Kazahsztán 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Kazah Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Asztana Terület 2 717 300 km 2 Népesség 18 403 860 fő (2018) Egy főre jutó GDP 9 108 USD (2018) Hivatalos nyelv kazak, orosz Hivatalos pénznem (kód) kazah tenge (KZT) Magyarország export rangsorában való helyezése 50. (209 országból) KAZAHSZTÁN ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) S&P Szuverén minősítése BBB- STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Baa3 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BBB STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Kazahsztán országkockázati besorolása 4-es kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK A politikai kockázatok szintje közepes. Kazahsztánt belpolitikai szempontból a stabilitás, a folytonosság jellemzi, központosított irányítási rendszer mellett. A legutóbbi, 2015-ben lezajlott választásokat ismét Nursultan Nazarbajev nyerte, aki 1991 óta tölti be az elnöki pozíciót, és jelenlegi mandátuma 2020-ig szól. Az egyetlen kockázati tényezőt az elnöki pozíció esetleges utódlásával kapcsolatos bizonytalanság jelenti. Az ellenzék gyenge és cselekvőképtelen a rá háruló kihívásokat illetően. A biztonságpolitikai kockázatok szintje mérsékelt, mivel az ország hagyományosan jó viszonyt ápol a szomszédos országokkal. Bár az országban a konzervatív iszlám egyre elterjedtebb a déli és az olajban gazdag nyugati területeken, a radikalizálódás inkább a fiatalokra jellemző, akik eszközök és képességek hiányában komolyabb akciókat nagy valószínűséggel nem tudnak végrehajtani. Az utóbbi időszakban növekvő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek miatt kormányellenes tüntetések előfordulhatnak, amelyek akár erőszakba is torkollhatnak. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A közép-ázsiai ország erős gazdasági potenciállal rendelkezik, rendkívül gazdag energiahordozókban, nyersanyagokban és jó minőségű termőföldben, GDP-jének mintegy 20%-át az energiaszektor adja. A kazah makrogazdasági fundamentumok alapvetően a nyersanyag-szektor (alumínium, vas, réz) teljesítményére, az energiahordozók világpiaci árának alakulására, valamint a termőföldek kihasználtságára, és ennél fogva az agrárium teljesítményére épülnek. A hivatalos számítások szerint az olajszektor adja az export közel felét, és a GDP előállításának 62,5%-a közvetlenül, vagy közvetetten összefügg a szóban forgó ágazat tevékenységével. A gazdasági növekedés kockázatai jelentősek. Az ország fő bevételi forrását jelentő kőolaj világpiaci árának 2015 évben tapasztalt markáns csökkenése, majd az ezt követő volatilis áralakulása, továbbá a fő exportcikkek árának csökkenése következményeként több éven keresztül folyamatos lassulás jellemezte a kazah gazdaság teljesítményét, a nemzeti fizetőeszköz, a tenge pedig mintegy 45%-os leértékelődésen ment keresztül az USD-hoz viszonyítva. Az elmúlt évben tapasztalt nyersanyagáremelkedés következtében a gazdaság újra növekedési pályára állt (2017-ben 2,5%-os növekedést produkált), valamint középtávon évi 3%-kal bővülhet.
A közpénzügyek kockázata közepes. Az államháztartás egyenlege folyamatosan deficites az elmúlt években tapasztalt nyersanyagár-csökkenések következtében és 2017-ben 6,5% körüli hiány alakult ki, azonban középtávon várhatóan csökkeni fog a deficit a növekvő kőolajárak következtében. Az ország államadóssága alacsony (2016: 21,1%; 2017e: 21,8%; 2018e: 22%), de enyhén növekvő tendenciát mutat. A monetáris politika kockázata jelentős, amelyet mérsékel a csökkenő inflációs tendencia, és a stabilizálódó devizapiac. Az éves átlagos infláció szintje jelentősen csökkent a korábbi kétszámjegyű inflációval szemben (2015: 13,5%; 2016: 8,5%; 2017: 7,3%; 2018e: 6,8%). Az ország 2015-ig rögzített árfolyamrendszert alkalmazott, amelyet elengedve nagymértékű leértékelődés, és hivatalosan lebegő árfolyamrendszer váltott fel, ugyanakkor a kazah jegybank továbbra is beavatkozik az árfolyamok alakulásába. Jelenleg kisebb leértékelődési folyamatot tapasztalunk az ország devizájában, 2018. márciustól június közepéig hozzávetőlegesen 6%-kal gyengült a tenge az amerikai dollárral szemben, ugyanakkor még mindig nem érte el a 2018. év eleji szintet. Az üzleti környezet kockázatai közepesek. A kazah jogrendszer a legfejlettebb a közép-ázsiai régióban, bár számos ponton hasonlít az orosz rendszerhez. Ez utóbbi tényezővel összefüggésben komoly intenzitással folyik a jogrendszer reformja, amelyet Kazahsztán WTO-hoz történő 2015-ös csatlakozása