PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék



Hasonló dokumentumok
A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Az emberi szív felépítése és működése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

3. A Keringés Szervrendszere

Vérkeringés. A szív munkája

Jóga anatómia és élettan

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

Energia források a vázizomban

A vérkeringés biofizikája

Vérkeringés. A szív munkája

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

Hemodinamikai alapok

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

A keringés élettana. Az érrendszer jellegzetességei, a vérkeringés szabályozása

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

Az autonóm idegrendszer

A kardiovaszkuláris rendszer élettana III.

A szív ingerképző és vezető rendszere

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása

Keringés. Kaposvári Péter

A vérkeringés és szívműködés biofizikája

Keringés. A keringési rendszer típusai

Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

Vér és keringés II. Hemodinamika

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

Elektromos ingerek hatása békaszívre

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete

A szív. A szív falának rétegei. A szív falát három réteg alkotja (a vérerekét szintén). 1. Külső réteg: a szívburok (pericardium).

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Nevezze meg a számozott részeket!

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

Izom energetika. Szentesi Péter

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás november 30.

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzport folyamatok, nyirokkeringés

A keringési rendszer szabályozása

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

Autonóm idegrendszer

A vegetatív idegrendszer

7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán).

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

A kardiovaszkuláris rendszer élettana II.

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Fő feladat: Egyéb feladat: Page 1

Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

A magas vérnyomásról II. rész január 9.

1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai

Eredmény: 0/323 azaz 0%

11. évfolyam esti, levelező

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Szívultrahang vizsgálatok gyermekkorban. Dr. Tölgyesi Andrea I. sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem, Bp.

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI.

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

HALLGATÓZÁS. Dr. Sármán Pál. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar III. sz. Belgyógyászati Klinika 2011

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Az emlıs keringési rendszer felépítése

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY május 11. FELADATLAP

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

A szív vizsgáló módszerei

Szívultrahanggal felismerhető kardiológiai veszélyállapotok

Légzés: az oxigén transzport útvonala

Válaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre!

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Jóga anatómia és élettan

Heveny szívelégtelenség

szerkezete III. Huber Tamás

Tematika. Mozaik 11. évfolyam Biokémia Alapvető fizikai-kémiai ismeretek Sejttan sejtanyagcsere. Szabályozás Idegrendszer Hormonrendszer

Keringés: erek típusai, felépítésük, kapillárisokban lejátszódó transzportfolyamatok, nyirokkeringés

HS 1 Szív. Magasság: 33 cm., Szélesség: 24 cm., Mélység: 26 cm., Súly: 2.8 kg. HS 2 Szív

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

A kapilláris rendszer

II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA)

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

ÁLLATÉLETTAN I. Általános bevezető A test folyadékterei és a testfolyadékok A keringési rendszer

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

Átírás:

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer: amely egy olyan elosztórendszer, amely egyszerre látja el az emésztő és keringési rendszer feladatait is, pl. a laposférgeknél. önálló nedvkeringési rendszer: amelynek jellegzetessége, hogy a benne található folyadék kémiai összetétele jelentősen eltér a külvilág vizétől. Kiegészíti egy mozgató rendszer is.

Keringési rendszerek Nyitott keringési rendszer: A kapillárisok hiányoznak, emiatt a keringő folyadék a szövetekkel, sejtekkel úgy kerül kapcsolatba, hogy a keringési rendszer folytonossága megszakad. Mivel a vér és nyirokkeringés nem különül el, így a testnedvet vérnyiroknak vagy testfolyadéknak (hemolimfa) nevezik, pl. ízeltlábúak, puhatestűek, zsákállatok. Zárt keringési rendszer: Kialakulnak a kapillárisok, vagyis a keringési rendszerben áramló folyadék egy teljesen zárt csőrendszerben áramlik, nem hagyja el a keringési rendszert.

