Egészséges táplálkozás project Tartalma: 1. óra Fehérjék, szénhidrátok, zsírok és a víz / Felépítésük, elıfordulásuk, típusaik, / 2. óra Vitaminok, ásványi anyagok /Fogalma, típusaik, elıfordulásuk, szerepük, hiánybetegségek/ 3. óra Mi az igazság? 4. óra Mit együnk? / Összefoglalás tápanyagtáblázatokkal, táplálkozási piramissal/ Megvalósítás: Giorgio Perlasca Kereskedelmi, és Vendéglátóipari Szakközépiskola 10. évfolyam /heti két órában tanulják a biológiát a tanulók/ Felhasznált tankönyv: Berger Józsefné: Biológia és egészségtan középiskolásoknak Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest-1998 Készítı: Márta Erzsébet
A project célja: Napjainkban a fejlett társadalmakban a felnövekvı nemzedékek élelmiszerbıséget tapasztalnak. Áruházak, utcai bódék sokasága kínálja számukra az egyre újabb, és sokszor egészségtelenebb termékeket. Ezek között egyre több a túlkezelt, mesterséges adalékanyagokkal ellátott ennivaló. Az iskolai büfék sem az egészséges táplálkozás szerint mőködnek. Az otthoni nagy rohanásban is gyakran félkész termékeket használnak a háztartásokban, mert ezt egyszerőbb elkészíteni, nem annyira idıigényes. Ráadásul hazai táplálkozási szokásaink, hagyományaink is inkább a túlságosan zsíros, főszeres ételekrıl szólnak. Sajnos az egészséges élelmiszerek drágábbak, így sokan anyagi okokból nem tudnak igazán egészségesen táplálkozni. A középiskola a diákok többsége számára utolsó alkalom, hogy megismerkedjen az egészséges táplálkozás alapjaival. Ha sikerült felkelteni az érdeklıdésüket, saját belátásuk szerint jobban belemélyedhetnek a témába. A project négy óráján keresztül saját maguk fedezhetnek fel dolgokat az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Remélem sikerül rávezetnem ıket, hogy változtatni tudjanak a rossz táplálkozási szokásaikon, esetleg a családba hazavigyék a tanultakat. A legtávolabbi cél az, hogy jövendı családjuk egészségesebben táplálkozzon, tudatosabban vásároljon. A project témától független célja a képességfejlesztés. Errıl majd az egyes tanóráknál írok bıvebben. -1-
1.óra Fehérjék, szénhidrátok, zsírok és a víz Szakmai cél: A tanulók bıvítsék ismereteiket a szervezetünket felépítı legfontosabb anyagokról, és ismerjék meg, hogy milyen szerepet töltenek be szervezetünkben. Az óra felépítése: A tanulók négy fıs, a tanár elképzelése szerint kialakított csoportokban dolgoznak. A csoportvezetık kijelölése után kezdıdik a munka. 1. rész A csoportvezetı kap négy külön leírást az anyagokról, és ehhez kapcsolódó feladatlapot, ezt szétosztja. Így mindenkinek jut egy leírás, és egy feladatlap feladat: Mindenki kitölti a feladatlapot. / A tanulók természetesen tankönyvet is használhatnak/ 1. melléklet-15 perc / 2.rész Mindegyik csoport kap egy feladatlapot /2. melléklet-10 perc / feladat: A feladatlap közös kitöltése Ha mindenki elkészült, a feladatlapot a tanár megoldókulcsa alapján a csoportok kijavítják. Ezután mindegyik csoport pontszámát a tanár felírja a táblára./ 5 perc / 3.rész Csoportverseny feladat: A tanár meghatározásokat olvas fel, aki legelıször felteszi a kezét, és megmondja, hogy az, a négy anyag közül melyikre jellemzı, csoportjának szerez pontot./ 5 perc / 4. rész Az óra értékelése A csoportokból felkér tanulókat, hogy a csoportjuk munkáját értékelje. A tanár is értékeli a csoportok munkáját, kiemeli az egyéni teljesítményeket A tanulóknak kiosztott kártyák segítségével egyénenként, névtelenül kérhet információt az órával kapcsolatban./ 5 perc / Képességfejlesztés Az elsı feladat kapcsán értelmezniük kell egy szöveget. Ahhoz, hogy pontosan ki tudják tölteni a feladatlapot, gondolkodniuk kell, asszociálni. A második feladatban ismereteiket alkalmazni kell, felelısségteljesen, és jól kell dönteni, mert a csoport látja kárát a rossz döntéseknek. A harmadik feladatban gyorsan, és pontosan kell visszaidézniük a tanultakat. A közösségi szellem is fejlıdik, mivel nem engedheti meg magának, hogy lustálkodjon, mert akkor a csoportja is lemarad. -2-
2.óra Vitaminok és ásványi anyagok A, B-vitaminok, C, D, E, K Nátrium, vas, kálcium Szakmai cél: A diákok ismerjék meg a vitaminokat, szerepüket szervezetünkben, és a hiánybetegségeket. Váljék világossá számukra, hogy miért fontos a megfelelı vitaminbevitel Az óra felépítése: A tanulók újra négy fıs csoportokban dolgoznak, más felépítésben, mint az elızı órán. A csoportokat és a vezetıket a tanár kijelöli. 1.rész A vitaminokról mindegyik csoport kap általános jellemzést, továbbá az egyes vitaminokról leírást. Mindegyik tanuló kap egy vitaminokkal kapcsolatos táblázatot is. /3., 4., 5. melléklet / feladatok: 1. Vázlat írása a vitaminokkal kapcsolatban 2. A táblázat kitöltése A csoportvezetı beosztja, hogy ki készíti a vázlatot, ki melyik vitamint dolgozza fel a táblázatában. Ezután együttmőködve teljesen kitöltik a táblázatot és megbeszélik a vázlatot. Ez utóbbit vastag filctollal egy A/3-as lapra felírják és kiteszik a táblára, hogy mindenki megnézhesse. / 15 perc / 2. rész A tanár felolvassa a helyesen kitöltött táblázatot. A tanulók félreteszik a vitaminokkal kapcsolatban kapott írásos anyagokat. Mindegyik csoport kap egy-egy borítékot, benne hat cédulán a vitaminok nevei, és kis cédulák a vitaminok jellemzıivel. feladat: Az egyes vitaminokhoz hozzá kell rendelni a megfelelı tulajdonságot. / 6. melléklet- 5 perc / 3.rész A feladatok értékelése: A tanár felolvastatja a csoportokkal a megoldásokat, (mindegyik csoport egy vitamint jellemez) és a csoportok eredményei alapján pontoz./ 5 perc / A csoportvezetı mindegyik csoportból kijelöl egy diákot, aki értékeli a vázlatokat, majd ezek rangsorolása és pontozása következik. / 5 perc / 4.rész A három ásványi anyag nevét a tanár felírja a táblára ( nátrium, vas, kálcium ) Három tanulót kikér a csoportokból a táblához, majd meghatározásokat mond az egyes anyagokról. Amelyik csoportból eltalálják, hogy melyik anyagra jellemzı az állítás, az kap pontot. A táblánál álló diák is válaszolhat, ı írja fel a táblára az állítást a megfelelı helyre. / 4. melléklet- 5 perc / 5. rész Az óra értékelése A diákok értékelnek, saját csoportjuk munkáját, kiemelve az egyéni teljesítményeket. A tanár a megszerzett pontok alapján értékel. A tanulóknak kiosztott kártyákon a diákok ezt az órát az elızıvel hasonlíthatják össze./ 5 perc / -3-
Képességfejlesztés Az elsı részben elsısorban a vázlatot író, és azt ellenırzı diákok lényegkiemelı képességére van szükség. A táblázat kitöltéséhez pedig jó szövegértelmezésre. A második részben az emlékezıképességé a szerep. A vázlatok értékelésénél érvelni, összehasonlítani kell a diákoknak. Jó szóbeli kifejezıkészségre is szükség van. A közösségi szellem a vázlatok csoporton belüli felelısségteljes bírálatakor kerül kerül elıtérbe, mert ha félvállról veszik a feladatot, esetleg rossz vázlatot hagynak jóvá, és ez a csapatnak nem lesz jó. -4-
3.óra Mi az igazság? A project megkezdése elıtt a tanulóknak kis kártyákat oszt ki a tanár. Megkéri a tanulókat, hogy az egészséges táplálkozással kapcsolatban írják fel, hogy milyen étel, élelmiszer, nyersanyag érdekli ıket, aminek a szerepét nem tudják pontosan. Ezeket összesítve, a saját elképzeléseit is felírva, a tanár egyeztet, a gyerekekkel, és erre az órára készíttet velük ebbıl beszámolót. Az lenne ideális, ha mindenki készülne, de ez osztálylétszámtól is függ. Elıfordulhat, hogy egy diák több dolognak is utánanézett, vagy, hogy többen dolgoztak ki egy témát. Mielıtt a diákok a beszámolót elkezdenék, fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy jegyzeteljenek, mert a következı órán ezt felhasználhatják. Néhány ötlet, hogy mibıl lehet beszámolót készíttetni: Kávé, tea, ásványvíz, üdítık, alkohol, tej, sör, méz, tojás, gomba, teljes kiırléső gabona, génmódosított élelmiszer, szabad gyök, antioxidáns, koleszterin, E-számok, vegetáriánus táplálkozás, fokhagyma, konyhasó, vas, szelén, króm A tanulóknak elıadásukban elsısorban az adott anyag élettani hatásait kell bemutatniuk, mi történik, ha túl kevés, vagy ha esetleg túl sok jut be a szervezetbe. Szakmai cél: A diákok három helyen nézhetnek utána a témájuknak. - Tankönyvükben több olvasmány van az egészséges táplálkozással kapcsolatban. - Az iskolában, vagy a település könyvtárában tájékozódhatnak, ismerkedhetnek a szakirodalommal. Többféle könyvet, folyóiratot átnézhetnek, esetleg - ezeket máskor is szívesen leemelik a polcról. Más érdekes dolgokat is felfedezhetnek, ami kapcsolódik az egészséges táplálkozáshoz. - Sokan csak az interneten fognak böngészni. Megismerhetik azokat az oldalakat, ahol ilyesmivel találkozhatnak. Lehet, hogy eltérı információkhoz jutnak - adott dologgal kapcsolatban. - A legtanácstalanabbak természetesen a szaktanárhoz is fordulhatnak. Képességfejlesztés: A tanulóknak alapvetıen két feladatuk van. Egyrészt, várhatóan több helyen utánanéznek a témájuknak. Ebben ki kell választaniuk, hogy pontosan milyen információkra van szükségük, majd ezeket le kell írniuk. Tehát gondolkodási képességüket, kreativitásukat is be kell vetni, a lényegesebb dolgokat kell összeszedniük, de érdekesnek is kell lennie. Másrészt, új ismereteiket át kell adni a többieknek. Jó beszédkészségre, megfelelı kommunikációs érzékre kell támaszkodniuk. Érthetınek, érdekesnek kell lenniük, hogy figyeljenek rájuk a többiek. -5-
4. óra Mit együnk? Szakmai cél: A diákoknak erre az órára már sok ismerettel kell rendelkezniük az egészséges táplálkozással kapcsolatban, ezeket fogják ezen az órán reményeim szerint magasabb szinten összekapcsolni. Másik cél, hogy most igazán rádöbbenjen arra, mennyire egészségtelenül táplálkozik. Az óra menete: A tanulók négy fıs csoportokban dolgoznak. Amennyiben lehetséges, úgy lenne ideális a beosztás, ha egy csoportba hasonló táplálkozású diák kerülne. 1. rész feladat: Mindegyik csoport kap egy táplálkozással kapcsolatos tesztet. A csoportvezetık ezt felolvassák, mindenki megcsinálja. Ezután a csoporton belül, majd osztályszinten értékelnek. Ki táplálkozik a teszt szerint legegészségesebben, illetve legkevésbé. / 7. melléklet-10 perc / 2. rész Mindegyik csoport kap táplálékpiramist, tápanyagtáblázatot és energiatáblázatot, Valamint leírást arról, hogyan kell megoldani a feladatokat. / 8., 9. melléklet/ ( Ezt a feladatot ott lehet jól megcsináltatni, ahol az iskolában több tápanyagtáblázat is ) 2. rész 1.feladat: Mindegyik csoport más feladatot kap. / 25 perc / Például: 1. csoport: Állítsák össze saját egynapi étrendjüket. 2. csoport: Állítsák össze egy egészségesen élı ember egynapi étrendjét. 3. csoport: Állítsák össze egy szerintük teljesen egészségtelenül táplálkozó ember egynapi étrendjét. 4., 5., csoport: A tanár és a diákok egyéni ötletei alapján. 2. feladat: A diákoknak ki kell számítani, hogy mennyi energiát tartalmaz az aznapi étrend. ( Ha van idı, érdeklıdés azt is meg lehet nézni, hogy mennyi fehérjét, szénhidrátot, és zsírt tartalmaz az étrend. ) ( Ha a project elıtt elıre elkészíttetjük ezt a tanulókkal, akkor a tanár ezek alapján össze tud állítani erre az órára egy tápanyagtáblázatot. ) 3. rész Mindegyik csoport felolvassa a feladatnak megfelelı napi étrendet, hogy mennyi energiabevitelt számított ki. Majd ezt a tanár segítségével értékelik, és megbeszélik. Az utolsó óra és a project értékelése a tanulók által. Ha marad idı, beszélgetés formájában, ha nem cédulák kiosztásával.. Jutalmul mindenki megkapja az egészséges táplálkozás 12 pontját. / 10. melléklet/ -6-
Képességfejlesztés: A második és harmadik feladatban a diákoknak számolási készségüket kell bevetni, továbbá át kell látniuk a feladatokat, szervezıkészségre van szükség, kreativitásra. -7-
Felhasznált irodalom: - Berger Józsefné: Az ember Nemzeti Tankönyvkiadó 1998 - Horváth Péter: Táplálkozástan Képzımővészeti Kiadó 2002 - Dr. Oblidál Zoltán: Mindenki gyógyszerkönyve Tóth Könyvkereskedés és Kiadó - READER S DIGEST: Törıdjön többet egészségével - Rodler Imre: Új tápanyagtáblázat Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2005 - www. vikipedia.hu
FELADATLAPOK 1. melléklet Fehérjék Alapegységük: Az emberi szervezet mennyi fehérjét tartalmaz? Milyen ételekben, anyagokban van sok fehérje? Sorolj fel párat! Milyen alapszerepeket töltenek be az emberi szervezetben? Melyek a teljes értékő fehérjék és miért? Egy 70 kg-os embernek naponta mennyi fehérjebevitelre van szüksége? Melyik korcsoportnak a legnagyobb és a legkisebb a fehérjeszükséglete? -------------------------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------- Szénhidrátok Milyen élılények és hogyan állítják elı elıször a glükózt (szılıcukor)? Sorolj fel monoszacharidokat, diszacharidokat és poliszacharidokat! A glükóz milyen szerepet tölt be az emberi szervezetben? Mi a raktározott formája, és ez hol található az emberi szervezetben? Mi a cellulóz, és táplálkozás-élettani szempontból mi a szerepe? Hol található? ( élelmi rost ) Egy 70 kg-os embernek naponta mennyi szénhidrátbevitelre van szüksége? -------------------------------------------------------------------------------------------------- ------------------------------- Zsírok Milyen két alaprészbıl állnak az egyszerő zsírok? Mi a különbség az olajok és a zsírok között? (eredet, folyékonyság, ) Melyik használata egészségesebb? Miért? Melyik tartalmaz több hidrogént? Mi a szerepük a zsíroknak az emberi szervezetben? Sorolj fel még zsírszerő anyagokat! Egy 70 kg-os embernek mennyi a napi zsírszükséglete? Mi történik a szervezetünkbe került zsírral? VÍZ Kémiailag miben különbözik a többi három anyagtól? Mi a szerepe a víznek az emberi szervezetben? Milyen a jó ivóvíz? Mennyi az ember napi vízszükséglete? Hogyan történik a felesleges víz eltávolítása? Miért veszélyes, ha valakinek hosszabb ideig van hasmenése? Melyik korosztály legérzékenyebb a folyadékhiányra? Szervezetünkben hol található a legtöbb víz?
2. melléklet A. Fehérjék B. Zsírok C. Szénhidrátok D. Víz Megoldások..1. A tejcukor is ez..2. Egyik alkotóelemük a glicerin. 3. Tápanyagok oldószere, szállító közege..4. Egyik csoportjuk a szervezetben lezajló kémiai folyamatokat gyorsítja..5. A margarin is ebbıl készül..6. Szerepe van a szervezet sóforgalmában--..7. Sejtek, szövetek építıanyagai..8. Az izomsejteknek különösen sokra van belılük szükségük..9. Aminosavakból állnak..10. A cellulóz is ez..11. Nem szolgáltatnak energiát 12. A koleszterin is ide tartozik..13. A bır alatt elhelyezkedve a hıszigetelésben is szerepet játszik..14. A szervezet legfontosabb energiaszolgáltatója..15. Nélküle csak pár napig lehet élni C B D A B D A C A C D B B C D
3. melléklet Vitaminok A vitaminok szerves vegyületek, nagyon kis mennyiségben szükségesek a szervezetben. Elıállítani azonban nem tudjuk, ezért a táplálékkal kell felvenni készen, vagy elıvitamin formájában. Egészséges táplálkozás esetén elegendı vitaminhoz jut a testünk, egyoldalú táplálkozás esetén problémák adódhatnak. Avitaminózis: teljes vitaminhiány Hipovitaminózis: részleges vitaminhiány Hipervitaminózis: vitamin túladagolás A vitaminokat oldódásuk alapján két csoportba osztják: Vízben oldódó vitaminok Zsírban oldódó vitaminok A vízben oldódók nem képesek pár hétnél, vagy hónapnál tovább elraktározódni a szervezetben, a feleslegben bevitt mennyiség kiürül. Ide tartoznak a következı vitaminok: C, B, H, P, A zsírban oldódó vitaminok akár évekig is raktározódhatnak a szervezet zsírraktáraiban, és szükség esetén innen pótlódnak. Ilyen vitamin az A, D, E, K.
4. melléklet K-vitamin Az ember K-vitamin szükségletét a táplálék, és a bélbaktériumok által elıállított Mennyiség fele-fele arányban fedezi. Normális bélflóra és vegyes táplálkozás esetén, megfelelı zsírfelszívódáskor, a szervezet K-vitamin ellátottsága megfelelı. Erre a vitaminra van szükség a véralvadási faktorok képzıdéséhez. Felnıttekben a hosszantartó antibiotikus kezelés és a csökkent K-vitamin bevitel hiánytüneteket okozhat. Gyerekeknél a bélbaktériumok csekély száma miatt elıfordulhat hiánybetegség, vérzékenység. K-vitaminforrások: brokkoli, fejes saláta, káposzta, spenót, tejtermékek és a máj B-vitaminok Ehhez a csoporthoz többféle vitamin tartozik, mindegyik vízben oldódik. B-1-vitamin Ez a hıérzékeny vitamin segíti a szénhidrátok elégetését, fontos szerepet játszik az idegrendszer, a szív és az izmok normális mőködésében. Hiánybetegségei étvágytalansággal, szívgyengeséggel, fáradtsággal, gyengeséggel, depresszióval járnak. Legfontosabb hiánybetegsége a beri-beri. Vitaminban gazdag a máj, a teljes kiırléső liszt,( barna kenyér ), hüvelyesek, élesztı. B-6-vitamin Fıleg aminosavak és zsírok anyagcseréjében vesznek részt. Hiányában ideggyulladás, idegrendszeri zavarok, epilepsziás görcsök, vérszegénység jelentkezhet. Társulhat hozzá még idegesség, álmatlanság, izomgyengeség, végtaggörcs. Bırelváltozások is elıfordulhatnak,pl.: fekete nyelv Túlzott faggyú termelés, ajkak berepedezése, hajhullás. Hiánybetegsége a pellegra. Bıséges vitaminforrás a máj,hal, hús,tejtermékek, hüvelyesek. B-12-vitamin
A bélbıl tudnak csak felszívódni, ennek zavara esetén is képzıdhetnek hiánytünetek. Fıleg a fehérjék anyagcseréjében játszanak szerepet. Hiányában vészes vérszegénység, idegrendszeri problémák, a gyomor-bél rendszer mőködési zavara jelentkezik. A növények nem tartalmazzák. Ásványi anyagok D-vitaminnal biztosítható a felszívódása---------- -kálcium A konyhasóban található--------------------------- -nátrium Hiányában vérszegénység alakulhat ki------------ -vas A csontok és a fogak felépítésében játszik szerepet----kálcium A szervezet só-, és vízháztartásában van szerepe------nátrium A vörösvértestekben található---------------------------vas A tejben sok található belıle-----------------------------kálcium A dióban van sok---------------------------------------- -vas
5. melléklet VITAMINOK Miben oldódik? Szerepe A B- vitaminok C D E K Miben található? Hiánytünetek, Betegségek Egyéb
6. melléklet VITAMINOK Elıvitaminja a karotin Aszkorbinsav a másik neve Vérképzést segíti Idegvédı Hámvédı Segíti a csontképzıdést Véralvadást segíti Ellenállóképesség növelı A C B B A D K C Hiányában vérzések, véralvadási zavarok K Hiányában látászavar léphet fel A Hiányában a csontok deformálódhatnak D Hiányában szédülés jelentkezhet Sejtvédı hatása van Hiánybetegsége a skorbut A citromban sok van belıle Hiánya bırbetegségekhez vezethet Sokoldalú feladatokat lát el B E C C A B Segíti a foszfor és a kálcium felszívódását D A napozás segíti a kialakulását D
8. melléklet Energia bevitel / Energiaszükséglet A szervezet energiaforrásai a zsírok, a szénhidrátok, és a fehérjék.ezek elégetésével a sejtek energiát termelnek. Ez egyrészt mozgási energia, másrészt az állandó testhımérséklet fenntartására fordítódik. Ezek mellett még az alkohol is jelentıs energiát visz be a szervezetbe. Ellenben az élelmi rostok kis mértékben, a víz pedig nem szolgáltat energiát. Az élelmiszerek energiatartalma megadható kilojouleban (kj) vagy kilokalóriában (kcal). A két mértékegység a következıképpen értelmezhetı: 1 kj = 0.24 kcal 1 kcal = 4.18 kj 1 g zsír = 37 kj / 9 kcal 1 g fehérje = 17 kj / 4 kcal 1 g szénhidrát = 17 kj / 4 kcal 1 g alkohol = 29 kj / 7 kcal Vagyis 1 g zsír elégetésével keletkezik 37 KJ energia Az energiaszükséglet számos külsı és belsı tényezı erdıje, napról napra változó, egyénenként eltérı érték. Az egyéni energiaszükséglet két tényezı függvénye: Az alapvetı energiaszükséglet az az energiamennyiség, amelyre a szervezetnek teljes fizikai és szellemi nyugalmi állapotban szüksége van. Ez függ az életkortól, nemtıl, magasságtól, testsúlytól, genetikai tényezıktıl és a fizikai felépítéstıl, illetve a belsı elválasztású mirigyek mőködésétıl. Ez az érték átlagosan napi 1200 és 1800 kcal között mozog. Ki lehet számítani, hogy adott életkorú, és testsúlyú férfinek, és nınek mennyi energiára van szüksége naponta. A kiszámítás menete a következı: 11-18 éves férfi napi alapenergia szükséglete: 0,073 x testtömeg+2,72 MJ/nap 11-18 éves nı napi alapenergia szükséglete: 0,510 x testtömeg +3,12 MJ/nap Ez alapján kiszámolható, hogy mennyi az ideális energia-bevitel. A napi étrendet összeállítva, tápanyagtáblázatból megnézve, hogy egy nap alatt mennyi szénhidrátot, fehérjét, és zsírt fogyaszt valaki, kiszámolható a tényleges energiabevitel. A táplálékpiramisból megtudható, hogy naponta százalékosan mibıl, mennyit ideális elfogyasztani. A tápanyagtáblázat azt mutatja meg, hogy adott gyümölcsbıl, ételbıl 100 g-ot elfogyasztva mennyi fehérjéhez, zsírhoz, szénhidráthoz, vitaminhoz, ásványi anyaghoz jut a szervezet. Munkaterv a Mit együnk? órához 1. Írd fel, hogy egy átlagos napon mit eszel, és azt is hogy mennyit! 2. A tápanyagtáblázatban megnézheted, hogy abból amit ettél, 100 g termékben mennyi fehérje, szénhidrát, és zsír van.
Pl.: Megettél 250 g alföldi kenye 100 g tartalmaz 53 g szénhidrátot 8,8 g fehérjét 1,5 g zsírt 33,4 g zsírt, te viszont két és félszer ennyit ettél. 100 g alföldi kenyér energiatartalma: 1050 KJ, te két és félszer ennyihez jutottál. Így kiszámolhatod egész napra, hogy mibıl mennyit ettél, és ennek mennyi az energiatartalma.