is mindenképpen szükségessé tesz. A reform legfontosabb megoldandó kérdése, hogy a bíróságok a döntéshozatalnál még mindig előnyben részesítik a kormányzati akaratot a magánszféra szempontjaival szemben, és ezzel összefüggésben ezen a területen tapasztalható leginkább korrupció. Nazarbajev elnök - a korrupció és az egyenlőtlen bánásmód csökkentése érdekében arra törekszik, hogy nemzetközi jogi szakemberek részvételével külön bíróságok jöjjenek létre a külföldi befektetők részére. Ettől az intézkedéstől azt várja a kazah vezetés, hogy növekszik majd a jogrendszer és a joggyakorlat transzparenciája és kiszámíthatósága. Emellett a kormányzat növelni szeretné a bányászati szektor és az energiahordozók kitermelésével foglalkozó ágazatok feletti ellenőrzését, azonban az állami kisajátítás kockázata ezekben a szektorokban is csak mérsékelt. Az országban 20%-os társasági adó, és 12%-os az ÁFA kulcs. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és folyó finanszírozási pozíciók kockázatai mérsékeltek, de továbbra is sérülékenyek, mivel alakulásukat meghatározó mértékben befolyásolja a két fő külkereskedelmi partnerország Oroszország és Kína gazdasági helyzetének alakulása. A folyó fizetési mérleg deficitje állandósult 2015 óta és várhatóan fennmarad a következő három évben is, jóllehet egyre csökkenő nagyságrendben (2016: -6,4%; 2017: -4,3%; 2018e: -3,1%). Kazahsztán jelentős, 30 Mrd USD (9 havi importfedezet) feletti devizatartalékkal rendelkezik, amelynek szintje a középtávú
prognózisok szerint a kőolaj és a nyersanyagok világpiaci árának növekedése, valamint a kedvező külső tényezők hatására folyamatosan növekedni fog. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankrendszer kockázatai kifejezetten magasak, mivel stabilitása rendkívül törékeny, a bankszektorban a 2009. évben lezajlott válsághelyzet kezelése a mai napig nem zárult le. Az országban jelentős a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya, mely 2016-ban hivatalosan 10-15%-ot tett ki, ugyanakkor a valós arány ennél lényegesen magasabb lehet. A Moody s szerint az általa minősített kazah bankok problémás hiteleinek aránya valójában elérheti a 40%-ot, amelyeknek a leírása után néhány bank esetében elkerülhetetlenné válik az állami beavatkozás. Kazahsztán legnagyobb bankja (Halyk Bank) 2017 júniusában akvirálta az ország második legnagyobb bankját (Kazkommertsbank), így létrejött az ország legnagyobb pénzügyi intézménye. Ez azonban Kazkommertsbank magas eladósodottsága és a nem megfelelő eszközállománya miatt jelentős rendszerkockázatot is jelent (a két bank kiteszi a teljes eszközállomány több mint 40%-át). Mindemellett az állam a gazdasági tevékenységek magas hányadát irányítja, amely csökkenti a banki befektetések lehetőségét, így a szektor fejlődését is. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF KAZAKHSTAN 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 30,7% Halyk Bank 12,4% Kazkommertsbank 7,9% 6,0% 5,1% TsesnaBank Sberbank Kaspi Bank EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT:
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 1,1 2,5 3,4 2,8 3,2 Éves átlagos infláció (%) 8,5 7,3 6,8 6,0 5,1 Államháztartás egyenlege (GDP %) -4,1-6,5-2,0-1,7-0,8 Bruttó államadósság (GDP %) 21,1 21,8 22,0 22,7 22,9 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -6,4-4,3-3,1-2,2-0,7 Nettó FDI (GDP %) 9,7 2,2 3,3 3,6 3,4 Importfedezeti mutató (hónap) 7,8 8,5 9,2 10,0 10,5 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Stabil belpolitikai környezet; Bőséges nyersanyagforrások, főként szénhidrogének bányászati termékek; Stratégiai elhelyezkedés Oroszország és Kína, valamint Dél-Ázsia között; Üzleti környezet javítására tett kormányzati intézkedések. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Bizonytalanságok az elnöki pozíció öröklését illetően; Protekcionista gazdasági stratégia alkalmazása; Magas korrupciós kockázatok; Nem egyértelmű szabályozás a bányászati szektorban; Szoros függőség az orosz gazdaság helyzetének alakulásával; A nemzeti valuta árfolyama különösen érzékeny a külső sokkhatásokra; A bankszektor 2009. évi válsághelyzetének kezelése a mai napig nem zárult le.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE KAZAHSZTÁN VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-KAZAH ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 210,0 167,3 143,7 115,1 141,2 146,8 Import 51,3 39,9 19,2 73,5 403,6 345,3 Összes forgalom 261,2 207,2 163,0 188,6 544,8 492,1 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu