kiegyensúlyozva, továbbá utazóhelyzetben egy
gémtámaszra ereszthető, hogy a közúti űrszerelvény a jármű ne lépje túl. Az autódarunak a forgórészen külön kezelőfülkéje van, ahonnan az emelés, forgatás és gém billentés vezérelhető, de a haladás csak a gépjármű vezető üléséből működtethető. Hajtása lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen, ha a jármű motor mechanikus kapcsolattal hajtja a darut. Közvetett, ha generátort vagy szivattyút hajt, amely villamos, illetve folyadékenergiával látja el a daru egyes motorjait. A terhet közvetlen hajtású daruval nehezebb pontosan elhelyezni. Az erőátvitel lehet mechanikus, villamos és hidraulikus, elektrohidraulikus. Az autódaru utazási sebessége 40-50 km/h. Teheremelés alatt az daru alvázát oldható kitámasztóelemekkel a talajszintre támasztják. Alkalmazzák építkezéseknél, szereléseknél, rakodásoknál. Lánctalpas daruk Kiépítetlen terepen végezendő emelési- rakodási feladatok céljára alkalmazzák. Úszódaru Az úszótest (ponton) elsődleges feladata a daruszerkezet alátámasztás. A úszótesten általában teherhordozó felületet szoktak kialakítani, hogy az úszódaru rövidtávon erre helyezve szállíthassa a terhet. A pontontestbe helyezik el az energiaszolgáltató berendezéseket, a haladást működtető gépeket. A ponton fel van szerelve a hajózási előírásoknak megfelelő horgonyokkal, mentőcsónakokkal, is. A nagyméretű pontonok egy része a személyzet lakóterének és mellékhelységeinek céljára van kialakítva. Nagy előnyük, hogy súlyos terhek emelésére alkalmasak anélkül, hogy számukra költséges parti építményt kellene kiépíteni. Kikötőben darabáru és ömlesztett anyagok átrakására, hajók szerelésére, javítására elsüllyedt roncsok kiemelésére, hideg szerelésére alkalmazzák. Gémszerkezetük lehet: merev- nem forgó, billenő- nem forgó, merev forgó, billenő forgó. Az úszódaru forgórésze a forgódaruéval azonos módon támasztható meg. Többségében oszlopos szerkezetű, a legnagyobb teherbírású daruk általában állóoszlopos forgódaruk, ahol az oszloptő szervesen van beépítve a ponton acéiszerkezetébe.