Testfolyadékok Három féle testfolyadékot különböztetünk meg: vér, ha vérsejtekből, vértestekből áll, és ha zárt keringési rendszerben kering nyirok, vagy szövetnedv, ami a kapilláris hálózatban keletkezik, s melynek állandósága lényegesen kisebb, mint a véré, másrészt pedig a funkciója is más. vérnyirok, ha a vér és a nyirokkeringés nem különül el, mert nincsenek kapillárisok.

A rovarok nedvkeringése

A gyűrűsférgek érrendszere

A halak és a kétéltűek keringési rendszere Halak Kétéltűek

A hüllők szíve és vérkörei

Az emlősök kis és nagy vérköre Fehér nagy vérkör Sárga kis vérkör 1-Bal kamra 2-Aorta 3-Faj, nyak, elülső végtag erei 4-Aorta 5-Máj 6-A bélcső erei 7-Verőceér 8-A vesék erei 9-A test hátulsó felének erei 10-Hátulsó üresvéna 11-Elülső üresvéna 12-Jobb kamra 13-Tüdőartéria 14-A tüdő erei 15-Tüdővénák 16-Májvénák

Nyirokcsomó Nyirokkapillárisok A nyirokérrendszer Kis vérkör Billentyű Szív Nagy vérkör Nyirokcsomó

Az emlősök szívének felépítése

I. II. Stannius-féle ligatúrák

A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere 1 2 3 4 1. sinus csomó 2. Aschoff- Tawarra -féle csomó 3. His-köteg 4. Tawara-szárak

A nyomásváltozások regisztrálása tonométerekkel a szívüregeiben és a nagyerekben A * (Wiggers nyomán) pitvar B aorta * kamra C * D ernyő A = pitvar B = aorta C= kamra D =ernyő * = fényforrás

A., Systole A szívciklus szakaszai I., Izometriás kontrakció 0,05 s I., Izotóniás kontrakció (kifolyás szakasza) 0,22 s Izometriás kontrakció Maximális ejekció Csökkenő ejekció Izometriás kontrakció Maximális ejekció Bal kamra a.,maximális kifolyás 0,12 s a.,csökkent kifolyás 0,10 s

B., Diastole A szívciklus szakaszai I., Izometriás ellazulás szakasza 0,05 s I., A kamratelítődés szakasza 0,35 s Izometriás relaxáció gyors befolyás diastasis Gyors befolyás és diastasis pitvari systole Pitvari systole 0,11 s

Egy 75/perc frekvenciával működő kutyaszív szívciklus szakaszainak időtartományai Systole (Wiggers, 1968) 1., Izometriás kontrakció 0,05 sec 2., Izotóniás kontrakció 0,22 sec 0,27 sec Diastole 1., Izometriás relaxáció 0,05 sec 2., Kamratelítődés 0,35 sec 0,51 sec 3., Pitvari systole 0,11 sec Szívciklus összesen 0,78 sec

Szívteljesítmények háziállatokban T.tömeg (kg) Pulzustérfogat (ml) Pulzusszám (systole/perc) Perctérfogat (ml) Ló 500 852 34 29.000 Sz.marha 500 580 60 34.800 Birka 50 53 75 3.980 Kutya 10 14 100 1.450 Tyúk 2,5 1,5 350 550 Ember 70 72 70 5.070

Bipoláris elektródákkal detektált EKG, kutya és macska esetében P R Q S T

Szívreflex Központ Ingerek Receptor Ingerület afferens ideg efferens ideg

Kutya agy cranialis és medialis nézetben nyúltvelő (medulla oblongata)

Baroreceptorok az aortában és a belső fejerek (aa. carotis internae) Külső fejartéria n. glossopharyngeus n. sinus belső fejartéria sinusa carotis test bal közös fejartéria jobb baroreceptorok a. subclavia vena cava a. subclavia aorta n. aorta baroreceptorok aorta test tüdőartéria

A szív önálló ingerképző egységeinek és idegeinek kapcsolata (n. vagus) (n. accelerance)

Szimpatikus és paraszimpatikus idegek hatása a szív teljesítményére A., Szimpatikus idegek hatásmechanizmusa a szívre (n.accelerance) általánosan:növeli a szívműködést =pozitív 1., Növeli a szív frekvenciát KRONOTROP hatás 2., A szívizom összehúzódásának erősségét változtatja INOTROP hatás 3., A szívizom ingerelhetőségét változtatja kisebb ingerekre is válaszol BATMOTROP hatás 4., A szívizom ingervezető képességét változtatja rövidíti DRONOTROP hatás az inger útját B., Paraszimpatikus idegek hatásmechanizmusa (n.vagus) általánosan:csökkenti a szívműködést= negatív

Loewi klasszikus kísérlete perfúziós üveg (Ringer-oldat) donor szív (n.vagus) akceptor szív vagus anyag = acetilkolin kolinerg ideg accelerance anyag = noradrenalin adrenerg ideg

Starling-féle szív-tüdő készítmény levegő bejuttatása üveghenger manométer gumicső

A vérnyomás mérése indirekt módon

Artériás középnyomás az a. carotisban Faj Hgmm KPa Ló 150-190 20-25 Szarvasmarha 120-165 16-22 Borjú 160-180 21-24 Birka 90-140 12-18 Sertés 145-185 19-25 Kakas 135-150 18-20

A vérnyomás (kpa) változása az (kpa) 25 20 15 10 egyes érszakaszokon Átlag = artériás középnyomás systolés átlag dyastolés 5 0

Az egyes érszakaszok geometriája

A vérkeringés terminális szakasza; arterio-venozus anasztomózisokkal,prekapilláris sphincterekkel, és más vazokonstriktív erekkel Arteriola Metarteriola Prekapilláris sphincter Venula Kapilláris

Prekapilláris anasztomózisok 1- Artéria 2- Véna 3- Arteriovenosus anastomosis 4- Kapilláris terület

Filtráció a kapilláris területen

Vérnyomás változása a ló kis- és kpa, vérnyomás 25 nagy vérkörében 20 15 10 5 0 KISVÉRKÖR NAGYVÉRKÖR

A vérkeringés szabályozása Helyi (lokális) szabályozás (kapilláris területen) Erek miogén tónusa nyomás nő - érlumen szűkül áramlás nem nő a nyomással arányosan Oxigén-hiány: értágító Anyagcseretermékek: CO 2, H +, ADP, tejsav: értágító Helyi vazoaktív anyagok: hisztamin értágító

A vérkeringés szabályozása Idegi szabályozás Cardio-vascularis szabályozás Központi szabályozás: nyúltvelő Fejerek és az aortaív reflexfolyamata Nyújtási (aorta, fejerek) és feszülési (pitvarok) baroreceptorok Nyugalmi tónus vazokonstriktív (szűkítő) tónus az erekben (vazoconstrictor központ gerincvelő erek simaizomzata)

A szívműködés és a vérkeringés idegi szabályozása

A vérkeringés szabályozása Vérnyomásnövekedés receptor agyidegek nyúltvelő szívközpont: szívfrekvencia csökkentése (n. vagus) vasodilatator központ hatása: erek tágítása (gátlódik a vasokonstriktív tónus) Vérnyomásesés receptor agyidegek nyúltvelő szívközpont: szív perctérfogat nő vasoconstrictor központ hatása: erek szűkítése, vérnyomás növekedése

A vérkeringés szabályozása Hormonális szabályozás Adrenalin - Noradrenalin Adrenalin ß 2 -receptor hatás : értágító, izomműködést serkentő (vázizom, bronchus, szív erei, fejerek) - alfa 1 -recpetor hatás : érszűkítő (bőr, zsigerek erei) Noradrenalin: érszűkítő (alfa 1 -receptor hatás: érszűkítő) Cannon-féle vészreakció: vérelosztódás szabályozása Angiotenzin: érszűkítő, vérnyomásemelő Vazopresszin: érszűkítő, vérnyomásemelő Bradikinin: értágító, vérnyomáscsökkentő